Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-23 / 560. szám

tuc­ósitást.— Továbbá ugyancsak főispán ur ő excja felszólitá a’ megye’ rendeit, miszerint a’ nem sokára bekövetkező ka­­tonai évre — az itten szállásoló katonaságnak — szükséges élelmi és egyéb szerek az adózókra felosztva kivettessenek. — Minthogy a’ föld’ népe a’ lefolyt esős nyárban igen ke­vés gabonát gyűjthetett be , annálfogva keressék meg a főkormányszék, miszerint a’ közeleső megyék búza- és zab-rovatalok’ fizetésében részesitessenek, egyéb kelléke­ket a’ megye kipótolhatván. ■— A’ táblabirák jövő közgyű­lésig fölkiáltás’ útján meghagyattak. — Olvastatott báró Wesselényi Miklós hazánkfiának azon levele, mellyben ter­jedelmesen és igen szépen előadja , miszerint noha egyedül a’ nevelés az, melly egy nemzet’ jövendői fölvirágozhatá­­sának föltétele lehet, noha e’ körül sem ő, sem pedig b.­e fityja elnt,mit sem mulattak el, sőt közelebbről a szülők er­kölcstelensége miatt, nem lévén elég czélszerű csupán a’ nagyobb­skola, helységeiben különösen Zsibón és Sóly­moson kisdedóvót állított föl, — de fájdalom ott, hol 100 és több gyermeknek kellene lenni,alig vannak 10—12-en, is­kola, kisdedóvó intézet üresen állanak. A’tisztség’útján az 1824-beli főkormányszéki rendelet a’ járásbeli szolgabi­­rákhoz kiküldetni határoztatott, melly szerint a’ gyerme­küket eltartóztató szülők testileg is büntettessenek. A’ sz.birák az iskolákat szorgalmasan vizsgálják , azokról fél­­évenkint jelentést tegyenek. VASBÓL. Novemb. 3-án évnegyedes közgyűlésünk le­­end. Ezen gyűlés a’ népesebbek közé tartozik , nem csak azért, mert ekkorra a’ mezei munkák és mulatságok meg­szűnvén, a’rendek jobban érkeznek a’közdolgokhoz já­rulni, mint leginkább azért, hogy a’törvényszéki tábla— bíráknak választása ez alkalommal­ menend végbe. — A’ múlt évi választáskor lehetett látni, miként a’ sza­bad elvűpártiak a’ választandókban a’ pártszint nem tart­ják olly qualificationak, melly egy részről a’ kivántató tu­lajdonokat kipótolná, más részről pedig a’ létezőket is el­takarná, hanem adták volumaikat érdem szerint. A’ midőn a’ conservative!k részéről ellenben a’ lehetőségig minden elkövettetett, hogy a’ szabadelvűek közül ne választassa­nak, ’s volumaikat egyedül csak a’ conservativeknek adták. E’ szerint a’ conservativek a’ másik részről is kapván sza­vazatokat, a’ szabad elvnek pedig nem: a’ szavazás’ ered­ménye az jön, hogy, többet nem említvén, G.— L.— csak a’ helyettesek közé soroztatott. Meglehet, hogy a’ nagy férfiú ezen esetet úgy vette mint amaz athenes, ki bi­zonyos hivatalra igyekezvén, miután meg nem választatott, hazafias örömöt érezett, esetéből azt következtetvén, hogy hazája nálánál érdemesebb polgárokkal dicserhetik. Azon­ban mi nem vagyunk ezen állapotban, hanem a’ dolgot el­fogultság nélkül tekintve az óvásul szolgálhat azoknak, kik a’ birói tulajdonokkal hasonlitólag legnagyobb mér­tékben megáldott egyénektől, csak azért, mert szabadel­vűek, a’ közönséget megfosztva lenni fájlalják. DEBRECZEN, octob. 18. — A’ közelebbi évnegyedes egyházkerületi gyűlésnek — mellyen a’ koronaőr e excrát, mint főgondnokunkat vala szerencsénk elnöki székében tisz­telni — nevezetesebb tárgyai következők valának: 1) Az első évi joghallgatók’ tanszékére elválasztaték Búzás P­ál hit. ügyvéd, kinek is a’ szükséges előkészületekre idő és költség ajánltatik. Mint főiskolánk’ egykori növendéke köz­figyelmet gerjeszte maga iránt; ’s most sok szép remény táplálja az elöljáróságot, hogy díszes hivatalának kellőleg megfelelend. — 2) A’ Szilágyi Mihály’ intézetének felállí­tása , melly e’gyűlésre lett volna kitűzve, a’szentgyörgy napi gyűlésre halasztatott; mert hivatalosan értesült az egy­házkerületi gyűlés, hogy a’ közhirrététel nem történt meg némelly vidékeken; ’s e’ miatt tartani lehetett, hogy a’ növendékeknek most leendő megválasztatásuk által netalán sérelem eshetnék ollyanokon , kiknek az intézetbe leendő felvétetéshez erősebb igényeik lehetnének. — 3) A’ főis­kolának törvényei újonnan alakíttattak az idő és körülmé­nyek’ kivánatihoz képest. E’ kényes tárgy körül semmi fá­radság nem kiméltetett, hogy az minden oldalról gondosan megvizsgáltassák, megfontoltassék. Mind e’ mellett is csak az idő és gyakorlat fogja azoknak valódi értéküket ki­mutatni. Gróf Széchenyi István ő excja két napi itt mutatása alatt a’ köztisztelet’ nyilvánulását több oldalról tapasztaló maga iránt. A’ városi elöljáróság polgári oklevéllel tisztelte meg; a’ főiskolai oktató kar, a’ magyar academiának itt lakó tagjai, a’ polgári casinónak küldöttsége tisztesedének ná­la; elutazása’ előestvéjén pedig több helybeli lakosok fák­lyás zenével ’s szónoklattal fejezék ki hódolatukat a’ hazá­­nak nagy fija iránt. Vegyes kh­resnények. A’ PESTMEGYEI GAZDASÁGI FIÓKEGYESÜLET. (Vége: 17) Bemutató a’ litoknak az általa az egyesület’ kísérleti tel­kén 4 , ölnyi téren, vérrel, topdressing, levélföld, hamu kensav, szappanos hamu és lúggal rozsvetésre lett trágyázássá termesztett rozsmagot; — habár pedig — mert, mikor a’ trá­­gy­zás történt a rozs már kissé szárba indult, a’ trágyának va­­lódi hatásáról egészen helytálló következést vonni nem lehet minthogy mégis a nehézségre egyik mag a’ másiktól némileg kü­lönbözik, ezt feljegyezni jónak látta.­­ A’ lengésben különbség nem tapasztattatok a vérrel trágyázott terecskét kivéve méllyé a’ növény’ szára és levelei sötétebbek valának, sem mint a’ töb­biek,­­ a’ korpa, fejérnye, keményítő, tehát táptartalomra szólani nem lehet, nem lévén a’ termés elemezve , a’ nehézsé azonban ime volt: első helyen áll a’ vérrel, azután sorban a'hami szappanos hamu, topdressing, trágyalé, kénsav és levélfölddi trágyázot­tak. 19) A’ felében feltakaritott kaszálló után nyert széna ,­­ árát megígérő vevője akad , eladathatik. 271 20) Figyelmezteté a’ titoknak a’ közgyűlést azon gazdaságos festékre, mellyel az egyesület’ kapui befestetvék, mellyel a’ titok­­nak egy kertajtaját 1844-ben megfestetvén , az, a’téli hideg után is, erősen tapad a’ fához, ’s igy tökéletesen alkalmatos gaz­dasági szerszámok’ befestésére, az olajos festéket nélkülözhetővé tevén, 's igen olcsó lévén; — készités­ módját a’ „der Ökonom“ czimű német gazdasági folyóirat­ ez évi 1-ső füzetében megolvas­hatni. 22) Magról kelt ’s átültetés által első évben nyert ökölnyi vastagságu burgonyát mutatott a’ titoknak, különösebben ajánlván a’ burgonyafajok’ ezutáni felfrissítését, mint mi semmi nehézség­gel nem jár, ’s pár év múlva szép mag és étekburgonyát szol­gáltat. 23) A’homok-kötésről ajánlott iratára megjegyzé a’titoknak, hogy azt már elkészité,elé is mutatta,azonban még át kellvén néz­nie , ezt közelebb megtenni ígérte , ’s azután bírálat alá bocsátani. — Egyébiránt, minthogy homokkötési értekezésében szóló a’ többi közt a’ derczefüvet is ajánlja , két üvegben süritelt dercze­­fü-kivonatot, 's ismét két darab derczefü-szappant mutatóit, — annak jeleül , miként a’ derczefüvet különösebben birka-mosásra nagyban termeszteni is hasznos. 25) A’ közgyűlések ezentúl a’ kísérleti téren az egyesület’ épületében fogván tartatni, hogy a’ pesti v.tagok e gyűléseket annál könnyebben megkereshessék, gondoskodni fog az egyesü­let arról, hogy a’ gyűlési napjain a’ budapesti társasági kocsik K.-Megyerre jutányosan kijárjanak, mi annak idejében közhírré fog tétetni. — Ploetz Adolf, m. k. egyes, titoknok. HOLFÖLD. ANGLIA. Nem­régiben Kerryben volt a’ repeal’ javára Izlandban nagy demonstratio. A’ jelenvoltak’ számát 50 ezerre teszik. A’ szabad ég alatt tartott népgyűlésben leg­először is a’ repeal melleit terjesztetvén elő egy határozat­­javaslat, Mahony felállott ellene szólani a’ ja­vaslatnak. — Szónok, mond, azért jött ide, hogy tőle kitelhetően minden tiszteletet tanúsítva O’Connell iránt, elő­adja a’ repeal’ ügyébeni különböző nézeteit. Szónok nem kétli, hogy ha az izlandi parlament kivivatnék, az angol és e’ között versenygések támadnának, ’s vérre kerülne a’ dolog. Pitt ezt előre látta, ’s ezért eszközölte az uniót ’stb. O’C­o­n­n­e 11. Kétszeresen büszke Kerry’ férvaira, mi­vel azon állítás is megczáfoltatott, mintha az ellenfél’ okait nem tudnák türelemmel és udvarisággal kihallgatni ’stb. Szónok nem lát erőt az előtte szóló’ okaiban ’stb. Ismét felszólít mindenkit, hogy a’ választók’ névsorának jegyzé­kére ügyeljenek. Ezután a’ határozat elfogadtatott. Este pedig nagy lakoma volt 500 személyre. Itt, a’ szo­kásos áldomások után a’ királyi család’ tagjaira,O’Connellre is kerülvén a’ sor, ez köszönő válaszában többek között ezeket mondá: Politicai életem’nagy feladata volt megelőzni az elválást Nagy-Britannia (ez alatt Anglia és Scótia érte­tik) és Izland között. Az összeköttetés Angliával maradjon, mert ez mind a’ két ország’ javát eszközli, és ez meg is fog lenni életében, de halála után, ha hazafiainak elhatáro­zottságát szemeikből ki lehet venni, nagy veszélybe jöhet az ’stb. OLASZORSZÁG. Az utóbbi felkelés’ alkalmával, melly azonban szerencsétlen véget ért, egyszersmind egy nyilat­­kozvány készíttetett előre Európa’ fejedelmeihez és népei­hez. Ebben előadatik , hogy mit kívántak volna ők : adjon ki a’ pápa közbocsánatot minden politicai vétkes’ számára 1821 óta a’ mai napig; adjon polgári és büntető törvény­­könyvet, a’ többi nemzetekének példájára nyilvánossággal, esküttszékkel, ’s az elkobzási valamint a’ halálbüntetés’ el­törlésével a’ felségsértési esetekre nézve; az egyházi tör­vényszék ne terjeszkedjék ki világiakra; a’ politicai vétsé­gek a’ rendes törvényszékek által ítéltessenek el rendes utón; a’községi tanácsnokok a’nép által választassanak, ’s ezek tartományi tanácsnokokat válasszanak, kikből a’ pápa a’ statustanácsosokat nevezze; a’ Rómában lakó leg­főbb statustanács a’ pénzügyekben és statusadósságokban a’ legfőbb felügyeléssel bírjon, a’ jövedelmi és kiadási ügyek­ben eldöntő ’s a’ status’ minden más ügyeiben tanácsló szózattal bírjon; minden polgári és katonai hivatalok és méltóságok világiaknak adassanak; a’ közoktatás ne legyen többé püspököknek és a’ papságnak alávetve, ’s egyedül a’ vallási oktatás legyen az ő kezeikben. A’ censura arra szo­rítkozzék , hogy az isten, cath. vallás, fejedelem, ’s a’ pol­gárok’ magánéletére vonatkozó sérelmek megakadályoztas­sanak; a’külföldi seregek az országból elbocsáttassanak, más részről városi őrségek állitassanak fel, ’s a’ rend’ fen­­tartása ezekre bízassák; végtére, álljon a’ kormány minden társas életi javítás’ élére , mellyet a’ század’ szelleme kí­ván , ’s Európa’ más kormányai által életbe léptettettek. — Az egész nyilatkozvány igen mérsékletten és nyugodtan van írva , engedelmességet ’s alattvalói hűséget ígérve a’ pápának. POROSZORSZÁG. Berlinben egy nevezetes esemény történt annak megbizonyitására, minő élénk részvéttel kisé­rik ott a’ vallási mozgalmakat. A’ kormány lépéseket tevén a’ cath. dissidensek ellen, a‘ berlini tanács egy folyamo­dást intézett a’ királyhoz a’ pietisták— ’s különösen azok­nak pártolói ellen. A’ felirat a’ királynak rajnai útja alatt adatott be, ’s Thiel’kezébe került, ki nem tartá azt szük­ségesnek a’ királynak átadni. A’ dolog szinte ennyiben ma­radott, de véletlenül egy újság napvilágra hozta az egészet. Ekkor a’ városi tanács a’ királyi palotába hivatott, ’s ennek tagjai oct. 2-án diszköntösben meg is jelentek az udvarnál. A’ király, Thiel’ és Bodelschwing’ kíséretében a’ trón’ lép­csőinél fogadá a’berlini tanácsot, a’polgármester felolvasá a’ feliratot, mellyet kezében tartott, mi a' királyt észrevehetően meglepvén ’s kellemetlenül érintvén, leült. Az olvasás’ végé­vel a’király azt kérdé a’polgármestertől,mi jogon avatkoz­­t­nak vallási ügyekbe, ’s nyilvánitá , hogy ezen ügyekben nem ismeri el őket illetékeseknek. Véleménye szerint a* vallási ügyeknek igazgatása egyedül őt, a’királyt, illeti, ’s ez alkalmasint a’ legsúlyosabb teher, mellyet viselnie kell. Nem ismeri el, hogy a* berlini tanácsnokok képesség­gel bírnak illy fontos ügybe avatkozni, mivel a’ monarchiá­nak minden városai között Berlin az , hol mindig a’ legval­lástalanabb szellem uralkodott. „Nagy apám alatt, mondá a’ király, Berlin 40,000 lakossal és 50 lelkészszel bírt. Most 300,000 lakos van,’s önök még nem gondoltak a’lelkészek’ számának szaporítására; önök nem építettek egy templomot sem. Nagy buzgóság’ jele-e ez a’ vallás iránt?“ Mi a’ pie­­tistákat illeti, „ezen bölcs, istenek­ és királyokhoz hiű em­berek, kiket pártnak mernek nevezni, nincs helyén, hogy a’ berlini tanácsnokok őket megtámadják ; a’ király nem ismeri el ezen jogát az uj catholicusok­ nyilatkozott védői­nek, kik megszegék esküjüket az egyház iránt. Ha a’ feli­rat’ készítői, végzé be a’ király, nem képviselnék az ő jó városát Berlint, ő nem is felelt volna. ÉRTEKEZŐ. A’ NÉMET VÁMSZÖVETSÉGRÖL. (Vége.) Végczél vala , hogy ezen törvények az egész Né­­metföld’ vagy legalább nagyobb részére kiterjesztessenek , de ennek kivihetése előtt alkalmazni kellett Poroszország­ban. Ezt azonban úgy tehete , ha előbb Poroszország ma­gával egyesíti a’ birtokába benyúló idegen részeket. Mert valóban a’ birodalom’ egyik végétől a’ másikig, hogyan le­hetett volna szakadatlan vámsorompót vonni, midőn a’ mo­narchia’ két részei között egészen független tartományok voltak , mellyek kereskedelmi tekintetben öntörvényeik által kormányoztattak , és a’ törvényhozásban ezen különb­ség , a’ csalás’ minden nemeire könnyű utat nyitott ? Min­denek előtt tehát a’ külön határok’ egyesítéséről kelle gon­dolkozni, és ez nem vala könnyű feladat. Úgy kelle eljárni, hogy az apró fejedelemségek el ne rettenjenek , meg kelle állítani azon részletet, melly a’ parányi birtokokhoz arány­­lag, a’ kisded fejedelmi pénztárakat illette , és végre tisz­telni mindeniknek fölségi jogait. A’ bekebelezendő terület nem volt ugyan nagy, de azért a’ statusok , mellyekkel alkudozni kellett , számosak vol­tak , p. o. a’ Schwarzbourg- Sonderhausen és Schwar­­bourg- Rudolfstadti fejedelemség, a’ szász weimari és a’ Meklenbourg- schwerini nagy herczegség , Anhalt Bern­burg, Anhalt Dessau, Lippe Detmold ’stb. A’ jövedelem’ felosztására nézve, mellynek szabályo­zása a’ legfontosabb feladat vala, — alapul a’ bekeblezett országok, mint szinte keleti, illetőleg nyugoti Poroszország’ azon tartományainak népessége vézetett , melly egyik vagy másik bekebelezett tartomány’ közelében esett. A’ bevételi összlet közgyűlésben és a’ népesség’ növekedése szerint minden három évben újra meghatározandó. A’ bekebelezés után az is elhatároztatott, hogy a’ porosz vámőrök a’ csempészeket mindenhol üldözhessék. Illy eszközök által a’ porosz kormány olly politikai be­folyást szerzett magának , melly idővel még mind inkább növekedett; azonban azt sem kell feledni, hogy a’ szerző­dés a’szerződő felek’ mindenikére nézve csak hasznos ered­ményű volt. Németországban az időtájban inkább mint valaha, min­denki óhajtott véget vetni már valaha a’ végnélküli főlap­­rázásnak , melly határain csak a’ csempészek’ harczát örö­kíti,’s a’ kereskedést lankasztá. Erre nagy reményt nyújtott a’ hesseni nagyherczegség’ csalatkozása Poroszországhoz. A’ szerződés 1828. febr­ 14-én íratott alá, ’s ugyan­ez évi jul. 1 - én foganatba is vétetett. Meg kell jegyeznünk , hogy ez nem kereskedelmi, ha­nem vámszerződés volt. A’ két ország közt tökéletes egyen­lőség állíttatott fel, ’s a’vámjegyzék mindkét részről ugyan az valt. A’ szerződés’ életbeléptetése előtt egyik és másik részről nem maradtak el a’ feljajdulások , szokott kísérete a’ legüdvösb újításoknak. Hanem csak hamar a’ szerződés' életbelépte után a' világos haszon előtt mindenki megadta magát. A’ példa vonz : csakhamar több apró statusok csatlakoz­tak Poroszországhoz, később nagyobb és ollyan csatlakozás is történt , melly teljesen jogosított mindenkit a’ reményre, hogy csakhamar Németország’ legnagyobb része ugyanazon rendszer alá fog egyesülni. Bavária , Würtenberg és a’ Hohenzollerni két fejede­lemség 1827-ben egymás közt vámszövetséget alkottak, és a’ porosz hesseni egylettel viszonyos kereskedelmi kedvez­mények iránt egyezkedtek. 1833. mart. 22-én a’ két egye­sület összeolvadt, azaz: Bavaria, Würtenberg és a­ két Hohenzollerni fejedelemség az előbbeni szerződésben kikö­töttektől egészen elállottak. A’ szász királyság az 1833-iki mart. 30-iki szerződés által csatlakozott; példáját követték Schwwarzburg és Reuss. Végre hosszas vita után a’ badeni nagyherczegség és a’ nassaui herczegség az 1835. aug. 12. és dec. 10-iki, Frankfurt pedig az 1836. jun. 2-ki szerző­dés által egyesültek. Mellőzve a’ többi később egyesült apró fejedelemségek’, herczegségek’ és grófságok’ neveit, csak azt jegyezzük meg , hogy a’ vámszövetség ma 8,392­­ mfdet foglal el, népességre több 27 milliónál. Határai ke­letre Orosz- és Lengyelország, délre Ausztria és Helvetia, nyugotra Francziaország, északnyugotra Belgium, *­ végre északra Hanovera és a’ több északnémetországi statu­sok, mellyek még nem egyesültek. A’ vámszövetség’ jövedelmét teszik a’ ki- be- és átvi— *) Melly közelebb szinte csatlakozott a’ szövetséghez. — Sz. 66*

Next