Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-01 / 736. szám

Kedd 73 t* Sepmteber í. 1846. PESTI HÍRLAP Vipurpipnik P’­lan minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft ; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni belyben J­anderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivárt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért aprobetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Örökváltság (Folytatás). Tör­­vényhatósági dolgok: Hontból (közgyűlés). Kraszna (követválasztás). Békésből (levelezői lemondás). Újbánya (Fa­ragó). Rövid közlések. Erdélyi dolgok. Irodalmi értesítő. — Oktatók’gyűlése Pesten. Külföld. Értekező. Mérsékle­­tességi ügy. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és GEDÉL¥. A’ budai kir. kamrai főpénztári hivatalnál Szán­ka István eddigi pénzkezelő és Klein Henrik pénztári tiszt számfejtőkké neveztet­tek ki. Jávorszky Imre k. gyakornok’s óvizi ideigl. koh-ellenőr a’ Szomolnokon megüresült k. rézmai ellenőrségre érdemesittetett. A’ temesvári k. főpostaigazgatásnál megüresült járulnokságra Pe­tro­vi­cs Tivadar, ottani gyakornok lön alkalmazva. (B.P. H.) Ismét és újra örökváltság. (Folytatás.) 5) A’ kisebb kir. Fiaszonvételek, vagyis regálékat a’ községnek kell átadni; váltság után a’ község ezeket nem nélkülözheti, a’ főldesur pedig nem képes azokból olly hasz­not húzni, mint előbb. Ha ezen javadalmakat a’ főldesur, vagy a’ fejedelem magának tartja meg, a’ község sohasem lehet szabad, mert folytonos rendőri felügyelés alatt kell maradnia, hogy a' regálék rövidséget ne szenvedjenek. A' regálék közé számláltatnak: korcsma , mészárszék, bolt és malom. — Nyilvánvaló, hogy az általános haladással a’ két előbbi jövedelemforrás épen úgy kiapad, mint a’ bolt­nyitás a’ törvény által már is szabaddá tétetett. Ez okból a’ regálékat igen olcsó áron kellene oda engedni, annyival in­kább, mert azok’ jövedelme már jelenleg is csaknem kép­zeleti. Az épületekben fekvő tőke ’s a’ javításokra tett költ­ségei után csak igen csekély haszonbért kaphat a’ földesúr, ellenben a’ bérlőnek többnemű javadalmat ad , úgymint szántóföldet, rétet, legelőt, fát ’stb. A’ korcsmajog’ fen­­tartásának főoka volt a’ saját és kilenczed-bor’ kimérése ott, hol bor terem. A’ váltság után nem lesz többé bor­­dézsma, ’s az ez által szükségessé tett kezelési költség ki­marad a’ számításból. Mi a’ malmokat illeti, ezek szabad eladás’ tárgyai ma­radhatnak , minthogy a’ községek itt-ott vagy bírnak már malmokkal, vagy legalább olly könnyen megőrölhetik gabo­nájukat, mintha malmuk volna. A’ törvény tehát megszüntetné a’regálék’ jogát a’ kö­z­­ség' hatósági körében, ’s a’földesúrnak csak azt hagyná szabadon, hogy majorsági birtokán vagy pusztáján állíthasson korcsmákat ’stb., nem pedig curiáján, melly a’ faluban, vagy a’ község’ territóriumán fekszik. 6) A’ patronátusi jogról le kellene mondani a’ földes­úrnak. Lehet, hogy a’ lelkészek’ kinevezését a’ kormány magának tartja fen, vagy valamellyik dicasteriumra bízza.— Én azt vélném , hogy a’ patronatus-jogot a’ községnek kell adni, mert a’ vele járó terheket az viseli. — De a’ község’ javára le kellene számitni a’ váltsági öszletböl az e’ czim alatti évenkinti terheket, mint: egyházak ’s iskolák’ fen­­tartása, kijavítása, a’ lelkészek ’s egyéb a’ patronusi joggal kapcsolatban levő személyek, úgymint: káplánok, tanítók, egyházszolgák’ ’stb. fizetése. Minthogy e’ terheket külön­ben is a’ földesúr viseli, ’s azokat tőkésítve a’ község’ ja­vára beszámítja, — minthogy azokhoz a’ fejedelem és kor­mány semmivel sem járul, és járulni nem is fog, hanem azokat mindenkor a’ községek viselendik, igen igazságos, hogy a’ lelkészt ne más , hanem a’ község válassza. 7) A’ papi tizedet, mellyet most többnyire a’ földesur természetben szed be a’községektől, ’s érte haszonbért fizet az illető püspöknek , ugyanazon haszonbérért a’ köz­ségnek kellene átadni , mellyet az vagy a’ földesúrnak , vagy egyenesen a’ püspöknek fizetne. A’ törvénynek meg kellene parancsolni, hogy a’ papi tizedért fizettetett mostani, saját könyvekbe bejegyzendő haszonbért felemelni szabad ne legyen. — Ha a’ törvényhozás egykor vagy az egész papi tizedet eltörlené, vagy iskolafentartási alaptőkévé rendelné, a’községek ehhez fognák magokat tartani. Vé­leményem szerint e’ tizedet, vagy az érte járó haszonbért, azonnal és egyenesen az illető községeknél lehetne hagyni, mint az iskolák’ fentartására, vagy is, józanul elrendezendő népnevelésre szolgáló pénzalapot. — Minthogy a’ tized a’ község’ nagyságához arányosan szedetik, — arányos pénz­alapot fogna képezni iskoláikhoz. A’ tizenhatod (sedecima) egészen eltörlendő, mint kí­méletet nem érdemlő visszaélés. 8) A’ caducitásról (magszakadásbéli örökösödésről) , melly alig-alig hoz be valamit , lemondhatnának a’ földes­urak , de nem a’ fiscus, hanem a’ község’ javára , noha amaz kétségkívül igyekezni fog azt maga kezére kapa­­ritani. 9) A’ földesur’ törvényhatósága , tehát az uriszékek azonnal megszűnjenek , mert természetes , hogy az egész jobbágyi kapcsolat felbomolván , legkisebb ok sincs ezen hatóságot fentartani. — E’ tekintetben a’ községi törvény­széket jobban el kellene rendezni’s törvény által több hatósággal ruházni fel; a’ fontosabb eljárásokat, különösen a’ criminalét, kétségkívül a’ megyére hagyván. — Igaz, hogy igy a’ megyéknél nagyobb személyzetre lenne szük­ség; de mivel most az uradalom’ törvényhatósága költséget kiván, e’ helyett a’ földesúr arányosan járulhatna a’ házi adóhoz. 10) A’ törvény ünnepélyesen kinyilatkoztatná , hogy a’ szabadközségek’s azok’tagjai igazi, valóságos, törvényszerű birtokosai ’s tulajdonosai a’ megváltott földbirtoknak , ’s a’ törvény ezen tulajdont védelme alá veszi. — Legnagyobb fontosságú dolog,hogy az a defundus’ neve megszűnjék. 11) Az utóbbi országgyűlésen megpendült javaslat, hogy t.­­ a’ szabad községek a’megyei gyűlésekre képvise­lőket küldjenek, tovább — az egész országra — kiter­jesztessék ’s életbeléptettessék. 12) A’ közmunkák egészen megszüntetendők. A’ né­pesség elég nagy arra , hogy a’ munkára pénzért kezet le­hessen találni. A’ kényszeritett közmunka elerkölcstelenit, lustává ’s kozhelylyé tesz; megszűntével növekedni fog a’ munkakedv. Ne szóljon senki Magyarország’ sajátlagos kö­rülményeiről; ezen sajátlagos körülmények okozzák, hogy az országban szükség, nyomor és barbarismus létezik. Csak félig meddig jól rendezett országokban se látni sehol köz­munkát, látni ellenben jó utakat ’s mozgalmat iparban és kereskedésben. — Annak idején , sok hallgatás és gondol­kodás nélkül, czélszerűen behozott önadóztatás által kell fedezni a’ nemzet’ szükségeit, de ezen pénzt a’ hazában kell tartani. A’ földmivelő is örömest fizet nagyobb oszle­­tet, ha meg van győződve, hogy képes lesz azt más ol­dalról ismét megnyerni Ezt pedig azonnal belátja , ha a’ maga költségén épített a utón nem kell neki többé vámot fi­zetni. Mindaddig, m­ig a’szolgabiró, vagy hajdúja akkint hajthatnak közmunkára embereket, mint ökörcsordákat, pálczával kezeikben, — valódi polgári társaságról szó sem lehet. 13) Végre a’ törvényhozásnak rendet kell behozni a’ katonai követelésekre nézve. (Folyt. köv.) — ** !k­örvény imréságít HONTBÓL, aug. 28-án. Mint rövid közlésünkben em­lítek már, f. hó’ 24-én nyitá meg főispáni helyettesünk év­­negyedes közgyűlésünket. Rövid megnyitó szavaiban csak annyit emlite, hogy elég időnk volt a’ múlt gyűlés óta egy­más iránt kölcsönösen kiengesztelődni. A’ megnyitást kö­vető első alispánunknak hivatalos jelentése a’ lefolyt évne­gyed alatti megyei állapotokról. Az ekkint tudomásunkra juttatni jónak látott tárgyak közt előadá, hogy a’ házi adó­ból a’lefolyt évnegyedben 13,570 ft , a’hadiból 11,464 hajtatott be adózóinktól , mind e’ mellett e’ beszedést ki nem elégitönek állitá, ámbátor elismeré a’ két évi termés’ mostohaságát. Nemesi pénztárunk more solito üres. A’ sze­mély-bátorsággal úgy látszik, nem állnak jobban adózóink, mint azelőtt, midőn pandúrokat ’s csendbiztost nem fizettek volt. Tergenyén egy molnárlegény gazdáját, máshol egy czigány feleségét ölte meg, ez utóbbi elfogatott, de meg is szökött. Nyéken egy leány sütött kemenezébe temette ma­gát; valljon nyomoztatott-e az indok? nem mondatott. Majd a’ vasút mellett dolgozó olaszok meggyilkolták az éjjeli­őrt, de azért a’ népünknek kenyerét, életét elvevők’ megyénk­­beli elmozdítását még sem kérjük. A’ közlekedési eszközök ’s pereink’mibenléte után, megdicsértetek a’ törvényszéke­ket az adózó’ diurnumjai mellett pontosan láto­gató táblabirói kar. Egészségi állapotunk rész: váltó- ’s epeláz annyi, mint még soha megyénkben ’stb. Zs ., I. Zs. és D. A. tbirák feleltek e’ jelentésre , és pedig mint az első vezérszónok mondá: nyugodtan és higgadt vérrel és el nem készülten, mi magának az ellenzéknek ezúttal megjelent gyér’ soraiból is látható volt. Rövidség’ okáért összevonjuk előadásaikat. Ők örültek kimerítőbbnek találhatni e’ jelen­,­tést a’ múltkorinál , szerettek abban hallani az adózók’ állapotáról, de még inkább szeretnék , ha időközben czélra vezető intézkedések létettek volna a’ mostoha termés által sújtott adózónép’ javára. Így kívántak volna, a’ katonai összevonulás’ elmellőzése’ tekintetéből, rendkívüli gyűlést tartatni, majd enyhíteni azok’ sorsán az adónak gyenge, szelíd hajtása által, mint ez azon időkben is történt, midőn elnök , mlga főbíró volt, ki, pedig nem illy szűk termés’ idejében, „dicsőségének“ állitá, hogy járása’ részéről csak 6 ftot hajtott be. Ellenben most a’szegény adózók’ gabonája, marhája elvétetik, falusi pénzszedők vitetnek ide a’ megyei tömlöczbe; közmunkák tétetnek kényszeritőleg, bot’s parancs­szó mellett, a’ napi élelmet kereső földnépe által, ’s épen az aratási, a’ cséplési munka’ szakában, úti választmányok tartatnak vásárok’alkalmával; centrális hajdúk ülnek olly tisztviselők’ kocsi-bakjain, kiknek vagy van salarizált hajdu­­jok, vagy épen nincs, ’s ha kérdezik tőlük, hogy van ez? válaszuk: „az alispán’ engedelméből.“ Majd közszájon forgó tisztviselői visszaélések, ismét magány és pedig egyházi személy’ részéről tisztviselői sértések, é s mind ezekre nézve feladások történtek, miilyen volt például az, midőn B. G. főbíró egy terhes asszony’ megverettetése végett feladatott főispáni helyettes ő magának, de az eredmény eddigele nem tudatik. Fájdalom tehát, hogy mindezekről az alispáni je­lentés említést nem teszen. Remélve, hogy ez jövőre el nem marad, az első szórak indítványozza: megiratni a’ nm. helytartóta­nácsnak , mikint törekedni fogunk legalább a’ folyó adót behajtani, de a’ rész termésnek tulajdonittas­­sék, ha azt egész szigorúsággal teljesíteni képesek nem le­szünk. A’ közmunkákra nézve : kimondatni, hogy a’népet kiméljük, és semmi új munkát ez évben nem tétetünk. (He­lyeslés.) E’ közben mig B. P. és P. J. tbirák az adót továbbá is egész szigorral hajtatni ’s a’ közmunkákat folytattatni kí­vánják, a’hátramaradásokért pedig a’volt tisztviselőséget okoznák; mások ismét a’ jelenleginek példanélküli hivségét, pontosságát, szelídségét védenék , felkel a’ fiscus Zs. P., ’s mély csend közt a’ megpendített eszme’fonalán úgymond elő­adja , hogy K. L. várnagy egy olly tisztviselő, ki, hivatalától kezdve mostaniig,hosszu évek’során át,a’legborzasztóbb visz­­szaéléseket követte el. Hosszu volna elősorolni a’vádak’ezen egész lajstromát, melly szerint ha azok valók, az érintett vár­­nagy­ udvarnoki házát majdnem egyedül az adózó’ véres veríté­kével építette fel. Soha se is legyen áldásfalain! Világos nap­pal a’megye’ udvarán a’megye’ fájából hizóólat építtet,’stb. Hivatala’ jogaihoz ragaszkodva tehát, az adózók’nevében, törvényszék’ képében választmányt kér kiküldetni e’ vádak’ hiteles megvizsgálására. (Helyeslés.) A’ rendek, kivált egy részű iszonynyal hallgatá az elősoroltakat. Az alis­pán a’ fen szóba hozott egyházi személy’ részéről el­követett tisztviselői sértést elismeri ugyan, de az, az illető tisztviselő’fényes elégtételével, megszűnt; más formális fel­adások pedig szerinte hozzá nem érkeztek. Elnök ő maga bővebben bocsátkozik a’ fejtegetett tárgyakba. Rendén látja az ellenzék’ felügyelési szándékát, nyomorultnak, gyávának e’ helyen a’ reeriminálásokat. Csak a’ nyilvános feladást tartja helyesnek ’s nem az általánost, így az előadott fiscusét helyesli, noha nem tartja parlamentarisnak. Sem az adóra, sem a’ közmunkákra nem akar végzést hozatni az előadott értelemben , hanem elfogadja P. E. kir. tanácsnok’ indít­ványát, hogy üljön össze még e’ gyűlés alatt választmány, az ínség’ mimódom­ enyhítése’s elhárítása felett javaslatokat kidolgozandó. A’ várnagy elleni ügyben küldöttséget vél kiküldetni , melly legfelebb a’ jövő gyűlésre terjessze elő vizsgálódását; mik is a’ Rendek’ többsége által, némi közbe­szólások és czáfolatok után, elfogadtatván, végzéssé alakíttat­tak, a’ gyűlés pedig , későre haladván már az idő, a’ szo­kásos tárgysorozat’ felolvastával, másnapra halasztatott. — (Folyt. köv.) KRASZNÁBÓL. Sz.-Somly­ó, aug. 26-án. Kraszna­­megye’ rendet is meghivatva lévén a’ sept. 9-re kitűzött er­délyi országgyűlésre, augusztus’ 24-én tárták követválasz­tási közgyülésöket; — és ellenére annak, mikint a’ közhír sőt egyik erdélyi hirlap is ennek elmaradását jósolá, csakugyan megválaszták követeiket, és szavazattal és ösz­­szesen 78 olvasó hetvennyolez szavazók. Egyik köve­tünk Bagosy Sándor a’ szép nyelvű szónok ’s már egyszer követ, a’ másik báró Bánfy Albert szép reményű ifjú, 6 szavazat-különbséggel kimaradt gróf Kun Gergely múlt országgyűlési követünk, kinek szép tehetségét hogy törvényhozó testületünkbe nem vi­hettük, fájlaljuk. A’követválasztáson kívül azonban egye­bet is tettek rendeink. — Újólag felirának ő felségének a’ 21-ik törv. czikk’ végrehajtása’ elrendelése iránt, mellynek függőben léte, a’lefolyt 10 év alatt, mind két Magyarhon’ minden országgyűléseire meghivatánk , sőt közelebbről az­ért, mert mint tettlegesen Erdély’kormánya alatt álló megye, és kiknek sem domesticánk, sem magunkat megróni sza­badságunk nincsen , a’ magyarországi hongyűlésen meg­­nem jelenheténk, a’ m. kir. tábla előtt megperelteténk. És e’ felírásunkat nádor ő fenségének ajánlók fölterjesztés végett, ki velünk már több ízben hivatalos levelezésbe ereszkedni kegyeskedett. — Körlevélben fel­rázzuk a’ ma­gyarhoni megyéket is, hogy véreiket a’ bizonytalanság’ ör­vényéből kiragadni minden módon igyekezzenek — ’s az általok alkotott 1836 . 21. t. czikknek végrehajtást is esz­közölvén. — Utasításunkban főelv, hogy mi magyarországi megye vagyunk , ’s követeinket is csak illy minőségben küldjük, szivökre kötvén egyébkint, hogy erdélyi rokonin­kat minden haladási kérdésekben elősegéljek. BÉKÉSBŐL. Hivatalos állásomnál fogva nem mindig ad­hatván közléseimet azon gyorsasággal, mint az olvasók’ érdeke kívánná — miután e’ miatt már nem egyszer előztek meg álnevek alatt irt tudósítók , elérkezettnek látom az időt, hogy rendes levelezői tollamat letegyem , ’s búcsút vegyek azon kis tértől, mit a’ Pesti Hirlap mellett öt és fél évig foglaltam el; polémiákba ugyan nem ereszkedve soha sem, de tiszta szándékkal és híven közölvén ez idő alatt a’ végzésekből mindazt, mit a’ megye’ határán kívül is figyel.

Next