Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-23 / 560. szám
tucósitást.— Továbbá ugyancsak főispán ur ő excja felszólitá a’ megye’ rendeit, miszerint a’ nem sokára bekövetkező katonai évre — az itten szállásoló katonaságnak — szükséges élelmi és egyéb szerek az adózókra felosztva kivettessenek. — Minthogy a’ föld’ népe a’ lefolyt esős nyárban igen kevés gabonát gyűjthetett be , annálfogva keressék meg a főkormányszék, miszerint a’ közeleső megyék búza- és zab-rovatalok’ fizetésében részesitessenek, egyéb kellékeket a’ megye kipótolhatván. ■— A’ táblabirák jövő közgyűlésig fölkiáltás’ útján meghagyattak. — Olvastatott báró Wesselényi Miklós hazánkfiának azon levele, mellyben terjedelmesen és igen szépen előadja , miszerint noha egyedül a’ nevelés az, melly egy nemzet’ jövendői fölvirágozhatásának föltétele lehet, noha e’ körül sem ő, sem pedig b.e fityja elnt,mit sem mulattak el, sőt közelebbről a szülők erkölcstelensége miatt, nem lévén elég czélszerű csupán a’ nagyobbskola, helységeiben különösen Zsibón és Sólymoson kisdedóvót állított föl, — de fájdalom ott, hol 100 és több gyermeknek kellene lenni,alig vannak 10—12-en, iskola, kisdedóvó intézet üresen állanak. A’tisztség’útján az 1824-beli főkormányszéki rendelet a’ járásbeli szolgabirákhoz kiküldetni határoztatott, melly szerint a’ gyermeküket eltartóztató szülők testileg is büntettessenek. A’ sz.birák az iskolákat szorgalmasan vizsgálják , azokról félévenkint jelentést tegyenek. VASBÓL. Novemb. 3-án évnegyedes közgyűlésünk leend. Ezen gyűlés a’ népesebbek közé tartozik , nem csak azért, mert ekkorra a’ mezei munkák és mulatságok megszűnvén, a’rendek jobban érkeznek a’közdolgokhoz járulni, mint leginkább azért, hogy a’törvényszéki tábla— bíráknak választása ez alkalommal menend végbe. — A’ múlt évi választáskor lehetett látni, miként a’ szabad elvűpártiak a’ választandókban a’ pártszint nem tartják olly qualificationak, melly egy részről a’ kivántató tulajdonokat kipótolná, más részről pedig a’ létezőket is eltakarná, hanem adták volumaikat érdem szerint. A’ midőn a’ conservative!k részéről ellenben a’ lehetőségig minden elkövettetett, hogy a’ szabadelvűek közül ne választassanak, ’s volumaikat egyedül csak a’ conservativeknek adták. E’ szerint a’ conservativek a’ másik részről is kapván szavazatokat, a’ szabad elvnek pedig nem: a’ szavazás’ eredménye az jön, hogy, többet nem említvén, G.— L.— csak a’ helyettesek közé soroztatott. Meglehet, hogy a’ nagy férfiú ezen esetet úgy vette mint amaz athenes, ki bizonyos hivatalra igyekezvén, miután meg nem választatott, hazafias örömöt érezett, esetéből azt következtetvén, hogy hazája nálánál érdemesebb polgárokkal dicserhetik. Azonban mi nem vagyunk ezen állapotban, hanem a’ dolgot elfogultság nélkül tekintve az óvásul szolgálhat azoknak, kik a’ birói tulajdonokkal hasonlitólag legnagyobb mértékben megáldott egyénektől, csak azért, mert szabadelvűek, a’ közönséget megfosztva lenni fájlalják. DEBRECZEN, octob. 18. — A’ közelebbi évnegyedes egyházkerületi gyűlésnek — mellyen a’ koronaőr e excrát, mint főgondnokunkat vala szerencsénk elnöki székében tisztelni — nevezetesebb tárgyai következők valának: 1) Az első évi joghallgatók’ tanszékére elválasztaték Búzás Pál hit. ügyvéd, kinek is a’ szükséges előkészületekre idő és költség ajánltatik. Mint főiskolánk’ egykori növendéke közfigyelmet gerjeszte maga iránt; ’s most sok szép remény táplálja az elöljáróságot, hogy díszes hivatalának kellőleg megfelelend. — 2) A’ Szilágyi Mihály’ intézetének felállítása , melly e’gyűlésre lett volna kitűzve, a’szentgyörgy napi gyűlésre halasztatott; mert hivatalosan értesült az egyházkerületi gyűlés, hogy a’ közhirrététel nem történt meg némelly vidékeken; ’s e’ miatt tartani lehetett, hogy a’ növendékeknek most leendő megválasztatásuk által netalán sérelem eshetnék ollyanokon , kiknek az intézetbe leendő felvétetéshez erősebb igényeik lehetnének. — 3) A’ főiskolának törvényei újonnan alakíttattak az idő és körülmények’ kivánatihoz képest. E’ kényes tárgy körül semmi fáradság nem kiméltetett, hogy az minden oldalról gondosan megvizsgáltassák, megfontoltassék. Mind e’ mellett is csak az idő és gyakorlat fogja azoknak valódi értéküket kimutatni. Gróf Széchenyi István ő excja két napi itt mutatása alatt a’ köztisztelet’ nyilvánulását több oldalról tapasztaló maga iránt. A’ városi elöljáróság polgári oklevéllel tisztelte meg; a’ főiskolai oktató kar, a’ magyar academiának itt lakó tagjai, a’ polgári casinónak küldöttsége tisztesedének nála; elutazása’ előestvéjén pedig több helybeli lakosok fáklyás zenével ’s szónoklattal fejezék ki hódolatukat a’ hazának nagy fija iránt. Vegyes khresnények. A’ PESTMEGYEI GAZDASÁGI FIÓKEGYESÜLET. (Vége: 17) Bemutató a’ litoknak az általa az egyesület’ kísérleti telkén 4 , ölnyi téren, vérrel, topdressing, levélföld, hamu kensav, szappanos hamu és lúggal rozsvetésre lett trágyázássá termesztett rozsmagot; — habár pedig — mert, mikor a’ trágyzás történt a rozs már kissé szárba indult, a’ trágyának valódi hatásáról egészen helytálló következést vonni nem lehet minthogy mégis a nehézségre egyik mag a’ másiktól némileg különbözik, ezt feljegyezni jónak látta. A’ lengésben különbség nem tapasztattatok a vérrel trágyázott terecskét kivéve méllyé a’ növény’ szára és levelei sötétebbek valának, sem mint a’ többiek, a’ korpa, fejérnye, keményítő, tehát táptartalomra szólani nem lehet, nem lévén a’ termés elemezve , a’ nehézsé azonban ime volt: első helyen áll a’ vérrel, azután sorban a'hami szappanos hamu, topdressing, trágyalé, kénsav és levélfölddi trágyázottak. 19) A’ felében feltakaritott kaszálló után nyert széna , árát megígérő vevője akad , eladathatik. 271 20) Figyelmezteté a’ titoknak a’ közgyűlést azon gazdaságos festékre, mellyel az egyesület’ kapui befestetvék, mellyel a’ titoknak egy kertajtaját 1844-ben megfestetvén , az, a’téli hideg után is, erősen tapad a’ fához, ’s igy tökéletesen alkalmatos gazdasági szerszámok’ befestésére, az olajos festéket nélkülözhetővé tevén, 's igen olcsó lévén; — készités módját a’ „der Ökonom“ czimű német gazdasági folyóirat ez évi 1-ső füzetében megolvashatni. 22) Magról kelt ’s átültetés által első évben nyert ökölnyi vastagságu burgonyát mutatott a’ titoknak, különösebben ajánlván a’ burgonyafajok’ ezutáni felfrissítését, mint mi semmi nehézséggel nem jár, ’s pár év múlva szép mag és étekburgonyát szolgáltat. 23) A’homok-kötésről ajánlott iratára megjegyzé a’titoknak, hogy azt már elkészité,elé is mutatta,azonban még át kellvén néznie , ezt közelebb megtenni ígérte , ’s azután bírálat alá bocsátani. — Egyébiránt, minthogy homokkötési értekezésében szóló a’ többi közt a’ derczefüvet is ajánlja , két üvegben süritelt derczefü-kivonatot, 's ismét két darab derczefü-szappant mutatóit, — annak jeleül , miként a’ derczefüvet különösebben birka-mosásra nagyban termeszteni is hasznos. 25) A’ közgyűlések ezentúl a’ kísérleti téren az egyesület’ épületében fogván tartatni, hogy a’ pesti v.tagok e gyűléseket annál könnyebben megkereshessék, gondoskodni fog az egyesület arról, hogy a’ gyűlési napjain a’ budapesti társasági kocsik K.-Megyerre jutányosan kijárjanak, mi annak idejében közhírré fog tétetni. — Ploetz Adolf, m. k. egyes, titoknok. HOLFÖLD. ANGLIA. Nemrégiben Kerryben volt a’ repeal’ javára Izlandban nagy demonstratio. A’ jelenvoltak’ számát 50 ezerre teszik. A’ szabad ég alatt tartott népgyűlésben legelőször is a’ repeal melleit terjesztetvén elő egy határozatjavaslat, Mahony felállott ellene szólani a’ javaslatnak. — Szónok, mond, azért jött ide, hogy tőle kitelhetően minden tiszteletet tanúsítva O’Connell iránt, előadja a’ repeal’ ügyébeni különböző nézeteit. Szónok nem kétli, hogy ha az izlandi parlament kivivatnék, az angol és e’ között versenygések támadnának, ’s vérre kerülne a’ dolog. Pitt ezt előre látta, ’s ezért eszközölte az uniót ’stb. O’Conne 11. Kétszeresen büszke Kerry’ férvaira, mivel azon állítás is megczáfoltatott, mintha az ellenfél’ okait nem tudnák türelemmel és udvarisággal kihallgatni ’stb. Szónok nem lát erőt az előtte szóló’ okaiban ’stb. Ismét felszólít mindenkit, hogy a’ választók’ névsorának jegyzékére ügyeljenek. Ezután a’ határozat elfogadtatott. Este pedig nagy lakoma volt 500 személyre. Itt, a’ szokásos áldomások után a’ királyi család’ tagjaira,O’Connellre is kerülvén a’ sor, ez köszönő válaszában többek között ezeket mondá: Politicai életem’nagy feladata volt megelőzni az elválást Nagy-Britannia (ez alatt Anglia és Scótia értetik) és Izland között. Az összeköttetés Angliával maradjon, mert ez mind a’ két ország’ javát eszközli, és ez meg is fog lenni életében, de halála után, ha hazafiainak elhatározottságát szemeikből ki lehet venni, nagy veszélybe jöhet az ’stb. OLASZORSZÁG. Az utóbbi felkelés’ alkalmával, melly azonban szerencsétlen véget ért, egyszersmind egy nyilatkozvány készíttetett előre Európa’ fejedelmeihez és népeihez. Ebben előadatik , hogy mit kívántak volna ők : adjon ki a’ pápa közbocsánatot minden politicai vétkes’ számára 1821 óta a’ mai napig; adjon polgári és büntető törvénykönyvet, a’ többi nemzetekének példájára nyilvánossággal, esküttszékkel, ’s az elkobzási valamint a’ halálbüntetés’ eltörlésével a’ felségsértési esetekre nézve; az egyházi törvényszék ne terjeszkedjék ki világiakra; a’ politicai vétségek a’ rendes törvényszékek által ítéltessenek el rendes utón; a’községi tanácsnokok a’nép által választassanak, ’s ezek tartományi tanácsnokokat válasszanak, kikből a’ pápa a’ statustanácsosokat nevezze; a’ Rómában lakó legfőbb statustanács a’ pénzügyekben és statusadósságokban a’ legfőbb felügyeléssel bírjon, a’ jövedelmi és kiadási ügyekben eldöntő ’s a’ status’ minden más ügyeiben tanácsló szózattal bírjon; minden polgári és katonai hivatalok és méltóságok világiaknak adassanak; a’ közoktatás ne legyen többé püspököknek és a’ papságnak alávetve, ’s egyedül a’ vallási oktatás legyen az ő kezeikben. A’ censura arra szorítkozzék , hogy az isten, cath. vallás, fejedelem, ’s a’ polgárok’ magánéletére vonatkozó sérelmek megakadályoztassanak; a’külföldi seregek az országból elbocsáttassanak, más részről városi őrségek állitassanak fel, ’s a’ rend’ fentartása ezekre bízassák; végtére, álljon a’ kormány minden társas életi javítás’ élére , mellyet a’ század’ szelleme kíván , ’s Európa’ más kormányai által életbe léptettettek. — Az egész nyilatkozvány igen mérsékletten és nyugodtan van írva , engedelmességet ’s alattvalói hűséget ígérve a’ pápának. POROSZORSZÁG. Berlinben egy nevezetes esemény történt annak megbizonyitására, minő élénk részvéttel kisérik ott a’ vallási mozgalmakat. A’ kormány lépéseket tevén a’ cath. dissidensek ellen, a‘ berlini tanács egy folyamodást intézett a’ királyhoz a’ pietisták— ’s különösen azoknak pártolói ellen. A’ felirat a’ királynak rajnai útja alatt adatott be, ’s Thiel’kezébe került, ki nem tartá azt szükségesnek a’ királynak átadni. A’ dolog szinte ennyiben maradott, de véletlenül egy újság napvilágra hozta az egészet. Ekkor a’ városi tanács a’ királyi palotába hivatott, ’s ennek tagjai oct. 2-án diszköntösben meg is jelentek az udvarnál. A’ király, Thiel’ és Bodelschwing’ kíséretében a’ trón’ lépcsőinél fogadá a’berlini tanácsot, a’polgármester felolvasá a’ feliratot, mellyet kezében tartott, mi a' királyt észrevehetően meglepvén ’s kellemetlenül érintvén, leült. Az olvasás’ végével a’király azt kérdé a’polgármestertől,mi jogon avatkoztnak vallási ügyekbe, ’s nyilvánitá , hogy ezen ügyekben nem ismeri el őket illetékeseknek. Véleménye szerint a* vallási ügyeknek igazgatása egyedül őt, a’királyt, illeti, ’s ez alkalmasint a’ legsúlyosabb teher, mellyet viselnie kell. Nem ismeri el, hogy a* berlini tanácsnokok képességgel bírnak illy fontos ügybe avatkozni, mivel a’ monarchiának minden városai között Berlin az , hol mindig a’ legvallástalanabb szellem uralkodott. „Nagy apám alatt, mondá a’ király, Berlin 40,000 lakossal és 50 lelkészszel bírt. Most 300,000 lakos van,’s önök még nem gondoltak a’lelkészek’ számának szaporítására; önök nem építettek egy templomot sem. Nagy buzgóság’ jele-e ez a’ vallás iránt?“ Mi a’ pietistákat illeti, „ezen bölcs, istenek és királyokhoz hiű emberek, kiket pártnak mernek nevezni, nincs helyén, hogy a’ berlini tanácsnokok őket megtámadják ; a’ király nem ismeri el ezen jogát az uj catholicusok nyilatkozott védőinek, kik megszegék esküjüket az egyház iránt. Ha a’ felirat’ készítői, végzé be a’ király, nem képviselnék az ő jó városát Berlint, ő nem is felelt volna. ÉRTEKEZŐ. A’ NÉMET VÁMSZÖVETSÉGRÖL. (Vége.) Végczél vala , hogy ezen törvények az egész Németföld’ vagy legalább nagyobb részére kiterjesztessenek , de ennek kivihetése előtt alkalmazni kellett Poroszországban. Ezt azonban úgy tehete , ha előbb Poroszország magával egyesíti a’ birtokába benyúló idegen részeket. Mert valóban a’ birodalom’ egyik végétől a’ másikig, hogyan lehetett volna szakadatlan vámsorompót vonni, midőn a’ monarchia’ két részei között egészen független tartományok voltak , mellyek kereskedelmi tekintetben öntörvényeik által kormányoztattak , és a’ törvényhozásban ezen különbség , a’ csalás’ minden nemeire könnyű utat nyitott ? Mindenek előtt tehát a’ külön határok’ egyesítéséről kelle gondolkozni, és ez nem vala könnyű feladat. Úgy kelle eljárni, hogy az apró fejedelemségek el ne rettenjenek , meg kelle állítani azon részletet, melly a’ parányi birtokokhoz aránylag, a’ kisded fejedelmi pénztárakat illette , és végre tisztelni mindeniknek fölségi jogait. A’ bekebelezendő terület nem volt ugyan nagy, de azért a’ statusok , mellyekkel alkudozni kellett , számosak voltak , p. o. a’ Schwarzbourg- Sonderhausen és Schwarbourg- Rudolfstadti fejedelemség, a’ szász weimari és a’ Meklenbourg- schwerini nagy herczegség , Anhalt Bernburg, Anhalt Dessau, Lippe Detmold ’stb. A’ jövedelem’ felosztására nézve, mellynek szabályozása a’ legfontosabb feladat vala, — alapul a’ bekeblezett országok, mint szinte keleti, illetőleg nyugoti Poroszország’ azon tartományainak népessége vézetett , melly egyik vagy másik bekebelezett tartomány’ közelében esett. A’ bevételi összlet közgyűlésben és a’ népesség’ növekedése szerint minden három évben újra meghatározandó. A’ bekebelezés után az is elhatároztatott, hogy a’ porosz vámőrök a’ csempészeket mindenhol üldözhessék. Illy eszközök által a’ porosz kormány olly politikai befolyást szerzett magának , melly idővel még mind inkább növekedett; azonban azt sem kell feledni, hogy a’ szerződés a’szerződő felek’ mindenikére nézve csak hasznos eredményű volt. Németországban az időtájban inkább mint valaha, mindenki óhajtott véget vetni már valaha a’ végnélküli főlaprázásnak , melly határain csak a’ csempészek’ harczát örökíti,’s a’ kereskedést lankasztá. Erre nagy reményt nyújtott a’ hesseni nagyherczegség’ csalatkozása Poroszországhoz. A’ szerződés 1828. febr 14-én íratott alá, ’s ugyanez évi jul. 1 - én foganatba is vétetett. Meg kell jegyeznünk , hogy ez nem kereskedelmi, hanem vámszerződés volt. A’ két ország közt tökéletes egyenlőség állíttatott fel, ’s a’vámjegyzék mindkét részről ugyan az valt. A’ szerződés’ életbeléptetése előtt egyik és másik részről nem maradtak el a’ feljajdulások , szokott kísérete a’ legüdvösb újításoknak. Hanem csak hamar a’ szerződés' életbelépte után a' világos haszon előtt mindenki megadta magát. A’ példa vonz : csakhamar több apró statusok csatlakoztak Poroszországhoz, később nagyobb és ollyan csatlakozás is történt , melly teljesen jogosított mindenkit a’ reményre, hogy csakhamar Németország’ legnagyobb része ugyanazon rendszer alá fog egyesülni. Bavária , Würtenberg és a’ Hohenzollerni két fejedelemség 1827-ben egymás közt vámszövetséget alkottak, és a’ porosz hesseni egylettel viszonyos kereskedelmi kedvezmények iránt egyezkedtek. 1833. mart. 22-én a’ két egyesület összeolvadt, azaz: Bavaria, Würtenberg és a két Hohenzollerni fejedelemség az előbbeni szerződésben kikötöttektől egészen elállottak. A’ szász királyság az 1833-iki mart. 30-iki szerződés által csatlakozott; példáját követték Schwwarzburg és Reuss. Végre hosszas vita után a’ badeni nagyherczegség és a’ nassaui herczegség az 1835. aug. 12. és dec. 10-iki, Frankfurt pedig az 1836. jun. 2-ki szerződés által egyesültek. Mellőzve a’ többi később egyesült apró fejedelemségek’, herczegségek’ és grófságok’ neveit, csak azt jegyezzük meg , hogy a’ vámszövetség ma 8,392 mfdet foglal el, népességre több 27 milliónál. Határai keletre Orosz- és Lengyelország, délre Ausztria és Helvetia, nyugotra Francziaország, északnyugotra Belgium, * végre északra Hanovera és a’ több északnémetországi statusok, mellyek még nem egyesültek. A’ vámszövetség’ jövedelmét teszik a’ ki- be- és átvi— *) Melly közelebb szinte csatlakozott a’ szövetséghez. — Sz. 66*