Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-11 / 742. szám
rentiszerint a’ köztanácskozásokban részt venni szoktató, gyültekl összes, de szintolly buzgalommal a’ közjó’ előmozdítására. Főispáni helyettes méltósága a’ megye’ rendeit üdvözölvén, legelőbb is a’magányosak’ügyeiben érkezett többnemü kanczelláriai rendelmények, úgy a’ h.tartó tanácsnak többféle intézményei olvastattak, mellyek közül különösen megemlítendő az , melly a’ nemes megye által építtetni tervezett magányrendszerü börtönök’ létesítését nem helyeselve, minden e’ tárgyban készült tervezetek ’s iratok’fölterjesztését rendeli; minthogy azonban Nógrádmegye magányrendszerü börtöneit már tökéletesen elkészítvén , rabjait azokbanel is helyezte , ez a’ fömigy h.tartó tanácsnak tudomásul megiratni határoztatok. Ugyanez alkalommal Pestmegyének ’s különösen vámjoggal bíró Vácz városa’ földesurának ja’ felső vidékről megyénken keresztül Pest felé vezető útvonal körüli hanyagsága, okul szolgált A. K. táblabiró úr’ azon indítványára , miszerint előterjesztette , hogy a’ már elkészült pest- váczi ’s készülőben levő vácz- verőczei vasútvonalhoz , Nógrádmegyén keresztül Pest felé haladó fuvarszállitás’ könnyítése’ tekintetéből , Katalinától egyenesen Verőczéig (melly helység szintén Nógrádhoz tartozik) vezettessék országát, — még pedig haladéktalanul , — minthogy Váczvárosa’ határában,az utak’ gyakori járhatatlansága miatt, a' szekeren való szállítás tömérdek áldozattal ’s baromkínzással létesíthető csak : — a’ rendek általánosan elismerék a’ tervezett útvonal’ szükségét, sőt annak elkészítését végzésileg egy időben már meg is rendelték, azonban némellyek *s ezek közt K. J. első alispán úr, a’ tervezett útvonal’ építését csak föltételesen , azaz csak azon esetre, ha az illető vasúti igazgatóság a’ megye’ rendeit biztositandja, hogy Verőczénél szállítási állomást állitand, vélte létesítendőnek , mert ha a’ vasúti igazgatóság Verőczénél állomást nem nyitand, akkor a’ Katalinétól Verőczéig készítendő országatra fordított erő és költség hasztalanul leendőnek elvesztegetve. Ennek ellenében indítványozó t.biró H. K. ’s többen, a’ tervezett útvonal’ azonnali sikerbe vételét sürgetvén, véleményöket azzal támogatták, miszerint ha az út elkészül, ’s a’ vasúti igazgatóság által látandja, hogy a’ Verőczére tett szállítások’ mennyisége az ugyanott nyitandó állomást megérdemlendi, akkor nem fog késni azt valósággal létesíteni is , de egyébiránt is a’ gőzhajó- és vasúttársaságok közt szükségkép’ bekövetkezett verseny kétségen túl helyezi, mikint ha az egyik társaság nem , a’ másik okvetlen alapit Verőczén szállítási állomást, a’ többség azonban K. J. alispán ur’ véleményéhez csatlakozván, végzéssé lett, miszerint a’ vasúttársasággal már ezelőtt is a’ kisajátítás körül működött küldöttség, első alispán ur’ vezérlete mellett, értekezzék a’vasúttársasággal e’ tárgy felett is , ’s a’ tervezett országút’ építése a’ vasúti igazgatóság’ biztositó határozatától függesztetett fel. — Feszült figyelemmel hallgattuk szinte e’ napon Szabolcsmegyének a’ főispáni helyettesek’ törvényszékeken való elnökösködése’ tárgyában hozzánk is megküldött levelét, és minthogy megyénknek e’tárgyban már határozott végzése van, K.F.tbiró’ indítványa’következtében, az az országgyűlési munkálatokkal foglalkozó választmányhoz utasittatott. Aug. 25-kén folytatott közgyűlésben, Zalamegyének a’ részek’ visszakapcsolása ’s azoknak a’ legutóbbi erdélyi országgyűlésre tett meghivatásokból eredeti országos sérelem iránt kelt levele olvastatván fel, Nógrádmegye’ tanácskozó tereme az Hiedelem, kölcsönös méltánylat ’s a’ haladást pártoló erélyes küzdésnek jön színhelye , ’s habár nem volt egyén, ki a’ részek’ vissza nem kapcsolását sérelmesnek nem találta volna, a’ vitatkozások mindazonáltal két külön indítvány körül öszpontosulának. K. F. táblabiró a’ részeknek a’ legutóbbi erdélyi országgyűlésre tett meghivatását az 1832/c . 21-ik törvénynyel össze nem egyező, sérelmes tettnek találván , e’ tekintetből a’ törvény’ sikeresitését sürgető erélyes felírást indítványozott. H. K. táblabiró a’ részek’ visszakapcsolása iránt hozott törvény’ nem sikerlését szintén sérelmesnek találta ugyan , minthogy azonban annak sikerlése,egyéni meggyőződése szerint, a' kormány’ legjobb szándéka mellett is, tömérdek nehézségei miatt csak alig létesíthető: előbb a’legközelébb tartandó erdélyi országgyűléssel, a’ részek’ admistrativ kérdései feletti kölcsönös egyezkedést hitte czélravezetőbbnek; a’ nagy többség azonban, minthogy az 1832/c . 21—ik czikkely ő felsége’ hozzájárulásával is szentesittetett, ’s igy attól visszalépés nincs, és nem lehet, K. F. indítványát fogadta el, ’s illy értelemben ő felsége alázatos fölirásban újólag megkéretni határoztatott, hogy az 1832/e. 21-ik törv. czikk’ értelmében, a’ részek’ visszakapcsolását már valahára atyailag eszközölni méltóztassék, nem hallgathatván el a’ rendek a’feletti fájdalmukat, mikint ő felsége, ugyanazon törvény’ ellenében, a’ kapcsolt részeket Erdély’ országgyűlésére meghivatni méltóztatott, a’ sérelem’ nagysága itt főleg abban állván, miszerint nemcsak a’törvény’ végrehajtása mulasztatik el, hanem annak rendeletével ellenkező történik. A’ 26-án folytatva tartatott közgyűlésben a’ helytartó tanács’ azon intézménye került szőnyegre, melly az egyesülteknek a’ nem egyesült görög hitre seregenkint ’s tömegestől történt áttérése’ következtében bocsáttatott közre, ’s megyénkhez is megküldetett. P. F. táblabiró, az intézmény’ felolvasása után, mely belátásával az azon intézményben rejlő ’s az átmeneti törvényre majd károsan hatható némelly kifejezéseket kiemelvén, előterjesztette,— miszerint az intézmény’ azon része , melly a’ nem egyesült hitre való áttérést egyénileg, a’ legutóbbi országgyűlésen alkotott áttérési törvényen túl is, megengedte, mint a’ lelkiismeret’ szabadságát elősegítő engedmény, kedves tudomásul veendő . Az intézmény’ azon részét azonban, melly az átmenet’ eseteinek legfelsőbb helyre való felterjesztését ’s onnan érkezendő határozat’ óvatos bevárását rendeli, sérelmesnek találta annyival is inkább, mert a’ legutóbbi áttérési törvény’ értelmében az illető áttérési esetek’ legfelsőbb helyre való felterjesztése csak tudomásul teljesítendő, és a’ nélkül, hogy az onnan érkezendő válasz’ óvatos bevárása az áttérni akarók’szándékát nehezíthetné. Nehogy tehát Nógrád’ rendes, ezen intézmény’ homályos kifejezéseinek elfogadása által, a’ megalkotott áttérési törvényt erejében meggyengitve lenni lássák, ugyancsak P. F. táblabiró úr’ indítványa’ következésében, az említett intézmény’ homályos kifejezései iránt jegyzőkönyvi óvást ’s ő felségéhez felírást határoztak. Ugyan e’ napon, főispáni helyettes ő mltga’ indítványa’ következésében, megyénk’ belszerkezetében nevezetes reform történt; ugyanis eddig Nógrádban minden hivatalos végzések és határozatok előbb a’ hivatal-főnökökhöz utasittattak, kik azokat altisztviselőik között kerületenkint osztották fel, azonban minthogy a’ felelőssége’ szerint mindig a’ főnököt terhelte , a’ scontrózás’ alkalmával egy altisztviselő gyakran a’ másikra utalt, elvégre pedig nem volt, kit felelősségre vonni lehetett volna ; ez oknál fogva, de egyébiránt is , minthogy a’ kétszeres expeditio sok időbe ’s a’ tisztfőnököknek sok fáradságukba került, a’ rendek elhatározták , miszerint ezentúl minden megyei végzés a’ jegyzői hivatal által egyenesen azon tisztviselőhöz utasittassék, kinek a’ végezendő tárgy vagy ügy kerületében fekszik , és igy ezentúl minden hivatalnok , hivatalos kötelességének mikinti teljesitéséről egyenesen önmaga számoland. Végre fölolvastatott P. S. volt főügyész’ lemondása, ki is a’ tisztválasztás előtt hét éven keresztül, mint egyik főügyész , mindenkor erélyesen és buzgón működött, de a’ legutóbbi tisztválasztás’ alkalmával rendszerinti hivatalából kiültetvén, míg a főispáni helyettes úr által tiszteletbeli főügyésznek neveztetett ki; azonban minthogy rendszerinti hivatalnokból tiszteletbelivé lett kineveztetését sem teljesített kötelességérzetének öntudatával, sem nevének becsületességével összeegyeztetni nem tudta , e’ napon a’ megye’ rendeinek ’s főispáni helyettese magának visszaadta viselt hivatalát. A’ rendek sajnálva fogadták lemondását, ’s érdemeinek méltánylatát jegyzőkönyvileg kiemelni elhatározták ! — Plachy Tamás: ABAUJBÓL. Aug. 24-én tartatott a’ közgyűlés. A’ BR. a’ német lapot most sem akarják magyar hivatalos lapnak elfogadni. Felírnak ellene ismét. — Turopolya’ levele pártolásra talált. A’ megye folyvást figyelemmel fogja kisérni az ottani mozgalmakat. Barsmegye’ levele a’ rétöntözési törvény iránt, az utasítást készítő választmánynak adatott ki. Szabolcs’ levele a’ főisp. helyettes’ törvényszéki elnöksége ellen csak tudomásul vétetett. A’ jövő évnegyedes gyűlés’ határnapja decemb. 10-e; bünfenyitó törvényszék nov. 23-kán, polgári 30-kán, árvaügyi decemb. 31-én tartatik. KÖZÉPSZOLNOKMEGYE’ követválasztásáról igy ir az Erd. H. Ne várjanak. olvasóim örvendetes közleményt Középszolnokból, mert bár a’ közgyűlés’ határnapja olly korán volt kihirdetve , miszerint az ellen semmi legkisebb kifogást — kivévőn, hogy a’ szomszéd hatóságok’ gyűléseivel szinte egy napra esett — nem lehetett volna tenni, mégis fájdalom igen kevesen jelentek meg, ’s különösen azok, kikről eddig elő azt hittük, hogy megyénk’ emelkedésének legjobb bajnokai lesznek , majd mind kimaradtak; annyira, hogy a’ tisztviselőkön, nehány triirón, ügyvédeken és a’ zilah-úgynevezett servitorokon kívül, a’ megye’ valóságos rendeit inkább azon nyomorult tövisháti helységeknek gyermekeitől együtt becsőditett együgyü lakosai képezték , kik bizonyos utón módon kétségtelen nemesekké váltak a’nélkül, hogy arra minősítve lennének,’s ezek is csak képtelenségből, mit sok egyebeken kívül avagy csak onnan is következtethetni, hogy sokan közülök, midőn bizalmas embereik kérdezték tőlök : kiket akarnának országgyűlési követeknek, kikre vannak kinézéseik, számításaik ? ’stb.nem szégyenlették önkéntesen megvallani, miszerint nekik az a’parancsolat, hogy okvetetlen B E. és V. Gy urakra szavazzanak; a’ minthogy a’ csak hamar egybegyűlt rendeket B. E. alispán felszólítván, „jónak látá , hogy mielőtt a’ meghívott rendek megjelennének, főispán lexcája egy küldöttség által a’ gyűlésbe hivattassék meg,“ ’s miután a’ főispán ur megérkezett ’s a’ szabad tanácskozást biztositó statútumot, az országgyűlést tárgyszó kir. intézvénynyel együtt, felolvastató, úgy szintén szózatszedő és utasítást készítő választmányt kinevező, ezen majd mind conservativekből válogatott bizottságnak elnöki székeit betölteni szíveskedvén, nehány óra mulva Bálint Elek alispán és Viski György fősz.biró követekké valának választva, ’s a’ szavazó közönségnek nem volt oka — mint a’ közelebbi tisztújitáskor — zúgolódásra fakadni hosszú időre nyúlt benmarasztásukért. A’ gyűlésben arról, ha valljon küldjenek-e követet vagy sem? legkisebb vita sem támadt; hihetőleg azért, mivel két országnak törvényhozó testületében résztvehetni nem jogmegszorítás, hanem inkább megtiszteltetés; vagy pedig azért, hogy két helyen a’ két honnak egyesülését annál jobban előmozdíthassák. De mellőzve ezt, a’ választás körül történni szokott kihágásokat és bűnös visszaéléseket teljességgel nem hagyhatom megrovás nélkül. Megyénk ugyanis a’ korteskedés ellen szigorú sajátságos törvényeket alkotván , ezt a’ haladó párt mindig szentül és állhatatosan megtartotta, ellenben a’ conservativek azzal majd mindenkor visszaéltek. Jelenleg is egy megyei tag a’ többek között két hadnagyot a’ visszacsatlás’ tettleges végrehajtásával fenyegetvén, azt állította, miszerint ezt csak az általa ajánlott ’s következőleg mégis választott követek tudnák visszatartóztatni. Majd megmutatja a’ következés. A’ követek’ egyikéről B. E. alispánról, senki sem hitte, hogy a’ s követséget elvállalja; annak hallomásom szerint mindig ellene volt, mig arra reá nem vették. — A’ második gyűlésen, a’ szózatszedő és utasitáskészitő biztosságoknak eljárásáról szóló jelentésük’ felolvasása után, D. S. F. indítványozó „miszerint az erdélyi törvényhatóságok’ példájára , mellyek, a’ hírlapokból olvashatólag, követeiknek a’ tartom, pénztárból vonandó fizetésöket megszaporitották *), mi is szaporítsuk meg. Az indítványt az ellenzékiek is elfogadták olly móddal, hogy az eddigi tartozások, követi és írnoki fizetések is elégíttessenek ki. Igen, mert tudni kell, t. olvasó, miszerint Középszolnok megye szinte ollyan formán bánt megválasztott követeivel és írnokaival, mint egy kényelmü kártyás hitelezőivel, a’napibért jegyzőkönyvileg megígérte, de sem a’ maga idejében, sem egészen soha meg nem adta. V. P. alispán ennek most is hathatósan és egész tűzzel elleneszegült, annyira, hogy főispán ő excja alig tudta lecsendesiteni. Ő mint mondá, „az ez előttieknek egy krt sem fog fizetni, hanem csak a’ mostaniaknak ; neki sem fizettek Szebenben létekor, majd meglátja ő, hogy ki veszi fel rajta, jöjjön hozzám az úr, hadd lássam, exequálhatja-e? ’stb. Végre, a’ rovatai és önkéntes adakozás feletti hosszas vitatkozás után, mindnyájan megegyeztek a’ követi fizetésnek ravatalok’ útján kellő javításában, mellyet az indítványozó 6 fft p. p. kívánt naponkint megállittatni, a’ rendek’ többsége azonban csak 4 ftot szavazott meg egyik követ’ napi béréül. Két írnoknak pedig 2 ftot p. p. P. L. volt fősz.biró hivatkozván a’ f. kir. főkormányszéknek e’ tárgyban kibocsátott rendeletére és a’ megye’ rendeinek némelly határozataira, azokból kifolyólag lehetetlennek állította az érdeklett pénzösszegnek rovatai’ útján lehető felszedését; egy felől, mivel a’ f. kir. fökormányszék merőben tilalmazza, másfelől mivel e’ felett csak akkor lehet vitatkozni és végezni, mikor ennek mint lényeges dolognak tárgyalása, a’ közgyűlési körrendeletben — a’ megye’ határozata szerint — előre közönségessé lesz téve; de ez a’ mostani meghívó levélben nem lévén , az e’ részbeni határozatok érvénytelenekké váltak. Főispán : „Hol van a’ megyének az a’ határozata ?“ P. L. „Megkeresem, ha kevés időt engednek , a’ közgyűlési jegyzőkönyvekben kell lenni, hacsak úgy nem járt ez is, mint a’ regans.“ **) Főispán (magát mentegetve). „A’ regalis nem volt a’ jegyzőkönyvben.“ Az ellenzék — miután az irnoki fizetés is megajánltatott — tudni akarta, hogy kit fognak választani Írnoknak A’ főispán senkit sem akart választani, hanem azt a’ követekre bízta volna, mígnem az ellenzék kijelentette, miszerint csak úgy fogja adni az írnokok’ fizetését, ha a’ megye választja és teszi, mellynek következéséül Lugosi Károlyt és Viski Eleket felkiáltás’ útján elválasztották. ERDÉLYI DOLGOK. A’ kir. biztos, báró Puchiner Antal, sept. 5-én érkezett Kolozsvárra. Újabb követválasztások: Hunyad megye: Szabó József és Jordán Domokos. Szászsebes-szék: Meister Sámuel kir. bíró és Hirsch Mihály tanácsos. Medgyes-szék: Biedersfeld Fridrik tanácsos és Hammer József aljegyző. Nagyszeben-szék:Schreiber Simon székbíró és Schmidt Conrád ügyvéd. Újegyházszék : Conrád Fridrik királybíró és Hann Fridrik nagyszebeni professor. — Erzsébetváros: Karácsonyi János tanácsos és Csiki István jegyző. — Vajd a h u n y a d m.város if. gróf Bethlen Gábor és Koncz Lajos kir. táblai itélőmesteri iktató. — Zila h m.város: Kis József a’ polgári rendből, Gergely Sándor a’ nemesek’ részéről. A’ gyűlésekről részletesbben közelebb. Tegyem kileményebb NEMZETI SZÍNHÁZ. A’ nemzeti színház’orsz. főigazgatósága által 1845 dik évi febr. 1 Tkéröl kihirdetett három rendbeli drámai pályadíj’ harmadikára, u. m. egy honi tárgya, komoly szin műve , melly versben vagy folyó beszédben , vagy vegyesen versben és folyó beszédben lehet írva kitett 100 arany jutalomra, a’ kijelölt határnapig, u. m. f. é. Septemberjéig, következő színmüvek érkeztek be , u. m. l)Catanzaro Konrad, történeti dráma 4 felv.ban. (Jelige: „Hazádnak rendületlen légy hive oh magyar.) 2) Lengyel merény magyarok ellen , történeti komoly színmű 5 felv. (Jelige: Bella piacent justo, nomnisi justa Deo. Jan. Pannon.) 3) Ida:egy törvénytelen gyermek, eredeti színmű 4 felv. (Jelige : Das eben ist der Fluch der bösen That, Dass sie fortzeugend Böses muss gebären. Schiller.) 4) Magyarhon’ alapitója, történeti drama 3 felv. (Jelige: Nézz Árpádra magyar! ki hazát állttá nemednek . — Nézd , ’s tiszteld képét Álmos’ fejedelmi fiának. Vörösmarty.) 5) Corvin , eredeti drama 4 felv. (Jelige: Addig éljen, mig a’honnak él Vörösmarty.) 6) A’ mostoha, komoly színmű 4 felv. (Jelige: Aurea nunc vere est aetas auro, Venit honos , auro conciliatur amor.) 7) Zách unokái, eredeti szomorujáték 5 felv. (Jelige: Igazság legyen jelszavunk. Lear.) 8) Gazda és pazar nő, eredeti drama 4 felv. (Jelige: A’ jelen leghűbb élettükör. Régi bölcs.) 9) A’ gyűrű, drama 4 felv. (Jelige: „Csak gyorsan, mert sietek.“) 10) Egy sz i né sz nő, ered. szomorúját. 5 felv. (Jelige : A’ sziv *) Szónok úr úgy látszik, hogy vagy igen kevés újságot olvas , vagy ámitni akar. Közlő. **) Az 1839-ki országgyűlésre — mint Magyarhonhoz tartozókat — Ő felsége kir. levele által meghivatván, rten rend.sot a' levéltárból elveszett. — Közlő.