Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-01 / 617. szám

Mealelenik e’ lap minden liéten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Lande rer Laios kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébiitt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetükkel 5 pengő kr. számittatik. TARTALOM. Előléptetések. Tiszaszabályozás II. Fővárosi újdonságok. T ö v é n y h a t ó s á g i dolgok: Pestváros (bűnügyi statistica.) Pestmegye (a’ közgyűlés1 kezdete.) Bara­nyából (a1 gyűlésről elölegesen, vasút.) Abauj (rövid közlés.) Borsodból (előleges hir a1 tisztujitásról.) Szepesi újdonságok. Göllnicz (mértekletességi ügy.) Erdélyi dolgok. Vegyes köz­lemények: M. Gazd. Egylet. Nemzeti színház. Külföld. Hirdetések. I9IA€ÍllROR§ZÁ€i és ERDÉL1. Ő cs. ap. kir. Fölsége, f. évi jan. i 7kei degfensőbb elhatározás' következtében, báró Vécsey Alajost, nemes Platthy Diénest és báró Sah Ihausen Lipótot, a’ cs. k. Terezianum’ növendékeit, cs. k apródokká legkegyelm. kinevezni méltóztatott. Ő cs. ap. kir Fölsége az alsó-magyarországi inegiiresült főbánya- grófsági ülnök- és főerdőmesteri állomásra B a 1 a s i c z Manó idriai főerdöszemlészt méltóztatott legkegyelm. érdemesíteni. Ö cs. ap. kir. Fölsége S i n g e r fi\ érek’, t. i. Lipót pesti kereskedő, Lajos, Feldmaier Antal ur’meghatalmazottja, és János ugyanannak könyvvezetője Szegeden, vezetéknevének ,D a In o ky‘ra változtatását kegyeim, megengedni méltóztatott. B. P. H. TISZASZABÁLYOZÁS. II. Az első czikkben leginkább azon szempontból indultunk ki, hogy a’ Tiszaszabályozás’ tüstént munkába vételére minő tényezők lehetnek rendel­kezésünk alatt. — Mindenki átlátja, hogy egyszerre a’ bir­tokosok’ zsebéből a’ kész cassa elő nem állhat; pénzünk nincs, a* társulatok még rendezve nincsenek annyira , hogy pénzügyi munkálat állal olcsó pénzt, lekötendő hypotheeára, kapjanak, ’s határozott törvény nélkül, mindénben rend ’s pontosság, ezen fő kelléke minden hitelnek , alig remél­hető *), ’s igy jelenleg, a’ birtokosságnak tettleges hozzá­járulásáig, a’ kormánytól kell várni segélyt.— Ezen segély’ forrásául említők a’só’ fölemelt árát, mint az országrészéről a’hajózási tekintetben leendő hozzájárulást,— továbbá a'kir. kincstárt, mint a’ szabályozásból tét mes hasznot húzót ’s a’ kormányt, melly a’ birtokosok által leendő visszafize­tési kötelezése mellett előlegezéseket tenne. — Azonban erre ellenvetésül hozathatnék fel, hogy illy terhes kötelez- tetéseket a’ kormány nem fog elvállalni , — mire nyíltan mondhatjuk, hogy a’kormánynak semmi áldozatába nem kerül az egész, csak jó akarata szükséges. A’ viszony, mellybe a’ kormány lépne, ugyanaz, mellyben egy nagy hitelű kereskedő egy hypothecával biró birtokos’ irányában áll, kinek szüksége van pénzre, de maga nem bir elég is­meretséggel a’ pénzügyi viszonyokban, sőt még birtoka sincs összeírva ’s felmérve, hogy maga kereshetne köl­csönt, — elmegy tehát a1 nagyhitelü kereskedőhöz, ki, is­merve visszafizethetési képességét, egy kis provisio mellett örömest szerez hitele mellett neki kölcsönt. — Meglesz a’ kormánynak a’Tiszaszabályozásnála’ maga provisioja ollyan, millyet még soha kereskedő hitel-adással nem nyert. — Majdnem kétszáz négyszeg mértföldnyi tért foglalunk el a’ vizektől, mellyen több haszon lesz, mint, ha a’ magyar ko­rona alá tartozó czimzetes országokból négyszer annyit foglalnánk vissza. — Annyi tért ’s oily termékenyt fogunk nyerni, mellynek souverenje Németországban inkább a’ kis királyságok’ sorába tartoznék , — tehát egy német királyi koronával fölérő provisio bizony nem apróság. Innen indulva ki, hinnünk kell, hogy a’ kormány, látva önérdekét, kész lesz a’ só’ fölemelt árából — melly úgy is Uly czélokra fordítandó—tetemes összeget ezen czélra, a’ nemzeti hozzájárulás’ fejében, átengedni , — de kész lesz visszafizetés’ fejében a’ jövő törvényhozásig, vagy mig a’ birtokosok’ társulatai eléggé rendszerezve ’s a’ pénzterem­tésre szükségesek tökéletesen előkészítve lesznek, kész pénzt előlegezni, midőn azt pénzügyi munkálatai általa’ nélkül, hogy egy krajezárjába kerülne, olly könnyen te­heti. — Hogy mennyibe fog kerülni a’ Tisza ’s vele összekötés­ben álló folyamok’ szabályozása, az még nincs elég bizto­san kiszámítva. A’ kormányszék által kidolgozott terv sze­rint kerülne a’ Tisza’szabályozása három millió ötszáz ezer pengő forintba , ’s a’ hetedik évben be lenne végezve a’ szabályozás; — azonban ezen kiszámítás mindenesetre igen csekélyre van téve, de ha a’ mellékfolyamok’ szabályozását hozzá vesszük, hat millió pengő forintra bizonyosan volna szükség. De mind a’ hatmilliónak még most együtt nem kell lenni , csak az első megkezdési évekre kellene segély, azután, midőn már rendszerezve lenne minden viszonya a’ birtokosok’ társulatának , önmagok által terem­tett pénzzel folytattatnák a’ munkálatot. Vegyük fel tehát, hogy addig négy millióra volna szük­ség. — Nem mondhatná- e a’ kormány : „reátok , tisza— *) Nem lehetünk e1 véleményben. Sőt ellenkezőleg hisszük, hogy a1 társulatok, lekötendő hypotheeára, a’ Hetilapban ki­fejtett módok szerint is, szerezhetnek pénzt. A1 társulatok1 közgyűlése azonban, mint halljuk, e1 részben már határo­zott. — S z « r k, vidékiek , olly kevés figyelem fordiltatolt még eddig; illy nagy munkába akartok kezdeni, illő , hogy egy részét a’ szabályozásnak a’ nemzet vigye , de mivel országgyűlésig mi más pénzről nem rendelkezhetünk , mint a’ só’ fölemelt ára , és ti a’ haza’ felét teszitek, ezen jövedelem’ felét több évekre nektek adjuk.“ — A’ só’ fölemelt árábóli pénztár’ évi jövedelme 220 ezertől 270 ezerig változik, ebből tehát esnék egy évre, középszámitás szerint, 120 ezer. — Mivel a’ szabályozásnál leginkább az első évekre szükséges az előlegező segítség, mi, lekötve a’ 120 ezerct, kamat­képen azonnal fölvehetnénk legalább két milliót, ’s mivel a’ mostani kamatláb 4 perczent (a’ 4% statusadóssági jegyek a’ bécsi börzén is parin felül állanak) — minden évben 30—40 ezer forint törlesztésre fordittathatnék. Ha még addig , mig önerőnkből pénzt teremthetnénk , a’ többi két millióra volna szükségünk, — miért ne tehetné a’ birlokosság a’ kir. kincstárnak azon ajánlatot, hogy, a’ visszafizethetési egy vagy két évig, előlegezze ezen pénzt kamat nélkül, azon haszon’ fejében, melly a’ kir. kincstárra a’ könnyítendő sófuvar által háruland , — e’ kölcsönt a’ kincstár milly könnyen teheti, példa reá a’ vizár után a’ pestieknek adott kölcsön, ügy hiszem , a’ kincstár ezt, már önhaszna’ tekintetéből is, bátran megtehetné, miután aztán több fizetés, azon évenkénti kiszámíthatatlan haszon’ fe­jében , mellyet a’ könyebb sószállitás által nyert , nem köveleltetnék. ’ * Ha ez igy történnék , addig is, mig magunk, gróf Szé­chenyi szerint, kész cassát teremthetnénk, a’fentebb érintett módszerint, csak jó akarat kell, a’kormány’ részéről teendő minden nagyobb áldozatok nélkül, elég pénz’ bir­tokába juthatunk, ’s a’ szabályozáshoz hozzá lehet fogni. Mik lennének a’ társulatok’ teendői? — Eddig 15 tár­sulat alakult; valljon 15 különböző testület munkálódhatík-e sikeresen egy czélra egymástól elkülönözve ? nem czélsze- rübb volna-e egy központ, mellynek a’ 15 ’s még a’ többi alakulandó társulatok mindannyi segédvégrehajtói lenné­nek, mcllyek a’ meghatározott szabályok szerint mindenben adatokat’s felvilágosítást szerzenének,a’ szükséges feliigye- lést gyakorolnák, ’s a’ társulatok’ ügyeit a’ központi bi­zottmány’ rendelkezése szerint folyamatba hoznák. — Hogy sikeresen munkálódjunk, szükséges, hogy minden társulatokra nézve közönséges kötelező egyformaságot be­hozó szabályok dolgoztassanak ki, — úgy egy közép­ponti igazgató bizottmány alakittassék , melly mindenben vezetöleg ’s rendelkezőleg ’s elökészitőleg lépjen fel. Egyébiránt a’ társulatok előtt két ut fekszik: vagy tud­nak olly határozott ’s szoros szerződések’ kötését megala­pítani ’s azokat közönségessé tenni, és a’ végrehajtás’ rész­leteit annyira biztosítani, hogy akár kölcsön, akár más mód által kész cassát teremthetnek , — vagy, ezt egész bizo­nyossággal ki nem vihetvén, olly hozandó törvényre kell elöremunkálni, melly positiv szigorúsága által az egész ügynek kivánt sikerét előidézhesse. Az utóbbi ut nekünk valószínűbbnek látszik. Azonban mindenesetre szükség, hogy az áradási tér, minőségileg osztályozva, pontosan ösz- szeirassék. Ennek nyomán egy bizonyos ’s igazságos kulcs dolgoztassák. A’ fizetés’ pontos behajtására határozott ’s szoros szabályok hozassanak. Az urbériség ’s annak ará­nya, bogy az úrbéresek minő segélylyel, t. i. pénzzel vagy helyette munkával, ’s minő arányban járuljanak a’ szabályo­záshoz, számittassék ki. Mind a’ munka’ kivitele , mind a’ pénz’ pontos behajtása fölött őrködni kell. A’ végrehajtást illetőleg, egészen egy személyben kel­lene bizodalmukat helyezni, ki mindenesetre önmaga lenne felelős minden munkálatiért; azonban a’ középponti bizott­mány, a’terv’kivitelét illetőleg, mindig befolyó tanácscsal lehetne Végre, mi a’ tervet illeti, noha annak kiviteli alkalma­zását egy honi müértőre lehetne bízni, miután a’ munka milliókba kerülne , sok idő alatt haj tátik végre, ’s annyi ezerek’ vagyonbeli állapotát, de a’ közállományt is olly te­temesen érdekli, szükséges : hogy már tanúsított értei— mességü ’s tapasztalásu ’s európai hirü szakértők által az egész terv vizsgáltassák által. Hátravan még egy pár szót a’ birtokosok’ mikénti tett­leges hozzájárulásáról, azaz a’ teremtendő készpénztárról, szólani. — L. M—t. Févárosi újdonságok. Régóta foly már a’ panasz , hogy Pestmegye’ tereme kicsiny, ’s minden gyűléskor megújul a’ kívánat: bár annak lehető nagyobbitása minél elébb czélba vétetnék, — azon­ban e’ panasz ’s e’kívánat talán még soha sem hágának olly magas fokra, mint a’ most folyó gyűlés’ első napjain , teg­napelőtt és tegnap. Már nehány órával a’gyűlés’ megnyitási ideje előtt, seregesen tódult minden felöl a' közönség, ’s, a’ gyűlés’ színhelyére érve, csakhamar olly tömör testté szilár­dba fent és alant, a’ fő és mellékteremben ’s a’folyosókon, miszerint az isten’ különös gondviselésének lehet csak (tulajdonítani, hogy fuldoklási halállal nem múlt ki senki. A’ megnagyobbított hölgykarzat szinte nyögött a’ szép te­her’ súlya alatt. És hány száz meg száz ember volt, ki visszatérni kényteleniltetelt ? köztök hány tisztviselő, szó­nok és élemedeltebb táblabiró ? Pedig a’ jelenvolt közönség csupa u.n. intelligentiához tartozó emberekből állott, pedig a’ kortesek’ nyers tömegei e’ gyűlésen meg nem jelen­tenek. — Azért tehát óhajtva várjuk mindnyájan azon idő­pontot, midőn a’ pestmegyei terem’ nagyobbitása czélba fog vétetni. — Megígértük, hogy a’ Nemzeti Körnek múlt szerdán ,,a’ nemzeti érzelmű hölgyek’ tiszteletére“ tartott első bál­járól értesitendjük olvasóinkat. ’S öröm közt váltjuk be szavunkat, mert e’vigalom, szellem, kellem-és jellemre nézve, túlhaladd minden várakozásainkat. Díszes elrendezés, fesztelenül pezsgő jó kedv ’s a’ csaknem kizárólag és egyedül uralkodó magyar nyelv tündérpalotává varázsiák a’ teremet. ’S kik különösen ez utóbbiban ’s általában a’ ma­gyar szellem’ fentarlásában legjobb példával mentenek elő, azok leginkább fölötte nagy számmal egybegyült főrangú hölgyeink valának. Sőt miután a’ meghívó jegyekre ki volt írva , hogy „mindenki honi kelmében kéretik megjelenni“ , igen sok esetről vagyunk értesítve, miből kitűnik , milly lelkiismeretes buzgalommal iparkodék főrangú hölgyeink’ legnagyobb része azon , hogy testén csak egyetlenegy csipke se legyen, melly hazai gyárból nem került, ’s sza­bóik éjjelnappal dolgozónak , csakhogy a’ szebbnél szebb honi kelmékből rendelt ruházatok e’ bálra elkészüljenek. Sokan ezt talán nem is váriák, ’s mi jól esik, hogy csalat- kozának. Önmegtagadás és áldozat! ’S ha a’ hölgyek áldo­zatot hoznak ruha’ dolgában , ez az áldozatoknak bizonyo­san nem legcsekélyebbike. — A’ bál’ királynői a’ lelkes két honleány: Csekonicsné és b. Orczyné asszonyok valának. Igen czélszerü elrendezés vala többek közölt, hogy Morelly’ és Biliary’ bandáik a’ két teremben egyszerre és nem egymást felváltva zenéltek (mint más alkalomkor lenni szokott), úgy hogy minden táncz egyenlően járatott el a’ kis teremben úgy, mint a’ nagyban. — A’ tánezrend szerint leggyakoribb volt a’magyar, volt azonban azonkívül min­denféle idegen táncz is. ’S ez nem lehet máskép’, ez igy van minden bálban a’ civilisált világon; ’s különösen igy kell neki lenni a’ mai Pesten , ’s valószínűleg úgy fog lenni azon a’ Pesten is , mellynek elérkezését naponként imádkozzuk le az úristentől. — A’ P. Divatlap fenakadt azon, mintha a’ nemzeti Kör a’ Pesti Kör’ tagjai közül nem hivott volna meg senkit a’ fentebb említett bálba- Mi úgy tudjuk , hogy közülök töb­ben valának meghiva, természetesen csak ollyanok , kik­nek régibb kötelezéseik nincsenek, minél fogva őket a’Nem­zeti Kör szintén tagjai közé számíthatná. — Egyébiránt a’ jegyek’ kiosztása ’s elküldése körül történtek ollyan zava­rok és rendetlenségek , miket mi sem helyeselhetünk. — Azon hir keringett nem régiben , miképen egy Pes­ten tartózkodó u. n. Alpensaenger társaság’ fiatal és szép primadonnája megtébolyodott a’ szerfölötti éneklés’ követ­keztében. A’ mi prima és másod donnáink nem félhetnek illy következésektől. Jónak látjuk azért azon felvilágosí­tással szolgálni e’ fontos tárgynál, hogy a’ fentebbi hir’ alaptalansága teljesen bebizonyult, mert a’ primadonna úgy énekel,’s úgy veri nyelvét nyeldeklöjéhez most is, mint akár a’ pitypalaty maga. — A’ két könyök-uteza’ szögletén egy kofa többi cse­megéi között báljegyeket is árul, kinálgatván azokat az át­menő uracsoknak. Üzlet és civilisatio! — A’ sulymot, mint halljuk, ezentúl mészáros legények fogják árulni, mert mivelhogy a’ 16 kros húst ezentúl magok a’ „szegény majsz- terek“ mérendik. — Kuthy’ „Hazai rejtelmeinek“ 4-ik füzete elhagyd a’ sajtót, az 5-ik szinte nehány nap múlva lesz kapható. Újó­lag figyelmeztetünk mindenkit e’ jeles műre, mejly, mind a’ művészet’, mind társodalmi életünk’ szempontjából tekintve, egyike a’ legfontosb tüneményeknek összes irodalmunkban, ’s a’ közjó’ tekintetéből igen óhajtható, hogy az minél na­gyobb keletre találjon, ’s azon eszmék, mik benne társas életünk’ érdekében részint megpendítetnek, részint ki­fejtetnek, minél többek’s hatalmasbak által felkaroltatná- nak. — □ TRrvényhatésági dolgok. PESTVÁROS. A’ P. Ztng érdekes évi visszapillantást ad fővárosunk’ büntetési ügyére nézve. A’ három közelebbi hónapról ezt tenni mulasztó. Mindenek előtt tehát ezt pótolja, megemlítvén , mikép’ octoberben 66 , novemberben 86, decemberben 68 egyén fogatott el , ’s nemre , életidőre, vallásra, bünfajok- és visszaesésre nézve körülbelül ugyan­azon körülmények mutatkoztak, mellyek az előbbi hónapok­ban. — 1845-ben Pesten, bünügy miatt, mindössze 938 egyén fogatott el. Meglehetős mennyiség; ha azonban az előbbi évek’ adataival hasonlítjuk, örvendetes jelenségnek kell mondanunk , hogy a’ foglyok’ száma ez évben is fo­gyott. 1842-ben 1852, 1843-ban már 1153 volt az elfo- 19

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék