Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-02 / 548. szám

Csütörtök 548. October 2- 1845 PESTI HIBLAF. Mégjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi e;őflzetés a’ két fővárosban háihozhordassal 5 ft borUókian 6 p tartományodba küldetni kívánt példá Länderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-hárban 483 s*. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. - Az ausztriai birodalomba s egyel>ku fold, 1 klvant Pe‘«“ nyok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahha’al’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorat apró etokkc. 5 pengő k s Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdődött másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlaprac* Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr,, postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs, kir. postahivatalnál. Länderer Lajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Nyugalmazás. Adakozások. Szemere Bertalan’ nézetei az ellenzék’ jelen állásáról. Esdeklés a' magyar nemzet’ figyelme- ’s részvétéért. Fővárosi újdonságok. Történj- h a tó« ági dolgok: Peslváros (bűnügyi statistics). Bács (ka­tonai karhatalom , megyei levelek , pénzügy , selyemtenyésztés ’stb.). Sopronváros (városi dolgok). Vegyes közlemények: Figyelmeztetés a’ szülékhez. Népkönyvkiadó egyesület. Külf fd. Értekező: Eszmék átalakulásunk körül. II. Hivatalos tudó­sítások. lHLIG¥ABOnSKÍG és ERDÉLV. Őfelsége Balogh Jánost, bajai kir. sómázsálót nyuga­lomba helyezni kegy. méltozta'ott. (B H.) ADAKOZÁSOK. A’ P. Hirlnp’ kiadóhivatalánál a’ viz és lüz által károsult rosnyóiak’ fölsegéllésére nsgos Hubay József ur adakozott 10 f;ot peng'ben. És igy ekkorig a’ rosnyóiak’ ré­szére begyül! adakozás te z összesen 23 ftot pengőben. A’ viz által károsult miskolcziak’ részére begyült adakozás pedig tesz összesen 12 ftot pengőben. E' két rendbeli őszietek az illető helyekre mai napon elküldettek. SZEMERE BERTALAN’ NEZETEI AZ ELLENZEK’ JELEN ÁLLÁSÁRÓL. *) Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy az ellenzék ébren legyen, hogy mindent lásson és halljon, hogy dolgozzék , tervezzen és összetart­son. — Eddig könnyebb volt az ellenzék’ dolga, mert csak az ör’ szerepét vitte; — az ellenzék ernlíté a’ „nemzetiség“ szót , és utána felszólalt a’ nemzet, — ide- gt>még mutatkozott a’ reform iránt , az ellenzék kimondá ezt, és a’ nrp vele kiáltott, szóval: az ellenzék, úgy szólván , csak bátor hordozója volt a’ zászlónak , ’s utáDa mintegy magátul táborként indult föl a’ nemzet. De most már a’ kormánypárt is ugyanazon szavakat tűzte ki: alkotmány, nemzetiség és reform ’stb. Eddig tehát a’ nemzetet az el­lenzéknek messziről is könnyű volt figyelmeztetni, erre csak bátor szív ’s nagy hang kellett, de most fáradságos szor­galommal kell elleneben minden kérdésnél különbségei tenni az ál és valódi reform , az ál és igazi alkotmányos eszme közt,’s ez annyival szükségesb, mert a’kormány ma­gának az újabb időkben népszerű neveket is megszer­zett. — Sőt megvallom azt is , — hogy mutatkozik némi olly irány, melly, bár a’ bizodalom’helyreállítására még nem elég, de politicája’ egyes ágai fölött az ítélet­hozatalt némileg függésben tartja. Ezért kell, hogy az ellenzék régibb állásából egy újabb állásba lépjen át; eddig több bátorság kellett, most több okosság, eddig élesebb bang, most élesebb ész, ’s több munka és átható értelem a’ történendök’ megbirálásában , ’s azoknak szemmel tartásában kitartóbb figyelem. — De fökép’ mi kell az ellenzéknek, mi nála most egészen hiány­zik! — Az , mit a’ kormány , vagy a’ conservativ- párt magának már megszerzett, t. i. a’ kormánypárt magát organisálta, ’s mit igy kitervez, annak kivitelére a’me­gyékben egyegy hatalom is állitatott. Ama párt e’ szerint munkálatiba egységet, rendet, tervet hozott, mig a’ reform­pártéban nincs egység, terv, rend, sem összefüggés, sem egyetértés, ’s igy azt hiszem , hogy elérkezett erre nézve is a’ legfőbb idő, hogy magát organisalja , de nyiltan, a’ törvény’ korlátái között, 's az alkotmány’ me­zején, mert ha a’ reformpárt’telteiben terv *s terveiben arányos egység ’s összehangzó számítás nem leend , lehe­tetlen lesz elveinek győzedelmet szereznie. Egy két vallomást teszek még, mi nyom. ')(em ,a kormány’ hibáit említem, hanem a’ magunkét, az ellenzék — a’ reformpártét. Mert az ellenzéknek is mind bűnei, mind jelességei a’ nyilvánosság’ törvényszéke’ elébe tartoznak. Nem helyeseltem az ellenzék’ követeiben azt, hogy a’ bizodalmatlansagi ama két nyilatkozathoz, mellyel az or­szággyűlés végén tettek nem következetesen tevék jelen­téseiket. Czelszerüek voltak-e ama felírások, az más kér­dés , de ha megtörtént, annak kellett volna szolgálni kiin­dulási pontul. ’S hogy a’ politikában legnagyobb bűn a’ kö­vetkezetlenség , melly előbb utóbb is megboszulja magát, ez is bizonyítja, mert ha jelenleg csüggedést tapasztalunk a’ nemzetben, oka egyenesen ama következetlenség, az, •) Beszédtörcdék, némi pótlékul közelebbi számunk’fővárosi újdon­ságához. — Szerk. hogy a’ melly szellemet az ellenzék felköltött benne, azt folyton nem táplálta. Ezt én következetesség’ hiányának nevezem. Nem helyeslem az ellenzék’ elsőbbjeinek azt, hogy a’ mint a’ diát ta elmúlik, a’ tárt lábaik alól kiengedik sikamulni, a’ vezérpálezát mintegy kiejtik kezeikből. Két ut van nálunk vezetöleg hatni a’ nemzetre, egyik a’ megyei gyűlések , és ott csak azt látjuk , hogy egyes kérdésekben ők mint nyilatkoznak , de az általános politicát fejtegető ’s vezérlő szavakat részökről nem hallunk: másik ut az iro­dalom ’s időszaki sajtó, és itt sem fejti ki az ellenzék mind azon erőt, — mellyel bír , ’s mellyet kifejteni kellene. Ezt én munkátlanságnak ’s energiahiánynak nevezem. Nem helyeslem azt, hogy az elit nzékpárt’ belső kötelé­kei megtágulni kezdenek. Szavak felelt vitázván, a’ dolog­nak ártunk. *) A’ centralista kívánja megőrizni biztosítékul a’ municipiumot, mig jobbat nem nyerhet , a’ municipalista azért vív mellette , mivel nála még nem bir jobbat ##) , — ha egyes kérdésekről van szó , tökéletesen megegyez­nek, ’s ime puszta theoreticus viták miatt hasonlás kezd előállani. — E’ különbség oka annak , hogy az ellen­zék’ időszaki orgánumában annyi vezér, értelmi súly és hatalom nem gyűl össze, mi ügyünknek kiszámithatlan vesz­teség. Holott nem kellene felejtenünk, hogy centralisatio és municipium mindkettő csak eszköz f) az ellenzék’ czél- jához , mi nem más , mint a’ béke és szabadság’ minél ál­talánosabb kiterjesztése; nem kellene felejtenünk , hogy melly párt az eszközbeü eltérésnek saját erejét, léteiét, ’s ez által a’ czél’ elérésének lehetőségét áldozza fel , magát megsemmisítette.Ezt én egyetértéshiánynak nevezem. Pedig hogy az ellenzéknél az erőegyesítésre szükség van, bizonysága épen e’ tisztelet is , mellyben részesülök ; a’ nagy lelküség ugyan parányi tehetségekről is megemlé­kezhetik , de midőn illyen erők is illyen megtiszteltetésben részesülnek , az mégis oda mutat , hogy nagy kevés van , kicsinyek pedig csak egyesülve válnak nagygyá. Emlékezem itt Guizot, a’ különben doctrinaire minister’ szavaira , ki a’ minap’ igy nyilatkozott: „minél tovább vesz részt a’ nyilvános életben, alkotmányos kormány alatt, annál inkább meg van győződve , hogy a’ tárgyalási szabad­ságnak , a’ sajtószabadságnak, vannak baloldalai, de a’ mellyeket lételöktől nem lehet elválasztani Ez a’ po­litical élet’ munkásságának osztályrésze, mellyből mindent összevéve , sokkal több jó származik . mint rósz. Ennek folytában én a’ bizodalmát nem egészen attól függesztem fel, most mindjárt mi történik , most mindjárt mit tesz a’ kormány , — mert a’ tettek néha lassan érnek, — hanem attól , mi tér engedtetik a’ közéletben a’ tárgyalási sza­badságnak , mert én azon kormányban bízom , melly a’ nyíl vány t és küzdést nem rettegi. Ellenzék— reformpár­tunknak pedig azt kívánom, hogy politicajában következe- tesb, eljárásában ’s őrködésében munkásb ’s az eszközökön túl főczélokban egyetértőbb ’s szerkezetében organisált legyen. ESDEKLÉS, a’ magyar nemzet’ figyelme- és részvétéért. Hő részvéttel karoláfölnem régiben nemzetünk a’mold­vai magyarok’ ügyét, ’s megtevé mit tenni szabad nemzet­hez illik: de fájdalom, a’ viszonyok’ hatalma kevés re­ménynek enged jelennen helyet; a’ messzibb jövendő pedig bizonytalanabb, semhogy moldvai rokonink’sorsa’enybi­*) Valóban úgy van. Nem gyermekies dolog-e hallanunk sok felöl , hogy nézeteink ennek is amannak is tetszenek , csak e’ szótól félnek : centralisatio Szó-és modorharcz azok’ részéröl, kik régebben a’ modorharcz ellen küzdöttek. Ne­künk e’ szót kikelte mondanunk, épen mivel a’fentebbi kí­vánat szerint , idejct láttuk , hogy a’ reformpárt általános politicaját kifejtse ; ki kelle mondanunk , hogy elmondhas­suk a’ nemzetnek , miként a’ béke és szabadság’ minél álta­lánosabb kiterjesztése ’s megtestesítése , miről a’ fenebbi nyilatkozatban alább szó van, a’ fenáiló municipalis for­mák között lehetetlen. Mi egy egész rendszert mondottunk ki , mellyet egyszerűen tagadni nem elég. A’ világtörténet, az alkotmányos statusok’ egyetemes históriája szól mellet­tünk. — S z er k. ■***) De miért nem mondja tehát ki e’ jobbat ? — Szerk. i) Az eszközök’ megválasztása sem mindig alárendelt kérdés. Például csak egy dolgot emlitek. A’ sajtóügy bizonyosan nem statusczél , ’• ki tagadhatja mégis rendkívüli fontos - I aágát ? — Szerk. tését attól várni lehetne. A’ mostoha körülményekbe belát­va, még Moldvában létemkor szívesen hittam föl a’ csángó szüléket, miszerint gyermekeiket művelődés- és tudomá­nyok’ szerzése végett honunkba küldözgetnék,majdan egy­kor a’ vallás- és nemzetiséggel karöltve járó műveltség’ áldott magvait kis hazájokban saját feleik között terjesz- tendőket. Sikerült hivogalásom. És ime, a’ terhes akadá­lyokon áttörve, négy csángó ifjú jelenék meg e’napokban házamnál, egyenesen Moldvából, sorsukat itt a’lelkes ma­gyar nemzet’ kezeibe letevők; tudomány és művelődés után esengők. — Vétkezném , ha nemzetem’ méltó figyelme ’s meleg részvéte iránt egy pillanatig is kétkedném, ’s erős hiede­lem nem táplálna, hogy azon nemzet’ jobbjai, mellynek közvagyonából évenként negyven szláv nyelvű bosznyák if- j*k neveltetnek közöttünk , — az élelmökért szolgálni kész négy csángó ifjút éhezni, és az anyanemzetten helyzeti szép reményüket meghiúsulva látni nem engedik. Tizenöt-tizenhat évesek az ifjak, egyike közülök már 3 év óta a’ kezdi-vásárhelyi tanodában folytató tanulását, ’s ámbár szolgálattal keresve kenyerét, mégis tanuló társai* sorában legkitűnőbb helyet érdemlő. Magunkhoz méltó figyelem vár reánk hazafiak ! Vessük el a’ jó magot, melly magyar népet boldogító terményt le­szen dúsan hozandó. Egyedül ezen mód vezethet kívánt czélhoz, miután a’ nemzeti academia által folyó év’ elein a’ csángókhoz küldölt 750 db naptári ima- és egyéb erkölcsi tárgyú kön: vek az olasz missionariusek’ közbevetéséré a’ moldvai kormánytól mint gyanús müvek elkoboztattak ’stb. ’stb.,’s bárminő ártatlan működéseink balra magyarázva, örökké megzsibbasztathatnának. A’ kegyes részvétre haj­landó érdemes honfiak’ bárminő segedelmezése’ bevételé­re , üdvös működésiről honunkszerte ismert tek. Antal Mihály nemz. casinói könyvtárnok urat kérém föl, ki már is sikeres lépéseket tőn ez ifjak’ jövője fölött. Pesten, sept. 29-kén 1845. — Jerney János. s. k. Fővárosi újdonságok Midőn a’ Pester Zeitung nevű német újság legelőször tolá fe! közénk sáppadt képét, azt gondolók, egy lappal lesz dolgunk, melly szeretetreméltó egyszerűséggel és ártatlan bőbeszédűséggel képes leend barátainak unalmát unalmas óráikban unalmasan elűzni. Szerettünk ’s akartunk volna szívesen többet és jobbat várni tőle (mert számos né­met ajkú polgáraink’ körében nem ritkán olly fogékony ’s az újabb kor’ reformeszméire szintén földobogó kebleket láttunk, miszerint mindenki’ forró óhajtásai közé tartozott, e’ hazánkfiait lelkes vezér által folyvást irányban tartatva látni) azonban már e* lap’ születését olly körülmények elő­zék ’s kisérék, hogy a’ fentebbinél egyebet nem vérhatlunk. De csakhamar csalatkoztunk , ’s úgy vesszük észre, hogy napról napra inkább csalatkozunk, mert—legjobb barátainak vallomása szerint is — a’ várt egyszerűség helyett egy- ügyüséget, a’ várt bőbeszédűség mellett pedig a’ma­gyarság ellen jókora idegenséget találhatni azon lapban. Olly két tulajdonság , melly együtt párosulva nem olly ve­szélyes dolog ugyan még, hogy miatta csak egy perezre is fegyverre kiáltsuk az illetőket, — de talán annál boszan- tóbb; ’s csak e’ körülménynek kérjük tulajdonittatni, ha néha szót teszünk róla. - Múlt pénteki számában e’ lapnak egy egészen önszellemében írott pozsonyi levél foglaltatik, mellynek Írója czikkje’ végc-na’felett lamentál, hogy ezen­túl a’ pozsonyilyceumbana’mathesis és physica is magya­rul fog előada»ni(!)’s csodálatos bölcseséggel felkiált, hogy mikép’ fogják már ezt azután az örökös tartományokból be­vándorló sziléziai és cseh tanulók megérthetni!! — S a szerkesztő e beszédet csak egyetlenegy jegyzetkével sem kiséri, s még csak meg sem kérdezi bölcs levelező­jétől, hogy valljon nem volna-e jó, ha a’ Bécsben, Fr-i- burgban , vagy Németország’ academiáiban tartózkodó magyar tanulók’ kedvéért diákul, vagy plane magyarul adnák elő a’ tudományokat? — De már ez uraim, bot­rányos együgyüség. A’ bölcs levelezőt pedig irigyeljük a’ P. Ztgnak,a’ ki eléggé kitett magáért, ’s most lefekhetik, kiáltván: „Exegi monumentum aere perennius !“— Múltkori újdonságaink között hirdettük, hogy a’ pesti normaliskola egy tanítóval megszaporittatott. Úgy látszik, Pozsony­ban még nagyobb szükség volna rá bizonyos levelezők’ számára. — A’ balatoni gőzhajózásból tehát csakugyan lesz va­lami, úgy mutatkoznak a körülmények. Az eszme igen ked­vező pártolásra talál Budapesten, különösen a’ kereskedő 54 i

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék