Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-19 / 541. szám

legfőbb helyen a’ víznek is teljes hiányát, különösen azon­ban az élelmi­szerekbeni szükségt ’s azon könnyűséget, mellyel a’ lakosok , az ellenség elöl futás által minden va­gyonukkal együtt megmenekülhetnek , ’s azon kénytelen­­séget, miszerint seregeink minden szereiket, sehol sem lévén raktár, még halottaikat és sebesülteiket is magokkal hordják , ’s végtére a’ lehetlenséget a’ háborút egy csata által bevégezni; minden együtt véve nagy tömegét alkotja az akadályoknak, mellyeken mind e’ mellett is a’ sereg nem egyszer dicsőséges győzelmet vívott ki. Ezért könnyen le­het a’ kaukázusi háborúval hasonlítani az algírit. ANGLIA. Sept. 4 én szállott hajóra Liverpoolban hazá­jába visszatérendő, Papineau József Lajos korábbi hires el­nöke az alcanadai követi háznak (Assembly house), ’s fő­nöke a’ canadai felkelésnek. Nyolcz évig volt Papineau Pá­riában , az amnestiát, melly hazájába visszatérni felszabadí­totta , két évvel ezelőtt nyerte, de mint egy második Rá­­kóczy inkább kívánt a’ büszke lelkű Papineau önkénytes száműzetésben maradni, míg végtére fontos családi ügyei csakugyan visszaszák­ták Amerikába Montrealba. SPANYOLORSZÁG. A’ franczia lapok részletesen leír­ják , mikép’ érkeztek meg Nemours és Aumale herczegek Spanyolországba. A’ Bidassoa’ hídjának közepén van a’ ha­tár , hol a’ herczegek a’ spanyol földre átléptek , Azevedo és Le Roy a’ département’ préfet­je, ’s az azon dissement’ alpréfetje a’ hidra menvén, a’ túlpartról megjelentek San Carlos herczeg, Arana a’ követek’ bevezetője , Zarco del Valle tábornok ’stb., ’s egy fehér kereszthez, melly a’ ha­tárt jelöli, megérkezvén, a’franczia hivatalnokokhoz for­dulva nyájasan ezt mondák: Urak, itt vannak illető ha­táraink. NÉMETORSZÁG. Wiesbaden. A’ nassaui országgyűlé­sen Lessen követ a’ szegényedésről beszélvén, a’ kamara’ jóváhagyásával a’ kormánynak következő eszközöket javas­lótt azon szomorú tünemény ellen : 1) szükséges reformot a’ czéhi viszonyokban, biztosítását egy derék müiparos osz­tálynak , eltávolításával a’ kontároknak , kik az ár’ ideigle­nes alábbszállitásával vagy tönkre juttatják a’ müiparosokat, vagy pedig roszabb árukat tesznek közönségessé a’fogyasz­tók’ kárával; 2) az árcsökkentésnél bizonyos határt szabni, melly mellett mind a’ két fél megállhat, ’s jó munkát kap­hatni; 3) iskolatörvényeket, mellyek a’gyermekeket az iskolához kötik, jó nevelésükről gondoskodnak, ’s a’ tes­ti erő’megjöttének éveiben munkára felszabadítják; 4) min­den sors- és hazard játékoknak , mellyek által a’ vagyon­talan dolgozó osztály iparlovagokká tétetik, megszünteté­sét. Ellenben: 5) gyár- és községi pénztárak’ felállítását megbetegedett ’s a’ munkára alkalmatlanná lett munkások’ számára; 6) kórházak’, takarékpénztárak’, életbiztosító in­tézetek’, tizkármentő egyesületek’ felállítását a’ status’ el­lenőrsége mellett; 7) kemény eltiltását, hogy a’gyártu­lajdonosok a’ munkások’ bérét gyártmányokkal fizethessék, valamint törvényes meghatározását a’ napi munkaóráknak; 8) törvényes megelőzését, nehogy a’ földbirtok végtelenül elosztassék; 9) megszorítását a’házasodhatásnak és lete­­lepedhetésnek elegendő keresetképesség nélkül; 10) vi­lágító tornyok’felállítását; 11) lehető legtökélete­sebbé tételét minden közlekedési eszközök­nek, először az országutak­ és községi utaknak , a’ ha­józásnak, későbben vasutaknak; 12) előmozdítását min­dennek, mi a’ német tengerészetet elősegítheti, ’s a’ gyar­matokkal érintkezésbe hozhatja ; 13) kölcsönös engedmé­nyekre alapítva más országokkal kereskedelmi szerződésre lépést; 14) minden egyleteknek, mellyek mérsékletet, ta­karékosságot , oktatást, jó erkölcsöket czéloznak , pár­tolását. HELVETIA. A’berni statustanács rendkívüli ülésre hivta egybe a’ nagy tanácsot sept. 10-re. Ezen váratlan egybe­­hivás a’ jelen körülmények között nagy fontosságú. Ezer dologról a’ Journal des Debats’ berni levelezője igy okos­kodik. Bern az anarchicus mozgalmakat mindig pártolá a szövetség több cantonaiban, különösen egy év óta azonban Bern canton’ kormánya érezvén , hogy most rajta a’ sor ’s komolyan fenyegetve van a’ forradalmi mozgalom által feltette magában ellenállani. Eddig pártolta a’ túlzó radica­­lokat , most megszándékozik azokat tagadni, elakar azok­tól válni. Eddig tűrte, pártolta a’ hazafius egyesületeket, a népgyülekezeteket, midőn azok valamelly conservativ kor­mány’ megbuktatására, például a’ luzerni , törekedtek, di midőn most saját léte forog veszélyben, háborút izén azok­nak. Ezen visszalépés igen fontos. A’ nagy tanács’ össze­hívásával azon czélja van a’ berni statustanácsnak , hogy attól bizalmi szavazatot nyerjen. Ekkép’ megszilárdítva a statustanács elnyomná a’ népgyülekezeteket, mellyeket je­­lenleg eltűr, ’s mellyek­et jelenleg veszélyezik. Neuhaus a helvét ellenzéki főnök is a’nagy tanács’ összehívása mel­let nyila­kozott, igy tehát könnyen megtörténhetik , hogy nem a legjobban számolt a’ Journal des Debats’ leve­lezője. , bernn­ albsverein e£Y felszólítást bocsátott 8­­ . P . ’ ,ine­den ünnepélyesen nyilvánítja, hogy az igazság és törvény’ korlátai között marad, ’s elszó­lja egyszersmind barátait, hogy fáradhattok legyenek a folytatott küzdésben a jezsuiták ellen ’s a’ szövetségnek okos alapra visszavezetésében, nem erő’utján mivel az utóbbi események mindenkit megtanitának, hogy rend és ir szerkezet nélkül semmit sem érhetni el, hanem a’ szabad­elvű erőknek jogos egyesítése által. A’ aargaui kormány­­lap ezen hírek’ folytán ezt írja Polgárok! (Tulajdonképen: Eidgenossen, de bár ezt lehe­t szó szerint lefordítani, valamint a’ spea­kert is, szűk­ségtelen szolgáikig áttenni). Alkonyodik, sőt mindinkább kezéig az éj, és mi hamar be fog az állam­, mert feketé­ben már, mint az éj, ül a’ jezsuiták’ sötét hatalma Helvetia’ szivében, Luzern’ székhelyén. Polgárok , elhalasszuk-e a’ harczot éjszakára? Nem! és ismét nem! Még mielőtt a’ nap lemenne, végezzünk ellenségünkkel. Tehát dologra, mert még nappal van ’stb. Sept. 6-án tárgyaltatott választmányilag az alkotmány­­reformjavaslat, melly a’ nagy tanács’elébe leendett terjesz­tendő. E’ szerint ezentúl 12 tagú helyett 9 tagú statustanács lesz. A’ statustanács’ együtt­es egyes tagjai a’ nagy tanács­nak okadatolás nélküli határozata által elmozdithatók. A’ végrehajtó hivatalnokokat a’ statustanács választja, s ezek­nek mindegyikét szabadságában álland bármikor, minden aka­dás nélkül, elbocsátani.—A’ radicalok ezen tervvel egyálta­lában nem voltak megelégedve, keveselvén azt. Semmi sincs benne, mondának, a’ választói törvényről (Bern az egyet­len helvetiai canton , hol kettős fokú választás van), a’ cen­­susról , a’ nagy tanács’ miképi választásáról ’stb. A’ státus­tanács’ terve a’ választmányban 13 szavazattal 17 ellenében csakugyan meg is bukott. Az ülés reggeli 9 órától esti ha­tig tartott. BELGIUM: Ezen országban is mostoha termésre lévén kinézés, a’ kormány minden vámtól felszabaditá a’ gabona, és burgonya-bevitelt, ’s megtiltá azoknak kivitelét. Ez csak ideiglenes rendelkezés, ’s a’ dolog’ elintézésére a’ kamarák sept. 16-ra rendkivülileg összehivattak. GÖRÖGORSZÁG. Kalergis tábornok a’ király mellett tábori segédi szolgálatban , ezen hivatalától felmentetett, ’s arkadiai kerületi parancsnokká neveztetvén, mint illyen Tripoliczában fog lakása lenni. Skaravellos ezredes a’ fővá­rosban gyalogsági parancsnok szolgálatából hasonlóan fel­mentve , Oláhországi görög consulnak nézetett ki, de ezen kinevezést nem fogadja el. E­ két ember legnagyobb részt ven az 1843-i forradalomban, de ellenségei a’ mostani mi­­nisterelnök Kolettisnek. AMERIKA. Az egyesült statusok’ kormánya érdekes kimutatását tette közzé 1843/4 évi kereskedésének. Ennek egész értéke valamivel megy többre , mint Francziaorszá­­gának fele, vagy­is egy milliárd 175 millió frankra. A’ be­vitt áruk’ értéke 580 millióra megy , a’ kivitteké 595 mil­lióra. Ebből valódi amerikai termény 534 millió áru volt , miből kitűnik, minő csekély átviteli (transito) kereskedése van az Egyesült státusoknak , melly mindössze 61 millióra megy , ’s leginkább európai czikkekböl áll Mexicoba , Te­­xasba, Braziliába , Új Granadába, az Antillákra ’stb. íme az amerikai kiviteli czikkek’ osztálya : Terményi czikkek (gyapot, gabona, dohány’stb.) 400 millió Állatországi czikkek (hús, vaj, marha, ’stb) 33 — Erdösvidéki czikkek (fa, bőr’stb.) 31 — Tengeri czikkek (hal, olaj, czethal csont) 18 — Müipari czikkek 52 Összesen 534 millió áru. Láthatni tehát, hogy bárha az Egyesült statusokban ha­talmas fejlődésben van a’ müipar, a’ nyers termények még kilencz tizedrészét teszik a’ kivitelnek. A’ gyapot maga 289 millióra felmegy , vagy is az egésznek több mint felét teszi; a’ gabona 46 , a’ fa 16, a’ dohány 45 millióra. 300 millió kilogram gyapot vitetett ki; 1833-an még csak 147 millió , vagy is a’ mostani mennyiségnek fele. De 1833-an azon mennyiségnek értéke 185 millió volt, a’ mostani két­szer annyinak értéke pedig 289 millió frank lévén , a’ 300 millió kilogram tehát aránylag 110 millió frankkal olcsóbb most , mint 1833-an. Ez az oka kétségtelenül az amerikai kereskedés’ csökkenésének , vagy legalább a’ délamerikai gyarmatosokénak, kik szertelen fokra csigázták a’ gyapot­­termesztést. — A’ beviteli czikkek között 1843/1-en sza­bad czikk 132 millió frank áru volt, vám alá eső pedig 447 millió. Az Európávali kereskedés 1,860,000 tonna te­herre ment, Amerikai országokkal 3,745,000 tonna te­herre! Ázsiával 172,000, Afrikával 84,000 tonna te­herre. A’ partvárosok között legfontosabb a’ kereskedésben New-York, ezután Boston, New-Orleins ’stb. — Ez az egyesült statusok’ külkereskedésének rövid kimutatása. A’ haladás tagadhatlan, de nem ebben áll életerejének legna­gyobb bizonyítéka; ezt a’ belmozgalom’ terményzésének fejlődése, műiparának haladása teszi. Az egyesült státusok nem elégedve meg roppant termékenységekkel, merész ha­tározottsággal veté magát a’ műipar’ mezejére , mellynek előmozdítására hatalmas eszközei vannak nagyszerű termé­szetes és mesterséges vizi utaiban , ötvenkét ezer kilo­­métre vasutaiban , kőszénbányáiban, hámoraiban’stb. A’ gyapot-és gyapjugyártmányok tiz évvel ez előtt még figyel­met nem érdemlők valónak Amerikában, jelenleg 160 és 130 millió tőkét képviselnek,’s bárha leginkább belfogyasz­­tásra mennek fel, de legalább ekkép’ kiszorítják a’ külföldi gyártmányokat. ’S az amerikai gyáripar’ fejlődése leginkább Angliát fenyegeti, mert e’ két nemzet’ gyártmányai igen egyenlők, holott a’ franczia gyártmányoknak ízlés-, alak-, csinbeli különbözésök’ folytán tovább lehet reményük ma­gokat a’honi’ irányában fentarthatni. ÉRTEKEZŐ. FIGYELMEZTETÉS a’ művészet’ maradványai’ megőrzése iránt. Sokat hallunk beszélni, különösen az újabb időben nemzeti művészetről és nemzeti művészek­ről, költőkről , zenészek­, festészekről ’stb.;’s névszerint a’ magyar műegyesület ostromoltatik olly követelésekkel , mellyek kétségben hagynak bennünket a’felett,hogy vallyon k­övetelök nem tekintik- e egész komolysággal a’ mű­egyesületet úgy , mint valami nyugpénzintézetet tehetlen művészek’ számára , kik soha sem vívtak egy csatát is a’ művészet’ mezéjén , hanem kik nyomorékokként születve , a’ lelketlen majmolás’ hátán, vagy mint Faust Mephisto’ kö­penyén , úgy ők is a’ balul értett nemzetiség’ köpönyegén czipeltettek be a’ csak közönséges művészek’ sorába. — Illy előzmények után méltán lehetne kérdezni, vallyon nem lenne- e méltó feladata a’ valódi nemzeti igyekezetnek , a’ régibb idők’ nevezetesebb hazai műveit a’ menyire lehet , legalább épségben tartani, hogy, habár a’ mai kor nem találja is rajtok ízlését, legalább ne vádolhasson bennünket az utókor megbocsáthatlan vandalismus’ bűnével. Hogy pe­dig illyen a’ megőrizésre fölötte méltó művek, különösen az építészet’ körében, nálunk még bőven találtatnak, eléggé bizonyítják az ó-német (góth) stylben épült templomok Kassán, Bártfán, Lőcsén, Csötörtökhelyen, Szepesvárall­­ján ’s más helyeken. Sőt fővárosunk’ legközelebbi szom­szédságában , Zsámbék-mezővárosban is­­három órányira Budától nevezetes rom találtatik a’ byzanczi építészetből az ó-német épitészetbel átmeneti stylben, tehát valószínűleg a’ XIII századból, ’s azon rom különös figyelmünkre annál méltóbb, mivel középfokot képez a’ Pesttől négy órányi távolságú egészen byzanczi, csakhogy kissé nyersen kivitt ócsai templomnak és a’ margit kápolnának fájdalom­ igen gyér, azonban az ó-német styl’ legjobb korából szár­mazó maradványai között a’ hasonnevű szigeten. E’ sze­rint tehát a’ XI—XIII. századból tőszomszédságunkban egész sora van a’ tanulságos épületeknek, a nélkül , hogy mi a’ belőlök vonható hasznot mindeddig csak gyanítottuk volna is, sőt a’ nélkül, hogy csak gondolkodtunk volna is arról, miszerint a’ fenlevő maradványokat egy jövő, hozzá­értőbb nemzedék’ számára meg kellene őrizni így történt, hogy az ócsai egyház mindenféle újabb hozzátételek és ja­vítások által kivétetett eredeti alakjából, a’ zsám­béki tem­plom pedig tényleges rombolás’ martalékául engedtetett ál­tal. Azt beszélik a’ helységben, miképen egyszer egy kő­­mives vagy ács fogadást tett volna, hogy ő — a’ mit évszá­zadok nem birtak — a’ tisztes épület’ bolthajtását kevés óra alatt földhöz teritendi. ’S habár mi az illyetén barbárságot valószínűtlennek tartani, ’s azon elbeszélést üres mesé­nek szeretnék is hinni, melly szerint a’zsámbéki hős az éjszaki részröli töveket (Schaefte oszlopokat) aláásván, azoknak beomlását okozta (’s valóban azok nem is léteznek többé) mindazáltal a’ bolthajtásnak szembe ötlő erőszakos letöretése , és azon számtalan és kétségkívül a’ templom­tól elorzott építőkövek megczáfolhatlan erőszakos rombo­lásra mutatnak , mellyeket a’ helység’ lakóinak házain lát­hatunk, ’s mellyek annál számosabbak , minél közelebb feküsznek ama házak a’ teroplomromokhoz. És mégis min­den szakértő tökéletesen meg fog győződni a’ felől , hogy azon időben , mellyben a’ helység’ mostani temploma épít­tetett , a’ már létezett templom’ kijavítása kevesebbe került volna , mint egy másik újnak fölépítése. — És ez utóbbi , egészen jelentéktelen építészetnek a’ középszerűségen alul álló csinálmánya , az előbbemnél még csak fekvé­sére nézve sem különb ; mert a’ mit ez nyer, az által , hogy a’ helységnek közepén fekszik, azt nemcsak pó­tolja hanem hasonlíthatlanul felül is múlja a’ régi tem­plomnak emelkedettebb helyein uralkodó fekvése. — Más részről méltán lehet a’ régi romokról állítani, hogy ma­gok ezen omladványok igen könnyen legjelesebb maradvá­nyai közé tartoznak annak , mit mi a­ byzanczi stylból bí­runk hazánkban, mit nemcsak az egész tervezet, hanem különösen több , még fenálló, ámbár nem jól megőrzött tó­fejek’ (Schaeftcapitale) változatosan kellemes szép formái, mint szinte a’ falképek’ észrevehető nyomai ’s egyéb diszit­­vények tanúsítnak. Azonban ezen templom’ alkotását te­kintve, ez még általában is véve egyike a’ legnevezetesebb­nek azért, mert alaptervében ó-német arányok mutatkoz­nak (három hajója [Schiff] mellett hossza többet tesz , mint kétszeres szélessége), mind a’ mellett, hogy némelly csúcs­­iveken kívül számos byzanczi formák jőnek elő ezen styl’ legfényesebb korszakából, igy p. általánosan keresztes kör­ivek (Kreuz-Rundgevölbe) kiálló díszes girinczekkel (Rip­penwerk). Ellentétben ezzel a’ külföld’ minden ismeretes by­zanczi építményeiben feltalálhatók ezen styl’ sajátságos szé­les arányai az alaptervben, és csak magasabb részeiben en­gedik meg az ó-német karcsúbbakat,a’ mint ez utóbbi modor az egyes egyházak’ gyakran századokig tartó építésénél lassanként kifejlődött; igy vannak rendesen byzanczi kör­ivek és bolthajtások felett a’ közép hajónak az oldalhajókat felülmúló magasságában ’s még inkább a’ tornyok’ még na­gyobb magasságában csúcsivek (Spitzbogen) és csúcsbolt­­hajtások. Említett templomunkon épen ellenkezőleg a’ tor­nyok és az egész előhomlokzat tiszta , vegyitetlen byzanczi stylben találtatik (a’ miért is ezen részeket régiebbeknek tarthatni a’ többinél); a’ középhajó’magasságában azonban körivek és körbolthajtások vannak alattok fekvő csúcsivek felett, a’ mit a’ magas bolthajtáskezdeteken kívül még vi­lágosabban egy egyes szabadon áthajló girincz (A­ppe) bi­zonyít. Ezen körülmény azt tanúsítja, hogy a’ hajók’ és a’ nyolczszögből folyó három oldalú karzat’ végének építteté­sét nem lehet előbbre tenni, mint a’ XIII. század’ elejére. — Más országokban ezen templomunk’ fent leirt ritkasága kitűnő hirt és számos látogatást nyert volna, melly a’ hely­ség’ lakóinak bizonyosan több hasznot hozott volna , mint az egyes kövek, miket magán hasznú épületeikre fordita­­nak, nálunk ellenben az illyen , épitészet-történeti tekin­tetben olly felette fontos emléknek csak hírét is csaknem egészen a’ vak esetnek kell köszönnünk, sőt az illy müvek’ létezésérőli tudomásvételünk majdnem egészen fölfedezés­hez hasonlít. — ’S ha e’ körülmény, mint a’ hazánkbani va­lódi műértés’ csekély fokának bizonyítványa, nem volna 47«

Next