Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-02 / 548. szám

gyei esküit ellen nyilvánitott vádpontjai alaptalanoknak tűn­tek ki. A’ tárgy nem sokára leérkezendő kalocsai­­érsek ő nungának fel fog jelentetni. — "’a’ nm. m. k­at­ótanács f. é jan. hó’ 28-áról kelt intéző levelében e’ megyének azt, hogy a’ velenczei cs. k. hajó­gyárban az apathini kenderrel ujabb kísérletek tétetni szán­­dékoltatnak, tudtára adván, e* megyét felszólítja, miszerint a’ felöl, valljon az apathini kender’ termesztése 1826—ik év óta javittatott-e? — mi legyen az esztendei termesztménynek mennyisége ? — mennyibe kerülne kötélgyártásra alkalmas erős szárú és hibátlan kendernek mázsája a’ velenczei hajógyárig leendő díjmentes szállítással együtt? — ’s mi módon lehetne ezen czikknek mintegy 80 100 mázsáját a’ czélbavett kísérletekre megszerezni? — maga’ utján alapos tudomást szerezvén , e’ részbeni jelentését felter­jessze. E’ felszólalásnak folytán kiküldött választmány ez­úttal beadta tudósítását, mellyből kiderül, mikép’ e’ me­gyében 1826-ik év óta a’ kendertermesztés növekedett; terem­t. i. e’ megyében közelítő szám szerint jó minémü­­ségü kender 76,000 mázsa, — középszerű min. 54,300 m., — rész min. 35,850 m.; — egy mázsa jó kender’ ára Triesztig szállítva 13 ft 30 kr pgő lenne; —javallja továbbá a’ választmány két biztos’ kineveztetését , kik a’ kellő tisztításra ’s mértékre felügyelnének , kiknek dijaztatásuk a’vevő által mázsájától fizetendő 6 pkrból kerülhetne ki ’stb.' — Gajdobra helység évenként 56 ezer pft körül vesz be kenderért; — itt aztán, ha John Bull kérdene sok lakost : „how much is he worth?“ — mennyit ér, azaz miilyen gaz­dag ? — nem kellene a’ felelettel fülsülni. A’ selyemtenyésztésre ügyelő választmány’ jelentése szerint annak, hogy a’ selyemtenyésztés 1844-ik év óta a’ szederfa-ültetvények’ szaporításához képest sem növe­kedett, oka a’ múlt rendkívüli késő kikeletben, a’ hosszan tartott hideg időjárásban fekszik; és egyebekben, mik ez igen-igen becses jelentésben bőven elősorolvák; — bevál­tatott pedig gubó : Palánkon 1844-ben 34,025 2/.. S —ára 20,325 ft 20 kr pp. „ 1845-ben 40,015 ■/.. „­­ „ 24,282 ft 36 */.. „ Apatinban 1844-ben 93,307 3/.. „ — „ 69,105 ft 54 „ „ „ 1845-ben 90,765 % „ - „ 574,66 ft 37 2/.. „ ide nem értve a’ házalók által széthordott nagy mennyisé­get. Több igen üdvös javaslatokat tesz egyszersmind a’ vá­lasztmány, t. i. hogy a’ selyemtenyésztésnek az iskolákbani taníttatása késedelem nélkül megkezdetnék, a’ beváltási ár csak két osztályú legyen t. i. 36 ft 26 kr pp. — Szóval a’ terjedelmes két választmányi jelentés olly érdekkel bir, ’s a’ bennök felhordott adatok, úgy e’ nagy fontosságú két iparág’ körében tapasztalatok’ nyomán az ezeknek emelése iránt nyilvánított nézetek annyira figyelmet és méltánylatot igénylők, hogy ezeknek az ipar’ számára szánt lapbani közzétételök el nem mulasztható ;*) valamint a’mindkét választmány’ apadhatlan buzgalmu elnöke­­. Fratricsevics Pál t biró úr’ ez ügybeni érdemeit emlitetlenül hagyni lehe­tetlen. Egy kis statisti­ai adat is jött szóba, t. i. a’ megyei író­szerekért évenként fizettetik 4,520 égő, azaz 11,300 ft v.; tollra kell 726 pft, tollkésre 172 ft, ollóra 170 ft; az iró­­tollnak darabja egy égő garasba esik, hanem bele is van írva : „Bács Bodrogmegye.“ A’ commentárt elhagyjuk. — A’ tisztviselői kar’ dicséretére el kell mondani, mikép’ ez a’ papirost kivéve , a’ többi ingyen adatni szokott czikkek­­ről u. m­. toll, kés, spanyolviasz, ollóról jövőre lemondott, és az által az adózók’ részére 1600 pftot engedett el; — e’ lemondást első Lat. Zs. tb. pendité meg, a’ ki két évre még papirost sem kivan, — a’ múlt évekről ez neki ele­gendő maradván. — 360 rizma papiros vétetik évenkint e’ megye’ számára. Kérdés támadt az iránt is, hol van a’ csak imént s megvolt 36 rizma regal-papiros , hova tette a’ volt jegyzői hivatal, holott a’ jegyzőkönyvek 1839-ik év óta le sincsenek tisztázva?— Ennek kipuhatolására vizsgálat ren­deltetett. — Bizony csak rosz időket élünk, mikor még az illyen csekélységekkel is bibelődnünk kell! ? Végre az 1843/4-iki törvények’ gyakorlati kivitele iránt kimunkált választmányi javaslatból némellyeket közleni tán érdekes leend: — a’ 2-ik ».ez. 9-ik §-ára nézve „a’ kerü­leti alválasztmányok által beadott és ezúttal kiterjedések­­ben felolvasott jelentésekből nem kevés szívfájdalommal értesittetett a’ választmány amaz aggasztó körülményről, mikép’ a' megye’területében létező elemi tanodákban leg­nagyobb részben a’ tudományok maiglan sem adatnak nem­zeti nyelven élő, sőt a’ m­. nyelv tudománykép’ nem is ta­­nittatik; ez oknál fogva ezen választmány a’ nm. h.tanácsot megkeresendőnek véli, miszerint a’ törvény’ foganatosítá­sát az illető iskolai főigazgatóknál szoros kötelességül te­gye.“ — Egyébiránt a’ közigazgatási nyelv egyedül ma­gyar lévén, a’ megyei hatóság alatti m­.városok’ és közsé­­gek’ jegyzőkönyvei és az illető elöljárók által kiadandó oklevelek m. nyelven lesznek szerkezendők, a’ kebelbeli uradalmakat pedig ezen választmány felszólitandóknak véli, hogy helységbeli bírósági hivatalra ollyan egyedeket alkal­maztassanak , kik egyéb jó tulajdonok mellett a’ m. nyelv­ben jártasok legyenek. A’ vegyes házasságok’ összeírása végett küldöttség ne-VCZlCtCU HL V 7-ib Urikkel illetőleg „• választvaág y- véleménye oda terjed, miszerint a megyei csődü­leti t.szék az elnök­kel egyetemben hat rendes, három helyettes birák eey jegyző és egy ügyvéd’ kineveztetése által alakitassék a’ törvények’ értelmében működendő. — " ’ A’9-ik t .cz.5-ik és 6-ik­­­ára nézve szabadalmas Baja dm­árosban úrbéri telkek nem létezvén, 90 telekre menő úrbéri községgel hasonlíttatik össze. •­­ A’ tiszai kerületben mindannyi községeknek földjei lánczszámra fognak össze­­iratni. — A’ 7—ik §-ra nézve: a‘ közmunkák’ tételétől mentesek minden bevett vallásu lelkészek, köztisztviselők, köziskolai oktatók , helységek’ jegyzői, diplomaticusok , postamesterek, uradalmi és a’ tiszamelléki koronás kerü­leti tisztek. — A’ közmunkáknál felvigyázó elöljárók és községek’ szolgáinak a’ felvigyázás’ alkalmával töltött nap­jaik, mintha tettlegesen közmunkát végeztek volna, nap­számba számítandók lesznek. Minden kerületre úti biztosok lévén kinevezendők L. L. és N. A. tb. és választmányi tag urak a’ biztosságot díjmentesen elvállalták. — A’ közmun­kák’ összeírására kiküldött választmányok egyszersmind előleges tervet készitenének az iránt, hogy legközelebbi évben minémü közmunkák lesznek teendők, ’s az utak’ mi­nőségéről ’s a’ teendőkről az alispáni hivatalnak jelentést teendnek. — A’ 10-ik t.czikket illetőleg a’ megye’éjszaki részét kör­nyező homokos terek* összeírását a’ járásbeli sz.birák a’ mérnök’ hozzájárultával teljesíteni fogják. — Az országgyűlési költségeket vip részben az armalis nemesek, lelkészek és diplomaticusok, a’ k. városok’ keb­lében lakókat kivéve, urad. tisztek szokás szerint viselen­­dik, — a’ többit a’ földbirtok. Sept. 19-én Széchenyi István gróf ő ruga’ levele’ foly­tán kíséretéhez a’tiszai vidékre küldöttség neveztetett ki.— A’ közgyűlés még folyvást tart. Bízunk a’ felvilágosodás’ nemzetében, jövő gyűlésein­ket sem fogja mostoha szellem átlengeni. — Kerekes Sándor: SOPRON (város) sept. 24-én. — Előbbi tudósításom­ban a’ soproniak’ hazafias szelleméről igyekeztem a' tisztelt olvasót felvilágositni, most nehány szól egyéb, fény- és árnyoldalaikról. — Sopronban rend és tisztaság (a’ többi magyar városokhoz képest) kitünőleg uralkodik. Emeli ezt a’ városi hatóság az által, hogy polgárainak a’ policzia kö­rüli dolgokban jó példával megy elől. Városunk’ kövezete, különösen pedig járdája elég jó; a’ lelket ölő hazárdjátékok’ fészke vizsga őrszemek’ vigyázata alatt van, és általában tilalmasak a’ hazárdjátékok;— a’világítás ámbár nem épen kitűnő, mégis megjárja; — az undorodást gerjesztő, ’s bátorságot veszedelmeztető koldusok meg nem sziveltet­­nek, *) — és más ollyan intézkedések, mellyek más magyar városoknál fehér hollóként tűnnek fel. — Azon­ban a’mészárszékek,a’ veres festékkel bemázolt fabódék, a’ város’ egyik legszebb részének díszére épen nem szolgál­nak. — Eddig tisztelt olvasó a’ soproniakról, részint dicsé­­rőleg, részint rászólólag emlékeztem; most egy olly tu­lajdonukra térek által, a’ mely minden földi elveiket meg­mérgezi és hátramaradásukat leginkább elárulja, — ’s ez a' nevetséges rangi büszkeség. — Hátramaradásukat bizo­nyítja ; mert a’ mivelt 19-ik század azt tartja, a’ ki legtöbb érdemeket szerez magának a’ haza és emberiség iránt, az legméltóbb a’ társasági kitüntetésre; — ’s hogy a’ vak eset, mint a’ születés, hogy a’ foglalkozási mód (ha egyébiránt a’ köztársaságnak hasznos) valakinek benső beesőből sem le nem von , sem hozzá nem ad. Ezen balgatagság annyira uralkodik itt, hogy a’ mágnási, nemesi, kereskedési és kézmivesi osztályok külön-külön cotteriákat képeznek, ’s az, ki egy fokkal felebb áll, egy könnyen azzal, ki egy­­gyel alább van, össze nem elegyedik, kivévén, **) ha az utóbbi dúsgazdag, mert századunk’ szellemét, legalább a’ pénz’becsülése’tekintetében, ők is magukévá tevék. Innen következik aztán , hogy a’ mulatóhelyek majd mindig üre­sek, hogy a’ tánczteremben , tánczvigalom’ alkalmával, ké­nyelmesen lehetne agarászni. — Roszalandó még a’ sopro­niakban, hogy a’ soproni többet ügyel másnak házi ügyeire és tetteire, mint a’magáéira. — Általában pedig Sopron, minden szép tájéka mellett, olly igen holt város; hogy az, ki mulatni akar, mit minden ember kíván, kiélni, nem pedig tengődni akar , mint a’ soproniak , m olly igen elkí­vánkozik Sopronból. — Völgyi Károly. *1 Figyelmeztetjük rá derék collegánkat, a’ Hetilapot. — S­z­e­r­k. 221 Vegy­es Mű­ESemények. FIGYELMEZTETÉS A’ SZÜLÉKHEZ. Még néhány tanuló ifjú szállásra, oktatás és gondviselés alá adható Warga István­hoz, Pesten az országúton Kunewalder-házban. A’ NÉPKÖNYVKIADÓ EGYESÜLET’ illy czimü feladatára „készítessenek apró népszerű elbeszélések, mellyek egyenkint legfölebb két nyomatott ívet adjanak, erkölcsi, hazafiui, gazdálkodási és közgazdálkodási elvek és érzelmek’ terjeszté­sére“ kitűzött határidő u. m. a’ pesti novemberi vásár közeled­vén, újólag figyelmeztetnek a’pályázni kívánók, hogy neveiket rejtő jeligés levelke’ kíséretében dolgozataikat, akkorra az alul­­irthoz beküldeni szíveskedjenek, az első rendű jutalom 12, a’ másod rendű 8 arany, egyébiránt ismételve kéretnek, hogy nem annyira a’ jutalom’ mennyiségét, mint inkább ama’ fontos körül­ményt vegyék figyelembe, mikép’ külföldön a’ köznép’ szókép­zésére milly nagy gond forditatvan, nálunk is ideje volna immár termékenyebbé tenni a’ népszerű irodalomnak, — mondhatni — parlagon heverő mezejét. Nem népszerűeknek találandó munkák, ha egyébiránt legjobbak volnának is, — jutalomra nem számolhat­nak itt. — Stuller Ferencz, egyes, jegyző: HITLFÖK­lD. FRANCZIAORSZÁG. Számos követ neveztetvén pairré. *) ’S a’ dologtehetetlenek ápoltatnak-e ? — S­z­e­r­k. **) Kivévén, mint megyei levelezőnk írja, a’ tisztujitási leeresz­kedéseket , az annyira divatos korteskedést. De már ez, ter­mészetesen, egészen más. — S­z­e­r­k. ezek helyett újak választattak. A’ balközép’ közlönye, Thiersnek lapja, a’Constitutionnel oda nyilatkozott, hogy azon esetben, ha balközépi jelölt nem nyerhet többséget valamelly választó kerületben , ezen kevesebbségi válasz­tók egyesítsék szavazataikat a’ legitimistákéival, csakhogy kormányi jelölt ne nyerhessen többséget. A’ Journal des Debats szörnyen botránkozik , hogy az ellenzék, hamar a’ maga embereinek nem szerezhet többséget, inkább a’ dy­­nastia, a’ júliusi forradalom’ ellenségeihez csatlakozik, sem hogy a’ kormánynak háboritatlanul engedné a’ győzelmét. Ő (a’Journal des Debats) , mond, inkább az ellenzéki je­lölteknek , mint a’ legitimistáknak kiván győzelmet. Nem tesz az semmit, felel a’ Constitutionnel, V­ik Henriktől Francziaországnak nincs mit tartani, hanem a’ ministe­­rektől kell szabadulni. Más részről a’ conservativok sem nyugasznak, ’s politicájok mellett élénken küzdenek. Lyonban az onnani hires a’ követkamarában nagy befo­lyású követ, Fulchiron , hasonlóan pairré neveztetvén, az uj követválasztás után, mellynél Desprez , conservativ , lön győztes, a’conservativ választók nagy lakomát adtak. Másutt a’ lakomáknál nincs olly rendetlenség mint nálunk; nem ve­tekednek , hirtelenkednek kié, és kire legyen az első ’stb. áldomás, ’s nem is a’ witzelés, kétértelműség tekintetik fő kelléknek az áldomásokban. A’ lakomáknak másutt elnöke szokott lenni. Ez alkalommal Lyonban a’ lakomaelnök Des­prez volt. Ebéd’ végével a’ lakomaelnök így szólott: urak, a’ király’ egészségére ! A’ királyért , kinek magas böl­csessége eloszlatá a’ veszélyeket, mellyek az országot kör­nyezők. Elhallgattatá a’ rész szenvedélyeket. Fentartá a’ békét. Helyreállitá , megszilárditá a’ közrendet, a’ szabad­ságnak , jólétnek első feltételét. A’ királyért , kinek ne­­mes fiai, katonáinkkal megosztva a’ veszélyt és dicsőséget, résztvettek a’ szép afrikai gyarmatnak az anya ország’ szá­mára való biztosításában , ’s katonai történetünkben számos és fényes lapokat töltenek meg. A‘ részrehajlatlan történet el fogja mondani, hogy Lajos Fülöp országlása alatt Fran­­cziaországot olly szabadsággal láttad a’conservativ ’s fon­tolva haladó politica , minővel még soha sem birt. A’ nem­zeti ipar a­ tökélyesülés’ mezején roppant haladást tőn; elősegítő, megbecsülő a’ földművelést; a’szegények’szá­mára kórházakat nyitott; megszaporitá a’közoktatási, er­­kölcsösitési, munkabeli, terményzési, jóléti eszközöket. A’ királyért, palládiumunkért! A’ király’ egészségéért és hosz­­szu életéért! — Bármit tartsunk is ezen szavak’ értelméről, a’ politicáról, melly magát ezen szavakban tükrözi,minden­esetre csinos áldomás, ’s megérdemelné, hogy mindenki átlássa elsőségét az elmének lenni akaró vízzel leöntött ál­domások felett. Ez azonban nem annyit tesz, hogy egyálta­lában nincs helyén humort használni az áldomásozásban, hanem csupán, hogy ez nem tekinthető mellőzhetlen, avagy épen fődolognak. A’ paris-belga határszéli vasútra valami 400 millió frank kívántatik meg, ’s aláíratott nem kevesebb mint három ezer millió frank. Az alsaciai vasúton megkisérték vasár- és ünnepnapo­kon a’ vitelbért alább szállítani. Az eredmény igen kedvező volt. Most Strassburgtól Kalmárig, 8 geogr. mértföld, ké­t frankért elmehetni. Lamartine Le Bien Public czimű közlönyében egy hosz­­szabb czikkben azt mondván és fejtegetvén, hogy ő egyedül áll a’ pártok között, ebből egy kis vita fejlődött ki az idő­szaki sajtóban. Ha te, mint mondod, írja a’ Journal des De­bats, egyedül állasz, ennek azon oka van, hogy, vagy told­ erényed, mint eszed, vagy pedig több eszed van, mint okos­ságod. A’ Commerce ezt mondja. Csak két esetben lehet egyedül állani, ha senkivel sent akarunk tartani, vagy pe­dig nem találunk hasonló vélemény­eket. Ha Lamerline a­ létező öt párt, legitimisták, republicanusok, conservativek, ellenzékiek és balközépiek közül egyikhez sem csatlakoz­­­hatik, mondja meg legalább, miért nem alakít magának egy új pártot. A’legitimista lapok azt mondják, hogy Lamartine csak forradalmi álmodozásokba sülyedt royalista, egyedül érzi magát, mivel megcsalatkozott az 1830-iki ígéreteke­n és hazugságokban. A’ Democratic Pacifique pedig ezt mondja: „Bárminő egyedül álljon is, nem mond egyetlen szót, melly Francziaországban figyelemmel nem olvas­tatnék, ’s Europa’ minden szegletében viszhangra ne találna; bárminő egyedül álljon, folytatja a’ Dem­ocra­­tie Pacifique, nagyobb mértékű befolyást gyakorol a’ közvéleményre, mint a’ régi pártok’ főnökei; bárminő egyedül álljon, mégis épen úgy hatnak szavai a’polgár­ságra, mint a’ dolgozó néposztályra a’ tulajdonképeni népre. Honnan ezen sajátságos és különös tünemény ?“ A’ Démo­­cratie Pacifique ezt úgy fejté meg magának, hogy Lamar­tine egy ismeretlen jó felé törekszik , eszményképi lét után sovárog , ’s bizonyos ismeretlen jövő iránt van remény­nyel. Szóval, a’ Democratic Pacifique azt reméli, hogy Lamar­tine a’ socialismus felé gravitál. ANGLIA. Tárgy’ hiányában az angol lapok azzal foglal­koznak , ha vallyon állitsanak-e az új parlamentházban Anglia’ uralkodói között Cromwellnek szobrot. A’ Standard a’ király szóra teszi az erőt, ’s természetesen ekkor Cromwell’ számára nincs hely , mert ő nem volt király, hanem királygyilkos. A’ Chronicle erre azt mondja , hogy ezen ügyben a’ legitimitás’ kérdését sürgetni helytelenség Angliában, hol anny­i dynastia-változás volt az nemzet* meg­egyezésével , hol Victoria királynő is nem örökösödő csa­ládból, hanem választás által trónra ültetve származik. Isten’ kegyelmébeli király, igaz, Cromwell nem volt, de lelké­nek nagysága által és valósággal „csupa király volt minden ize.“ Ezen embernek szobrát kihagyni Anglia’ márvány avagy érez krónikájából, a’ történet’ meghamisítása volna.

Next