Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-01 / 599. szám

győződve, miként ez csak a* királyi biztos' jelenlétére ért­hető , miként már két ízben történt, mert cselekvő be­folyása akár a’ kijelölésre, akár a’ választásra az őseiktől öröklött ’s Rudolf király által megerősített szabadválasztás’ lényegével , kiváltságos ’s törvényes jogaikkal egyiránt összeütköznek, ’s ennélfogva a’ törvényhozás’ köréhez tar­tozik ; — azért kérik ő felségét, hogy a’ vádpontokat velők közleni, a’ tisztválasztást habár kb­. biztos’ közbejöttével, de szabadságaik’ épen tartásával tartatni ’s olly férfiút méltoztassék biztosnak kiküldeni, ki, az illyr felekezethez nem szilván, elleneikhez nem tartozik; végre az utolsó kir. biztosság’ vizsgálata iránti legfelsőbb válasznak kiadását ’s a’ hamis vádlóknak az 1805. 5. értelmébeni megfenyité­­sét kérik. Ezen felírás Zágrábmegyével közöltetni határoz­­tatott, ’s mivel báró Bedekovich Lajos alkanczellár, ő exc. mint nemes vidékünk’ valóságos ülnöke, két ízben közönségünk iránti rokonszenvéröl biztosítani méltóztatott, — ő excát külön levél által felszólítani határozó a’ köz­gyűlés , hogy a’ turmezei közönség’ jogait ezen főfontos­­ságu ügyben pártfogásával legfelsőbb helyen istápolni ke­gyeskedjék. — HILFÖLD. ANGLIA. Hir szerint lord John Russell már csakugyan megalakító ministeriumát. A’ tagok’ neveiről még nem va­gyunk értesülve; Palmerston lord alkalmasint kü­lügyminis­­ter, lord Beauvale pedig párisi angol követ. Beauvale lord, hajdani bécsi követ és korábban Sir F. Lamb, Melbourne lordnak testvére ’s Palmerston lordnak sógora , ki 1839- en Cowper lord’ özvegyét, Melbourne és Beauvale lordok’ testvérét vette el. Az uj ministerium hihetően azonnal fel fogja függeszteni a’ gabonatörvényeket kir. rendelet által, ’s uj parlamentet fog összehívni. Peel az uj ministeriumot pártolni fogja ezen eljárásában az alsóházban, Aberdeen A’ hosszú crisis alatt, mint mondják, Peel azt nyilat­koztatta a’ királynőnek, hogy Russellnek minden esetre kormányra kell jutnia. NÉMETORSZÁG. Würtenberg. A’ tübingai egye­tem Mohi professorban nevezetes tagját vesztette el köze­lebb. Mohi, követ akarván lenni, az illető válaszkerület’ egy tagjához , ki az ő ügyét előmozdítani magára vállalta, leve­let irt, melly természete szerint a’ választókkal megismer­tetett, későbben lapokba is átment, ’s ennek folytán a’ kormány által közelebb, professori hivatalától feloldva, ke­rületi kormánytanácsossá neveztetett, melly hivatalt ő el­vállalni nem akarván, jelenleg minden alkalmazás nélkül van. Érintett levelében Mohi az alkotmány’ némelly pont­jairól szólván, ’s mellesleg a’ legszélső ellenzéket követe­léseiben hátramaradással vádolván, következőleg folytatja : „Mi az anyagi és szellemi tökéletesedést illeti, nyíltan azon meggyőződésemet fejezem ki, hogy e’ részben igen sok tenni valónk van , ’s hogy a’ kormány halasztásáért, egy­kedvűségéért, tudatlanságáért, ’s egyes esetekben való­ságos káros lépéseiért a’ leghatározottabb kárhoztatást ér­demli. Ha mi erősen előre nem haladunk , úgy nem sokára igen sokban minden országtól elmaradunk. Az igazságki­­szolgáltatás’ körében a’ szóbeliség és nyilvánosság elleni iszony valóban gyermekes. Ha nekem részem volna a’ bün­tető eljárásmód’ vizsgálatában, nem nyugodnám meg, mig ezeket el nem érnék. A’ kormányzásban előttem az eszte­len papiros-kormány, az örökös irás és kenés valódi irtó­­zat. Csupa papirostól nem látjuk többé az életet, ’s ha az ügyek’ menetében egyszerűsítést ígérnek, még egy tuczet haszontalan jelentés és leirat jó hozzá. Jól tudom, hogy e’ részben a’ rendek közvetlenül semmit sem tehetnek , de addig ostorozhatják , ’s ezt tegyék is , ezen bureaucraticus tompaságot, mig egyszer ennek pártolói megbuknak. Hogy egyeseket említsek, úgy találom, hogy egész középité­­szeti rendszerünk (utak , vasutak , épületek) ösvé­nye a’ tudatlanságnak , tehetetlenségnek. Ezen iroda avas rendszer’ helyébe egészen újnak kell lépni. Milliókat szórunk ki évenként, ’s ezekért rész utakat, használhatlan házakat s hihetlen pályafőket csináltatunk. A’ rendek pénzt pénzre halmoznak , ’s a’ ministerek hibát hiba után követnek el. Ézen igy továbbá oktatási rendszerünk, külö­nösen pedig az ipartanodák’ rendszere, távolról sem o­lyan mint lehetne, és lenni kellene. Pedantéria, fonák fösvény­­ség, makacsság , röviden minden nemű tehetlenség sem­mire sem engedik azt jutni. Mi történik a’ föld’ szabaddá tétele ügyében ( Nem felelhetünk érte az isten előtt, hogy e részben hátrább vagyunk mint 28 évvel ezelőtt. A’ he­lyett, hogy a’ földbirtokosokhoz erősen közelednénk, ’s legalább a’ status* részéről mutatnánk nektek jó példát , nemcsak hogy a’ réginél maradunk , de azoknak még több előjogokat adunk, ’s a’ status uj tizedeket szed. Mit Ba­den, Hassia, Nassau tizedek előtt megtettek, nem tudják, vagy nem akarják nálunk megtenni. Mit ér a’ dicsekvés a’ földművelés’ előmozditásával, ha a’ paraszt továbbá is ter­hei alatt nyög! A’ statusadósságok’ kezelése bárminő fon­tos is, ’s fájdalom mindinkább az, a’ legroszabb egész Németországban , minden rendszer, minden előre való megfontolás nélkül csak egy félesztendőre is. Most pedig épen már elkezdők magunkat a’ zsidók’ kezeibe adni. Itt az ideje valamit tenni, ’s én bizonyosan nem azért tanultam , és tanítottam 25 évig státustudományokat, hogy e’ rész­ben erős szót ne emeljek. Mindenesetre haladjunk az idő­vel , az ellen azonban , bármelly helyzetbe jöjek is az életben , szabadkozom, hogy üzérkedési rendszerbe, leg­főbb státushivatalnokaink’ és országgyűlési tagjaink’ meg­vesztegetésébe, merüljünk ’stb. E’ végett legbizonyosabb uton vagyunk , ha a’ vasutakat pénzváltóknak engedjük át, ’s azokat eladjuk ’stb. 599. szám. Hivatalos tudósítások. ^zerteszH^^en^m­^Antal. C­sődök. Jan. 1-jén 1816. 43279. Szabadka város tanácsának felírása szerint, Volly Antal elhunyt könyvkötő hátramaradt Özvegye született trohl Anna ellen csőd határozatvan, az illető hitelezők megjelenési határnapja 1846. januárius 7, 8. és 9kére tűzetett ki, ideiglenes tömeggondnokká Málskovics József tanácsnok, perü­gye­­lővé pedig Lénhárd Máthé tiszti főügyész neveztettek. Mi is kebelszerte kihirdettetik. Költ Szent András hó 25dikén 1845. 43280. Csanád megye törvényszékének felírása szerint ifjabb Kövér Gergely elleni csődperben az illető hitelezők megjelenési határnapja 1846diki január lükére tűzetvén ki, ideigleni tömeggond­nokul Kövér János táblabiró, pelügyelővé pedig Baross Sándor tiszti alügyész neveztettek. Mi is ezennel közhírré tétetik. Költ Sz. András hó 25-én 1845. 43833. Temesvár városa tanácsának jelentése szerint Arszenovics Illona hitelezői csődületének határnapja 1846. évi jan. 22 ére tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Popovics Zsigmond hites ügyvéd, pelügye­lővé pedig Horsich István tiszti alügyész neveztetvén ; ugyanez kihirdettetik. Költ Karácsony hó 2. 1845. 42528. Szeged város tanácsának felírása szerint Stoisics Athanáz , kebelbeli dohány és illatárus ellen rendelt csődperben az illető hitelezők megjelenésére 1846. jan. 21 dike tűzetvén ki határidőül, ideiglenes tömeggondnokká Dam­janovics Tódor, pergondnokká pedig Aigner Ferdinánd főügyész sze­­reztellek. Mi is ezennel közhírré tétetik. Költ Sz. András hó Ildikán 1845. 42531. Pozsony városa tanácsának felírása szerint Hecht Teréz kebelbeli zsidóné ellen rendelt csődperben, az illető hitelezők megjelenésére 1846. évi január 19dike tűzetett ki határidőül, ideigleni tömeggondnokká Bartl János tanácsnok, perügyvédül pedig Kollárik István tiszti főügyész neveztettek. Mi is ezennel kebelszerte kihirdettetik. Költ Sz. András hó Ildikán 1845 (1400) Figyelmeztetés. ,n A­ „Pester Zeitung" czimü újságnak 125. számában egy hir közöltetik a pesti czizmadiaczéh iránt, melly az igazság érdekében némi igazítást kíván. Megemlik­etnek ott némelly alapítványok, mellyek állítólag „az idő lefolyta alatt néhány hitvágyó egyének által egy részben magukévá létettek.“ Továbbá mondatik, hogy ezen „garázdaság megfenyitése végett néhány derék (sic!) czéhbeli tag, igénytelen, jeles (!!!) csizmadia-mesterek, az alapítvány szétosztogatása ellen panaszt emeltek. Egy későbbi közlésben pedig ezen uraknak nevük , Snemann és Matekovics elősoroltatnak. Az alulirt czéh, melly ezen urak fondorkodásai és csendháborgatásai által békés léterében magát háborgatva és mint’szabadalmas polgárok­ és mesterekből álló testület az ő elferdített, igaztalan és rosszakaratú adatai által magát becsületében megtámadva látja, becsületessége megóvása tekintetéből a­ dolog miben létének rövid előadása által azon hir m­egigazitását szives kötelességének ismeri. Tiz éve immár, hogy az összes czéhmesterek zsebekből — nem pedig büntetések és lefoglalások által — önként össze­rakott és a­ czéhköltségek fedezése után megtakarított pénzöszveg , melly ama közlésbe­­ alapítvány­nak kereszteltetik, ezer v. forintra ment. Egy azon időben tartott ezédgyülés, mellyben azonban a­ mestereknek alig volt egy harmada jelen, ezen tőke kamatjainak az elszegényült csizmadia-özvegyek közt minden évben történendő kiosztását elhatározta. Mi azóta betáblázás és félévi felmondás mellett a’ tőkét kamatra hiven és becsületesen kiad­uk, a’ kamatokat pedig a' fentebbi határozat nyomán ki­osztjuk. Azonban legközelebb történt, hogy a tőkepénz az adós részéről felmondatott a' nélkül, hogy az akkori ezéhmester, ép­pen érintett S. ur a' felmondást a' ezéhnek bejelentette volna, miként ez a' tőkének más helyeni kölcsönözéséről gondoskodhatnék. Múlt év január 2kán tehát a’ tőke rögtön visszafizettetett, mellyel most S. ur, már nem ezéhmester többé, betáblázás nélkül, s a­ nélkül, hogy a’ ezéhnek más valamelly biztosítékot adna, önhatalmúlag elvinni akart. A' ezéd e' szerint meggyő­ződvén, mikép­p, a’ történt felmondást nekie csupán azért be nem jelentette, hogy később ön zsebe részére azon tőkepénzzel szabadon rendelkezhessék, továbbá ő személyében biztosítékot nem találván a’ tőkére nézve, ugyan ezt maga magánál kamatolatdó tőke gyanánt megtartani elhatározta, erre nézve azon helyes szempontból indulván ki, hogy a' ezéh önmaga magának a' legnagyobb garantiát adhat, hogy ő mint saját adósa minden kívánható biztosítékot nyújt. ’S igy történt! A’ pénz a' ezéh­mesterek között kamatra kiadatott és a' kamatok az özvegyek közt, mint kegyes adomány, kiosztattak és jelenleg is kiosztatnak. Ez a’ dolognak folyamata.­­S most kérdezzünk bár­kit is, hol történt itt ollyasmi, mi a’ ezéh becsületes jellemét gyanúsíthatná? Miként merészelhetett tehát a­ felnevezett két mester ön­szédje ellen olly részakaratú becsületrontó szerepet játszani? — Meg kell még jegyeznünk, hogy azon tőkepénz törvényes értelmében hibásan neveztetik alapítványnak, mert mint ilyen sem valamelly hatóságnak hivatalosan be nem jelentetett, sem hatóság által meg nem erősitetett. Mind­ezekből kivi­láglik, hogy az idézett közlésben nekünk szánt becstelen­lés a' rágalmazók fejökre visszaesik. 4’ csizmád!* ezéd. (1401) Megjelent (1,2) ’s minden hiteles könyvárosnál kapható: ÚTI TÁRGZA­­T ó Ui L ő r i n c z t ö 1. 6 füzetben. 4 p. fz. — mától kezdve füzetenkint is csak 2 ezüst huszas. (1. Déli Németföld. 2. Rajna. 3. Belgium és Né­metalföld. 4. Schweicz. 5. Brillford. 6. Paris.) A­ honi Ipar pártolóinak van szerencsém alázatosan jelenteni: mikép Pesten az uri-utczában 446. számú Troll-féle házban létező tulajdon mű-virág gyá­rak­ban e’ jelen időszakra, valamint a’ kö­zelgő farsangra honi kelmékből (bár­sony és atlacz) mindennemű divatszerü virágfüzé­rek, virágcsomók és mennyasszonyi koszorúk, úgy­szintén oltári (primitz) virágok, asztali virágcsomók és mindennemű gyászvirágok készíttetnek, melyek­kel raktáromban ugyanott „Flora“ czimű b­o­lt­b­a­n bő kiválasztásban ellátva lévén, aján­lom úgy egyenkint a’ t. ez. uraságoknak, valamint tizenkettenkint kereskedőknek, és pipere-árusnők­­nek a’­­ e­g­y­u­t­á­n­y­o­s b­áron, reménylvén az évek óta nyert bizodalmukat továbbra is fentarthatni. Moser Luiza (1394) (1,3) művirág gyárosnő. (1393)Ha csütörtökön ,január 1-jén első zenepróba fog az újon és fényesen butorozott redoutetermekben tartatni. Kezdete délutáni 3 óra után. — Belépti dij 20 kr. pengőben. Privorszky Ferenc*. (2, 2) (1399) m­ezyi gazdaságban (1, 3) különösen pedig a­ juh­tenyésztésben elméletileg és gyakorlatilag jártas gazdatiszt, egy nagyobb urada­lomban, mint kormányzó tiszttartó alkalmazást nyer­het. Bővebb tudósítással szóval vagy bérmentes le­velekkel tudakozóknak szolgálhat Horváth Lajos ügyvéd s megyei táblabiró Székes-Fejérváron. A’ csetneki dohány termesztő társaságnak 11 dohányból érkezett szállítmánya, találtatik nagybani eladás végett a’ magyar hareakedelmi táraaaságnél (földm­ajor Coburg-házban) Pesten. (1386) (3, 3) (1387) Eladó lovak. Egy, 5 különbféle szinti­­s fiatal díszes lovakból álló, úgynevezett Jucker-Zug,, uj angol hámmal együtt jutányos áron eladandó — a’ lovak 15'/2 markosak, és nagyon jó futók. Állanak a’vadász­kürtnél, a’ hol őket megnézni és megpróbálni lehet. (1385) Csődület. (38­3) Ung megyei felső-remetei vasgyár seborvosá­­nak megyei orvosává lett kineveztetése után, a' fennebbi orvosi állomás üresnek nyilvánittalik, az ez állomást megnyerhetni kívánók a’ szokott orvosi ok­levélen kívül, a' kézi gyógytár kezelésében a’ fen­nebbi vasgyár-intézeti igazgatóságot, valamint a' magyar, német és tót nyelvekbeni jártasságukat is biztosítsák; illy tulajdonokkal felruházott egyén hat hét alatt, a’ szobránczi postán bérmentes kérelem­­levelüket küldjék meg. — Évi fizetése: 200 ezüst forint, lakház, három hold szántóföld, 12 öl tűzi­fa, 20 font fagyu, és 30 mázsa széna. — Költ Felső- Remetén, Telkó 16kán 1845. Vasgyár intézet igazgatósága által Pondellcrh Béla. (1372)Heckenast Gusztáv(3, 6) pesti könyváros és kiadónál váczi­ utczában 15. sz. a. megjelent és minden hiteles könyvárosnál kapható . Ötödik javított és tetemesen bővített kiadás : Legújabb HÁZI TITOKNOK. Mindennemű ’s különösen kereskedői levelek’, valamint a’ közélet­ben előforduló bármiféle iratok’ helyes szerkeszt­őre vezérlő szabályok számos példákkal világosítva. A­ magyar nemzet’ hasznára irt kézi segédkönyv. Szerkesztők Farkas Elek és Kovy István* N. 8 rét. Pesten, 1844. Csinos bor. fűzve 2 ft 30 kr. p. p. (1397) Csődület. (f ) Túrócz vármegyében egy közelebb történt ha­lálozás következtében a' megyei fizetéses bába-ál­­lomás megürülvén, azt, — ’s avval a’ szabad-szál­láson és 100­0. forintnyi évi fizetésen kívül, szinte évenkint járó 12 pozsonyi mérő rozsot és 12 öj tűzifát — elnyerni kívánókra nézve, szokott csőd, oly formán nyittatik meg, hogy ezek kellő adatokkal, s főleg az eddigi gyakorlatot igazoló hiteles bizo­nyítványokkal ellátott folyamodványaikat, 1846dik évi martius 15-ig az alispáni hivatalnál, akár sze­mélyesen, akár bérmentes levelekben beadni tartoz­nak. Költ Pribóczon dec. 22-én 1845. (1390) Híradás. (3. Kir. kincstár Szolnok mezővárosa tanácsa által ezennel közhirrül tétetik, miszerint a' Tisza folyón a’ nagy állóhid tökéletesen elkészíttetvén ’s 1845. dec. hó 12-én az utazók használatára ünnepélyesen meg­­nyitatott, egyszersmind a’ hidon túli hosszú töltés is az öszszes lakosság által különös szorgalommal kija­víttatván, a’ közlekedés, melly eddig elő ezen vonalon hid nem léte és töltés rosszasága miatt terhes vala, mostanában biztossá és alkalmatossá tétetett. Költ Szolnokon december 16-án 1845._____________ (1383) Eladó gyógyszertár. (24 S) Egy, magyarországi nagy mezővárosban létező jól felszerelt és igen jó folyamatu gyógyszertár sza­bad kézből eladó.­­ Melly iránt bővebben értesül­hetni bérmentes levelek által Tschögl Gáspár ,,fo­rtu­náh­oz“ czimzett lőszeráru-kereskedésé­­ben Pesten a­ városháztéren.___________________ „Ypsilanti“ czimű kereskedésben Pesten több 1000 db kész fehérnemű mindenféle férfi, asszony és gyermek-fehér­ruhákból álló, lepedők, párna és dunyhaczi­­bák és asszonyi öltönyök ’stb ajánltatnak. (Gabonaár váltó garasokban. Tisztabúza Kétszeres Rozs Árpa dec. Pesten, Ujbecsén, Temesváron, „ Baján, Mosonyban, „ Nagyszombatban, „ Pozsonyban, „ Miskolczon, „ 23. (pesti m.) 220—255 20. (pozs. in ) 125—140 5. „ „ 92-124 6. 190-194 142-155 -110-90—100 ---------- 45— 50 60- 77 ----- 74 ----- 49 103-113 99-100 52- 53 Zab Kukoricza 83-88 105-110 45-47 45- 50 -----44 - 49 -—40— —53 II. 19. 23. 17. 155-228 132-150 124-152 86-104 50-78 84-100 194-206 147-154 98-102 62-64 -----------170_193 —------140 92—100 66—70 95 —102 170—175 165—170 125 — 130 78— 80 48—50 78— 80 Status papirosok és részvények árkelete. Bécs dec. 24kén 5 peent. sl. köt. Ill*­, ft. p. invent.st. köt. 101 ft. 3 peent. st. köt. 761/«ft. 1834ki st köles. (500 ft) 802V* ft- 1839ki (250 ft) 306T/,ft. 1839ki (50 ft) 61*/» ft. — Bankrészvények darabja 1615 ft Pesti középp. vasút (100 ft) 1064*« ft. Nagy­­szombati (100 ft)­­ ft. Pesti lánczhid-részvény. (100 ft) — ft. — Gőzhajó részv. (500 B.) 690 ft — Eszterházy-sorsjegy 561/1 ft. p P­­Danavszállás. Budán dec. 24kén 8 ór. regg. 8' 1" 0'" 0 fölött. Kiadja Lander er Lajos.

Next