Pesti Hírlap, 1846. augusztus (719-735. szám)

1846-08-04 / 720. szám

Kedd no. Augusztus 4. 1840. PESTI HÍRLAP léten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pereken Félévi előfizetés a két (óvárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 11. postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni lel­bon­c-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalom­ba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt pesoá­­’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , s egy-egy kis hasábsorért apróbetükkel 5 pengő ki számittatik. Megjelenik e’ lap minden héten Landerer Lajos kiadó­nyok iránt a’ megrendelés TARTALOM. Földbirtok és politicai jogok. Az ausztriai biro­dalom­ kereskedési viszonyai. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Nógrádból (a’ tisztujitást illetőleg.) Erdélyi dolgok (kir. hivatalosak­ névsora.) Vegyes közlemények. M. Gazd. Egyesület (törvényjavaslat az erdők­ fentartásáról.) K­ü­l­föld. Dunavizállás. Hirdetések. IHACYABORSZÍDI és ERDÉLY. Földbirtok és politicai jogok. A’ földbirtoknak kell befolyást biztosítani a’közügyekre, ezt halljuk sokszor és sokfelöl, azon tanok’ ellenében, mel­­­lyeknek mi képviselői vagyunk. Részünkről azt hisszük ugyan, miszerint a’ statusokban, az újabb időkben, uj és pedig hatalmas tényezők támadtak, mellyektől szinte nem lehet megtagadni a’ politicai befolyást, azonban ama’ nézet’ helyességét sem jutott soha eszünk­ ágába is valaha két­ségbe vonni. Sőt mi ama’ nézetet sokkal nagyobb kiterje­désben óhajtjuk alkalmazni, mint önök, a­ másik oldalon. Mi, e’ nézetből indulva ki, követeljük, hogy mindennemű földbirtoknak befolyása legyen a’ közügyekre, ’s emlékez­tetjük a’ mezőgazdasági érdekek’ állítólagos védőit, hogy van Magyarországon 400,000 telek, melly eddig nemcsak minden befolyásból a’ közügyekre ki volt zárva , hanem a’ fölött csak ollyatén substratumnak tekintetik, mellyen má­sok, kiknek egy részben sem föld, sem észbirtokuk nin­csen, politicai talentumaikat gyakorolhassák­ reá a’köz­ügyek’ minden terheit róván. Ha tehát eredetek, a* *) földbir­tok’politicai jelentőségéről, több puszta szónál, az úrbéri birtokot is akkint kell rendeznetek, hogy befolyást gyako­rolhasson a’ közügyekre. — Figyelmeztetnünk kell továbbá azon képtelenségre, mellyet elkövettek, midőn nem vala­­melly politicai nagylelkűségből, hanem csupán érdekeitek’ helyesb felfogásánál fogva, a’ birtokképességet keresztül­vittétek, a’ nélkül, hogy a’ nem nemes földbirtokosokat s politicai jogokban részesítettétek volna. Miért nem történt ez? Mivel még mindig azon betegségben sinlődtök , melly ez országot műveltségi, egyszersmind politicai kiskorú­ságra kárhoztatja , melly Lengyelországot végkép’ tönkre tette. —­ Ezen betegség a’ nemességi önzés. Min alap­szik ez? Dicsekhetik-e a’ nemesség’ nagy tömege nagy nevekkel? vagy nagy birtokkal? Korántsem; a’magyar nemességnek legnagyobb része csak okleveles nemesség , csak kiváltságos proletariusok’ tömege. De valamint di­vatba jött az aristocratia ellen kikelni, ’s illy esetben nálunk e’ név alatt mindig csak a’ főrendeket ’s a’ birtokos nemességet értik, midőn máskor e’ nevet az egész nemes­ségre ki szokták terjeszteni, úgy a’ nemesség ellen ’s kü­lönösen a’ proletarius nemesség ellen szólani nem szabad. Pedig hátramaradásunk ’s politicai kiskorúságunk’ egyik Tooka a’ nemességben ’s korlátoltságában fekszik, misze­rint az érdekegység’ eszméjéhez felemelkedni soha sem tu­dott, valamint más­részt abban is, hogy a’szabadság’s miveltség’ szelleme Magyarország’ népeit nem tudá annyira áthatni, hogy ezen érdekegységet kivívni képesek lettek volna. De nem is lehetett máskép’, midőn azok , kik értel­miség ’s vagyon által a’ népből kiemelkedtek, a’ helyett, hogy a’ népért küzdöttek volna, nemesi kiváltságokat haj­­hásztak magoknak­­stb A’ magyar törvényhozásnak, ha kasztérdekek’ fölébe képes emelkedni , — mit az utasítások alig engednek —az úrbéri viszonyok’megszüntetéséről kell gondoskodnia, hogy majdan a’ földbirtok’ e’ nemének is lehessen befolyása a’ közügyekre; mert valóban, ha a’földbirtokos osztály ki­­űnőleg hivatva van a’ közügyek’ vezetésére ’s az ország’ kormányzására, — a’ mint ott a’ másik oldalon állittatik, — isak kár háromolhatik az országra, ha olly sok földbirtokos ovábbá is ki lesz zárva a’ közügyekre való befolyásból. De szemmeltartva egyszersmind az európai nemzetek’ han­gulatát — mellyek bennünket parányiságunkban észrevé­telre is alig méltatun­k , vagy, az oláhokkal helyezvén egy osztályba,hiszik rólunk, —mikép’, hasonlag ama’ szomszéd néphez, alkotmányos institultok iránt nemcsak, rokon­­szenvvel nem, hanem inkább megvetéssel viseltetünk, ’s ezen institutiók’ következtében, a’ magyar nemzetiség’ fej­ődése’ ellenében, minden más nemzetiség’ fejlődését pártol­­ák, — mind­ezeket, mondjuk, szemmeltartva , a’ törvény­hozásnak a’ születési jog’ képességén kívül, más jogképes­­égek’ felállításáról kell gondoskodnia­ Kétségkívül a’ föld­irtok szinte egy cathegoriát fog nyújtani. Határoztassék meg a’szabad'földbirtok’minimuma , melly politicai jogok g­­yakorlatára jogositand. Ez intézkedés volna az első lépés ’ feudális alkotmányból a’ nemzeti képviseletbe, melly a n­épnek egyik töredékét politicai jogokkal ruházná fel , ’i pen azon töredéket, melly körülbelül elég függetlenséggel s belátással bir politicai jogok’ gyakorlatára, ’s melly min­­dnesetre jobb belátással ’s több függetlenséggel bir, mint mottani alkotmányos népünk’ igen nagy része. Ez volna a’ Az ausztriai birodalom’ k­e­re­s­ke­d­é­si vi­szonyai *). Ha az egész birodalmi vámhatárszélt a’Tö­rök birodalom felől egybefoglaljuk, a’ keleti kereskedés’ általános tekintete ekkép’ áll. Két vámvonal-részt kell megkülönböztetnünk: az egyik tart Dalmátországig, a’ másik a’ dalmát vonalrész. Az előbbi határvonalon (Dalmátországig) 1844-ben ekkép’ állott a’ forgalom: behozatal: 13,862,014, kivitel: 9,138,941, ősz­iél: 23,001,045. Az elkülönzött dalmát vámvonalrészen pedig Törökország és Montenegro felöl ugyanazon évben behozatal volt: Törökországból 411,148, Montenegróból 9,127; kivitel: Törökországba 130,192, Montenegróba 11,219. Az egész vámvonalon pedig, (beszámítva Dalmát­­országot is) az összes forgalom, a’ szárazon, ekkép’ áll a’ nevezetesb áruk’ osztályzata szerint: behozatal kivitelbányászati tárgyak .... 529,269 , 530,520 mezőgazdasági és erdészetiek . 1,206,470 , 646,520 baromtenyésztés és halászatból . 11,352,361 , 633,135 egész és félgyártmányok . . . 861,635 . 7,143,101 nem belföldi termékek és kétsé­ges eredetűek..................... 229,441 . 25,150 különnemü czikkek..................... 103,203 , 302,318 ősziét: 14,282,379.9,280,352. E’ szerint a’ behozatal a’ kivitelt felülhaladja. Azonban csak egy tekintetet kell vetnünk a’táblázatokra,’s azonnal belát­juk, hogy míg a’behozatal leginkább csak nyers termékekből áll, a’ kivitel a’birodalom’iparára nézve kedvező. Még ked­vezőbb e’ táblázat, ha az előbbi év’ (1843) adataival egybe vetvén, több mint másfél milliónyi szaporodást látunk a’ ki­vitelben. A’ birodalom’ főbb kiviteli czikkeit Törökországba teszik : a’ gyapjú-, selyem-, len- és gyapot-, üveg-, vas és egyéb fémáruk, fa-, kalapos-, kötélgyártó-, lábbeli ké­szítmények, továbbá liszt (behozat: 328, kivit: 233,960), bor (hozatik be Oláh és Morvaországból 68,396, kivitel: 149,076) ’stb. Ezekért az ausztriai birodalomba behoza­tott : vágó marha (behozatal 5,427,469 , míg a’ mi kivite­lünk oda 128,860) , bőrök (behozat: 3,614,510), gyapjú (1,07,000), gabona (behozat: 487,192, kivitel: 89,396), faggyú, zsiradék ’s egyéb nyers termékek; a’műipar’ ké­szítményeiből csak bőr (meshinleder) hozatik be (742,030) Ha ezeket tekintetbe vesszük , ha felszámítjuk, hogy a’ bi­rodalom a’ török tartományokba csak gyapjuárut 2,498 920, vásznat 493,451 , asztalos munkát 294,050, üvegneműt 530,185, aczél-és vaskészitményt 441,053 ft értékűnél többet viszen be jelenleg is, m­ig onnan a’ kihozatal a’ bőrt kivéve, csupa nyers termékekben áll, kétségtelen előttünk, mit már annyiszor elmondánk, hogy a’ birodalom’ miipará­­nak főleg keleten kell piaczot keresni. Azonban a’ biroda­lom’ műr para még igen távol van attól, hogy keleten helyét elfoglalhassa. Tekintsük az átviteli kereskedést, ’s látni fogjuk, mikép’ nyugoti vetélytársaink az ausztriai és magyar birodalmon keresztül majd megannyi áruczikket küldenek keletre. Az összes átviteli kereskedés Törökország felé 15,514 344 p­ött. Ebből a’ kihozatal Törökország felöl 3 518,559, ’s a’ bevitel 11,993,786 pftolteszen. Jő pedig a’ vetélyzet birodalmunk’ iparára a’ következő irányokban: átvitel Törökországba: a’vámszövetségi statusokból . . 8,761,041 pft a’ tengerpartokon *#) által . . 1,852 381 „ Krakó-,Lengy­­-és Olaszországból 115,623 „ az idegen olasz státusokból . . 250 „ Schweiczból................................ 6 000 „ Törökországból........................... 24 233 a Tengeren , Dalmátországon által 1,206 257 „ Ellenben áthozatal Törökországból , a’Yám­ szövetségi státusokba . . 1,750,407 „ más irányokban...... 1,768,152 „ Képzelhetni, hogy azon czikkek, mellyek nyugot felöl hozatnak et keletre, nagyobb részint (8 799 519 fig a’ dal­­mát vonalrész’átvitelén kívül), szinte gyártmányokból ál­lanak. De most lássuk a’ten­ge­ri kereskedést keletfelé. E forgalomban legnagyobb része Triesztnek van. A’ biroda­*) Lásd ez 546, 554, 558, 564, 567, 572, 592, 593, 597, 605, 609, 620, 657, 671, 716 és 718. számokat. — S­z­e­r­k. **) A magyar tengerpart felöl főleg gyarmati czikkek. — S­z­e­r­k. lomi kivitele volt 1844-ben, Tör­ökor­sz­ág­b­a (beszá­mítva Moldvát és Olahországot is) : nyers tér­­iparczik- gyarmati ősziét m­ód pír link­ Pzikk(Ib­án Trieszt felöl 350,000 3,287,000 1,037,000 4,671 000 Más kiköt.böl 15,000 106,000 56 000 177,000 Összes kivit.: 365,000 3,390,000 1,093,000 4,848,000 Behozatal,T­ö­­rökorsz.ból Trieszt felé 6,090,000 263,000 629,000 6,982 000 Más kiköt. felé 684,000 23,000 75,000 782 000 Összes behoz.~6,774,000 286,000 764~000 7,7(14X)00 És igy az összes forgalom (ki-és bevitel) teszen Trieszt felől 11,653,000; a’ többi kikötők felé 959,000; vagyis mind együtt: 12,612,000 pft. E forgalomban nevezetes­ tárgyak ugyanazok, miket a’ szárazom kereskedésben, lát­tunk­ Törökország következő czikkeket ad az ausztriai bi­rodalomnak : gabnanemüek, tajték, faolaj, keleti gyümöl­csök , dohány (dohány 19,215 mázsa), gubacs , festékfa, bor (30 hordó), bőr, teveszőr, réz, gyarmati czukor, gya­pot (31,625 mázsa), indigo, békateknős stb.Ellenben Török­országba vitetik: fakészitmények, liszt, burgonya, bor (811 hordó) , bőr, mindennemű fémek, ásmányok és fémáruk, üvegáruk (14,940­ m.) gyapjú, gyapot és lenkészitmények, papir, kávé (57,015. m.), bors, czukor ’stb. Kevésbbé jelentékeny ’s több mint felényivel kisebb az ausztriai birodalom’ forgalma Egyiptommal. A’ bevitel Egyiptomba volt 1844-ben: nyers tér- iparczik- gyarmati őszi ér­mékek kék czikkek­ért , Trieszt felől 304,000 1,226,000 40 000 1,570,000 A’többi kikötb. 24,000 92,000 4,000 120,000 Összes kivit., 328,000 1,318,000 ~ 44,000~1,690 000 Behozatal, Egyiptomb. Trieszt felé 1,680,000 61,000 1,546,000 3,287,000 A’többi kiköt. 41 000 5,000 40 000 86,000 Összes behoz. 1,721,000 66,000 1,586,000 3,373,000 S igy az összes forgalom részen 5,063,000 pftot, mellyből Triesztet 4,857,000 illeti.A’ behozatal’czikkei, kisebb mér­tékben, majd mind ugyanazok, mellyek Törökországból ál­talában. Többnyire nyers termékek ’s gyarmatáruk; be­hozatott Trieszt felé 99,950 mázsa gyapot és 250 mázsa sózott hús, hozattak régiségek ’stb. A’ kiviteli czikkek kö­zött Egyiptomba, különösen említést érdemelnek:’ fadongák, asztalos müvek ’stb., liszt (Trieszt felöl 1,700 m.), bor (­Triesztből 557 hordó), papír, borszesz, üveg, gyapjú-, gyapot- és lengyártmányok ’stb. A’ Görögországgal­ kereskedés’ összes forgalma 2,544 000 pft, miből Triesztre magára esik: 2.434.000, De lássuk részletesbben. A’ birodalom’ kivitele Görög­országba: nyers tér- iparczik- gyarmati őszt ér­tékek czikkek nftTrieszt felől 150 000 1,140 000 210,000 1,500 000 A’többi kiköt. __6,000 50 000 10 000 66,000 Összes kivit.: 156 000 1,190,000 220 000 1,560700 nyersterme- iparczik- gyarmati ősziét kék kék csikkek p^fiBoltozatai G­ör­ögor­­szágból. Trieszt felé...................... 838,000 90 000 — 934 000 A’ többi kikötőkbe . 38.000 6 000 — 41.000 összes le hozatal: 876 000 102 000 — 978.000 Görögország’ kiviteli czikkei közt vannak gabnan? tü­ze (Triesztbe 5,600) teng­ri (28.500 star), rugs ’s h . do­hány (932 m ), olaj (12,250 m.) , zsiradék , bor (50 hor­dócska), bor (99,704 darab), b­ékateknő (20 5000 trb.) s­tb. ’stb. A’ trieszti kiviteli táblázaton előfordul, a' többi közt: fa építésre, ’s asztalos munka, lísz­ (1.250 n. ), dohány (142 m.), bor (216 hold ), bőrök (21,122 darab) többöde gyártmányok, melyekről «már a’többi keleti forgalomban (énünk említést: kávé (14 000 m.)­­stb. Említenünk kell továbbá a’ jénai szigetekbeli forgalmat. E szigetekbe kivitt az ausztriai bírod Worn 1841-ben: nyerster- iparczik- gyarmati összes, m.‘ket keket czikkeket pst Trieszt felé ... 59 000 634,000 67 000 7­0 000 A’többi kikötők . . 17 000 175,000 18 000 210 000 Kiviteli őszlét: 76,000 809,000 85,000 970,090 Behozatal azon szi­get­ek­ből, Trieszt fa.­é .... 370,000 72,000 — 442,000 _________43,000 9,000 — 52,000 behozat’öszlete: 413,000 81,000 — 491,000 földbirtoki census. Felállította azt már a’ múlt országgyűlés a’ jövedelmi census mellett , a’ királyi városok’ rendezésé­ben. Ezt kelle vala felállitnia , midőn a’ megyei kihágások­ról tanácskozott is. De valóban nevezetes, hogy a­ minek üdvösségén a’ városokban törvényhozóink nem kételked­nek , üdvösségét a’ megyékre nézve kimondani nem merik. -­­

Next