Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)

1846-05-01 / 667. szám

Pénlek 667. Május 1.1846. PESTI HÍRLAP Mealolenilr e’ lan minden héten négyszer - vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordássai 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban o ítpp. -Előfizethetni helyben "ande r er Lajos SJÄdSK2i,T!SSf «tia Horváth-házban 483 «. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi artomanyokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorert aprobetuk-íel j pengő kr.számittatik. TARTALOM. Előléptetések. Nyílt válasz a’ magyarhoni nehány evang. lelkész’ panaszaira. A’ magy. academia. Törvény hat ó- fógi dolgok: Hevesből (az alispán’ lemondása el nem fogad- tatik, nádori levél , közoktatási ügy). Csongrád (a’ tisztujitás’ eredménye). Erdélyi dolgok. Vegyes közlemények: A’ budapesti kisdedovók’ működési iránya. Adakozások a’ Himfilantra. Külföld, Hirdetések. MAG¥AttOBRMG és ERDÉLY* ő cs. ap. kir. Fölsége az egri székes főkáptalanban R u 11 n e r Ferencz éneklőkanonokot nagypréposttá ; a’ nagyváradi deákszertásu káptalanban S z a n i s z 1 ó Ferenczet békési, S c h w a r z 1 Fe- renczet kiasznai, Molnár Pétert középszolnoki főesperessé; to­vábbá az eperjesi görög kalh. káptalanban Gerbery Mihály ének­lő-kanonokot oh ásó-, Molnár András őrkanonokot éneklő-, Duchnovics Sándor iskolai kanonokot pedig őrkanonokká emel­ni iegkegy. méltóztatott. ö cs. ap. kir. Fölsége a’ pozsonyi főpostaigazgatóságnál megüre- sült másod-tiszti állomásra Uentsher Antal járulnokot méltózta- tott Iegkegy. érdemesitni. ö cs. ap. kir. Folsége az erdélyi kir. udv. Kanczellariánál II e r- b e r t Ódon és Friedenfels József fogalmazó gyakornokot ugyanitt tiszlibli udv. fogalmazókká kinevezni Iegkegy. méltóztatott. — (.B.-P. 11) Még egy válasz a’ magyarhoni nehány ev. lelkész’ panaszaira. Midőn a’f. évi augsburgi kö­zönséges újság’ melléklapjának 75. számában az evang. pap­ság’ Magyarhonbani állását tárgyazó czikk megjelent, több okoknát lógva föltettem magamban, ezen ügyben csak ak­kor szólalni fel, ha hírlapjainkban vagy egeszen érintetle­nül hagyatik, vagy pedig a’ netaláni czáfolatokban, közvet­lenül, vagy bárcsak közvetve is, hivatali köröm érintetik. Ez utolsó megtörténvén , én is bátor vagyok ezen ügy iránti szerény nézeteimet röviden előadni. Eimellőzvén azon kellőleg megvitatott egyszerű okokat, miért nem vétetett tanácskozás alá az 1845-ik évi egyete­mes közgyűlésre benyújtott tiszai egyházkerület’ em’ékirata, áttérek egyenesen az érdeklett cziká’ első hosszas pontjára, mellynek rövid foglalata: »hogy a’ világi rend az egyházin felsóbbséget gyakorol, holott ezt illetné az elsőség.“ — Valóban különös és a’ protestantismus’ szellemével meg nem egyeztethető, hogy az evang. egyháziak’ egy része nem alapos tudományossága és miveltsége miatt tartja ma­gát jobbnak a’ világiaknál, hanem azért, mivel papságra avattatott lel. Jobb volna, ha nem puszta hivatali tekintély, hanem szeplőtlen jellem, miveltség, tudományosság által igyekeznék az evang. papság’ azon része magának közte­kintetet és tiszteletet szerezni. De fájdalom , minden sértés nélkül legyen mondva, épen a’ tudományiig leggyöngébb egyháziak azok , kik puszta hivatali tekintély által akarják gyöngeségöket leplezni, és magoknak tekintetet szerezni. Figyelmeztetem azen tisztelt urakat, hogy a’ protest, egyház nem tesz dogmaticus különbséget az egyháziak és világiak közt, hanem csak fegyelmit, azaz, a’ protest, egyház a’ vilá­giakat nem nyilatkoztatja ki képteleneknek az egyházi fun- ctiók, sőt magok a’ szentségek’ kezelésére is, ha ehhez a’ szükséges képességgel bírnak, és ennél fogva a’ szent ige’ kiszolgáltatását (polestatem minister») az egyház’ szolgáinak csak azért tartja fen, mivel ezek az ehhez szükséges isme­reteket és képességet ex professo megszerezték magoknak, Yagy legalább meg kelle vala szerezniük. A’ felavatás a’ protestánsoknál, nem képessé-tevés a’ hivatalra, mint ca- tholicus testvéreinknél, hanem csupán ünnepélyes kijelen­tése a’ képességnek. A’ felavatás tehát a’ protestánsoknál nem alapit semmi külön egyházi rendet, mint több más vallásuaknál, hanem csupán az egyházi hivatal’ átvevése által szereztetik meg. Szóval a’ hierarchies elv semmikép’ össze nem egyeztethető a’ protestáns szellemmel, ’s pedig elannyira nem, hogy ha az egyháza’ kebelében elharapóz­nék , ez nemcsak political tekintetben sokkal nyomasztóbb befolyást gyakorolna közügyeinkben, mint bármi más vallá­sok’ hierarchiája, hanem az evang. hit’ létét is koczkáz- tatná , minek élő példája az angol egyház, sőt némi tekin­tetben a’ svéd is. Mi az ezen pontban követelt, különösen az egyetemes közgyűlésen eszközlendő kettős elnökséget illeti, hogy t. i. a’ főfelügyelő mellé közös elnökségre mindig a’ superinten- densek’ legidösbike rendeltessék, arra nézve csak azon igénytelen kérdést vagyok bátor tenni: minek? — Entia sine necessitate non suoí mulliplicanda!“ Egyébként ha hit- sorsosim’ többsége azt czélszerünek találná , kötelességem ugyan ebbeli határozatának hódolni, de egyszersmind ezen határozatot úgy venném, mint vennem kellene, t. i, a’ sze­mélyem elleni bizalmatlanság’ gy öngéd nyilvánításául ’s fel­szólításul arra , hogy hivatalomról mondjak lé , mit nyom­ban legnagyobb csenddel megtenni nem is vonakodandom. — Arra nézve, hogy az egyháziak a’ gyűlésekben az asz­tal' jobb oldalán, a’ világiak pedig baloldalán üljenek: a’ (eleiét már a’ felébb mondottakban rejlik. Egyébiránt ha a’ mondottak’ ellenére is a’ tisztelt egyháziak magokat csak­ugyan felsőbbeknek gondolják a’ világiaknál, közönyös le­het reájok nézve , mellyik helyet foglalják el, mert, ezen öntudatuk’ következtében, a’ becses személyök által elfoglalt utósó hely is elsővé válandik. A’második panaszt illetőleg, hogy t. i. az egyete­mes közgyűlések ollykor zavarosak, hogy azokban az ügyek kizárólag csak magyar nyelven tárgyaltathatnak, megjegyzem , hogy a’ nyilvánosság, a’ szellemi élet, szellemi mozgalom tápeleme lévén a’ protestantismusnak és az alkotmányos szabadság­nak, lelietlen , hogy mind az egyházi, mind a’ me­gyei gyűléseinken sirkerti csend uralkodjék, és ki a’ férfias szabad szót nem tűrheti, kiben annak erélyesb kiejtése botrányt gerjeszt, az a’ nyilvános élet’ sikmezejére ne lépjen, hanem, egyháza’ falai közé vonulván, contempla­te életnek szentelje magát. A’ magyar nyelvnek gyülése- keni kizárólagos használását érdeklöleg , a’panaszló urakat csak arra figyelmeztetem, hogy a’ magyar nyelv törvé­nyeink által közigazgatási és oktatási nyelvvé emeltetett. Családi ’s egyházi körben és az elemi iskolákban minden Magyarhonbani nemzetiségnek egészen szabad legyen anya­nyelvének használhatása, de mint a’ megyei és országgyű­léseken, úgy az evang. kerületi és egyetemieken , valamint az iskolákban is , más szó ne hallassek , mint a’ magyar. A’ harmadik panaszra lézve , melly szerint az egye­temes közgyűléseken nem csupán egyházi, hanem political ügyek is tárgyalta tnak, azon észrevételem van , hogy az a’ protestantismus’ honunkbani állásánál, a’ többi vallásokkal! érintkezésénél, alkotmányos szabadságunknál, political életünknél, szóval hazánk’ viszo­nyainál fogva máskép’ nem is lehet. Nincs azon lény, nincs azon térvény , a’ melly itt az eldöntő határvonalt kitűzni képes legyen. A’negyedik panasz közvetve az unió és a’magyar nemzetiség ellen van irányozva. Elmellözven a’ mindkét tekintetben felhozott példákat: mint már több hír­lapban is kellőleg megczáfollakat; csak általában, az unióra és a’ magyar nemzetiségre nézve kell nyíltan megvallanom, hogy különösen azon protestáns, ki Magyarhonban az unió’ éleibe-léptetésének és a’ magyar nemzetiség’ fejlődésének ellenszegül: valóban csak sajnálatra méltó, mert hitünk , honunk ’s az uralkodó ház’ legszentebb érdekeit nem képes felfogni. Éi intetik még ezen czikkben az oktatók’ javítandó fizetése is. Én ebben a’czikkiróval örömest kezet fogok , és e’ fontos czél ’s mindenek előtt a’ superinten- densek’ sorsának biztosítása iránt maga idejében bővebben szerencsém lesz előadni igénytelen véleményemet,mellynek, ez utósokat illetőleg,vázlata a’következő, ’s majd reform, testvéreinkkel egyesülésünk után ezek’ hozzájárultával a’ többi superintendensekre is ki volna terjesztendő. Minden egyes evangélikus főre t. i. évenkint kivetendő egy pengő garasos járandóság öt évig az egyetemes gyűlés’ felügyelése ’s ellenörködése alatt kezelendő pénztárba fizettetnek , és ezen öt év’ lefolyta után , a’ kamatokat a’ tökéhez vetve, egy olly pénztömeg alapittatnék, mellynek kamatja évenkint a’ négy superintendens közt egyformán felosztatván , őket a’ megérdemlett kellő évi járandósággal ellátná. Hogy pedig ezen magában igen csekély adakozás könnyebben eszközöl­tethessék, ha netalán , min igen kételkedem , Magyarhon­ban olly igen szegény családok találtatnának , mellyek nem volnának képesek az illető minden főre évenkint esendő pengő garast lefizetni; helyettök vagy a’ földesur , vagy a’ helybeli egyház’ pénztára, vagy az esperességi, vagy a’ kerületi pénztár fizesse , vagy végre az illető egyházban bizonyos vasárnapon a’ csengetyü használtathassek ezen czélra. Egyébiránt mindenkinek szabadságában álland, ezen pengő garas helyett többet is ajánlani. Én p. o. részemről, ha ezen indítványom életbeléptettetnék , kész vagyok csa­ládomat illetőleg öt éven át minden évben fejenkint e’ czélra öt pengő ftot fizetni , valamint szegényebb sorsú evang. jobbágyaim helyett a’ reájok esendő pengő garast is letenni; ’s bizakodom hitsorsosim’ buzgóságában , hogy ezen sze­rény példámat követendik. — Gróf Zay Károly a’ma­gyar honi ág. hitv. főfelügyelője. M. ACADEMIA. April’ 28-kán a’ történettudományi osztály folytatta ülését, ’s ez alkalommal Luczenbacher J. r. tag mutatta be egy római tégla’ rajzát, melly Varsányi ur’ szombathelyi gyűjteményében találtatik , ’s magyarázta annak rusticus diák feliratát. Azután Henszlmann Imre 1. tag terjeszté elő a’ kassai székesegyház’ gyönyörű rajzait, felvilágosító magyarázattal. Továbbá az előbbi napon e’ végett ielszólitott VValtherr László l.tag mutatta fel hason­lítás végett azon régi cserépedényeket, mellyek a’ Jászay Pál által küldött töredékkel egyazon anyagúak ’s alakúak, ’s theabögréinkhez hasonltának. Ugyané’ 1. tag egypár ! nevezetes oklevelet ismertetett meg a’ társasággal. — A’ titoknok közié Horváth Mihály r. tag’ levelét, mellyben egy közjogi tekintetben fontosnak vélt oklevél foglaltatik, t. i. Gara Miklós nádornak bizonyos bírói Ítélete, mellyböl be­küldő azt következteti, hogy hamis azon vélemény, misze­rint annak, ki királyi adomány által nemesi jószágot kapott, nem volt szükség külön nemes levelet szerezni. Ezen Íté­letben ugyanis részint azon okból is vettetik ki az állítóla­gos adományos a’ jószágból, mivel külön meg nem neme- sittetett, ’s a’ feltételes szolgaságból ki nem emeltetett. — Ezután a’ titoknok HeuiTler’ „Sprachenkarte der oester r. Monarchie“ czimü munkáját ismertette, azon kéréssel, hogy a’ szerző szívesen veszi, ha a’ munka’ hiányai felfedeztetnek ’s kiigazittatnak. És valóban több hiányokat fedeztek fel a’ jelenlevő tagok , noha az egészről meg kelle vallani , hogy az olly pontossággal van adva, miilyennel csak technographicus földabroszt, illy kis alak­ban, adni lehetséges. — Végre egy moldvai névtelen leve­lező az ottani csangó-magyarokat illető szomorú adatai’ közlését folytatá , mellyek prímás ö herczegségének, tudo­más és a’ szükséges rendszabályok’ sürgetésé végett, meg fognak küldetni — mint ekkorig is megküldenek, — azon óhajtás’ kíséretében, vnjha a’ már elfogyott kis oláh magyar abece nehány ezer példányban, valamelly nagylelkű ugyba- rát’ költségén, újra nyomatnék. — Valahányszor e’ csangó- magyarok' szomorú sorsa, nyelvök- ’s vallásukbani elnyo­matása ’s üldöztetése és az enyészet felé közelgelese uj adatokkal támogattatik, mindannyiszor élénk vágynak kell ébredni minden — academicus vagy nem acadtmicus — magyar kebelben , hogy különben is alig 5 millióra menő neptajunknak ezen ép töredék megmentessék , ’s a’ satnya és megmagyarosithatien svábok helyett hazánk’ ncpesile- sére fordittassék. Törvényhatósági dolgok. HEVESBŐL. Gyöngyös, april’ 27. E’ napokban végzőkbe föispáni helytartónk’ elnökiete alatt tartotts leg­inkább a’ halomra gyűlt közigazgatási tárgyakkal foglalkozó rendkívüli közgyűlésünkét. — Legelöl is Almásy Bal első alispánunk’ hivataláróli leköszönő levele olvastatott fel,/, mellyben lemondása’ okául körülményei’ kényszerítő hatal­mát hozván föl, meleg zárszavaiban ^kinyilatkoztatja, mi­szerint sorsa bármilly csapást mérendjeu is reá, nehezebb már nem érheti , mint e’ kénytelenség. -p Mintegy egy hónapja, hogy e’ lemondás’ hírét vettük. És nem maradi, pártszínezet nélkül , egy jobb kebel is ihletetlenül benső megrázkódástól e’ távolról sem gyanított megválás miatt. És keserű sajnálkozás és aggály könnyen támadható újabb megyei bonyodalmak fölött, meg’ a’visszanyerhetés’ vigasz­taló reménye ez idő óta egymást váltak föl a’közélet’többé- kevésbbé érdeklett embereinél. E’ meggyűlt vegyes érze- mények’ kitörése volt tehát amaz egyetemes „nem fogadjuk elu fölkiáltás, melly a’ felolvasott lemondásra nyomban dördüle meg szívből fakadt határozott válaszul. ’8 miután az igy nyilatkozott közakarat’ eredményéül másod alispá­nunk -- ki az elsővel együtt áll főhelyen szivünk’ szerete- tében — társának küldöttség általi visszahívását inditvá— nyozá tartalmasán és érzésteljesen, ’s ezen indítványhoz örömmel járulását köztiszteletü ’s bizalmu főispán—helyette­sünk, érzelmeinkben osztozó vonzalom’ hangján, njilvanitá, másod alispáni vezérlet alatt nagy számú küldöttség nevez­tetett, első alispánunkat lemondásával bennünk gerjesztett mély megilletödésünkről ’s annak elnemfogadásárol értesí­tendő ’s iránta mindenkor hőn táplált, jelen alkalommal olly fényesen kitüntetett ragaszkodásunk’ tolmácsolása mel­lett széke’ visszafoglalására fölhívandó. ■— Maradhal-e egy egész megyei egyetem’ osztatlan bizalma’s számtalan egye­sek’ forró barátságával fűszerezett őszinte szeretete viszo- nozatlanul? Országunk’ fenséges nádorának üdvözlő felírásunkat megköszönő válasza éljenekkel fogadtatott, majd azon levele’ következtében, mellyben fölszólít, hogy félszázados hiva- taloskodása’ ünnepe’ tervezésére, Pestmegye’ körlevele’ folytán, nevezett megbizottaink’ küldésével jelen mostoha idők’ tekintetéből hagynánk föl; — sajnos érzéssel bár a’ miatt, hegy ötven éves dicső hivataloskodásban kiérdemlett buzgó hálaadónkat a’ tervezett ünnepély’ alkalmával ez idő szerint nem örökíthetjük, de méltányolva ö föherczegségé- nek a’ szükséget szenvedők iránti gyöngéd figyelmet, ’s, ebben gyökerező akarata’ méltánylásával, hódoló tisztele­tünk’ újabb zálogát vélvén nyújtani.az ünnepély’ rendezése' tárgyában küldötteket nevező végzésünktől dáliánk. A’ helytartó tanácsnak a’ vasár- és ünnepnapi népokta­tás körül rendelkező intézvényét, a’ nemzetnek népnevelés' ügyébeni törvény-adta jogára nézve sérelmesnek , valamint az abban említett néptanitói jutalmazás által az adózókra újabb terhet háritónak tartván némellyek, félretételét vagy megvizsgálás végett küldöttséghez utasítását kivánák. E’ részbeni nemzeti közös jogunk’ óvásos fentartása mellett ’s azon hiedelemben, hogy lesznek nem kevesen, kikegy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék