Pesti Hírlap, 1846. július (701-718. szám)
1846-07-03 / 702. szám
Péntek 702. FESTI niRLAP. Megjelenik e lap minden heten négyszer Li.In d e rer Lajos kiadó-tulajdonosnál nyolc iránt a’ megrendelés 1 Julius 3. 1846. TARTALOM. Hivat. közlemények. Halálozás. Töltött utakról. V. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Hevesböl (törvényszéki elnökség, nyugpénzes katonák’ bűnügye, g. nem egyesültek , több intézmény, zalai körlevél ’stb). Zalamegye (közgyűlés’ vége). Szabolcs (rövid közlés). Külföld. Hirdetések én BBMMLVIV. ő Fölsége a’ magy. kir. udv. Kamaránál ujan rendszerített titokhoki állomásokra Locale Ili László számfeletti titoknokot, Arták Károly, Hálás Ágoston és Filó Keresztély fogalmazókat; az utanrendszerített fogalmazói állomásokra pedig Christen András számfeletti fogalmazót, Kutsényi Rudolf közöns. udv. kamrai fogalmazó gyakornokot, Willrader Zsigmond és Albertffy Mihály magyar udv. kamrai fogaim, gyakornokokat érdemesíteni legkegy. méltóztatott. Ő Felsége Krammercsik János tiszaszalóki plébánosnak vezetéknevét ,Kőváry‘-ra változtathatni legkegy. megengedte. B. P. H. Halálozás. Zábráczky József, a’ föherczeg nádor’ nevét viselő 12. számú huszár ezredbeli hadnagy, 26 évében, elhunyt; ugyszinte Zsoldos Károly (Komárommegyében) élte’ 28 évében, kiben egy alapos készültséggel biró ifjú honpolgár szállott kora sirjába. TÖLTÖTT UTAKRÓL. V. Az anyagszerek’ vaskossága. A’ tapasztalás azt tanítja , hogy az anyagszerek’ legczélszerűbb terjedtségeinek mértéke abban áll, ha egy 2"-nél valamivel nagyobb átmérőjű gyűrűn, minden irányban, könnyen átmehetnek. A’ mi nem azt teszi, hogy minden darab épen illyen vaskos legyen; ezen feltétel, azonkívül, hogy nehezen teljesíthető , nem is bírna semmi előnynyel. A’ fődolog ellenkezőleg abban áll, hogy ezen mértéktől kezdve lefelé , minden terjedtségü darabok legyenek , hogy az apróbbak könnyen beférkezhessenek a*’nagyobbak'által hagyott hézagokba,’s igy egy kevésbbé mozgó egybetapadt tömeget alkossanak. Egyébiránt igy van ez minden rendes állapotra jutott tökélyes útburkolatban is,’s igyekezni kell, mennyire lehet, előre valósítani azt, mi később magának a’ forgalomnak következésében fogna megtörténni. Ezen 2' -nyi mértéket tehát csak úgy kell tekinteni, mint felső határt, melly tán igen is nagy az erősen kemény anyagszerekre nézve, de több mint elég a’ porhanyóbbakra nézve. — Alsóbb határnak , szorosan véve, nem is kellene lennie ’s nincs is, mikor tört anyagszerrel van dolgunk, akkor minden jó ’s nyereséggel használható a’ legapróbb diribdarabig. De midőn valanelly vállalkozó által szolgáltatandó kavicsról van szó , csakugyan jó , egy alsó határt szabni, mert különben, meglehet, csak porondot kapnánk , ezen alsóbb határt pedig a’ mintegy 8 V-/r os lika rosta adja, mellyen az anyagszert áthányják. Midőn egy jó állapotban levő töltött út már régóta ki van téve a szekerezés’ hatásának, a’ burkolat’ felsőbb rétege olly anyagokból vagy anyagdarabokból áll, mellyeknek nagysága azon mértékben csökken, a’ mint közelednek a’ felülethez. Minthogy már a’ szekérforgalomnak kimaradhatlan hatánya ezen egybetörése , elapritása a’vele közvetlen érintkezésben levő anyagszernek , nagyon helyes, azt , mennyire lehet, e’ fáradságtól megkímélni, az által, hogy a’ felületre csak a’ legapróbb töredéket hintjük, ’s a’ többit a burkolat alsóbb részének számára tartjuk meg. Ezen elválasztását a’ különböző vaskosságu daraboknak vasvillák által, mellyeknek ágai egymástól különböző távolban állnak, könnyű eszközölni. Ezen figyelem nélkül, ha az anyagokat csak úgy vegyesen hánynék az ut’aljába, épen ellenkező eredményre jutnánk mindig azzal , mit elérni akartunk: —— az apróbb darabok. S a’ fenékre jutnának, midőn a’vaskosabbak a felületen maradnának. — Egy utólagos tördelés magán a’ burkolaton, midőn minden anyagszer már helyén van, s az út állandó profilját megkapta, még igen jótékony művelet. Ez által nemcsak azt eszközöljük, hogy a’ felület— kövecs a legülöbb tertelmekre lesz visszavive, hanem a’ kötözésből származó aprólék és töredék beveszi magát a’ burkolat hézagaiba, ’s annak egybetapadását sietteti. Alig szükség mondani, hogy minden aprólék, melly a’ burkolaton kívüli törésből származik, gondosan megőrzendő, hogy majd a’ felületre téríttethessék. Ez, igen gyakran , a’ legalkalmasabb anyag azon behintésekre , mellyekről e’ czikkben már többször szólottunk. Mikor az anyagszerek be vannak rakva, a’ szerint, mint a fenebbiekben előadni próbáltuk, még pedig olly móddal, hogy a burkolatnak normális dimensiói a’ könnyű egybetapadásra nézve legkedvezőbb feltételek alatt legyenek megadva, sok van még hátra, hogy az építési munkát jevégezettnek tekinthessük. Ez állapotban az út még alig járható, iszonyú vonóerőt igényelvén a’ szekerektől. Az anyagszerek egyszerűen csak egymás mellé lévén rakva, a’ terekek baj nélkül taszítják el egymástól, és hirtelen nyomokat hagynak magok után, mellyek mindinkább mélyülvén, mintegy magokra záródni törekesznek, ’s mellyekben aztán a’ kerekek csak a’ legnagyobb bajjal mozoghatnak. A’ forgalom csak akkor lesz könnyű, mikor a’ szekerek’ hosszas járása, a’ gyúrás , siporás , a’ töredékek’ keverése és egybenyomása által, végre állandóságot adhatott az anyagszereknek,’s az egészből egy tömör és szilárd tömeget formálhatott. — Azt kérdhetni már: valljon illő-e a’járkelőkre, a’ szekerességre tolni ezen terhes szilárditási munkát, ’s valljon nem kötelessége-e inkább az illető kormánynak , a’ közönségnek használatára egészen bevégzett és közvetlenül járható utat adni? A’ felelet nem lehet kétséges. A’ burkolat’ megszilárdítása. Mkor az útburkolat’ megkötését a’ szekerek’ járása eszközli, akkor ezen munka nagyon lassú , szabálytalan és iszonyú erővesztegetéssel jár , minthogy ezen erők csak vaktában és minden igazgatás nélkül hatnak Látnivaló, hogy a’ szilárdítás’ munkája , észszerű eszközök által teljesítve, millyenekről a’ kormány vagy hatóság rendelkezhetik, végtelenül gazdaságosabb volna , mert a’ szabályosság , rend , munkaorganisalia az erőknek szükségeskép’ fól használását és megkímélését teszik fel. Hiú beszéd volna az, hogy ha a’ közönség veszt is , de nyer ám a’ közpénztár, vagy inkább az utcsináló köznép, ha a’ dolog magától jő rendbe , — mert micsoda nyereség van ott, hol az utat járó közönség 10-et veszt azért, hogy az útcsináló közönség vagy pénztár 1-et nyerjen ? Aztán, ha még lehetne is így tenni fel a’ kérdést. De könnyű bebizonyítani, hogy a’ közpénztár vagy az útcsinálók’ érdeke teljesen egyezik az utazó közönségével. Ha ugyanis a’ hatóság felmentheti is magát a’ szilárdítás’ munkájától, de nem az út’ fentartásaétól. No már, egy uj útnak fentartása vagy ápolása, melly semmi szilárditási műtétéinek nem volt alávetve , sokáig felette költséges, — mivel az ellenhatás egyenlő lévén a’ hatással, ha az út nagyon alkalmatlankodik a’ szekereknek , ezek is nem kevésbbé , sőt épen szigorúan aránylag alkalmatlankodnék az útnak. Mintha magok a’ szekerek is tiltakoznának, a’ magok módjok szerint, a’hibás rendszer ellen. De ha, ellenben, sima és kötött felületet adunk nekik , látnivaló, hogy akadályra nem találván , ártatlanul sikulandnak el rajta , a’ nélkül, hogy valami kárt okoznának, és hogy igy a’fentartás’ gazdaságossága által lehetend visszanyerni azt ’s még azon túl, mibe a’ szilárdítás’ munkája kerülendett. — A’ miből következik , hogy az átcsináltató hatóság vagy pénztárnak áll épen józan gazdasági érdekében , a’ közönségnek használatára csak közvetlen járható ’s a’ lehető legkisebb vonóerőt igénylő vagy , más szókkal, a’ legnagyobb szépségű utat , nyitni meg. Lássuk már most, mellyek az ezen eredményt eszközlö módok. Azonba nem lesz felesleges előre is megjegyeznünk, hogy a’ burkolat’ megkötődését azon erős összenyomás eszközli, mellyet a’ szekerek’ kerekei gyakorolnak, ’s ezen hatány annál sebesebb és teljesebb, minél szélesebb a’ kerekek’ talpa ’s nehezebbek a’ szekerek’ terhei. A’ legegyszerűbb eszköz tehát, mesterségesen ugyanazon eredményre jutni, az volna, hogy a’ burkolat egy igen széles talpú és súlyos kerék’ járásának vettetnék alá, a mi azon, úgynevezett nyomtató henger’ használatában áll, mellynek jó sikerét ma már a’ tapasztalás minden kétségenkivülivé tette. A’ nyomtató vagy lapító hengernek, hogy a’ lehető leggazdaságosabban szolgálhasson , két feltételnek kell eleget tenni: 1) A’legkisebb vonóerőt igényelni bizonyos , meghatározott teherhez; 2) különböző terhekre alkalmazható lenni, minélfogva a’ nyomást tetszés szerint öregbíteni, ’s, helyváltoztatás’ esetében, a’ szállítási költségeket is lehető legkisebbre lehessen szoritani. — Az első feltételnek úgy felelend meg a’ henger , ha átmérője a’ lesz, mi a’ legnagyobb kerekeké — miilyenek például Francziaországban vannak használatban — t. i. öl, — mert tudva van, hogy a’ vonásra kellő erő az átmérő’ négyszög gyökerével egyenes arányban csökken. Igaz, hogy még nagyobb átmérő , még kisebb vonóerőt kívánna, de a’ hengert bajos lenne mozgatni, ’s a’ lovak által vontatást nem lehetne olly jatalmasan eszközölni. Egy ölnyi átmérő már 40/1 lábnyi szélességet igényel, hogy a’ tömeg illendőleg sulyegyenezve legyen. A’ henger’ súlyát pedig tetszés szerint lehetene öregbíteni: 1) Ha belseje üres. 2) Ha egy alkalmas rámával van felkészítve, mellyre több vagy kevesebb terhet lehessen rakni. A’ használatban levő hengerek kétfélék: Öntött vasból vagy fából valók , de vasabroncsokkal övezve; üresen körülbelől 60 mázsát, teli 120-at— és a’ráma’ terhének maximumával 160—200 mázsát nyomnak. A’ nyomás tehát D -nyi zónától 111 és 370 font között változhatik , és igy jóval alábbvaló a’ teherszállító szekerekéinél. De ezen nyomás egészen máskint hat, az egyszerre nagy kiterjedésen nyomott anyagszerek nem sikulhatván ki alóla, mint ez a’ közönséges kerekek alatt történni szokott. Elég az, hogy a’ tapasztalás elegendőnek mutatta az alkalmazás illő feltételei alatt. Nem kell elfelejtenünk, hogy a’ hengernek elölhátul egyiránt befoghatnak kell lenni, hogy ne legyen szükség helyében forgatni, a’ mi nemcsak igen bajos volna, hanem még egyéb kedvetlenséggel is járna. — Ha egy új utat minden előkészítés nélkül nyitnak meg a’ közlekedésnek, a’körülmények, mellyek időveli megszilárdulásának kedveznek, im’ ezek: 1) A’ kerekek eltiporják az anyagszerek’ egy részét, ’s földes részeket hordanak az útra, mellyek lassankint betöltik a’ hézagokat, 2) A’ községi befolyások’ cseréssége ’s kivált az esők’ hatása előmozdítják az egybetapadást. No már, a’ henger kicsit tipor el, és semmit sem hord az útra. ’S mi több , minthogy műtétele igen rövid ideig tart, esőkre sem lehetne számítani, mellyek a’ szükséghez illő arányban és épen idejében érkeznének. Hanem ezen kedvező körülmények’ hiányát ki lehet pótolni. f) A’felületnek újra törése , egy csekély réteg romladék vagy földnek ráteritése. 2) Öntözés által. Végre azt is meg kell jegyeznünk, hogy a’ henger nem gyakorolhatván , mint a’ kerekek , egyenes hatást bizonyos mélységben fekvő anyagokra, az szükségkép’ sokkal vékonyabb rétegre van szorítva. Ezen elveket előre bocsátva, adjuk elő már most, miképen kell történni a’ hengerezésnek. Legelébb is üresen kell eljártatni a’ hengert, miután a’ felület újra töretett. Ezen első hengerzés legfeljebb csak egymáshoz közelitendi az anyagokat, ’s megsikitandja a’ felületet, a’ nélkül, hogy egyberagadást eszközölne, ha csak az anyagok nem igen lágyak. Azután egy vékony rétegkötő anyagot kell kiteríteni, mint elébb , miután mindazáltal, ha az idő igen száraz lenne, az itt megöntöztetett. A’ hengert ekkor újra üresen kell megjártatni, aztán teli ’s végig egészen megterhelve. Ezen hengerezések alatt, újra meg újra kötő anyagokat kell teríteni azon részekre , melylyek azok’ híjával volnának. Öntözni is szükséges leend egy, vagy többször is, a’község’ állapota és az anyagszerelv’ természete szerint, hogy a’ kötő anyagok a’ burkolat’ belsejébe hathassanak, és hatásuk sikeresebb legyen. A’ kötés’ eszközlésére szükséges hengerjártatások’ száma az anyagok’ természetétől, egy kissé a’ föld’ tulajdonságaitól is és a’ réteg’ vastagságától fog igen sokat függeni. Leggyorsabban a’ 4"-nyi vastag burkolatok szoktak megkötődni. Ezeknél olly kicsiny a’ távolság, a’ földaljra támaszkodó alsó ’s a’ töredékkel behintett felső felület között, hogy minden hézagok könnyen megtelnek, ’s az anyagszerek mind lágy anyagokkal jőnek érintkezésbe , mellyek baj nélkül kötik meg a’henger’nyomása alatt. Ez esetben 8—10 jártatás, minden pontján a’ burkolatnak, körülbelöl elegendő; u. m.2 szárazon és üresen; 2 üresen, a’töredék’ kiterítése után; 2 teli; 2 egész teherrel; végre egy utósó jártatás egy vagy két hét múlva, miután az út közlekedésre megnyílt. Minden jártatások a’ vonó lovak’ ugyanazon számával történhetnek meg, mert a’ szerint, mint a’ súly öregbedik, lesz mind könnyebb és könnyebb a’ hengerités is , épen e’ műtétei’ következésében. Ügyelni kell azonban, hogy a’ lovak csak mérsékelt vonásra erőtessenek , különben lábaik, támaszpontot keresvén a’ burkolatban, minden pillanatban felbontanák a’ henger által eszközölt kezdetét a’ megkötődésnek. Épen e’ teszi ezen műveletet nehézzé és költségessé a’ hajlásokon. A’ lovak’ számának itt sokkal nagyobbnak kell lenni, mint a’ térségen , ’s mégis , mivel a’ fogat annál roszabb szolgálatot tesz, minél számosabb, állíthatni, hogy 5yontoknál nagyobb lejtőkön a’ hengerezés körülbelöl lehetetlen. Ha a’ burkolat 4"-nyi középnél vastagabb volna, két rétegben kellene azt csinálni, ’s azokat egymásután hengerezni Csak hogy a’ második réteg’ letételére nem kellene az elsőnek normális állapotra jutását várni be. Sőt ellenben tanácsos volna használni a’ pillanatot, mikor a’ szekérforgalom nehány nyomot idézendett elő a’ felületen. Ezenkívül jó lenne ezen műveletet esős időbe ejteni, vagy az öntözést el nem hanyagolni. Azt mondók, hogy 4'-nyi vastagságnak 8—10-szeri hengerjártatás általában elegendő , hanem e’ számban nincs semmi kirekesztő. Ha a’ jártatások’ száma csekély, a’ burkolat még egy kissé mozgó — vagy ha úgy tetszik, laza —fog maradni; ez esetben az ápolásnak gondosabbnak ’s következőleg költségesebbnek kell lenni , hogy az út meg ne rongálódjék. Ha a’ jártatások’ száma tetemes , a’ hengerezés többe kerülendett, de a’ kötődés tökélyesebb lévén, a’ fentartás’ további költségei kisebbek leendőek. Van tehát bizonyos száma a’ hengerek’ meghordozásának, melly gazdasági tekintetben legjatalmasabb, de mellyet előre kiszabni nem lehetne, ’s mellyet egyedül a’ tapasztalás ismertethet meg minden különös esetben. Annyi bizonyos, hogy a’henger által, akárhányszor hordozzuk is meg, soha sem fogunk olly teljes szilárdításra jutni, millyet maga a járkelés idővel eszközöl. Ezen eset- 2