Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-21 / 542. szám
Szabadságot veszek magamnak ez alkalommal előterjeszteni, önöknek szíves jóváhagyását fogja megnyerni, é s ez által kinyilatkoztatjuk, hogy mi is az ulsteri protestánsok, szoros egyetértésben vagyunk egymással (Tetszés), azon ügyben, melly a’ kormány’ eljárását illeti (Tetszés). Mi bátran kérdhetjük, minő bűnt követett el Watson, hogy hivatalából elbocsátatott, mellyet annyi év óta, az országnak és társaságnak becsülettel és hasznosan, folytatott (Tetszés). Tisztelt barátom egy levelet kapott elöljárójától, mellyben az íratott neki, hogy elbocsátatásának azon oka van, mivel olly állásba téve magát, mellyben bizonyos kicsapongásban lehet része, ’s ingerültséget okozhat az ulsteri protestánsok’ keblében a’ kormány’ tettei iránt (Hosszas tetszés). Illy körülmények között nem akarom önöket tovább tartóztatni, hanem egyszerűen ezen áldomást terjesztem elő, melly, bizonyos vagyok, közönséges helyeslést nyerend: Az ulsteri független középrend és Watson az ő érdemes és derék vendégök (Nagy tetszés). Ezután Watson állott fel, ’s, nagy tetszéssel fogadva felálltában, igy szólott: My Lord Roden, testvérim és húgaim ezen társaságban. Önök nem tehetnének nekem magasabb becsületet é s nagyobb kedvezést, mint minőt ma este tevének, ’s mellyet én illően megköszönök. De én tudom, hogy én csak másodrendű vagyok,’s fődolog,melly az önök’ szivén fekszik a’ protestantismus. (Tetszés.) Meg kell mutatni Sir Robert Peelnek , hogy ő nem találta az éjszaki izlandi protestánsok’ érzelmeit (kik kormánytabbak a’ kormánynál), midőn azt állitá , hogy pártolják a’ magnoothi bilit ’stb. Ezután az elnök azon protestáns alsóházi tagok’ egészségére szólott , kik vallási és politicai elveikhez híven a’ maynoothi cath. collegium' évi pénzének felebbemelése ellen !s szavaztak. Ekkor Werner ezredes állott fel: Urak és asszonyok, mond, testvérim és barátaim, mert illyeneknek kell önöket neveznem, mivel olly kötelékkel vagyunk egymáshoz fűzve , melly soha sem fog elválni. Kötelességemnek tartom az elnök úr áldomására egy pár szót tenni, egyedül lévén jelen, kire az alkalmazható. Mylord, örvendek mondhatni, tekintélyes kevesebbségünk van az alsóházban, ha meggondoljuk , hogy nem csupán a’ kormány’ befolyása van ellenünk, hanem a’ radicalok’ és catholicusok’ ellenségeskedése is, és mégis 109 valánk a’ javaslat ellen. (Tetszés.) My lord, azért jöttem ide , hogy kifejezzem érzelmeimet és szeretetemet régi tisztelt barátom Watson iránt, ’s hogy én is hozzájáruljak ennek kifejezéséhez, fájdalmat nyilvánítván a kormánynak azon eljárására , miszerint egy hivatalnokot egy orangista ülésben való részvétért elbocsátott. (Tetszés.) Emlékeztetnem kell önöket egy kifejezésre , néhány év előtt, mellynek nagy hatása volt. Az orangista meneteket illetőleg képtelenség azt gondolni, a’becsületes embereket megakadályozhatni egy olly esemény’ megölésében, mellynek szabadságukat ’s a’ jólétük’ áldásit köszönik.“ (Tetszés.) Ez volt véleménye azon férfiúnak, kitől most a’ Watson’kárhoztatása származik. (Egy hang „Ah! Peel.“) Azt mondják, Watson elbocsáta- | tott, mivel a’ repeal- barát hivatalnokokkal is igy tesznek; de kérdem én: becsület és helyes-e ezeket egymáshoz ha- 9 sonlítani (tetszés) , a' repeal- barátokat és orangistákat le- s het- e egyenlő tekintettel nézni? (Nagy tetszés.) A’repeal- i barátok ’s az Angliával való egyességnek ügyvédei, gyá-imai egy lábra állíthatók- e; vagy pedig egyformán lehet- e velek bánni? ’stb. Ezután „a’ reformatió’ dicsőséges elvei, sokáig tartsák meg a’ ministereket és a’ népet az isten’ igéjében ’s az egymás közötti egyességben.“ Campbell (pap) dicsérte a’ reformatiot, mellyet méltóan dicsérni , angyalok’ nyelvére volna szükség. A’ reformatio megmenté az egyházat és a’ nemzetet Róma’zsarnokságától ’s a’ pápista tévedésektől. Wellington herczeg azt mondá , a’ nép engedelmeskedjék a’ törvényeknek, bárminek legyenek is azok; szónok azt mondja: Központosítsátok minden erőtöket, mellyel birtok, ’s mi éjszaki izlandi protestánsok, egyesülve nektek azt mondjuk : „mi nem akarunk igazságtalan rendeleteknek engedelmeskedni Igen, a’ vas herczeg (Wellington) az izlandi egyházzal úgy fog járni , mint Napoleon Waterloonál.“ — Az ülésben mintegy 900— 1000 ember vett részt, ’s az áldomások t he a mellett folytak. A’ ballinhassigi vásárban a’ rendőrséggel történt összeütközés által szerencsétlen sorsra jutottak’ felsegélésére O’Connell 20 guineet adott, a’ dublini repeal-egyesület pedig 100 font sterlinget. Ez az első pénz, mond egy protestáns lap, mellyet a’repeal-pénztárból kijön látni lehet. NÉMETORSZÁG. Bizonyos Roth nevű jelenleg Würtembergben tartózkodó erdélyi evangelicus lelkész felszólítást bocsátott ki a’ schwab. Merkurban, vándorolnának a’ németek Erdélybe. A’ szászföld (tulajdonképen király föld), mond ő, hol nincs jobbágyság, hanem szabad polgárság, sokat hasonlít a’ „kedves svábokhoz“ (lieben Schwaben), ’s minden , mi ott elvettetik, a’ legnagyobb bőségben tenyészik , mert a’ föld kövérebb,s az égaly szelidebb,mert magyar föld az, magyar király engedő azt át a’ német jövevényeknek. — Tiszta búza és bor a’ fötermények. A’ föld olcsó , ’s a’ vásárlás könnyű, mivel minden paraszt annyit adhat el birtokából, mennyit tetszése tartja. Az evangelica egyház egyike a’ négy szabad egyházaknak. Nincs egyetlen német falu sem, hol templom, iskola , lelkész és oktató nem volna. A’ fát ritka helyen kell vásárolni, a’ levegő egész- iséges, valamint a’ viz is, és csupán a tüzes olcsó bor szó s kott a’ bevándorló németeknek felettébb tetszeni, ’s innen van a’ fonák bir a’ viz’ egészségtelenségéről. Az adó csefkély, az ország’ alkotmánya szabad, a’ hivatalnokok, még a’ papok is, választatnak Kevés pénzzel czélt érhet a’ honkereső. Ajánlja magát egyszersmind a’ felszólító Roth lelkész a’ bevándorlást elősegíteni. Azon óhajtást fejezi ki, bár a’ svábok alapitanának egyesületet, melly Németország’ jövőjét (?) figyelembe véve az Erdélybe vándorlandók’ sorsáról gondoskodnék , az anyaországgali összeköttetést fentartaná. A’ közelebbi országgyűlés , mond tovább Roth , talán már rendelkezni fog a’ nemesi javak’ eladhatásáról a’ megyékben; ekkor a’ bevándorlásnak arany kapuja nyílik , ’s nem lehet ellátni , hová és minő eredményekre vezet a’ német kivándorlásnak ezen első lépése kelet felé. Itt a’ Dunánál, és sehol másutt, fog Németország’ nagyságának csillaga felderülni. (Dehogy?) Mi erdélyi németek, 700 év előtt bevándorolva, itt állunk mint gyám- és támaszpontja mindennek a’ mi német (!), ’s ezen keleti telep általam minden német léleknek, ki ezen országba akar jöni , gyámolitó kezet nyújt , ’s üdvözlettel fogadja. Mi történt volna, ha a’ tótok ennyit mondottak volna? A’ német nemzet Erdélyben rokonszenvvel van a’ német bevándorlók iránt ’stb. — Igen helyesen teszi az erdélyi országgyűlés, ha a’ nemesi javakat felmenti az el nem adhatási zár alól, de e’ mellett kell gondoskodni a’ nemzetiségről , hogy az illyen leselkedőknek, kik nyíltan megváltják balga tervöket, hogy minket idegen elemmel akarnak elárasztani, ’s Németország’jövendőjét a’ testvér magyar hazákban keresik, martaléka ne legyen. Az Allgem. Zeitungnak egy magyarországi levelezője közelebb azon felfedezésre jutott, hogy Magyarországon a’ reformátusok nagyrészint szlávok, a’ lutheránusok ellenben magyarok. SPANYOLORSZÁG. Sept. 3-án Thiers megérkezett Madridba. Sept. 5-én szinte lázadási mozgalom ütött ki esti tiz órakor; azonban mihamar elfojtatott, és csupán egy tiszt öletett meg. ÉRTEKEZŐ: A’ KÖZSÉGI HATÁSKÖR’ TÁGULÁSA FRANCZIAORSZÁGBAN. „Kifejlett nemzetiség nélkül nincs nagyszerű nemzeti élet“ — ez olly állítás, mellyet már ma mindenki szégyelne tagadni. Ezen igazság’ elismeréséből következik csaknem minden országban a’ nemzeti egység’ megalapítása és szilárdítására való törekvés. A’ nemzeti egység pedig leginkább az által éretik el, ha az ország’ minden részeiben , és minden polgárra nézve ugyan azon törvények ’s egyformán alkalmaztatnak. — Ezt ismét csak kormányzási központosítással érhetni el. — Ez alapja mind az önkényes , mind az alkotmányos központosításnak. — Önkényes központosítás mellett egy ur’ parancsszava eszközli a’ rendet , és igy párosulva van szolgasággal; alkotmányos központosítás mellett a’ nemzet szab magának rendet, van tehát szabadsága. Mi magyarok a’ másodikat nem igen ismerjük, ’s ez oka sokaknál a’ központositástóli idegenkedésnek. — Legjobb nevelés az , melly az emberben leginkább kifejti az értelmet, és leginkább sokasitja a’ morális erőt; szinte legjobb kormányzási institutio az, melly az egyénben legtöbb politicai tehetséget fejt ki. — Ez ismét olly állítás, mellyet senki nem tagadhat. — Már hogy az alkotmányos központosítástól lehet-e várni a’ fellebb mondottakat: ez a’ kérdés. Mi azt hisszük : igen, még pedig egy egész nemzetre nézve (nem osztályt értünk) véghetetlenül jobban, mint bármelly ismeretes aristocraticus intézménytől. Alkotmányos központositás ’s szabad községi és megyei szerkezet a’ legjobb atyafiságban megélhetnek együtt. Hogy a’ községi és megyei élet’ köre mennyit tágult Francziaországban 1830 óta és még mennyit tágulhat, ennek megmutatása végett közöljük kivonatban Saynek következő czikkét. * „A’ forradalom alatti különböző kormányok, mint szinte Napoleon előtt is, a’ foederalismus mindig olly színben tűnt fel, mint melly eldarabolván az ország’ erejét, azt csalhatatlanul gyengitendi is; és az ország’közigazgatásának rendezésében vezérül egy felől a’ zavartali félelem, másfelől a’ hatalomvágy szolgált. — így született azon központositás, mellynek következtében minden csak a’ központi kormány’ megbízásából és nevében történhetett, melly kormány természetesen a’nemzet’ nevében és megbízásából járt el. A’ préfet, alpréfet és maire-ek a’ végrehajtó hatalomnak csak egyszerű eszközei lettek, és bár határozó tanács állíttatott is fel melléjük, minthogy ez ,nem a’ szabad választásból vette eredetét, teljességgel nem képviselte a’ kormánya alá tartozó kerületek’ lakosait, és körülbelől ezen tanácsok csak a’ nagy kormány’ gépkerekei voltak. De ha az illyszerű központosítás szükséges volt is Napoleon alatt, az ország’ politicai hatalmára nézve, meg kell vallanunk, hogy akkor, midőn már a’ veszély elmúlt, a’ nemzeti egység megszilárdult úgy, hogy már többé e’ tekintetből nem lehetett félni, könnyen ártalmassá válhatik az által, ha a’ megyék és községeket az élet- és öncselekvéstől megfosztja. — Az illő határokon tulvitt központositás *) egyéni önzésre vezet, és a’ polgárokat közönyösekké teszi a’ közügy iránt. Ezt Francziaország 1820-ban általánosan érezte, ’s ennek következtében az uj charta’ 69-ik pontjában megigértetett, hogy a’ szabadválasztás’ elve a’ megyéknél és községeknél (jól megértsük, a’ tanácskozó testületre nézve) behozatik. Az 1834. és 1837. évi törvények megtágiták a’ községek’ cselekvőségét gátló kötelékeket; a’ municipalis tanácsok fontosságot és valódi cselekvési jogot nyertek , természetesen a’ központi kormány’ felügyelése alatt. — A’ reform e’ tekintetben félénkül létetett, és meg kell vallani : még korántsem kielégítő, de az első lépés mindig a’ legfontosabb, a’ többi önként következik. Csak e’ reform’ kivitele óta is egészen új élet mutatkozik az ország’ minden szögében. Ha egyszer egy nemzet a’ haladás’ útján van, azon többé nem lehet megállani, egyik javítás a’ másikat szüli, igy például már most mindenki elismeri, hogy a’ községek felett gyakorlott szigorú gyámságot szeliditeni kell . A’ községek’ cselekvőségének kifejlését most leginkább azon jövedelemforrások’ bizonytalansága okozza, mellyekből a’ községek’ költségei vétetnek. Nehéz ugyanis, igen nehéz jövedelmet venni és adót kérni ott, hol már a’ kincstár’ tisztjei , a’ központi kormány’ szükségeire merítettek. A’nagy budget, mellyre sok franczia büszke, elnyeli a’községek’kicsiny budget-et, és a’községek’pénzszedői, kik a’ fiscus’ tisztjei után következnek , gyakran az adózók’ zsebeit már üresen találják. — Tudni kell, hogy igazgatási központosításon kívül, van egy más műve is a’ központosításnak, melly még a’ régi monarchia alatt kezdődött, az egymást követő forradalmi kormányok által folytattatott és el nem hanyagoltatott a’ mostani alkotmányos kormány által sem : ez az, melly szerint minden adó a’ közkincstárba folyik be. — Francziaországban tehát, direct és indirect adó centráliséivá van , és a’ községek’ költségei csak úgy fedezhetők, ha az adóval már egyszer megrótt tárgyakra, új adó vettetik. — A’ megyék’ szükségei az úgynevezett járulványcentimekkel — centimes additionels — elégittetnek ki , ezen járulványcentime-ek pedig a’ direct adó’ négy nemére rovatnak. A’ mi a’ községek’ költségeit illeti, ámbár e’ végett különböző források vagynak kijelölve, mégis, ha megvizsgáljuk a’ városok’ budget-ét, csakhamar átláthatjuk, hogy ezek fontosabb jövedelmeiket azon indirect adóból veszik, mellyet az emésztési czikkekre és az építési anyagokra vetnek, és melly adó Francziaországban octroi név alatt ismeretes. A’ kiadások elég jól vannak szabályozva, erre senkinek nem lehet panasza , mert e’ tekintetben kezesség is van a’ municipalis tanácsosok’ választásában , és mindenekfelett a’ számadások’ nyilvánosságában. A’ mi a’ községi rendszer’ felvilágosult barátinak figyelmét igényli, az inkább a’ bevételt , mint a’ kiadást illeti. A’ községek’ költségvetése a’ municipalis tanács által vitattatik meg , ’s a’ maire’ előterjesztése után, ha az ősziét 100,000 francon alul van , a’ préfet által , ha pedig felül van, akkor végkép’ királyi rendelet által határoztatik el. A’ községeknek sok helyütt igen nagy kiadásai vannak csatornákra, iskolákra ’s más középületekre’sa’t. — Fedezni kell pedig minden kiadásokat, a’ járulványcentimek, a’ közbirtok’ jövedelme, vásár’ és piaczvám’ ’s leginkább pedig az octroi’ jövedelméből. Az előszámlált jövedelem-források közül az octroin kívül valamellyik alig érdemel említést. Az octroi Párisban, hol az évi budget 42,000,000 ft, mint szinte más községekben is, 4/s-ét teszi a’ jövedelemnek.— És igy tehát a’ községek’ jövedelme csaknem egészen indirect adóból áll; mik legyenek pedig ezen adó’ rész oldalai, már sokak által megmuttatott, ’s csaknem mindenki előtt ismeretes. — Az octroi a’ legszükségesebb emésztési czikkekre vettetvén, az adózót nem jövedelméhez mért igazságos arányban terheli, ’s kitünőleg súlyos azon osztályra nézve, melly napszám után él. — De javítani e’ tárgyban igen nehéz, minthogy adózás körül igaz az, hogy a’ legkevésbbé terhes adó az , mellynek fizetését megszokták az adózók.— Az octroi a’ közelebbi években sok oldalról megtámadtatott, minthogy leginkább az élelemre legszükségesebb anyagokat terheli. Sokan inkább a’ fényűzési czikkekre : kávé, czukor , stb. akarnak többet vettetni, ollyanok is vannak, kik bútor és toilette-re tartozó kereskedési czikkeket akarnák megrovatni. — De ez után mind nem lehet elérni az octroi’ eltörlését: legjobb mód erre nézve a’ direct adó’ némelly ágait a’ községeknek engedni. — Angliában nincs octroi, igen de a’ direct adó’ legtöbb részét az egyházkerületek (paroisse) magoknál tartják meg. Hanem ebből még azt nem kell következtetni , hogy a’ franczia községi élet roszabb , mint az angol. Nálunk magyaroknál az aristocratia’ barátai, democrata tanok ellen mindig Angliára hivatkoznak. Ki pedig az angol törvényhozást figyelemmel kiséri , csakhamar átláthatja, hogy ott a’ democratia évenként nagyobb nagyobb tért foglal el, főleg 1830 óta. Most már négyszáz ezer választó helyett több van milliónál, az alsóház független a’ felsőtől, hírlapi és parliamenti vitatkozásaikban már nem a’ hagyományok, hanem az ész’ fegyvereivel küzdenek. Képtelenség , hogy követet küldjön egy elpusztult kis város. Igaz, elismeré a’ többség, és a’jog átadatott nagyobb városoknak. Képtelenség, hogy a’községekben senkitől nem választott birtokosak legyenek az igazgatók. Igaz, és itt is reformáltak ’stb. Illyen logica ostromolja a’ középkori intézmények’ ferdeségeit mindenhol. Egyik reform vezet a másikra, ’s minden megnyert lépés könnyíti a’ következőt. — De Angliában a’ democratiával, a’ központositás’ rendszere is terjed. Az 1832-ki reform óta már több törvények hozattak a’ központositás’ szellemében. Hanem közigazgatási tekintetben Angliában még igen 48* *) Annuaire de l’économie politique. 1844 — Sze rk. #) Vagyis a’ hatósági központositás, mint Tocquinville nevezi, ellentétben a’ kormányzási központosítással. — Szerk. 195