Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-11 / 742. szám

rentiszerint a’ köztanácskozásokban részt venni szoktató, gyültekl­ összes, de szintolly buzgalommal a’ közjó’ előmoz­dítására. Főispáni helyettes méltósága a’ megye’ rendeit üdvözölvén, legelőbb is a’magányosak’ügyeiben érkezett többnemü kanczelláriai rendelmények, úgy a’ h.tartó ta­nácsnak többféle intézményei olvastattak, mellyek közül különösen megemlítendő az , melly a’ nemes megye által építtetni tervezett magányrendszerü börtönök’ létesítését nem helyeselve, minden e’ tárgyban készült tervezetek ’s iratok’fölterjesztését rendeli; minthogy azonban Nógrád­­megye magányrendszerü börtöneit már tökéletesen elkészít­vén , rabjait azokban­­el is helyezte , ez a’ fömigy h.tartó tanácsnak tudomásul megiratni határoztatok. Ugyanez alkalommal Pestmegyének­­ ’s különösen vámjoggal bíró Vácz városa’ földesurának ja’ felső vidékről megyénken­ keresztül Pest felé vezető útvonal körüli hanyagsága, okul szolgált A. K. táblabiró úr’ azon indítványára , miszerint előterjesztette ,­ hogy a’ már elkészült pest- váczi ’s készülőben levő­ vácz- verőczei vasútvonalhoz , Nógrád­­megyén keresztül Pest felé haladó fuvarszállitás’ könnyí­tése’ tekintetéből , Katalinától egyenesen Verőczéig (melly helység szintén Nógrádhoz tartozik) vezettessék országát, — még pedig haladéktalanul , — minthogy Váczvá­rosa’ határában,­­az utak’ gyakori járhatatlansága miatt, a' szekeren való szállítás tömérdek áldozattal ’s barom­­kínzással létesíthető csak : —­ a’ rendek általánosan el­­ismerék a’ tervezett útvonal’ szükségét, sőt annak elké­szítését végzésileg egy időben már meg is rendelték, azon­ban némellyek *s ezek közt K. J. első alispán úr, a’ terve­zett útvonal’ építését csak föltételesen , azaz csak azon esetre, ha az illető vasúti igazgatóság a’ megye’ rendeit biztositandja, hogy Verőczénél szállítási állomást állitand, vélte létesítendőnek , mert ha a’ vasúti igazgatóság Verő­­czénél állomást nem nyitand, akkor a’ Katalinétól Verőczéig készítendő országatra fordított erő és költség hasztalanul leendőnek elvesztegetve. Ennek ellenében indítványozó t.biró H. K. ’s többen, a’ tervezett útvonal’ azonnali sikerbe vételét sürgetvén, véleményöket azzal támogatták, misze­rint ha az út elkészül, ’s a’ vasúti igazgatóság által látandja, hogy a’ Verőczére tett szállítások’ mennyisége az ugyanott nyitandó állomást megérdemlendi, akkor nem fog késni azt valósággal létesíteni is , de egyébiránt is a’ gőzhajó- és vasúttársaságok közt szükségkép’ bekövetkezett verseny kétségen túl helyezi, mikint ha az egyik társaság nem , a’ másik okvetlen alapit Verőczén szállítási állomást, a’ több­ség azonban K. J. alispán ur’ véleményéhez csatlakozván, végzéssé lett, miszerint a’ vasúttársasággal már ezelőtt is a’ kisajátítás körül működött küldöttség, első alispán ur’ ve­zérlete mellett, értekezzék a’vasúttársasággal e’ tárgy fe­lett is , ’s a’ tervezett országút’ építése a’ vasúti igazgató­ság’ biztositó határozatától függesztetett fel. — Feszült figyelemmel hallgattuk szinte e’ napon Szabolcsmegyének a’ főispáni helyettesek’ törvényszékeken való elnökösködése’ tárgyában hozzánk is megküldött levelét, és minthogy me­gyénknek e’tárgyban már határozott végzése van, K.F.tbiró’ indítványa’következtében, az az országgyűlési munkálatok­kal foglalkozó választmányhoz utasittatott. Aug. 25-kén folytatott közgyűlésben, Zalamegyének a’ részek’ visszakapcsolása ’s azoknak a’ legutóbbi erdélyi országgyűlésre tett meghivatásokból eredeti országos sé­relem iránt kelt levele olvastatván fel, Nógrádm­egye’ ta­nácskozó tereme az Hiedelem, kölcsönös méltánylat ’s a’ haladást pártoló erélyes küzdésnek jön színhelye , ’s habár nem volt egyén, ki a’ részek’ vissza nem kapcsolását sérel­mesnek nem találta volna, a’ vitatkozások mindazonáltal két külön indítvány körül öszpontosulának. K. F. táblabiró a’ részeknek a’ legutóbbi erdélyi országgyűlésre tett meg­­hivatását az 1832/c . 21-ik törvénynyel össze nem egyező, sérelmes tettnek találván , e’ tekintetből a’ törvény’ sike­­resitését­­ sürgető erélyes felírást indítványozott. H. K. táblabiró a’ részek’ visszakapcsolása iránt hozott törvény’ nem sikerlését szintén sérelmesnek találta ugyan , mint­hogy azonban annak sikerlése,egyéni meggyőződése szerint, a' kormány’ legjobb szándéka mellett is, tömérdek nehézsé­gei miatt csak alig létesíthető: előbb a’legközelébb tar­tandó erdélyi országgyűléssel, a’ részek’ admistrativ kérdé­sei feletti kölcsönös egyezkedést hitte czélravezetőbbnek; a’ nagy többség azonban, minthogy az 1832/c . 21—ik czik­­kely ő felsége’ hozzájárulásával is szentesittetett, ’s igy at­tól visszalépés nincs, és nem lehet, K. F. indítványát fo­gadta el, ’s illy értelemben ő felsége alázatos fölirásban újólag megkéretni határoztatott, hogy az 1832/e. 21-ik törv. czikk’ értelmében, a’ részek’ visszakapcsolását már valahára atyailag eszközölni méltóztassék, nem hallgathatván el a’ rendek a’feletti fájdalmukat, mikint ő felsége, ugyanazon törvény’ ellenében, a’ kapcsolt részeket Erdély’ országgyű­lésére meghivatni méltóztatott, a’ sérelem’ nagysága itt fő­leg abban állván, miszerint nemcsak a’törvény’ végrehaj­tása mulasztatik el, hanem annak rendeletével ellenkező történik. A’ 26-án folytatva tartatott közgyűlésben a’ helytartó tanács’ azon intézménye került szőnyegre, melly az egye­sülteknek a’ nem egyesült görög hitre seregenkint ’s tö­megestől történt áttérése’ következtében bocsáttatott közre, ’s megyénkhez is megküldetett. P. F. táblabiró, az intéz­mény’ felolvasása után, mely belátásával az azon intéz­ményben rejlő ’s az átmeneti törvényre majd károsan hat­ható némelly kifejezéseket kiemelvén, előterjesztette,— miszerint az intézmény’ azon része , melly a’ nem egyesült hitre való áttérést egyénileg, a’ legutóbbi országgyűlésen alkotott áttérési törvényen túl is, megengedte, mint a’ lel­kiismeret’ szabadságát elősegítő engedmény, kedves tudo­másul veendő . Az intézmény’ azon részét azonban, melly az átmenet’ eseteinek legfelsőbb helyre való felterjesztését ’s onnan érkezendő határozat’ óvatos bevárását rendeli, sé­relmesnek találta annyival is inkább,­ mert a’ legutóbbi át­térési törvény’ értelmében az illető áttérési esetek’ legfel­sőbb helyre való felterjesztése csak tudomásul teljesítendő, és a’ nélkül, hogy az onnan érkezendő válasz’ óvatos be­várása az áttérni akarók’szándékát nehezíthetné. Nehogy tehát Nógrád’ rendes, ezen intézmény’ homályos kifejezései­nek elfogadása által, a’ megalkotott áttérési törvényt ere­jében meggyengitve lenni lássák, ugyancsak P. F. táblabiró úr’ indítványa’ következésében, az említett intézmény’ ho­mályos kifejezései iránt jegyzőkönyvi óvást ’s ő felségé­hez felírást határoztak. Ugyan e’ napon, főispáni helyettes ő mltga’ indítványa’ következésében, megyénk’ belszerkezetében nevezetes re­form történt; ugyanis eddig Nógrádban minden hivatalos végzések és határozatok előbb a’ hivatal-főnökökhöz uta­­sittattak, kik azokat altisztviselőik között kerületenkint osz­tották fel, azonban minthogy a’ felelősség­e’ szerint mindig a’ főnököt terhelte , a’ scontrózás’ alkalmával egy altisztvi­selő gyakran a’ másikra utalt, elvégre pedig nem volt, kit felelősségre vonni lehetett volna ; ez oknál fogva, de egyéb­iránt is , minthogy a’ kétszeres expeditio sok időbe ’s a’ tisztfőnököknek sok fáradságukba került, a’ rendek elha­tározták , miszerint ezentúl minden megyei végzés a’ jegy­zői hivatal által egyenesen azon tisztviselőhöz utasittassék, kinek a’ végezendő tárgy vagy ügy kerületében fekszik , és igy ezentúl minden hivatalnok , hivatalos kötelességének mikinti teljesitéséről egyenesen önmaga számoland. Végre fölolvastatott P. S. volt főügyész’ lemondása, ki is a’ tisztválasztás előtt hét éven keresztül, mint egyik fő­ügyész , mindenkor erélyesen és buzgón működött, de a’ legutóbbi tisztválasztás’ alkalmával rendszerinti hivatalából kiültetvén,­­ míg a főispáni helyettes úr által tiszteletbeli főügyésznek neveztetett ki; azonban minthogy rendsze­rinti hivatalnokból tiszteletbelivé lett kineveztetését sem teljesített kötelességérzetének öntudatával, sem nevének becsületességével összeegyeztetni nem tudta , e’ napon a’ megye’ rendeinek ’s főispáni helyettes­e magának visszaadta viselt hivatalát. A’ rendek sajnálva fogadták lemondását, ’s érdemeinek méltánylatát jegyzőkönyvileg kiemelni elhatá­rozták ! — Pl­a­c­h­y Tamás: ABAUJBÓL. Aug. 24-én tartatott a’ közgyűlés. A’ BR. a’ német lapot most sem akarják magyar hivatalos lapnak elfogadni. Felírnak ellene ismét. — Turopolya’ levele pár­tolásra talált. A’ megye folyvást figyelemmel fogja kisérni az ottani mozgalmakat. Barsmegye’ levele a’ rétöntözési törvény iránt, az utasítást készítő választmánynak adatott ki. Szabolcs’ levele a’ főisp. helyettes’ törvényszéki elnök­sége ellen csak tudomásul vétetett. A’ jövő évnegyedes gyűlés’ határnapja decemb. 10-e; bünfenyitó törvényszék nov. 23-kán, polgári 30-kán, árvaügyi decemb. 31-én tartatik. KÖZÉPSZOLNOKMEGYE’ követválasztásáról igy ir az Erd. H. Ne várjanak­­. olvasóim örvendetes közleményt Középszolnokból, mert bár a’ közgyűlés’ határnapja olly korán volt kihirdetve , miszerint az ellen semmi legkisebb kifogást — kivévőn, hogy a’ szomszéd hatóságok’ gyűlései­vel szinte egy napra esett — nem lehetett volna tenni, mégis fájdalom­ igen kevesen jelentek meg, ’s különösen azok, kikről eddig elő azt hittük, hogy megyénk’ emelkedé­sének legjobb bajnokai lesznek , majd mind kimaradtak; annyira, hogy a’ tisztviselőkön, nehány triirón, ügyvédeken és a’ zilah-úgynevezett servitorokon kívül, a’ megye’ való­ságos rendeit inkább azon nyomorult­­ tövisháti helységek­nek gyermekeitől együtt becsőditett együgyü lakosai ké­pezték , kik bizonyos utón módon kétségtelen nemesekké váltak a’nélkül, hogy arra minősítve lennének,’s ezek is csak képtelenségből, mit sok egyebeken kívül avagy csak onnan is következtethetni, hogy sokan közülök, midőn bizalmas embe­reik kérdezték tőlök : kiket akarnának országgyűlési köve­teknek, kikre vannak kinézéseik, számításaik ? ’stb.nem szé­­gyenlették önkéntesen megvallani, miszerint nekik az a’paran­­csolat, hogy okvetetlen B E. és V. Gy urakra szavazza­nak; a’ minthogy a’ csak hamar egybegyűlt rendeket B. E. alispán felszólítván, „jónak látá , hogy mielőtt a’ meghívott rendek megjelennének, főispán lexcája egy küldöttség által a’ gyűlésbe hivattassék meg,“ ’s miután a’ főispán ur meg­érkezett ’s a’ szabad tanácskozást biztositó statútumot, az országgyűlést tárgyszó kir. intézvénynyel együtt, felolvas­­tató, úgy szintén szózatszedő és utasítást készítő vá­lasztmányt kinevező, ezen majd mind conservativekből válogatott bizottságnak elnöki székeit betölteni szívesked­vén, nehány óra mulva Bálint Elek alispán és Viski György fősz.biró követekké valának választva, ’s a’ szavazó közön­ségnek nem volt oka — mint a’ közelebbi tisztújitáskor — zúgolódásra fakadni hosszú időre nyúlt benmarasztásukért. A’ gyűlésben arról, ha valljon küldjenek-e követet vagy sem? legkisebb vita sem támadt; hihetőleg azért, mivel két országnak törvényhozó testületében résztvehetni nem jogmegszorítás, hanem inkább megtiszteltetés; vagy pe­dig azért, hogy két helyen a’ két honnak egyesülését an­nál jobban előmozdíthassák. De mellőzve ezt, a’ választás körül történni szokott kihágásokat és bűnös visszaéléseket teljességgel nem hagyhatom megrovás nélkül. Megyénk ugyanis a’ korteskedés ellen szigorú sajátságos törvénye­ket alkotván , ezt a’ haladó párt mindig szentül és állhatato­san megtartotta, ellenben a’ conservativek azzal majd min­denkor visszaéltek. Jelenleg is egy megyei tag a’ többek között két hadnagyot a’ visszacsatlás’ tettleges végrehajtá­sával fenyegetvén, azt állította, miszerint ezt csak az ál­tala ajánlott ’s következőleg mégis választott követek tud­nák visszatartóztatni. Majd megmutatja a’ következés. A’ követek’ egyikéről B. E. alispánról, senki sem hitte, hogy a’ s követséget elvállalja; annak hallomásom szerint mindig el­lene volt, mig arra reá nem vették. — A’ második gyűlé­sen, a’ szózatszedő és utasitáskészitő biztosságoknak eljárá­sáról szóló jelentésük’ felolvasása után, D. S. F. indítványozó „miszerint az erdélyi törvényhatóságok’ példájára , mellyek, a’ hírlapokból olvashatólag, követeiknek a’ tartom, pénztár­ból vonandó fizetésöket megszaporitották *), mi is szaporít­suk meg.­ Az indítványt az ellenzékiek is elfogadták olly móddal, hogy az eddigi tartozások, követi és írnoki fizetések is elégíttessenek ki. Igen, mert tudni kell, t. olvasó, mi­szerint Középszolnok megye szinte ollyan formán bánt meg­választott követeivel és írnokaival, mint egy kényelmü kár­tyás hitelezőivel, a’napibért jegyzőkönyvileg megígérte, de sem a’ maga idejében, sem egészen soha meg nem adta. V. P. alispán ennek most is hathatósan és egész tűzzel el­­leneszegült, annyira, hogy főispán ő excja alig tudta le­­csendesiteni. Ő mint mondá, „az ez előttieknek egy krt sem fog fizetni, hanem csak a’ mostaniaknak ; neki sem fizettek Szebenben létekor, majd meglátja ő, hogy ki veszi fel rajta, jöjjön hozzám az úr, hadd lássam, exequálhatja-e? ’stb. Végre, a’ rovatai és önkéntes adakozás feletti hosszas vitatkozás után, mindnyájan megegyeztek a’ követi fizetésnek ravatalok’ útján kellő javításában, mellyet az indítványozó 6 fft p. p. kívánt naponkint megállittatni, a’ rendek’ többsége azonban csak 4 ftot szavazott meg egyik követ’ napi béréül. Két írnoknak pedig 2 ftot p. p. P. L. volt fősz.biró hivatkozván a’ f. kir. főkormányszéknek e’ tárgyban kibocsátott rende­letére és a’ megye’ rendeinek némelly határozataira, azokból kifolyólag lehetetlennek állította az érdeklett pénzösszeg­nek rovatai’ útján lehető felszedését; egy felől, mivel a’ f. kir. fökormányszék merőben tilalmazza, másfelől mivel e’ felett csak akkor lehet vitatkozni és végezni, mikor ennek mint lényeges dolognak tárgyalása, a’ közgyűlési körren­deletben — a’ megye’ határozata szerint — előre közön­ségessé lesz téve; de ez a’ mostani meghívó levélben nem lévén , az e’ részbeni határozatok érvénytelenekké vál­tak. Főispán : „Hol van a’ megyének az a’ határozata ?“ P. L. „Megkeresem, ha kevés időt engednek , a’ közgyűlési jegyzőkönyvekben kell lenni, hacsak úgy nem járt ez is, mint a’ regan­s.“ **) Főispán (magát mentegetve). „A’ re­­galis nem volt a’ jegyzőkönyvben.“ Az ellenzék — miután az irnoki fizetés is megajánltatott — tudni akarta, hogy kit fognak választani Írnoknak A’ főispán senkit sem akart vá­lasztani, hanem azt a’ követekre bízta volna, mígnem az ellenzék kijelentette, miszerint csak úgy fogja adni az írno­kok’ fizetését, ha a’ megye választja és teszi, mellynek kö­vetkezéséül Lugosi Károlyt és Viski Eleket felkiáltás’ útján elválasztották. ERDÉLYI DOLGOK. A’ kir. biztos, báró Puc­hiner Antal, sept. 5-én érkezett Kolozsvárra. Újabb követválasztások: Hunyad megye: Szabó József és Jordán Domokos. Szászsebes-szék: Meister Sámuel kir. bíró és Hirsch Mihály tanácsos. Medgyes-szék: Biedersfeld Fridrik tanácsos és Hammer József aljegyző. Nagyszeben-szék:Schreiber Simon székbíró és Schmidt C­onrád ügyvéd. Újegyházszék : Conrád Fridrik királybíró és Hann Fridrik nagyszebeni professor. — Erzsébetváros: Karácsonyi János tanácsos és Csiki István jegyző. — Vajd a­ h u n y a d m.város if. gróf Bethlen Gábor és Koncz Lajos kir. táblai itélőmesteri iktató. — Z­i­l­a h m.város: Kis József a’ polgári rendből, Gergely Sándor a’ nemesek’ részéről. A’ gyűlésekről részletesbben közelebb. Tegyem ki­leményebb NEMZETI SZÍNHÁZ. A’ nemzeti színház’orsz. főigazgatósága által 1845 dik évi febr. 1 Tkéröl kihirdetett három rendbeli drá­mai pályadíj’ harmadikára, u. m. egy honi tárgya, komoly szin mű­ve , melly versben vagy folyó beszédben , vagy ve­gyesen versben és folyó beszédben lehet írva kitett 100 arany jutalomra, a’ kijelölt határnapig, u. m. f. é. September­­jéig, következő színmüvek érkeztek be , u. m. l)Catanzaro Kon­rad, történeti dráma 4 felv.ban. (Jelige: „Hazádnak rendület­len légy hive oh magyar.) 2) Leng­y­el mer­én­y magya­rok e­l­le­n , történeti komoly színmű 5 felv­. (Jelige: Bella piacent justo, nomnisi justa Deo. Jan. Pannon.) 3) Ida:e­gy törvénytelen gyermek, eredeti színmű 4 felv. (Jelige : Das eben ist der Fluch der bösen That, Dass sie fortzeugend Böses muss gebären. Schiller.) 4) Magyarhon’ alapitója, történeti drama 3 felv. (Jelige: Nézz Árpádra magyar! ki hazát állttá nemednek . — Nézd , ’s tiszteld képét Álmos’ fejedelmi fiának. Vörösmarty.) 5) C­o­rvin , eredeti drama 4 felv. (Jelige: Ad­dig éljen, mig a’honnak él­­ Vörösmarty.) 6) A’ mostoha, komoly színmű 4 felv. (Jelige: Aurea nunc vere est aetas auro, Venit honos , auro conciliatur amor.) 7) Zách uno­kái, eredeti szomorujáték 5 felv. (Jelige: Igazság legyen jel­szavunk. Lear.) 8) Gazda és pazar nő, eredeti drama 4 felv. (Jelige: A’ jelen leghűbb élettükör. Régi bölcs.) 9) A’ gyűrű, drama 4 felv. (Jelige: „Csak gyorsan, mert sietek.“) 10) E­gy s­z i n­é s­z n­ő, ered. szomorúját. 5 felv. (Jelige : A’ sziv­ *) Szónok úr úgy látszik, hogy vagy igen kevés újságot ol­vas , vagy ámitni akar. Közlő. **) Az 1839-ki országgyűlésre — mint Magyarhonhoz tarto­zókat — Ő felsége kir. levele által meghivatván, rten ren­­d.sot a' levéltárból elveszett. — Közlő.

Next