Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-01 / 513. szám

Péntek 513. Augustus 1.1845. resti niRLiP MegjtUnik Länder k flap minden héten nó|pys*er: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfiietés a’ kél • r Lajos kiadó-tnliydonosnál, hatvani utcsa Ilorváth-hásban 483- ss. a., egyébütt minden kir. nyok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. «postahivatal* utján történhetik. — Mindenféle hird két «városban háshoihordássa! 5 ft, borítókban 6 ft; postán borítékban 6 ti pp. — Elösethetni helyben _postahivatalnál. — As ausitriai birodalomba ’e egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példá­hir detmónyek felvétetnek, ’• ogj-egy kis hasabsorérl apró betűkkel 5 pangó kr ssámittatik. TARTALOM. Kinevezések. Reform. Iperírükiöllitásunk’ ügyé­ben. Törvényhatósági dolgok: Győr (tiszlujilási köz­gyűlés.) Marmaros (liszlujitás előtti gyűlés.) Nyilrából (vita az elnöki aláírás felelt.) Vegyes közlemények: M. gazd. egye­sület. Nemzeti színház. Küllői»’. Hirdetések. IfláGlABOBSZÁG é« ERDÉLY. ő cs. ap. kir Föls. Czech Jánosi a központi könyvvizsgálószék- kel egyesitett tanulmányi bizottság’ első ülnökét ,kir. tanácsos’czim- me! ; lovát bá S z u m r a k Jánost Beszterczrbánya sz kir. bányaváros’ tanácsnokát, nagy $ Thalvizer Adalbeitet in. k. lielytarlósági nyu­galmazott kiadói—jegyzőt pedig kisebb aiany érdempénzzel méltózta tott legkrgy. díszcidteni. Az epeijesi kerületi táblánál megüreslilt egyik iilnökségre Mat- tyasovszky Boldizsár Szepesmegyének volt országgyűlési követe neveztetett ki. — B. H. REFORM. Az utolsó idők’ eseményei kényszerítenek bennünket pillanatainkat isrrét azon erisisre vetni, mellyben a’ megyei rendszer létez jelenleg. Készül az országban a’ reform’ egy neme, — alkotója a’ conservativ tábornak azon töredéke, kiket velünk, centralistákkal szemközt, bure- aucraticus municipalistáknak nevezhetnénk. Mig annakelölte kormányembereklöl gyakran hallók, hogy a’ municipalitá- tásokkal kormányozni nem lehet, a’ bureaucraticus munici­palistáknak szivét a’ megyerendszer iránti svrrpalhia tölti be. Ok,— kik a’ nagy szavakat annyira gyűlölik , — bom- basticus magasztalói a’ megyei rendszernek. De tudjuk, hogy a’ szép szavak gyakran csak azért használtatnak’ hogy már előre mentségül szolgáljanak az ellenkező tet­tekhez. Ezen urak’ syirpathiája a’megyei rendszer iránt azonban nem vak sympathia, — ők nem vakok, — do sym- pathiájok theorián alapszik. „A’ megyék’ állapota lázas állapot, normális állapotba kell őket visszahelyezni“ — mondják. „A’ megyei rendszer’ bajai — mondja'k továbbá — nem az institutio’ sajátjai, csak kinövések.“ — Kérdjük már most nemcsak a’pseudo, de az őszinte municipalistákat is,valljon a’ tisztviselők’mostani választási rendszere oily tömeggel, mellynek a’ választási jog —egy pár iteze bor vagy pálinka, — valljon e’ vál sztási rendszer nem árnyékoldala-e a’megyei rendszernek , kinövése-e csupán vagy sajátja ? A’ bureau­craticus municipalistáknak ez csak kinövése, ’s úgy látszik, hogy ők rajta segíteni hajlandók. De önök olvasóink, azt fogják hinni, hogy e’ bajokon uj törvények nélkül nem se­gíthetni. A’ bureaucraticus municipalisták a’ dolgokat ma­gasabb szempontból nézik , ők fognak rajtok segíteni. Hi­szen a" királyhágó alatt, mint a’Duna’ mentében látjuk a’re- form’ hatását a’ választási rendszerre. ’S itt véletlenül jut eszünkbe azon otiosus kérdés : hogyan ’s micsoda megszo­rítással jár a’ kijelölési jog’ illetménye ? A’ kijelölés általában a’ választásnál a’ szabad válasz­tás’ korlátozása, de ha egyszerre a’ választóknak többféle hivatalokra keli választani, a’ választás’ könnyítésére mint­egy a’ választás’ mechanismusához tartozik a’ kijelölés. — Azonfelül a törvény követelhet bizonyos tulajdonokat,hogy valaki bizonyos hivatalra választathassák — vagy más tu­lajdonoknál fogva ismét kirekeszlhet valakit a’ választhatás- ból. De ez csak melléktekintet a’ kijelölési jog’igazolására, mert hiszen, ha törvény ellen megválasztotok bárki, a’ tör­vények végrehajtására őrködő hatalom megsemmisítheti az illyen választást. Hogy azonban a’választás tiszta mystificátiojává ne váljék, a kijelölésnek a választókból kell emanálni; — ’s így volt ez némikép’ eddig Magyarországban. Most úgy látszik más szokás kezd divatba jöni , feleslegesnek tartatik a’ pártok’ kívánságaira kellő figyelemmel lenni,—- a’'választószék’ elnöke a’ kijelölési jog’gyakorlatában csak akaratát ismeri el zsinórmértékül. Ha ez igy van, ’s ha ez igy lesz , úgy a’ megyei választási rendszeren valóban törvény nélkül is lehet segíteni, mert a’ választás ezután tiszta formalitás, valóban csak nemzeti ünnepély leend a’ szó’ legszorosabb értelmében. - T. Á. ELŐLEGES TUDNIVALÓK az 1846-ban tartandó harmadik iparműkiál litás’ tárgyában. — Mint °7r ,6me,elve volt szerencsénk tudatnia’ tisztelt iparos kö- \ 46-ban fogja a* harmadik magyar iparműki- állítást rendezni az iparegyesület. Alapszabályai teszik ezt kötelességévé mindenek előtt , mert midőn azon szabály, miszmnt évenkmt valának a’ kiállítások tartandók, eltöröl­tetett, akkor ez iparos ünnepek három éves időszakok’ múl­tára tűzettek ki, s ez időszaknak 1843-ik vaavis utolsó kiállításunk’ éve óta jövő 1846ban vége szakad^—A’ köz­részvétben továbbá , melly hazai iparmüveink iránt a’ hon­nak minden osztályaiban, minden vidékein egyeseket UgY~ mint társas, sőt hatósági testületeket meleg *s áldozatra kész érzelmekre hevített, közfelhivást vél az iparegyesület’ igazgató választmánya észrevenni,melly felhívás teendőnkül szabja ki, hogy mellyel mondhatni ez egész nemzet ápoló karjaira vön , a’ magyar mü'parosságot, ismét pontosítsuk össze egy országos kiállításban , miszerint a’ baza láthassa kedvelőjének elhaladásait, örömet leljen fejlődéseiben és erősbödjék szerelmében maga , mig gyermekeinek egyikét izmosodni, nemesülni szemléli. Végiil az igazgató választ­mány kedvesen hiszi, hogy magoknak iparosainknak is óhaj­tása szerint cselekvendik, ha alkalmat nyit számokra, hogy kik közülök már veteránok mű párunk’mezein (ha ugym ei nek nem régi törésein lehet már veteránokat számlálni ?) megint tanúsíthassák az ország’ színe előtt derékségöket,— hogy kik csak első lépést tőnek az iparos haladás’ pályáján minap, láttathassák a’hazával.mi előre nyomultak ernyedetlen törekvéseik mellett, hogy kika’ legutolsó iparos verseny óta állottak iparunk’ tényezőinek sorába, bebizonyíthassák a’ világ előtt, miképen nem csupán a’ lekötelezett pártolás’ szárnyai alá luíni jöttek vállalataikkal, hanem inkább van merészségek kiáltani a’ nyílt versenyre, van bátorságuk műveik felett Ítéletet hallani, ’s vannak igényeik a’ közön­ség’ helyeslésére, — hogy végül ők n indnyájan , a’ régiek, az ifjabbak ’s az ujorezok lehetséget nyerjenek ollv meg­győződést oltani közönségünkbe, miképen bár a’külföldi műipar igen jeles készítményekkel képes kínálkozni, bár a’ szükségeknek, kényelemnek, ízlésnek és divatnak legkü­lönfélébb czikkelyeivel szoktatta is el piaczainkat, mégis lehet hazai mű'pnrunknak is sikeresen vini a* közpárlfo- gásért, lehet igényt tartania kedvezésekro, sőt a’legtöb­bekben lehet hasonlítást’ bírálatok alá bocsátkoznia. Midőn tehát illy kötelességeknek, felhívásnak és érde­keknek engedve, igazgató választmányunk a’ jövő 1846-ban harmadik magyar iparmükiállitást tartani magát elhatározá, s ezt ezennel ismét hivatalosan köztudomásra juttatja : alig hiszi, hogy nagy szükség legyen hazánk’ iparosaihoz, gyár- nokai-, mesteremberei- és iparműveseihez, valamint a’ népi muipar munkásaihoz buzdító szavakat hosszasabban intézni, midőn nagy részint épen az ő javok, boldogulások és érde­keik, (miket ők nálunk is jobban érlenek, éreznek) szolgál­nak főbb indokokul e’ kiállításokra, s midőn a’ legközelebb Bécsbpn tartott iparműkiállilás’ ragyogó fényessége őket is csaknem kényszerűi, hogy műértelmök’ és képességök’hi­telének megszilárdításán igyekezzenek.*s egyszersmind ha­zai muharunk’ productivitása iránti közhiedelmet fentartani, sőt erődíteni törekedjenek. — Jelenleg csak némi előleges tudnivalókat van szeren­csénk közleni, — mind azt, mit a’kiállítás’ helye, ideje ’s egyéb feltételei iránt az egyesület még ezután végezend, igyekezendünk mielőbb ’s annak idejében utánközleni. Kérjük tehát a’ következőket venni ezúttal figyelembe. 1. A harmadik magyar iparmükiállitás a’ jövő 1846-ban fog tartatni; a’ kiállítani szándékozók kéretvén, hogy mun­káikkal törekedjenek akként elkészülni, miszerint a’jövő tavasz nyíl tavai a’ kiállilmányokat beszállíthassák, ha az iparműkiallitásnak ezután meghatározandó ideje úgy hozná magával. 2. A kiállítás9 köréhez tartoznak minden Magyaror­szágban, kapcsolt részeiben és Erdélyben, akár hazai, akár külföldi anyagokból készített kézművek és gyártmányok.E’ szerint minden hazai mesterembernek, gyámoknak és ipar­művesnek , tartozzék bár vagy nem valamelly ezéhez. lehet a kiállításban részt vennie, készítményei a’ legremekebbek- tól kezdve a’ legegyszerűbbekig, a’ legkeresettebb ízlés’ és fényűzés műdarabjailól le a’mindennapi forgalom’közön­séges czikkelyeig, mind elfogadtatnak , csak jól legyenek dolgozattak, mert ha azok oily roszak volnának, miszerint a kiállítás czéljával és diszével meg nem férhetőknek Ítél­tetnének, vissza fognak utasí'atni, miszerint a’ műnek el­fogadásában is már egy neme legyen a’ kitüntetésnek. Ellenben a szoros értelemben vett művészeti czikkelyek ’s a’ mezei gazdaság’ nyers termékei az iparmükiállitás’ kö­rébe nem tartoznak. Azonban ohajtatik, hogy a’ már töké­letesen kész iparművekhez , úgy mutatványok a’ nyers anyagból , melly bői készültek , valamint magok a’ müvek is , kikészitésök’ különböző fokain , odamellékeltessenek, miszerint a müipar’átváltoztatásainak egész menetele szem’ elébe állítathassák : és más részről az iparegyesületi ter­mészeti és technical’ gyűjtemények’ számára példányok ké­rethessenek. — Továbbá nem vétethetnek be a’ kiállításba mustralapok, mustrakönyvek , — sőt inkább a’ kiállifmányoknak tökéle­tes olly készítményeknek kell lenniök.mint azok a’ közhasz­nálatban vannak s arra forditatnak. Minták azonban és ha­sonlók, mik már önmagokban is iparművek, k állíthatók. — 3. Kéretnek mind azok, kik műveiket kiállítani szándé­koznak, szíveskedjenek előlegesen és jókorán már ez iránt értesíteni az igazgató választmányt, — miszerint a’ szükséges locálékról, felszerelési kellékekről, a’ sorsjáléki tervezetekről ’stb. jóeleve intézkedések törlénbessonek. 4. M nt épen mondatott, sorsjáték is fog a’ kiállításhoz csatoltatni, miszerint a’ kiállitmányok azonnal megvétet­hessenek , ’s a’ kiállító vagy előleges e’ czclból teendő megrerublésre készülhesse czikkclyeit , vagy legalább a sorsjátéki bizottmánynak eladba'sa gyártmányaik E' sors­játékra nézve később még bővebben fog értesitelni az ipar- műves közönség. 5. A’ kiállitmányok’ eladhatására nézve szabad leszen a kitett czikkelyeknek eladalnink azon feltétel aLtt, hogy vagy ott hagyassanak a’ kiállilás’befejezéseig, vagy hason­ló nrmfiekkel azonnal kicseréltessenek. — Egyébiránt a kiállítás maga úgy fog intézteim' , hogy berekesztése vala- melly vá>ár’ második hetére essék, mi szerint a' vásárosok megvett áruikat azonnal cl is vitethessék. 6. Szigorú mű-és dijbirálal’ nyomán a’ jövő évben is fognak urany-ezüst-bronz-érdempénzefben, dicsérő ok­levelekben és méltányló megemlítésben állandó kitünteté­sek osztatni; mire nézve olly intézkedések fognak tétetni, miszerint a’ mü—és dijbírálatok' eredménye még a' kiállí­tás alatt közzététethessenek , a’ dijosztás a’ berekesztés’ alkalmával történhessék, a’kiállítási jelentés vagy önálló- lag, vagy legalább az egyesület’Hetilapjában haladék nél­kül kiadathassák. 7. Az egyesület gondoskodni fog, hogy a’ beküldés’ eszközlése a’ legméltányosabb fuvar-feltételek mellett esz­közöltethessék, és a’ mennyiben a’ kiállitmányok már ko­rábban küldetnének be , azok addig is, mig a’ kiállítási te­rembe tétethetnek , tűzbiztosán clhelyeztethessenek. A’ kiállítási czikkelyek’átvétele és visszaadása közben esendő károkért az egyesület álland jót. Költ Pesten julius’ 2i-én 1845. — Csanády jegyző. Tirvényliatéságl dolgok. GYŐRBŐL, jul. 25-én. Midőn tisztujitásunk’ leírását megkísértjük, keblünket fájdalom tölti el, meggondolván, mikép’ szenvedtek törvényeink ’s alkotmányosságunk sérel­met. De tényeket sorolunk elő, Ítéljen a’ közönség. E’ hónap’ kezdetén ünnepet ültünk, öröm vala hallanunk, mint nyujtatott vigasz jogaink’ biztossága iránt, mint igér- tetett alkotmányosságunk’ respectálása , törvényeink’ meg­tartása. Reméltük, hogy az igék testté is leendőnek.— mert a’ szó lehet magában szép és czifra szó, — tett nélkül azon­ban egy nagy hibája vans hogy t. i. csak puszta szó. No de lássuk a’ tisztujitást. Julius" hó’ 23-ra tűzetett ki a’ mindkét felekezet által óhajtva várt nap A’ conservativek Balogh Kornélt, az el­lenzékiek Szabó Pétert ohajták első alispánnak. Az elsők’ részéről nagyban folyt a" korteskedés, telekvásárlás; az utóbbiak kijelöltük’ nevét sem említve, respectálák polgár­társaik’ szabad meggyőződését. Tisztujitást megelőző napon főispán ur’ elnöklete alatt gyűlés voit, mellyben a’ tisztviselők a’ kezeikben levő iro­mányokat átadák. — Délután 5 órakor a’ conservativek ál­tal annyira kedvelt zárt conferentia megtartatott, hova, mint színi előadásra, a’ tagok belépti jegyekkel hivattak meg. ’S mellyböl, úgy látszik , a’ nagy számmal megjelent egyhá­ziak mialt, kihagyattak a’diplomalicusok. Az alispánságra a’ pártok által kitűzött két egyént a’ jelenlevők minden el­lenvetés nélkül kijelöltetni kerék. Főispán ur’ rövid nyilat­kozata abból állott, hogy a’ kijelölési jog kizárólag öt illet­vén, az ajánlottak közül azt fogja kijelölni, ki nekitet­szeni fog. fAz alügyészi hivatalra a conservativek B J t ajánlván, gróf Z— 0— ellene kifogást tett, lélek- vásárlással vádolván, ’s e’ vádat igazolá V K- gróf is, mert, úgymond, Héderváron az ö helységéb-n vesztegetvén , a’ becsületes köznemesség tanácsot kért a' gróftól, valljon a’ B. —ra korteskedő B.— J— által nekik adott bort megigyák-e?) Főispán ur’nyilatkozata különösen hatolt reánk. Féltünk, hogy a’nép’kedveltje. Szabó Péter kijelöltetni nem fog; féltünk, hogy az 1504: 2., 1548: 70.’s az 1723: 56. t.- czikkek’ szentsége nem fog szem előtt tartatni. Azonban vigasztalt a’ tudat, hogy részünkről lélekvásárlás’ bűne meg nem kisértetett, mi egyedüli ok lehete, hogy Szabó Péter mellőztessék a’ kijelölésben , kiben a’ törvényes kellekek jobban mint bárkiben feltalálhatok. Tisztujitást előző- ’s a’ tisztujitás’ napján csapatonként csöndesen jött he mintegy 1800 nemes, a’ Baloghpárt által 40 p.kr. napi díjjal fizetve. ’S csudálatos, a’ fizetett tömeg' egy részében is győzött a’ telkiismeret ’s önmeggyőződés, s közhír szerint annak hallaltára , hogy Szabó Péter ki fog jelöltetni, számos nemesek visszaadák a’ napi dijat, mond­ván, inkább kenyér’s viz lesz eledelok, hogy sem azon férfiú ellen legyenek, ki olly becsületesen őszült meg , ki a’ megyének dísze, ki bírta képviselő korában, egy­koron a’ nemzet’ szeretetek És a’ fökortesek veséjök.g rá- zódtak keresztül, a’drága pénzen behozott nemiségtől ekkép" elhagyatva látván magokat. E szorultságban ámí­táshoz kelle folyamodni,’s a’ főkortesek , kikre áll az Írás’ szava hogy megsebesítő nyil az ö nyelvük, hirdetni kezdek a’ hamis hirt, mintha Szabó Péter nem is vállalná fel az al­ispánságot.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék