Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-03 / 514. szám

Vasárnap 514. August*18­3.1845. h­sTi hírlap. Megjelenik •* lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ két ffivárosban hárholhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 8 ft pp. athenil helyltt Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcsa Horváth-házban 483­ ss. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausstriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba­n e kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki slámitta . TARTALOM. Kinevezés. A’ negyedik rend’ képviselője?! Ti­­sza-szabályozás. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Varasd (főisp. helytartói beiktatás, készületek a’ tar­tományi gyűlésre ) Varasd (részletes­ közlemény ugyanazon gyű­lésről.) Zágráb (tisztujitási kinézések ) Török-Szent-Miklós (he­­vesmegyei Tiszaszabályozó társulat’ alakulása.) Vegyes közle­mények: Nemzeti színház. Küllőid. Hirdetések. MACIVARORSZÁD és ERDÉLY. Ö cs. kir. apostoli felsége ápril’ 4-én kiadott legfelsőbb ren­deleténél fogva Ambrózy István és György testvéreket, Temes­­megye’ táblabiráit, magyar bárói rangra méltóztatott legkegy. emelni. A’ NEGYEDIK REND’ KÉPVISELŐJE?! Ez év’első negyede nagy eseményekkel vala viselés a’ hazai journalis­­tikára nézve. A’ negyedik rendnek, e’ szegény és elhagya­tott negyedik rendnek, mellyet a’ magyar hírlapok, — kü­lönösen a’ P. Hírlap , mellynek indítványai után készült a’ városok’ rendezését tárgyazó törvényjavaslat, melly hasáb­jainak jó részét a’ városi reform’ ügyének szem­telé, m olly hanyagul’s olly részvétlenül képviseltek,erőteljes, érdekeit meleg szeretettel ’s mély tárgyismerettel felkaroló orgá­numra vala szüksége, ’s martius hó’utólsó napján megje­lent a’ „Pester Zeitung“, homlokán Guttemberg’em­lékének felírását viselve jelszavul: „és jön világosság“ — ’s feladásául kürtölve olly helyekre is bevinni a’ józan fel­világosítás’ fáklyáját, mellyek akkorig aggodalmas elzár­kózásban tespedének. A’ sz. k. városok’s polgári érdekek’ ez úgynevezett or­gánumát, melly a’ magyar polgári érdekeket német nyelven (’s még ez csak hagyján !) akarja képviselni, ’s a’ szabad városok’ polgárait a’ B. P. Hiradó? németre for­dított elveivel boldogítani , jobbnak láták a’ magyar lapok eddig ignorálni, benne nem mást láttak, mint a’ B. P. Hír­adó­ hivséges és pontos fordítóját , az olygarchk­us érde­keket nyiltan képviselő magyar lapnak jámbor német mame­­lukját, eredetiségtelen majmát. Miután azonban az irodalmi őrben olvashatni, hogy egy apatini lakos a’ budai német újságot 43 év óta mindig járatá, ’s ennek megszűntével a’ Pesther Zeitungra fizetett elő, — ’s miután hihető , hogy illy „irigylésre méltó constitutiója „több embernek is lehet széles Magyarországon, itt az ide­je lassan kint kimutatni, mennyire felel meg nagyszerű hi­vatásának ezen , a’ sza­bad városok’ magyar polgá­rainak érdekeit képviselni akaró lap. Ki fogjuk annak idejében — ha t. i. nem sajnálandjuk az időt, mellyet rá vesztenünk kell — számos példával ’s idézettel mutatni, hogy e’ lap nem a’ polgári rendet, ha­nem e’ névnek népszerű ’s tiszteletes köpönyege alatt azon városi tisztviselőséget ’s azon zárt kört képviseli, mellyet Magyarország’ törvényhozása „civium communitás­­nak“ el nem ismer. *) Ezúttal azonban mellőzve egyéb adatokat, mik bőven bebizonyítják , hogy a* Pester Zeitung a’ polgári rendnek nem igaz barátja, hogy ígérete, melly szerint a’ városok’ zárt körébe világot vinni ajánlkozott, üres szép szó volt, mellyet német lovagur nem egészen az’ német becsületes­ség’ törvénye szerint tartott meg, hogy nagy buzgalommal fogad ’s ad vissza mindent , mi meggyőződésünk szerint nemzetiség elleni, haladás elleni ’s a’ polgári rend’ valódi, jólértett érdekeivel szemközt ellenkező : csupán egy saját­ságát akarjuk megemlíteni. E’ lap a’ műipar’ fészkeiül szolgálni kellő ’s épen e’ tekintetben fontos sz.kir. városok’ érdekeit akarja képvisel­ni , és mégis keletkezése óta folyvást a’ műipart törvényes módon ’s eszközökkel ápoló , és eredmények után ítélve , sikeresen ápoló , főkép’ tehát a’ városoknak , a’ gyáripar’ fészkeinek hasznos egyesület ellen beszél, ’s mi saját ma­gától nem telik, a’ Budapesti Híradóból, az ausztriai Lloyd­­ból,’s a’ szent grófi levél’elemzéseiből annyi pietással veszi át, mennyivel egy planéta sem fordulhat fényadó napja felé; nem rég’ is nagy rokonszenvvel ’s mohó előszere­tettel közlé az ausztriai Lloydnak a’ védegylet elleni fő­­városiasan udvarias czikkét, melly a’ védegylet’ pártolóit farkasokhoz hasonlítja, védegyleti hajdúkról beszél, melly azzal gúnyol, hogy ipart akarván minden áron, ha szinte az éretlen , veszélyes volna is , gyermekhez hasonlítunk , melly a gyümölcsöt zöld korában is megeszi, ’s váddal il­let , hogy az egyesületi szellemet, mellyet csak nagy és fontos czélokra kellene felhasználni, intrussitori (risum te­­neatis­­) törvényszék’ eszközévé alacsonyunk ’sa’t. E’ gu­nyok ’s rágalmak , mellyekre olly közönség előtt , melly nálunk a’ dolgoknak szemmellátó tanúja , melly a’ védegy­let’ eddigi hasznos és békés működéséről meggyőződhetett, felelni sem érdemes; ’s ezek mégis nagy készséggel karol­­tattak fel a’ Pester Zeitung által, melly eredete ’s rendel­tetése szerint köztünk, a’magyar haza’szivében, magyar kenyéren’s boron, a’ külföldet ’s annak köztünk erőre kapni eviczkélő töredékeit képviseli , gyomait gondos ker­­tészi kezekkel ápolja, ’s hegyeink’tüzszemű opálját, lel­kes borát cseh­ gyémánttal , augsburgi serrel akarja fel­cserélni. De a’ polgári rend , ha szinte ekkorig a’ politikai értel­­messég’ iskolájától távol tartatott is, csupán önjólléte­ ter­mészetes ösztönétől vezéreltetve is átfogja látni , hogy illy prófétáknak hinni nem kell, hogy a’ városok’ javától elvá­­laszthatlan mindazon intézetek’ virágzása, mellyek az ipar’ fejlésére tagadhatlanul jótékony hatással vagynak, hogy a’ városok’ szebb jövője , nemesebb élete azon fontosság , azon kebleikben főképen lakozó , kitünőleg fészkelő köz­nemzeti érdek’ alapján virulhat csak fel, mellyet fejlő ipar, ipar által öregbedő anyagi jóllét, ’s eziránt bizonyitott lel­kes részvét által tehet csak sajátjává. A’ sz. kir. városok kinőttek már annyira a’ járszalag’ erőtlen ’s tapasztalatlan korából, hogy ön igaz érdekeiket megismerjék , és méltá­nyolni tudják, hogy magokat álpróféták’tanai által jégre ve­zettetni ne engedjék, sőt lelkes buzgalommal menjenek előre a’ haladás’ vidám útján, mellyen az összes haza’ ro­­konszenvét ’s bizalmát megérdemelhetik. A’ tespedésnek , apathiának azon mákonyát, mellyet neki a’ polgári érdekek­nek kedvező béke ’s nyugalom’ürügye alatt álbaráti nyújta­nak, miszerint őket a’ közügyekbeni tettleges részvéttől elzárni akarván, egy róluk nélkülök gyakorlott atyai intéz­kedés’ bizonytalan áldásai­ ’s átkaira kárhoztassák, a’ pol­gárok’ felébredt szelleme nemes boszankodással fogja aj­kaitól ellökni. Az áltanok helyett , mikkel őket a’ német gazda saját rovásukra olly vendégszeretőleg látja el, inkább azt fogják követni, mire őket saját jóllétök’természetes ösztöne vezérli. — Hiszen a’ védegylet nem mást akar, mint virágzó hazai ipart — ennek pedig nélkülözhetlen föltéte kül-’s belbéke, ’s a’polgári tűzhelyeket körüllengő mun­kás nyugalom, miből természetesen következik, hogy szembeszökő ellenmondás azt állitni, hogy a’ védegyletnek törvénytelen ’s békezavaró törekvései lehetnek , midőn olly valamit akar,minek létesülhetésére bel-’s külbéke szük­séges , mint mulhatlan föltétel. — Vagy a’ Pester Zeitung, tagadva a’ hazai ipar elleni törekvését, talán inkább azon logicátlanság’ vádját vállalja magára, hogy akarva a’ czélt, nem akarja annak alkalma­tos és sikeres eszközeit ? azt fogja talán mondani, hogy hiszen ő a’ gyáralapitó egyesületnek szájas pártolója , és csupán azon egyletet nem akarja, melly a’ hazai gyárak’ felállását ’s virágzását egyedül teszi lehetségessé? ő akar honi ipart , ha tudja , hogy az lehetetlen ! „Auch gut!“ mondjuk reá, hogy ő is megértse. —­­Pub­lic óla. TISZ­A-SZABÁLYOZÁS. Lapjaink’ mai számában Török- Szent-Miklósról egy érdekes levél foglaltatik, mellyben tisz­telt tudósítóink értesítik a’ közönséget, miszerint a’ Tisza’ szabályozására Hevesmegyében is társulat alakult, a’ zem­pléni és szabolcsi társulatok’ példájára. E’ szerint tehát a’ nagyérdekű munka’ kivitelére a’ tiszaparti birtokosok már három megyében egyesültek. A’ tömérdek hasznot, melly a’ szabályozásból ered ma­gokra a’ földbirtokosokra ’s az alföld’ vidékeire háramlik, élénken festik tudósitóink. Érintik röviden a’ kereskedést is, mit mi e’ helyen különösen kiemelni azért tartunk szük­ségesnek, hogy fölmutathassuk a’ kapcsolatot, melly a’ ma­gánosai vállalkozását, nem is említve egyéb nemzetgaz­dasági hasznokat, országos érdekekkel hozza egybekötte­­tésbe, ’s hogy kijelölhessük az okot, minélfogva az alakult társulatok’ igényeit a’status’ segedelmére,alaposaknak tart­juk. Ez vala az inditóok, miért a’múlt országyülés is a’ Tisza’ hajózhatóvá tételére a’ pénzügyi munkálat’ tárgya­lásakor több százezernyi ajánlatot ten. ’S nincs különben ; a’ Tisza’ szabályozását hajózási te­kintetben közvetlen statusérdekek parancsolják, ’s mikor történhetik ez alkalmasabban, mint midőn más részről, más indokoknál fogva szinte közvetlen érdekelt társulatok hívják föl a’ statushatalom’ szövetkezését a’ közös érdekű munka’ véghezvitelére. ’S a’ statushatalomnak is hol nyílik alkalom sikeresebben munkálhatni, mint midőn eljárását a’ nemzet­nek nem csupán bizalma, hanem tettleges részvéte is támo­gatja? Mi ez érdekek’szövetkezését a’ magány vagy társu­lati törekvés’ szövetkezését a’ statuserővel a’legszerencsé­­sebb conjuncturának tartjuk; mi nem vagyunk a’ régi iskola’ emberei, kik a’ kormány’ beavatkozását minden esetben ve­szélyesnek hirdetik, ’s ha néha a’ „Laissez faire“fé­­le politics mellett nyilatkozunk, tesszük azt nem rend­szerünk’ tanai szerint, hanem csupán mostoha körülmé­nyeinknél fogva, mik között, midőn hazánk’ nemzetgazda­sági investitiójáról gondolkodunk , akaratlanul is mindany­­nyiszor eszünkbe jut a’ program, mellyet lapjaink’ elébe tűztünk. ’S valóban e’ nemzetnek tisztába kell immár valahára jöni az iránt, hogy megyei szétdarabolt erővel óriási dolgot véghezvinni nem fog ,• hogy nagy vállalatok’ létesítése, országos útvonalak’ készítése ’s folyamok’ szabályozása erők’ központosítása nélkül nem történhetik, ’s illy válla­latoknál a’ végrehajtó hatalomnak kell a’ dolgok’ élére ál­­lani. Minélfogva nem lehet örömünket, várakozásunkat el­hallgatni, midőn értesülve vagyunk (lásd B. Híradó 207. sz.), hogy főkormányszékünk a’ jelen esetben föladatának megfelelni csakugyan törekszik , ’s a’ Tisza’ egész szabá­lyozására tervet készittetett, miszerint az egész eljárás összefüggőleg történhetik , ’s a’ társulatok’ vezeté­sére és munkálatok’ megkezdésére, mint halljuk, báró Vay Miklós t exja rövid időn ki fog küldetni. Reméljük, nem sokára e’ nagy érdekű tárgyban további tudósítást nyújthatunk. Fővárosi iíjdonságcofe* — A’ P. Zeitungban olvastuk a’ Pest városi fenyitó vét­ségek’ junius’ hónapi statistikáját. Innen tudjuk, hogy ek­kor öszvesen 117 egyén fogatott be, mi mellett feltűnő az, hogy 79’s így felénél több idegen és aránylag igen sok zsi­dó volt közöttök. Leginkább szomoritó az , hogy a’ befo­­gottak közül 35 ’s így csaknem egy harmadrésze , mint egészen uj bűnös került be. Legázolások ’s ez általi halálos sebesitések miatt 6 egyén (bérkocsis ?) fogatott be. Ez is sok ; de hát még hány illy eset lesz , melly a’ többnyire láthatlan rendőrök’ figyelmét kikerülte? Pedig, a’mint vesz­­szük észre, a’ múltkor említett városkapitányi rendelet sem igen fog rajtok, úgy hajtják azok még most is resz gebei­ket , mindha mindannyian lóbörre akarnának szert tenni, vagy mintha attól tartanának, hogy valami rendőr utánuk talál m­ásilani. —Derék Szentpéterynk, kinél gyakrabban talán egy szí­nésszel sem találkozunk­ ’s kinél mégis örömestebb bizo­nyosan egyet sem látunk megjelenni színpadunkon, maholnap elérendi színészi pályája’ harminczadik évét, — a’ mikor Czakónak általánosan dicsérettel híresztelt „Végrendelet“ czimű’ legújabb drámáját adandja jutalomjátékául. Régen el van ismerve, hogy Szentpétery színpadunk’ legnagyobb mű­vésze, ’s hogy annak, miszerint európai hírrel nem bír, oka nem egyéb, mint épen a’ nemzeti színpad, melly­­ vele büszkélkedik. Soha színész olly jutalmat még nem érdemlett, mint a’ millyet mi neki tiszta szivünkből kívánunk. — Budán a’ rajzolni tanuló ifjúság között minden har­madik évben szokásban levő jutalomdij-kiosztás a’ m. jul. 27-én tartatott tanácsülésben ment végbe több előkelő szak­értő férfiak, számos műkedvelők’, a’ rajzoló ifjúság’ és en­nek tanítója Heldvein Károly ur’, a’ v.polgárság’ elnöke’ ’s küldöttjei’ jelenlétében. Melly ünnepélyt a’ t. polgármester a’ tárgyhoz alkalmazott beszéddel megnyitván, hét jutalom­dij osztatott ki. A’jutalmazottak’ nevei ezek: 1) Weixelgärt­­ner Vincze rajzoló tanítvány kapott 3 darab aranyat. 2) Gál József kőmives legény 2 aranyat. 3) Piday Elek rajzoló és kereskedő oskolai tanítvány 1 aranyat. 4) Wohlfart Hen­rik asztalos 2 ezüst tallért. 5) Knopf János rajzoló tanítvány és rézmetsző gyakornok 3 pftot. 6) Strobl Károly ácsinas és 7) Oeh­l János kömives legény egyenkint egy ezüst tal­lért. Ezen hét megjutalmazott dijrajz a’budai kir. főtanodá­ban ma és holnap közszemléletre leend kitéve. — Dicsérve kell megemlítenünk a’ „fehérhajó’“ szom­szédságában felállított ’s minden lapjaink által hirdetett „Syl­­phidhez“ czimzett új czukrászatot, nemcsak azért, mert egy pár igen csinos sylphidalak lebegi ott körül az embert, kikre már nem egy fagylaltozó olly meleg pillanatokat vetett, miszerint a’ fagylalt a’ legnagyobb elolvadási veszélyben forgott; nemcsak azért, mert itt szem és íny teljesen kielé­­gittetnek, — hanem mert itt illő figyelembe van véve a’ magyar közönség’s annak kivánatai is. Ajánlhatjuk a’ személyes meggyőződést. — A’ városi tanács megengedé a’ középponti vasút’ igazgató mérnökének, Beyse A. V. úrnak, hogy a’ vasút körül óvótáblákat függesztessen ki, mik által annak bármi utáni rongáltatása szigorú büntetés alatt tilalmaztassék , — különösen kikötvén a’ új tanács azt, hogy e’ tilalmak ma­gyar és német nyelven írassanak Nem tudjuk, ezen külö­nös kikötés mellyik nyelvnek akar kedvezni, mellyik nyelv’szándékoltatott elhanyagoltatni, de magyar köz­ponti vasútról lévén szó, úgy hisszük, hogy ez csak a’ né­m­­e­t lehetett. — Ismét egy derék zsidó nőnevelőintézetről tudósít­hatjuk olvasóinkat. Múlt csütörtökön volt alkalmunk Weisz Karolina asszony’ király-utczában levő nőnevelőintézetének próbatétén jelen lehetni. A’ mi bennünket leginkább örven­deztetett meg, ’s a minek vizsgálatául mi leginkább jelen­ •­ Ez ráfogás , tisztelt Publícola úr, mintha a’ P. zung. csupán azon zárt kört képviselné. Nem tapasztalta-e ön, mi élénken foly a’ táborozás e’ lapban a’ horvátországi nevevesztett párt’ részéről is. A' P. Zlung. mindenféle nemzetiséget — ha t. i., egy országban egynél több lehet — képvisel, egy csekélységet kivéve, melly a’ magyar nemzetiség.­­ Szerk.

Next