Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-01 / 513. szám

Péntek 513. Augustus 1.1845. resti m­RLIP Megszűnik Länderk­alap minden héten né­pyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ Kés­e­r Lajos kiadó-tulaydonosnál, hatvani utcsa Ilorváth-házban 483­ ss. a., egyébütt minden kir. nyok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. «postahivatal* utján történhetik. — Mindenféle hird­­ét «városban hásholhordássa! 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ti­pp. — Elesethetni helyben a postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’e egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példa­hirdetmények felvétetnek, ’h­ogy­ egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pangó ki­ssámittatik. TARTALOM. Kinevezések. Reform. Sperírókiállitásunk’ ügyé­ben. Törvényhatósági dolgok: Győr (tisztujitási köz­gyűlés.) Marmaros (tisztujitás előtti gyűlés.) Nyitrából (vita az elnöki aláírás felett.) Vegyes közlemények: M. gazd. egye­sület. Nemzeti színház. Küllői»’. Hirdetések. IfjáGIABORSZÁG .« ERDÉLY. ő cs. ap. kir Föls. Czech Jánost a központi könyvvizsgálószék­­kel egyesitett tanulmányi bizottság’ első ülnökét ,kir. tanácsos’czim­­mel ; lovát bá S­z­u­m­r­a­k Jánost Beszterczibánya sz kir. bányaváros’ tanácsnokát, nagy - Thalvizer Adalbertet m­. k. h­elytartósági nyu­galmazott kiadói—jegyzőt pedig kisebb arany érdempénzzel méltózta­tott legkrgy. díszdieteni. Az eperjesi kerületi táblánál megüreslik­ egyik ü­lnökségre Mat­­tyasovszky Boldizsár Szepesmegyének volt országgyűlési követe neveztetett ki. — B. H. REFORM. Az utolsó idők’ eseményei kényszerítenek bennünket pillanatainkat ism­ét azon erisisre vetni, mellyben a’ megyei rendszer létez jelenleg. Készül az országban a’ reform’ egy neme, — alkotója a’ conservativ tábornak azon töredéke, kiket velünk, centralistákkal szemközt, bure­­aucraticus municipalistáknak nevezhetnénk. Mig annak elötte kormányemberekröl gyakran hallók, hogy a’ municipalizá­­tásokkal kormányozni nem lehet, a’ bureaucraticus munici­palistáknak szivét a’ megyerendszer iránti svrrpathia tölti be. Ők,— kik a’ nagy szavakat annyira gyűlölik , — bom­­basticus magasztalói a’ megyei rendszernek. De tudjuk, hogy a’ szép szavak gyakran csak azért használtatnak’ hogy már előre mentségül szolgáljanak az ellenkező tet­tekhez. Ezen urak’ sym­pathiája a’megyei rendszer iránt azonban nem vak sympathia, — ők nem vakok, — de sym­­pathiájok theorián alapszik. „A’ megyék’ állapota lázas állapot, normális állapotba kell őket visszahelyezni“ — mondják. „A’ megyei rendszer’ bajai — mondjá­k továbbá — nem az institutio’ sajátjai, csak kinövések.“ — Kérdjük már most nemcsak a’pseudo, de az őszinte municipalistákat is,valljon a’ tisztviselők’mostani választási rendszere olly tömeggel, mellynek a’ választási jog —egy pár izeze bor vagy pálinka, — valljon e’ vál­sztási rendszer nem árnyékoldala-e a’megyei rendszernek , kinövése-e csupán vagy sajátja ? A’ bureau­craticus municipalistáknak ez csak kinövése, ’s úgy látszik, hogy ők rajta segíteni hajlandók. De önök olvasóink, azt fogják hinni, hogy e’ bajokon uj törvények nélkül nem se­gíthetni. A’ bureaucraticus municipalisták a’ dolgokat ma­gasabb szempontból nézik , ők fognak rajtok segíteni. Hi­szen a' királyhágó alatt, mint a’Duna’ mentében látjuk a’re­­form’ hatását a’ választási rendszerre. ’S itt véletlenül jut eszünkbe azon otiosus kérdés : hogyan ’s micsoda megszo­rítással jár a’ kijelölési jog’ illetménye ? A’ kijelölés általában a’ választásnál a’ szabad válasz­tás’ korlátozása, de ha egyszerre a’ választóknak többféle hivatalokra kell választani, a’ választás’ könnyítésére mint­egy a’ választás’ mechanismusához tartozik a’ kijelölés. — Azonfelül a törvény követelhet bizonyos tulajdonokat,hogy valaki bizonyos hivatalra választathassák — vagy más tu­lajdonoknál fogva ismét kirekeszthet valakit a’ választhatás­­ból. De ez csak melléktekintet a’ kijelölési jog’igazolására, mert hiszen, ha törvény ellen megválasztotok bárki, a’ tör­vények végrehajtására őrködő hatalom megsemmisítheti az illyen választást. Hogy azonban a’választás tiszta mystificátiójává ne váljék, a kijelölésnek a választókból kell emanálni; — ’s így volt ez némikép’ eddig Magyarországban. Most úgy látszik más szokás kezd divatba jöni , feleslegesnek tartatik a’ pártok’ kívánságaira kellő figyelemmel lenni,—­ a’­választószék’ elnöke a’ kijelölési jog’gyakorlatában csak akaratát ismeri el zsinórmértékül. Ha ez így van, ’s ha ez igy lesz , úgy a’ megyei választási rendszeren valóban törvény nélkül is lehet segíteni, mert a’ választás ezután tiszta formalitás, valóban csak nemzeti ünnepély leend a’ szó’ legszorosabb értelmében.­­ T. Á. ELŐLEGES TUDNIVALÓK az 1846-ban tartandó harmadik iparműkiál­litás’ tárgyában. — Mint azt ,íme,elve volt szerencsénk tudatnia’ tisztelt iparos kö­­r 46-ban fogja a’ harmadik magyar iparműki­­állítást rendezni az iparegyesület. Alapszabályai teszik ezt kötelességévé mindenek előtt , mert midőn azon szabály, miszint évenkint valának a’ kiállítások tartandók, eltöröl­tetett, akkor ez iparos ünnepek három éves időszakok’ múl­tára tűzettek ki, s ez időszaknak 1843-ik vanyis utolsó kiállításunk’ éve óta jövő 1846ban vége szakad.—A’ köz­részvétben továbbá , melly hazai iparműveink iránt a’ hon­nak minden osztályaiban, minden vidékein egyeseket Ugya mint társas, sőt hatósági testületeket meleg és áldozatra kész érzelmekre hevített, közfelhivást vél az iparegyesület­ igazgató választmánya észrevenni,melly felhívás teendőnkül szabja ki, hogy mellyel mondhatni ez egész nemzet ápoló karjaira von , a’ magyar mű­parosságot, ismét pontosítsuk össze egy országos kiállításban , miszerint a’ haza láthassa kedvelőjének elhaladásait, örömet leljen fejlődéseiben és erősbödjék szerelmében maga , mig gyermekeinek egyikét izmosodni, nemesülni szemléli. Végü­l az igazgató választ­mány kedvesen hiszi, hogy maguknak iparosainknak is óhaj­tása szerint cselekvendik, ha alkalmat nyit számokra, hogy kik közülök már veteránok mű párunk­ mezein (ha ugye en­nek nem régi törésein lehet már veteránokat számlálni ?) megint tanúsíthassák az ország’ színe előtt derékségöket,— hogy kik csak első lépést tenek az iparos haladás’ pályáján minap, láttathassák a’hazával,mi előre nyomultak ernyedetlen törekvéseik mellett, hogy kik a’ legutolsó iparos verseny óta állottak iparunk’ tényezőinek sorába, bebizonyíthassák a’ világ előtt, miképen nem csupán a’ lekötelezett pártolás’ szárnyai alá lutni jöttek vállalataikkal, hanem inkább van merészségek kiáltani a’ nyílt versenyre, van bátorságuk műveik felett ítéletet hallani, ’s vannak igényeik a’ közön­ség’ helyeslésére, — hogy végül ők m­indnyájan , a’ régiek, az ifjabbak ’s az ujorezok lehetséget nyerjenek olly meg­győződést oltani közönségünkbe, miképen bár a’külföldi műipar igen jeles készítményekkel képes kínálkozni, bár a’ szükségeknek, kényelemnek, ízlésnek és divatnak legkü­lönfélébb czikkelyeivel szoktatta is el piaczainkat, mégis lehet hazai mű­parunknak is sikeresen inni a­ közpártfo­­gásért, lehet igényt tartania kedvezésekre, sőt a’legtöb­bekben lehet hasonlítást’ bírálatok alá bocsátkoznia. Midőn tehát illy kötelességeknek, felhívásnak és érde­keknek engedve, igazgató választmányunk a’ jövő 1846-ban harmadik magyar iparműkiállitást tartani magát elhatározá, s ezt ezennel ismét hivatalosan köztudomásra juttatja : alig hiszi, hogy nagy szükség legyen hazánk’ iparosaihoz, gyár­­nokai-, mesteremberei- és iparműveseihez, valamint a’ népi műipar munkásaihoz buzdító szavakat hosszasabban intézni, midőn nagy részint épen az ő javok, boldogulások és érde­keik, (miket ők nálunk is jobban értenek, éreznek) szolgál­nak főbb indokokul e’ kiállításokra, s midőn a’ legközelebb Bécsben tartott iparműkiállitás’ ragyogó fényessége őket is csaknem kényszerűi, hogy műértelmek’ és képességek’hi­telének megszilárdításán igyekezzenek,és egyszersmind ha­zai mudarunk’ productivitása iránti közhiedelmet fentartani, sőt erődíteni törekedjenek. — Jelenleg csak némi előleges tudnivalókat van szeren­csénk közleni, — mind azt, mit a’kiállítás’ helye, ideje ’s egyéb feltételei iránt az egyesület még ezután végezend, igyekezendünk mielőbb ’s annak idejében utánközleni. Kérjük tehát a’ következőket venni ezúttal figyelembe. 1. A harmadik magyar iparműkiállitás a’ jövő 1846-ban fog tartatni; a’ kiállítani szándékozók kéretvén, hogy mun­káikkal törekedjenek akként elkészülni, miszerint a’jövő tavasz nyíl tavai a’ kiállitmányokat beszállíthassák, ha az iparműkiállitásnak ezután meghatározandó ideje úgy hozná magával. 2. A kiállítás­ köréhez tartoznak minden Magyaror­szágban, kapcsolt részeiben és Erdélyben, akár hazai, akár külföldi anyagokból készített kézművek és gyártmányok.E­­szerint minden hazai mesterembernek, gyámoknak és ipar­művesnek , tartozzék bár vagy nem valamelly ezéhez, lehet a kiállításban részt vennie, készítményei a’ legremekebbek­­től kezdve a’ legegyszerűbbekig, a’ legkeresettebb ízlés’ és fényűzés műdarabjaitól le a’mindennapi forgalom’közön­séges czikkelyeig, mind elfogadtatnak , csak jól legyenek dolgozattak, mert ha azok olly roszak volnának, miszerint a kiállítás czéljával és diszével meg nem férhetőknek ítél­tetnének, vissza fognak utasítatni, miszerint a’ műnek el­fogadásában is már egy neme legyen a’ kitüntetésnek. Ellenben a szoros értelemben vett művészeti czikkelyek ’s a’ mezei gazdaság’ nyers termékei az iparműkiállitás’ kö­rébe nem tartoznak. Azonban óhajtatik, hogy a’ már töké­letesen kész iparművekhez , úgy mutatványok a’ nyers anyagból , melly­ből készültek , valamint magok a’ művek is , kikészitésök’ különböző fokain , odamellékeltessenek, miszerint a műipar’átváltoztatásainak egész menetele szem’ elébe állítathassák , és más részről az iparegyesületi ter­mészeti és technical’ gyűjtemények’ számára példányok kö­vethessenek. — Továbbá nem vézethetnek be a’ kiállításba mustralapok, mustrakönyvek , — sőt inkább a’ kiállitmányoknak tökéle­tes olly készítményeknek kell lenniök,mint azok a’ közhasz­nálatban vannak s arra forditatnak. Minták azonban és ha­sonlók, mik már önmagokban is iparművek,­­ állíthatók. — 3. Kéretnek mind azok, kik műveiket kiállítani szándé­koznak, szíveskedjenek előlegesen és jókorán már ez iránt értesíteni az igazgató választmányt,­­ miszerint a’ szükséges locálékról, felszerelési kellékekről, a’ sorsjátéki tervezetekről ’stb. jóeleve intézkedések történhessenek. 4. M­iz épen mondatott, sorsjáték is fog a’ kiállításhoz csatoltatni, miszerint a’ kiállitmányok azonnal megvétet­hessenek , ’s a’ kiállító vagy előleges e’ czélból teendő megterüblésre készülhesse czikkelyeit , vagy legalább a sorsjátéki bizottmánynak eladhassa gyártmányaik E' sors­játékra nézve később még bővebben fog értesitelni az ipar­­műves közönség. 5. A’ kiállitmányok’ eladhatására nézve szabad leszen a kitett czikkelyeknek eladatnunk azon feltétel a­zt, hogy vagy ott hagyassanak a’ kiállitás’befejezéséig, vagy hason­ló rimfiekkel azonnal kicseréltessenek. — Egyébiránt a kiállítás maga úgy fog intéztetni­ , hogy berekesztése vala­­melly vásár’ második hetére essék, mi szerint a' vásárosok megvett áruikat azonnal el is vitethessék. 6. Szigorú mű-és dijbirálat’ nyomán a’ jövő évben is fognak arany-ezüst-bronz-érdempénzeiben, dicsérő ok­levelekben és méltányló megemlítésben állandó kitünteté­sek osztatni, mire nézve olly intézkedések fognak tétetni, miszerint a’ műv és dijbírálatok' eredménye még a' kiállí­tás alatt közzététethessenek , a’ dijosztás a’ berekesztés’ alkalmával történhessék, a’kiállítási jelentés vagy önálló­­lag, vagy legalább az egyesület’Hetilapjában haladék nél­kül kiadathassák. 7. Az egyesület gondoskodni fog, hogy a’ beküldés’ eszközlése a’ legméltányosabb fuvar-feltételek mellett esz­közöltethessék, és a’ mennyiben a’ kiállitmányok már ko­rábban küldetnének be , azok addig is, mig a’ kiállítási te­rembe tétethetnek , tűzbiztosan elhelyeztethessenek. A’ kiállítási czikkelyek’átvétele és visszaadása közben esendő károkért az egyesület álland­­ót. Költ Pesten julius’ 21-én 1845. — Csanády jegyző. Törvényh­atósági dolgok. GYŐRBŐL, jul. 25-én. Midőn tisztujitásunk’ leírását megkísértjük, keblünket fájdalom tölti el, meggondolván, mikép’ szenvedtek törvényeink ’s alkotmányosságunk sérel­met. De tényeket sorolunk elő, Ítéljen a’ közönség. E’ hónap’ kezdetén ünnepet ültünk, öröm vala hallanunk, mint nyujtatott vigasz jogaink’ biztossága iránt, mint igéz­­tetett alkotmányosságunk’ respectálása , törvényeink’ meg­tartása. Reméltük, hogy az igék testté is leendőnek,— mert a’ szó lehet magában szép és czifra szó, — tett nélkül azon­ban egy nagy hibája van, hogy t. i. csak puszta szó. No de lássuk a’ tisztujitást. Julius' hó’ 23-ra tűzetett ki a’ mindkét felekezet által óhajtva várt nap A’ conservativek Balogh Kornélt, az el­lenzékiek Szabó Pétert óhajták első alispánnak. Az elsők’ részéről nagyban folyt a" korteskedés, telekvásárlás; az utóbbiak kijelöltük’ nevét sem említve, respectálák polgár­társaik’ szabad meggyőződését. Tisztujitást megelőző napon főispán ur’ elnöklete alatt gyűlés volt, mellyben a’ tisztviselők a’ kezeikben levő iro­mányokat átadák. — Délután 5 órakor a’ conservativek ál­tal annyira kedvelt zárt conferentia megtartatott, hova, mint színi előadásra, a’ tagok belépti jegyekkel hivattak meg. ’S mellyböl, úgy látszik , a’ nagy számmal megjelent egyhá­ziak miatt, kihagyattak a’diplomaticusok. Az alispánságra a’ pártok által kitűzött két egyént a’ jelenlevők minden el­lenvetés nélkül kijelöltetni kerék. Főispán ur’ rövid nyilat­kozata abból állott, hogy a’ kijelölési jog kizárólag öt illet­vén, az ajánlottak közül azt fogja kijelölni, ki neki tet­szeni fog. f Az alügyészi hivatalra a conservativek­a­t t ajánlván, gróf Z— D— ellene kifogást tett, lélek­­vásárlással vádolván, ’s e’ vádat igazolá V K- gróf is, mert, úgymond, Héderváron az ő helységében vesztegetvén , a’ becsületes köznemesség tanácsot kért a' gróftól, valljon a’ B. —ra korteskedő B.— J— által nekik adott bort megigyák-e?) Főispán úr’nyilatkozata különösen hatott reánk. Féltünk, hogy a’nép’kedveltje, Szabó Péter kijelöltetni nem fog; féltünk, hogy az 1504: 2., 1548: 70.’s az 1723: 56. t.­­czikkek’ szentsége nem fog szem előtt tartatni. Azonban vigasztalt a’ tudat, hogy részünkről lélekvásárlás’ bűne meg nem kisértetett, mi egyedüli ok lehete, hogy Szabó Péter mellőztessék a’ kijelölésben , kiben a’ törvényes kellékek jobban mint bárkiben feltalálhatok. Tisztujitást előző­ ’s a’ tisztujitás’ napján csapatonként csöndesen jött be mintegy 1800 nemes, a’ Baloghpárt által 40 p.kr. napi díjjal fizetve. ’S csudálatos, a’ fizetett tömeg­ egy részében is győzött a’ telkiismeret ’s önmeggyőződés, s közhír szerint annak hallaltára , hogy Szabó Péter ki fog jelöltetni, számos nemesek visszaadák a’ napi dijat, mond­ván, inkább kenyér’s viz lesz eledelek, hogy sem azon férfiú ellen legyenek, ki olly becsületesen őszült meg , ki a’ megyének dísze, ki bírta képviselő korában, egy­koron a’ nemzet’ szeretetek és a’ fökertesek veséjökig rá­­zódtak keresztül, a’drága pénzen behozott nemiségtől ekképp elhagyatva látván magokat. E szorultságban ámí­táshoz kelle folyamodni,’s a’ főkortesek , kikre áll az Írás’ szava hogy megsebesítő nyil az ő nyelvük, hirdetni kezdek a’ hamis hirt, mintha Szabó Péter nem is vállalná fel az al­ispánságot.

Next