Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)
1845-08-01 / 513. szám
hanem a’ testület’ nevében történnek,— természetesen a' mennyiben ezen jogok’ minden részleteit törvény nem írná körül, előadja továbbá a’ szónok, mikép’ illy aláírásoknak még csak gyakorlatában sem voltak itt soha a’ főispánok, valamint jogosan nem is lehettek, élő törvényünk , jelesen az 1550. 62. t ez. ellenére, melly a’ megye’ pecsétjét a’ megye’ ládájában az alispán’ szolgabirák’ és esküdtek’ pecsétjei alatt tartandónak rendeli, és ugyanazok, meg a’ jegyző által rendeli az aláírásokat véghezvitetni, és hogy ha a’ főispánok gyakorolhatnák a’ megye’ levelezéseinek aláírását, ugyan ők kívánhatnák a’ megye’ pecsétje’ birtokát, és a’ jó isten tudja, mit mindent ennek erejénél fogva, lassan, észrevétlenül; továbbá, hogy az újonnan nevezett fökormányzók’ népszerűsítésére eddig felhozott abbeli állítások, miszerint azok csak az igazságnak gyorsabb, részrehajlatlanabb kiszolgáltatására ’s a’ megyei beligazgatás’ pontosabb kezelésére ügyelendenek , többek közt ez esemény által is megczáfoltatnak , és világos immár, hogy épen nem az érintettek, hanem közjogi viszonyok ’s a’ megye’ autonómiájába való avatkozás a’ fökormányzók’ végczéljal; felhívta tehát szónok a’ rendeket, hogy az illy haladásnak szomorú zászlóját ne tűzzék ki ők elsők e’ hazában, ebben már legyenek conservativek, maradjon e’ tárgy körül minden a’ réginél, ne hozzanak olly végzést, mellynek törvényes ereje úgy sem lehetne, minthogy élő törvénybe ütköznek, és csak azon hazafiai kötelességet idézné elő: folyton agitálni annak megmásitására, szóval őrködjenek jogaik felett úgy, hogy sem élők, sem utódok ne mondhassák el rólunk , hogy balsorsunkat megérdemlettük. És ezen beszédet számosak’ kifakadó helyeslése követte ; történtek ezután néhányaknak ellenkező értelmű egyszerű kijelentései, majd pedig felkelt K. 1., és beszédének három főmomentuma volt, kimutatta t. i. 1-er a’ kérdéses alá- írásnak positiv törvénytelenségét, 2-or százados megyei szokás-elleniségét, és 3-or azt, hogy ezen uj gyakorlat, a’ már úgy is országszerte felingerült nemzeti féltékenységet municipalis jogaink’ megőrzése iránt, még feljebb csigázná, ’s igy nem volna egyéb, veszedelmes provocatiónál. És ezen beszéd szinte számosak’ kitörő helyeslésében részesülvén, felállott R. I. és általános lett a’ figyelem, a’ leg- feszültebb, ezen elismert tehetségű szónok hatályos szavait egy idő óta nem hallottuk; e tisztviselő, foglalatosságai halmosak , — nem csoda tehát, hogy , mig azokat rendbeszedé , a’ mint gyanítjuk, minden idejét reászánni kénytelen vala; de már időt nyervén, de legfőbb idejét is látván erejét odaforditani, hova az legföképen hivatva van, meggyőződésének sok ellenfigyelmeztetés’daczára is szabad folyást engedve , kitört, mintegy a’ szoros gátok közt meg nem maradhatva, és kitárta keblének hitét, lehetlennek állítván azt nem pártolni, a’ ki az élő törvénynek világos rendelésére támaszkodik , előadá támogató okait, ’s ámbár az ügyeket most kezelő személyességek iránt teljes bizalommal viseltetik, de személyességekben garantiákat alkotmányilag nem helyezhetvén, figyelmeztette a’megyét, hogy magát a’közszégyennek ki ne tegye (hosszas éljen), ’s az általa elolvasott, fentebbi törvényczikkelyhez ragaszkodjék. E’ beszédet dörgő részvét követvén , hasonló értelemben kívántak még sokan lelkesebbjeink közül szólani, de közbevágván a’ már eddig is megilletődött főispán ő excja, bus hangon kijelenté, mikép’mind ez felette váratlan vala előtte, és nem hitte, hogy a’ dolog törvénytelenségnek tekintessék , holott egy privát discursusból, a’ mire különben nem igen szeret hivatkozni, azt értette, miszerint egykor e’ megyében jegyzők írták alá a’ levelezéseket, és ha tudta volna , hogy illy kellemetlen vita fejlik ki , e’ gyűlésre inkább meg sem jelent volna , azt terjeszti tehát elő, miszerint ezentúl a’jegyző írná alá a’ levelezéseket; és minthogy ez, a’ felhívott törvényben is foglaltatik, megnyugodtak benne a’ rendek. — Többen. (Folytattatik.) Vegyes közlemények. A’ m. gazd. egyesület’ ismeretterjesztő szakosztálya f. é. július 21-én tartott ülésében a" középponti gazdaképző intézet érdekében a’ magasbanosztály’ számára, ’s nevezetesen a’ földmivelési ’s állattenyésztési tanszékre kiképzendő ’s e’ végett külföldre utaztatandó egyént, hét érdemes versenyző között, Bartók János urnak , az egykori rohonczi intézet’ egyik jeles növendékének, jelenleg gyakorlati gazdatisztnek személyében megválasztá. — Az utasitás, melly Bartók urnak érdekes és tanuságos útját közelebbről kijelölendi , annak idejében a’ „Magyar Gazdában“ közöltetni fog. — Pesten , julius’ 21. 1845. — Török János, mint a’ m. gazd. egyesület’ titoknoka. NEMZ. SZÍNHÁZ. Az eredeti színmüvek’ ügyében. — A’ nemzeti színházhoz a’ mai napig előadás végett beadott eredeti színmüvek mind megvizsgáltatván, közülök újabban elfogadtattak: „Szökött színész és katona“, „Atyátlan“ és „Végrendelet“; a’ többieket méltóztassanak az illetők elvitetni , reggel 9 és 10 óra közt, a’ nemzeti színházi irodából. Pesten , julius’ 27-kén 1845. — Szigligeti, sitoknok. HILFELD. FRANCZIAORSZÁG. Jul. 21-én: Ülés a’ paireknél. A’ ministerelnök, hadügyminister Soult marsal dalmatiai herczeg szószékre lép , ’s átnyújtja a’ kamara’ elnökének, Pasquier herczegnek az évi ülést berekesztő kir. rendeletet. Elnök. Felolvassa a’ kir. rendeletét, mellyet, rövid lévén , mikép’ minden franczia rendeletek , csinossági és jó izlési példányul borzasztó négytagú periódusokkal elhalma- zott menyei végzéseink’ rettentő példájára, egész kiterjedésében ezennel közöljük: Lajos Fülöp, franciák’ királya, 17 Mindeneknek, a’ jelenben és jövőben, üdvöt. Rendeltük és rendeljük, a’ mint következik . Az 1845- ik évi pair-és követkamarai ülés berekesztetik. Jelen nyilatkozat a pairkamarába ministerelnökünk, hadügyminister statustitoknokunk, pecsétőrünk, igazság és egyház ügyminister statustitoknokunk, ’s tengerész- és pénzügyminister statustitoknokaink által fog megvitetni. Kelt a’ Tuileries palotában, jul. 21-én, 1845. Lajos Fülöp király által Ministerelnök, hadügyminister, statustitoknok, dalmatiai herczeg. Ezen rendelet’ felolvastatása után, a’ kamara, Éljen a’ király kiáltás mellett azonnal szétoszlott. A’ követeknél ugyan illyen rendelet olvastatott fel,csak, hogy annak megvitelével a’ fördőbe utazott belügyminister’ helyettese a' közmunka-ügyminister, továbbá Guizot és Cunin-Gridaine voltak megbízva. Jul. 16-án Don Carlos és neje a’Beira herezegné, Bourges-ból, Gréoulx-ba fördőbe menve, valósággal eltávoztak. ANGLIA. Jul. 18-án. A’ felső házban Beaumont lord a’ syriai eseményeket tárgyszó kormányi levelezést kívánta előterjesztetni. Aberdeen lord külügyminister, nem ellenzi az indítványt. Az alsó házban Berkeley kapitány, inditványozta, hogy a’ chinai háborúban (1840, 1,2) résztvett tisztek, tengerészek, katonák jutalmaztassanak meg, pr iz e-m oney-t kapjanak. (Szó szerint annyit tesz: zsákmány-rész, azonban általában pénzbeli jutalmazást kell alatta érteni, Angliában szokásban leven a’haza iránti érdemeket pénzzel lefizetni ) Adatott ugyan a’ katonáknak egyenként 4 font sterling, zsold-pótlék’ fejében, de szónok ezt kevesli. Golbourn pénzügyminister Nem kiván semmit levonni a’ chinai háborúban résztvettek’ vitézségének, buzgóságának érdeméből, de 420,000 font sterling kiosztatván, további jutalmazásnak nem látja helyét. Sir C. Napier. Ezen összeg nem elegendő jutalom három éves háborúért. És ez csak zsold (balta) nem jutalom (prize-money) volt. Igen szép, mond szónok, bizonyosan nem csekély botrányára a’ franczia nemzetnek, mellynek ereje abban áll, hogy hadseregének tagjai mind egyig lángolnak a’ hazaszeretettől, és lelkiismeretűkre veszik a’ hazáért győzni; igen szép, mond, a’ pénzügyministernek azt mondani, hogy a’ brit tengerész becsületért és dicsőségért küzd, ’s hogy Britannia’ ellenségeit megtörhesse, de ő (Napier) azt mondja, hogy a’brit tengerész semmit sem tud a’ becsületről avagy dicsőségről. (The British secman knew nothing about honour or glory ) Az csak jutalomért küzd. (Sir R. Peel és oldala: Nem, nem! Mi csak azt mondjuk, hogy Napier maga is főfő tengerész tiszt.) Kéri szónok, ne szakasszák félbe „nem, nem“ kiáltásokkal; ő csak az igazságot mondja , ’s ha nem osztanak jutalmat, annak idejében nem fognak többé önkényteseket kapni, ’s fogdosni kell a’ tengerészeket. Berkeley. Méginkább tömkelegbe vitte az angolokat becsület’ dolgában. Ha az angol lobogója’ és a’ brit név’ becsületéért és dicsőségéért küzd, mond, mikép’ történik tehát, hogy annyi angol lép idegen szolgálatba? Amerikai szolgálatban nem kevesebb, mint 80,000 angol matróz van. (És hát a’ szárazföldön mennyi temérdek angol tiszt nyüzsög ?) Peel. Szükségtelen a kormányt,ha teheti, bőkezűség- ■ re serkenteni. Ezt minden kormány örömest teszi. Ez népszerűséget szerez ’.Mi Végtére az indítvány 68 szóval 27 ellenében elmellőztetett. Júl. 19-én, 20-án szombaton és vasárnap ülések nem voltak Hir szerint az évi parlamenti ülések aug. 7-én fognak berekesztetni. SPANYOLORSZÁG. Gyászos dolgok történnek Spanyolországban; az ellen-forradalom felemelt fővel és vakmerően jár szerteszét; jul. 13-án a’ madridi hivatalos lap a’ ministeri tanácsnak egy jelentését közli a’ királynőhöz, az utóbbinak arra alapított rendeletével. A’ jelentés ezt mondja „Helyes és illő , hogy a’ sajtó teljes szabadsággal terjeszthesse a’ hasznos ismereteket, egyengetvén a’ törvhozó’ útjá's a’ közvélemény’ előkészítésével, ’s felvilágosítván magát a’ kormányt is tetteinek bírálásával nemes függetlenségében , ’ill) " De, mond a’ jelentés , vannak irók, kik ezen hatalommal visszaélve a’ kormány’ hitelét akarják aláásni, a’ kedélyeket szeretnék felingerelni, ’s felforgatni, ha lehet, az egész polgári társaságot, ’stb. „A’ ministerek meg vannak győződve, miszerint a’ sajtó’ visszaéléseit lehetlen meggátolni, ha a' sajtó továbbá is esküttszéki eljárás alatt fog maradni. Ennél fogva nem kétségeskednek a’királynőnek ajánlani, „miszerint a’sajtó-vétségekre nézve az eskültszéki eljárás töröltessék el.“ (Az alkotmány világosan kiköti.) Egyébiránt bírói székre bízván az eljárást , a’ nyilvánosságot fenakarják tartani , ’s nem is általános többség, hanem két harmadrésznek kárhoztató véleménye kívántatik meg az elitélésre, sőt a’ recusalinjog is létezni fog a’ bírásra nézve. Aláírva : Ramon-Maria Narvaez , Francisco Martinez de la Rosa, Luis Mayans, Francisco Arriero, Alexandro Mon , Pedro Jose Pidal. Következik ezután a’ rendelet,melly a’ felebbi szellemet czikkekbe öntve előadja. A’ Journal de Debats erre azt mondja , hogy sajnálja Spanyolországot, melly elöhaladás helyett a’ szabadelvű intézvényekben, mindinkább hátramegy. A’ Heraldo , fél kormányt spanyol lap, szükségesnek tartja ugyan a' változtatást , de sajnálja , hogy illy fontos dolog kb. rendelet által rögtönöztetett. Az e’ czélra rendezett bíróságot (öt tagból áll, hatodik az elnök) „szerencsétlen újításnak“ nevezi, figyelmeztetvén, hogy semmi sem árt annyira a'birák’tekintélyének, mintha politikai ügyek bízatnak reájok. Még mindig nincs elhatározva, ha valljon megfogja-e a’ királynő a’ bask tartományokat látogatni. Orvosai azt tanácsolják , de a’ közvélemény nem akarja, hogy Don Carlos’ pártja közé menjen. Jul. 45-én Szent Henrik napon Madridban az ezelőtt kevéssel szinte egészen elfeledett Don Francisco infans’ palotájában fényes házi ünnep , második fiának , ki egyszerre a’ királynő’ férjjelöltje lön , nevenajja volt. Igen számos vendég jelent meg, ’s valamennyi küludvari követ látható volt az ünnepélyen. Don Francisconak arcza észrevehetően világokt örömében házának véletlen divatba jövetelén. BELGIUM. A’ király és királyné jul. 18-án megérkezett Londonból Ostende-ben, épen 14 év előtti (1831-en) megérkezésének évnapján, midőn hasonlóul Londonból a’ koronát elfogadni az országban megjelent. A’ franczia jezsuita ügy’ kimenetele sehol sem volt nagyobb hatással mint Belgiumban, melly ország Francziaország’ minden cseppvérének lüktetését megérzi , ’s morális tekintetben sokkal inkább valóságos része Francziaországnak mint a’ németek szeretnék. A’ szabadelvűek örvendenek , a’ catholicus párt szonorkodik , a’ közép pedig, melly közvetíteni akarta a’ dolgokat, sajnálja, hogy az országnak alkalmasint nem lesz működésére szüksége. NÉMETORSZÁG. A’ dissidenseknek , közönséges néven német-catholicusoknak, mindöszre már 156. egyházaik vannak. Frankfurtban a’ németországi zsidó rabbik gyűlést tartván , eddig abban állapodtak meg : 1) hogy semmi vallási törvény nem kívánja meg isteni szolgálatban a’zsidó (héber) nyelv’ megtartását; 2) ezt megtartani semmi más okból nincsen is szükség; 3) a’ megtartás azonban mégis tanácsos , de a’ rabbik igyekezzenek a’ dolgot előkészíteni; 4) a’ liturgiából még megtartandók a’ Sch’ma , a' 18 áldásból néhány ’s a’ thoraolvasás. A’ Rajna’ környékén aug. 8-ra várják az angol királynőt; Aachennél fog vele találkozni a’ porosz király. AUSZTRIA. Metternich herczeg julius’ 21 k én indult a’ Rajnára. Kent herczegné, az angol királynő’anyja, Szász Coburg-Koháry Ferdinand’ testvére , Magyarországban a’ Koháry jószágokat meglátogatja , ’s azután ő is a’ Rajnára utazik. Bécsből azt írják , hogy a’ közönséges udvari kamara által évenként készíttetni szokott mutató tábla a’ birodalom és külföld, valamint Magyarország és Erdély közötti kereskedésről, ezentúl könyvárosi útra fog bocsáttatni. Az 1840 : 3-ról szólók már áruitatnak öt kötetben; egy kötet ára, ivrétben 150 iv, csak 3—4 p.forint. Ez a’ kereskedés’ és ipar’ statisticájára igen fontos. HELVETIA. A’ szövetségi gyűlésen a’ szövetségi szerződésnek vizsgálat alá vétele szóba jövén , a’ székhely’ javaslatára, bárha az szükségesnek ismertetik, tekintve azonban, hogy jelenleg a’ szövetséges statusok között nem létezik a’ kölcsönös bizalomnak és szükséges engedékeny szellemnek azon mértéke, melly nélkül e’ téren kedvező eredményre kilátás nem lehet, határozatlan időre elhalasztatott. Aarg au canton épen a’ szövetségnek jelen helyzete miatt tartotta volna szükségesnek a’ vizsgálat alá vételt. Genf a’ mostani körülményeket bizonyságnak tartja, menynyire nem elégséges a’szövetségi szerződés a’ nehéz időkben, ’s ennél fogva szükségesnek tartotta volna törvényes és békés után a’ szövetségi intézményeknek javítását ’s a’ kor’szükségeivel és eszméivel kellő öszhangzásba hozatalát eszközölni. Különös ok van a’ szövetségi szerződés’ vizsgálat alá vétele mellett az utóbbi események’ folytán diplomaticai közleményekben is. A’ felebbi határozat 13/* szavazattal hozatott. OROSZORSZÁG: Woronzow gróf, a’ kaukasusi hadsereg’ vezére, Perewal-Kirk melletti főhadi szállásáról, Daghestanból , juh. 8-tól a’ hadügyminister Techernitschen herczeghez egy tudósítást küldött. E’ szerint a’ cserkesz atyafiak mindenütt eltisztultak az orosz hadsereg elől, ’s egyedül Perenal-Kirk mellett mutattak elhatározottságot a’ hegyet védeni, de védelmi helyzetökből mihamar szétrobbantotta őket az orosz sereg , ’s ezen találkozás az oroszoknak mindössze 17 sebesültbe került. Tegyük hozzá gyorsan, hogy az angol Times ismét azt írja , hogy az oroszok veszteséget szenvedtek. Általában évek óta következőleg foly ezen küzdés : az orosz hivatalos irományok győzelmet harsogtatnak, az angol lapok a’ cserkeszek’ győzelmét hirdetik , a’ háború nem ér véget, nem szűnik meg, felül, hogy alkalmasint még sem igen felettébb győzelmes lehet az orosz sereg, de sokan azt gyanítják, hogy mind e’ mellett végtére is az oroszok’ véggyőzelme bizonyos , kikerülhetlen , ’s temérdek veszteséggel bár , de előbb utóbb mégis birtokába fogja keríteni a’ cserkeszeket. TÖRÖK BIRODALOM. Jul. 11-én a’ bosznyákok egy magyar határőri katonának 12 éves gyermekét, ki a’ Kiinában rákászott, agyonlőtték; erre egy csapat határőr a’ folyamon átcsapván Pozvitz falut felgyújtották. E’ közben a’ bosznyákok a’ határőrök megett a’hidat elrontották,’s miéinket megtámadva, közülök 30 embert, ezek között két tisztel miöltek. Azóta a’ határőrség’ ezen része tetemes segélyt nyert. Más tudósítás szerint a’ dolog következőleg keletkezett. 19.