Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-01 / 617. szám

gottak’ száma. A’ P. Zing­er meglepő eredményt, miszerint egyetlen év alatt 700,mind kétszázzal kevesedett a’büntet­tek’ száma, a’ dolgozó ház’ jótékony intézetének tulajdo­ni­tja. 1844-ben a’szám ismét 150-el csökkent, • 100.6­53.­­Végre a’ közelebb múlt év 938 foglyot mutat, ’s igy a’szá­m ismét 68-czal szállott alább. A’ P. Zing azonban e’ számot is sokalja más , miveltebb nemzetek’ hasonló népességű városaihoz képest. Igaz , a’ mondott mennyiség 190-nel kevesebbre olvad, ha azokat kivesszük, kik bizonyítványok’ hiánya miatt szabadon bocsáttattak; de még 848 rab is nagy árnyékot vet a’ főváros’ erkölcsiségére. A’ büntettek közül tolvajlási eset volt 796, orgazdaság 51, oklevél-hamisítás 16, hamis pénzcsinálás 4, elgázolás 13, (t. i. a’ mennyit a’ város hivatalosan tud , a’ tárczairók’ tárczája más adatokat mutat), paráznasági súlyos eset 9, gyermekgyilkolás 2, verekedés, vérengzés 23. Tehát minden napra majd három bűntett esik. Megemlíthetni a’ fővárosi népesség’ mentsé­gére a’ főváros’ természetét, hova mindenféle nemzet egy­­begyül. 1845-ben a’ 938 fogoly közül benszülöttekre (pes­­tiekre) csak 246 esik; a’ többi (568) idegenekre ’s 124 az örökös tartományokra és a’ külföldre esik. Pestmegyének ’s az ország’ több törvényhatóságinak is kellene már valamit tenni dolgozóház’ ’s egyéb hasznos intézetek közül; ez által Pest városán tetemesen segittetnék. — De nézzük a’ táblá­zat’ részleteit. A’ foglyok’ összes száma között 637 férfi és 301 nő van. 16 év alatt 70; 16 és 24 év között 359 ; 24 és 50 éves között 472; 50 éven túl 37. Catholicus 642; evang. 36; református 62; görög 21; zsidó 177. A’ Pes­ten született 246 fogoly közül 197 cath.; 5 evang.; 4 re­formátus; 1 görög; 39 zsidó. A’ nem pesti eredetű fog­lyok’ száma : 568; ezek közül 351 cath., 26 evang. , 54 reform., 27 görög, 110 zsidó. A’ külföldiek közt 90 cath., 7 evang., 1 reform., 2 görög, 24 izraelita. — Végül em­­litnünk kell, hogy visszaesési eset volt 304. A’ büntetés volt 574-re 14 napi fogság vagy 25 botütés; 174 egyén ellen formás per indíttatott; 190, bizonyítványok’hiánya miatt, elbocsáttaték. PESTMEGYE. Jan. 28-án a’ megyének rendkívüli köz­gyűlése volt, melly közigazgatási tárgyak’ elintézésére volt kitűzve, ide tartozván egyszersmind a’ múlt novemberben tartott rendes közgyűlésből a’ horvát ügyben Bécsben járt küldöttség’ jelentése is. A­ gyűlés előtti nap hire szárnyalt, hogy kortesek szállíttatnak be, hogy a’ kortesek már itt vannak. Hallatlan dolog volna Pestmegye’ teremében a’ ta­nácskozási jellem’illy megfertöztetése,’s bizonynyal igen szo­morú és nyomor nevezetesség volna az, ki azt legelső meg­kezdené. A’megütödést e’ hir’ hallatára kétkedés vállá fel; nem, az nem lehet, kiáltánk fel, Pestben a’ politicai közmorál magasabb fokon áll, semhogy illy eszközök’ használatát akár­­melly pártról fel lehetne tenni. Félelemről, ismervén a’pesti értelmiségi erőt, szó sem lehetett, de legnagyobb mérték­ben idegenitő, sőt, mondhatjuk, undorodást szülő maga azon gondolat, hogy Pestmegye’tanácskozási tereme, a’ középponti, a’ fővárosi megyegyülési terem, nyers erő’ kitö­réseinek szolgáljon színhelyül. És nem is csalatkozunk. Másnap a’ gyűlési terem , egy órával korábban a’ gyűlés’ kezdete előtt , szinte egészen megtelt , későbben szá­mosan be sem fértek, de a’ jelenlevők Pestmegye’ gyű­léseinek rendes látogatói valának, ’s kortesember egy sem volt jelen. Legelőször is egy ’ felsége’ aláírásával ellátott udvari tanácsi leirat olvastatott fel, melly váratlannak mondja a’ megye’ végzését, miszerint az a’ kapcsolt részek’ viszo­nyai’ügyében hozott határozatát, felirat-alakban küldött­­ségileg kívánta a’ fejedelmi szék’ elébe terjeszteni, ’s ezen határozat, melly káros irányról szól , mintha Horvát­országban az anyaországtól elszakadási szándék, az egyéni jogok’ megcsorbítása czéloztatnék, egyoldalú előadásra épí­tettnek mondatik, ’s komolyan roszaltatik , hogy ennek folytán nem csak e’ megye’ rendei felszólaltak , hanem másokban is aggodalmat kelteni, ’s nehézségeket támasz­tani igyekeztek ; roszaltatik továbbá a’Bécsben járt küldött­ség’ tagjainak viselete is ’stb. Egy másik kis rendelettel azon emlékiratok küldettek vissza , mellyeket a’ küldött­ség a’ Bécsben lakó főherczegeknek adott. — A’ helytartó tanácsnak is felolvastatott egy intézménye, mellyben ez is nehezteléssel mondja tapasztaltnak , hogy a’ megye a’ horvát ügyben a’ kormány’ czélját elferdíteni szokatlan utat követett. Ezután egy nádori levélre került a’ sor , mellyben egy 1770-dik évi intézményre történik hivat­kozás , hogy az abban kiszabott formáknak tegyen ele­get a’ küldöttség , ha fel akar menni , melly levelet a’ küldöttség’ elnöke, az első a’ispán, az nap 11 órakor kapván , midőn a’ küldöttség’ nagyobb része már útnak is indult, a’ küldöttségnek elébe sem terjesztette. Elvégre a’ küldöttségi jelentésre került a’ sor, mellyben eljárásáról számot ad. Legvégül felolvastatott az 1770-i rendelet, melly azt szabja meg, hogy a’ felterjesztések ne kül­­döttségileg , hanem írásban történjenek. Ezzel megkezdetett a’ tanácskozás. P. J. indítványozd: nyilvánittassék, hogy a’küldöttség híven eljárt, tétessék jegyzőkönyvbe a’ helyeslés, ’s a’ rendek kimondván, hogy az eljárást magokévá teszik, mondassák ez iránt egyszers­mind köszönet. Felhozaték, hogy nem tartatott meg a’ for­malitás? ám mikor tisztelegni mennek,ezen kifogás nem lé­tetik, de kérelemmel jelenvén meg, ek kerestetik, hogy miért ne fogadtassanak el. Felírást nem kíván indítványozó, mivel ez ismét az­ok’ kezébe menne, kik ellen panaszt akar­tak emelni, országgyűlésre kívánja azonban a’ dolgot fel­jegyeztetni. Ez ügyben körlevelek is küldessenek szét, mel­­­lyekben egyszersmind a’horvát ügy is előadatván, ennek pár­tolása is előre keressék ki az országgyűlésre a’ testvérme­gyéktöl. Emlité indítványozó a’ bihari eseményeket­ is, hol a’ tanácskozási terem csatatérré változtatott; nem lehet ez ese­ményeket kimenteni, mert a’ megye kétszer felirt , hogy he­lyettese mozdittassék el, ’s a’ helyettes mégis meghagyatott ’stb. Bárminő ellenszenvvel kérkedjenek is némellyek Pestme­­gye’ körlevelei iránt, ez Pestmegyét nem tarthatja vissza. Hor­vátország’boldogsága és baja a’miénk is, Horvátország a’ magyar koronának egyik legszebb gyöngye. Az 1770-i ren­deletre hivatkoznak , hogy az abban meghatározott forma­litások tartassanak meg a’ küldöttség által, de abban semmi formalitások sem határoztalak meg. — Némellyek hely­telenítek , hogy a’küldöttség emlékiratot készített, tehát olly iratot adott be a’ föligeknek a’ megye’ nevében, melly­­nek a’ megye sem szövegét, sem tartalmát meg nem álla­­pitá. De erre megfeleltetett, hogy a’ küldöttség azt nem a’ megye­ , hanem saját nevében készité, hogy kihallgat­tatá­sát eszközölhesse , hogy a’ megye’ megbízásának eleget tehessen, ’stb. ’stb. Délutáni két órakor elnök főispáni helyettes a’ gyűlés’ folytatását másnapra halasztotta. — I. J. BARANYÁBAN, jan. 22-én tartatott az évnegyedes gyűlés. — A’ pesti körlevél a’ Horvátországban elkövetett sérelem iránt, a’ Nemzeti Újság szerint, tudomásul véte­tett. A’ kormánytól várják a’ BA., hogy a’ bonyodalmakat mielőbb kiegyenlítse. A’ drávántúli eseményeket éber figye­lemmel kisérendik. Ha eddig is ezt tevék vala, bizonyosan helyén látnák már erélyesen föllépni. — A’NI. Újság szerint a’ pécs-mohácsi vasút, melly Baranyában terveztetik , ’s mellyröl közelebb szólottunk , — 5 mértföldnyi hosszaságu lenne. Költségei, az elöleges számítás szerint, csak 600,000 pftba kerülnének, 120,000 pftot számítván egy mértföldre. Az előleges költségekre nézve a’ vukovár-fiumei vasút’ példáját követik, minden 100pftos részvényre egy fél pcentet vetvén ki, azonnal fizetendőt, a’ szükséges előkészület’ haladék nélküli megtevésére. A’megalakult társulat azonnal megkezdő az aláírást 800 ponttal, mi által a’ kibocsátandó 6000 részvényből 1600-hoz tarthat igényt. A’ szükséges előleges vizsgálatok és mérések végett egy középponti mér­nökhöz fog a’ társulat folyamodni , ’s a’ vonal’ terjeszté­sére Zala és Somogy megyéket felszólítja. ABAUJBAN , f. hó’ 16-án’s következő napjain rendkí­vüli gyűlés tartatott. — Beadatott az elpusztult úrbéri tel­kek’ összeírása. A’ magtárak’ építése is fölhivá ismét a’ BR.’ gondoskodását. Kassán fog ideiglenesen magtár állít­tatni, a’ papnevelő intézet’ épületében , hol az intézet’ igaz­gatója ingyen helyet engedett egy évre. — A’ tisztujitás’ határnapját most sem lehete megtudni , pedig már ideje volna. A’ város is tisztujitásnak néz elébe. BORSODBAN, mint magány tudósításból tudjuk, a’ tisztujitás csendesen ment véghez Kezdetét vette jan. 26- kán. Az ellenzék győzött. Első alispán lett nagy többség­gel: Szepessy; másod alispán, közfelkiáltás’ utján: Szé­ni­er­e Bertalan. Hasztalan volt tehát minden ármány, meg­buktatni ez országosan tisztelt férfiút. SZEPESI ÚJDONSÁGOK. E’ hó’ 19-én temettük el Lő­csén szeretve tisztelt főispánunkat, magos keresztszeghi és adorjáni gróf Csáky Károly urat. Nemes emberszeretö szi­ve , szeplőtelen hazafisága, nyílt becsületes jelleme ’s va­lódi miveltsége elfelejthetlenné teszik emlékét a’ bérezés Szepességben, ’s áldás hamvainak! Időjárásunk olly annyira enged, hogy a’Hernád’jege már is eltakarodott, ’s utaink elsárosodtak, — csak később ne lakoljunk érte. A’ XVI. városok’ egyikében veszélyes összeesküvés tá­­madt a’ magyar vendégszeretet ellen, azt hatá­rozván el ugyan is a’ nemes tanács, miszerint az utazónak csak a’bormérés’ haszonbérlőjétől leend ezúttal szabad, ét­ket hordatni. Nem tudni, mit csodáljunk e’ részben inkább, az érdemes tanács’hivatalos tulbuzgalmát-e, melly már a’ kenyérkosarat is igyekszik a’ „jura minora regalia“ közzé iktatni, vagy azon jámborok’ logicáját, kik e’ hatá­rozat’ jogszerűségében kételkedni polgári bűnnek tar-GÖLLNICZ. (Szepesben.) Jan. 16-án. Folyó hó’ 10-én a’ helybeli prépost és az evang. lelkész’ aláírása alatt egy felhívás köröztetett városunkban, mellyben a’ bányai és vá­rosi hatóságot képviselő egyének, a’ gyártulajdonosok, bányaigazgatók és az összes polgárság, bizonyos korszerű kérdés’ megvitatása végett, másnap délután a’ városi táncz­­teremben megjelenni kéretik. Kíváncsiság azok’ részéről, kik a’ történendökröl mitsem gyanítottak, és a’ közjó’ elő­mozdításában mindenütt, hol arra alkalom nyílik , fáradha­tatlan buzgó törekvés azok’ részéről, kik a’ tárgyalandók­­ról eleve értesittettek, városunk’ minden notabilitásait és a’ többi polgárok’ roppant tömegét csöditette­k. hó’ 11-én a’ terembe úgy, hogy ezen a nagyságra nézve Szepesben első rangú terem, a’ szó’ legszorosabb értelmében zsúfolva tele volt. Az ülést fötisztelendö prépostunk lelkes beszéddel meg­nyitván , ebben a’ pálinkaivás’ testet és lelket ölő, a’ jelen nemzedékre úgy, mint az utódokra egyiránt kárhozatosan ható következményeit élénk színekkel festette, ’s a’ megye’ múlt évi octoberben tartatott közgyűlésének e’ részbeni határo­zatára , mint jelen összejövetelre alkalmat szolgáltatott in­dokra , hivatkozván, a’ jelen voltakat és általok városunk’ minden lakosait, kik a’ közjót nemcsak szájokon pengetni, hanem azt tettleg is előmozdítani képesek, felszólította, hogy az általa és az evang.lelkész által egyesült erővel ala­kítandó mértékletességi egyletet pártolni, elősegíteni ’s ahhoz részökröl is hozzáállani szíveskedjenek. Utána a’ szivreható szónoklatáról országszerte ismeretes evang. lelkész hasonló tartalmú beszédet mondván, ’s a’ pálinkávali mértéktelen élésből eredő, fötisztelendő hivataltársa által kiemelt sajnosnál sajnosabb következményeket , más nefű­­­zetek’ históriájából merített statisticai adatokkal is, bebizo­nyítván, a mértékletességi egylet’keletkezését és gyara­podásai főleg úgy vélte eszközölhetőnek, ha különösen azok, kik akár hivatalos, akár bármiféle más állásuknál fogva, a’ nép alsóbb osztályára kétségtelen befolyással bírnak, az általa és fötisztelendő hivataltársa által kitűzött czélt elő­mozdítani méltóztatnának. Ezen és hasonló több előadáso­kat úgy szintén az alapszabályok’ tervezetének felolvasását zajos tapsok fogadván , miután a’ helybeli , nemzeties buzgalmáról e’ lapokban már egyszer dicséröleg emlí­tett, általánosan tisztelt királyi bányamester is kinyi­latkoztatta, hogy az iránt, miszerint a’kerületében levő bányamunkások ezen népboldogitó egylethez álljanak, min­den kitelhető módon gondoskodni és a’ részegeskedőkre, valamint eddig, úgy ezentúl még súlyosabb büntetéseket szabni fog , az aláírási ív megnyittatott, ’s a’ jelenvoltak’ kitünöleg nagyobb része, aláírásaiknak megtétele végett már az asztalhoz tódulni kezdett, midőn a’ szintén jelen volt városi biró (jól jegyezzük meg, uraim, a’biró) har­sány hangon szorul szóra ide irtt olly felkiáltás mel­lett: „micsoda, hát nekünk itt tanításokat fognak adni, hogy mit igyunk vagy ne igyunk ? részegeskedők va­gyunk-e, hogy megtéríteni akarnak? hát ki tilthatja meg nekünk erre vagy arra adni ki pénzünket ? ’stb.“ az előbbi szónoklatok által előidézett jó hatást eltörölni ’s a’ pálinka­­ivást továbbá is mostani állapotában fentartatni kívánta. A’ biró urnák ezen­­ hivatalos állásától legkevésbbé várt, de a’ nagymélt. m. kir. helytartó tanács’ kegyelmes intézmé­nyeivel és a’ nemes megye’ határozatával is­merő ellentét­ben álló­ beszéde és a’ beleszőtt durva megtámadások , mellyekkel különösen egy , a’ mértékletességi egylet mel­lett elötte szónokolt tanítót illetett , általános indignatiot gerjesztett a’ számos közönségnél, ’s nagy csodálatra ra­gadta azokat , kiknek olly tetemes község’ bírája’ mivelt­­ségéröl ’s a’ bírói hivatal’ feladatáról eddigelémás fogalmaik voltak. A’ jó ügy’ pártolói azonban, mellőzve ’s csirájuk­ban elfojtva az ezen kellemetlen intermezzo után m­ár már kitörni kezdő személyeskedéseket, a’ pillanatnyi habozást, melly a’ biró’ iménti kifakadása’ következtében némely­­lyeknél mutatkozott, ellenkező­ szív és észhez szóló be­szédeikkel csak hamar eltávolitván, az aláírás ismét folya­matba tétetett, ’s legszebb sikerrel be is fejeztetett. — L­e­p­k­é­n­y­i Béla: ERDÉLYI DOLGOK. A’ brassói német lap’ egyik m. évi számában foglalt ’s a’ brassói iparűző osztály’ elszegé­nyül­­heté­se iránti félelmet kinyilatkoztató czikknek kivonatát an­nak idejében közlök mi is, melly félelem , mint mondók, leginkább a’ porosz dunagőzhajótársaság ’s az oláh- és moldvaországi ipar’ emelkedése által támasztatott. A’ brassói lap’ említett czikke szokatlan sensatiót okozott Németor­szág’ némelly hírlapjaiban. Egy frankfurti lap úgy vélekedik, miképen a’ berlini tervezet miatti félelem talán kissé idő­­ előtti és alaptalan; mindenesetre azonban, habár életbe lépne is az, a’porosz vállalatra nézve veszedelmesebb lenne az ausztriai ipar , mint amaz erre nézve, mihelyt oda irá­­nyoztatik minden igyekezet, hogy a’ vásár eddigi kiterje­dését ezentúl is fentartsa, ’s ha az aldunávali közlekedés szorosabban organisáltatik. Ez utóbbi fejedelemségekkeli kereskedés mintegy természeti öröksége a’ duna’ mentében fekvő tartományoknak , és hogy ezt a’ berliniek akarják bitorolni, ez által csak amazok kell, hogy az iparnak gyorr­sabb és magasabb kifejtésére ösztönöztessenek. Ha a’ vá­­sárpiacz’ közelsége és annak helyesebb ismerete már ma­gában nagy előnyökkel bir az éjszaki német verseny felett, csak azon kell igyekezni, hogy azon jó tulajdonok, miket ez az ipar’ tökéletesebb kifejtése körül bir, meggyöngittes­­senek, hogy igy a’ győzelem bizonyos legyen. Rész fogadtatásban részesült a’ brassói lap’azon további indítványa is, miszerint az iparüzök’ jóléte’ emelésének egyedüli eszközéül több országos vásárok’ tartandását aján­lotta. Szerintünk ezen eszközt a’ tapasztalás már igazolta, miután azon a’ régi időkben annyira csekély Lipcse európai világkereskedelmi fontosságát, iparának virágzását és összes gazdagságát csupán nagy vá­sára m­a lekö­szöni , ’s bizonyára egy lipcsei iparűzö sem szeretné e’ vásárokat eltöröltetni, habár helyébe chinai falat húznának is neki a’ város körül azon czélból , hogy készítményeinek csak egy czikke se csempéztessék be. Kormányunk szinte így adott Kolozsvárnak és Linznek két gyapjúvásár’ tart­­hatására szabadalmat, a’ kereskedési viszonyok’ emelése’ tekintetéből Egyes iparágak tehát semmiképen nem veszt­hetnek ez által. Adók’ és vevők’ nagyobb összecsödülése nem lehet veszedelmes egy iparűző városra nézve sem, Brassót sem véve ki. — Kolozs megye’ közelebb (január’ 19-én) tartott közgyűléseit Macskási Pál fölső helytartó a’ megye’ állásáról adott jelentéssel nyitá meg. E’ jelentés­ből tudjuk, mikép’ a’ megy­e’ felső kerülete egész­ségi tekintetben veszélyben nem forog. A’ tehetösb köz­lakosság múlt évben szaporított feles marháinak eladá­sával segíthet magán; a’ szegényebb sorsuak munká­­jokkal megkereshetik élelmöket. Éhségtől ekkép’, bár­ szűk termés volt, tartani nem igen lehet, nem lenne mindazáltal felesleges a’ galinábeli pálinkafőzést meg­tiltani. Az útvonalakra figyelem fordittatik; a’ hidak’ közül csak egy van igen rosz állapotban. Az adónak emlí­tést is alig érdemlő része van beszededen. — Az alsói kerületben szinte nem volt az őszön veszélyes be­tegség. Kórház a’ sypholiticusok’ gyógyítására jó len­ne , de a’ Móczon állitandóra sem gyűlt be elég se­gély. A’ Szeben’ vidékén folytatott fegyvergyakorlatról 74

Next