Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-01 / 513. szám

Jal. 23-ra viradtunk. A’ megyeház’ udvarán ’s előterén hullámzott a’ józan nemesség’ serege. Zaj nem vala, de a’ tömegnek ajkai csendben egy általános óhajtást rebegének : „vajha Szabó Péter alispánságra kitüzetnék.“ Mi pedig ör- vendénk leikeinkben, latva a’ nagy többséget, melly kortes- kedés, lélekvásárlás nélkül gyülekezők zászlóink alá. Isteni tisztelet után főispán ur sokak’ kíséretében a me­gyeházhoz visszatért. A’ folyosón a nemesek elöljárói, számos megyei és külmegyei urak által kik között volt főispán ur’ testvére a’ lelkes gróf Eszterházy József is — szelíden de férfiasán kéretett ö misága, kegyeskednék ki­jelölni Szabó Pétert. Főispán ur erre válaszoló, mikép’ már a’ conferentiában nyilvánító , hogy ö tetszése szerint jelöl ki, ’s egyszersmind inté a’ választókat, hogy csak azokból válasszanak, kiket ö kijelöl, mert ha mást fognak kiáltani, ö a’ rend’ fentartására erőt is kész használni. „Egyébiránt, monda hozzáadólag, a’ folyosó nem azon hely, höl egy fő­ispánnal szólani lehet.“ Azonban a’ gyűlés megnyittatott; a’ tisztikar hivatalát létévé, két alispánunk vég ké p’ lemondván; nekik köszö­net szavaztatott. A’ tisztujitás’ ideje alatti bíráskodásra egy, többnyire külmegyeiekböl álló törvényszék neveztetett ki. A’ szavazatszedésre is külön választmányok neveztetvén, főispán ur a’ választókat a’ biztosi udvarba hívta meg, újó­lag intvén a' rendeket, hogy mást kiáltván, nem a’ kijelöl­teket, a’ rendfentartás’ végett ne kényszerítsék öt erőszak­hoz nyúlni. Eimenénk a’ biztosi udvarba , — ’s rövid pillanatok után kitevé főispán ur a’ kijelölési fekete táblát. Sejtelmünk teljesült, a’ gyász táblán egy név hiányzott, nem vala feljegyezve Szabó Peter’ neve. A’ kijelöltek is —Balogh Kornélén kívül— részint nem akarónak hivatalt viselni, részint szerintünk nem voltak rá al­kalmasok. így aztán Balogh Kornél alispánnak kikiáltatott. Másod alispán lett :HorvátDániel, — főbírókká pedig a’ következők: tószeg- ’s csilizközi járásban Kovács Már­ton, sokoró-aljai járásban Markovics Zsigmond, pusztai járásban B a y An t a 1 Különös volt a’ modor, mely- lyel elnökünk a’ kijelöltek’ neveit a’ fekete táblára iratá ’s letörlé; egyik hivatalnál felülről lefelé, másiknál alulról felfelé egyenként torié le azok’ neveit, kiket az illető hi­vatalokra elválasztani nem akart. A’ főügyvédt hivatalra majdnem általános többség han­goztató közszeretetben álló volt követünk , Szabó Kálmán’ nevét. Főispán ur azonban szavazatot rendelt. A’ nemesség a’ szavazás által kijátszatástól tartva, újólag hangoztató ohajtottja’ nevét. Ismét szavazni utasitatánk. Szavazás r őzben minden mód megkisértetett Szabó Kál­mán’ megbuktatására. Használtatott egyesek’ elnémitására a’ magas tekintély’ terrorismusa, ’s más részről leeresz­kedő csókok. A’ lélekvásárlásban még nem fáradtak ki a’ kezek. Feljelentetett ’s bebizonyitatott, hogy Szabó Kálmán ellen B.— J.—- két húszasával veszteget, — ’s hogy ellene egy ember kétszer háromszor szavaz. De a’ feljelen­tés sikeretlen volt. — A’ szavazás délutáni 5 óráig tarta, ’s minden cselszövények’daczára is Szabó Kálmán 7 szótöbbséggel elválasztatott. A’ több tisztviselők’ választása, a’ fentirt irástörlési modorban , felkiáltás’ utján röviden ment véghez. Az ellen­zék a’ választásnál még egy örömet érezett, — mert nem tudjuk, mi isten’ csodája , az alügyészi hivatalra kijelölt ’s reá minden utakon törekvő Bély József helyett e’ hivatalt Ziska József, nemes keblű férfiú nyeré el. És most a’ conservativek Bély József’ fejére tűzhetik a’ martyrkoronát, mire rég’ vágyakozék. A’ tisztujitás befojeztetett. Tanácskozási teremünkbe tér­tünk, hol Kisfaludy Mihályt, kinek fürtjei a’ hivataloskodás- ban őszültek meg, főispán ur a’főjegyzői hivatalból ki­hagyván, helyette volt másod-aljegyző Domanoveczi és lestinei Zmeskál Istvánt, Balogh Kornél’ helyébe pedig volt tiszteletbeli jegyző KollerEduárdot, másod- aljegyzőnek végre Pintér P ált nevezte ki. Mik után az ujdon választott tisztviselők esküt tevén, a’ gyűlés szét­oszlott. Lakásunkon még egyszer átfutván emlékezetünkkel a’ történteket, szabad választási institutiónkról elmélkedtünk. Jul. 24-én főispán ur’ elnöklete alatta’ gyűlés f oly látta­tott. Szabó Kálmán’ megjelenését szűnni nem akaró élje­nekkel fogadók. —A’ jegyzőkönyv’ hitelesítése után indit- ványoztatott, hogy a’központi főbírói hivatalra, melly nélkül az igazság’ kiszolgáltatása gyorsaságban szenved, addig is, mig annak rendszeresítése végeit a’ htdytartótanácshoz tett felterjesztésünkre válasz érkezik , főispán ur Mészáros Sándor t,‘ki azon hivatalt eddig is pontosan viselé, nevezze ki. Az indítvány ellen felhozatolt, mikép’ az előbbi gyűlés’ jegyzőkönyve mást tart, annak szerkesztésekor a’ rendek kijelentek, hogy azon szempontból, mivel törvényeink’ ér­telmében a’ Lírák szabadon választatnak, a’ főispán által ki­nevezendő bíró’ Ítéletét törvényesnek el nem ismerik, -— sőt határozatba ment, hogy főispán ur e’hivatalra, inig rendszeresítve nem lesz, senkit kinevezni nem fog. Mon­datott, hogy alkotmányos hazában a’törvények’épségben tartása a’ szabadság’ fögarantiája , ’s hogy azt sérthetlenül fentartarii minden polgár’ szent kötelessége, már pedig az 1548: 70 és 1723: 56 t.czikk nemcsak az alispánnak, ha­ntin minden tisztviselőknek , ’s igy a’ bíráknak is szabad választását rendelvén, fóispáni kinevezés által csak élő tör­vényeink sértetnének meg. Azonban sajnos többséget nyert, a teljes meggyőződésünk szerint törvénytelen indítványnak hasonló módositványa , miszerint e’ hivatal’ rendszeresítése sürgettetvén, mig az lé'esülni fog , a’ RR. által több aján­landó egyénekből ö nmga fog tiszteletbeli főbírót kinevezni. Az ajánlás tüstént meg is történt, a’ kinevezés elhalasz- tatván, Táblabirák is neveztelek; ezek közt, kik bizonyos párt’ költségeihez a’ tisztujitáskor járultak. Zmeskál főjegyző indítványozó, hogy a’ megye’ tereme’, levéltárai’s a’ börtönök’ czélszerübb elrendezéséről gondos­kodjanak. Tervkészítéssel választmány bízatott meg. Ezekután főispán ur., megelégedését nyilvánítván ,—el­búcsúzott. ’S reánk nézve a’ tisztujitás igen sok részben tanuságos vala. — Többen. MÁRAMAROS-SZIGET, junius’ 23-iki közgyűlés. — Politicai testületünk’ idegei még nem zsibbadtak el, bár erélyességünk kevéssé lankadó» is, min felette csodál­koznunk nem kell, hisz’ a’ legnemesb polgári lelkesedésnek is megvannak saját; morpheusai! — A’ mint a’ januári gyűlésen felavatatánk, még úgy haladunk, ’s a’ váltság’ napján tett Ígéretek még nimbuskörözte szent helyeiken állanak. Meddig? kérdések’ kérdése. Múlt gyűlésünk azon határozatánál fogva, hogy a’ tiszt— újítást érdeklő statútumok a’mostani gyűlés’első napján be­adassanak, szokottnál többen gyűltek a’ terembe, mert ná­lunk divat csak akkor lenni a’ KK. és RR-nek teljes szám­mal , — mikor valami fontos tárgy előre nagy lármával kidoboltatik , — praetor minima non curat, — mi csekély­ségekből soha nagyot csinálni nem akarunk, és legyen bár- milly fontosságú elv csekélységnek nézett tárgyba burkolva, annak sorsa ritkán jobb , mint azon óráé volt, mellyel az egyszeri pór a’ homokban talált. — Vártunk és vártak so­kan , mig némellyek’ parlamentáris türelme le nem járt , és gyérülni kezdtek a’ sorok, ’s a’ déli harangozás’ mono­ton éneke el nem érzékenyitó a’ bensőket és haza nem szó­lító a’ táp nélkül tovább nem maradható követelő gyomrokat. — Nálunk 12 óra után, kivált az ifju nemzedékből, alig kong egy kettő a’ teremben , azok is , mint vesztett sereg­nek fenmaradt bajnokai. — Hát a’ közvélemény? A’ statútumok első nap’ be nem adathattak , mert az e’ végre kirendelt küldöttség még egy fiókküldöttséget delegált, mellynek munkálata a’ gyűlés’ első napjáig még a’ nagy küldöttség által nem tárgyaltathatott, és igy a’ szokott gyű­lési tárgyakra menénk. 1) Olvastatott egy helyt.tanácsi intézmény, melly által a’ Szigeten felállított rendőri kapitányi hivatal eltörültetih. Ezen parancs’ felolvasása után hosszas és érdekes vitatko­zás keletkezett, az 1840: 9. I ez. 3ik §-a sokszor meg­hányatott; — egy rósz pártoló A. P ’ azon indítványát, mi­szerint a’ mennyiben ezen intézmény törvényellenies , kül­döttség neveztessék e’ tágyban , — másik rész egyszerűn félrevetni akará annyival is inkább , minthogy az érdeklett rendőri kapitányt nem az adózók fizetik. Egy ur azoknak , kik deputatiót akartak , azt feleié : mire deputatio ott, hol a’ törvény maga jogot ad az intézményt tisztelettel félre­tenni , — egy ifju barátunk pedig az intézmény’ kegyessé­gét értelmezvén, föispáni-helyettes által a’diplomaticai ki- tételekbeni nem ereszkedésre intetett, — egy harmadik szózat a’ centrálisán országnál is centralisaltabbnak állitná lenni e’ hazát , ha egy csordásért is felkellene Írnunk. — M. J- ur szokott modorában, — melly minthogy a’ kímélet’ színét legkevésbbé sem viseli arczulatán a’ jelen század’ politikai életében , csekély véleményem szerint, gyakran (dly igen szükséges, a’ meg nem nyugvó kam. uradalmat ad viam juris véli utasitandónak, úgy mint tett maga az ura­dalom a’ boltot nyitni akaró huszti zsidókkal. — A’ vitat­kozás’ eredménye egyszerűn az lón , hogy felírunk fejedel­münkhöz, és megkérjük, hogy méltóztassék a’helytartó- tanácsnak meghagyni , hogy csak o!ly intézményeket bo­csásson ki, mellyek a’ törvények’ korlátain túl nem mennek. 2) A’ munkácsi egy. görög püspök’ jelentésére eltiltja a’ helyt.tanács a’ catholicusoknak az evangelicus oskolába járást. Ezen intézményre megyénknek agg bajnoka, ehö alispánunk igen helyesen jegyzé meg , hogy a’ nevelésben, a’ szüléknek kezeit megszorítani nem lehet. — Istenem! ha azok,kik naponta öszvekulcsolt kezekkel kiáltják „Atyám, ki vagy a’ mennyekben, szenteltessék meg a’ te neved!“ utána mondanák még ezt: „Hazám , anyám, ki vagy e’ föl­dön, jőjön el a’ te országod, légyen meg a' te akaratod!“ milly boldog állapotot váltna az emberiség, arczulatáról , melly az ősi bűtói redőzött , letűnnének a’ kínos múltnak barázdái, ’s képe tisztább lenne az ártatlanságnál. Nem lehet itt hálás emlékkel nem lennem , vagy elhallgatnom a’ múlt évi május’ 1-sö napját , midőn egy catholicus egy­házi férfiú, ki a’ tanítási pályán évé meg jobb napjainak ke­nyerét, és azon megöszülten múlt évi május’ 1-sö napján teremünkben határozottan k>mondá azon elvet: „hogy a’ ne­velésnek valláskülönbség nélkül kell történnie.“ — Vagy tán más keblet kivan a’ haza protestáns polgárában, mint a’ catholicusban ? — 3) Olvastatott országunk’nádorának azon levele, melly- ben hálás érzéssel veszi a’ hozott törvényekért januar’ 23-án tett köszönésünket. 4) Újra meghagyják, hogy a’ Tiszán a’ sószállitást gátló akadályok’ elhárítása iránt tegyünk rögtöni intézke­dést, pro salute sic dictorum lieferantium. — 5) Szőnyegre került az ismert nógrádi körlevél az ad- ministratorok iránt. A’ mennyiben mi már rég’ küldöttséget neveztünk a’ zabolchi körlevél’ tárgyalásakor , melly meg­hányja és kidolgozza, mi módon lehessen a’ veszélyeztetett munúipalilást fentartani, —e’ körlevelet is azon küldöttség­nek kiadtuk. Itt meg kell jegyeznem , hogy a’ küldöttség­nek megvolt hagyva, hogy még 2-ik júniusra adja he mun­kálatát, de ez a’ küldöttségi elnök’ terjedelmes hivatalos foglalatosságai miatt nem teljesítetett. — E’ pontról lesz » 76 szelencém még a’ tisztujitásróli közlésemben bővebbet! szólam. 6) rárgyaltatott: Zalának az utilevelek, Liptóinak né- meliy szegények felségén«« és Békésnek a’ követjelentés' megküldése iránt kelt körlevele. 7) Ismét előjött, hogy a huszti kamarai urodalom’ töm- Iöczéböl a’ rabok szöknek,és pedig azért, mert az érintett tömlöcz olly elhanyagolt állapotban van, hogy a’ kiszökés belőle szerfelett könnyű. — Illyen kinövései vannak a’ pri­vilegizált ítélő székeknek! — Az említett urodalmat meg­intjük, hogy vagy ne éljen a’ középszázadok’ magasztalt maradványával, a’jus gladiummal, vagy tartsa a’ czélnak megfelelő állapotban börtöneit. Csak ezen intés is, mint sok más, ne vesszen a’ pusztában el, mint a’ próféta’ szavs. Mert uraim, nem minden ollyan, mint a’ cserebogár, hogy a legközelebbi falba ütődve felébredjen. — Egyébiránt ne gondolja senki, hogy mi tán azt kívánjuk, hogy az érdek­lett urodalom arsenált építsen, vagy a’ foglyokbali bánást szerfelett szigorúvá tegye. 8) Még több, egyik ügyész’ véleményeiben előfordult burlesque kitételekre nézve tevénk manu notariali igazítást, 9) A’ törvényszék’ rendezésén is sokáig vitatkoztunk, és------ha egy kis őszinteséget megengednek önök uraim? — unatkoztunk. 10.Halljunk szót mármost a’ tisztujitási statútumokról!— Miután vártunk és várásunk nem hasonlita a’ gyermek’ várá- sához, — ki várta , hogy a’hátulsó kerék az elsőt elérje, — mert a’ küldöttség munkálatát beadd, beleereszkedénk a’nagy műbe, a’ felolvasott statútumok’ tárgyalásába. — Miilyenek voltak az ajánlott statútumok, egyenként taglalva itt elmon­dani feleslegesnek tartom, — a’ szellem, melly az egész munkálaton átvonul, az országgyűlési „megyei választások, és köztanácskozások’ szabályozásáról! törvényjavaslatból“ van kölcsönözve. Az o.gyűlési munkálatok’ 47. §-át, mi a’ | „lázadási törvényről“ szól, a’ küldöttség szebbre válloztatá, \ az ott említett fekete tábla helyett veres zászló’ kitűzését I határozván.— A’ küldöttség igen óvatos volt ezen statútu­mok’ készítésében; mert nem akará, hogy a’ gyógyszer veszélyesebb legyen a’ betegségnél. — Nincs is szeren­csétlenebb idea a’ világon, mint az alkotmányos szabadsá­got még szükség’ esetén is minden garantia nélkül korlá­tozni. A’ statútumok felolvastattak , sok oldalról megros- táltattak és — — örök emlékül félretétettek: „Zum ewigen Gedächtniss niederlegen, heisst so viel, als: in ewige Ver­gessenheit begraben. Amen,“ mond Mephistopheles. Kér­dik önök, uraim, miért vetettük félre a’ statútumokat? azért és igen helyesen azért, mert mi azt akartuk, hogy ma­gunk’ határozatainak mi legyünk végrehajtói, hogy mi leheljünk igét öntestünkbe, és, minthogy ezt ki nem vihet­tük, inkább nem kellett statútum. — De egyébiránt is va­lami elkedvetlenítő van abban , hogy a’ népet mindig olly kiskorú szilajkodónak tartsuk, kinek minden nyomon egye­dül physicai erős fékekre van szüksége. Ezekután a’ föispánihelyettes adott szavát beváltá,és har­sogó éljenkiáltások közt julius’ 14-re tisztujitást tűzött ki. És igy, miután a’ nemesiöszveirást is beadák, a’ gyű­lésnek vége lön,és mi különbféle tájakra széledénk. A’haza és magunk’ érdekei iránti tisztjeinkben , a’ corteskedésben híven eljárandók. Jövő postán a’tisztujiíásról körülményesen. — Ifj. Jura György. NYITRÁBÓL. Julius’ 24 -én rendkívüli közgyűlést tar­tottunk, rendkívülit a’ szónak legszorosabb értelmében; a’ csak majd elöfordulandókra lévén kitűzve, saját különös tárgya nem volt , de úgy hozák magokkal a’ körülmények , hogy nemcsak rendkívüli legyen, de legyen egyszersmind e’ megyének évkönyvében emlékezetes; — valamint a’ midőn hosszasan tartó, tikkasztó időjárás alatt, az él­tető lég , sok mirigyes bűzzel saturálva, égi dörgéssel párosult szélvész által meglisztultan elevenít, úgy tisztult e’ gyűlésben a’ nyitrai lég , úgy villant fel, édes kéjt sze­rezve azon tünemény, hogy Nyitrának hajdani dicsőség- gyökerei még egészen ki nem száradtak, és azokból a’ szabadságnak , és meggyőződésnek remegni nem tudó fér­fias szózata által , vidor friss hajtások növeszthetők. És most figyelmet kérünk. Évek’ során, törvényen ala­pult szokása volt e’ megyének, hogy minden évnegyedes közgyűlés után néhány héttel, úgynevezett pecsételő szé­ket tartott , mellyben az elhatáiozott megyei levelezések , részint már, a’ mennyire érdekesbek , hitelesítve, teljes nyilvánossággal felolvastattak , ’s az elnök alispán által alá­írva nyilvánosan lepecsételtettek; igy volt ez egész a’ f. h. 23-ig vagy is a’ rendkivüli közgyűlést megelőző napig , mi­dőn szinte pecsételő szék tartatott , főispán ö nmlgnak el­nöklete alatt, 'sa’ mikor minden előzmény nélkül, a’me­gyei levelezéseket ő nmlgsága Írogatta alá, — ’s igy járt le ezen pecsételő szék minden szónyom nélkül, kivevén , hogy e’ tünemény többeknek arczaira a’ bámulat és ag­godalmas figyelem’ jeleit idézé. És felvirad a’ nevezetes nap , felvirad julius’ 24-ike , megnyittatik a’ közgyűlés, és szót emel komolyan M. J. elő­adván : miképen a’ tegnapi aláírási tüneményszülte aggoda­lom gátolja a’higgadt tanácskozást mindaddig,mig azeloszlatva nincs, előadja, miképen ö, a’ tegnapi eseményt a’ megye’ autonómiája’ veszedelmének és a’ kormányi uj rendszer’ uj documentumának tartja , mert az , az elnöki jogoknak kelletinél nagyobb kiterjesztését , és tulajdonképen az el­nöknek a’ megyétől való függetlenitését tanúsítja,hivatkozik hazánk’ első notabilitására Deák Ferenczre , ki igen helye­sen minden testület’ elnökének annyi jogot tulajdonit csak , menny !t maga a’ testület reáruházni jónak tart, azon egy­szerű oknál fogva , mivel a’ mik történnek , nem az elnök,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék