Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-04 / 567. szám

csupán drámai oldalát veszik fel a’ dolognak , mint azon fontosságot, melly a’király’ szavaiban a’ protestáns egyháznak visszaadandó episcopalis jogokban, létezik. A’ Journal des Debats ez ügyben következő érdekes módon nyilatkozik: Miután a’ berlini városi tanácsnak a’ ki­rály’ elébe terjesztett felirata és a’ király* felelete hi­vatalos alakban előttünk van , most már jobban megítélhet­jük ezeket. Nem akadunk fel az alakon. Mit kíván a’ berlini városi tanács ? Teljes fentartását annak, mit mi Franczia­­országban gondolkozási szabadságnak nevezünk. A nehéz­ség ezen gondolkozási szabadsággal abban áll, hogy annyira lehet terjeszteni, mennyire mind azok akarják, kik vele élnek , ’s mindezek a’ protestáns egyházban megmaradhat­nak,’s azokhoz számittathatnak A’ király nem igy nyilatkozik. És bárha emlékeztet , hogy az egyházi hatalom a’ refor­mata’ első főnökei által a’ fejedelmeknek adatott át, a’ pa­­naszkodókat synodusra utasítja. Egy pillanatra e’ vitában nekünk minden különösnek látszik. Francziaországban, hála istennek , ritkán történik , hogy a’ helyhatóságok politicával foglalkozzanak , philosophiával és theologiával pedig épen soha. A’ berlini városi tanács’ felirata egy darab­ leczkének látszik egy rationalista professortól. A’ franczia lélek, ter­mészete szerint, szereti az eszméket tisztán, és a’dolgokat határozottan tekinteni, ’s a’ catholicus szellem , szigorú egységével, nálunk mély gyökeret vert. Mi alig foghatjuk fel azon keresztyénséget, melly kifejlődésében mindent ma­gában kíván foglalni, ’s még azon jogot is , magát a’ ke­­resztyénséget tagadni. Egyház alatt , véleményünk szerint valóságos közösségét avagy egyesületét értjük olly embe­reknek , kik azon egy hitvallás által köttetnek egymáshoz, bárminek legyenek ezen hitvallásnak czikkei. Ha a’ szent írásnak szent voltát el nem ismerjük , ha lelkünk’ kápráza­­tait (?) szabadon akarjuk követni , Francziaországban azt mondjuk : nem vagyok többé keresztyén. Avagy keresz­­tyénség az, mikép’ a’ berlini városi tanács sejtetni engedi, elhagyni minden formát, minden symbolumot, minden te­kintélyt, és keresni az igazságot minden akadály, minden gát nélkül, bármi­nemű legyen is az ? Az illy keresztyén­séget mi phdosophiának nevezzük. Ez az evangélium’ hir­detése előtt született , Socrates és Plato ismerek azt, ’s most a’ világban lelkiismereti szabadságnak neveztetik. Más tekintetben, reánk nézve,kik a’ képviseleti kormány’ rendes szabályaihoz szoktunk, valami idegenitő van esten közvet­len közlekedésben király és alattvalói között. Ez sok sza­badság, és nem elég szabadság. Sok szabadság, mivel a’ felelősség a’ helyett, hogy a’ ministereknél megállapodnék, a’ királyt keresi fel. A’ közép tagok el vannak nyom­va. A’ m­iisterekröl olly kevés szó van , mintha valóság­gal nem is léteznének. Az ellenzék kétségtelenül tisztelet­teljes , de még is király lép a’ szószékre népe’ és Európa’ szemei előtt felelni. Illy magas rangú szónokkal a’ vita ter­mészetesen nem tarthat sokáig, ’s ezért mondtuk mi más részről, hogy itt nincs elég szabadság. Jobban rendezett alkotmány melle­t a’berlini városi tanács nem vitt volna olly szerepet, melly őt nem illeti, ’s a’kormány a’vi­tába a’ ministerek’ személyeivel és nem a’ királyéval ele­gyedett volna ; a’ vita nem szoritkozott volna rövid pár­beszédre; 's a’ közvélemény, mellynek jogszerű eszköze lett volna magának kihallgattatást szerezni, soha sem jött volna olly helyzetbe , hogy helytelen eszközök­höz nyúljon. Ez a’ mi ítéletünk franczia szempontból. Nem­zeti eszméink azonban ne akadályoztassanak meg nyilvání­tani, minő megható és magasztos jelleme volt ezen jelenet­nek , mellyben mindkét részről olly becsület és hűség nyilatkozott.Poroszországban még nincs politicai szabadság, de van egy más nemű, mellyet mindig becsülettel hasznalt, ’s mellyet fejedelmei, — nem kevésbbé ritka dolog, — tisz­telni tudtak, ’s ez a’ lelki szabadság, a’ porosz nép, már egy százada, azon rendkívüli tüneményt mutatja fel a’ világ­nak , mikép’ lehet a’ határtalan hatalom , a’ csak nem egé­szen határtalan gondolkozási függetlenséggel egyetértés­ben. Az ember hajlandó volna hinni, hogy Poroszország valami titkot talált fel, mit másutt még mindig keresnek, a’ világi és egyházi hatalom’ szövetségének titkát. A’ király­nak a’ berlini városi tanácsosai történt utóbbi beszélgetése’ alkalmával ezen két hatalom ugyan egymással szemközt állott, de beszédük régi és rendithetlen egy­ességre muta­tott. Theologiailag szólva, a’ berlini városi tanács átléphető határait; politicailag azonban egyetlen szót sem lehet a’ feliratban helyteleníteni; egyetlen szó sincs, melly vala­­melly párt’ forradalmi szellemére, vakmerőségére mutatna. Ellenkezőleg, minden mély tiszteletet lehel a’ királyság , ’s teljes bizalmat a’ király’ személye iránt. Azon pillanatban, midőn a’ kedélyek ennyire forrongásban vannak , a’ városi tanács nagy eszélylyel kikerülte a’ politicai kérdést a’ vál­ásivá, összezavarni, ’s legkisebb czélzást sem ten arra. A’­­ más részről, még szemrehányásaiban is , a’ jó aka­ra­ts kiritet azon hangján szólott, melly képes a’ szive­ket megnyerni. Mint fejedelem szólott, de mint olly feje­­delem a­ hatalmasak legvalód­bb alapját a’ közokosságra építi. Ez olly jelenet ismételjük, mellyben nagyszerűség Van,V .e? SZOlvV SzéP b°TM*ny, mellyben az uralkodás, határtalan jogok mérsékelve vannak a*fejedelem* és alattvalói kölcsönös vonzalma, ’s a’ barátság­ és tisz­telet’ kölcsönös kicserélése által. Ennél csak alkotmányos monarchia jobb. Mindent megfontolva , mi Poroszország’ jövőjében semmi nyugtalanítót sem találunk , hogy a’ berlini városi tanács’ felirata és a’ király’ felelete közre tétetett. Ezen jelenet’ nyilvánosságra hozatalának követ­kezése lesz, hogy a’ kedélyekre szállni készülő boron­gást eloszlatja. A’ theologiai és egyház-fegyelmi kérdés a’ synodusokra utasitatott; a’ lelkiismereti szabadság nem­­ szenved rövidséget , ez a’ főtekintet. A’ hatalom Porosz­­országban két alapon nyugszik , a’ jó közigazgatáson ’s az értelem’ működésén alapult szabadságon. Csak ha a’ köz­­igazgatás , melly sz­­id és jó, akadékoskodó és elnyomó volna , vagy ha a’ porosz nép, melly a’ protestantismus és philosophia által m­egszokta a’vizsgálati jogot nagyban hasz­nálni, valamelly nyugtalan és elnyomó orthodoxia’ ellenében látná magát, csak ekkor lehetne forradalomtól félni’stb.Mi Po­roszországnak képviseleti intézményeket kivárunk; egyéb­iránt még várhat, ’s békességgel fog várni, mivel már bírja, mit ezen intézményeknek csak nagyobbitari feladata — az erkölcsi szabadságot. Ki Poroszországtól ezen szabad­ságot elvenni megkísértené, szivét sértené meg annak , ’s legyőzhetlen ellenállást idézne elő. Minő eszköze van tehát a’ kormánynak azon kellemetlen helyzetből, mellybe jelen­leg a’ vallási ügyek bonyolítók, megszabadulni? Mi csak egyet ismerünk: minél kevesebbet avatkozzék azokba, s engedje át azt a’ szabad tárgyalásnak. Ezen politica nem fog uj lenni. Ha a’ porosz kormány ezt követni fogja , régi szokásához , a’ protestantismus’ és saját szelleméhez hű fog maradni.“ ANGLIA. Thiers oct. 21-én eltávozott Londonból vissza hazájába. A’ Temze-tunnel’ részvényeseitől megakarják ezt venni. A’ vevő egy vasúti társaság, melly a’ tunnelen át össze akarja kötni egymással a’ londoni pályaféket. A’ tunnel ed­dig még a’ kormány által a’ társaságnak adott kölcsön’ ka­matait sem hozta be. A’ vevő vasúti társaság feleáron akar­ja magához váltani, mire, mint mondják, a’ részvénybirto­kosok igen hajlandók. Minő nagy mértékben űzik nagy városokban a’ nyegle­séget, szolgáljon erre például, hogy Londonban nem régi­ben három léghajó emelkedett fel, mellyek papírokat hul­lattak alá. A’papírok darabig tömegben hullottak, majd szétszórva ezerenként, ’s ellepték a’ tetőket és utczákat. Hirdetményei valának ezek egy uj hírlapnak. — Most Lon­donban már politicai zsebkendő is jelenik meg rendesen, azaz, gyolcsra nyomott hírlap. A’Charivari azt mondja, hogy a’ mostani juste milieu , melly a’ jó tettekre igen önző és aluszékony,derék bűnökre pedig gyáva és te­hetetlen, nem érdemes egyébre mint arra, hogy az ember orrát belefujja. Az angol lapok ’s utánok a’ francziák egy levelét közlik Brougham lordnak , mellyet egy franczia ismerősé­hez intézett, ön kérdez engem, mond a’ levél, ha valljon a’ szives egyetértés (entente coreiale) nálunk nemzeti és szivbeli érzelem-e. Ön átfogja látni, hogy ezen ügy inkább két fejedelem mint két nép közé tartozik , ’s kétségeinek eloszlatására idézze elő igen sa­nálatos kitételeit némelly lapjainknak, kik semmit sem tudnak, és némelly parlamenti személyeknek, kik többet tudhatnának. Egy szót se higyyen ön ezekből, és legkisebb kétsége se maradjon fel önnek. Nem habozok önt biztosítani, hogy politikánkban semmi sincs bizonyosabb, mint minden pártnak jó érzése Franczia­­ország iránt, és semmi sem lehetne népszerűtlenebb , mint a’ legkisebb idegenség a’ két udvar között.­­- Ugyan azon személyek,kiket önlegkevésbbé vélne hajlandóknak a’baráti viszonyokhoz, barátai a’békének, ’s ha, mitől isten mentsen meg, valaha legkisebb jelensége mutatkoznék a' két udvar közötti versenygésnek,il­yeneknek nyilatkoznának. Ha ezen érzelem csupán a’két fejedelem között léteznék is , már ez maga is igen fontos volna a’jó ügyre nézve. Azon fejedelem’ magas tulajdonai, ki, Europa’szerencséjére, önöket kor­mányozza, eléggé ismeretesek, ’s mi a’mi királynőnket illeti, én biztosíthatom önt, hogy­­ megtudta szerezni a’ legmélyebb tiszteletet, ’s megérdemlette a’ legnagyobb bi­zalmat minden ember’ részéről, kinek legkisebb befolyása van, 's kinek pártolása értékkel bir, bámulatos tehetsége által a’ közügyekhez, és szigorú és hű jellemével, mit olly ritkán találhatni a’ fejedelmeknél, ’s még ritkábban (bo­csássa meg ön az udvariatlanságot) a’ fejedelemneknél (princesses) ’stb. Egyébiránt megvallom, az én nyugtalan­ságom az őshazájának több személyei iránt,kik magas pol­­czon állanak, ’s kik nem gonoszak, nem szűnt meg egé­szen. Én önnel egy véleményben vagyok, ’s azt tartom, hogy ezen személyek , kiknek némellyikét én őszintén tisz­telek és becsülök, ha ministerek volnának, sohasem vol­nának hadakozó politica’ emberei; de miután már felinge­­relték a’ párisi vulcanisalt szellemet (bocsánat a’ kitételért), miután felgerjeszték a’kávéházakat, a’saxonokat, a’hír­lapokat, a’ félzsoldban élő tiszteket, az izgatókat, az izgatónő­­ket (ismét bocsánat a’ szóért) a háborút sürgetni, lehet-e hinni, hogy elég erősek lesznek lecsillapítani a’ vihart? Ez, mondja ön, csak azért történt, hogy a’ ministeriumot meg­buktassák , ezért hirdetnek Anglia ellen gyülölséget, Anglia ellen, melly szereti és tiszteli Francziaországot,és soha sem szűnt meg elismerni hadi és polgári dicsőségét. De ki felel róla, hogy megbuktatván a­ ministériumot, nem fogják e­­lrontani ezen békés állapotot, mellyet maguk is sajnálná­nak elrontani, é s mellyet örökölni szeretnének ? Azt ér­tem, ha egy örökös halálát kívánja elődének, hogy szép palotáját örökölhesse; de ha azt látom, hogy ezen örökös nem elégszik meg a’ tulajdonos’ megrettentésére tüzet ki­áltani, hogy ez az ablakon kiugordjék, de valósággal is felgyújtja a’ házat, azon reményben, hogy majd eltudja ol­tani, ha a’ tulajdonos nyakát szegte, az illyen terv’v­eszé­­lyes és erkölcsös voltát nem értem. Ezen urak’ tervének sikerültén , ha a’ jó egyetértés megszűnnék a’ két ország között, mi, kik barátai vagyunk a’ békének, nem eléged­nénk meg azzal, hogy a’ háború komoly szándék nélkül okoztatott. Ha nem csalatkozom, önnek némelly barátai­ra , könnyen lehetne alkalmazni eszméimet­­stb. Mi ön­nek Izlandról mondott szavait illeti , önöknek harczi villámaik ne számítsanak birodalmunk­ ezen részére; semmi sem gyengébb az izlandi angolellenes pártnál. Mi itt jól tud­juk (mit önök mélyen feledni látszanak Francziaországban), hogy mindazon izlandi beszédek és mentingek csak zajt és füstöt okoznak. Az izgatok pénzt akarnak szerezni; a’ többi főnökök szeretik a* zajt; de egyik sem merne egy lépéssel sem tovább menni, ’s én biztosíthatom önt, h­gy egyik sem gondol többre. Addig is míg kormányunk az izlandi népet kielégítheti, papjaik már megvannak egymás között oszolva , ’s az izgatok nem tudják, mit cselekedjenek. Igaz hogy Izland szenved; de szenvedéseinek legnagyobb része a’ törvényhozás által nem orvosolható visszaélésekből ered. Ezen baj a’ társasén rendszerből ’s a’ birtok’ felositása’ állapotából ered. Ezek olly sebek, mellyekre a’legesztele­­nebb izgatók sem merték valaha kezöket emelni. Ishitetteko. ESKÜTTSZÉKI ELJÁRÁS. XV. Fejezet. Az es­kü­dtbíróság’ előtti eljárásról. (Folytatás.) „366. §. A’ 365-ik §. első ’s második kérdésén kívül , a’ többiekben foglalt egyéb akár terhelő, akár enyhítő kö­rülményekre nézve az egyszerű többség határoz.“ „367. §. Szavazatok’ egyenlőségében a’ vádlottra eny­hébb vélemény válik határozattá.“ „368. §. Miután az esküdtek mindenik kérdésre igen­nel vagy nemmel feleltek , ’s feleleteiket az elnöktől kapott kérdések mögé elöljárójuk által följegyezteték ’s vele alá­íratták, a’ teremben, helyükön mindnyájan megjelennek. Ekkor az elöljáró fölkelvén székéből ’s a’ törvényszék felé ’fordulván , fenhangon kijelenti: „az esküdtszék’ határozata bűnös“ vagy „nem bűnös“ , ’s egyszersmind a’ feleletet a’ pörrel együtt irásban az elnöknek átnyújtja, ki ezt a’ jegy­zővel egyetemben szinte aláírja.“ „369. §. Ha az esküitek nem feleltek volna minden kér­désre, vagy határozásképre nem e’ két felelet közül egyi­ket mondták volna ki : „bűnös“ vagy “nem bűnös“, vagy ha­­ valamelyike az esküdteknek a’határozatot nem a’törvényes többség szerint hozotnak nyilvánítaná, az elnök az esküd­te­k­­­eket visszaküldi, és őket mind addig együtt tartja , míg az­­ említettekhez képest teljes, törvényszerű és kifogáson felüli határozatot nem hoztak. De az elnök köteles őket ér­tesíteni, hogy a’ melly kérdésekre törvényszerűen feleltek, s azokat többé meg nem változtathatják.“ „370. §. Ha azonban az esküüttszék’határozata „bűnöst“­­ mondván , a’ törvényszék’ tagjai mindnyájan úgy vannak­­ meggyőződve, hogy az esküdtek a’törvényes formák’ meg­­­­tartása mellett is, az ügy’ lényegére nézve hibáztak , a’ törvényszéknek joga van , de nem fölhívásra , hanem csak hivatal­ból és rögtön az esküdtszék’határozatának meghallása után ítéletét felfüggeszteni , ’s a’ legközelebbi ülésben az ügyet új esküdtszék’ elébe terjeszteni. Ez uj esküdtszéknek tagja az előbbeni 12 közül egy sem lehet. De a’ felfüggesz­tésnek egy ügyben csak egyszer van helye; az uj esküdt­szék’ határozata után , bár az egyezzék i°­ az elsőével , a’ törvényszék köteles tírszínt alkalmazni a’ törvényt. Hol az esküdtszék feloldoz , ott a’ fel­függesztésnek nincs helye.“ „371­ §. Az előbbi 370. §-beli eseten kívül az itélő­­esküdtszék’ határozata soha és senki által föl nem fü­ggesz­­tethetik.“ B. A’törvény’ alkalmazásáról. „372. §. Az esküdtszék’ határozata a’ 368. §. szerint ki­­jelentetvén , az elnök a’ vádlottat előrendeli, ’s neki az es­küttszék’ határozata a’ jegyző által felolvastatik.“ „373. §. A’ törvényszéki bírák, előbb még a’ 376. 384. 385. §. szerint a’ közvádlót, a’vádlottat és sértett, felet kihallgatván, egymás közt , szavazattöbbséggel , vagy a’ teremben lassú hangon végeznek , vagy e’ végett szoká­­jokba visszavonulnak ; de az ítélet az elnök által fenhangon, nyilvános ülésben ’s a’ vádlott’ jelenlétében hirdettetik ki. Egyszersmind felolvassa azon törvényt is , mellyen az íté­let állapittatik.“ „374. §. Az ítéletet aztán a’jegyző foglalja írásba , ki ebbe a’ felolvasott törvény’ szavait is tartozik beigtatni. Az ítéletnek legfölebl. 24 óra alatt, a’ jegyzőn kívül az ítélő törvényszék* mind azon tagja által alá kell irattatnia, kik az ítéletben rész vevek.“ „375. §. Midőn a’ vádlott nem bűnösnek nyilvánittatik, az elnök által vád alóli feloldoztatása kimondatván, ez egy­szersmind azonnali szabadon eresztését is elrendeli, hacsak letartóztatására más törvényes ok nincsen.“ „376. § De a’ nem bűnös határozatnak esetében is, a’ felold­ózó ítélet előtt mind a’ közvádló, mind a’ sértett fé­l, vagy ha ez sem maga jelen , sem védője nem volna, e’ he­lyett is a’közvádló, mind végre az I. R. XXV- ik fejezet­­­­beli hamis feladásból származott kárra nézve a’vádlott is ki­ll hallgatandók. E’ szerint a’ végítélet úgy a’ sértett fél, mint­­ a’ vádlott’ említett polgári keresetének meghatározására ki­­t terjed, ha az bebizonyitottnak találtatik; ellenkező esetben a keresetére nézve a’sértett fél polgári, a’ vádlott pedig­­ tetszése szerint vagy polgári bíróság’ el be, vagy az I R. , 260, 261, 262. §§ értelmében külön büntető közkereset’ indítására utasittatik.“ „377. §. Ez okból polgári kéreseiével előállani mind a’ sértett fél, vagy bár vele ez föl nem lépett, helyette hivata­lánál fogva a’ közvádló , mind a’ vádlott a’ végítélet előtt tartozik, később előadott kereset ez el árasnál nem fog figyelembe vétetni. 378 §. Ha a’ vádlott’ értéke az összes kár’ megtérí­tésére nem elégséges , akkor a’ polgári keresettel fellépett­­ felet illeti az elsőbbség; a’ többi kárvallottakra nézve pedig aránylag­ kárpótlás rendeltetik ; és ennek helye van akkor 73.

Next