Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)
1845-08-03 / 514. szám
Vasárnap 514. August*183.1845. hsTi hírlap. Megjelenik •* lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ két ffivárosban hárholhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 8 ft pp. athenil helyltt Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcsa Horváth-házban 483 ss. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausstriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokban e kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki slámitta . TARTALOM. Kinevezés. A’ negyedik rend’ képviselője?! Tisza-szabályozás. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Varasd (főisp. helytartói beiktatás, készületek a’ tartományi gyűlésre ) Varasd (részletes közlemény ugyanazon gyűlésről.) Zágráb (tisztujitási kinézések ) Török-Szent-Miklós (hevesmegyei Tiszaszabályozó társulat’ alakulása.) Vegyes közlemények: Nemzeti színház. Küllőid. Hirdetések. MACIVARORSZÁD és ERDÉLY. Ö cs. kir. apostoli felsége ápril’ 4-én kiadott legfelsőbb rendeleténél fogva Ambrózy István és György testvéreket, Temesmegye’ táblabiráit, magyar bárói rangra méltóztatott legkegy. emelni. A’ NEGYEDIK REND’ KÉPVISELŐJE?! Ez év’első negyede nagy eseményekkel vala viselés a’ hazai journalistikára nézve. A’ negyedik rendnek, e’ szegény és elhagyatott negyedik rendnek, mellyet a’ magyar hírlapok, — különösen a’ P. Hírlap , mellynek indítványai után készült a’ városok’ rendezését tárgyazó törvényjavaslat, melly hasábjainak jó részét a’ városi reform’ ügyének szemtelé, m olly hanyagul’s olly részvétlenül képviseltek,erőteljes, érdekeit meleg szeretettel ’s mély tárgyismerettel felkaroló orgánumra vala szüksége, ’s martius hó’utólsó napján megjelent a’ „Pester Zeitung“, homlokán Guttemberg’emlékének felírását viselve jelszavul: „és jön világosság“ — ’s feladásául kürtölve olly helyekre is bevinni a’ józan felvilágosítás’ fáklyáját, mellyek akkorig aggodalmas elzárkózásban tespedének. A’ sz. k. városok’s polgári érdekek’ ez úgynevezett orgánumát, melly a’ magyar polgári érdekeket német nyelven (’s még ez csak hagyján !) akarja képviselni, ’s a’ szabad városok’ polgárait a’ B. P. Hiradó? németre fordított elveivel boldogítani , jobbnak láták a’ magyar lapok eddig ignorálni, benne nem mást láttak, mint a’ B. P. Híradó hivséges és pontos fordítóját , az olygarchkus érdekeket nyiltan képviselő magyar lapnak jámbor német mamelukját, eredetiségtelen majmát. Miután azonban az irodalmi őrben olvashatni, hogy egy apatini lakos a’ budai német újságot 43 év óta mindig járatá, ’s ennek megszűntével a’ Pesther Zeitungra fizetett elő, — ’s miután hihető , hogy illy „irigylésre méltó constitutiója „több embernek is lehet széles Magyarországon, itt az ideje lassan kint kimutatni, mennyire felel meg nagyszerű hivatásának ezen , a’ szabad városok’ magyar polgárainak érdekeit képviselni akaró lap. Ki fogjuk annak idejében — ha t. i. nem sajnálandjuk az időt, mellyet rá vesztenünk kell — számos példával ’s idézettel mutatni, hogy e’ lap nem a’ polgári rendet, hanem e’ névnek népszerű ’s tiszteletes köpönyege alatt azon városi tisztviselőséget ’s azon zárt kört képviseli, mellyet Magyarország’ törvényhozása „civium communitásnak“ el nem ismer. *) Ezúttal azonban mellőzve egyéb adatokat, mik bőven bebizonyítják , hogy a* Pester Zeitung a’ polgári rendnek nem igaz barátja, hogy ígérete, melly szerint a’ városok’ zárt körébe világot vinni ajánlkozott, üres szép szó volt, mellyet német lovagur nem egészen az’ német becsületesség’ törvénye szerint tartott meg, hogy nagy buzgalommal fogad ’s ad vissza mindent , mi meggyőződésünk szerint nemzetiség elleni, haladás elleni ’s a’ polgári rend’ valódi, jólértett érdekeivel szemközt ellenkező : csupán egy sajátságát akarjuk megemlíteni. E’ lap a’ műipar’ fészkeiül szolgálni kellő ’s épen e’ tekintetben fontos sz.kir. városok’ érdekeit akarja képviselni , és mégis keletkezése óta folyvást a’ műipart törvényes módon ’s eszközökkel ápoló , és eredmények után ítélve , sikeresen ápoló , főkép’ tehát a’ városoknak , a’ gyáripar’ fészkeinek hasznos egyesület ellen beszél, ’s mi saját magától nem telik, a’ Budapesti Híradóból, az ausztriai Lloydból,’s a’ szent grófi levél’elemzéseiből annyi pietással veszi át, mennyivel egy planéta sem fordulhat fényadó napja felé; nem rég’ is nagy rokonszenvvel ’s mohó előszeretettel közlé az ausztriai Lloydnak a’ védegylet elleni fővárosiasan udvarias czikkét, melly a’ védegylet’ pártolóit farkasokhoz hasonlítja, védegyleti hajdúkról beszél, melly azzal gúnyol, hogy ipart akarván minden áron, ha szinte az éretlen , veszélyes volna is , gyermekhez hasonlítunk , melly a gyümölcsöt zöld korában is megeszi, ’s váddal illet , hogy az egyesületi szellemet, mellyet csak nagy és fontos czélokra kellene felhasználni, intrussitori (risum teneatis) törvényszék’ eszközévé alacsonyunk ’sa’t. E’ gunyok ’s rágalmak , mellyekre olly közönség előtt , melly nálunk a’ dolgoknak szemmellátó tanúja , melly a’ védegylet’ eddigi hasznos és békés működéséről meggyőződhetett, felelni sem érdemes; ’s ezek mégis nagy készséggel karoltattak fel a’ Pester Zeitung által, melly eredete ’s rendeltetése szerint köztünk, a’magyar haza’szivében, magyar kenyéren’s boron, a’ külföldet ’s annak köztünk erőre kapni eviczkélő töredékeit képviseli , gyomait gondos kertészi kezekkel ápolja, ’s hegyeink’tüzszemű opálját, lelkes borát cseh gyémánttal , augsburgi serrel akarja felcserélni. De a’ polgári rend , ha szinte ekkorig a’ politikai értelmesség’ iskolájától távol tartatott is, csupán önjólléte természetes ösztönétől vezéreltetve is átfogja látni , hogy illy prófétáknak hinni nem kell, hogy a’ városok’ javától elválaszthatlan mindazon intézetek’ virágzása, mellyek az ipar’ fejlésére tagadhatlanul jótékony hatással vagynak, hogy a’ városok’ szebb jövője , nemesebb élete azon fontosság , azon kebleikben főképen lakozó , kitünőleg fészkelő köznemzeti érdek’ alapján virulhat csak fel, mellyet fejlő ipar, ipar által öregbedő anyagi jóllét, ’s eziránt bizonyitott lelkes részvét által tehet csak sajátjává. A’ sz. kir. városok kinőttek már annyira a’ járszalag’ erőtlen ’s tapasztalatlan korából, hogy ön igaz érdekeiket megismerjék , és méltányolni tudják, hogy magokat álpróféták’tanai által jégre vezettetni ne engedjék, sőt lelkes buzgalommal menjenek előre a’ haladás’ vidám útján, mellyen az összes haza’ rokonszenvét ’s bizalmát megérdemelhetik. A’ tespedésnek , apathiának azon mákonyát, mellyet neki a’ polgári érdekeknek kedvező béke ’s nyugalom’ürügye alatt álbaráti nyújtanak, miszerint őket a’ közügyekbeni tettleges részvéttől elzárni akarván, egy róluk nélkülök gyakorlott atyai intézkedés’ bizonytalan áldásai ’s átkaira kárhoztassák, a’ polgárok’ felébredt szelleme nemes boszankodással fogja ajkaitól ellökni. Az áltanok helyett , mikkel őket a’ német gazda saját rovásukra olly vendégszeretőleg látja el, inkább azt fogják követni, mire őket saját jóllétök’természetes ösztöne vezérli. — Hiszen a’ védegylet nem mást akar, mint virágzó hazai ipart — ennek pedig nélkülözhetlen föltéte kül-’s belbéke, ’s a’polgári tűzhelyeket körüllengő munkás nyugalom, miből természetesen következik, hogy szembeszökő ellenmondás azt állitni, hogy a’ védegyletnek törvénytelen ’s békezavaró törekvései lehetnek , midőn olly valamit akar,minek létesülhetésére bel-’s külbéke szükséges , mint mulhatlan föltétel. — Vagy a’ Pester Zeitung, tagadva a’ hazai ipar elleni törekvését, talán inkább azon logicátlanság’ vádját vállalja magára, hogy akarva a’ czélt, nem akarja annak alkalmatos és sikeres eszközeit ? azt fogja talán mondani, hogy hiszen ő a’ gyáralapitó egyesületnek szájas pártolója , és csupán azon egyletet nem akarja, melly a’ hazai gyárak’ felállását ’s virágzását egyedül teszi lehetségessé? ő akar honi ipart , ha tudja , hogy az lehetetlen ! „Auch gut!“ mondjuk reá, hogy ő is megértse. —Public óla. TISZA-SZABÁLYOZÁS. Lapjaink’ mai számában Török- Szent-Miklósról egy érdekes levél foglaltatik, mellyben tisztelt tudósítóink értesítik a’ közönséget, miszerint a’ Tisza’ szabályozására Hevesmegyében is társulat alakult, a’ zempléni és szabolcsi társulatok’ példájára. E’ szerint tehát a’ nagyérdekű munka’ kivitelére a’ tiszaparti birtokosok már három megyében egyesültek. A’ tömérdek hasznot, melly a’ szabályozásból ered magokra a’ földbirtokosokra ’s az alföld’ vidékeire háramlik, élénken festik tudósitóink. Érintik röviden a’ kereskedést is, mit mi e’ helyen különösen kiemelni azért tartunk szükségesnek, hogy fölmutathassuk a’ kapcsolatot, melly a’ magánosai vállalkozását, nem is említve egyéb nemzetgazdasági hasznokat, országos érdekekkel hozza egybeköttetésbe, ’s hogy kijelölhessük az okot, minélfogva az alakult társulatok’ igényeit a’status’ segedelmére,alaposaknak tartjuk. Ez vala az inditóok, miért a’múlt országyülés is a’ Tisza’ hajózhatóvá tételére a’ pénzügyi munkálat’ tárgyalásakor több százezernyi ajánlatot ten. ’S nincs különben ; a’ Tisza’ szabályozását hajózási tekintetben közvetlen statusérdekek parancsolják, ’s mikor történhetik ez alkalmasabban, mint midőn más részről, más indokoknál fogva szinte közvetlen érdekelt társulatok hívják föl a’ statushatalom’ szövetkezését a’ közös érdekű munka’ véghezvitelére. ’S a’ statushatalomnak is hol nyílik alkalom sikeresebben munkálhatni, mint midőn eljárását a’ nemzetnek nem csupán bizalma, hanem tettleges részvéte is támogatja? Mi ez érdekek’szövetkezését a’ magány vagy társulati törekvés’ szövetkezését a’ statuserővel a’legszerencsésebb conjuncturának tartjuk; mi nem vagyunk a’ régi iskola’ emberei, kik a’ kormány’ beavatkozását minden esetben veszélyesnek hirdetik, ’s ha néha a’ „Laissez faire“féle politics mellett nyilatkozunk, tesszük azt nem rendszerünk’ tanai szerint, hanem csupán mostoha körülményeinknél fogva, mik között, midőn hazánk’ nemzetgazdasági investitiójáról gondolkodunk , akaratlanul is mindanynyiszor eszünkbe jut a’ program, mellyet lapjaink’ elébe tűztünk. ’S valóban e’ nemzetnek tisztába kell immár valahára jöni az iránt, hogy megyei szétdarabolt erővel óriási dolgot véghezvinni nem fog ,• hogy nagy vállalatok’ létesítése, országos útvonalak’ készítése ’s folyamok’ szabályozása erők’ központosítása nélkül nem történhetik, ’s illy vállalatoknál a’ végrehajtó hatalomnak kell a’ dolgok’ élére állani. Minélfogva nem lehet örömünket, várakozásunkat elhallgatni, midőn értesülve vagyunk (lásd B. Híradó 207. sz.), hogy főkormányszékünk a’ jelen esetben föladatának megfelelni csakugyan törekszik , ’s a’ Tisza’ egész szabályozására tervet készittetett, miszerint az egész eljárás összefüggőleg történhetik , ’s a’ társulatok’ vezetésére és munkálatok’ megkezdésére, mint halljuk, báró Vay Miklós t exja rövid időn ki fog küldetni. Reméljük, nem sokára e’ nagy érdekű tárgyban további tudósítást nyújthatunk. Fővárosi iíjdonságcofe* — A’ P. Zeitungban olvastuk a’ Pest városi fenyitó vétségek’ junius’ hónapi statistikáját. Innen tudjuk, hogy ekkor öszvesen 117 egyén fogatott be, mi mellett feltűnő az, hogy 79’s így felénél több idegen és aránylag igen sok zsidó volt közöttök. Leginkább szomoritó az , hogy a’ befogottak közül 35 ’s így csaknem egy harmadrésze , mint egészen uj bűnös került be. Legázolások ’s ez általi halálos sebesitések miatt 6 egyén (bérkocsis ?) fogatott be. Ez is sok ; de hát még hány illy eset lesz , melly a’ többnyire láthatlan rendőrök’ figyelmét kikerülte? Pedig, a’mint veszszük észre, a’ múltkor említett városkapitányi rendelet sem igen fog rajtok, úgy hajtják azok még most is resz gebeiket , mindha mindannyian lóbörre akarnának szert tenni, vagy mintha attól tartanának, hogy valami rendőr utánuk talál másilani. —Derék Szentpéterynk, kinél gyakrabban talán egy színésszel sem találkozunk ’s kinél mégis örömestebb bizonyosan egyet sem látunk megjelenni színpadunkon, maholnap elérendi színészi pályája’ harminczadik évét, — a’ mikor Czakónak általánosan dicsérettel híresztelt „Végrendelet“ czimű’ legújabb drámáját adandja jutalomjátékául. Régen el van ismerve, hogy Szentpétery színpadunk’ legnagyobb művésze, ’s hogy annak, miszerint európai hírrel nem bír, oka nem egyéb, mint épen a’ nemzeti színpad, melly vele büszkélkedik. Soha színész olly jutalmat még nem érdemlett, mint a’ millyet mi neki tiszta szivünkből kívánunk. — Budán a’ rajzolni tanuló ifjúság között minden harmadik évben szokásban levő jutalomdij-kiosztás a’ m. jul. 27-én tartatott tanácsülésben ment végbe több előkelő szakértő férfiak, számos műkedvelők’, a’ rajzoló ifjúság’ és ennek tanítója Heldvein Károly ur’, a’ v.polgárság’ elnöke’ ’s küldöttjei’ jelenlétében. Melly ünnepélyt a’ t. polgármester a’ tárgyhoz alkalmazott beszéddel megnyitván, hét jutalomdij osztatott ki. A’jutalmazottak’ nevei ezek: 1) Weixelgärtner Vincze rajzoló tanítvány kapott 3 darab aranyat. 2) Gál József kőmives legény 2 aranyat. 3) Piday Elek rajzoló és kereskedő oskolai tanítvány 1 aranyat. 4) Wohlfart Henrik asztalos 2 ezüst tallért. 5) Knopf János rajzoló tanítvány és rézmetsző gyakornok 3 pftot. 6) Strobl Károly ácsinas és 7) Oehl János kömives legény egyenkint egy ezüst tallért. Ezen hét megjutalmazott dijrajz a’budai kir. főtanodában ma és holnap közszemléletre leend kitéve. — Dicsérve kell megemlítenünk a’ „fehérhajó’“ szomszédságában felállított ’s minden lapjaink által hirdetett „Sylphidhez“ czimzett új czukrászatot, nemcsak azért, mert egy pár igen csinos sylphidalak lebegi ott körül az embert, kikre már nem egy fagylaltozó olly meleg pillanatokat vetett, miszerint a’ fagylalt a’ legnagyobb elolvadási veszélyben forgott; nemcsak azért, mert itt szem és íny teljesen kielégittetnek, — hanem mert itt illő figyelembe van véve a’ magyar közönség’s annak kivánatai is. Ajánlhatjuk a’ személyes meggyőződést. — A’ városi tanács megengedé a’ középponti vasút’ igazgató mérnökének, Beyse A. V. úrnak, hogy a’ vasút körül óvótáblákat függesztessen ki, mik által annak bármi utáni rongáltatása szigorú büntetés alatt tilalmaztassék , — különösen kikötvén a’ új tanács azt, hogy e’ tilalmak magyar és német nyelven írassanak Nem tudjuk, ezen különös kikötés mellyik nyelvnek akar kedvezni, mellyik nyelv’szándékoltatott elhanyagoltatni, de magyar központi vasútról lévén szó, úgy hisszük, hogy ez csak a’ német lehetett. — Ismét egy derék zsidó nőnevelőintézetről tudósíthatjuk olvasóinkat. Múlt csütörtökön volt alkalmunk Weisz Karolina asszony’ király-utczában levő nőnevelőintézetének próbatétén jelen lehetni. A’ mi bennünket leginkább örvendeztetett meg, ’s a minek vizsgálatául mi leginkább jelen • Ez ráfogás , tisztelt Publícola úr, mintha a’ P. zung. csupán azon zárt kört képviselné. Nem tapasztalta-e ön, mi élénken foly a’ táborozás e’ lapban a’ horvátországi nevevesztett párt’ részéről is. A' P. Zlung. mindenféle nemzetiséget — ha t. i., egy országban egynél több lehet — képvisel, egy csekélységet kivéve, melly a’ magyar nemzetiség. Szerk.