Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-04 / 685. szám

polenai eset’megvizsgálására pedig b. Lusinszky János, Bo­­ronkay Albert táblabírák , Reviczky főszolgabíró kiküldet­nek, — a' katonai részről leendő egyéneknek kinevezésére e excelletiája szinte megkéretik.“ —■ A’ dolog’ tisztába jöt­tével , az egész polenai esetet részletesebben fogom köz­leni. Nem hagyhatta továbbá említés nélkül az indítványt tevő táblabiró azt sem, — hogy midőn, az uj rendszer’ behozata­lakor, a’ törv.széki elnökséget ő méltósága az ellenzék’ felszólalása’ ellenére elfoglalta , — azt hitte a’ szóló , — hogy ezen tett ő méltóságától nem lesz csupa jogfoglalás , hanem az egy hivatalához kötött valóságos munkakör lesz Azonban látja, hogy mióta azon egyszeri foglalás megtörtént , ö méltósága részt nem vesz a’ törv.székeken. — Bajos volt leiz' erre felelni, — mondta ugyan Ö méltó­sága , hogy az al­­pán kipótolta az ő helyét; — hogy ő esküje szerint csak „justitiae administrationis curam debet habere“ *) nem ott ülni mindig. — A’ minap ezen deák szavakat mi idézgettük részünkre, el akarván a’ törv.széki elnökséget vitázni ő méltóságától. Nincs több olly Hercules’ csizmája uraim! mint ez a’ latin nyelven irt magyar törvény. Illásnap a’ zalai ismeretes körlevél feletti viták , — ki­tűzött statisticámat újra igazolták. Élére áll mind a’ két párt, 56 szavazat ellen 50-ed magunkkal elbuktunk , —­­de túl a’ Sajón is van még Magy­arország! Soha ennyi hosszu kabátos volum nem volt a’ teremben, — csúfot tett stati­­sticámon, — de van ennek egy antidotuma , —a’kurta rövid szürke guba. 5 órakor oszlott el a’ nagy ingerült­ség közt folytatott gyűlés. Harmadnap a’szabolcsi, rendkívüli országgyűlést sür­getőjévé­ ismét élére akarta állítani egymás ellen a’ párto­kat , — azonban a’ conservativek , talán nyugodni akarva , a tegnapi nap­ nyujtotta győzelmek’ borostyánain, egy fel­szólaló hang nélkül odaengedték a’ csatatért , ’s Szabolcs’ levele pártolva jön. — Miilyen furcsa a’ világon az a’ vélet­len ,— ha egy nappal elébb olvastatik Szabolcs’ levele, ő jut a’ Zala’ sorsára, node Szabolcs tőszomszéd, Zala, ha haragudnék, távol van. Bezárom soraimat azon szives kéré­semmel , ne hordjunk a’ gyűlésekre uraim se rövid se hosszú öltönyös kortest. — Hegyalyi. Vegyes közlemények. A’ gömöri evan­g. egyházmegyéből **). Ezen egyházmegye május’ 19. napján tartá idei tavaszi köz­gyűlését Récze­ városában. Előre sejthető vala, hogy az evang. papság’részéről és nevében történt ismeretes hírlapi kifunkadások e’ gyűlésben szőnyegre fognak hozatni annyi­val inkább , mert egy lapban nyíltan kimondaték, hogy ha ama­ czikkek nem a’ gömöri vagy kishonti egyházmegyékből ker­ültek, e’ hazában nem irathattak.’S valóban, kik e’ tárgy­nak a’gyűlésben megpenditését várak, várakozásukban nem csalatkoztak. Azonban szóljon erről maga a’gyűlés’jegy­zőkönyve. ..Főesperes úr a' múlt évi lefolyta alatt egyházmegyénkben történt nevezetes­ eseményekről adott általános jelentésében örömmel hozá fel, hogy ez egyházmegye’ kebelében az utóbbi év’ lefolyta alatt is úgy általában, mit különösen a’ két rend, úgymit a’ világi és egyházi közt, példás keresztyéni egyetértés és béke vala tapasztalható, melly hivatalos nyilatkozás szives örömmel vetetek ugyan, de más részről a' gyűlés’ némelly tagjainak alkal­mat szolgáltató sajnálattal megemlékezni azon személyes kitöré­­­sekről, mik az összes ev. papság’, főképen pedig a’ tiszai, követ­kezőleg a’ gömöri lelkészek’nevében is legújabban a’ közhirlapok­­ban olvashatok va­­nnak; miután azonban a’gyűlés’ széke előtt több lelkészek altal ünnepélyesen kinyilatkoztattatok, hogy ama­ ki­törésekben az ezen egyházmegyebeli papoknak semmi részök nincsen, sőt hogy ezek teljes erejökböl azon voltak eddig is ’s lesznek ezután is, miszerint a­ két rend közötti béke, szeretet és bizodalom soha meg ne zavartassék, 's ez valamennyi jelenlévő igen számos lelkészek által közfelkiáltással valónak és a’ közér­­zelem’ kifejezésének bizonyi látnék, ellenkező pedig többszörös felszólítások után is senki által nem állíttatnék, a' gyűlésnek ezen szép és megnyugtató nyilvánításokat nem lehete a’ legörvende­­tesebb tudomásul nem vennie “ Mit láthat ebből a’ kegyes olvasó? Hogy Gömörben, — pedig ezen egyházmegye a’ tiszaiak’ legnagyobbika, ’s az egész superintendenitiának több mint egy harmadát teszi, — azokkal, kik pol. hírlapi, az evang. egyház’ belszerkezeté­­röl ’s viszonyairól tudománynyal nem biró közönség előtt ezen egyházat mint gyászos anarchia’ ’s vétkes rendbontá­sok’ színhelyet lerajzolni, a’ világi rendet ’s annak egyes tagjait, minden különbség nélkül, mint megannyi Nérókat és Caligulákat, kiknek egyéb gondjuk sincsen, mint a’ sze­gény papságot nyomni ’s üldözni, a’ nagy közönségnek be­mutatni nem átallják, egyet nem értenek; hogy a’ gömöri evang. papok, mint azt több alkalommal bebizonyiták, jo­gaikat védeni ’s az igazat bárkinek is szabadon megmondani tudják ugyan , de ezt egy részről illetékes helyén, úgymint a’ törvényesen constitualt egyházi hatóságok előtt teszik, más részről soha meg nem feledkeznek arról, hogy hivata­luknál fogva a’ béke’ és szeretet’ hírnökei, miért is lehető ellennézeteiket mindig szelídségben igyekeznek előadni, ’s magokat olly szeretetlen ’s gyűlöletet és boszut lehelő ki­törésekre , mint a’ millyenek ama’ hirlapi czikkekben fog­laltatnak, ragadtatni nem engedik. A’ többször említett hír­lapi czikkek’ írói pedig mindezekből azon tanulságot von­hatják ki maguknak, hogy ha ezentúl is hasonló tárgyakról­ason­ló modorban irogatni szándékoznak, ezt ne a’többség’, azt igen jól mondta. — S­z­e r­k.­­ szolgáljon egyszersmind válaszul a’ B. P. H. 382 számá­­hozrábocsátott közleményre, annál kevésbbé az összeség’ nevében tegyék, mert mind­annyiszor ki fog sülni, hogy meggondolatlan, eszély telen eljárásukban velők nem csak egyes „sérvűs hunafírimusok,“ mint a’ hogyan minden másképen gondolkozó­ papot testvé­rietlen aljas gyanúsítással elnevezni méltóztattak, hanem a’ valóságos nagy többség egyet nem ért. — G. L. A’ Pestmegye’ pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár’ választmánya a’ váltó- kezelések , jelesül a’ kereskedők’ hiteli szabályozása körül fenforgó némelly kérdések’ megvitatására közgyűlés­ mielőbbi tartását látván szükségesnek , e’ végre jövő junius’ 14-dikét tűzte ki, melly napon reggeli 9 órakor a’ pártfogó tek. megye’ nagy teremében leendő megjelenésre a’ t.cz. részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. — Kelt Pesten május’ 8-kán tartott választmányi ülésből. — Szalay József m. k. intézeti jegyző. HILFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Máj. 20-án a’ követeknél a’ kiadási budget’ czikkenkinti tárgyalása következett. Az első czikk szerint a’ következő 1847-ik évre 1,455,674,518 frankban állapittatik meg a’kiadás. Nevezetesen: Rendes kiadás : Köz­adósság: 379,172,816 frank. Adományzások: 14,830,000 fr. A’ ministeriumok’ kiadásai: 719,281,982 frank. Adó és köz­­jövedelmi beszedési, kezelési költségek: 151,843,390 fr. visszatérítések, fizetések , jutalmak’stb. (Rembour’semens et restitutions, non-valeur’s, primes et escomptes.) 69,588,850. Rendkívüli kiadás: 1841-en meghatározott közmunkákra a’ következő évben: 21 341,500 fr. 1842-en meghatározott közmunkákra ugyanakkor: 99,661,000 fr. —Ebből a’ kamara vitatás nélkül mindjárt megszavazta ezen rovatokat: Consolidált adósság és törlesztésre 288,325,017 frank. Különös kölcsönökre, csatornák és más közmunkák­ra: 9,957,796 frank. Visszatéríthető tőkék’kamataira (in­­téréts de capitaux remboursables) : 25,000,000 fr. Élet­­fogytig húzott (viagére) fizetések: 55,890,003 frank. Ösz­­szesen az első rovat: 379,172,816 frank. Elfogadta ezután a’ királyi háztartás’ költségeit illető rovatot is : 13,300,000 frankot. A’ pairek’kamarájának költségeire: 750,000 fran­kot. A’ követi kamara’ költségei 780,000 ft. az ez ügybeni külön bizottmány’ jelentése’ nyomán fognak szavazás alá­jutni Ezután a’ ministeriumok’ kiadásaira került a’ sor. Első helyen az igazság-ügyministeri osztály élt. Egy ré­sze a’ kívánt költségeknek , némelly rovatoknál levonások­kal, másoknál pedig nagyobbitással, az illető ügyi minister’ megegyezésével, megszavaztatott. — A’ tárgyalás követ­kező ülésben holnapután fog folytattatni. Máj. 22-én a’ paireknél csekély érdekű ülés. A’ követeknél az 1847-ki kiadási budget’ tárgyalása folyt. Máj. 23-án egyedül a’ követeknél lévén ülés, ebben a’ posta-fuvar iránti törvényjavaslat került szőnyegre, az évi ülésnek jelen előhaladott időszakában azonban a’ tárgyalás elhalasztatott. Máj. 24-én vasárnap. Az elnök’hivatalos értesítése szerint kedden, máj. 26-án, fog összeülni a’ pairkamara mint pairszék a’ fontainebleaui merény’ ügyében, a’ perben alapul szolgálandó bizottmányi jelentést meghallgatni. A’ lengyel ügyet még nem hiszik Francziaországban be­­végezettnek; ennek bizonyítására szolgáljon, hogy Lyonban még nem­régiben alakult a’ lengyelek’ segítésére bizott­mány, melly szorgalmasan szerez a’ lengyelek’ javára alá­írásokat. A’ párisi sajtó úgy veszi, mintha már bizonyos volna, hogy Bugeaud marsal elhagyja az algíri kormányzóságot,’s Aumale herczeg fogja azt elnyerni. Minden esetre igen ba­jos dolog illy széles hatáskört nyitni olly fiatal embernek, kiben rendkívüli tehetségről nincs szó. ANGLIA. A’ máj. 18-ki felsőházi üléshez még megje­gyezzük , hogy, a’ gabonabill’ első felolvastatása után, a’ lordcancellár a’ jótékony alapítványok’ kezeléséről szóló bill’ másodszori felolvastatását indítványozta, melly már két éve volt függőben a’felsőháznál. Co­t­tenh­a­m lord, haj­dani whigcancellár, ellenzette az indítványt, különösen azon okból, mert ez által a’ kormány igen nagy befolyást nyerne az illyen alapítványok’ és hitbizományok’ kezelésében. Brougham lord ismét buzgóan szólott a’ kormány mellett. Végre a’ bill 41 szóval 40 ellenében e­­­v e 11 e­­ e 11. Omen accipimus, mond a’ Standard, a’ gabonabill ellen izgatva, ’s ezzel a’ ház eloszlott. Az alsóházban ugyanakkor a’ vámbill iránti jelentés kerülvén elő a’ bizottmányi ülésből, lord G. Bentinek a’ bizottmányi ülés’ jelentésének hat hónap múlva leendő fel­­vétetését, azaz a’ bilinek elvetését, indítványozta. Okai voltak: a’ vámok a’ legjobb adónem, ’s minden esetre jobbak a’ fogyasztási adónál, ’s ha már 2 ,5 millió font ster­ling jövedelmet évenkint csakugyan el akarnak hagyni, könnyebbítsék inkább a’népre annyira nehezedő fogyasztási adót. Ez által legalább általában angol alattvalók fognak nyerni, miközben az idegen termények’ vámjának alábbszál­­lítása a’ nyeremény’ egy részét ezek’ zsebébe játsza. Külö­nösen kiemelé szónok, hogy a’ selyem és épületfára vetett vám’ alábbszállitása minő kárt hozand. Végül Canada’ káro­sodását emlité szónok ezen bili által. Goulburn, pénz­­ügym­inister, azon rendszerre: eltörölni a’ fogyasztási adót, ’s felemelni a­ vámokat, azt feleli, hogy ez kivihetlen, mert a’ kiviteli kereskedésnek igen nagy terhére szolgálna. Angliának minden nagy pénzügyministerei fentarták az egyensúlyt a’ vám és fogyasztási adó között. A vámok’ szerfeletti felemelésével a’ kiviteli kereskedéssel foglalkozó­­ angol hajókat arra kényszeritenék, hogy ne legyen vissza-­ jövőben mit rakodniok fel, mi által nemcsak a’ belfogyasz-* tók vesztenének sokat, hanem mindenek felett az angol i­jj­­s» Anglia’ kereskedelme is Csalatkozik a’ nemes lord, ha azt hiszi, hogy egyik országnak haszna a’ másiknak szükségkép’kárát eszközli, helyes kereskedés mellett egész ellenkezően áll a’ dolog. Tagadja a’ minister azt is hogy a’ canadaiak ellene vannak a’ fa - és gabonavám’ alábbszállí­­tásának, ’s azon félelmet, hogy e’ miatt Canada könnyen az Egyesült statusokhoz csatlakozik, gyermekes félelemnek tekinti. Végre Bentinek lord indítványát visszavonta a’ bizottmányi ülés’jelentése elfogadtatott, ’s a’bill’ harmad­szori felolvastatása másnapra halasztatott. Máj. 19-én A’ felsőházban a’ vámbill’ első felolvas­tatását indítványozván Buccleuch herczeg a’kormány’ nevében , Richmond herczeg : Ezen bilinek még első felolvastatását sem kívánom megengedni (a’ védlettek tet­szést nyilvánítanak, a’ szabadelvűek nevetnek aliák kimondás nélkül. Ezen bili boszantás az igazságtalansághoz. A’ minis­­teriumnak ezen bilihez más rendszabályokat is kellett volna csatolni az iparűző osztályok’ érdekében* 1— Lordságtok fel­e­sznek szólítva &’ gabonabili iránt tanácskozni, melly a’ vedrendszert egészen megszünteti a’ gabona iránt , ’s midőn olly bilit várunk , melly a’ földművelő osztály­nak kárpótlékot nyújtson , ime ezen vámbilt terjesztetik elő , melly az ipar’ védrendszerét legnagyobb részben fen­­tartja. Azt mondják: legyen szabad kereskedésünk , azaz szabad kereskedésünk a’ földművelő osztály’ érdeke ellen,, melly elnyomatik, összetöretik, de az indiai gyapotra ve­tett vám például nem szállittatik alább , ’s a’ gyártmányok’ ügyében az egyik’ vámja alábbszállittatik, a’ másiké nem. Tehát mindenütt félszegség. Grey lord, az egyetlen hatá­rozott szabad kereskedési barát a’ felsőházban, mikép’ róla Ashburton lord mondá, pártolta a’ bilit. Dalhousie lord kereskedelmi minister azt jegyzi meg, hogy parlamenti szokás ellen van,a’másik ház' bilijét első felolvastatásakor fel­tartóztatni. A’ második felolvastatás’ idején a’ kormány elő fogja adni okait annak megmutatására , hogy a’ bili hasznos az országra nézve. Végre az első felolvasás csakugyan megtörtént. A’ ház máj. 22-ig nem tart ülést. Az alsóházban sir R. P­e e 1 a’ vámbill’ harmadszori fel­olvastatását indítványozván, ez minden ellenzés nélkül azon­nal megtörtént, ’s , mikép’ láttuk, még ma a’ felsőházban is felolvastatott először. Ezután a’ bridport-i követválasz­tás’ ügye hozatván fel, melly iránt a’ ház’ bizottmánya azt véleményezte, hogy a’ Cochrane’ választatása érvénytelen, ’s a’Romilly-é helyes, Bank­es védette a’Cochrane’vá­lasztatását, ’s a’ tanuk' kihallgatását kívánta a’ ház’ sorom­pói előtt. A’ kormány a’ bizottmányi vélemény mellett volt. Szavazásra kerülvén a’ dolog­, 12 indítványnak mind mel­­lette, mind ellene 47 szó volt, az angol parlamentben, igen helyesen, csak ekkor lévén az elnöknek szavazata, ez a’ bizottmányi vélemény’ részére dönté el a’ dolgot. Ezen veszélye a’kormányi többségnek, bárha csupán másod­rendű dologban történt, ’s a’ felsőházi bukás a’jótékony alapítványok’ ügyében, bő anyagot szolgáltatnak a’lapok­nak a’ kormánynak vészidőt jósolni. Máj. 20-án az alsóházban Duncombe másodszor felolvastatását indítványozta a’ bilinek, melly a’ csipke-gyá­rakban a’ 16 órai munkát kívánja megakadályozni minden­nap. Graham, belügyminister, valamint Ashley lord’ál­talános indítványát a’ gyári munka’ meghatározása’ ügyé­ben, ellenzette a’ dolgot. Ha egyszer a’ parlament, mond, a’ csipkekészitési munka’ meghatározásába elegyedik , kénytelen lesz minden más iparágba is beavatkozni, ’s ez káros lesz a’ nemzeti iparra, elvetését kívánja tehát a* bilinek, mi 151 szavazattal 66 ellenében csakugyan megtör­tént. A’ bilit a’ védlettek és radicalok pártolták; a’ whigek pedig, mint a’ polgárság’ érdekeinek pártolói, ellene voltak. Máj. 21-én az alsóházban korán 27-re olvadván le a’ jelenlevő tagok’ száma , az ülés eloszlott, mielőtt valami tulajdonképeni tárgyalás kezdetett volna. Az angol parla­mentben ugyanis az ülések’ elején mindig a’ napi események intéztetnek el; ekkor nyújtják be a’ körleveleket, teszik a’ kormányhoz a’ kérdéseket, jelentik az egyes tagok, hogy mikor szándékoznak valamelly indítványt tenni ’stb. A’ napi­rend csak ezeknek elintézése után szokott felvétetni. Ma többek között azt kérdezte Grosvenor lord sir R. Peel­­től, hogy csakugyan megmaradnak-e azon szándékban, mi­szerint a’ Wellington herczeg’ szobra a’ Constitution-Hillre (alkotmány-halom) állíttassák, mellyel az inkább disztele­­niteni, mint diszesiteni fog. A’ ministerelnök igennel felelt a’ kérdésre. Hir szerint a’ gabonabili a’ felsőházban komoly veszély­nek van kitéve; eddig már állítólag 170 peer adta szavát, hogy a’ bili ellen szavaz; ezen szám még 210-ig fog nö­vekedni , miközben a’ bili mellett eddig még csak 159 lord van. NÉMETORSZÁG. Az augsburgi közönséges újságnak közönségesen jól értesülni szokott bécsi levelezője azt írja, hogy ez őszön Pesten országgyűlés fog lenni a’ főherczeg nádor’ ötven éves hivatalkodásának megölésére, ’s ezen­ országgyűlés egyszersmind meg fogja kezdeni az ezentúl rendesen Pesten tartandó országgyűléseket. PORTUGÁLIA. Újabb hírek szerint a’minhoi lázadás nem­csak hogy le nem csilapult, sőt szélesebb kiterjedést nyert. Oportoban a’ katonaság és nép között komoly összeütközés történt, ’s nehány ember halva maradt. Állítólag az egész országban mindenütt hangzik a’ kiáltás : Le Cabral-al! A’ királynő’ bizalmát azonban mindig folyvást bírja Costa Cabral Szerkeszti Csengery Antal.

Next