Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-20 / 747. szám

tanácsnok. — Bírónak, miután volt biránk, táblabiró Tichy János, ezen állásáról végkép’ leköszönt, a’ szavazatok’ nagy többsége a’ közönség’ kortvelljét, szilárd jelleméért köz­­tiszteletben álló tanácsnok Hadzsits Lázárt téve. — Aljegy­zőnek megválasztatott volt­­. aljegyző: Szaics György­ Árvai ellenőr lett Poppovits Ignácz. Kamarás: Federer Adolf. Szekerezési biztos: Kögl Ágoston. Vegyes A’ „Magyar Gazdának“ az angol lovakról. A’ „Magyar Gazda’“ 58., 59. és 60-dik számaiban közdl­­tetik Herbert, a’bábolnai királyi ménes’ igazgatójának azon átjárók­ naplója , mellyel arab lovak’ vétele végett kormá­nyunk által küldetve tett. E’ napló’ közléséért a Magyar Gazda köszönetet érdemel, — egy lévén az azon kevesek közül, mellyeken elfogultság ’s túlzás nem látszik. Máskint áll a’ dolog azt illetőleg, mit a’ M. Gazda e’ napló’ elébe iktatott. Hogy annak, ki azt irta, minő fogalmai vannak lo­vakról, az valóban minden jelentőségnélküli; hogy arab vagy angol lovak felöl minő nézetek ’s ítéletek bocsáttatnak közre sajtó’ útján, az is — a’ mellett, hogy nemcsak lovak­ról , sőt emberekről is bármit nyomathatni a’ sajtószabad­ság’kivonatából folyó természetes óhajtás — nem igen nagy érdekű ’s fontosságú. De fontos ’s épen nem közönyös az, hogy a’ M. Gazda, mint orgánuma a’ magyar gazdasági egye­sületnek , — mellynek főfeladata a’ honi gazdaság’ minden ágazatának a’ lehető legjobb irányt adni — mit mond, ’s mit itél a’ lovak’ fajairól; ’s ez ítélet ’s azzal kifejezett tanács által , minő nézeteket terjeszt a’ lótenyésztők ’s kedvelők között, ’s minő útra vezeti azokat ’s az által a’ hon’ ipara’ egyik nevezetes ágazatát. Ezen szempontból nézve , üdvös és hálát érdemlő dolgot tesz, ’s hivatásának felel meg a’ M. Gazda , ha a’ lovak ’s lótenyésztés körül helyes nézete­ket közöl; ellenben , ha tévtanokat terjeszt , ha igaztalan állítások által tévútra vezet, úgy hivatása ellen és káros dolgot cselekszik. Ezen esetben is a’ gazdasági egyesület­nek kötelessége az illyeseket hallgatás által sem tenni ma­gáévá, sőt, mind az írtakat, mind az irót megróván, gondos­kodni az illyesminek ismételhetése’ ’s előfordulhatása’ meg­akadályozásáról *). Lássuk, ’s taglaljuk ezen nézetek sze­rint a’ M. Gazda által mondottakat. Szavai ezek: „az idom­­talan és hasznos kitartást nélkülöző, me­legházi tatarozást igénylő’s ezer nyavalyá­nak alávetett angol lófaj lassankint kijö a’divat­ból, ’s a’minden tekintetben kitünöbb tiszta arabs vérnek engedi át az elsőséget.“ Hivatkozom minden lovas emberre, a’ két testvérhon’ lótenyésztőire, kik elfogulatlan tudnak s akarnak is ítélni, ’s hivatkozom az egész polgárias világ’ izletére: van-e ezen egész phrasisban csak egy szó is igaz? ’s nem foglal-e az magéban hat merő igaztalanságot ? Legelőbb is idom tál annak mondja az angol lovat (e’ szót itt hihetően az ungeschlacht, plump értelemben veszi). — Száraz kicsiny fő , széles homlok által választott nyílt ’s nemcsak tüzes, hanem mondhatni értelmes szemek, egyenes keskeny orr, tág prüszkölő orrlyukak, finom sza­bású száj ’s ajkak, gyöngéd hajlású nyak ’s ennek keskeny élén röpködő lágy serény ’s a’ könnyűséggel emelkedő nyak domború szügyből ’s széles vállcsontokból kinőve, köpczös és rövid derék, egyenes és hosszú kereszt ’s ebből magasan kinőtt lobogóforma fark , ruganyosságot tanúsító erős izmok ’s hatalmas csontok , duzzadozó érháló finom bőr ’s lágy tapintatu rövid szőr alatt, a' mozgásban patta­­nósság ’s hullámzó kerekség: ezek egy jó angol ló’ annyira ismert képének oda vetett, de bizonynyal hű vonásai. Illy állat’ említésekor ugyan mikint juthat valakinek eszébe az epithetonok’ halmaza közül épen az idomtalan szót vá­lasztani. Második nóta characteristicájául teszi a’ M. Gazda az angol lónak, hogy hosszas kitartást nélkülöz. A’ ki lovagolt angol lovakat, ki szekérben is ült angol lovak után, ki az angol rókavadászatokat ’s kopászatokat hacsak leírásból is ismeri; ki hallott azon csaknem hihetetlen messze és sebes utakról, mellyeket angolok angol lovakkal nemcsak regék szerint, hanem hiteles adatokból bebizonyítva tettek ’s tesz­nek , mindaz nevetségesnek fogja a’ felidézett állítást tar­tani. Állítja harmadszor a’ M. Gazda, hogy „az angol ló meleg­házi tatarozást igénylő.“ Ezen melegházróli hasonlatossággal kényeztetést akar kifejeztetni Lovakról eziránti kérdés és tekintet kettő körül lehet. Egyik az eledel, másik a’ tartás. A’ nemkoplaltatást aligha fogja okos ember kényeztetés­nek nevezhetni. Jól tartja az arab lovát, mikor van mivel; ezt teszi az angol is ’s minden, kinek lova ’s a’ mellett esze is van. Az arab azt ad lovának, mi nála terem , ’s szintolly jó zabot s­ hihetően lóherét is adna — mint Szíriában épen a Herbert bizonyítása szerint adnak is — ha nálok közön­ségesen teremne. Egyéb mesterkélt vagy drága eledelekkel pedig az angol ló sem él. Hogy pedig adnak neki annyi ’s olly jó természetes eledelt, mi eléggé s erejét teljesen ki­fejtve táplálja , az által még szintolly kevéssé van kényez­tetve, mint az alföldi gyermek vagy csikós , ki elegendő ’s jó kenyér mellett még jó sok szalonnát is eszik. — A’ tar­tást vagy istállózást illetőleg: Angolhonban a’ legnemesebb lovakat sem igen óvják az idő’ viszontagságaitól , kanczákat ’s csikókat láthatni ott elegendő étel mellett télben is künn, ’s gyakran zuzmarázon; — az angol katonaság’ lovai pedig mindig kövön állanak, alom nélkül, takaratlan. Egyébiránt ezen melegházról vett már rég’ csépelt ’s azért nagyon is elcsépelt hasonlatosság az angol lovat illetőleg mindig is fo­nák volt. Melegházban nem a’ hidegebb hanem a’ melegebb éghajlat alól hozott növényeket kell tartani; ’s ha valami lónak melegházilag kell tartatni ’s neveltetni, úgy bizony­nyal nem a’ hidegebb Angolhonból, hanem a’ sokkal mele- I­gebb keletről jövő lovakra nézve szükséges az. Épen azért­­ tartják az arab lovakat olly roppant meleg takarók alatt,­ sőt van, hol istállójokat fütik is , a­mi csakugyan Angol­honban ’s nálunk is angol lovakkal senkinek sem jut eszébe. Ezer nyavalyának van továbbá az angol ló ■’ M. Gazda’ állítása szerint kitéve. — Ezen igaztalan állítás vagy nagy tévedés ’ ellenében csak kettőt említek: egyike , hogy két nevezetes betegség,melly a’ continensen a’ nemangol lovak közt létezik , ’s mellyek közül az egyik fökint Némethon­ban,a’másik jelesen nálunk igen gyakori, u.m. a’Kolera (der stille und der rasende Koller) ’s a’ száraz keh. Angolhonban ugyszólván nem is ismeretes; m olly betegség pedig, melly másutt is és szintolly gyakran elő nem fordulna , ott sincs. Másik, mit említek,az angol lovak közti nagyon kicsiny halan­dóság. Nézze meg bárki is az angol televér lovakróli orszá­gos méneskönyvet (General Stud-Boock) mellyben Angol­honban a’ múlt század’ kezdete óta létezett ’s létező minden televér kanczák ivadékaikkal együtt fel vannak jegyezve, ’s meglátandja,hogy e’kanczáknak még 16 számra is menő csikaik közül mi kevés múlt csikó - korában ki. Mi kevés legyen az angolfaju lovak közt a’ halandóság, mutatja az is, hogy ezen faj mennyire elszaporodott mindenütt, hol annak ter­jesztésére csak kevés figyelem fordittatott is, mint például Erdélyben. Ezen kicsiny mortalitás’bebizonyitására szolgál­hat, miszerint nekem egészen angolfaj ’s 160— 170 darab­ból álló ménesemben a’ három utóbbi évek alatt, vagyis 1843. oct. 1-jétöl mostanig, mindössze 8 darab halt el. Ha ez nem annak volna következése, hogy az angolfalu ló épen nincs sok betegségnek alávetve, úgy a’ szerencsés, de folytonos orvosolgatásnak lenne bizonysága; igen de nálam a’ mondott idő óta alig használtatott fel egy két kentingnyi gyógyszer. Az ötödik igaztalan állítás, hogy „az angol lófaj jő ki a’ divatból.“ Mi a’ divatból megy ki, annak kelete nem nő ’s ára nem emelkedik. Már pedig Ángolhonból évről évre több meg’ több lovat visznek ki a’ világ’ minden részeibe, ’s hoznak hozzánk is fökint tenyésztés végett; ’s áruk nem hogy csökkenne sőt hág, holott Angolhonon kívül is nagyon szaporodván az angol faj, azon árnak szállani kellene. Le­het-e Europa’ akármelly városának divathőseit ’s arszlánait egyében, mint angol vagy angolfaj lovakon látni? ’s nem ugyanilly lovak vannak-e minden vagyonosabbnak szeke­rébe fogva? Hát nálunk is a’ gazdagabb katonatisztek nem mind angol lovakat lovagolnak-e , ’s a’ szegényebbek is nem illy ivadékokat igyekeznek-e magok alá szerezni? ’s kik ezt sem tehetik , nem iparkodnak l­e, hogy akármiféle lovaikat is a’ lehető legangolabb kiadásban jelentessék meg? — A’ mindenfelé is honunkban is mindinkább terjedő lovak­ róka- ’s szarvasvadászat, kopászat ’s agarászatokon nem igen van már ember, ki más lovat lovagolna, mint angolho­nit vagy angol származatut. Hány ménest tud a’ Magyar Gazda egész Európában mutatni, hol eddig angol lovakat tenyésztettek, ’s most ezeket arab lovakért mellőznék? El­lenben van elég, hol felhagytak az arabokkal, ’s más fajuak­­kal az angolért. Honunkban is ez az eset a’ gróf Hunyady, herczeg Eszterházy, herczeg Pálffy, a’ Károlyiak, Csa­­pody, Czindery ’s még többek’ méneseiben. — Van nehány királyi ménes kül- és belföldön , mellyekben, hihetően az előbbi cselekvésmódhoz, hű ragaszkodásból még mind nem akarnak egészen engedni az angol lovat kedveltő, mindinkább terjedő ’s valóban a’ korszelleme ’s igényeiből folyó divat­nak; azonban még illy intézeteknél is, például Mezőhegye­sen, vannak most angol mének , mik ezelőtt nehány évvel még nem voltak. — Ennyi köztudatom­ tény’ ellenében, mi­kint állíthatja valaki, hogy az angol ló megy ki divatból. (Vége követk.) — Wesselényi Miklós. Értesítésül a’ szüléknek és jóltéve fe­ne­k. Miután Váczon a’ királyi siketnéma-intézetbe felveendő növendék iránt, több év óta, számos tudakozások közbejöttek , az érdeklő szülöknek, kik siketnéma gyermeküket ez’ intézetben ki­­műveltetni kívánnak, közhírül adatik, hogy October’­l­ső napjaiban az uj tanév elkezdetik ,a mellyben a’siketnéma fi-és leánynö­vendékek szellemi ’s anyagi tekintetben oktatást nyernek, jelesen az írásban, természeti hangzatos­ mód szerint szóbeli, olvasásban, a’ föld- és természet­rajz’ leírásában, a’ szám-rajz és hittanban, úgy a’ közhaszon tárgyak” ismeretében is , — ezenkívül minden figyel­mek valami művészetet vagy mesterséget tanul, a’ leányok pedig nemekhöz illő kézi munkákban gyakoroltatnak.­­ Szegényebb sorsú szülők’ gyermekei az intézet’ jótéteményeiben ingyen része­sülhetnek , mihez 3 rendű bizonyítvány szükséges, és ugyan 1-er keresztelő-levél, mellyből látható, hogy a’ gyermek 9 esztendős­nél nem ifjabb és 13-nál nem öregebb. 2-er helybeli orvos’ bizo­nyítványa arról , hogy a’ gyermek nem tompa elméjű , ’s hogy siketségén kívül más testi nyavalyában nincsen, e’ felett, hogy a’ természeti himlőzést vagy a’ beoltást kiállotta. 3-or helybeli ha­tóság által kiadott bizonyítvány a’ szülők’ éltéről, tekintve ezek­nek mind polgári, mind vagyonbeli állásukat, milly állapotban léteznek v úgy a’ többi gyermekek vagy árvák’ számáról is, — ezen bizonyítványok egy folyamodáshoz csatoltatvén, a’ nm. kir. helytartó tanácshoz felküldetnek. — Tehetős szülők vagy jóltévök , kik ezen intézetben egy siketnéma gyermek’ ki­­képeztetéseért fizetni kivánnak , egy évre 120 pengő forint­nyi járandóságot az intézet pénztárába előlegesen félévenkint 60 pengő forintban letenni köteleztetnek , a­miért a­ növendék élelmezést, oktatást, orvosi segélyt nyer, és az intézetben tar­­ tózkodásának egész ideje alatt szükséges fejér és egyéb ruhával elláttatik. — Tekintélyes és vagyonos szülők pedig , kik siket­­néma gyermekeiknek , nagyobb fizetésért, különös élelmezést és oktatást szerezni akarnak , az intézet’ igazgatójához utasittatnak. — Egy siketnéma gyermek’ állomásáért ezen intézetben 2000 pengő forinttal alapítvány tétethetik, miért az alapitónak , vagy általa kirendelt utódnak joga van az intézetbeni kiképeztetés­ ide­jére (3 évre) egy siketnéma tanítványt kinevezni , — ’s ennek kiléptével ezen alapítványt ismét egy másik siketnéma egyénre átruházni; — illyen alapítvány a’ szerző’ nevét örök időkre fentartja — Miután, ez’ intézetbe kiműveltetés végett felvett növendék egy tisztességes öltözeten kívül, legalább 3 rendbeli fejér-ruhával ellátva legyen, és septemberhe’ utósó napjaiban az intézet’ igazgatóságának átadassák. — Siketnéma gyermekek, kik helyben találtatnak, vagy ollyanok, kik, az intézetbe föl nem vé­tethetnek, — a’ tanításra való eljárást szabadon élvezhetik. — Költ, Váczon, septemberhó’ lö­kén 1846. — K o 1 1 o u i c * Antal, kir. siketnéma­ intézet’ ideigl. igazgatója. *­ Azon lap szerkesztője nem rég’ maga nyilatkozott e’ tárgy­ban, Herbert’néretei ellen. — Szerk. 193 ■ szérin FRANCZIAORSZÁG. Henry József’ kegyelemérti folya­­modása nem nyert meghallgatást, ’s igy megmarad az élet­fogytig tartó kényszeritett munka-büntetés, mellyet Roche­­fortban fog gályarabságban tölteni. A’ schleswig-holsteini ügyben állítólag azon utasítást kapta a’ német szövetségi franczia követ Frankfurtban, mi­szerint azt igyekezték kieszközölni, hogy a’ szövetségi ülés illetősége alá nem tartozónak nyilvánítsa ezen kérdést, hanem Bécsben európai tanácskozmány tartassák, melly ezen öröködési kérdést eldöntse, hol Francziaország arra fogna munkálni, hogy a’ dán monarchia épségben fentar­­tassék. Bugeaud marsal elhagyá Párist, hogy Afrikába vissza­térjen. Abd-el-Kader Taza marokkói város’ környékén van, valami 25 franczia k­eti távolságra a’ határtól, ’s fegyvere­sek’ toborzásával foglalkozik a’ szent hadhoz,’s a’ törzsek­nél cselszövénykedik, mellyek Muley Abderrhaman marok­kói császárnak is ártalmára lehetnek. ANGLIA. Az utóbbi heti repeasülésben Dublinban O’Con­nell ismét nagyon a’ kormány mellett és békeszeretően szó­lott; dicsérte lord John Russellt ’s az izlandi alkirályt Besborough lordot. Strutt, ki, mint az uj vasúti bizottmány­ elnöke, azaz tulajdonképen, vasúti minister, uj választás alá jött, ismét elválasztatott Derby-ben az alsóházba. Az angol természetvizsgálók’ évi gyűlése Southampton­­ban e’ folyó hó’ közepén tartatik. Elnöke: sir Roderick Murchison, osztályelnökök: Faraday Jr., sir John Her­­schell, Owen Jr. és sir John Richardson. Számos külföldi tudományos nevezetességek is várattak. Albert herczeg és az angol felső társaság’ sok nevezetességei is meg fogják látogatni ,,a’ tudomány’ ezen czigánytáborát“, mikép’ a’ Ti­mes magát kifejezi. A’ királynő férjével e’ hó’ elején számos kirándulást tön az angol szigetekre. Jersey-szigeten felmentek St. Orgueil fellegvárba, mellyet állítólag még Julius Caesar építtetett. SPANYOLORSZÁG: A’ Heraldo szerint a’ királynő’ és húga’ esküvése oct. 10-én, a’ királynő’ születése’ napján, fog megtörténni , ’s hogy Luisa infánsnő azonnal Párisba fog menni , ’s férjével Montpensier herczeggel ott fog lakni. Hir szerint Isturitz le fogja tenni a’ ministerelnökséget, és Londonba megy követnek , leendő utódáról még sem­mi hir. Az ellenzéki lapok folytonosan keményen ellene nyilat­koznak Luisa infánsnő’ Montpensier herczeghezi térhezme­netelének. Hir szerint, a’ királynő’ télhezmenetele után, Espartero és Olozaga fel fognak mentetni száműzetésöktől, ’s vissza fognak térni Spanyolországba. Az angol Morning Chronicle, a’ whigek’ legjelentéke­nyebb lapja, semmikép’ sincs megelégedve, hogy Mont­pensier franczia kir. herczeg veszi el a’ spanyol királynő’ testvérét. A’ spanyol ellenzéki lapok az utrechti békére hivatkoz­nak , mellyben Orleans Fülöp herczeg, a’ mostani franczia király’ nagyatyja, világosan lemond minden jogáról a’ spa­nyol koronához, mind maga mind örökösei’ nevében. Ezen lemondás azonban az Orleans-családnak Dona Anna infánsnő’ jogára nézve történt, ’s ha valaha Montpensier herczeg Spanyolország’ trónjára jut, ez bizonyosan nem azon jog, vagy bárminő saját joga után történik, hanem egyedül neje, Dona Luisa’ jogán. ’S azon lemondás nem is egyébért tör­tént , mint egyedül azért, hogy Franczia- és Spanyolor­szág’ koronái soha se egyesülhessenek egy főn. Montpen­sier herczeggel pedig ez úgy sem fog történni. Az angol Timesnak egy madridi levelezője a’ franczia udvar’ legfinomabb cselszövényének tulajdonítja, hogy a’ királynő’ húgának Montpensier herczeg lesz férje. Ezen le­velező azt állítja, hogy midőn néhány hónap előtt a’királynő tengeri fürdőbe akart menni, orvosai ez iránt tanácsot tar­tottak , ’s ez alkalommal a’ királynő­ egészségi állapota egészen vizsgálat alá vétetett , ’s arról is volt szó , ha valljon hihető-e, hogy, férhezmenetelével, a’ királynő gyer­meket szülhet. Ezen kérdés azért jött tanácskozás alá, mi­vel már korábban híre járt, hogy a’ királynő, sajátságos alkata miatt, terméketlen fog maradni. ’S az orvosi tanács a’ vizsgálat után azt nyilvánitá , hogy igen hihetően , sőt csaknem bizonyosan terméketlen fog a’ királynő maradni, ha pedig megáldatik, saját élete fog veszélybe jőni. Ezen nyilatkozatról azonnal értesittetett a’ francziák’ királya, ’s

Next