Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)

1845-07-01 / 495. szám

között ellenszenv’ létezett,’s mégis elvünk’következményei, ’s ép’ azok , m­ellyeket már életbe léphetőknek gondolánk , elfogadtattak. A’ mi személyeinket illeti, nem találtunk köztapsot , hiúságunk nem nagy diadalokat ünnepelt , de megyei szer­kezetünk’ majdnem imádása helyett jelenleg alig van, ki annak sok hibás oldalait nem látná által; a’helyett, hogy midőn az időszaki sajtó’ mezején fölléptünk , minden köz­pontosításra anathema kiáltatott , jelenleg alig van, ki nem látná által, miként a’ központosítás csak túlzás, ’s az által veszélyes, ha nem a’ szabadság’ kezében történik; ’s alig van, a’ ki kételkednék, hogy a’ központosítás’ bizonyos nemei nálunk is szükségesekké váltak. Mi egy évi fáradságunk’ ezen eredményével meg vagyunk elégedve. E. Sintésé­gi dalgefe* BIHARBÓL. Junius’ 16-kán ismét rendkívüli közgyűlé­sünk vala. Ennek kezdetén elnök­úlságos főispáni helytartó úr elő terj­eszté, miképen, a’közelebbi évnegyedes gyűlés’ vége után egy nappal, a’ tisztesbek’ szavazata iránti ha­tározat’ megváltoztatása végett, mind­­ hozzá különösen, mind a’ BBhez, egy k. intézmény érkezvén, e’ mai gyű­lés’ egybehivását szükségesnek látta; ’s kéré a’ tanácsko­zásban szem elöl nem tévesztetni, hogy annak eredményé­től függend, megtartathatik e a’ tisztválasztás, avagy sem. — Majd olvastatok a’ máj. 27-én költ k. intézmény, melly­­nél fogva a’ nm. helyt.­tanács, a’ megyei tisztujitásnak m. főisp. helyt, ur által junius’ 23-ára tett kitüzetéséröl érte­sülvén , tudtul adja , hogy egy felöl főisp. helyt, urat oda utasította, miszerint addig, mig a’ RB. a’ tisztesbeknek tisztujitásoknak­ szavazhatását, a’ törvények’ ’s ezek’ nyo­mán divatozó gyakorlat’ ellenére megengedő végzésök’ tár­gyában , az 1843. martius’ 21-ről 11,149. sz. a. költ in­tézményben foglalt legfelsőbb királyi rendeletnek eleget nem tesznek, a’ kijelölt tisztválasztás’ megtartását függesz­­sze fel; másfelől pedig a’BRnek meghagyja, hogy ezen most említett k. parancsnak foganatot szerezni, ’s igy a’ lisztujitás’ megtarthatásának akadályát elhárítani kötelessé­güknek ismerjék. A’ felolvasást hosszas szünet kiséré, mellynek félbe szakítását mind két rész egymástól látszók várni. Végre Sz.­— L.— tb. kezdé meg a’ szólást, ’s­ miután a’ tisztes­­bek’ szavazati jogát minden józan ember’ óhajtásának nyil­vánító , azt állandó törvény által kiváná elhatároztatni. — B.— J.— alispán két tekintetben sajtónak véli a’ k. intéz­ményt. Eljött, úgymond, az idő a’jogok’ terjesztésére, ’s az értelmiségnek választói képességgel való felruházásá­ra; és a’BB. ezen képességet, 1841-ben ugyan csak a’ lelkészeknek ’s ügyvédeknek , legközelebbi gyűlésen pedig minden felleveleseknek is megadák. E’ végzés’ alaposságát mind az 1844. 5. t.cz , mind a’ megyei gyakorlat igazolta. 1843-ban eltiltó rendelet érkezett; de a’ BB határozatuk­hoz ragaszkodván, a’ tisztesbek’ szavazata az utóbbi két követválasztás’ alkalmával is gyakoroltatott. Most ismét ha­sonló intézmény van szőnyegen , ’s kérdés , mit tegyünk? Hol nincs biztos paizs és törvényes alap, mellyel intéz­kedésünket védhetnek, azonban felsőbb parancs áll elle­nünk: ott kéntelenek vagyunk engedni. Már pedig a’tisz­tesbek’ szavazata iránt törvény nem létezik. Ott van ugyan a’ lelkészekre nézve az I-sö rész’ 2-ik czime, melly ezeket „ecclesiarum rectores“ név alatt a’ neme­sek közé számítja; de e’ kitétel is különböző magya­rázatokat szenved. Mert némellyek azt csak a’ római catholicusokra vélik érthetőnek ; mig mások helyesebben felhozzák, hogy miután a’ vallási egyenlőség , a’ bécsi és linczi békekötések’ folytában, törvényesen megállapittatott, azon kifejezés minden bevett vallások’ lelkészeire kiterjed. Ámbár tehát a’ végzés , ha törvényben nem gyökerezik is, törvény ellen sincsen : nem lehet jelenleg egyebet ten­nünk, mint az intézményt elfogadnunk ; azonban az elvet fentartva , törvényhozás’ útján kivívni igyekeznünk. De súlyosabb az intézmény’ azon része , miszerint föltételesen a’ tisztválasztás’ felfüggesztése rendeltetik. Ez roppant sé­relem , ’s veszélyes következésü lehet. ’S alkotmányos jog mellett minden jó keblű hazafinak szavát kellvén emelnie , e’ tekintetben az intézményt, sérelmünk’ orvoslása végett , ’ felsége’ elébe szükséges terjesztenünk. Egyébiránt emlé­kezetökbe idézem a’ BBnek, miképen a’ tisztválasztás’ törvényes határideje már rég elmúlt, ’s a’ tisztikar, melly­nek lemondása, a’ megye’ viszonyainál fogva, tavaly el nem fogadtatott, hivatalában többé szerénytelenség nélkül nem maradhat. A’ tisztválasztás tehát elmellőzhetetlen. ’S ve­gyük fel még , a’ választási mozgalmak mi lázas állapotban tartják a’ megyét, ’s mennyi erkölcstelenséget szülnek. Rágalmak , ámítások napirenden vannak, így elevenilteték föl az adó’ kérdése is, ’s midőn a’ fenálló törvény ellen buj­­togatások, mellyek az ámított népet könnyen bajba kever­hetik, vitetnek végbe, a’ Rinek kötelességök őrködni. . .. (Zaj a’ jobb oldalról, ’s kiáltások: ,,a’ dolog­ra!“) — Elnök a’ mlsga , a’vélemény-különbséget az illyesek’ említése által még inkább nevekedni vélvén , fel­hívja a’ BRet, hogy az ingerültséget kerülve, szorosan a’ tárgyhoz szóljanak.. . . (Zaj a’baloldalon; B.— J.— al­ispán mondja , hogy beszédét még nem végző el; némelly baloldaliak a’ szólók közé kívánnak jegyeztetni ; kiáltások jobbról: „halljuk ö misgát!“, — ’s balról : „halljuk az al­ispánt !“ Ez tart néhány perczig, mig az alispán leül.) Elnök ö misga folytatá: Én kívántam kihallgatni alispán urat; de miután ingerlő kiejtések történtek , akartam csendet esz­közölni ; akartam megemlíteni, hogy az, ki a’ törvény ál­tal felállított adó ellen bujtogat, lázasztó , ’s a’ tisztviselő, ki az illy izgatásokat be nem jelenti, hanyag és vétkes mulasztást követ el. (helyeslés.) — B.— J.— alispán ezen elnöki kijelentésben megnyugvását találja ’s félbe szakadt beszédéhez csak azt csatolja , hogy a’ közigazgatásban, a’ választási mozgalmak miatt, most is zavar és hátramara­dás van: mi lenne még, ha a’ tisztújitás bizonytalan ideig felfüggesztetnék! ? — N.— J.— tb. ügyvéd az előbbi vég­zést most is helyesnek tartja ugyan, mindazáltal a’ k. in­tézményt két ok miatt fogadja el: 4-er, mert a’ végzés’ megváltoztatására, egyenes törvény’ hiányában, felsőbb parancs kénszeriti a’RRet, kik e’szerint következetlen­séggel nem vádolhatók; 2-or, mert a’ RR., ha az intéz­ményt nem teljesitik, más nagyobb törvénytelenségbe es­nek , mennyiben a’ három éves tisztválasztást rendelő tör­vények fognak megsértetni. Óhajt azért a’ tisztesbek’ sza­vazata iránt törvényt alkottatni, ’s a’ tisztválasztás’felfüg­gesztése’ tárgyában ő felségéhez felírást intéztetni, misze­rint a’ helyt.­tanács illy törvénybe ütköző parancsok’ kibo­csátásától tiltassék el. — B.- L —­tb. a’k. intézményt sérelmesnek hiszi, ’s nem tudja , mit tennének a’ BR., ha az máskor jött volna. Sajnálnám, monda egyebek közt, ha személyeskedésre magyaráztatnék szavam; de az elnöki fölterjesztés, mellynek során az intézmény idő előtt kiada­tott , filius ante patrem vala. Mert elnök ö misága a’ május’ 19-kei gyűlésből, mellyben a’múltakat feledni ígérte, ’s igy akkor, midőn még a’ júniusi végzés előre tudva nem lehetett, tette fölterjesztését; igy a’parancs föltételesen jött, holott föltételes parancs törvény szerint nem lehet. Mi történt volna e’ parancscsal, ha a’junius’ 2-kai gyűlés a’ tisztesbek’ szavazatát el nem rendeli? Nem idő előtti vala e ez ? ’S a’ tisztújitás’ felfüggesztése legnagyobb sé­relem. Világos törvényeink , mellyek a’ BB. választási jo­gát biztosítják, a’ tisztválasztást három évenként megtar­tatni rendelik; ’s ezeket, bármilly megyei végzés’ tekinte­téből, felfüggeszteni, erejökböl következtetni nem lehet. Ha a’ megye törvény ellen határozott, a’ nm. helyt.­tanács­­nak tisztében állott volna , a’ megyét törvény’ korlátai kö­zé utasítani, de nem másik törvénybe ütköző állást elő­idézni. A’ felírást pártolom. — Elnök ö misága. Röviden megjegyzem, hogy B.— L.s­tb. ur tévedésben van. A’ május’ 19-kei végzés, a’ fenálló gyakorlat szerint, a’ tisz­tesbek’ összeírását elhatározta; igy a’ mit tettem, sem idő előtt, sem hibásan nem tettem, ’s ezentúl is magamnak tartom fel, mindenkor saját belátásomhoz képest cseleked­ni. (B.— L.— táblabiró szólni akar; a’jobb oldal „ren­det“ kiált , ’s erre általános zaj támad ) Elnök­i mél­tósága folytató. Személyemet illető kifejezésekre lehe­­t­ észrevételemet előadnom; egyébiránt itt nem procura­­toria van, hogy egymásután felelgessünk, hanem a’ szó­lás-rendet kell­­ megtartani. — J.— P.— tb. az intéz­mény’ foganatbavételére szavaz , és sérelemnek, a’ szó­lók’ előadásai szerint is, nem látja helyét. B.— L.— ur , úgymond , nem tudá , mit tennénk , ha az intézmény más­kor érkezett volna; ebből, ’s az 1843 évi parancsra kelet­kezett végzésből, úgy látszik, hogy nem lett volna kedvök az intézményt teljesíteni, ’s erre is épen azon sors várt volna, mi az 1843. évi parancsot érte, ha a’tisztújitásra vonatkozó sanctio nem állana benne. És ez a’ legszelídebb eszköz a’ törvény’ fentartására. ’S mi­ is tehete mást ő felsége? Hát katonákkal lökette volna ki a’ szavazás’ he­lyéről a’tisztesdeket, vagy juris pert kezdett volna ellenök? Nem jobb-e ez a’ mód? Ő felségének kizáró joga van, a’ törvényt végrehajtatni, ’s a’ törvény elleni végzést meg­semmisíteni. Törvényt más törvény’ megsértésével fentar­­tani nem lehet; már pedig a’ tisztesbek’ szavazata iránti végzés nyilván törvényellenes , ’s ha a’ választás e’ szerint ment volna véghez, törvénytelen lett volna, ’s törvénytelen választás’ felfüggesztése épen nem sérelem. — R.— I.— tb., ’s F.— F.— ügyvéd ugyanez értelemben nyilatkoz­nak , ’s a’ tisztesbek’ szavazatát, az országgyűlési kivona­­tok’során , törvénybe foglaltatni kívánják. — H.— J­— ügyvéd hasonló szellemben kérdi: hol a’ törvény, melly a’ sérelmet e’ részben igazolná? Miután a’ BR. már egy ko­rábbi parancsnak nem engedtek , kellő módot választani , melly a’ jelen intézmény’ elfogadását eszközölje. És a’ vá­lasztott mód törvényes; ’s a’ BB. ez elleni felírása hason­­litna a’ gyermekek’ tettéhez, kik összeverekednek, ’s vég­re az ütő tesz panaszt. B.— L.— ur, monda a’ szóló , gyanusitá e misgát fölterjesztése miatt. De hisz’ a’ helyt.­­tanács , valamint Győrben, úgy itt is tudta a’ dolgot, ’s bizonyosan O mlsga’ fölterjesztése nélkül is rendelkezendő vala. Még egyet. O mlsga az alispánt, ki az adóvali kor­teskedést érintő, helyesen rendre inté;’s én feleletül csak azt jegyzem meg , hogy tudok esetet, miszerint Biharon szinte mondatott , hogyha Pappszász lesz alispán , három nap alatt megvétetik az adót a’ nemeseken.. . (Zugás és tagadás bal­oldalról; majd általános zaj, mialatt B.— G.—­tb. ’s a’ szóló között heves szóváltás foly.) Elnök ő mlsga óhajtaná csend­ben folytatni a’ gyűlést, de ingerültséget lát. Kéri azért a’ szónokokat , hogy ingerlő kitételektől óvakodjanak , ’s ne hozzák fel a’ korteskedést: bizony, ha kezét szivére teszi, mind két rész elismerheti a’ hibát. — B.— M. kir. tanácsos törvényt kíván, ’s a’ felírást nem pártolja. — K— A.— ügyvéd: a’ méltányosság’ ’s század’ kívánaténak hódolva, ’s egyszer B.— M— k.tanácsos, legközelebb pedig J.— P.— tb. urakkal együtt működve, hozták a’ tisztesbek’ szavazata iránti határozatukat; ’s midőn ettől most kény­szerítő eszközzel elmozdittatunk, nem reánk nehézkedik a’ felelősség’ terhe. De sérelem az , miszerint a’ tisztújitás’ felfüggesztése a’ főisp. h.tartónak meghagyatik. Hová ve­zethet ez ? Hátha viszont, mi azt mondanék, hogy, ha tiszt­újitás nem láttatik, junius’ 23-án túl az adót be nem szed­jük ; mi lenne ebből? Egyébiránt nem kell felednünk má­jus’ 19-ét.Ö mliga ígéretét megtartja. ’S ez nap’ emlékezetét bántó ügyvéd H.­ J. ur, midőn az alispánt rendre intett­nek mondá, holott az elnöki rendre utasítás nem az alispánt illető , hanem általánosságban történt. Legyünk szeretettel, kímélettel egymáshoz , mikép’ hely’ szentsége követeli; ha tokább szó ejtetik ki, ne szakítsuk félbe a’ beszélőt, ha­nem hallgassuk ki végig, így a’ mai első zaj is, alispán­ ur’ beszéde alatt, zajogni kezdett, ’s erre a’ többiek is zajlot­­tak (Lárma jobbról, ’s ezt érdeklő elnöki rendre utasítás) — S.— Gy.— t.b. az intézményben sérelmet nem talál; ’s a’ zaj’ kezdetének azon okát adja, miszerint ö­mliga, ’s alispán­ ur egyszerre állottak, ’s úgy tűnt fel, mintha ez utóbbi ö­mligát a’ szólásban gátolni akarná , ’s mihelyt al­ispán-ur ezt észrevevén, engedett, azonnal szent lett a’ bé­kesség. — B.— J.— alispán feleli: Tudom én, mivel tar­tozom az elnökségnek, ’s e’ részben leczkét senkitől sem fogadok el. Ha történt némi félreértés , én hibát nem kö­vettem el, én nem megalázva engedtem , ’s nem torzsal­­kodtam, jóllehet, ha úgy kivántatnék , a’törvény’hatá­rain belül bárkivel is meg tudnék harczolni. Ezt tehát kár vala emlegetni, ’s én az elnökség iránti figyelmemet azzal mutatom meg, hogy ezúttal is elhallgatok.— D.— K.— fősz.b., és D.— L.— az intézményt elfogadják, ’s az utóbbi a’ sürgetett sérelemre sem lát okot. — B.— L.— tb.: Nem akartam én az imént itt procuratoriat alakítani, csak kima­gyarázni, mikép’ elnök ő­sltga’ fölterjesztése, meggyő­ződésemhez képest, nem jól történt. Mert, igaz ugyan, a’ tisztesbek’ összeírása május’ 49-én határoztaték el, de a’ szavazat iránti kérdés’ eldöntése a­ junius’ 2-kai gyűlésre halasztaték; a’ fölterjesztés tehát csakugyan időelőtti vala. ’S őszintén megvallom , — ’s ez által senkit sérteni nem szándékozom, hogy az elnök és RR. közötti bizodalom az által is gyengült, midőn a’ fölterjesztés illy alattomos után tétetett (Felzúdulás és „actio !“ kiáltás jobbról, baloldal­ról: „nincs helye az actiónak, halljuk a’szónokot!“ Majd huzamos és egyetemes lárma keletkezik , mi közben elnök ő mltságának a’ szóló felé intézett rendre utasító szavai el­hangzanak Végre a’ háborgás lecsillapul“). — Elnök ö mltga : Úgy tetszik, mintha a’ szóló tb. ur engem akart volna érdekleni; de én fölteszem műveltségéről, hogy sérteni nem kívánt. — B. — L. tb. kérdi: tapasztalta e va­laki, hogy ő bármelly időszakban is személyeskedett volna? Én, úgy mond, megöszü­ltem , a’ tanácskozásokban évek óta részt vettem,’s a’P.R.által képviselőül is elküldetni szerencsés voltam. Ne rohanjon meg , ne fedjen tehát engem senki is. — B.— J.— nem tudja, mi ad hatalmat némellyeknek a’ jobb oldalon, hogy itt szándékosan zavart és ingerült­séget okozzanak (zugás jobbról) ? Kérem, folytatá szónok, misgodat, méltóztassék a’ rendet elnökileg fentartani. B.— L.— úr még el sem végzé beszédét, ’s már is felkiáltás történt ellene. Ez nem egyez meg az Hiedelemmel. Tanács­kozzunk higgadt vérrel, ’s ha valaki eltéved a’ törvényes útról, folyamodjunk a’ törvény’ őrségéhez, de hallgassunk ki mindenkit. — Elnök ő mltga. Mellem nem győzi, hogy mindannyiszor rendre intőleg felszólaljak ; méltóztassanak tehát irántam ’s a’ hely’ szentsége iránt tekintettel lenni. ’S engedjen meg egyúttal tb. B.— L. úr, ha kimondom, mi­képen az „alattomos“ szó nem volt szerencsésen választva. A’ tisztesbek’ összeírása májusban elhatároztatván , én el­nökileg fölterjesztém a’ jegyzőkönyvet; ’s ha a’ dolog a’ h.tanács’ figyelmét felhívta , én oka nem vagyok. — B.— L.— tb. nyilvánítja, hogy az „alattomos út“ alatt „magános utat“ értett és akart értetni; ’s viszont bocsánatot kér a’ vallomásért, miszerint az ellene történt megrohanás is sem az ő jellemével, sem elnök ő mlrga’ hivatali állásával meg nem egyezett. — D.— L— tb., ki úgy sejti, mintha né­mellyek szántszándékkal ingerültséget terjeszteni töreked­nének , és B.— G.— tb. az alispán’ indítványához járulnak. — Elnök ő mlrga, a’ megyének a’ tisztesbel’ ügyében követett eljárását elősorolván , a’ sérelem’ alapját az intéz­ményben föl nem lelheti. Ő felsége, úgymond, a’ törvények’ felügyelője , ’s ha a’ RR. az alkotmányos jogokat törvény ellen akarják kiterjeszteni, tisztében áll a’ RR-et törvényre utasítani. ’S a’ tisztújítás’ felfüggesztése csak eszköz az in­­tézmény’végrehajtására, és törvényekbe nem ütközik;’s győ­ződjenek meg a’ RR., hogy ollyan parancsok’ végrehajtására, mik akár a’törvénynyel, akár fökormányzói jogaimmal ellen­keznének,segédkezet nyújtani nem fognék. — L. G. ügyvéd jól tudja, miképen ma a’teremben, az itt uralkodó hangulatnál fogva, szava alig talál viszhangra ; de a’ polgári kötelesség szólani készti. J.— P. — tb. urnak kell, mondá, többek közt elsőben felelnem : ki is azt mondá, hogy ő felségé­nek kizáró joga a’ végrehajtás ’s a’ törvénytelen végzések’ megsemmisítése. Ez állítás könnyen tévútra vezethetne va­lakit , ’s azért c­áfolatot tesz szükségessé. Már Bentham­ , a’ tanácskozási tactica’ írója , megjegyzé , hogy szokásuk némellyeknek a’ vita’ folytában elvet tenni fel, ’s abból vonni következéseket, holott a’ föltett elv nem áll, ’s igy a’ rá épített okoskodás is ledől. így hibás az elv , mintha a’ végrehajtás hazánkban kirekesztőleg felségi jog lenne ; mert hiszen politicai a. b. c. az nálunk , miszerint a’ nem­zet a’ végrehajtó hatalomban is részt vesz ; ’s igy hibás az innen hozott következtetés is. Továbbá felhozatott az in­tézmény mellett, miképen a’ tisztesdek iránti megyei sza­bály törvényen nem alapul. De én csodálom , hogy a’ kik ezt állítják , úgy nem járnak egymással , mint Cicero’ „augur­ai. Hiszen, ha törvény volna e’ részben , nem kel­lene szabály. A’ tisztesbek’ egész osztályát nem törvény , hanem a’ szokás, melly törvény’ erejével bir, hozta be honunkba , ’s azért kicsoda merné a’ tisztesbek’ lételét megtagadni ? Azon sarkalatos jogokban , mellyek az Iső rész’ 9-ik czime szerint a’ nemeseket illetik, a’ tisztesbek

Next