Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-07 / 516. szám

bal belesipitani. Mi az illy csinos, fodrozott fürtii kis trücs­­köket nagyon szeretjük a’ magok' helyén, — mamájok’ ölén; de itt még csak tapsra sem vetemedhettünk. — Énekelt még a­ dalárda egy pár éneket, telvét költői fölemelkedéssel,— az egyikben e’ sokszor előjövő refrain zúgott föleinkbe: „Schafskopf, Schafskopf“, — a’ másik hemzsegett illy sza­vakból mint: „Kalbskottlett und saure Nieren­­stb.,­­ csak a’ gulyáshust és pörköltet nem vettük észre az elzengett étlapban. Üres gyomorral hallgatni az illyeneket valóságos kínszenvedés volt némelly emberekre nézve. Egy mellettünk álló hölgy azt jegyzé meg, hogy ez lealacsonyitása volna a’ művészetnek. Nem mi mondottuk, uraim! a’ kisasszony mondotta. — Színpadunkon most nagyobb részint elkopott német ósá­gok adatnak. A’ vidékről épen ez időszakban mulat köztünk sok ember egy kis elszóródás végett,­­s képzelhetni, mint örülnek, ha holmi „Saluzzoi Corona“­­stb. féle silányságok­kal trad­áltatnak. Nem csodáljuk, ha a’ színészek minden kedv és fölmelegülés nélkül játsznak, —­a’ minthogy ezt meg is teszik amúgy isten’ igazában. Pedig okulhatnának az illető urak azon neheztelő felkiáltás által, mellyet nem ré­giben­­— midőn először adák „a’ Kápolná“-t ’s másnapra ugyanezen darab állott kitűzve a’ szinházcsarnokban — egy a’ karzat’ lépcsőin leszaladó vargainasszerü egyén bo­csátott közre, mondván: „Adhatjátok én miattam akár a’ parochialis templomot, én bizony nem jövök belétek.“ A’ critica velős, csakhogy rövid. —­­ Törvényhatósági dolgok. NYITRÁBÓL (A’ jul.34-iki közgyűlés’ vége). A’ terem’ ajtajára elölegesen kifüggesztett jegyzékből értettük meg. Csongrádmegye’ fejedelmünk’ lakása iránti levelének itt létét, és most már ez olvastatván fel, annak érdeme álta­lános közhangú felkiáltással,mint illő, nálunk is pártoltatott; — ezután pedig múlt gyűlésünk óta érkezett cancellariai parancsok, helytartósági­ intézmények , megyei és egyéb levelezések vetettek fel, és már csaknem egészen beállott gyakorlott jogaiba a’ szokott egykedvűség, midőn az ezen egykedvű hangulat által mintegy számítottan el­szende­­ritetteket egy olly tartalmú helytartósági intézvény költé fel, melly folytonos éberséget követel. — Naponta sűrűbbek lévén az esetek, mellyekben a’ törvényható­ságok által katonai hatalomkal szorgalmaztatik , ezek’ kiszolgáltatása iránt a’ katonai renddel fentartandó szük­séges egyetértés’ tekintetéből, azon szabály alapitatott meg , hogy valamint a’ körülmények , mellyekben a’ köz­csend és személyes bátorlét’ tekintete katonai beavatkozást igényel, két félék , u. m. előreláthatók , vagy rendkívüliek lehetnek, úgy az elsőkre nézve ugyan a’ hatalomkar a’ me­gyei főispán , vagy annak helyettese’, nem különben az al­ispán’ hivatalos felszólítására, — a’ másod rendüekre, azaz : rendkívüliekre , és igy halasztást nem szenvedőkre nézve pedig, a’ járásbeli szolgabirónak, maga járását illetőleg, szinte hivatalos megkeresése’ folytán is, az illető katonai parancsnokságok által tüstént kirendeltessék; ez utóbbiak’ irányában mindazáltal olly világos kikötéssel, hogy ezek eljárásukért felelősek maradván, tetteikről a’ megye’ kor­mányát rögtön értesíteni tartozzanak; mihez képest már katonai uton is kellő intézkedések tétetvén, ugyan e’ szabály, hozzáalkalmazkodás végett, czimzett uraságtoknak is ezen­nel tudtul adatik. Háromszoros aggodalmat ébresztő ez keb­leinkben,—midőn s­ör katonai erő’megrendelésére feljogosít főispánt, helyettest, alispánt és szbi­ót a’minő joggal az in­tézvény’ bevezetése szerint is eddig csak törvényhatóságok éltek; bár mi több,a’főispánt, helyettest és alispánt minden fe­lelősségtől felmenti,mit egy törvényhozó­ test sem tehetne, ha az alkotmányos személyes bátorlétet igazán fenakar­ja tartani; végre pedig 3) a’ mi legtöbb , a’ szolgabirót felelőssé teszi ugyan, de csak a’megye’kormánya előtt akkép’, hogy mivel a’ megye’ kormányát rögtön értesíteni rendeli, nem érti a’rendeket, kik mindig együtt nincsenek , hanem, és fő­leg a’ mostani divat szerint a’ főispánt, vagy annak helyet­tesét. Az emberi természet’ saját gyarlóságaihoz tartozik az is, hogy hatalmát ösztönszerüleg terjeszteni vágyó­dik , ezen ösztöntől csábitatott félre két föbirünk , mit egyébiránt épen e’ kettőtől legkevésbbé vártunk volna, ’s a’ miért is azt csak ephemer­ tünetnek hinni akarjuk; ők p­ár­tó­ják az intézvényt, talán mert egy hallásból nem is igen lehetett annak tartalmát megfontolniok ; — jellemző vala , midőn ezen két főbíró’ egyikének szólása alatt, e’ tárgyra nézve vele ellenkező véleményű, meleg érzelmű, egy kü­lönös tisztelője V. P. fenhangon ezen szavakra fakadt: „oda vagyok!“ a’ mi egy magába nem fojtható csu­­dálkozásnak és erős meggyőződésnek kifakadása volt. — Az első alispán kijelenté, hogy ő magát a’ felelősség alól el nem vonja, de másoknak is, nagy többségnek ellenszen­ve kitűnő vala, kitűnő azon kívánság is, hogy az intézvény egyszerűen félre tétessék, — mint Aradmegyében már is megesett, — előlegesen mégis; az intézvénynek tartalmai felett adandó kimerítő vélemény végett választ­mány rendeltetett, minekutánna az elnök alispán’ indítványa elfogadva lett , hogy abba az érdeklett tisztviselők ne soroztassanak; szeretjük az illy szavakat, kivált ha őszinték, midőn pedig a’ kirendelt, egyedül véleménye­zendő választmányhoz az érdeklett tisztviselők nem soroz­tának , loyalitásuktól méltán várhatja a’ közönség, hogy mikor majd végső eldöntés alá kerülend a’vélemény, akkor is fognak bírni kellő szerénységgel ezen tárgyat a’ független rendek’ discussiójára hagyni; — hódié mihi, eras tibi, még a’ felelősséget is szépen megköszönné bár ki is, ha bebörtönzése után a’ tisztviselőnek önkénye aztán hely­telenítetnék is. — Reméljük, hogy ezen tárgy nálunk nem fog ingerült vitára anyagot szolgáltatni, mert tulaj­donkép’ keresztül estünk rajta mai napon elvileg, ’s a’ választmány egyedül csak formalitásnak tekinthető már, — félre tettük pedig elvileg az intézvényt azáltal, hogy volt elnök alispánunk ellen, utolsó tisztválasztás előtt katonai kar­hatalommal eszközlött gyűlésünk’ szétüzetése miatt tiszti vizsgálatot rendelvén, az azt megsemmisítő felsőbb parancs ellen repraesentálunk már másod ízben, és pedig, — itt figyelmet kérünk — mai napi gyűlésünkből is, melly­­ben az intézvény olvastatott, ’s igy elvileg szó sem lehet róla többé, hacsak kirívó következetlenségünket, végzé­seinknek egymást pofozgató szörnyét bebizonyítani, ’s an­nak gyalázatos bélyegét homlokunkra süttetni nem akarjuk, hogy személyeskedünk, és a’ mit másokban kárhoztatunk, böntetni akarunk, abba mi magunk sokkal mélyebben süly­­lyedünk.­ Jövő törvénykezésünk September’ 1-je, az évnegyedes közgyűlés pedig, ugyanazon hó’ 15-ik napjára vagyon már a’ múlt gyűlésből kitűzve. — Többen. ÁRVAMEGYÉBEN a’ közdolgok amúgy szép csendesen folynak. — így ment véghez a’ tisztujitás is jul. 29-én. Köz­­felkiáltással lett első alispán: Monyák József; másod alis­pán: Meskó Vendel; házi föpénztárnok Ambrózy Károly; hadi föpénztárnok: Reviczky Péter; föszolgabirák: Zmeskál Ferdinánd, Kubinyi Mihály, Szmrecsányi Dárius és Szontag Dániel ; főügyész : Medveczky Ferencz. TOLNÁBÓL. Megyénkben a’ főispáni székfoglalás’ ün­nepe jul. 28-án tartatott. Előtte való napon főispán uz Omlga Tolnáról az őt ottan fogadott megyei választmány’ ’s disz­­menet’ kíséretében este felé székvárosunkba érkezvén, a’ megye’ részéről történt részvét és lehető kitüntetésseli fo­gadás’ fényét nem kevéssé emelte Fejér-, Veszprém-, Ba­ranya-, Bács megyék’ és sz. kir. Székes-Fejérvár városa’ küldöttségeinek ’s más testületek’ és számos vendégeknek jelen volta­ — Az ünnepély’ alkalmára tett küldisz’ sorában mint szokatlanul ritkább tünemény ötlött fel a’ megyei zsidó­ság’ részéről közel a’ megyeházhozi bejárásnál emelt czifra diadalkapu, mellynek másnap este nagyszerűen kivilágitott homlokzata a’ körülötte hullámzott népsokaság’ szemében kedves látványul csillogott. Egyébiránt az ünnepély’ me­­chanicai részének részletekig terjedő leírását, e’ komoly lap’ szelleméhez tartozónak nem vélvén, önként mellőzöm. Jul. 28 án, megyei alkotványos életünk’ e’ fontossá vált napján , isteni szolgálat’ végeztével a’ megyeházba gyüle­­kezénk. A’ tanácsterem és az előtte levő tér roppant számú közönséggel, a’ karzat pedig szende hölgyek’ szépen dí­szelgő koszorújával jön elborítva. — Alispán ur üdvözlő kö­szöntése után, a’ mai közgyűlés’ czélját megérintvén , Kis Pál fiumei kormányzó e nagyságának elnöklete alatt fényes küldöttség főispán ur­a­miságát közöttünki megjelenésre kérte , ’s e nyomban meg is jelenvén a’ teremben , elnöki székét elfoglalta. Mindenekelőtt felolvastatott a’ főispánt kinevező udvari parancs, mellynek tartalma szerint ö msága a’ kir. biztos­ság általi szokott beigtatási módtól önkérelmére fölmente­tett. Ezután alispán az előadá a’ legfelsőbb helyről leküldött föispáni eskületételi formát, miszerint Scitovszky János, pécsi püspök’ előolvasása’ nyomán főisp­­án az esküt ünne­pélyesen letevén, föispáni székében ősi szokás szerint négy főbíró által háromszor felemeltetett. És most az éljenviharo­­zás’ csöndesültével „halljuk“ hangzott egyetemesen. Minden arezon a’ kíváncsiság’ bizonyos neme mutatkozott; minden szem az elnöki szék felé volt felfüggesztve, ’s az egész teremben egyszerre mély csend jön. Főispán ur szót emelt. Tudományosan hatályos beszédén az alkotmányosság és szi­gorú törvényesség’ szelleme lengett. Tettei’ vezércsillagai gyanánt vallás, haza, becsület, mint jelszavak’ három szent­ségeit emlité. Feszült figyelemmel kisért előadását átalános közelismerés koronázta. Ezt követték a’ megye’ részéről alispán ur és B. M. főjegyző’ üdvözlő válasz-nyilatkozatai. Ez utóbbi előadó, mikép’ az Ü­r­m­é­n­y­i család mind a’ pol­gári, mind a’ hadi pályán már IV-ik Béla magyar király alatt virágzott. Sz. J. királyi kúnkapitány’ indítványára mind három beszéd a’ nemesi pénztár’ költségén kinyomatni ha­­tároztatott, midőn egy példánynyal e’ lap’ számára a’ körül­ményekhez képest, szolgálni fogok. *) Végre utóhangul a’ köznemesség’ Demosthenese K. J- D. szentgyörgyi kortes is megkívánta tisztelni mondókájával fökormányzónkat. Ekkép’ a’ főispáni felavattatás megtörténvén, néhány intézmény’ tárgyalása után, olvastatott gróf Eszterházy Ká­roly győrmegyei főispán’ levele, mellyben a’ jelen körül­ményekhez képest, megyénk’ öröm és bú-érzelmei’ össze­­ütközhetésének távolítása’ tekintetéből, az általunk hozzá küldöttségileg intézni czélzott személyes bucsuzást mellőz­­tetni , és e’ helyett főispán urnái megyénk’ táblabirái közé soroztatását kérte eszközölni. Mit a’ BB. azonnal teljesítvén, főispán ur kedves kötelességének’ mondá midőn hivatali hatóságának gyakorlását a’ kért kinevezéssel kezdhette meg; ’s ennek folytában több táblabirákat nevezvén ki, mi­után a’ jelen volt egyének táblabirói esküjöket letették, mai napon a’ gyűlés befejeztetett. A’ komoly foglalatosságot délben nagy- és a’ legponto­sabb szolgálattal ellátott víg ebéd váltotta fel, mellyet egy e’ végett készített roppant faalkotmányban, mintegy 600 úri vendég, egyébütt pedig öt tanyán körülbelül 500 köznemes főispán ur’ magyar szívességéből legjobb ét- és t­vágygyal elköltött. Este pedig fényes tánczmulatság adatott.­­ Másnap, jul. 29-én, főispán ur’ elnöklete alatt a mult alkalomról ide áttett évnegyedes közgyűlés folytattatott, melly aug 2-án végződött. A’ tiszti jelentések’ föltétele elött több k. k. intézmények ’s levelezések tárgyaltattak. Többek között olvastatott a k.tanácsnak egy intézménye, miszerint a megyénkben is mindintkább szaporodó adótartozás’behaj­tása ismetelve sűrgetteti., volt ugyan nálunk a’ közigaz­­gatás emez egyik legjelentékenyebb ága eddig sem figye­­tliti nélkül hagyva; mert még 1835-ben keletkezett egy megyei szabály, miszerint a’ folyó adók a’ fizethetés’ köny­­nyebitése tekintetéből, 12 részre osztva, az illető helység’ bírái által, járásbeli tisztviselők’felügyelete alatt, havon­ként, a’ hátralevő adómennyiség pedig évenkénti törlesztés szerint behajtatni rendeltettek. Minthogy azonban ezen sza­bályok életbe és folyvásti gyakorlatba nem vétettek , igen természetes, hogy a’ kellő eredményt a’ kitűzött czélhoz képest meg nem teremhették. Most hát e’ tárgy szőnyegre kerülvén , midőn elnök ő msága az adóbehajtás’ legczél­­szerűbb módjának javaslatbahozásával, a’mennyiben még eddig arra nézve intézkedés talán nem történt volna , egy választmány’ kiküldetését indítványozta: P. M’. figyelmez­tetésére a fentebb érintett adóbehajtási szabályok a’ jelen közgyűlésre felhozattak , ’s újra átvizsgáltattak. A’ minő nagyszerű és fontos az adó’ tárgya: épen olly komoly, hig­gadt és minden oldalról megfontolt mordorban folyt felette a’ tanácskozás. P. M.’ véleményét, miszerint a’ nemzet’ méltósága megkívánja , hogy a’ mi adóöszletet az ország megajánl, az be is hajtassák, mindenki osztotta, azonban a’ behajtás’módja iránt B.j I. a’ havonkénti fizetést és ez­zel szükség’ esetében kapcsolatban álló végrehajtási eljá­rást , mint a’ mellynek gyakori volta az adózó népet tönkre juttathatja, nem helyessé, hanem e’helyett inkább a’do­hány, bor, gabna ’s több efféle jobbágyi jövedelemforrás­nak időszaki felnyitásához képest óhajtaná az adóbehajtást eszközöltetni; egyébiránt pedig a’ gazda­ nélküli behajt­­hatlan adókra nézve kielégítési érték’ szerzése végett az illető helységbeli egész jobbágyközönség által teljesíten­dő közös munkák’ vállaltatását javaslá. Mire megjegyez­tetett , hogy a’ havonkénti csupán a’ jobbágy könnyebbsé­gére szolgálandó részletes fizetési kötelesség nem zárja ki az időközbeni tetemesebb fizethetéseket, sőt a’ két tekintet e’ szerint egyesíthető. A’ szőnyegen forgó szabályra vonat­kozólag habár elnök ö misága a’ hátralevő adóra nézve is bizonyos, p. o. 10 évszámot javaslott először megállapittat­­ni; mindazáltal P. M.nak azon megjegyzése’ következtében, hogy az adóbeli tartozásnak hely és személy szerint külön­böző volta miatt, annak általában bizonyos időre való szorí­tása czélszerű alig lenne, attól elállott, ’s e’ helyett a’ hát­ralevő adómennyiség’ bizonyos részének a’ folyó adóval együtti beszedését ’s egyszersmind a’ helység’ biráinak az adó’ behajtása körüli szükséges felelősségét indítványozta. Mit a’ KK. és RR. is helyesnek találván, miután az adó’ be­szedésére szolgáló ama rendszabályok jelenleg újra hely­­benhagyattak és legnagyobb szigorral alkalmaztatni rendel­tettek volna: alispán ur’ elnöklete alatt B. I., Sz. L, P. M. ’s több tagokból álló választmány bizatott meg olly utasítással, hogy az a’ f. adó’ észletéhez aránylag a’ hátralevő adónak azon részletmennyiségét keresse ki és állapítsa meg, melly a’ folyó adóhoz hozzáadatván az iránt a' beszedési mód, az adózó nép’ romlása és tőkéje’ csorbítása nélkül szinte úgy foganatositathassék, mint a’ folyó adóra nézve, egyszers­mind pedig a’ helység’bírái felelősségének miképeni kivite­lére , úgy nem különben a’ gazda­ nélküli, vagy alaphiány­­nyal csak nominális gazdára vonatkozó , ’s igy a’ behajtat­­lanság’ rovatába eső adók’beszedhetésére vezető utak módok’ kijelölésére nézve javaslatot tervezzen. — A’ gyönki gyógy­szertár iránt, melly közárverés szerint Szontagh Gusztáv iglói nagykereskedőnek tulajdonává lett, szólód.tanácsi in­tézményben foglalt azon elvnek, mintha gyógyszertári tulaj­donos kizárólag csak okleveles egyén lehetne , megyénk’ olly szellemű felírással, hogy elégnek tartja a’ gyógyszer­­tárak’ belső kezelését és közvetlen ellátását ahhoz értő ki­tanult okleveles egyénre bízni.—Gyönkön pedig illyen van, — a’ tulajdoni jog’ megszorithatlansága’ tekintetéből teljes tisztelettel ellenmondott. — Az 1838. 11. t.cz. mikép’ lett teljesitéséről helytartó-tanácsi rendelmény’ következté­ben illetőleg számot adunk. — Csongrádmegye’ körlevele, ő felségének az év’ egy részében magyarországoni lakása iránt, mivel már az országgyűlési utasítások közt ebbeli óhajtásunk , melly egyébiránt P. M—ez szerint jövőre az európai események’fordulataihoz képest, meg lehet, magától bekövetkezik, sürgetve van, nem pártoltatott.­­" Ezek után tárgyaltattak a’ tiszti jelentések , mik köz­ben az elnöki székből a’ közigazgatásbeli pontos és tiszta eljárásra nézve tett szigorú figyelmeztetések kinek-kinek jövendő tanúságul szolgálhatnak. — Botrányos vala hallani a’ sok „tovább“az uriszékek’ nem lett tartása miatt. Mig az illyes kiváltságolt bíróságok fenállanak az igazság­­ságkiszolgáltatás’ gyorsítását sikeresen eszközölni a’ tiszt­viselőkre nézve a’ legjobb akarat mellett is teljes lehetet­lenség marad, hacsak az 183%, 11 t.cz.’ azon rendeleté­nek , miszerint a’ jobbágy’ panaszára 15 nap alatt urható­­sági törvénytétel nem következvén, azt az illető szolga­­biró köteles elintézni, erélyes fellépéssel élet nem adatik. De itt ismét minő sok érdeköszveütközés állhat elő. Azért legyen törvényelőtti egyenlőség és állandó törvényszék. — Szőnyegre kerültek még megyei belviszonyainkat illető több­féle állapotok, mellyek közt az útvonalak iránti érdekek némi szenvedélyes vitát idéztek elő. — Tiszti jelentések’ végeztével augustus’ -án fölvétettek a’ jelen közgyűlés’ folyamata alatt érkezett levelek. — Mellyek közt Zalamegyének az 1838 . 21-dik törvény­­czikk és ezzel rokon kapcsolatu ismeretes bírói ítélet’ végrehajtásának sürgetését tárgyazó körlevele olvastatott. B­ár I. táblabiró hazafiúi szokott lelkesedésével mindent el­követett , hogy az alkotmányos elvek­ és megyei álláshoz *) Fogadja ön előre szives köszünetünket. S­z­e­r­k. 88

Next