Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-01 / 513. szám

hanem a’ testület’ nevében történnek,— természetesen a' mennyiben ezen jogok’ minden részleteit törvény nem írná körül, előadja továbbá a’ szónok, mikép’ illy aláírá­soknak még csak gyakorlatában sem voltak itt soha a’ főis­pánok, valamint jogosan nem is lehettek, élő törvényünk , jelesen az 1550. 62. t ez. ellenére, melly a’ megye’ pecsét­­­­jét a’ megye’ ládájában az alispán’ szolgabirák’ és esküd­tek’ pecsétjei alatt tartandónak rendeli, és ugyanazok, meg a’ jegyző által rendeli az aláírásokat véghezvitetni, és hogy ha a’ főispánok gyakorolhatnák a’ megye’ levelezéseinek aláírását, ugyan ők kívánhatnák a’ megye’ pecsétje’ birto­kát, és a’ jó isten tudja, mit mindent ennek erejénél fogva, lassan, észrevétlenül; továbbá, hogy az újonnan nevezett fökormányzók’ népszerűsítésére eddig felhozott ab­beli állítások, miszerint azok csak az igazságnak gyorsabb, részrehajlatlanabb kiszolgáltatására ’s a’ megyei beligaz­­gatás’ pontosabb kezelésére ügyelendenek , többek közt ez esemény által is megczáfoltatnak , és világos immár, hogy épen nem az érintettek, hanem közjogi viszonyok ’s a’ megye’ autonómiájába való avatkozás a’ fökormányzók’ végczéljal; felhívta tehát szónok a’ rendeket, hogy az illy haladásnak szomorú zászlóját ne tűzzék ki ők elsők e’ ha­zában, eb­ben már legyenek conservativek, maradjon e’ tárgy körül minden a’ réginél, ne hozzanak olly végzést, mellynek törvényes ereje úgy sem lehetne, minthogy élő törvénybe ütköznek, és csak azon hazafiai kötelességet idézné elő: folyton agitálni annak megmásitására, szóval őrködjenek jogaik felett úgy, hogy sem élők, sem utódok ne mondhassák el rólunk , hogy balsorsunkat megérdem­­lettük. És ezen beszédet számosak’ kifakadó helyeslése követte ; történtek ezután néhányaknak ellenkező értelmű egyszerű kijelentései, majd pedig felkelt K. 1., és beszédének három főmomentuma volt, kimutatta t. i. 1-er a’ kérdéses alá-­ írásnak positiv törvénytelenségét, 2-or százados megyei­­ szokás-elleniségét, és 3-or azt, hogy ezen uj gyakorlat, a’­­ már úgy is országszerte felingerült nemzeti féltékenységet­ municipalis jogaink’ megőrzése iránt, még feljebb csigázná,­ ’s igy nem volna egyéb, veszedelmes provocatiónál. És­­ ezen beszéd szinte számosak’ kitörő helyeslésében része­­­­sülvén, felállott R. I. és általános lett a’ figyelem, a’ leg-­ feszültebb, ezen elismert tehetségű szónok­ hatályos­­ szavait egy idő óta nem hallottuk; e tisztviselő, foglala­­tosságai halmosak , — nem csoda tehát, hogy , mig azokat­­ rendbeszedé , a’ mint gyanítjuk, minden idejét reászánni­­ kénytelen vala; de már időt nyervén, de legfőbb idejét is látván erejét odaforditani, hova az legföképen hivatva van, meggyőződésének sok ellenfigyelmeztetés’daczára is szabad folyást engedve , kitört, mintegy a’ szoros gátok közt meg nem maradhatva, és kitárta keblének hitét, lehetlennek állítván azt nem pártolni, a’ ki az élő törvénynek világos rendelésére támaszkodik , előadá támogató okait, ’s ámbár az ügyeket most kezelő személyességek iránt teljes biza­lommal viseltetik, de személyességekben garantiákat alkot­­mányilag nem helyezhetvén, figyelmeztette a’megyét, hogy magát a’közszégyennek ki ne tegye (hosszas éljen), ’s az általa elolvasott, fentebbi törvényczikkelyhez ragasz­kodjék. E’ beszédet dörgő részvét követvén , hasonló értelem­ben kívántak még sokan lelkesebbjeink közül szólani, de közbevágván a’ már eddig is megilletődött főispán ő excja, bus hangon kijelenté, mikép’mind ez felette váratlan vala előtte, és nem hitte, hogy a’ dolog törvénytelenségnek tekin­tessék , holott egy privát discursusból, a’ mire különbe­n nem igen szeret hivatkozni, azt értette, miszerint egykor e’ megyében jegyzők írták alá a’ levelezéseket, és ha tudta volna , hogy illy kellemetlen vita fejlik ki , e’ gyűlésre in­kább meg sem jelent volna , azt terje­szti tehát elő, misze­rint ezentúl a’jegyző írná alá a’ levelezéseket; és minthogy ez, a’ felhívott törvényben is foglaltatik, megnyugodtak benne a’ rendek. — Többen. (Folytattatik.) Vegyes közlemények. A’ m­. ga­z­d. egyesület’ ismeretterjesztő szakosztál­ya f. é. július­ 21-én tartott ülésében a" középponti gazdaképző intézet­ érdekében a’ magasb­­anosztály’ számára, ’s nevezetesen a’ föld­miv­elési ’s állattenyésztési tanszékre kiképzendő ’s e’ végett kül­földre utaztatandó egyént, hét érdemes versenyző között, Bar­tók János urnak , az egykori rohonczi intézet’ egyik jeles nö­vendékének, jelenleg gyakorlati gazdatisztnek személyében meg­­választá. — Az utasitás, melly Bartók urnak érdekes és tanusá­­gos útját közelebbről kijelölendi , annak idejében a’ „Magyar Gazdában“ közöltetni fog. — Pesten , julius’ 21. 1845. — Török János, mint a’ m. gazd. egyesület’ titoknoka. NEMZ. SZÍNHÁZ. Az eredeti színmüvek’ ügyében. — A’ nemzeti színházhoz a’ mai napig előadás végett beadott ere­deti színmüvek mind megv­izsgáltatván, közülök újabban elfogad­tattak: „Szökött színész és katona“, „Atyát­lan“ és „Végrendelet“; a’ többieket méltóztassanak az illetők e­l­vi­tetni , reggel 9 és 10 óra közt, a’ nemzeti színházi irodából. Pesten , julius’ 27-kén 1845. — Szigligeti, sitoknok. HI­LFELD. FRANCZIAORSZÁG. Jul. 21-én: Ülés a’ paireknél. A’ ministerelnök, hadügyminister Soult marsal dalmatiai herczeg szószékre lép , ’s átnyújtja a’ kamara’ elnökének, Pasquier herczegnek az évi ülést berekesztő kir. rendeletet. Elnök. Felolvassa a’ kir. rendeletét, mellyet, rövid lévén , mikép’ minden franczia rendeletek , csinossági és jó izlési példányul borzasztó négytagú periódusokkal elhalma- zott menyei végzéseink’ rettentő példájára, egész kiter­jedésében ezennel közöljük: Lajos Fülöp, franciák’ királya, 17 Mindeneknek, a’ jelenben és jövőben, üdvöt. Rendeltük és rendeljük, a’ mint következik . Az 1845- ik évi pair-és követkamarai ülés berekesz­­tetik. Jelen nyilatkozat a pairkamarába ministerelnökünk, hadügyminister statustitoknokunk, pecsétőrünk, igazság és egyház ügyminister statustitoknokunk, ’s tengerész- és pénzügyminister statustitoknokaink által fog megvitetni. Kelt a’ Tuileries palotában, jul. 21-én, 1845. Lajos Fülöp király által­ Ministerelnök, hadügyminister, statustitoknok, dalmatiai herczeg. Ezen rendelet’ felolvastatása után, a’ kamara, Éljen a’ király kiáltás mellett azonnal szétoszlott. A’ követeknél ugyan illyen rendelet olvastatott fel,csak, hogy annak meg­vitelével a’ fördőbe utazott belügy­minister’ helyettese a' közmunka-ügyminister, továbbá Guizot és Cu­­nin-Gridaine voltak megbízva. Jul. 16-án Don Carlos és neje a’Beira herezegné, Bour­­ges-ból, Gréoulx-ba fördőbe menve, valósággal eltávoztak. ANGLIA. Jul. 18-án. A’ felső házban Beaumont lord a’ syriai eseményeket tárgyszó kormány­i levelezést kívánta előterjesztetni. Aberdeen lord külügyminister, nem ellenzi az indít­ványt. Az alsó házban Berkeley kapitány, inditványozta, hogy a’ chinai háborúban (1840, 1,2) résztvett tisztek, tengerészek, katonák jutalmaztassanak meg, p­r i­z e-m o­­ne­y-t kapjanak. (Szó szerint annyit tesz: zsákmány-rész, azonban általában pénzbeli jutalmazást kell alatta érteni, Angliában szokásban leven a’haza iránti érdemeket pénzzel lefizetni ) Adatott ugyan a’ katonáknak egyenként 4 font sterling, zsold-pótlék’ fejében, de szónok ezt kevesli. Gol­bourn pénzügyminister Nem kiván semmit le­vonni a’ chinai háborúban résztvettek’ vitézségének, buz­­góságának érdeméből, de 420,000 font sterling kiosztatván, további jutalmazásnak nem látja helyét. Sir C. Napier. Ezen összeg nem elegendő jutalom három éves háborúért. És ez csak zsold (balta) nem jutalom (prize-money) volt. Igen szép, mond szónok, bizonyosan nem csekély botrányára a’ franczia nemzetnek, mellynek ereje abban áll, hogy hadseregének tagjai mind egyig lán­golnak a’ hazaszeretettől, és lelkiismeretűkre veszik a’ ha­záért győzni; igen szép, mond, a’ pénzügyministernek azt mondani, hogy a’ brit tengerész becsületért és dicsőségért küzd, ’s hogy Britannia’ ellenségeit megtörhesse, de ő (Napier) azt mondja, hogy a’brit tengerész sem­­m­it sem tud a’ becsületről avagy dicsőség­­­ről. (The British secman knew nothing about honour or­­ glory ) Az csak jutalomért küzd. (Sir R. Peel és oldala: Nem, nem! Mi csak azt mondjuk, hogy Napier maga is fő­­fő tengerész tiszt.) Kéri szónok, ne szakasszák félbe „nem, nem“ kiáltásokkal; ő csak az igazságot mondja , ’s ha nem osztanak jutalmat, annak idejében nem fognak többé ön­­kényteseket kapni, ’s fogdosni kell a’ tengerészeket. Berkeley. Méginkább tömkelegbe vitte az angolokat becsület’ dolgában. Ha az angol lobogója’ és a’ brit név’ becsületéért és dicsőségéért küzd, mond, mikép’ történik tehát, hogy annyi angol lép idegen szolgálatba? Amerikai szolgálatban nem kevesebb, mint 80,000 angol matróz van. (És hát a’ szárazföldön mennyi temérdek angol tiszt nyü­zsög ?) Peel. Szükségtelen a­ kormányt,ha teheti, bőkezűség- ■ re serkenteni. Ezt minden kormány örömest teszi. Ez nép­szerűséget szerez ’.Mi Végtére az indítvány 68 szóval 27 ellenében elm­ellőz­­tetett. Júl. 19-én, 20-án szombaton és vasárnap ülések nem voltak Hir szerint az évi parlamenti ülések aug. 7-én fognak berekesztetni. SPANYOLORSZÁG. Gyászos dolgok történnek Spa­nyolországban; az ellen-­forradalom felemelt fővel és vak­merően jár szerteszét; jul. 13-án a’ madridi hivatalos lap a’ ministeri tanácsnak egy jelentését közli a’ királynőhöz, az­ utóbbinak arra alapított rendeletével. A’ jelentés ezt mond­ja „Helyes és illő , hogy a’ saj­t­ó teljes szabadsággal ter­jeszthesse a’ hasznos ismereteket, egyengetvén a’ törv­­­hozó’ útjá's a’ közvélemény’ előkészítésével, ’s felvilágo­sítván magát a’ kormányt is tetteinek bírálásával nemes füg­getlenségében , ’ill) " De, mond a’ jelentés , vannak irók, kik ezen hatalommal visszaélve a’ kormány’ hitelét akarják aláásni, a’ kedélyeket szeretnék felingerelni, ’s felfor­gatni, ha lehet, az egész polgári társaságot, ’stb. „A’ m­i­n­i­s­t­e­r­e­k meg vannak győződve, miszerint a’ sajtó’ visszaéléseit le­het­len meggátolni, ha a' sajtó továbbá is esküttszé­ki eljárás alatt fog maradn­i.­ Ennél fogva nem kétségesked­­nek a’királynőnek ajánlani, „miszerint a’sajtó-vétségek­re nézve az eskültszéki eljárás töröltessék el.“ (Az alkot­mány világosan kiköti.) Egyébiránt bírói székre bízván az eljárást , a’ nyilvánosságot fenakarják tartani , ’s nem is általános többség, hanem két harmadrésznek kárhoztató véleménye kívántatik meg az elitélésre, sőt a’ recusalinjog is létezni fog a’ bírás­ra nézve. Aláírva : Ramon-Maria Nar­vaez , Francisco Martinez de la Rosa, Luis Mayans, Fran­cisco Arriero, Alexandro Mon , Pedro­ Jose Pidal. Követ­kezik ezután a’ rendelet,melly a’ felebbi szellemet czikkek­­be öntve előadja. A’ Journal de Debats erre azt mondja , hogy sajnálja­­ Spanyolországot, melly elöhaladás helyett a’ szabadelvű in­­­­tézvényekben, mindinkább hátramegy. A’ Heraldo , fél kormányt spanyol lap, szükségesnek tartja ugyan a' változtatást , de sajnálja , hogy illy fontos dolog kb­. rendelet által rögtönöztetett. Az e’ czélra ren­dezett bíróságot (öt tagból áll, hatodik az elnök) „szeren­csétlen újításnak“ nevezi, figyelmeztetvén, hogy semmi sem árt annyira a'birák’tekintélyének, mintha politikai ügyek bízatnak reájok. Még mindig nincs elhatározva, ha valljon megfogja-e a’ királynő a’ bask tartományokat látogatni. Orvosai azt ta­nácsolják , de a’ közvélemény nem akarja, hogy Don Carlos’ pártja közé menjen. Jul. 45-én Szent Henrik napon Madridban az ezelőtt ke­véssel szinte egészen elfeledett Don Francisco infans’ pa­lotájában fényes házi ünnep , második fiának , ki egyszerre a’ királynő’ férjjelöltje lön , nevenaj­ja volt. Igen számos vendég jelent meg, ’s valamennyi küludvari követ látható volt az ünnepélyen. Don Francisconak arcza észrevehetően világokt örömében házának véletlen divatba jövetelén. BELGIUM. A’ király és királyné jul. 18-án megérkezett Londonból Ostende-ben, épen 14 év előtti (1831-en) meg­érkezésének évnapján, midőn hasonlóul Londonból a’ koro­nát elfogadni az országban megjelent. A’ franczia jezsuita ügy’ kimenetele sehol sem volt na­gyobb hatással mint Belgiumban, melly ország Francziaor­­szág’ minden cseppvérének lüktetését megérzi , ’s morális tekintetben sokkal inkább valóságos része Francziaország­­nak mint a’ németek szeretnék. A’ szabadelvűek örvende­nek , a’ catholicus párt szo­norkodik , a’ közép pedig, melly közvetíteni akarta a’ dolgokat, sajnálja, hogy az országnak alkalmasint nem lesz működésére szüksége. NÉMETORSZÁG. A’ dissidenseknek , közönséges né­ven német-catholicusoknak, mindöszre már 156. egyházaik vannak. Frankfurtban a’ németországi zsidó rabbik gyűlést tart­ván , eddig abban állapodtak meg : 1) hogy semmi vallási törvény nem kívánja meg isteni szolgálatban a’zsidó (héber) nyelv’ megtartását; 2) ezt megtartani semmi más okból nin­csen is szükség; 3) a’ megtartás azonban mégis tanácsos , de a’ rabbik igyekezzenek a’ dolgot előkészíteni; 4) a’ li­turgiából még megtartandók a’ Sch’ma , a' 18 áldásból né­hány ’s a’ thoraolvasás. A’ Rajna’ környékén aug. 8-ra várják az angol király­nőt; Aachennél fog vele találkozni a’ porosz király. AUSZTRIA. Metternich herczeg julius’ 21 k én indult a’ Rajnára. Kent herczegné, az angol királynő’anyja, Szász Co­burg-Koháry Ferdinand’ testvére , Magyarországban a’ Koháry jószágokat meglátogatja , ’s azután ő is a’ Rajnára utazik. Bécsből azt írják , hogy a’ közönséges udvari kamara által évenként készíttetni szokott mutató tábla a’ birodalom és külföld, valamint Magyarország és Erdély közötti keres­kedésről, ezentúl köny­városi útra fog bocsáttatni. Az 1840 : 3-ról szólók már áruitatnak öt kötetben; egy kötet ára, iv­­rétben 150 iv, csak 3—4 p.forint. Ez a’ kereskedés’ és ipar’ statisticájára igen fontos. HELVETIA. A’ szövetségi gyűlésen a’ szövetségi szer­ződésnek vizsgálat alá vétele szóba jövén , a’ székhely’ ja­vaslatára, bárha az szükségesnek ismertetik, tekintve azon­ban, hogy jelenleg a’ szövetséges statusok között nem léte­zik a’ kölcsönös bizalomnak és szükséges engedékeny szellemnek azon mértéke, melly nélkül e’ téren kedvező eredményre kilátás nem lehet, határozatlan időre elhalasz­­tatott. A­ar­g a­u canton épen a’ szövetségnek jelen helyzete miatt tartotta volna szükségesnek a’ vizsgálat alá vételt. Genf a’ mostani körülményeket bizonyságnak tartja, meny­nyire nem elégséges a’szövetségi szerződés a’ nehéz idők­ben, ’s ennél fogva szükségesnek tartotta volna törvényes és békés után a’ szövetségi intézményeknek javítását ’s a’ kor’szükségeivel és eszméivel kellő öszhangzásba hozatalát eszközölni. Különös ok van a’ szövetségi szerződés’ vizs­gálat alá vétele mellett az utóbbi események’ folytán diplo­­maticai közleményekben is. A’ felebbi határozat 13­/* szavazattal hozatott. OROSZORSZÁG: Woronzow gróf, a’ kaukasusi hadse­reg’ vezére, Perewal-Kirk melletti főhadi szállásáról, Dag­­hestanból , juh. 8-tól a’ hadügyminister Techernitschen herczeghez egy tudósítást küldött. E’ szerint a’ cserkesz atyafiak mindenütt eltisztultak az orosz hadsereg elől, ’s egyedül Perenal-Kirk mellett mutattak elhatározottságot a’ hegyet védeni, de védelmi helyzetökből mihamar szétrob­bantotta őket az orosz sereg , ’s ezen találkozás az oro­szoknak mindössze 17 sebesültbe került. Tegyük hozzá gyorsan, hogy az angol Times ismét azt írja , hogy az oro­szok veszteséget szenvedtek. Általában évek óta követke­zőleg foly ezen küzdés : az orosz hivatalos irományok győ­zelmet harsogtatnak, az angol lapok a’ cserkeszek’ győzel­mét hirdetik , a’ háború nem ér véget, nem szűnik meg, felül, hogy alkalmasint még sem igen felettébb győzelmes lehet az orosz sereg, de sokan azt gyanítják, hogy mind e’ mellett végtére is az oroszok’ véggyőzelme bizonyos , ki­­kerülhetlen , ’s temérdek veszteséggel bár , de előbb utóbb mégis birtokába fogja keríteni a’ cserkeszeket. TÖRÖK BIRODALOM. Jul. 11-én a’ bosznyákok egy magyar határőri katonának 12 éves gyermekét, ki a’ Kii­nában rákászott, agyonlőtték; erre egy csapat határőr a’­­ folyamon átcsapván Pozvitz falut felgyújtották. E’ közben a’ bosznyákok a’ határőrök megett a’hidat elrontották,’s miéin­­­­ket megtámadva, közülök 30 embert, ezek között két tisz­­­­tel m­iöltek. Azóta a’ határőrség’ ezen része tetemes­­ segélyt nyert.­­ Más tudósítás szerint a’ dolog következőleg keletkezett. 19.

Next