Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-29 / 615. szám

! Hogy mennyire szükséges egy nevelői­­kör’ alakítása , ide igtatjuk a’ szerző’ szavait : „Azon okok közül, mellyek a’ nevelői kör’ megalapítását ajánlják , csak egyet-kettőt említek meg. A’ neveléstan , mellynek száz év előtt , úgy szólva, nem is volt irodalma ’s igy élete sem, ma egy roppant kiterjedésű irodalmat bir , m­elly egyedül képes valakinek egész erejét ’s munkásságát felemészteni. A’ ne­veléstani rendszerek, napról napra tökélyesbülve, egymást váltják fel; nincs év, melly egy uj fordulatot, uj eszmét, tervet és az újabb kísérleteknek hoszu sorát ne mutatná fel. Ez a’ köz, az a’ magánnevelésre , harmadik, a’ fenyítékre nézve tesz uj ajánlatot; némellyek az oktatásban állnak elé javított rendszerekkel , mások ugyanazon egy tudomány’ előadásában követnek annyi utat ’s módszert a’ hányan vannak , ’s természetesen mindenik a’ magáét dicséri, ’s a’ magáét tartja legjobbnak. Ezen véghetetlen eltérésben eligazodni, vagy a’ jók közül a’ legjobbat választani ki, ’s azt körülményeinkhez képest léptetni életbe, ollyan dolog, melly bizonyára csak több, dologhoz értö ’s tárgyszerető férfiak’ közös erejétől, közös munkásságától telik ki. Köz­­remunkálás , közokulás ’s értesülés a’ teendőkre nézve csak egy, czéljában’s eszközeiben összetartó ’s mintegy összeolvasztott testület által kivihető. Különben a’ hogy’ ma állnak a’ nevelési fejlemények, főleg Némethonban, a’ mint azok óriási karokkal mintegy átölelve tartják a' tudo­mányok’összegét, egy magános tehetség, legjobb akarat mellett is, nem sokra megy. Ha többen leszünk, felosztjuk magunk közt a’nagy országot , mindenik egy külön tan’ megyéjét ’s fejleményét hódoltatja meg, ’s ismereteinket, tapasztalatainkat, olvasmányinkat közölve és kölcsönösen megérlelve, köztulajdonná tesszük. Ilyen módot követ­ve, okulni, és a’ tudománynak fejlődni kell. A’ másik ok is , — ha csak közvetés is — figyelmet érdemel. Nem tu­dom, csalódom-e, de én, t. gyülekezet, annak egyik okát, hogy ezen kicsiny országban annyi félrehozás, any­­nyi választófal létezik, mennyi egy 20-szor nagyobb or­szágban is sok lenne, nevelésünkben találom. Isko­lák , nevelők a’ közérdek’ aranycsöppei közzé némi magán­érdekek’ salakját is engedik csöppeni, mi rajtuk aztán az egész életen át meglátszik, legalább változó időben mindig kiüt, mint az üdült betegség’ fájdalma. Egy nevelői kör, mint a’ különböző elmék’ vegyízéke, sokat tehetne ezen választó­­falak’ lerontására , nemcsak a’ súrlódás , nemcsak az eszmék’ kölcsönös kicserélődése , hanem főleg azon megállapodás által , miszerint a’ közreható nevelési elvek’közös megértése’s elfogadása érdekegységet és egy közös szellemet eszközölnének, melly ismét magán­növendékek, közintézetek , rendszerek’ lelkébe plántálva lassanként kiirtanák a’kártékony mételyt, ’s kimosnák a’ sebmérget, mellyet, talán öntudatlanul, annyi időn keresztül kis­zám­i­thatlan kárunkra, magunk táplálónk.“ — Ez indítványt követte H­e­r­ep­ey Gergelyé , egy népkönyveket terjesztő egylet iránt. Méhes tanár az első indítványt sokkal komo­lyabbnak tartá—és méltán is — mintsem a’ puszta hangok’ kihallgatása után annyiba hagyjuk; ajánlá az egész gyüle­kezetnek megfontolás és vizsgálat végett Zeyk I. A’ nevelői kört és népkönyveket terjesztő egyletet összekap­­csolandónak véleményezte. Brass­ai tanár, hogy az ügyről inkább értekezhessenek, az indítvány’ barátait maga házá­hoz meghívta.­­ (Nem tudjuk még, hogy áll a’ dolog; de, mint a’körülményekből láthatni, a’két egylet’ összekap­csolása alig leend szerencsés sükerre vezető.) Ezen indít­ványok után ismét harmoniás ének következett, mi az előbbinél sokkal gyengébb valt. Estve L. vendéglőjében fesztelen és lelkes társalgásu lakoma zárta be a’ nagy re­formátor’ születésünnepét. A’ ,mézes ajkú’ S­z ö­c­s, or­vostanár , meleg kebellel ürített és ürített poharakat a’ föl­­séges uralkodó ausztriai ház­, főkormányzónk­ ’s gróf T­e­­leki Domokosért. Ittak a’ püspökökért,kik a’ népnevelésre leginkább befolyhatnának; igen minden széplelkű hölgy­ és anyáért , igen az iskolamesterekért— mert Pestalozzi is iskolamester volt. Petőfi Sándor — a’ nép’ nyelvén szóló költő is megköszöntetett. A’ lakoma szinte éjfélig tartott. — Ezúttal, az ünnepélyre vonatkozólag, némi észrevételeket nem mellőzhettünk el. Egyik, hogy azon t­­egyenek, kik fölolvasást tartottak, nem valónak magyar öltözetben — nem közülök egy is — pedig mi magyarok nem pedig helvéták vagy németek ünnepeltük Pestalozzi­ születésnapját. Ez különben csekélységnek látszik egyelőre, de mégis figyelmet igényel. Másik , hogy illy komoly szel­lemű ünnepélyre igen díszes és válogatott hallgatók gyűltek föl mindkét részről, mi azon édes sejtelmet kelti fel keb­lünkben, hogy nálunk is csakugyan ütött a’ népnevelés’ órája,’s illy lelkes férfiak és hölgyek’ ernyedetlen munkás­sága ’s emberszeretete, szegény népünk' századok óta bo­rult lélekvilágában, feherítendi valahára a' millióktól eredve várt újjászületés' fényes nappalát. — U­r­h­á­z­y György*). Vegyes kizh­itlén­yek. Tellurium-társulat. Schwab Vilmos harmincz év előtt Pesten letelepedett zongoraművész, kit immár örömmel üd­vözlünk mienknek, egy remekművet készite , mellyet ő tellurium­­nak nevezett. E’ mű a’ nap-földrendszert, vagyis a’ földnek nem­csak saját tengelye körüli forgását, hanem a'napkörüli keringé­sét is tojásdad — vagy monyorakerekben — ellipsis­; a’ napúi­nak — eclipsica — harántját 23 * 16-tól az egyenlítő — aequator — felé; a’ földnek a’ naptól háromféle távozását; a’ földtengely’ változatlan helyzetét; annak két végpontján a’ gönczölyöket és az ezekből eredő különbségét az évszakoknak mind az éjszaki, mind a’ déli félgömbön; a’ napút’ harántjából származó egyenet­lenségét a’ napoknak és éjeknek; az öt égövet; a’ föld’ forgá­sának változatos gyorsaságát ’s naponkinti haladásának terét ; a' naptól minden pillanatbani távolságát; és hogy földünknek melly része világittatik meg perczenkint a’ nap által ’s a’ t. bámulandó pontossággal és olly világossággal tünteti szem elé, mint mutató az óraczimlapon az időt. Ez után föltalált gép a’ nevezett művész folytonos tanulmányának, mélyenható vizsgálódásainak és harmincz évi szakadatlan fáradalmának fényes eredménye ’s lángeszének páratlan remeke. Bővebb leírásába, mellyre lapok kivántatnának, ereszkedni, itt a’ hely’ szűke nem enged; tehát csak mintegy szem­intéssel jelentetik e’ helyt, mit értsen a’ tellurium alatt a' nyájas olvasó. Még csak azon egy jegyzést adjuk hozzá, hogy e’ csoda­­szerű gép’ eszméjének a’ művész’ agyában megfogantatására a' két alaphang nyújtott anyagot : ezeken épité ő elméletét, ’s ezek szol­gáltak neki vezérfonalul számításaiban és eszméje’ kivitelében, megtestesítésében.— Kívánatos volna, hogy a’ művész ezen elmé­letét, vizsgálódásai’fokozatit’s egybefüggését a­ művilággal írásban ismertetné meg! Ez ismét egy példa arra, mennyi ismeretlen me­ző rejlik még a’ természet’ országában­ és kérdezzük, mikor fog születni ama’ teremtő ész, ki a­ hét alapszín’ elméletéből szinte vala­mi hasonló csodaművet elővarázsoljon ? — Ha a’ tellurium egyszerűbben s annál fogva kevesebb költ­séggel készítve közzé válhatik, fölszámilhatlan hasznára és köny­­nyebbségére szolgáland a­ tanuló fiuságnak , midőn a’ mathemati­cal földleírásban és természettanban szem­melláthatólag ’s kéz­­zelfoghatólag merithetendi abból ismereteit. Okunk van hinni, hogy ha illynemü gépek majd olcsóbban állíttathatnak ki, silik szét fognak terjedni hazánkban tanodáink és nevelőintézeteink’ köz­használatára. E’ legelső példány’megszerzésére azonban", mnelly­­nek árát a‘ művész 800 pengő lira határozta, drága volta miatt egyesektől, bár gazdagoktól is, annyi áldozatot, mennyi ezért ki­­vántatott, várni, annál inkább szegény intézeteinktől remélni alig lehete. Minél fogva honunk­ e’ becsülhetlen sajátját is azon ránk nézve szomorú sors fenyegeté, melly már több jeles hazai műve­inket érte, a külföld ragadván el azokat tőlünk, illy helyzetben honunk’ néhány lelkesebbjeiben, kik a’telluriumot ismerték, és be­csét kellőleg fölfogni tudták, vagy eberedést azt az anyahazának megmenteni, és a'nemzeti museum'számára, mellyre annyit áldoz­tunk, megszerezni, meg lévén győződve, hogy az museumunk’ leg­­jelesb kincsei között diszszel foglaland helyet. E’ czélból egy társu­lat alakult nemes lelkes buzgalmáról országszerte ismeretes Brunsz­­sik M. Terézia grófnő e méltóságának serkentésére ’s közvetlen vezetése alatt, melly miután a­ művészszel a’ tellurium’ megvétele iránt szerződést kötött, az arra szükséges költséget öszveszerzendő, aláírási iveket nyitott meg. Az aláírást a cs. kir. fönsége Mária Dorottya főherczegasszony legkegyelmesb nádornénk vbs, kegyes megkezdeni, kinek magas példáját legott számos hontiek és hon­leányok lelkesülve követvén, a’ társulat’ pénzereje olly állapotra növekedett, hogy a' tellurium' árának legnagyobb része szerződés szerint már ki is fizettethetett, a’ csekély hátralevő pedig rövid nap alatt letisztázandó leszen. — Miről a’ társulat a’ nagyérdemű közönség előtt nyilván számolni óhajtván, az t. ez. aláírók becses neveit betűrendben az aláirt és befizetett öszveg' följegyzésével együtt imitt közleni kedves kötelesséégének tartja , a­ mint követ­kezik , cs. kir. fönsége Mária Dorottya főherczegasszony 40 pgőft, cs. kir. főherczegnő Erzsébet 10 ft, cs kir. főherczegné Mária 10 ft, cs. kir. főherczeg József 10 ft, gr. Almássy Móricz és neje 7 ft, gr. Andrássy Györgyné 5 ft, Aichmayer Józsefné 3 ft, gr. An­­drássy Károlyné 2 ft, Almássy Vincze 1 ft, Aigner Ferenc* 1 ft, Appiano J. 1 ft, Antonie 20 kr, Anger 20 kr, A. Váczon 10 kr, A. P. 10 kr, A. S. 10 kr, mind pengőben, összesen 91 ft, 10 kr. — (Folyt. köv.) Marton József, társulati tollvivő. Hin FRANCZIAORSZÁG. A’pairkamara járt. 16-án folytatá és bevégzé a’ válaszfelirat’ tárgyalását. Des p­ans-Cu­bi­é­­res tábornok,a’tegnapi ülésben be nem fejezett algíri ügy­ben szólván, előadá, hogy Francziaországnak Algírban 80,000 katonája van , igen derék katonák, közöttök a’ vi­lág’legjobb lovassága, jeles tisztek, tapasztalt parancs­nokok, ’s mind ez egy ritka erélyű ’s feltételeiben makacs, merész fővezér kezében, ki iránt a’ katonák bizalommal és ragaszkodással vannak, az ellenség féli őt, ’s mégis ennyi elemével a sikernek, a’ hódítás nincs befejezve, a’ franczia uraság meg van ingatva. Mi hiányzik tehát ? Először is az idő, de azon idő , melly elveszett, hozzá téve ahhoz, mellyet a’jövőben talán használni fogunk tudni; hiányzik a’nézetek­­beni,törekvésekbeni egység, valamelly alkalmazható rendszer ’s a’ kitartás a’ jó után; szóval, hiányzik egy bizonyos poli­tica, melly, a’dolgok’ természetéből fejlődve ki, ismerné az embereket, törvényeket, társas életi szokásokat, erkölcsöket, balitéleteket, politicai hitvallást, a’ földművelési és kereske­delmi érdekeket. Nem egyedül a’ kormányt vádolom , hogy nem bir illy politicával, ennek hiánya sokáig észrevehető volt a’ kamarákban is. Bizonytalanság, határozatlanság uralkodott az afrikai ügyekben ’stb. Szónok nem hiszi, hogy az algíri lakosok’ vallási különbsége legyőzhetlen akadálya legyen a csendes birtoklásnak és a’ civilisatio’győzelmének a’ barbárság felett. Oroszország békével kormányoz maho­­­­medán alattvalókat. Anglia egy roppant birodalmat igazgat, Indiát, hol a vallási balitéletek a’ legnagyobb ellenszenvvel vannak a’ keresztyén nemzetek iránt ’stb. Ellensége vagyok tehát a kiirtásnak, melly szót soha ki sem kellett volna mondani st. Több közbeszólás után a’ nyolczadik szakasz is elfogadtatott. Következett a’ kilenczedik , melly a’ nagy­szerű közmunkákról szól. Ez is elfogadtatván , felolvasta­tott a’ szakasz, melly a’ pénzügy’ kielégítő voltáról szól. Dubouchage vicomte tagadja , hogy az ország’pénz­ügye kielégítő állapotban volna. Lacave-Laplagne pénzügyminister: Anglia’ pénzügyi kormánya ügyes , a’re­stauratio alatti pénzügyi kormány is ügyes volt, de szónok nem fél a’ mostanit ezekhez hasonlítani. Hogy pénzügyi helyzetünket érteni lehessen, szükség azt a’ közmunkákban viszonyában felfogni. Angliának felettünk természetes elő­nyei vannak; tenger környezi, mi a’ külfölddeli közleke­dést könnyíti; folyamai nem sebesek, könnyebb és hasz­nosabb rajtok a’ közlekedés , kőszene és vasa nagy meny­­nyiségben van. Mindenek felett pedig azon roppant előnye van, hogy több, mint egy századdal birt hamarabb képvise­leti kormánynyal ’stb. Francziaországban nem volt elég töke; a’ kormánynak kellett, kölcsönök’ útján, a’ közmun­kákhoz látni. Természetes tehát, hogy, midőn a’háború után Anglia’ kiadása csökkent , a’ miénk növekedett. Ang­liának kiadásában több rovatok hiányzanak, mellyek nálunk léteznek; Angliában nincs közoktatási, földművelési és ke­reskedésügyi ministerium. És ha tekintjük az angol szegényi adót, Angliának kiadása sokkal több ’stb. Angliában szinte minden vasút örök tulajdona a’ társaságoknak, a’ közönség’ javára semmi feltételek sincsenek kikötve ’stb. Angliában a’ serre, borra roppant adó van vetve, a’ kávéra két annyi mint nálunk, a’ theára pedig négy annyi ’stb. A’ restauratio alatt tiz év’ folytán harminezöt millió adatott közmunkákra, 1830 óta pedig tiz év alatt hét­száz hetvenöt millió, mi Francziaországnak javára van, mert közlekedési eszközeink szaporodtak ’stb. A’ közlekedési eszközök’ tökéletesítése által a’kereskedés száz millió frankot nyert, ’s ideszá­mítván a’ személyek’ közlekedését és ez által nevelt fo­gyasztást, nem teszem sokra , ha azt mondom , az ország 150 milliót nyert ’stb. — Elfogadtatván a’ többi hátralevő szakaszok is, az egész válaszfelirat iránti szavazáskor mel­lette 120, ellene 23 szavazat volt. A’mai nap, a’kitűzés szerint, a’ követkamarának is ülése volt válaszfelirata’ tárgyalása végett; minthogy azon­ban a’ partkamarai még folyamatban volt , a’ tanácskozás’ érdeke pedig azt kívánja , hogy minden ministerek jelen le­hessenek , a' tárgyalás hétfőre, január­ 19-re, elhalasz­­tatott. ANGLIA. A’ Globe azt állítja , hogy a' gabonatörvé­nyek miatt ismét egyenetlenségek vannak Peel és Welling­ton között. Egy követi hely, Ripon-ban, ismét megürülvén, bir szerint itt fog Gladstone fellépni, még pedig lord Grey által pártolva. Lord John Russell egy új demonstrátiót csinált a szabad gabonabevitel’ ügyében. Glasgow város tiszteletbeli pol­gárává nevezvén a’ nemes lordot, ennek m­egköszönő be­széde nem fog hatás nélkül maradni a közvéleményben. Három ezer embernél több volt jelen, midőn a’ nemes lord a’ város’ házánál polgárságát elfogadó. Az oklevélben az mondatik , hogy a’ polgárság több tekintetből tisztelettel viseltetik a’ nemes lord iránt, fétiges tehetségeiért mint statusférfi, iró és historicus, hűségéért az alkotmány’ el­veihez , erélyes működéséért a’ polgári és vallási szabad­ság ügyében, s kitűnő szolgálataiért a’ kereskedelmi sza­badság mellett ’stb. A’ polgármester, Glasgow városban lord proYOSt-nak neveztetik, ismételvén a’nemes lord’ ér­demeit, következett erre a megtisztelt’ válasza. Megkö­szönvén a' tiszteletet, nyilvánitá, hogy a’ neki érdemül be­számított tényekben mindig hazája’ hasznát tartotta szemei előtt. Figyelmem különösen egy pontra volt irányozva, hogy Izland minél inkább Angliához csatoltassék értelemben; e’ miatt ismételt rágalmaknak valék kitéve, én megvetem azokat kétségtelenül, de ártottak a'czélnak, mellyet el akartam érni 'stb. Midőn 1841-en a' kereskedelmi szabad­ság’ érdekében a' kormány (akkor whig) fokonkénti refor­mot akart a’ visszaélések ellen, a’ legerőszakosabban meg­­támadtatott. Vádolták , hogy ellensége a' földművelési ér­dekeknek és a’ földbirtoknak, összeszövetkeztek a’ kor­mány ellen, ’s megbuktaták azt. A’ védrendszer’ vagy is inkább egyedárusság’ barátai tapsoltak. — Örvendenek-e még most is, hogy minket akkor megakadályoztak 8 shilling­ben megállapítani a’ vámot? Ki azon parlamenti tag, minis­ter, ki most illy kedvező szabályt ajánlana ? Meg lévén győ­ződve, hogy a’ mostani gabonatörvények a’ kereskedésre és földművelésre egyaránt károsak, a’ londoni City­ választói­hoz intézett levelemben, kiket szerencsém van képviselni, a’ gabonatörvényesének teljes eltörlése m­ellett nyilatkoztam. (Zajos tetszés.) Urak ! nem akarom e’ helyen ismételni a’ körülményeket, miket önök mindnyájan ismernek. A’ par­lamenti ülések’ megnyitásával el fog jóni a’ magyarázatok’ ideje, ’s ez úttal csak annyit mondhatok, hogy, azon nap’ eljövetelével, nem fogok visszavonulni az elvektől, mellyek a’ londoni választókhoz intézett levelemben foglaltattak. (Tetszés.) Azon kérdés , mit kell tenni a’ gabonatörvé­nyekkel , most a’ Sir Robert Peel’ kezében van. Nem tudom , mi a’ szándéka , ’s mikép’ egyezett meg azon társaival, kik kezdetben nem oszták véleményét, ’s kik ismét megegyeztek vele hivatalt vállalni , de arról teljesen meg vagyok győződve , mikép’ ha Sir Robert azt akarja , hogy terve biztos legyen, széles alapú elvekre kell helyeznie. (Tetszés) ’S ha teljes eltörlést nem javasol, az egyedárusság’ barátai meg fogják látni,hogy az ország nincs megelégedve. Kétségtelenül küzdhetnek, ha akarnak , kétségtelenül ha­talmas kérdést alkothatnak ebből a’ védrendszer’ barátai az alsó házban , ’s meglehet, először nyerhetnek is, de ez csak ideiglenes és nem végképi lehet. (Tetszés.) Ezen bukás kezdete lenne egy küzdelemnek , mellyet én sajnálanék látni, de mellyet sokkal inkább kívánok, mint,ha a’ kérdés nem oldatnék meg. (Tetszés.) A’ nép már teljesen érti a’ kérdést,’s bizonyos vagyok benne, hogy csak a’ teljes el­törlést fogja gyámolitani. Az angol nép , munkához szokva, tisztességes keresménynyel akarja életét fentartani; el- 1' Tisztelt tudósítónk’ nagybecsű ajánlkozását a’további leve­­lerás iránt­­ köszönettel fogadjuk. — S­z­e­r­k, 67

Next