Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)

1845-07-11 / 501. szám

állott ugyan ; a’ dolognak szabálylyá emeltetése mindazáltal az említettek’ teljes megnyugtatására szolgál. A’ törv.széki táblabiráknak szokás szerinti választása szőnyegre hozat­ván, egy tbiró, ugyanaz, ki tisztujitáskor a’ szavazást úgy kiváná gyakoroltatni, hogy az illetők tetszések szerint, vagy titkosan , vagy nyíltan szavazhassanak , a’ szavazás e’ módját ezentúl minden előfordulandó esetre kívánta al­kalmaztatni, mi többek által ellenezve, végzésbe nem ment. Törvényszéki táblabirákká lettek a’polgáriban: Piacsek Pál, Palikucsévnyi Péter, Szörényi Ferencz, Patyánszky György, Petrovich Tivadar; helyettesek: Fischer József, Melczer István ; a’ büntetőben : Fogarassy Balázs, Joannovics An­drás, Patrubán, Leitner Dávid, Balogh László; helyette­sek: Papházy György, Jakabffy Imre. — Többen. Vegyes közlemények. ADAKOZÁSOK. A’ Reguly-társaság’ pénztárába f. évi jut­. 12-étől julius 1 7-éig a’ következő részletek folytak be: a) Rész­vények 1845-re: Bresztyenszky Béla 5 ft; Somogyi Károly 4 ft; Sörös Imre , Dobray József, Pózner Antal, Radl József, Kollár Henrik, Saller Anna, Kövér Lajos, Szilassy János, Kállay Ferencz, Osvald Ferencz, Jankovich Vincze, Rezső-Buzsel Sándor egyen­ként 2 ft. — b) Adakozások: Kis Pál, n.váradi kanonok 10 ft; Bitni­e Lajos’ gyűjteménye 5 ft 20 kr; Péchy László, szabolcs­­megyei m.alispán’ gyűjteménye 2 ft 34 kr; Schwarz Sámuel, Toot Sámuel, Ulmnger Pál, egyenként 1 ft; Susántzky Antal, Horvát Bálint, egyenként 40 kr; Rauch Szaniszló 30 kr ; Májer István, Frühwirth Ferencz, Ambrus István, Szabó Márton, Tóth Antal, Tormásy Károly, Paksi-Kis Imre, Sápy Sámuel, Keőváry Ignácz, Szabó Bálint, Budaházy Sámuel, Szentgyörgyi Elek, Márton Lajos, Steinfeld Antal, K. J. Werner Károly, Laky Lajos, Simonffy Sá­muel, Barcsay István, Kain Albert, egyenként 20 kr; Árvay Antal, Szabó Dávid, Melegít Imre, Szabó József, egyenként 10 tr. Együtt: 62 ft 4 kr. Eddigi összes bevétel: 452 ft 46 kr pengő. *) — Antal Mihály, t.pénztárnok. ADAKOZÁS. A’ Pesti Hírlap’ kiadóhivatalához újabban a’ következő adakozás küldetett be Szabó Mihály csécsei kasznár ur’részéről, u. m. a’ li­p­­­óiak’részére 3 ft. 20 kr. árvaiak’ számára 2 ft., Szepesieknek 2 ft., Zemplénieknek 2 ft., tre­ncs­éniek’részére 2 ft., vizáltal károsult gyulaiak’számára 2 ft pengőben. M. Bedeghi gróf Nyáry Rudolf ur egy „felszólítást az emberszerető magyarokhoz“ — (Vége.) 5. Magyarország­ ’s hozzátartozó tartományokban összesze­dett pénzt a’ királyi gyors-kocsin N.­Sztriczére Galgócz által el­küldetni alázatosan kívánja. 6. Hogy az említett képnek érdeke annál nagyobbra becsül­tessék, egyedül annyi fog nyomatni, a’ mennyi előfizető leendő legott azután e’ képnek nyomdája e’ ritka, nagy ’s nemzeti ünne­pély’ örök emlékezetére a’ nemzeti musaeumba jövend. 7. Az előfizetés csak folyó év’ September’ végig tart; novemb. elején a’ példányok szét fognak osztatni ; és hogy ezek’ mennyi­­ségek meghatároztathassék , és hogy azokat tiki szenvtelenül ke­zéhez kaphassa, a’ t. ez. előfizetők szépen kéretnek, ha mennél előbb előfizetni szíveskednének. 8. Tíz példányra előfizetőknek, vagy annyi példányra előfize­tést összeszedőknek tizenegyedik példánnyal a’ kiadó szíveskeden­­dik , értve olly példányt, a’ mellyekből tiz között legtöbbre elő­fizetve leend. Végre. 1­. Ha talántán nagyobb ajánlatok,mint az előfizetési ár egy­­egy példányra lennének, a’ sors’ csapásait szemük’ fényre’ hiányá­ban tapasztalok’ fölségélésükre, az e’ nemű emberbaráti adakozók’ nevei, az ajánlat’ mennyiségével külön alkalommal nyilvánitatni fognak. Ezeket előre bocsátván a’ t. ez. közönség az előfizetésre, és igy a’ kiadónak emberszerető ’s szent szándéka’ kieszközlésére, nagy alázatosan meghivatik.­­ Minden előfizető a’ legfinomabb ki­­vitelü képre nézve, ezen csekély árral nemcsak lakának képékes­séget szerezend, hanem legrövidebb ezernei tekintete is édes gyö­nyörű gondolatot szülend , hogy feddhetlen emberiség’ tényével olly dicső ünnepély’ emlékezetét szentesitette;— ezen szempont­ból az alólirt a’ legtiszteltebb hazafi társai iránt, kiknek nagy­­lelküségök szerte hangzik, legöszintébb bizodalommal viseltetvén, csak azon szavakra fakad, mellyekkel magyar magyarhoz! szív szívekhez­ ismételve eseng, hogy a’természet’ adományainak hiá­nyát súlyosban érezők iránt könyörületes szívvel legyenek.“ — Bedeghi gróf Nyáry Rudolf. KfJXiE'&ljl». ANGLIA. Jun. 26-án: Mind a’ két házban ülések, de semmi nagyobb ér­dekű.­­ Jun. 27-én: A’ felsőházban Richmond herczeg egy folyamodván nyújtott több kereskedő, iparos’s kézműves által aláin La Plata folyam’ szabad hajóházhatása’ ügyében. La Plata folyam La Plata szövetséges statusokban , m. néven Argentína köztársaságban (mind a’ folyam, mind szövetséges statusok Rio de la Plata-nak is neveztetne) van Délamerikában Bolivia, Paraguay, Uruguay, az allan oczean , Patagonia és Chili között. A’ szövetséges statuso száma 14 Buenos-Ayres fővárossal, az elnök 5 évre vá­lasztatik, egyébiránt a’ köztársaság’ alkotmányos éle folytonos anarchia és belviszály. (Lásd bővebben Gáliér! Egyetemi világismerete. Magyarul Vallas 573. ’stb. ht sábon.) Ugyan ez ügyben Brougham lord is benyújtott el folyamodványt Manchesterből. Aberdeen lord. Igen örömest tenné,ha tehetné hős La Plata és minden más folyam a’ világ’ minden részébe *) A’ Pesti Hírlap’­­486. sz. közlött harmadik jelentésemből kimarai­nak gróf Dessewffy Béla’s Jakab Mihály mi. nevei ; egyenkén­t pft. adakozásaik azonba az ott kitett 147 ft 42 kr. pengő ös vegben benfoglalvák. — A. M. nyitva álljon a’ szabad hajóházhatásnak, hogy ezen ország’, kereskedése előmozditathassék; de ezen ügyben nem olly könnyű az eljárás , mint talán a’ folyamodók vélik. A’ tar­­­­tományok háborúban állanak ’stb.­­( Az alsóházban Duncombe, úgy látszik, rendes el­­­­lensége a’postahivatalnak, ismét ezen ügyet hozta sző­nyegre, szót emelvén a’ levélhordók’ nem egyenlő fizetése ’stb. ellen, szóval, kárhoztatván, álli­á, miszerint olly pos­tahivatali rendszer létezik , melly mindenféle megvesztege-­­ tésre okot és alkalmat szolgáltat. Vizsgáló bizottmányt ki- , vánt tehát, de indítványa 30 szóval 106 ellenében meg­bukott. Ezután Wyse feliratot indítványozott a’királynőhöz, méltóztatnék kegyelmesen a’ nemzeti régiségek’ megőrzése végett museumot ’s egy e’ czélra szolgálandó bizottmányt felállittatni. Ha a’ nemzetet a’ művészet’ és remekművek’ becsülésére meg akarjuk tanítani, gondoskodni kell, hogy az emlékek és gyűjtemények , mellyek által sokkal inkább elősegíttetik a’ tanulás, művészet és a’ múlt idők’ történe­tének ismerete, mint könyvek által, megőriztessenek. Pa­naszt emelt ezután szónok , minő kevés gonddal vannak e’ téren Angliában, mikép’ használják fel a’régi műemléke­ket uj épületek’ kitöltésére. (Váczon kertkerités-falat fol­toztak meg régi római emlékekkel.) Figyelmeztette szónok a’ házat Francziaországra , minő figyelemmel vannak ott az efféle dolgokra. Nincs különben ez Németországban sem. (Mi pedig, mint említők, kertelés­nek használjuk fel a’ műemlékeket.) A’ pénzügym­inister Goul­burn későnek tartja már az időt ez évi ülésen ezen tárgy’ szőnyegre hozatalára. Egyéb­iránt a’ művészet emelkedőben van Angliában, mit kü­lönben is inkább lehet e’ czélu vállalatok által ki­v­ül, mint e’ czélu feliratokkal a’ parlamenten belül emelni. Jun. 28-án és 29-én szombaton és vasárnap szokás szerint ülések nem voltak. A’ Standard egy levelezője után azt írja, hogy a’ jövő hónapban az európai szárazföldnek egy „kitűnő“ fejedelme Angliát meg fogja látogatni. Miután alkalmasint Lajos Fü­löp­­ről nincs szó, nem tudjuk, ki lehetne ez. NÉMETORSZÁG: Würtembergben igen nagy mozgalmat szült egy angol társaságnak azon nyilatkozata, miszerint az egész országban minden szükségesnek találtató vasútvona­lakat, mellyeket terv szerint az ország fogna építtetni, kész magára átvállalni, ’s a’ szállítási bér a’ szomszéd országok’ status-vasutain divatban leendőket nem fogja meghaladni. Legközelebb a’ tübingai egyetem’ statusgazdasági tanítói, eddig egyre azzal vádoltatván, hogy nem tesznek semmit a’ napi kérdések’ felvilágitására, egy iratot adtak ki követ­kező bevezetéssel: „Kétségbe vonhatlan hírek szerint a’ würtembergi vasutaknak egy angol társaság’számára leendő átengedtetése a’ törvényhozás’ tényezői által komoly figye­lembe vétetvén, ezen státusgazdasági ügynek nagy fontos­sága mellett az alább írottak kötelességükben állónak vélik lenni okadatolt véleményöket előadni. És ez oda megy ki, hogy ha már általában a’ fővonalaknak magánytársaságok’ számára való átengedése nem helyeselhető, különösen nem helyeselhető azoknak idegen országi társulatok’ és pedig épen angolok’ számára leendő átengedése ’stb. A’ jó würtembergiek leginkább azért hajlandók egy részben két kézzel elfogadni az ajánlatot, mivel 80 év múlva ingyen az országnak engedni Ígérkezvén az angolok a’vas­utakat, ekkép’csupa nyereségnek tekintik az egészet, holott ellenkezőleg, — mondják, — minő tömérdek statusadós­­ságot kellene csinálniok, vagy is a’ meglevőt szaporitaniok, hogy vasutaikat fölépítsék. De nem gondolják meg , hogy ekkép’ a’ statusadósság növeltetnék ugyan egy részről, ha­nem más részről nyolczvan évi, különben az angoloknak folyó jövedelmet is nyernének. ’S hogy igaz ugyan, miszerint a’ statusadósság teher a’ nemzeten, ’s bukáshoz vezetheti azt, de azért még sem lehet határozottan csak vádolni a’ status­adósságokat. Statusadósságokat csinálni némellykor nemcsak szükség,hanem a’lehető legokosabb lépés is. Letnagyobb adó­kivetéssel hozva hasonlításba, tetemes előnynyel is hite’fe­lett, mert az adó a’ polgároknak rendesen magok’ szükségére is megkivántató pénzét veszi el, mellyet azok mint kutforrást tudtak és fogtak volna használni; a’ kölcsön azonban szabadon ajánlkozó felesleg , melly használtatását keresi. De ezért általában nem lehet a’ kölcsönt az adó’fölé emelni, különö­sen nem lehet például a’ folyó költségekre nézve. Egészen máskép’ áll a’ dolog az olly javítások, beruházásoknál, mellyek magok is jövedelem-forrásul szolgálnak, ’s mellyek annál fogva magok fedezik a’ töke’ kamatait; de ha pótolni kell is ezen kamatokat, sokkal helyesebb a’ beruházásokat kölcsönnel létrehozni, mint adó’ útján előállítani a’ tőkét. Ha nagyobb beruházási­ tőkét akarnánk adó’ útján öszve­­szerezni , ez által a’ tőkéit emésztené fel az adó, mit min­denki felettébb megérezné ; ha azonban csupán kamatpót­lékul vétetik az adó, az egyesek’ erszénye igénybe, ezt úgyszólván senki sem érzi meg , és csaknem csupa nyere­ség azon bizonyos nagy tőke, mellyet az ország kölcsön’ útján szerzett. Máskép’ áll a’ dolog a' folyó költségekkel. A’ folyó költségeket kölcsönnel fedezni, annyi volna , mint elhanyagolni, elszalasztani az alkalmat, midőn kicsinyként leróvhatják az egyesek hazájok iránti köteles tartozásukat, ’s ezeknek öszvehalmozását várni be. Semmi sem nyomja annyira az adózó népet, mint a’ rendetlen adó­behajtás. Egyik évben nem hajtjátok be adóját? Ez reá nézve nem jótétemény; ennek nem­ veszi hasznát, mindig ki volt téve annak, hogy behajtsátok. A’jövő évben azonban épen ká­rát vallja tavalyi hanyagságtoknak, mert akkor már két évi adó lesz nyakán, ’s ha, mikép’ nálunk szokás , ez több évig igy elhanyagoltaik, az adóbehajtásnak ezen bűnös­­ elhanyagolása elvégre elviselhetlen terhet halmoz őszre a’ szerencsétlen adófizetőre. Mi a’ kölcsönnek idejét illeti , arra nézve ezt mondhatni: A’ status’ szükségeinek fedezé­­­­sére illő és szükséges, hogy minden polgár résztvegyen a közteher’ viselésében. De van egy bizonyos határ, melly helyenként és koronként különböző, ’s mellyen túl nem kell az adóztatást vinni, mert különben leroskad terhe alatt az adózó, ’s a’ nemzeti vagyonnak tőkéje érintetik , csor­­bittatik meg az egyesek* rendkívüli rápréselése által. Ila ezen határ eléretett, ’s ha a’ status-jövedelmek , akár mi­vel rendkívüli költségek adták elő magokat , akár mivel a’ rendes költségek felettébb nagyok, nem elegendők a’kiadá­sok’ fedezésére , nem lehet egyebet tenni , mint adósságot csinálni. Illy esetek lehetnek különösen, ha bábom adja elő , magát,vagy pedig, mikép’ már érintők, ha tetemes javításo­kat, beruházásokat akar az ország tenni. Lehet adóssá- j­got csináló nemzetnek is egyszersmind gazdálkodónak is lenni, mert nem abban áll a’gazdálkodás, minél kevesebbet, hanem minél okosabban költeni. ’S ha már most valakinek fiumei vasutunk jut eszébe, mellyre hasonlóul idegen töke je­­lenkezett, természetes,hogy igen bajos olly országban fennen beszélni, hol egy részről magánytökék nagy számmal nin­csenek, más részről pedig az országnak, nem mondom rész, de épen semmi financziája sincs. Baden, Linzgauban, érseki körlevél’ folytán, a’ mostani németországi vallási mozgalmak’ügyében, 32 lelkész’jelen­létében , káptalani gyűlés tartatott Több órai tanácskozás­­után ezek szolgáltak megállapodási pontul: 1) Az egyház­­megyei synodusoknak egyházi szabályok szerinti behoza­tala; 2) kijavítása és rendezése a’ kér. cath. isteni tiszte­letnek; 3) jobb ’s a’ szeretettel teljes cath­olicus szel­lemnek megfelelő , a’ vak pietismustól ment nevelése és képezése a’ növendék-papságnak; 4) felfüggesztése a’ papok’ nőtlenségi­ köteleztetésének. Mi közben ezen pontok elfo­gadtattak , az utóbbira nézve következőleg szavazott ünne­pélyes csend alatt Hahn markdorfi lelkész. „Illy fontos ügy­ben nem szavazhatok egyszerű igennel , avagy nemmel. Önök mindnyájan ismerik életidőmet, mintegy nyolc­ nap alatt 76­. évemet fogom hátrahagyni. 53 éves pap, 33 éves tagja vagyok a’ linzgaui káptalannak. Önök el fogják ne­kem hinni, ha mondom , hogy nincs szándékom megháza­sodni. Az ész, lelkész­ tapasztalás és emberismeret azonban kényszerítenek , miképp az ősz Paphrizius püspököt hajdan egy conciliumon, azon jó akaratú kívánságot nyilvánítani, bár ne mérne egyházunk lelkészeire súlyosabb terheket, mint alapítója Krisztus Jézus. Az indítvány mellett igennel szavazok.“ Fra­n­kfur­t. A’ német szövetségi­ gyülés az irói tulaj­dont az író’életén túl harmincz évig állapitá meg. Névtelen, álnevű ’s testületek által kiadott művek kiadatásuk’ idejé­től harmincz évig nem lesznek köztulajdonná, AUSZTRIA. A’ cs. k. főszámvevő hivatal’ felügyelése alatt Bécsben statisticai mutató táblája jelent meg a’ monar­chia’ összes műiparának , vitorlás- és gőzhajóinak, tengeri kereskedésének és vasutainak ’stb. Ezen jelentés idősza­konként ezentúl is folytattatni fog, ’s becses adatokat szol­gáltat a’ status- gazdászat’ körében. Londonban Italian and Austrian Company névalatt Wi­liam Jackson’ elnöksége mellett egyesület alakult káró millió font sterlinggel Olaszországban és Ausztriában vas­utakat épittetni. Legújabban igen nagy hévvel látszanak az angolok a’ vasútépítéshez látni még a’ külföldön is; igy, nem csekély meglepetésére , sőt rettenetére a’ würtember­­gieknek országukat vasút­hálóval akarják bevonni az ango­lok; szintúgy vasutat ajánlkoznak épittetni Sardinia­­szige­tén is a’ középtenger’ közepén. HELVETIA. Jun. 26- kán a’ jezsuiták ’ üzembe tettleg bementek és megtelepedtek. SZABADSÁG , REND , KÉPVISELETI RENDSZER. Szabadság és rend olly két szó , mellyek a’ müveit nemze­tek’ ajkain igen gyakran fordulnak elő , mert érzik , hogy egyesítésüktől függ haladásuk békés törvényes után. Nem csuda tehát , ha csekélységemnek esze is forgott e’ két fontos tárgy’ felvilágosítása körül, sőt Thiers’ legújabb munkájának minapi ismertetésében a’ B. Híradóban , a’ nyert eredményt megkísértem Francziaország’ forradalom órai históriája’ megítélésére alapul használni , de tudja isten , magam , a’ B. Híradó’ tisztelt szerkesztősége’ vagy épen a’ betűszedő’ hibája miatt eszméim nem jelentek meg úgy , mint azt óhajtottam volna. A’ dolog magában csekélység , mert meggyőződésemtől e’ tárgyak iránt a’ világ’ boldog­sága bizonyosalméin függ; de mivel gyakorlati létesülésök­­töl e’ boldogság, mint már érintém , csak ugyan föltételez­­tetik, talán megbocsátható, ha ez iránti nézeteimet meg nem csonkítva, sőt bővítve nyilvánítani óhajtom. Mint a’poli­ticai közép’ emberének a’ Jelenkort kellene e’ czélra or­gánumomul választani; azonban megvallom , én a’ szabad­ságot ’s rendet öszpontositás nélkül nem tudom egyesíteni, a’ Jelenkor pedig az öszpontositás ellen nyilat­kozott. Független politicai meggyőződésemmel igy két hír­lapból kiszorítva, engedje meg a’ tisztelt szerkesztőség , hogy ez alkalommal eszméimet becses lapjába iktathassam, szabadelvűségétől várván , mikép’ minden kicsinységtől megijedve irtótok­hoz nem nyúl, ha gondolatim ollykor a’ P. Hírlap’ kitűzött irányából kicsapongnának , szolgálatjára úgy is nyitva állván a’ körülcsillagozás’ megbecsülhetetlen eszköze. *) A’ tisztelt olvasót pedig egy kis figyelemre kérem. A’ tárgy némileg elvont természetű , nem tartozik az épen *) Melly jogunkkal ez alkalommal a’ tiszt, értekező’ irányában­­ élni nem fogunk. Szerk. 79­ 27

Next