Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-16 / 574. szám

tait. Egyébiránt bővebb tudósításokat szerezhetni róla­­ Kard­aff-testvérek’“ kereskedésében a’ váczi-utczában. a ” —■ E’ napokban egy uri-utcza’ szegletén levő ’ könyv- i kereskedés’ kirakatának ’s ajtajának üvegtábláit egy pa­rasztkocsi bezúzta. Az ajtó’ táblájára a’ Honderű’ nagy be­­tiltó előfizetési hirdetése volt ragasztva, ’s az is beszakadt. Vannak, kik ezt ominosus eseménynek és tudománynak hajlandók tekinteni. Isten legyen izgalmas neki és a’ szü­letendő német textusnak és Vörösmarty’ eredus költemé­nyei’ bágyadt fordításainak, valamint szinte Bernát Gáspár’ át nem fordítható eredeti frescoképeinek. — Tegnap elött a’ megyei gyűlés’ alkalmával, magából az előteremből, egy népszerű táblabirónak köpönyege — tisztességgel legyen illy szent helyről mondva — ellopa­­tott. A’ táblabiró ur e’ kellemetlen alkalmatlanságot a’ nemesis’ méltó büntetésekint véve, miután, mint mondá , a’ köpönyegre, védegyleti tag létére, külföldi bársonygallért varratott! Reméljük , hogy e’ clades után máskor óvatosabb leend a’ gallérok’ csináltatásában. — Egy helybeli „középrend“ Bánk bánnak legutóbbi adatása’ alkalmával azon csodálkozott, hol vették magokat hazánkban már II. Endre alatt a’ vasutak? A’ darabban elő­jövő Peturban helyett t. i. mindig Rotourbahn-t értett a’ jámbor. — A’ jelen szűk időben, minden élelmi­szerek fölötte megdrágulván, nem lesz talán érdektelen egy tápnak költ­ségbe is alig kerülő szaporítására megtanítani a'közönséget. Fővárosunkban első szükségű élelmi csikkek közé tartozik a’ tej, de a’ tejárusok, a’ fogyasztást tejjel kielégíteni nem bírván , pótléktejhez folyamodnak, melly készül e’ követ­kező recipe szerint : Végy egy garas- ára jó habzó szappant, Végy egy messzely tejet, Végy egy messzely vizet. Egy edényben habard ezeket mind addig, mig a’ folyadék jó habos leend , azután ezt leszűrvén megihatod: a’ szappan pedig további használatra ismét megmarad. Ek­­kép’ lehet egy garas-ára szappannal 300 iteze tejet is ké­­l sziteni; a’ viz semmibe sem kerül, a’ szappanból pedig min­den kezére esik ’/joo rész krajezár- áru.— Hi ki az ekkép’ készült tejet jónak nem hiheti , ne sajnáljon a’ bástya-és zöldfa- utczák’ szegletén levő gr. Vay-ház előtt ülő tejárus­­néhoz kijőni, látni fogja, hogy az ekkép’ készült tej meg­iható , mert pénzért is elkapják; — vagy ha valaki a’ keze­lést puszta leírásból meg nem tanulhatná, a’ tejárusnék díj­mentesen is megtanitandják , mivel az egész világ’ szeme’ láttára csinálják a’ tejet, ’s mi is egyiktől láttuk. — □ Törvényh­atósági elo­dok, PESTMEGYE. Harmadik napján a’ közgyűlésnek, nov.­­ 13-án, a’ tek. Rendek hamis váltókkal foglalkoztak.­­ Novemb. 14-kén, a’ tegnapelőtti ülés’ jegyzőkönyve­t hitelesíttetvén, alkalom szolgáltatott annak megpen-­­­ditésére , hogy be kellene a’ jegyzőkönyvbe tenni , mi­­j szerint azt a’többség hozta,’s emlittessék meg a’ kevesebb-­­­­ég’ véleménye is. — Mint igen természetes , ezeknek­­ mellőzésével történt meg a’ hitelesítés , ’s legfölebb cso­dálkoztak Pestmegye’ rendei, mikép’ lehet már az illyenek­­­­röl csupán szólani is. Az elnök főispáni helyettes előadá,­­ hogy akármikor elnöki ellenmondását jegyzőkönyvbe kívánta iktattatni, az mindannyiszor, mint a’törvényes szokással össze nem egyeztethető, nem teljesittetett, mennyivel in­kább nem teljesíthető tehát a’ kevesebbségi ellenvélemény’­­ beiktatásának kívánsága. Ezt kívánni valóban csupa idő-­­ vesztegetés, és igen nagy járatlanságot árul el a’ közügyek’­­ mezején. Eiután a’ budai kath. egyházkerület’ ellenmondása ol­vastatott fel, H. J. lelkész’ feladása iránt. Az illető viszonti ellenmondását nyilvánította. Majd indítvány létetett a’ katonai és vendég-előfogatok’ kiszolgáltatása iránt. E’ tárgy a’ megyében k. biztosi és küldöttségi vizsgalat alatt lévén, ennek folyama mellett maradnak a’ rendek. Végül egy életbevágó kérdés, a’ hús’ ára, került sző­nyegre. Nagy nemzeti vita után elhatároztatott, hogy dec.­­ 15-től kezdve a’ hús’ ára két hrral fellebb, 16 krra emel- t­ tessék. — I. J.­­ NÓGRÁDBÓL, nov. 11-én. Közgyűlésünkön felolvas­tatván az időközi kúgyülérek’ jegyzőkönyvei, figyelmet gerjesztett azon, oct. 6-án költ kisgyülési végzés, melly, a’ hevesmegyei uj főispáni helyettes’ székfoglalására, kül­döttséget rendelt. Szóltak e’ tárgyban harminczhatan. — K. F. lelkesítő szónoklattal nyitá meg a’ tanácskozást. — Elmondá, miként az elvet kimondani ’s a’ cselekvés­ terén ellenkezőt tanúsítani, nem csak nem használ, de magát az elvet, gyönge morális állásunk miatt, prostitutióba hozza, elsők emelénk aggódó szót, kik először hívák fel az ország’ törvényhatóságait éber figyelemre, — mint képpé, lépjünk a'haza és a’ legközelebbi or­­szággyűlés eb­be ha még .• Bod.pe­li Hiradó’ Gálán ki.8é koránt, a győzelem- rivalgó gúnyolódásainak tár­éia"1 etéok, oil, fraci,által melly, közgyülésileg ki­mondott elvünkkel következetlenül, küldöttséget neveze, ,l .TPI J- d'MM'lásere mell, aggodalmunkat csak nö­­velheté. Azért a kisgyűlés’ végzését rászaltatni és ezt Hevesmegyének megiratni javalja. — Erre B­­l.— emelt szót, egyedül az elnököt kárhoztatván, miért terjeszté e’ tárgyat tanácskozás alá, melly a’ megye’ szellemével illy ellentétben álló végzést idézhetett elő.—Az e­ln­ö­k K.’ beszédét fejtegetés nélkül hagyja , mert as, a’ tanácskozás’ mezején forog, de B.—’ elvének veszedelmes oldalát mu­togatja, mellyet majd az ellenzék ellen is csak úgy hasz­nálhatnak elnök, mint azt B.— most a’ conservativok el­len használtatni kívánta volna; midőn mégis szilárd állása elnöknek csak addig lehet, míg minden párt iránt méltányos, és, tisztelve a’ közönség’ jogait, a’ tárgy’ megbirálását nem önkényétől, de a’ közönség’akaratától függeszti föl, mint azt jelen esetben ő is tévé. Egyébiránt politicai életét leple­zetlenül a’ közönség’ bírálatára bízza. K. K. megyénk’ leg­ékesebb szónoka:a’ kegyeleteket tiszteletben kivánja tartatni, illy kegyeletnek tartja egy megyének szomszéda’ örömébeni részvétét; de most nem olly időt élünk, melly­ben egy tör­vényhatóság’ örömét a’ szomszéd föltétlenül ossza ; Heves örülhet, mert a’ személyben jó cserét remél, de Nógrád ag­­gódhatik, mert elve más. Előhozott egy ó statútumot, (a’ tengermellék’ visszakapcsoltatásakor hozottat) , melly a’ kisgyüléseket tisztelgő küldöttségek’ nevezésétől eltiltja ; nem kárhoztatja szónok annyira a’ gyűlést, de azon ró­mai’ példájával élvén , ki azt mondá : „válasszátok a’ leg­­bölcsebbet és legérdemesebbet“ — az elnök alispánt kárhoztatja leginkább ebibéli eljárásáért. F.— aljegyző: felhozá az elavult statútum’ ellenében a’ több évi ellen­kező gyakorlatot, állitá , hogy e’ küldöttség a’ megye’ előbbi végzésével ellentétben nincs, mert Hevesnek ad­ministratori, még az uj rendszer’ rebesgetése előtt, volt; volt pedig a’törvényben gyökerezve, melly sokszor megürülő hivatalokhoz kapcsolt főispánságokat helyettesittetni enged. Jelen változás pedig az egyénben , Hevesnek mindeneset­re örvendetes. Sz.— H.—, egyike legszebb kapacitásaink­­nak , megjegyzé, hogy ez még ki nem zárja azt , hogy ha uj rendszer csakugyan van, a’ megye pedig, kimond­ván ez iránti aggodalmát, következetesen választmányt nem küldhetett. A’ közgyűlés’ tagadhatatlan joga lévén pedig, a’ kisgyülés’ végzéseit megváltoztatni, midőn ez már sikerbe ment, ez máskép’ nem történhetik, mint jegyző­könyvileg történendő nem helyeslés ’s a’ tévedésben levő Heves’ értesítése által­ A’ tárgy iránti többség már tisztá­ban volt, hogy a’ kisgyülés’ végzését helyben hagyni nem lehet , csak a’ „roszalás“ és „nem-helyeslés“ Hevesseli „közlés“ és „nem-közlés“ közt volt még véleménykülönbség, és ha elvek közé sorozhatjuk az embert, úgy azoknak ki­törései, kik „a’felelősséget a’gyűlésről levonva , egyedül az elnökre kivánák hárítani.“— Felhozatott, hogy az elnök­nek, néhány tőle függő embert összeszedve , kiforgatni a’ megye’ végzéseit könnyű; válaszoltatott, hogy ámbár a’ kisgyűlés, végzés által megalapított időben és magában a’ székvárosban tartatott , még felesleges óvatosságból me­­gyeszerte köröztetett is. Nem akarom a’ vitatkozások’ to­vábbi elősorolásával fárasztani az olvasót, hisz’ki megyei gyűléseket ismer, az ismétlések’ lélekölő seregével régen találkozott. Tudja jól, hogy, ki beszédét illy mondásokkal kezdi: „személyeskedni nem akarok“ — mind végig a’ személytől megválni nem hir, — tudja jól, hogy, ki »rövi­den“ ’s „csak a’ dologhoz“ igér szónokolni, leghosszadal­­masabban ’s legerősebben beszél; ’s ki pártjának nagyszol­­gálatokat vél tenni, sokszor olly térre vezeti ügyét, hál a’ jobb habozni kezd , nem jobb volna-e visszatérni, vagy a’ már felszított lelkesedést eszméinek hideg vizével leönti. — Nem akarom,főkép’mai vitatkozásunk’sok részleteit,tovább fe­szegetni, nehogy az olvasó, ki megyénk’tanácskozásait eddig férfias higgadtságukról ismeré , azt legyen kénytelen hinni, hogy mi is azon megyék közé sülyedénk, mellyek tán sö­tétben tanácskozni sem tudnának már, mert nem látnák, melly elvet ki véd. — ’S hisz’ gyűlésünk csakhamar vissza­nyeré a’ régi nyugalmat, megyénk még erősebb, hogy sem egy kis szél el bírja ragadni. Végzésünk lett: „hogy a’ kis gyűlés’ eljárása jegyzőkönyvileg nem helyeseltetik, áprilisi végzésünk’ szellemével ellenkezvén. Tanulja meg a’ B.P. Híradó, hogy nem mindig az örül legjobban, ki legkoráb­ban. Mert, mint egy jeles iró mondá: „a’ fa elhullatja leve­leit , de a’ fa azért gyarapul.“ Második napon, e’ végzés’ logicai következményéül, el­határozók , hogy bárkinek , ’s így szeretett főispánunk he­lyett a’ netalán kinevezendő helyettesnek is, a’ megye’ ne­vében, a’ tisztikar vagy bárki által, történendő tisztelkedés eltiltatik; e’ végzést előlegesen az is javalván, hogy az elv’ tisztasága ’s személytöli függetlensége annál inkább kitűnjék. Ez alkalommal Z. J. gr. szép képet tüntetett elő Krisztusban,kit diszmenetben vivének Jeruzsálembe, hol né­hány nap múlva felfesziték; mit az elnök akként egészite ki, hogy bizonyosan minden becsületes embernek kedvesebb is leend, ha a’ megfeszitésseli fenyegetés előbb, bővebb ki­ismerése után pedig a’ tisztelet következend. Harmadik nap végzőibe ment, hogy a’nemesi pénz­tárból, minden elkerülhetlen szükségek’ fedezése után, fen­­maradandó pénzöszlet gabona’összevásárlására fordittassék, melly, tavaszszal mérsékelt áron eladatván,a’ szükséget eny­hítse. K.— indítványára, H. I. tudományos becsű könyv­tárának, a’ nemzet’ részére történendő,megszerzése iránt lé­pések történtek. Sz. I. kineveztetése velünk közöltetvén, az egyénre nézve ugyan örömünket jelentők ki, de a’ h.tanács, törvén­y által lévén elrendezve , az iránt óvásunkat tettük. — Varasd’ levelét vettük, mellyben Ennek a’ főispánság­­tól por nélküli elmozdittatását panaszol­ja, ’s ügyét párto­lásunkba ajánlja, mi, rövid és férfias vitatkozás után, felírást ’s az o.gyűlésre feljegyeztetést szült. — Az éhség’ elhárí­tása iránt választmány küldetett ki. — Eddig ma, netalán még előforduló nevezetesebb tárgyakat sietend önnel kö­zölni — Timon. Tegyes kialesnéssyek. ADAKOZÁSOK. A’ Reguly-Társaság’ pénztárába i. e. sept. 3-kától november’ 10-kéig e’ következő részletek folytak be: a) Részvények 1845-re: Löw Lipót, Szép Károly, Breyer Gyu­la, Günsberger Lőrincz egyenként 2 ft; b) Adakozások: Pálffy ezredes, gr. Dessewffy Lajos hadnagy, szentgyörgyi Horváth László udv. fogalmazó, gr. Szapáry József egyenként 10 ft; Mé­száros Lázár alezredes, Ujhely Imre ezr. lelkész egyenként 6 ft; gr. Wenckheim Antal, b. Wenckheim László, Leitner százados, Radeczky százados, Dessen­ffy Kálmán százados, Fábry Lajos had­nagy, Diesbach főhadnagy, Sztrokay főhadnagy, gr. Zsigray Titus főhadnagy, gr. Ingelheim százados, b.Wimpften Kálmán kapitány, gr. Pejacsevich Sándor őrnagy, Addodi Granata maggiore egyen­ként 5 ft; Settala főhadnagy 4­ ft; Földváry Móricz 3 ft; Birkés Endre, Grubicy Albert kapitány-auditor, Horváth főhadnagy, An­­drián főhadnagy, Lichtenberg alezredes, Bobrovszky András őrs. lelkész, Harsányi Samu ref. tab pap, Kussevich Marczell kapitány egyenként 2 ft; Császny János kapitány 1 ft 30 kr ; Szakál La­jos, Lessner Bernát, Negro kapitány egyenként 1 ft 20 kr; Pon­­grácz Lajos, Hodossy Lajos, Simai, Omatta Zsigmond, Kori­­csánszky István, Kalmár Mihály, Hollósy József, Kaczir Dénes, Horváth M. Károly, Szép, Benzier Izrael, Strasser Rudolf főhad­nagy, Ottinger Gusztáv főhadnagy, Duschek József hadnagy, Fejér Ferencz hadnagy, Szaladin hadnagy, Hacke százados, gr. Borro­­mes főhadnagy, Starkmann József főhadnagy, Karl hadnagy, Bel­lini hadnagy, Justh Árpád kadét, Takács Károly kadéz­ őrmester, Mildmay hadnagy, Schautz­major, Liptay százados, Hermann fő­hadnagy, Beznák István hadnagy, Oszterhueber hadnagy, Ferdi­nand kapitány, Hinüber főhadnagy, Losert hadnagy, Taxis főhad­nagy, Kramer hadnagy, More Antal major, Watternandy kapitány, Jakson főhadnagy, egyenként 1 ft. Orbán, Tormássy Lajosné, Bázel, Ebenssauger Emánuel, Arnstein Hermán egyenként 40 km; Bleuer Ignácz, Spanier, Tachauer Salamon, Lackenbacher Lajos egyenként 30 km. Tormássy Lajos, Szalacz László, Augusz János, Tormássy Emília, Kemény, névtelen, Horoeiszter György, Spanraff Lajos, Deszáth József, Alapi Ignácz, Engelbert Ferencz, Tóth La­jos, Donnaberg Jakab, Németh János, Kaan Károly, Torges N. H., Tripammer, Welisch Emánuel, Wajdics György, Brunner József, Thein György egyenként 20 kr; Deutsch Samu 12 kr; Wol­­h­eim Emanuel 10 kr. — Együtt: 203 ft 12 kr. — Eddigi ösz­­szes bevétel: 977 ft 29 kr pengő. Antal Mihály s. k., társ. pénztérnök. 327 wxm­p­ex.». FRANCZIAORSZÁG­ban a’ közelebbi törvényhozás’ egyik főtárgya leend kétségkívül a’hitelrendszer’ szabályo­zása. E’ részben a’ franczia törvénykönyv még igen sok javitni valókkal bir. Ezeknek vitatása most napi­renden van. • A’ ministerium körleveleket bocsát, kérdéseket intéz a’ de­­partementokhoz ’S a’ sajtó is sok oldalról tájékozza e’kér­dést. Már más alkalommal közlöttük e’részben a’Journal des Debats’ nézeteit, melly lapban egy nagy statusgazda (Chevalier) nyilatkozik. Most lássunk némellyeket egy kö­zelebbi czikkből, melly a’ franczia törvénykönyv’ hiányait tárgyalja. Alapja , úgymond , minden hitelrendszernek a’ nyilvánosságban, azaz­­ a’ hypotheca’ bejegyzésében és a’ hypotheca által biztosítandó jog’ meghatározásában, áll. A’ franczia polgári törvénykönyv ez elv alól a’ férjhez ment nők­ és kiskorúakra nézve kivételt tesz , megengedvén, hogy férjeik’ ’s gyámjaik’ vagyona biztosításukra , általá­nosan és határozatlanul, — azaz minden bejegyzés nélkül — hypotheca legyen A’ törvényes hypotheca alatt ezt kell érteni. — Mondja ugyan a’ polgári törvénykönyv, hogy a’ férjek ’s gyámok, haláluk’ esetében pedig a’ fiscus, tartoz­nak azon hypothecát , mellyel birtokuk nejük’ vagy gyer­mekeik’ részére terhelve van, bejegyezni. De ezen rendel­kezés nem birván semmi sanctioval, ritkán teljesittetik, ’s tényleg körülbelöl már holt betű. — E’ rendszer hibás. A' titkos, általános és meg nem határozott hypothecák’ felta­lálásával hova lesz a’ nyilvánosság’ nagy elve, ezen védelv, melly azt kivánja, hogy minden birtok és birtokos’állása tudható legyen mindazok előtt, kiknek a’ tudás érdekükben áll ? Nők és kiskorúak azon elv’ jótékonyságával nem bír­nak. E’ kivétel a’ fő szabályt rontja meg. Mihelyt titkos hy­potheca van, már annyi, mintha minden hypotheca az volna: a’többiek’ nyilvánossága már csak lépvessző. Hiában mond­játok, hogy a’ házasság és gyámság nyilvános állapot, melly alkalmas egy harmadikat megóvni minden csalás ellen; a’ nyilvány nem áll mindig, főleg igen népes helyeken. Tehát azok , kik férj vagy gyámokkal szegődnek, semmi után ki nem kerülhetik a’ kelepcéét, mellyet a’ törvény látszik számukra vetni ’stb. Innen van azon idegenkedés , mellyet a’ tőkepénzesek mutatnak a’ hypothecára kölcsönzés iránt, és a’ földbirtok’ teljes hitelhiánya. A’ földbirtokos már csak az által , hogy nősült, legfontosabb jogai’ gyakorlatában háborittatik meg, javai elidegenithetlenek,’s a’ közforgalom­ból mintegy kiszakasztottaknak nyilvánitatnak, vagy ha ezen eltűrhetlen állapotból menekülni akar, kénytelen olly mód­hoz folyamodni, mellyet a’ törvény megenged, minthogy egyenesen nem tilt, de melly mégis csak a’ törvény’ ki­játszására szolgáló hátulsó ajtócska. Mit csinálnak illy eset­ben a’ férjek és azok, kikkel szerződnek? úgy egyezked­nek, hogy a’nő együtt sőt egyetemesen kötelezi magát férjével, és törvényes hypothecájáról lemond, vagy abban a’ hitelezőt helyettesíti. Minek czélja: megfosztani a’ nőt azon biztosítéktól , mellyet a’ törvény adott neki. S így a’ tör­vényhozás, túllépve a’határt sem érheté el, mit akart. A’ törvényes hypotheca igazi csalkép. ’S mégis csak öt ki­rályi törvényszék ’s a’ párisi törvénykar nyilatkozott e’ részben reform mellett . A’ reform’ emberei azzal álla­nak elő : szentségtörés a’ Napoleon’ művét érinteni. Illy­­nemű okoskodással élnek más országokban is a’ conserva­tivok. De ma már nem esküszünk a’ mester’ szavára. A’ be- 80*

Next