Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-19 / 541. szám
legfőbb helyen a’ víznek is teljes hiányát, különösen azonban az élelmiszerekbeni szükségt ’s azon könnyűséget, mellyel a’ lakosok , az ellenség elöl futás által minden vagyonukkal együtt megmenekülhetnek , ’s azon kénytelenséget, miszerint seregeink minden szereiket, sehol sem lévén raktár, még halottaikat és sebesülteiket is magokkal hordják , ’s végtére a’ lehetlenséget a’ háborút egy csata által bevégezni; minden együtt véve nagy tömegét alkotja az akadályoknak, mellyeken mind e’ mellett is a’ sereg nem egyszer dicsőséges győzelmet vívott ki. Ezért könnyen lehet a’ kaukázusi háborúval hasonlítani az algírit. ANGLIA. Sept. 4 én szállott hajóra Liverpoolban hazájába visszatérendő, Papineau József Lajos korábbi hires elnöke az alcanadai követi háznak (Assembly house), ’s főnöke a’ canadai felkelésnek. Nyolcz évig volt Papineau Páriában , az amnestiát, melly hazájába visszatérni felszabadította , két évvel ezelőtt nyerte, de mint egy második Rákóczy inkább kívánt a’ büszke lelkű Papineau önkénytes száműzetésben maradni, míg végtére fontos családi ügyei csakugyan visszaszákták Amerikába Montrealba. SPANYOLORSZÁG. A’ franczia lapok részletesen leírják , mikép’ érkeztek meg Nemours és Aumale herczegek Spanyolországba. A’ Bidassoa’ hídjának közepén van a’ határ , hol a’ herczegek a’ spanyol földre átléptek , Azevedo és Le Roy a’ département’ préfetje, ’s az azon dissement’ alpréfetje a’ hidra menvén, a’ túlpartról megjelentek San Carlos herczeg, Arana a’ követek’ bevezetője , Zarco del Valle tábornok ’stb., ’s egy fehér kereszthez, melly a’ határt jelöli, megérkezvén, a’franczia hivatalnokokhoz fordulva nyájasan ezt mondák: Urak, itt vannak illető határaink. NÉMETORSZÁG. Wiesbaden. A’ nassaui országgyűlésen Lessen követ a’ szegényedésről beszélvén, a’ kamara’ jóváhagyásával a’ kormánynak következő eszközöket javaslótt azon szomorú tünemény ellen : 1) szükséges reformot a’ czéhi viszonyokban, biztosítását egy derék müiparos osztálynak , eltávolításával a’ kontároknak , kik az ár’ ideiglenes alábbszállitásával vagy tönkre juttatják a’ müiparosokat, vagy pedig roszabb árukat tesznek közönségessé a’fogyasztók’ kárával; 2) az árcsökkentésnél bizonyos határt szabni, melly mellett mind a’ két fél megállhat, ’s jó munkát kaphatni; 3) iskolatörvényeket, mellyek a’gyermekeket az iskolához kötik, jó nevelésükről gondoskodnak, ’s a’ testi erő’megjöttének éveiben munkára felszabadítják; 4) minden sors- és hazard játékoknak , mellyek által a’ vagyontalan dolgozó osztály iparlovagokká tétetik, megszüntetését. Ellenben: 5) gyár- és községi pénztárak’ felállítását megbetegedett ’s a’ munkára alkalmatlanná lett munkások’ számára; 6) kórházak’, takarékpénztárak’, életbiztosító intézetek’, tizkármentő egyesületek’ felállítását a’ status’ ellenőrsége mellett; 7) kemény eltiltását, hogy a’gyártulajdonosok a’ munkások’ bérét gyártmányokkal fizethessék, valamint törvényes meghatározását a’ napi munkaóráknak; 8) törvényes megelőzését, nehogy a’ földbirtok végtelenül elosztassék; 9) megszorítását a’házasodhatásnak és letelepedhetésnek elegendő keresetképesség nélkül; 10) világító tornyok’felállítását; 11) lehető legtökéletesebbé tételét minden közlekedési eszközöknek, először az országutak és községi utaknak , a’ hajózásnak, későbben vasutaknak; 12) előmozdítását mindennek, mi a’ német tengerészetet elősegítheti, ’s a’ gyarmatokkal érintkezésbe hozhatja ; 13) kölcsönös engedményekre alapítva más országokkal kereskedelmi szerződésre lépést; 14) minden egyleteknek, mellyek mérsékletet, takarékosságot , oktatást, jó erkölcsöket czéloznak , pártolását. HELVETIA. A’berni statustanács rendkívüli ülésre hivta egybe a’ nagy tanácsot sept. 10-re. Ezen váratlan egybehivás a’ jelen körülmények között nagy fontosságú. Ezer dologról a’ Journal des Debats’ berni levelezője igy okoskodik. Bern az anarchicus mozgalmakat mindig pártolá a szövetség több cantonaiban, különösen egy év óta azonban Bern canton’ kormánya érezvén , hogy most rajta a’ sor ’s komolyan fenyegetve van a’ forradalmi mozgalom által feltette magában ellenállani. Eddig pártolta a’ túlzó radicalokat , most megszándékozik azokat tagadni, elakar azoktól válni. Eddig tűrte, pártolta a’ hazafius egyesületeket, a népgyülekezeteket, midőn azok valamelly conservativ kormány’ megbuktatására, például a’ luzerni , törekedtek, di midőn most saját léte forog veszélyben, háborút izén azoknak. Ezen visszalépés igen fontos. A’ nagy tanács’ összehívásával azon czélja van a’ berni statustanácsnak , hogy attól bizalmi szavazatot nyerjen. Ekkép’ megszilárdítva a statustanács elnyomná a’ népgyülekezeteket, mellyeket jelenleg eltűr, ’s mellyeket jelenleg veszélyezik. Neuhaus a helvét ellenzéki főnök is a’nagy tanács’ összehívása mellet nyilakozott, igy tehát könnyen megtörténhetik , hogy nem a legjobban számolt a’ Journal des Debats’ levelezője. , bernn albsverein e£Y felszólítást bocsátott 8 . P . ’ ,ineden ünnepélyesen nyilvánítja, hogy az igazság és törvény’ korlátai között marad, ’s elszólja egyszersmind barátait, hogy fáradhattok legyenek a folytatott küzdésben a jezsuiták ellen ’s a’ szövetségnek okos alapra visszavezetésében, nem erő’utján mivel az utóbbi események mindenkit megtanitának, hogy rend és ir szerkezet nélkül semmit sem érhetni el, hanem a’ szabadelvű erőknek jogos egyesítése által. A’ aargaui kormánylap ezen hírek’ folytán ezt írja Polgárok! (Tulajdonképen: Eidgenossen, de bár ezt lehet szó szerint lefordítani, valamint a’ speakert is, szűkségtelen szolgáikig áttenni). Alkonyodik, sőt mindinkább kezéig az éj, és mi hamar be fog az állam, mert feketében már, mint az éj, ül a’ jezsuiták’ sötét hatalma Helvetia’ szivében, Luzern’ székhelyén. Polgárok , elhalasszuk-e a’ harczot éjszakára? Nem! és ismét nem! Még mielőtt a’ nap lemenne, végezzünk ellenségünkkel. Tehát dologra, mert még nappal van ’stb. Sept. 6-án tárgyaltatott választmányilag az alkotmányreformjavaslat, melly a’ nagy tanács’elébe leendett terjesztendő. E’ szerint ezentúl 12 tagú helyett 9 tagú statustanács lesz. A’ statustanács’ együttes egyes tagjai a’ nagy tanácsnak okadatolás nélküli határozata által elmozdithatók. A’ végrehajtó hivatalnokokat a’ statustanács választja, s ezeknek mindegyikét szabadságában álland bármikor, minden akadás nélkül, elbocsátani.—A’ radicalok ezen tervvel egyáltalában nem voltak megelégedve, keveselvén azt. Semmi sincs benne, mondának, a’ választói törvényről (Bern az egyetlen helvetiai canton , hol kettős fokú választás van), a’ censusról , a’ nagy tanács’ miképi választásáról ’stb. A’ státustanács’ terve a’ választmányban 13 szavazattal 17 ellenében csakugyan meg is bukott. Az ülés reggeli 9 órától esti hatig tartott. BELGIUM: Ezen országban is mostoha termésre lévén kinézés, a’ kormány minden vámtól felszabaditá a’ gabona, és burgonya-bevitelt, ’s megtiltá azoknak kivitelét. Ez csak ideiglenes rendelkezés, ’s a’ dolog’ elintézésére a’ kamarák sept. 16-ra rendkivülileg összehivattak. GÖRÖGORSZÁG. Kalergis tábornok a’ király mellett tábori segédi szolgálatban , ezen hivatalától felmentetett, ’s arkadiai kerületi parancsnokká neveztetvén, mint illyen Tripoliczában fog lakása lenni. Skaravellos ezredes a’ fővárosban gyalogsági parancsnok szolgálatából hasonlóan felmentve , Oláhországi görög consulnak nézetett ki, de ezen kinevezést nem fogadja el. E két ember legnagyobb részt ven az 1843-i forradalomban, de ellenségei a’ mostani ministerelnök Kolettisnek. AMERIKA. Az egyesült statusok’ kormánya érdekes kimutatását tette közzé 1843/4 évi kereskedésének. Ennek egész értéke valamivel megy többre , mint Francziaországának fele, vagyis egy milliárd 175 millió frankra. A’ bevitt áruk’ értéke 580 millióra megy , a’ kivitteké 595 millióra. Ebből valódi amerikai termény 534 millió áru volt , miből kitűnik, minő csekély átviteli (transito) kereskedése van az Egyesült státusoknak , melly mindössze 61 millióra megy , ’s leginkább európai czikkekböl áll Mexicoba , Texasba, Braziliába , Új Granadába, az Antillákra ’stb. íme az amerikai kiviteli czikkek’ osztálya : Terményi czikkek (gyapot, gabona, dohány’stb.) 400 millió Állatországi czikkek (hús, vaj, marha, ’stb) 33 — Erdösvidéki czikkek (fa, bőr’stb.) 31 — Tengeri czikkek (hal, olaj, czethal csont) 18 — Müipari czikkek 52 Összesen 534 millió áru. Láthatni tehát, hogy bárha az Egyesült statusokban hatalmas fejlődésben van a’ müipar, a’ nyers termények még kilencz tizedrészét teszik a’ kivitelnek. A’ gyapot maga 289 millióra felmegy , vagy is az egésznek több mint felét teszi; a’ gabona 46 , a’ fa 16, a’ dohány 45 millióra. 300 millió kilogram gyapot vitetett ki; 1833-an még csak 147 millió , vagy is a’ mostani mennyiségnek fele. De 1833-an azon mennyiségnek értéke 185 millió volt, a’ mostani kétszer annyinak értéke pedig 289 millió frank lévén , a’ 300 millió kilogram tehát aránylag 110 millió frankkal olcsóbb most , mint 1833-an. Ez az oka kétségtelenül az amerikai kereskedés’ csökkenésének , vagy legalább a’ délamerikai gyarmatosokénak, kik szertelen fokra csigázták a’ gyapottermesztést. — A’ beviteli czikkek között 1843/1-en szabad czikk 132 millió frank áru volt, vám alá eső pedig 447 millió. Az Európávali kereskedés 1,860,000 tonna teherre ment, Amerikai országokkal 3,745,000 tonna teherre! Ázsiával 172,000, Afrikával 84,000 tonna teherre. A’ partvárosok között legfontosabb a’ kereskedésben New-York, ezután Boston, New-Orleins ’stb. — Ez az egyesült statusok’ külkereskedésének rövid kimutatása. A’ haladás tagadhatlan, de nem ebben áll életerejének legnagyobb bizonyítéka; ezt a’ belmozgalom’ terményzésének fejlődése, műiparának haladása teszi. Az egyesült státusok nem elégedve meg roppant termékenységekkel, merész határozottsággal veté magát a’ műipar’ mezejére , mellynek előmozdítására hatalmas eszközei vannak nagyszerű természetes és mesterséges vizi utaiban , ötvenkét ezer kilométre vasutaiban , kőszénbányáiban, hámoraiban’stb. A’ gyapot-és gyapjugyártmányok tiz évvel ez előtt még figyelmet nem érdemlők valónak Amerikában, jelenleg 160 és 130 millió tőkét képviselnek,’s bárha leginkább belfogyasztásra mennek fel, de legalább ekkép’ kiszorítják a’ külföldi gyártmányokat. ’S az amerikai gyáripar’ fejlődése leginkább Angliát fenyegeti, mert e’ két nemzet’ gyártmányai igen egyenlők, holott a’ franczia gyártmányoknak ízlés-, alak-, csinbeli különbözésök’ folytán tovább lehet reményük magokat a’honi’ irányában fentarthatni. ÉRTEKEZŐ. FIGYELMEZTETÉS a’ művészet’ maradványai’ megőrzése iránt. Sokat hallunk beszélni, különösen az újabb időben nemzeti művészetről és nemzeti művészekről, költőkről , zenészek, festészekről ’stb.;’s névszerint a’ magyar műegyesület ostromoltatik olly követelésekkel , mellyek kétségben hagynak bennünket a’felett,hogy vallyon követelök nem tekintik- e egész komolysággal a’ műegyesületet úgy , mint valami nyugpénzintézetet tehetlen művészek’ számára , kik soha sem vívtak egy csatát is a’ művészet’ mezéjén , hanem kik nyomorékokként születve , a’ lelketlen majmolás’ hátán, vagy mint Faust Mephisto’ köpenyén , úgy ők is a’ balul értett nemzetiség’ köpönyegén czipeltettek be a’ csak közönséges művészek’ sorába. — Illy előzmények után méltán lehetne kérdezni, vallyon nem lenne- e méltó feladata a’ valódi nemzeti igyekezetnek , a’ régibb idők’ nevezetesebb hazai műveit a’ menyire lehet , legalább épségben tartani, hogy, habár a’ mai kor nem találja is rajtok ízlését, legalább ne vádolhasson bennünket az utókor megbocsáthatlan vandalismus’ bűnével. Hogy pedig illyen a’ megőrizésre fölötte méltó művek, különösen az építészet’ körében, nálunk még bőven találtatnak, eléggé bizonyítják az ó-német (góth) stylben épült templomok Kassán, Bártfán, Lőcsén, Csötörtökhelyen, Szepesvárallján ’s más helyeken. Sőt fővárosunk’ legközelebbi szomszédságában , Zsámbék-mezővárosban ishárom órányira Budától nevezetes rom találtatik a’ byzanczi építészetből az ó-német épitészetbel átmeneti stylben, tehát valószínűleg a’ XIII századból, ’s azon rom különös figyelmünkre annál méltóbb, mivel középfokot képez a’ Pesttől négy órányi távolságú egészen byzanczi, csakhogy kissé nyersen kivitt ócsai templomnak és a’ margit kápolnának fájdalom igen gyér, azonban az ó-német styl’ legjobb korából származó maradványai között a’ hasonnevű szigeten. E’ szerint tehát a’ XI—XIII. századból tőszomszédságunkban egész sora van a’ tanulságos épületeknek, a nélkül , hogy mi a’ belőlök vonható hasznot mindeddig csak gyanítottuk volna is, sőt a’ nélkül, hogy csak gondolkodtunk volna is arról, miszerint a’ fenlevő maradványokat egy jövő, hozzáértőbb nemzedék’ számára meg kellene őrizni így történt, hogy az ócsai egyház mindenféle újabb hozzátételek és javítások által kivétetett eredeti alakjából, a’ zsámbéki templom pedig tényleges rombolás’ martalékául engedtetett által. Azt beszélik a’ helységben, miképen egyszer egy kőmives vagy ács fogadást tett volna, hogy ő — a’ mit évszázadok nem birtak — a’ tisztes épület’ bolthajtását kevés óra alatt földhöz teritendi. ’S habár mi az illyetén barbárságot valószínűtlennek tartani, ’s azon elbeszélést üres mesének szeretnék is hinni, melly szerint a’zsámbéki hős az éjszaki részröli töveket (Schaefte oszlopokat) aláásván, azoknak beomlását okozta (’s valóban azok nem is léteznek többé) mindazáltal a’ bolthajtásnak szembe ötlő erőszakos letöretése , és azon számtalan és kétségkívül a’ templomtól elorzott építőkövek megczáfolhatlan erőszakos rombolásra mutatnak , mellyeket a’ helység’ lakóinak házain láthatunk, ’s mellyek annál számosabbak , minél közelebb feküsznek ama házak a’ teroplomromokhoz. És mégis minden szakértő tökéletesen meg fog győződni a’ felől , hogy azon időben , mellyben a’ helység’ mostani temploma építtetett , a’ már létezett templom’ kijavítása kevesebbe került volna , mint egy másik újnak fölépítése. — És ez utóbbi , egészen jelentéktelen építészetnek a’ középszerűségen alul álló csinálmánya , az előbbemnél még csak fekvésére nézve sem különb ; mert a’ mit ez nyer, az által , hogy a’ helységnek közepén fekszik, azt nemcsak pótolja hanem hasonlíthatlanul felül is múlja a’ régi templomnak emelkedettebb helyein uralkodó fekvése. — Más részről méltán lehet a’ régi romokról állítani, hogy magok ezen omladványok igen könnyen legjelesebb maradványai közé tartoznak annak , mit mi a byzanczi stylból bírunk hazánkban, mit nemcsak az egész tervezet, hanem különösen több , még fenálló, ámbár nem jól megőrzött tófejek’ (Schaeftcapitale) változatosan kellemes szép formái, mint szinte a’ falképek’ észrevehető nyomai ’s egyéb diszitvények tanúsítnak. Azonban ezen templom’ alkotását tekintve, ez még általában is véve egyike a’ legnevezetesebbnek azért, mert alaptervében ó-német arányok mutatkoznak (három hajója [Schiff] mellett hossza többet tesz , mint kétszeres szélessége), mind a’ mellett, hogy némelly csúcsiveken kívül számos byzanczi formák jőnek elő ezen styl’ legfényesebb korszakából, igy p. általánosan keresztes körivek (Kreuz-Rundgevölbe) kiálló díszes girinczekkel (Rippenwerk). Ellentétben ezzel a’ külföld’ minden ismeretes byzanczi építményeiben feltalálhatók ezen styl’ sajátságos széles arányai az alaptervben, és csak magasabb részeiben engedik meg az ó-német karcsúbbakat,a’ mint ez utóbbi modor az egyes egyházak’ gyakran századokig tartó építésénél lassanként kifejlődött; igy vannak rendesen byzanczi körivek és bolthajtások felett a’ közép hajónak az oldalhajókat felülmúló magasságában ’s még inkább a’ tornyok’ még nagyobb magasságában csúcsivek (Spitzbogen) és csúcsbolthajtások. Említett templomunkon épen ellenkezőleg a’ tornyok és az egész előhomlokzat tiszta , vegyitetlen byzanczi stylben találtatik (a’ miért is ezen részeket régiebbeknek tarthatni a’ többinél); a’ középhajó’magasságában azonban körivek és körbolthajtások vannak alattok fekvő csúcsivek felett, a’ mit a’ magas bolthajtáskezdeteken kívül még világosabban egy egyes szabadon áthajló girincz (Appe) bizonyít. Ezen körülmény azt tanúsítja, hogy a’ hajók’ és a’ nyolczszögből folyó három oldalú karzat’ végének építtetését nem lehet előbbre tenni, mint a’ XIII. század’ elejére. — Más országokban ezen templomunk’ fent leirt ritkasága kitűnő hirt és számos látogatást nyert volna, melly a’ helység’ lakóinak bizonyosan több hasznot hozott volna , mint az egyes kövek, miket magán hasznú épületeikre forditanak, nálunk ellenben az illyen , épitészet-történeti tekintetben olly felette fontos emléknek csak hírét is csaknem egészen a’ vak esetnek kell köszönnünk, sőt az illy müvek’ létezésérőli tudomásvételünk majdnem egészen fölfedezéshez hasonlít. — ’S ha e’ körülmény, mint a’ hazánkbani valódi műértés’ csekély fokának bizonyítványa, nem volna 47«