Pesti Hírlap, 1846. április (651-666. szám)
1846-04-02 / 651. szám
Csütörtök 051* PESTI HÍRLAP. Mofflalpinfo ft’ lan minden héten náeyszer- vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp.— Előfizethetni helyben Landerer lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő kr. számittatik. April 2. 1848. TARTALOM. Előléptetés. A’ magyar nyelv , tudományosság és academia körül. VI. Fővárosi újdonságok. Nemz. színház. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (a’ megye’ üdvözletére válasz a’ nádortól). Zágrábmegye (dorgáló leirat, reá a' határozat , a’ horvátországi lapok , a’ tengermelléki nemesek hová tartoznak ? honti levél a’ horvát ügyben, körösi levél ’stb társas viszonyok). Abauj, Zemplén (rövid közlések). Vegyes közlemények: Magyar Gazdasági Egylet. Külföld. Hirdetések. Mjl€i¥AROR8ZÁ€i és ERDÉLY. A’ magy. kir. udv. Kamaránál báró Geramb Jánosnak marmarosi k. kamraigazgatóvá lett legfensőbb kineveztetése által megüresült titoknoki állomásra Botner Károly k. kamrai fogalmazó érdemesíttetett. (B.—P. H.) Magyar nyelv, tudományosság és academia körül. VI. Átmenvén a’ gyűlésekről szóló rendszabásokra , olvassuk , hogy a’ társaság hetenkint egyszer (hétfőn délután 5 órakor) kisgyűlést tart , mellyben a’ helybeli rendes tagok jelenlenni kötelesek, a’ tiszteletbeli és vidéki rendes tagok jelenlehetnek; a’ levelező tagok pedig jelen sem lehetnének , ha t. i. az academia a’ nem- említést kitiltásnak akarná keresztelni. Azonban az academia, utasító határozataiban, a’ szabadabb és czélszerűbb magyarázatot tette magáévá, ’s kimondá, hogy noha a’ rendszabályokban a’ levelező tagoknak a’ kisgyülésekbeni megjelenhetéséről említés nem létetik , azok a’ társaság’ mindennemű üléseiben és igy a’ kisgyülésekben is székkel ’s értesítő szavazattal bírnak. — De miért nem tehát eldöntő szavazattal is ? — hiszen ez az alapszabályokkal épen úgy nem ellenkezik , mint az nem, hogy a’kisgyülésekben székkel ’s értesítő szavazattal bírjanak. A’ rendszabályok’ 47-ika ugyanis csak a’ nagygyűlésekről mondja , hogy azokban a’ levelezők szavazat nélkül vehetnek részt, a’ levelezők’ kisgyülésekbeni befolyásáról pedig hallgat az alapszabály ; ’s ha ezen alapszabályi hallgatás ’s elmellőzés eltiltásnak vétetik, úgy azoknak értesítő szavazattal sem lehetne bírni a’ kisgyűlésekben. De miután ezzel bírnak , miután az academia, utasító határozataiban, kimondá, hogy az alapszabályok’ e! tárgyról! hallgatását , nem- említését tilalomnak nem veszi, sőt magát e’ tárgybani józan szellemű rendelkezésre feljogosítva véli, most már teljes következetességgel cselekszik , ha a’ kisgyűlésekben a’ levelező tagoknak valódi szavazatot is ad (a’ nagygyűlésekre nézve természetesen fenmaradván az alapszabályok’ nyilván kimondott eltiltása addig , mig azokban erre nézve czélszerű változás történik.) — Mi, mint előbbi czikkünkben említők, azon erős meggyőződésben vagyunk ugyan, hogy a’ helybeli levelező tagoknak ’s távollevő rendes tagoknak, mint képtelenségnek és valódi monstruosus fogalomnak, — és igy a’ tudományos világ’ kebelébe is becsempészett megyerendszernek meg kell szűnni, ha azt óhajtjuk , hogy az academiának sikere legyen, hogy az öszhangzólag ’s nyomatékosan működhessék. Mig azonban az alapszabályok e’ részben kijavitlathatnának, az academia’ jó akarata addig is, meggyőződésünk szerint alapszabály-sértés nélkül , elhatározhatja , hogy a’ lev. tagok kisgyűlésekben szavazattal bírjanak, s pictus masculusféle állásukból, miszerint most élettelen s merevény tagjai a’ mozgékonyságot ’s meleg és gyors vérpezsgést annyira igénylő testnek, és a’ rendes tagok, mintegy professoraik mellett tanitványi szerepet játszanak, miből már, legalább a’ többség, magát kinőttnek hiszi — kiemeltessenek, a’jogokbani részesítés által munkás és buzgó tagokká tétessenek, a’ társaság’ érdekeihez erős és szoros kötelekkel csatoltassanak. Ezen kisgyűlések’ rendeltetése, hogy bennök a’ tud. tudósítások ’s értekezések felolvastassanak, a’ beküldött munkáknak bírálók rendeltessenek , a’ levelezések ’s egyéb hivatalos dolgok elintéztessenek. A’ kisgyűlések , különös nagygyűlési megbízás nélkül, semmi fontosabb tárgyat nem végezhetnek , az évenkint egyszer tartott nagygyűlés’ gyámsága , felügyelése , ellenőrsége alatt állanak melly rájok nézve mintegy felebbviteli szék. A’nagygyűlés évenként egyszer tartatik, ’s legfelebb 14 napig tarthat. Áll minden rendes tagból, a’vidékiek is, mennyire rész itt, családaik’ állapota, gazdaság, cathedra, hivatal’stb. engedi, felvergődnek Pestre, kifizettetik napi dijaikat, ’s a’ mennyire e’ rövid idő alatt betanulhatják magokat az akadémiai ügyekbe, mellyektől egész év alatt távol voltak (a hírlapok ’s levelezés által pedig alig fognak azok felől kellő és kimerítő tudomást szerezni) -sazokra is jó vagy rosz befolyást gyakorolnak E’ nagygyűlésre tartoznak az academia’ fontosabb teendői, választások, jutalmazások, u. m. jutalomkérdések’ kitűzései’s jutalmak’ elítélései s a’ társ. belső ügyeit illető határozatok’ hozatala. Mindezek, az idő’ rövidsége miatt, nagy sietséggel, elhamarkodva ’s ezért gyakran tökéletlenül történnek; ha mi jó történik, bizonynyal nem a’ rendszer’ érdeme, hanem puszta jó szerencse. A’ kisgyűlések’ ezen zsibbasztó alárendeltsége egyik legkárosabb tényező az academiai hibás szerkezetben. Az academiák, már természetöknél fogva is, nehezen mozgó, conservatív testületek lévén, minő csigalassúságra kell kárhoztatva lenniök az ügyvezetési ekkint nehezítő, késleltető, a’meleg érdeket, tetterőt’s kedvet a’hosszú késedelem által elhüsitő ’s lehangoló, a’ kérdések’ megvitatását kétszerező, a’ végelhatározást ’s teljesedésbe vételt görög kalendákig halogató rendszer által! Ez ismét a’ tud. academia’ kebelébe becsempészett municipalismus’ következése. — Ugyan miért, ezen az ügyek’ folyamával alig ismerős vidéki tagokból é s csakugyan a’ helybeli tagok’ többségéből álló nagygyűlésnek több hatalmat adni, mint az egyazon érdekű, semmi helybeli különös ’s a’ más vidékekre nézve káros hatást gyakorolható szűkkeblű érdeket nem képviselő heti gyűléseknek?— micsoda ok képzelhető, melly miatt a’nagygyűlésnek, tehát a’ vidéknek, a’ pesti tagok felett felügyelést ’s ellenőrséget kelljen gyakorolniok ? Mig az academia’ minden gyűlése teljes hatalmu gyűlés nem lesz , ’s azt, a’ mit jól határozott, rögtön végre nem hajthatja — mig a’ heti gyűlések a’ nagygyűlés’ vétója alá vetett, attól függő , arra váró ’s támaszkodó választmányokká maradnak aljasitva — addig az academiai ügyvitel örökké nehézkes , akadékos, késedelmes tehenősbéka-utazás leend. Míg az academia’ rendszeréből az erőket eldaraboló, egységet meggyilkoló, eszmecserét, ismeretterjesztést, kölcsönös súrlódást és értekezést nehezítő municipalismus — azaz: a’ rendes tagok’ szétszórtsága, a’ helybeli tagok’ hatástalansága, a’heti gyűlések’ erőtlensége, — ki nem lesz irtva, addig az academia sohasem fog rendeltetésének egészen megfelelhetni, — melly nem más, mint tudományos czélra egyesitni az elszórt erőket, összefűzni az egyes törekvéseket, közös irányt ’s öszhangzást adni a’ megoszlott, feldarabolt munkásságoknak. Ezen nézetet pedig annyira elmellőzék azok, kik az academia’alapszabályait nagy hirtelenében összekovácsolák, hogy épen kötelezőleg mondák ki: „minden, osztályban 3 helybeli, az az dolgozó ’s részt vevő, ’s 4 vidéki, az az részt nem vevő ’s csak nagygyűlésre, vagy oda sem járó tag legyen , és ezen vidéki tagnak okvetlenül a’ vidéken kelljen laknia.“ Most már, szent lélek’ segítségével, minden osztály’ számára, okvetlenül és mulhatlanul, 4 vidéki tagot kellett fogni; — meglehet, hogy némelly osztály’ számára a’ bele alkalmazható ’s jól illő tudósok közül 6 lakott Pesten ’s csak 1 a’ vidéken, de mivel az alapszabály megparancsolá, hogy 3-nak Pesten ’s 4-nek okvetlenül vidéken kell lakni, a’ pesti 6 tudós közül 3 kimaradt , a’ vidéken pedig hármat teremteni kellett, ha az osztályt be akarták tölteni, ’stb. És azután minő arány Pest ’s a’ vidékek közt! — A’ vádak, mellyek Pestmegyének suprematiáját emlegetik más megyék felett, bizonyosan alaptalanok, ’s Pestmegye csak egy megye Magyarország’ 52 megyéje közül. De nem igy áll Pest városa a’ tud. világban. Olly országokban is , hol a’ tudományosság’ sugarai sokkal terjedtebbek, mint nálunk, ’s hol a’ gazdagabb nemzet nemcsak egy helyen rak le tudományos kincseket, a’ fővárosi tudományosság mindenkor túlsúlyt gyakorol az összes ország’ tudományossága felett. Nálunk pedig, mondhatni, egyedül Pest az, melly tudományos vizsgálódásra ’s művelésre némi (bár ugyancsak sovány) eszközöket nyújt, melly a’ tud. szorgalomnak némi munkát, a’ munkának némi jutalmat, a’ tehetségnek némi kitüntetést ígér. — Illy helyzetben Pestnek 3 ’s a’ vidéknek 4 rendes tagot adni osztályonként, nagyon igazságtalan arány. Látjuk még a’gyűlések’során az igazgató tanács’ évenként egyszer tartandó gyűlését, minthogy az igazg. tanács intézi a’ társ. pénzügyeit, pénz nélkül pedig az egész tudományos forgalom és munkásság tespedez, a’ munkák nyomtallanul, a’lényegesebb határozatok végrehajtatlanul hevernek ’stb. természetesen az igazg. tanács’ gyűléseinek illy ritkán tartása az academiai lassúság és sikeretlenség’ tényezői közt előkelő helyet foglal. A’ tudományos társaság’ dolgainak kellő menetét a’ nem tudós igazg. tanács megakaszthatja. — Ezen gyűléseknek gyakoribban kellene tartatni, ’s hogy ez lehessen, az igazgató tanácsba több helybeli ’s részvevő tagot, mint ezifra nevet választani. — Van valami e’dologban, mi nagyon is emlékeztet, hogy szegény académiánk — kegyelemintézet. A’ nyilvános közgyűlés nem valami lényeges—az csupa ceremónia, ’s mint illyenröl nincs mit beszélni. Nyilvánossága csak azt juttatja az ember’ eszébe, hogy a’ többi ülések is nyilvánosak lehetnének , miután az acad. ülésekben státustitkok nem tárgyaltatnak , tudományos ismereteket pedig terjeszteni nem bűn sőt kötelesség, ’s miután napfény legfőbb orvosa a’ társasági bajoknak. A’ gyűlések’ előadott rendszeréből folyó bajokat ’s hátramaradásokat érezni látszott az academia, midőn e’részben reformról gondolkodott, de a’ reform, melly létre jött, igen felületes’s a’dolog’ mélyébe nem vágó. — 1846-ra azon intézkedés áll fen, miszerint az összes jelenlevő helybeli academia csak minden második héten jön össze, a’ megjelenés’ szoros kötelességével minden, bármelly osztálybeli r. tagra nézve; a’közbeeső hétfőkön pedig az osztályok tartanak üléseket váltogatva , és ugyan a’ nyelvtudományi osztály január* 5-ikén , mart. 30. jun. 22-ikén ; a* philosophiai jan. 19-ikén, april’6-ikán; a’ történettani febr. 3. april’ 27. jul. 20-ikán ; a’ törvénytudományi mart. 2. május’ 25 és aug. 17-ikén; a’mathematikai febr. 16. május’ 11. és aug. 3. végre a’ természettudományi mart. 16. jun. 8. és aug. 31-ikén. Ezen osztályi gyűlések’ tárgyai a’ szorosan szakbeli előadások és közlések, — ’s ezekre csak az osztályi tagok kötelesek megjelenni. — Ellenben a’ két, hetenkint tartandó kisgyűlésekre tartoznak a’ közérdekű előadások , a’ székfoglaló értekezések, gyászbeszédek ’s a’ hivatalos ügyek. — Ezen intézkedés hasznos ugyan annyiban, hogy a’ szorosan tudományos tárgyakra több idő ’s figyelem fordittathatik, mint ekkorig a’ leginkább hivatalos szárazságokkal elfoglalt kisgyűlésekben, ’s hogy igy csak illetékes osztályú tagok intézkednek az ismert tárgyak felett — miben azután felelőség is alapul reájok nézve — de a’ bajon gyökeresen nem segít. Ezen csak az segít, ha a’ tudományos erők öszpontosítva ’s a’ hetenkénti gyűlések határozási és végrehajtási joggal felruházva lesznek. — Pola. Fővárosi újdonságok. A’ magyar athenaeum, mellynek czélja — mint már többször íratott — tudományos ismeretek’ terjesztése a’ miveltebb körökben, ’s szellemi élvezetek’ nyújtása, ma d. u. 4 órakor tartandja negyedik gyűlését a’ nemzeti casino’ kis teremében, mellyre az értelmi miveltség’ minden barátai tisztelettel meghivatnak. — Aigner Ferencz ur a’ nemzeti képcsarnok’ számára 420 pftot gyűjtött a’ helybeli kereskedői kar’ tagjai között, ’s azokat az illető pénztárba már le is fizette. Köszönet polgártársainknak e’ hazafias készségökért. — A’ fiatal zongoraművésznő, Bohrer Zsófia k. a., elvégezvén tetszéssel fogadott hangversenyeit, e’ napokban Bécsbe utazott, hol Liszt’ társaságában lépend fel néhányszor , kinek Pestre jövetele’ idejéről még Honderű barátja sem tud semmi bizonyosat mondani. Bécsi lapok szerint nemrégiben az ott tartózkodó magyarok’ társas körét látogató meg, mellyet Dobozy Károly’ bandája szokott mulattatni zenéjével. Roppant lelkesedés szállta meg a’ kebleket, ’s a’ magyar haza’ egészségére „recerunt magnum áldomás.“ More patria. — Különben pedig sajnos dolog, hogy a’ bécsi magyarok, mind a’ mellett hogy talán nagyobb számmal vannak, mint a’pestiek, olly igen csekély mértékben adják jelét életöknek. Legújabban ugyan — ha igaz, mit a’ hir’ szárnyai susognak — egyik Bécsben élő jeles írónkat, elismerésük’jeléül, bizonyos ajándékkal szándékoznak meglepni, de ez még most titok lévén, róla legjobb szándékunk mellett sem szólhatunk. Óhajtjuk azonban, hogy a’ dolog ne soká maradjon titokban. — Helyén látjuk itt megemlíteni azon különbséget, miszerint egy távolabb eső megyének vidéki élelmi rendszerhez szokott két életvedett korú fia nem régiben bizonyos ügyben a’ birodalmi fővárosba kénytelenittetvén utazni, szekerükbe az úti pogyászok közé egy elismert érdemű, egyébiránt már őszbe csavarodott szakácsnál is ültetének, azon okból, hogy mindig legyen valaki, a’ ki útközben — mint mondák — „egy kis meleg leveskét“ főzzön számukra. Azóta már vissza is tértek nagy utukból, ’s méltó nehezteléssel panaszták, hogy utazásuk’ egész ideje alatt a’ fentisztelt coqua alig férhetett egyetlen egyszer tűzhelyhez, miután a’ mai kor’ civilizáltabb szelleme, legalább nagyobb országutaink mellett álló tűzhelyeink’ körébe, hálistennek már örök éber és állandó szakácsnékat teremtett. Minekokáért a’ két magyar gazda ’s az ős fözöny némileg lefőzött állapotban érkezének meg ősi konyhájukba , hol számukra a’ meleg leveske újra forr. ’S az utókor ez eseményt is a’ spectabilis korszak’ ezernyi furcsaságai közé sorozandja. — A’ berlini keringők’ apja és zsámbéki hazánkfia Gungl József csakugyan megérkezett fővárosunkba, ’s jól betanított bandájával majd a’ német színházban, majd a’ redoutetermekben rendezett estélyeiben adja mutatványait, jobban mondva : hallgatmányait. A’ múlt vasárnapi estélyben többi között egy pár, mint látszott, budakeszi jámbor lakos, (talán épen az ottani német pór zenebanda’ tagjai) is részt akart venni. Húszasaikat épen le valónak teendők, a’ midőn a’ pénztártól minden izgalom nélkül és pedig eléggé nyersen, elriasztanak. Miért ? mert közönséges pórra'