Pesti Hírlap, 1846. április (651-666. szám)

1846-04-02 / 651. szám

Csütörtök 051* April 2. 1848. PESTI HÍRLAP. MpfflnlpinfV ft’ lan mindpn héten náevszer- vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp.— Előfizethetni helyben Lande rer lalos kiadó-tnlaldonosnái, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden klr. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahlvatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetükkel 5 pengő kr. számittatik. TARTALOM. Előléptetés. A’ magyar nyelv , tudományosság és academia körül. VI. Fővárosi njdonságok. Nemz. színház. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (a’ megye’ üdvözletére válasz a’ nádortól). Zágrábmegye (dor­gáló leirat, reá a' hatázozat , a’ horvátországi lapok , a’ tenger- melláki nemesek hová tartoznak ? honti levél a’ horvát ügyben, körösi levél ’stb társas viszonyok). Abauj, Zemplén (rövid köz­lések). Vegyes közlemények: Magyar Gazdasági Egylet. Külföld. Hirdetések. Mjl€i¥AROR8ZÁ€i és ERDÉLY. A’ magy. kir. udv. Kamaránál báró Geramb Jánosnak marmarosi k. kamraigazgatóvá lelt legfensőbb kineveztetése által megüresült ti- toknoki állomásra ß o i tn e r Károly k. kamrai fogalmazó érdeme- síttetett. (B.—P. H.) Magyar nyelv, tudományosság és academia körül. VI. Átmenvén a’ gyűlésekről szóló rendszabásokra , olvassuk , hogy a’ társaság heten- Kint egyszer (hétfőn délután 5 órakor) kisgyülést tart , mellyben a’ helybeli rendes tagok jelenlenni kötelesek, a’ tiszteletbeli és vidéki rendes tagok jelenlehetnek; a’ levelező tagok pedig jelen sern lehetnének , ha t. i. az academia a’ nem- említést kitiltásnak akarná keresztelni. Azonban az academia, utasító határozataiban, a’ szabadabb és czélszerübb magyarázatot tette magáévá, ’s kimondá, hogy noha a’ rendszabályokban a’ levelező tagoknak a’ kisgyülésekbeni megjelenhetéséről említés nem tétetik , azok a’ társaság’ mindennemű üléseiben és igy a’ kis- gyülésekben is székkel ’s értesítő szavazattal bírnak. — De miért nem tehát eldöntő szavazattal is ? — hiszen ez az alapszabályokkal épen úgy nem ellenkezik , mint az nem, hogy a’kisgyülésekben székkel ’s értesítő sza­vazattal bírjanak. A’ rendszabályok’ 47-ik §a ugyan is csak a’ nagygyűlésekről mondja , hogy azokban a’ levelezők szavazat nélkül vehetnek részt, a’ levelezők’ kísgyülések- beni befolyásáról pedig hallgat az alapszabály ; ’s ha ezen alapszabályi hallgatás ’s elmellözés eltiltásnak vétetik, úgy azoknak értesítő szavazattal sem lehetne bírni a’ kisgyülé­sekben. De miután ezzel bírnak , miután az academia, utasító határozataiban, kimondá, hogy az alapszabályok’ e! tárgyról! hallgatását , nem- említését tilalomnak nem veszi, sőt magát e’ tárgybani józan szellemű rendelkezésre feljogosítva véli, most már teljes következetességgel cse­lekszik , ha a’ kisgyülésekben a’ levelező tagoknak valódi szavazatot is ad (a’ nagygyűlésekre nézve természetesen fenmaradván az alapszabályok’ nyilván kimondott eltiltása addig , mig azokban erre nézve czélszerü változás történik.) — Mi, mint előbbi czikkünkben említők, azon erős meg­győződésben vagyunk ugyan, hogy a’ helybeli leve­lező tagoknak ’s távollevő rendes tagoknak, mint képtelenségnek és valódi monstruosus fogalomnak, — és igy a’ tudományos világ’ kebelébe is becsempészett megye- rendszernek meg kell szűnni, ha azt óhajtjuk , hogy az academiának sikere legyen, hogy az öszhangzólag ’s nyo­matékosan működhessék. Mig azonban az alapszabályok e’ részben kijavitlathatnának, az academia’ jó akarata addig is, meggyőződésünk szerint alapszabály-sértés nélkül , elha­tározhatja , hogy a’ lev. tagok kisgyülésekben szavazat­tal bírjanak, s pictus masculusféle állásukból, miszerint most élettelen s merevény tagjai a’ mozgékonyságot ’s meleg és gyors vérpezsgésl annyira igénylő testnek, és a’ rendes tagok, mintegy professoraik mellett tanitványi szerepet játszanak, miből már, legalább a’ többség, magát kinőttnek hiszi — kiemeltessenek, a’jogokbani részesítés által munkás és buzgó tagokká tétessenek, a’ társaság’ érdekeihez erős és szoros kötelekkel csatoltassanak. Ezen kisgyülések’ rendeltetése, hogy bennök a’ tud. tudósítások ’s értekezések felolvastassanak, a’ beküldött munkáknak bírálók rendeltessenek , a’ levelezések ’s egyéb hivatalos dolgok elintéztessenek. A’ kisgyülések , különös n^gygyülési megbízás nélkül, semmi fontosabb tárgyat nem végezhetnek , § az évenkint egyszer tartott nagygyűlés’ gyámsága > felügyelése , ellenőrsége alatt állanak melly rájok nézve mintegy felebbviteli szék. A’nagygyűlés évenként egyszer tartatik, ’s legfelebb 14 napig tarthat. All minden rendes tagból; a’vidékiek is, mennyire rósz ut, családaik’ állapota, gazdaság, cathe­dra, hivatal’stb. engedi, felvergődnek Pestre, kifizettetik napi dijaikat, ’s a’ mennyire e’ rövid idő alatt betanulhat­ják magokat az ppadpmiai ügyekbe, mellyektől egész év alatt távol voltak (— hírlapok ’s levelezés által pedig alig fognak azok felől kellő és kimerítő tudomást szerezni) -r- azokra is jó vagy rósz befolyást gyakorolnak E’ nagygyű­lésre tartoznak az academia’ fontosabb teendői, választások, jutalmazások, u. m. jutalomkérdések’ kitűzései’s jutalmak’ elítélései s a’ társ. belső ügyeit illető határozatok’ hoza­tala. Mind ezek, az idő’ rövidsége miatt, nagy sietséggel, elhamarkodva ’s ezért gyakran tökéletlenül történnek; ha mi jó történik, bizonynyal nem a’ rendszer’ érdeme, hanem puszta jó szerencse. A’ kisgyülések’ ezen zsibbasztó alárendeltsége egyik legkárosabb tényező az academiai hibás szerkezetben. Az academiák, már természetöknél fogva is, nehezen mozgó, conservativ testületek lévén, minő csigalassúságra kell kárhoztatva lenniök az ügyvezelési ekkint nehezítő, késlel­tető, a’meleg érdeket, tetterőt’s kedvet a’hosszú kése­delem által elhüsitö ’s lehangoló, a’ kérdések’ megvitatá­sát kétszerező, a’ végelhatározást ’s teljesedésbe vételt gö­rög kalendákig halogató rendszer által! Ez ismét a’ tud. academia’ kebelébe becsempészett mu- nicipalismus’ következése. — Ugyan miért, ezen az ügyek’ folyamával alig ismerős vidéki tagokból 's csakugyan a’ helybeli tagok’ többségéből álló nagygyűlésnek több hatal­mat adni, mint az egyazon érdekű, semmi helybeli különös ’s a’ más vidékekre nézve káros hatást gyakorol­ható szűkkeblű érdeket nem képviselő heti gyűléseknek?— micsoda ok képzelhető, melly miatt a’nagygyűlésnek, te­hát a’ vidéknek, a’ pesti tagok felett felügyelést ’s ellen- őrséget kelljen gyakorolniok ? Mig az academia’ minden gyűlése teljeshatalmu gyűlés nem lesz , ’s azt, a’ mit jól határozott, rögtön végre nem hajthatja — mig a’ heti gyűlések a’ nagygyűlés’ vétója alá vetett, attól függő , arra váró ’s támaszkodó választmá­nyokká maradnak aljasitva — addig az academiai ügyvitel örökké nehézkes , akadékos, késedelmes tekenösbéka-uta- zás leend. Mig az academia’ rendszeréből az erőket eldaraboló, egységet meggyilkoló, eszmecserét, ismeretterjesztést, kölcsönös súrlódást és értekezést nehezítő municipalismus — az az: a’ rendes tagok’ szétszórtsága, a’ helybeli tagok’ hatástalansága, a’heti gyűlések’ erőtlensége, — ki nem lesz irtva, addig az academia sohasem fog rendeltetésének egészen megfelelhetni, — melly nem más: mint tudományos czélra egyesitni az elszórt erőket, összefűzni az egyes tö­rekvéseket, közös irányt ’s öszhangzást adni a’ megoszlott, feldarabolt munkásságoknak. Ezen nézetet pedig annyira elmellözék azok, kik az aca­demia’alapszabályait nagy hirtelenében összekovácsolák, hogy épen kötelezöleg mondák ki: „minden, osztályban 3 helybeli, az az dolgozó ’s részt vevő, ’s 4 vidéki, az az részt nem vevő ’s csak nagygyűlésre, vagy oda sem járó tag legyen , és ezen vidéki tagnak okvetlenül a’ vidéken kelljen laknia.“ Most már, szent lélek’ se­gítségével, minden osztály’ számára, okvetlenül és mul- hatlanul, 4 vidéki tagol kellett fogni; — meglehet, hogy némelly osztály’ számára a’ bele alkalmazható ’s jól illő tu­dósok közül 6 lakott Pesten ’s csak 1 a’ vidéken, de mivel az alapszabály megparancsolá, hogy 3-nak Pesten ’s 4-nek okvetlenül vidéken kell lakni, a’ pesti 6 tudós közül 3 ki­maradt , a’ vidéken pedig hármat teremteni kellett, ha az osztályt be akarták tölteni, ’stb. És azután minő arány Pest ’s a’ vidékek közt! — A’ vádak, mellyek Pestmegyének suprematiáját emlegetik más megyék felett, bizonyosan alaptalanok, ’s Pestmegye csak egy megye Magyarország’ 52 megyéje közül. De nem igy áll Pestvárosa a’ tud. világban. Olly országokban is , hol a’ tudományosság’ sugarai sokkal terjedtebbek, mint nálunk, ’s hol a’ gazdagabb nemzet nemcsak egy helyen rak le tu­dományos kincseket, a’ fővárosi tudományosság mindenkor túlsúlyt gyakorol az összes ország’ tudományossága felett. Nálunk pedig, mondhatni, egyedül Pest az, melly tudomá­nyos vizsgálódásra ’s művelésre némi (bár ugyancsak so­vány) eszközöket nyújt, melly a’ tud. szorgalomnak némi munkát, a’ munkának némi jutalmat, a’ tehetségnek némi kitüntetést ígér. — Illy helyzetben Pestnek 3 ’s a’ vidék­nek 4 rendes tagot adni osztályonként, nagyon igazságta­lan arány, Látjuk még a’gyűlések’során az igazgató tanács’ éven­ként egyszer tartandó gyűlését, minthogy az igazg. tanács intézi a’ társ. pénzügyeit, pénz nélkül pedig az egész tudo­mányos forgalom és munkásság tespedez, a’ munkák nyom- tallanul, a’lényegesebb határozatok végrehajtatlanul he­vernek ’stb; természetesen az igazg. tanács’ gyűléseinek illy ritkán tartása az academiai lassúság és sikeretlenség’ ténye­zői közt előkelő helyet foglal. A’ tudományos társaság’ dol­gainak kellő menetét a’ nem tudós igazg. tanács megakaszt­hatja. — Ezen gyűléseknek gyakoribban kellene tartatni, ’s hogy ez lehessen, az igazgató tanácsba több helybeli ’s részvevő tagot, mint ezi'fra nevet választani. — Van valami e’dologban, mi nagyon is emlékeztet, hogy szegény aca- demiánk — kegyelemintézet, A’ nyilvános közgyűlés nem valami lényeges—az csupa ceremónia, ’s mint illyenröl nincs mit beszélni. Nyilvánossága csak azt juttatja az em­ber’ eszébe, hogy a’ többi ülések is nyilvánosak lehetné­nek , miután az acad. ülésekben státustitkok nem tárgyal­tatnak , tudományos ismereteket pedig terjeszteni nem bűn sőt kötelesség, ’s miután napfény legfőbb orvosa a’ társa­sági bajoknak. A’ gyűlések’ előadott rendszeréből folyó bajokat ’s hát­ramaradásokat érezni látszott az academia, midőn e’részben reformról gondolkodott, de a’ reform, melly létre jött, igen felületes’s a’dolog’ mélyébe nem vágó. — 1846-ra azon in­tézkedés áll fen, miszerint az összes jelenlevő helybeli aca­demia csak minden második héten jön össze, a’ megjelenés’ szoros kötelességével minden, bármelly osztálybeli r. tagra nézve; a’közbeeső hétfőkön pedig az osztályok tartanak üléseket váltogatva , és ugyan a’ nyelvtudományi osztály január* 5-ikén , mart. 30, jun. 22-ikén ; a* philosophiai jan. 19-ikén, april’6-ikán; a’ történettani febr. 3. april’ 27. jul. 20-ikán ; a’ törvénytudományi mart. 2. május’ 25 és aug. 17-ikén; a’mathematikai febr. 16. május’ 11. és aug. 3. végre a’ természettudományi mart. 16. jun. 8. és aug. 31-ikén. Ezen osztályi gyűlések’ tárgyai a’ szorosan szakbeli előadások és közlések, — ’s ezekre csak az osz­tályi tagok kötelesek megjelenni. — Ellenben a’ két, heten- kint tartandó kisgyülésekre tartoznak a’ közérdekű előadá­sok ; a’ székfoglaló értekezések, gyászbeszédek ’s a’ hiva­talos ügyek. — Ezen intézkedés hasznos ugyan annyiban, hogy a’ szo­rosan tudományos tárgyakra több idő ’s figyelem fordittatha- tik, mint ekkorig a’ leginkább hivatalos szárazságokkal el­foglalt kisgyülésekben, ’s hogy igy csak illetékes osztályú tagok intézkednek az ismert tárgyak felett — miben azután felelőség is alapul reájok nézve — de a’ bajon gyökeresen nem segít. Ezen csak az segít, ha a’ tudományos erők ösz- pontositva ’s a’ hetenkénti gyűlések határozási és végrehaj­tási joggal felruházva lesznek. — P—la. Fővárosi újdonságok. A’ magyar athenaeum, mellynek czélja — mint már többször Íratott — tudományos ismeretek’ terjesztése a’ miveltebb körökben, ’s szellemi élvezetek’ nyújtása, ma d. u. 4 órakor tartandja negyedik gyűlését a’ nemzeti casino’ kis teremében, mellyre az értelmi miveltség’ minden barátai tisztelettel meghivatnak. — Aigner Ferencz ur a’ nemzeti képcsarnok’ számára 420 pftot gyűjtött a’ helybeli kereskedői kar’ tagjai között, ’s azokat az illető pénztárba már le is fizette. Köszönet pol­gártársainknak e’ hazafiui készségökért. — A’ fiatal zongoraművésznő, Bohrer Zsófia k. a., el­végezvén tetszéssel fogadott hangversenyeit, e’ napokban Bécsbe utazott, hol Liszt’ társaságában lépend fel néhány­szor , kinek Pestre jövetele’ idejéről még Honderű barátja sem tud semmi bizonyosat mondani. Bécsi lapok szerint nem régiben az ott tartózkodó magyarok’ társas körét láto­gató meg, mellyet Dobozy Károly’ bandája szokott mulat­tatni zenéjével. Roppant lelkesedés szállta meg a’ kebleket, ’s a’ magyar haza’ egészségére „fecerunt magnum áldomás.“ More patrio. — Különben pedig sajnos dolog, hogy a’ bécsi magyarok, mind a’ mellett hogy talán nagyobb számmal vannak, mint a’pestiek, olly igen csekély mértékben ad­ják jelét életöknek. Legújabban ugyan — ha igaz, mit a’ hir’ szárnyai susognak — egyik Bécsben élő jeles írónkat, elismerésük’jeleül, bizonyos ajándékkal szándékoznak meg­lepni, de ez még most titok lévén, róla legjobb szándokunk mellett sem szólhatunk. Óhajtjuk azonban, hogy a’ dolog ne soká maradjon titokban. — Helyén látjuk itt megemlíteni azon különbséget, mi­szerint egy távolabb eső megyének vidéki élelmi rendszer­hez szokott két éleroedelt korú fia nem régiben bizonyos ügyben a’ birodalmi fővárosba kénytelenittetvén utazni, szekerükbe az úti pogyászok közé egy elismert érdemű, egyébiránt már őszbe csavarodott szakácsnál is ültetének, azon okból, hogy mindig legyen valaki, a’ ki útközben — mint mondák — „egy kis meleg leveskét“ főzzön számukra. Azóta mór vissza is tértek nagy utukból, ’s méltó nehezte­léssel panasziák, hogy utazásuk’ egész ideje alatt a’ fen- tisztelt coqua alig férhetett egyetlen egyszer tűzhelyhez, miután a’ mai kor’ civilisáltabb szelleme, legalább nagyobb országutaink mellett álló tűzhelyeink’ körébe, hálistennek! már örök éber és állandó szakócsnékat teremtett. Minek- okaért a’ két magyar gazda ’s az ős fözönö némileg lefőzött állapotban érkezének meg ősi konyhájukba , hol számukra a’ meleg leveske újra forr. ’S az utókor ez eseményt is a’ spectabilis korszak’ ezernyi furcsaságai közé sorozandja. — A’ berlini keringök’ apja és zsámbéki hazánkfia Gungl József csakugyan megérkezett fővárosunkba, ’s jól betanított bandájával majd a’ német színházban, majd a’ re- doutelermekben rendezett estélyeiben adja mutatványait, jobban mondva : hallgatmányait. A’ múlt vasárnapi estély­ben többi között egy pár, mint látszott, budakeszi jámbor lakos, (talán épen az ottani német pór zenebanda’ tagjai) is részt akart venni. Húszasaikat épen le valónak teendők, a’ midőn a’ pénztártól minden irgalom nélkül és pedig elég­gé nyersen, elriasztanak. Miért ? mert közönséges pórra-'

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék