Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-02 / 531. szám

Kedd 531. September 2. 1845. pesti hírlap. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken.’Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6_ft pp. —* ^ Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horvai-hazban sz. a., egyébiil minden hir. postatmaiannal. — Az ausztriai birodalomba’s egyeb aulfoldi tanoluai»''0“^ .'1'.Vi hlVail"'-1' nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. fflpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetűkkel 5 pengő .: szarma . TARTALOM. Kinevezések: Egy porosz status férfiú’ nézetei Mgyarország’ viszonyairól. Törvéényhatósági dolgok: Sopron (a’ nógrádi levélre hozott előbbi végzés’ megváltoztatása), Zalából (a’ közgyűlés’ kezdete). Torontói (beiktatás, Nógrád’, Zala’ körlevelei, törvényszéki elnöklet ’stb.). Vasból (előleges hir a’ tisztújitásról). Debreczen (egyházkerületi gyűlés , intézmény az iskolai társulatok ellen ’stb). Vegyes közlemények: Nemzeti színház. Adakozások,, Külföld. Hirdetések: MA«SITAR4»ASZACI és ERDÉLY. Ö cs. ap. kir. felsége Sárközy Kázmér, Fejérmegye’ első alispánját királyi táblai ülnökké méltóztatott legkegyelm. kinevezni. 0 ap. kir. felsége gróf Keglovich Gábor ország’ tárnokának a’pápai Krisztusrend’keresztjét elfogadni é s viselni Zegkegy. megengedé. Öcs. ap. kir. felsége Szent-Iványi Anzelmet cs. kir. tanácsosi csimmel méltóztetott Zegkegy. felruházni.— (P. Z.) EGY POROSZ STATUSFÉRFIU’ NÉZETEI MAGYARORSZÁG’ VISZONYAIRÓL. *) Magyarország’szabad , még egészen középkori alkotmánya lakosainak büszkesége ’s akadálya az ország’ mivelődésének és a’ nép’ szellemi kifejlődésének.— Magyarország’ alkotmánya az angol alkotmányhoz távol hasonlatossággal bir. Itt szerző , hibásan, öt rendet emlit, mellyel alkotmányos jogok illetnek: papság, fő és alnemesség, szabadok és polgárok. Említi továbbá a’két kamarai rendszert, a’ választottak’ házát, melly rendek’ táblájának neveztetik’s hová minden megye (grófság), tekintet nélkül nagyságára, két követet küld, de a’ kik nem saját meggyőződés szerint, mint az angol parlamenti tagok , hanem küldőik’ utasítása szerint kötelesek szavazni, melly utasítás minden haladásnak akadályul szolgál. Továbbá a’szab. kir. városok, mellyek egyenesen a’korona alatt lévén, saját törvényhatósággal és nemesi jogokkal bírnak , összesen egy követet küldenek az alsóházba. (Itt szerző a’ gyakorlat miatt tévedett, miszerint a’ városok összesen bírnak jelenleg egy collectiv szavazattal.) Továbbá, mint Angliában, itt is van felsőház , főrendek’ táblája, a’főnemességből, azon különbséggel, hogy a’kormány nem nevezhet ki tagokat. (Szinte hibás állítás, mennyiben a’kormánytól függ, valakit a’ főrendi tagok’ sorába emelni.) Egyébiránt a’ főrendi tábla sokkal közvetlenebb befolyással van az ország’ kormányzására, mint az angol pakkamra ’stb. A’ nemesség’ nagyobb része Magyar és Erdélyországban, mellynek száma mintegy 346,200-ra megyen, egészen elszegényült, ’s a’ szolgálatokat teljesítő osztályhoz tartozik; ezen nemesség Magyarország’veszedelme. Más részről ellenben jelentékeny része van a’ nemességnek , melly főleg az utolsó országgyűlésen felvilágosultnak, előítélet nélkülinek mutatá magát, saját lemondással munkál a’ viszonyok’javításán, mi által a’ külföld’ becsülésére érdemesíti magát, ’s már is több visszás állapotokat megszüntetett vagy megszüntetni törekszik. Ha meggondoljuk, a’ miveltség’ és jólét’ minő fokán állhatna Magyarország, ’s mennyire miveletlen e’ dicső föld ’s még a’ folyamok’ legtermékenyebb térségei is, mennyire hiányzanak a’ közlekedés’ minden könnyítő eszközei, jó összeköttetési utak ’s ezáltal mennyire csökken a’ termékek’ fzelete; mi kevés történik az alsó néposztályok’ fejlesztésére, mennyire hiányzanak képző intézetek, politialis intézkedések , és mi hiányos a’ törvények’ végrehajtása , szóval Magyarország , erőteljes népével, a’ civilisatióban más statusoktól mennyire hátramaradt, — meggyőződhetünk a’felől, hogy a’ rendkívüli (talán rendezetlen) szabadság ép olly ártalmas lehet , mint ha a’ szabadság egészen hiányzik. A népek’ kifejlődési időszakában az absolut uralkodás szükséges átmenetül szolgált, mert rendezett közigazgatást s szilárd adórendszert hozott be ’s ez által mostani , előrehaladott ^ socialis viszonyainknak alapja vettetett meg. "P * 8Siu tanúsítja különösen Magyarország’ h juppa Magyarország illy időszakon keresztül nem ment, "í hátra , •« ha Magyarország a' többi ,.ur. pa t.o. akarja érni, ha olly gazdag , boldog és ha'l nemord»ni« n""1’ll""“1 ’1,a,T* van k erös lélekkel lehell mondania nemeily jogokról, (kiváltságokról), mellyek az országra nézve ártalmasok, ’s a’ kormányé . .. halaimat, mi által, a’rendekkel egy°etérU,meg!rövid idő alatt keresztül lehessen vinni azon intézkedéseket mik különben soha el nem érhetők’s Magyarország egy századdal marad hátra egyéb polgárosult országoktól. Szerző tudja, mi nagyok igényei, mellyeket, midőn ezt m- 1 1 ■ —------ ’ 1 -----* tanácsolja, egyszersmind a’ magyarok’ felvilágosult belátásában ’s nagylelkűségében helyez, hogy egy részről régi előjogaikról mondjanak le, ’s egyszersmind kormányukat eddig nem létezett hatalommal runazzák fel). De Magyarországnak vannak férfiai, kik képesek a’ mindennapiságon felülemelkedni, ’s kik, midőn az ország’java, a’nemzet’ becsülete és nagysága forog fen, megszokott előítéletekhez nem ragaszkodnak. Három pont van főleg, mit e’ tekintetben különösen kiemelendőnek tart. Első: A’ szabad városoknak több szavazatot adni; ezt valósítani legkevesebb nehézségekkel járand az előzmények után. Második: lemondani a’ nemesség’ adómentességéről, fentartva mindazáltal az adómegajánlási jogot. Harmadik: A’ kormánynak átadni a’ végrehajtó hatalmat ,s ennek segítségével , (tehát alkotmányos útón, velünk általunk) rendezett jogállapotot hozni be, mi most hiányzik. Kétségtelenül e’ három kívánat’ valósításában áll az ország’ gyors felvirágzása ’s anyagi és szellemi erői’ kifejtésének föltétele. Minden szabad alkotmányu statusban el van ez már ismerve ’s statusférfiunak iránta kétsége nem lehet; hogy pedig a’ bureaucratia Magyarországban megnő fészkelje magát, ez iránt a’ rendeknek könnyű leszen gondoskodni. Az adómentesség egyáltalában nem férhet össze Magyarország’ jóléte’ emelkedésével. Adó nélkül rendezett közigazgatás, szellemi és anyagi erők’kifejtése, mind tehetetlen , ’s az adó, jól kezelve, az adófizetőnek sokszorosan behozza az előlegezett költséget. Egyébként Magyarország, mint már most is törvényszerűleg van, megkívánhatja, hogy az adó, mellyet megajánl, Magyarország’ számára külön kezeltessék, ’s fentartván az ellenőrzési jogot, e’ kívánat’ teljesítéséről is könnyen szerezhet meggyőződést. Említi itt szerző azon körülményt is, miszerint a° magyar adómentes termesztés ellen Ausztria saját tartományai’ nyers termékeit, miken súlyos adó fekszik, vámmal védi, mi adómentességünk’ megszűntével szinte megszűnnék (?) Az ausztriai kormánynak , mint Magyarországnak egyformán érdekükben áll: azon megmérhetlen forrásokat, mellyek az országban elásva hevernek, használni, a’ benső viszonyokat jobban rendezni, a’ nyers aristocratia’ vad játékának ’s a’ birtok’ mostani bizonytalan állapotának véget vetni, az országot vasutakkal, csatornákkal ellátni, a’ folyamokat, mellyek átmetszik’s elárasztják az országot, szoros gátok közé szoritni, hajózhatókká tenni,s mindenekelőtt élénkké tenni a’ tenger parttali kereskedést. Mindez azonban rendezett közigazgatás szorosan szabályozott adórendszer nélkül nem lehetséges, és ha Magyarország nagyobb civilisakó gyümölcseit akarja élvezni, a’ czélhoz egyetlen eszközül kell választani: az adófizetést és administráltatást. Itt szerző, kétségtelenül az administrate és adóviszonyok ’ rendezése után, az ország’investitiójára 200 milliónyi kölcsön fölvételét javasolja, hívén, mikép’ Magyarország, semmi adóssága nem lévén, könnyen kap hitelezőket. Végül munkája’ befejezésével említi szerző, mikép’ Ausztria’ jövendője kelet felé van, ’s Magyarországban erejének központja. Törvényhatósági dolgok, SOPRONBÓL. Julius hó’ 21-én tartatott közgyűlésünket előzőleg in partibus különféle hírek szárnyalták — beszélők, hogy május’ 26-én a’ főispáni helyettesek’ érdemében felírást rendelő megyei határozat begyülendő nemesség által vissza fog vonatni, és mi nagy kíváncsisággal sereglénk székvárosunkba; az előnap’estvérén azonban bámultankra igen gyéren szállongtak utczáinkon a’ kortesek, és mi már kételkedőnk a’ jóslottakon, — de tapasztalok a’ hit’ valóságát másnapomért a’ gyűlés’ napján jó reggel számos szekereken gyűltek be a’ segéd argumentumok 10 órára rendelt ülésünkre bemenvén a’ megyeházához — teremünk’ jobb oldalán számos nemesség, a’ balon pedig rendesen megjelenni szokottnál nagyobb számú egyházférfiak foglalónak helyet;— és illy csatarendben készen lelvén mindent, nem vala többé kétségünk a’ kiszámított biztos győzelmen , kérdő pillanatokat vetvén egymásra : ugyan ki legyen e’ napnak hőse? Megnyílott az ajtó, másod alispán ur bejött szokott helyét elfoglalni kis várat múlva pedig főispáni helyettes ur terermünkbe lépvén , ’s elfoglalván elnöki székét üdvözlő beszéddel nyitá meg a’ gyűlést; nyomban reá alispán úr felszólalt, ’s közeledni mondá az időt, mellyben a’ tisztválasztás’ törvényes ideje eltelnék — mi okért maga, és az egész tisztikar’ nevében indítványozá főispáni helyettes urat felszólítani a’ tisztválasztás’ megtartása végett, mire e* jár*) Természetesen felelősség’ garantiaja mellett, melly nem annyira érvényben, mint instílutiokban legyen, így érti ezt szerző is. — Szemtgyat mellőzőleg közbenvága egy másodrendű conservativ szónok S. L. uradalmi ügyvéd és felkészülve előadó , hogy az ápr. 21-iki közgyűlés’eredménye ellenére minden ujabbi változtatást igénylő alapok nélkül Nógrád megyének puszta felszólítására az ellenzék , a’ gyűlés’ másod napján érintett megye’ levelét pártolta, inditványozá ennélfogva a’másnoki végzés’visszahivatását, úgy ennek nyomán azt is, hogy minden közjogi tárgyak csak a’gyülések’első napjában jöhessenek tanácskozási szőnyegre , — ezen indítványt a’ conservatismus, jobban feudalismusnak megyénkben irányt adó veterán ügyész’ uradalmi főcollegája nagy pathoszszal felfogó, ’s megsértett kedélyének egész indulatával panaszlá a* május’ 26-diki tudva levő végzést , — ’s az ellenzék által e’ tárgy körül akkor felhozott számos okokat most kezdé ellenokokkal czáfolgatni, de törvénynek magyarázatával sem ő , sem más P. J. táblabiránk’ ez érdemben felhozott alapos okait teremürkben ekkorig meg nem czáfolák — annál kevésbbé valának képesek visszatarlani — panaszrá továbbá a’ Hírlapban olvastakat — sőt még magány körökben felőle tett beszédeket is itt utasitá el — úgymond: vndoran ellenem alkalmazók nyilatkozatomat a’ főispánok iránt kelt múltkori beszédemben, hogy ez által föméltóságu uram’ kegyelmét elvesztem — ők kik azt hiszik, miképp Európa’ békéjének Napóleon’ megbuktatásával alkotója,’ s a’ görög alkotmány’ teremtője — fájlalná azt hogy megérdemlett nyugalmát élvezni kívánván saját kérelmére főispáni helyettest nyert — megtámadó végre az eszmét, hogy egyik gyűlésnek végzését megváltoztathatná a’ másik, melly nem olly számos volt — ’s a’ tomboló köznemesekhez fordulván elmondá : „ha nincs is tanácskozásra kiképezve köznemességünk , mégis szükséges, hogy tanácskozásainkban részt véve határozzon;— azon nemesség, mellyet az adó-elvállalási és egyéb kiváltságait veszélyeztető rémképekkel igyekezett eltökél— lett ezeljő kivitelére hódítani; — úgy látszik,felhozott szónok úr nem nagy barátja a’ nyilvánosságnak maga mentségére, és kitüntetésére szolgáló hírlapok’ hasábjait kerülve — minden tisztelet ellenére hallott mendemondáinak megczófolására a’ gyűlés’ méltóságos helyét használja. T. — B —. főbíró ur ezek’ lelkéből és okaik’ nyomán eszmélkedék ez ügy körül — előadásában felhozó , hogy midőn szükség volt ő is az ellenzék’ soraiban küzdött, mert úgymond: hajdan becsületes hazafiakból állott az oppositio, — melly kifakadásra az ellenzéki tagok felkelve szót kértek. Az „actio“ lárma’ csillapultával elnöklő helyettes úr úgymond: ő nem hallá ezen kifejezést,ha azonban történt, mindenesetre hibás tény, noha azt hiszi és felteszi, mikép’ szóló főbíró kit sem kívánt sérteni. N. S. t biró be nem érheti ezen elnöki értelmezéssel , mert hazafiaknak, kik önérdekök’ feláldoztával tiszta meggyőződésükből küzdenek ernyedhetlenül elveik mellett, érzékenyen fájhat ezen a’ legnagyobb méltatlansággal kimondott sértés — ’s midőn ő az achio’ elrendelését nem kívánja, férfiasan követeli, hogy a’ sértő szavát visszavéve , a’ sértetteket nyilván kövesse meg , mire említett főbíró úr ezen kifejezéssel „hogy nem tudja hosszas beszédében mit mondott légyen“ az egész megyétől bocsánatot kért , — ámbár érdemdús lefiscusunk kérdést tön, ha valljon kívánják e’ a’ BR. az actiót feltétetni , az mégis ez úttal elmaradott. A’ becsöditett nemesség unatkozva szónokaink’ hosszas vitáin felkiáltva sürgette a’ végzés’ kimondását — közben közben hallaték „ki kell vinni,“ „ki kell dobni“, melly megtiszteltetés az ellenzéki szónokoknak volt szánva. — Ezek után egy kis conversatio. — Helyettes ur elmondá, mikép’ alkotmányos országban mulhatlanul szükséges az ellenzék , mert ez mintegy élesztője a’ tanácskozásnak, — de azért N. S. táblabirónak még se higgjenek.— Az érdeklett ur erre válaszul adá, hogy neki nyilván illy kitüntető bókot senki sem mondott, mert ezzel nagyságod ön maga is megismeri, hogy az ellenzék nélkül semmire sem tudnak menni, és ha ez egyszer megszűnnék, oda jutnának, hova jutni soha sem óhajtanak. — A’végzés’ kimondása ismételve sürgettetett. L. P. tiszti ügyész felszólal, a’köznemességhez irányozva szavait: könnyű itt lármázva végzést sürgetni, de egy megye’ végzésének alapjának is kell lenni, azért szükség megértenünk a’ panasztott april’ 21-diki végzést, mellynek felolvasását szóló követeli. — Ugyanezen nézetet, egy hosszas hivataloskodásadta érdemekben őszült K. L. táblabiránk is pártolá velős beszédében , Nógrád’ levelét érdemlegesen is tárgyalván, figyelmezteté megyénk’ rendéit, hogy az uj rendszerrel önállásu municipiumaink koczkáztatva alkotmányunk’ talpköve is megrázkódtatott, — úgy látszott, hogy az ősz szónok* szavai kortes urakban a’ kisbiról pillanatilag felriaszták. Felolvastatott tehát az april’21-iki jegyzőkönyv, és kitűnt, hogy e’ tárgyban első végzés, mellynek május’ 26-án történt megmásitása panaszolhatott, nem is volt, mert ebben csak főispáni helyettes ur’ beiktatási ünnepe ecseteltetett. Nógrád’ felszólítása még csak május’ 26-én érkez *) Illy ez mm munkából: Die euroräischen Staaten rach ihren innern und Husscro politischen Verhältnissen von Rüiow-Cummetow. AUona. 1845,