Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-20 / 747. szám
tanácsnok. — Bírónak, miután volt biránk, táblabiró Tichy János, ezen állásáról végkép’ leköszönt, a’ szavazatok’ nagy többsége a’ közönség’ kortvelljét, szilárd jelleméért köztiszteletben álló tanácsnok Hadzsits Lázárt téve. — Aljegyzőnek megválasztatott volt. aljegyző: Szaics György Árvai ellenőr lett Poppovits Ignácz. Kamarás: Federer Adolf. Szekerezési biztos: Kögl Ágoston. Vegyes A’ „Magyar Gazdának“ az angol lovakról. A’ „Magyar Gazda’“ 58., 59. és 60-dik számaiban közdltetik Herbert, a’bábolnai királyi ménes’ igazgatójának azon átjárók naplója , mellyel arab lovak’ vétele végett kormányunk által küldetve tett. E’ napló’ közléséért a Magyar Gazda köszönetet érdemel, — egy lévén az azon kevesek közül, mellyeken elfogultság ’s túlzás nem látszik. Máskint áll a’ dolog azt illetőleg, mit a’ M. Gazda e’ napló’ elébe iktatott. Hogy annak, ki azt irta, minő fogalmai vannak lovakról, az valóban minden jelentőségnélküli; hogy arab vagy angol lovak felöl minő nézetek ’s ítéletek bocsáttatnak közre sajtó’ útján, az is — a’ mellett, hogy nemcsak lovakról , sőt emberekről is bármit nyomathatni a’ sajtószabadság’kivonatából folyó természetes óhajtás — nem igen nagy érdekű ’s fontosságú. De fontos ’s épen nem közönyös az, hogy a’ M. Gazda, mint orgánuma a’ magyar gazdasági egyesületnek , — mellynek főfeladata a’ honi gazdaság’ minden ágazatának a’ lehető legjobb irányt adni — mit mond, ’s mit itél a’ lovak’ fajairól; ’s ez ítélet ’s azzal kifejezett tanács által , minő nézeteket terjeszt a’ lótenyésztők ’s kedvelők között, ’s minő útra vezeti azokat ’s az által a’ hon’ ipara’ egyik nevezetes ágazatát. Ezen szempontból nézve , üdvös és hálát érdemlő dolgot tesz, ’s hivatásának felel meg a’ M. Gazda , ha a’ lovak ’s lótenyésztés körül helyes nézeteket közöl; ellenben , ha tévtanokat terjeszt , ha igaztalan állítások által tévútra vezet, úgy hivatása ellen és káros dolgot cselekszik. Ezen esetben is a’ gazdasági egyesületnek kötelessége az illyeseket hallgatás által sem tenni magáévá, sőt, mind az írtakat, mind az irót megróván, gondoskodni az illyesminek ismételhetése’ ’s előfordulhatása’ megakadályozásáról *). Lássuk, ’s taglaljuk ezen nézetek szerint a’ M. Gazda által mondottakat. Szavai ezek: „az idomtalan és hasznos kitartást nélkülöző, melegházi tatarozást igénylő’s ezer nyavalyának alávetett angol lófaj lassankint kijö a’divatból, ’s a’minden tekintetben kitünöbb tiszta arabs vérnek engedi át az elsőséget.“ Hivatkozom minden lovas emberre, a’ két testvérhon’ lótenyésztőire, kik elfogulatlan tudnak s akarnak is ítélni, ’s hivatkozom az egész polgárias világ’ izletére: van-e ezen egész phrasisban csak egy szó is igaz? ’s nem foglal-e az magéban hat merő igaztalanságot ? Legelőbb is idom tál annak mondja az angol lovat (e’ szót itt hihetően az ungeschlacht, plump értelemben veszi). — Száraz kicsiny fő , széles homlok által választott nyílt ’s nemcsak tüzes, hanem mondhatni értelmes szemek, egyenes keskeny orr, tág prüszkölő orrlyukak, finom szabású száj ’s ajkak, gyöngéd hajlású nyak ’s ennek keskeny élén röpködő lágy serény ’s a’ könnyűséggel emelkedő nyak domború szügyből ’s széles vállcsontokból kinőve, köpczös és rövid derék, egyenes és hosszú kereszt ’s ebből magasan kinőtt lobogóforma fark , ruganyosságot tanúsító erős izmok ’s hatalmas csontok , duzzadozó érháló finom bőr ’s lágy tapintatu rövid szőr alatt, a' mozgásban pattanósság ’s hullámzó kerekség: ezek egy jó angol ló’ annyira ismert képének oda vetett, de bizonynyal hű vonásai. Illy állat’ említésekor ugyan mikint juthat valakinek eszébe az epithetonok’ halmaza közül épen az idomtalan szót választani. Második nóta characteristicájául teszi a’ M. Gazda az angol lónak, hogy hosszas kitartást nélkülöz. A’ ki lovagolt angol lovakat, ki szekérben is ült angol lovak után, ki az angol rókavadászatokat ’s kopászatokat hacsak leírásból is ismeri; ki hallott azon csaknem hihetetlen messze és sebes utakról, mellyeket angolok angol lovakkal nemcsak regék szerint, hanem hiteles adatokból bebizonyítva tettek ’s tesznek , mindaz nevetségesnek fogja a’ felidézett állítást tartani. Állítja harmadszor a’ M. Gazda, hogy „az angol ló melegházi tatarozást igénylő.“ Ezen melegházróli hasonlatossággal kényeztetést akar kifejeztetni Lovakról eziránti kérdés és tekintet kettő körül lehet. Egyik az eledel, másik a’ tartás. A’ nemkoplaltatást aligha fogja okos ember kényeztetésnek nevezhetni. Jól tartja az arab lovát, mikor van mivel; ezt teszi az angol is ’s minden, kinek lova ’s a’ mellett esze is van. Az arab azt ad lovának, mi nála terem , ’s szintolly jó zabot s hihetően lóherét is adna — mint Szíriában épen a Herbert bizonyítása szerint adnak is — ha nálok közönségesen teremne. Egyéb mesterkélt vagy drága eledelekkel pedig az angol ló sem él. Hogy pedig adnak neki annyi ’s olly jó természetes eledelt, mi eléggé s erejét teljesen kifejtve táplálja , az által még szintolly kevéssé van kényeztetve, mint az alföldi gyermek vagy csikós , ki elegendő ’s jó kenyér mellett még jó sok szalonnát is eszik. — A’ tartást vagy istállózást illetőleg: Angolhonban a’ legnemesebb lovakat sem igen óvják az idő’ viszontagságaitól , kanczákat ’s csikókat láthatni ott elegendő étel mellett télben is künn, ’s gyakran zuzmarázon; — az angol katonaság’ lovai pedig mindig kövön állanak, alom nélkül, takaratlan. Egyébiránt ezen melegházról vett már rég’ csépelt ’s azért nagyon is elcsépelt hasonlatosság az angol lovat illetőleg mindig is fonák volt. Melegházban nem a’ hidegebb hanem a’ melegebb éghajlat alól hozott növényeket kell tartani; ’s ha valami lónak melegházilag kell tartatni ’s neveltetni, úgy bizonynyal nem a’ hidegebb Angolhonból, hanem a’ sokkal mele- Igebb keletről jövő lovakra nézve szükséges az. Épen azért tartják az arab lovakat olly roppant meleg takarók alatt, sőt van, hol istállójokat fütik is , ami csakugyan Angolhonban ’s nálunk is angol lovakkal senkinek sem jut eszébe. Ezer nyavalyának van továbbá az angol ló ■’ M. Gazda’ állítása szerint kitéve. — Ezen igaztalan állítás vagy nagy tévedés ’ ellenében csak kettőt említek: egyike , hogy két nevezetes betegség,melly a’ continensen a’ nemangol lovak közt létezik , ’s mellyek közül az egyik fökint Némethonban,a’másik jelesen nálunk igen gyakori, u.m. a’Kolera (der stille und der rasende Koller) ’s a’ száraz keh. Angolhonban ugyszólván nem is ismeretes; m olly betegség pedig, melly másutt is és szintolly gyakran elő nem fordulna , ott sincs. Másik, mit említek,az angol lovak közti nagyon kicsiny halandóság. Nézze meg bárki is az angol televér lovakróli országos méneskönyvet (General Stud-Boock) mellyben Angolhonban a’ múlt század’ kezdete óta létezett ’s létező minden televér kanczák ivadékaikkal együtt fel vannak jegyezve, ’s meglátandja,hogy e’kanczáknak még 16 számra is menő csikaik közül mi kevés múlt csikó - korában ki. Mi kevés legyen az angolfaju lovak közt a’ halandóság, mutatja az is, hogy ezen faj mennyire elszaporodott mindenütt, hol annak terjesztésére csak kevés figyelem fordittatott is, mint például Erdélyben. Ezen kicsiny mortalitás’bebizonyitására szolgálhat, miszerint nekem egészen angolfaj ’s 160— 170 darabból álló ménesemben a’ három utóbbi évek alatt, vagyis 1843. oct. 1-jétöl mostanig, mindössze 8 darab halt el. Ha ez nem annak volna következése, hogy az angolfalu ló épen nincs sok betegségnek alávetve, úgy a’ szerencsés, de folytonos orvosolgatásnak lenne bizonysága; igen de nálam a’ mondott idő óta alig használtatott fel egy két kentingnyi gyógyszer. Az ötödik igaztalan állítás, hogy „az angol lófaj jő ki a’ divatból.“ Mi a’ divatból megy ki, annak kelete nem nő ’s ára nem emelkedik. Már pedig Ángolhonból évről évre több meg’ több lovat visznek ki a’ világ’ minden részeibe, ’s hoznak hozzánk is fökint tenyésztés végett; ’s áruk nem hogy csökkenne sőt hág, holott Angolhonon kívül is nagyon szaporodván az angol faj, azon árnak szállani kellene. Lehet-e Europa’ akármelly városának divathőseit ’s arszlánait egyében, mint angol vagy angolfaj lovakon látni? ’s nem ugyanilly lovak vannak-e minden vagyonosabbnak szekerébe fogva? Hát nálunk is a’ gazdagabb katonatisztek nem mind angol lovakat lovagolnak-e , ’s a’ szegényebbek is nem illy ivadékokat igyekeznek-e magok alá szerezni? ’s kik ezt sem tehetik , nem iparkodnak le, hogy akármiféle lovaikat is a’ lehető legangolabb kiadásban jelentessék meg? — A’ mindenfelé is honunkban is mindinkább terjedő lovak róka- ’s szarvasvadászat, kopászat ’s agarászatokon nem igen van már ember, ki más lovat lovagolna, mint angolhonit vagy angol származatut. Hány ménest tud a’ Magyar Gazda egész Európában mutatni, hol eddig angol lovakat tenyésztettek, ’s most ezeket arab lovakért mellőznék? Ellenben van elég, hol felhagytak az arabokkal, ’s más fajuakkal az angolért. Honunkban is ez az eset a’ gróf Hunyady, herczeg Eszterházy, herczeg Pálffy, a’ Károlyiak, Csapody, Czindery ’s még többek’ méneseiben. — Van nehány királyi ménes kül- és belföldön , mellyekben, hihetően az előbbi cselekvésmódhoz, hű ragaszkodásból még mind nem akarnak egészen engedni az angol lovat kedveltő, mindinkább terjedő ’s valóban a’ korszelleme ’s igényeiből folyó divatnak; azonban még illy intézeteknél is, például Mezőhegyesen, vannak most angol mének , mik ezelőtt nehány évvel még nem voltak. — Ennyi köztudatom tény’ ellenében, mikint állíthatja valaki, hogy az angol ló megy ki divatból. (Vége követk.) — Wesselényi Miklós. Értesítésül a’ szüléknek és jóltéve fenek. Miután Váczon a’ királyi siketnéma-intézetbe felveendő növendék iránt, több év óta, számos tudakozások közbejöttek , az érdeklő szülöknek, kik siketnéma gyermeküket ez’ intézetben kiműveltetni kívánnak, közhírül adatik, hogy October’lső napjaiban az uj tanév elkezdetik ,a mellyben a’siketnéma fi-és leánynövendékek szellemi ’s anyagi tekintetben oktatást nyernek, jelesen az írásban, természeti hangzatos mód szerint szóbeli, olvasásban, a’ föld- és természetrajz’ leírásában, a’ szám-rajz és hittanban, úgy a’ közhaszon tárgyak” ismeretében is , — ezenkívül minden figyelmek valami művészetet vagy mesterséget tanul, a’ leányok pedig nemekhöz illő kézi munkákban gyakoroltatnak. Szegényebb sorsú szülők’ gyermekei az intézet’ jótéteményeiben ingyen részesülhetnek , mihez 3 rendű bizonyítvány szükséges, és ugyan 1-er keresztelő-levél, mellyből látható, hogy a’ gyermek 9 esztendősnél nem ifjabb és 13-nál nem öregebb. 2-er helybeli orvos’ bizonyítványa arról , hogy a’ gyermek nem tompa elméjű , ’s hogy siketségén kívül más testi nyavalyában nincsen, e’ felett, hogy a’ természeti himlőzést vagy a’ beoltást kiállotta. 3-or helybeli hatóság által kiadott bizonyítvány a’ szülők’ éltéről, tekintve ezeknek mind polgári, mind vagyonbeli állásukat, milly állapotban léteznek v úgy a’ többi gyermekek vagy árvák’ számáról is, — ezen bizonyítványok egy folyamodáshoz csatoltatvén, a’ nm. kir. helytartó tanácshoz felküldetnek. — Tehetős szülők vagy jóltévök , kik ezen intézetben egy siketnéma gyermek’ kiképeztetéseért fizetni kivánnak , egy évre 120 pengő forintnyi járandóságot az intézet pénztárába előlegesen félévenkint 60 pengő forintban letenni köteleztetnek , amiért a növendék élelmezést, oktatást, orvosi segélyt nyer, és az intézetben tar tózkodásának egész ideje alatt szükséges fejér és egyéb ruhával elláttatik. — Tekintélyes és vagyonos szülők pedig , kik siketnéma gyermekeiknek , nagyobb fizetésért, különös élelmezést és oktatást szerezni akarnak , az intézet’ igazgatójához utasittatnak. — Egy siketnéma gyermek’ állomásáért ezen intézetben 2000 pengő forinttal alapítvány tétethetik, miért az alapitónak , vagy általa kirendelt utódnak joga van az intézetbeni kiképeztetés idejére (3 évre) egy siketnéma tanítványt kinevezni , — ’s ennek kiléptével ezen alapítványt ismét egy másik siketnéma egyénre átruházni; — illyen alapítvány a’ szerző’ nevét örök időkre fentartja — Miután, ez’ intézetbe kiműveltetés végett felvett növendék egy tisztességes öltözeten kívül, legalább 3 rendbeli fejér-ruhával ellátva legyen, és septemberhe’ utósó napjaiban az intézet’ igazgatóságának átadassák. — Siketnéma gyermekek, kik helyben találtatnak, vagy ollyanok, kik, az intézetbe föl nem vétethetnek, — a’ tanításra való eljárást szabadon élvezhetik. — Költ, Váczon, septemberhó’ lökén 1846. — K o 1 1 o u i c * Antal, kir. siketnéma intézet’ ideigl. igazgatója. * Azon lap szerkesztője nem rég’ maga nyilatkozott e’ tárgyban, Herbert’néretei ellen. — Szerk. 193 ■ szérin FRANCZIAORSZÁG. Henry József’ kegyelemérti folyamodása nem nyert meghallgatást, ’s igy megmarad az életfogytig tartó kényszeritett munka-büntetés, mellyet Rochefortban fog gályarabságban tölteni. A’ schleswig-holsteini ügyben állítólag azon utasítást kapta a’ német szövetségi franczia követ Frankfurtban, miszerint azt igyekezték kieszközölni, hogy a’ szövetségi ülés illetősége alá nem tartozónak nyilvánítsa ezen kérdést, hanem Bécsben európai tanácskozmány tartassák, melly ezen öröködési kérdést eldöntse, hol Francziaország arra fogna munkálni, hogy a’ dán monarchia épségben fentartassék. Bugeaud marsal elhagyá Párist, hogy Afrikába visszatérjen. Abd-el-Kader Taza marokkói város’ környékén van, valami 25 franczia keti távolságra a’ határtól, ’s fegyveresek’ toborzásával foglalkozik a’ szent hadhoz,’s a’ törzseknél cselszövénykedik, mellyek Muley Abderrhaman marokkói császárnak is ártalmára lehetnek. ANGLIA. Az utóbbi heti repeasülésben Dublinban O’Connell ismét nagyon a’ kormány mellett és békeszeretően szólott; dicsérte lord John Russellt ’s az izlandi alkirályt Besborough lordot. Strutt, ki, mint az uj vasúti bizottmány elnöke, azaz tulajdonképen, vasúti minister, uj választás alá jött, ismét elválasztatott Derby-ben az alsóházba. Az angol természetvizsgálók’ évi gyűlése Southamptonban e’ folyó hó’ közepén tartatik. Elnöke: sir Roderick Murchison, osztályelnökök: Faraday Jr., sir John Herschell, Owen Jr. és sir John Richardson. Számos külföldi tudományos nevezetességek is várattak. Albert herczeg és az angol felső társaság’ sok nevezetességei is meg fogják látogatni ,,a’ tudomány’ ezen czigánytáborát“, mikép’ a’ Times magát kifejezi. A’ királynő férjével e’ hó’ elején számos kirándulást tön az angol szigetekre. Jersey-szigeten felmentek St. Orgueil fellegvárba, mellyet állítólag még Julius Caesar építtetett. SPANYOLORSZÁG: A’ Heraldo szerint a’ királynő’ és húga’ esküvése oct. 10-én, a’ királynő’ születése’ napján, fog megtörténni , ’s hogy Luisa infánsnő azonnal Párisba fog menni , ’s férjével Montpensier herczeggel ott fog lakni. Hir szerint Isturitz le fogja tenni a’ ministerelnökséget, és Londonba megy követnek , leendő utódáról még semmi hir. Az ellenzéki lapok folytonosan keményen ellene nyilatkoznak Luisa infánsnő’ Montpensier herczeghezi térhezmenetelének. Hir szerint, a’ királynő’ télhezmenetele után, Espartero és Olozaga fel fognak mentetni száműzetésöktől, ’s vissza fognak térni Spanyolországba. Az angol Morning Chronicle, a’ whigek’ legjelentékenyebb lapja, semmikép’ sincs megelégedve, hogy Montpensier franczia kir. herczeg veszi el a’ spanyol királynő’ testvérét. A’ spanyol ellenzéki lapok az utrechti békére hivatkoznak , mellyben Orleans Fülöp herczeg, a’ mostani franczia király’ nagyatyja, világosan lemond minden jogáról a’ spanyol koronához, mind maga mind örökösei’ nevében. Ezen lemondás azonban az Orleans-családnak Dona Anna infánsnő’ jogára nézve történt, ’s ha valaha Montpensier herczeg Spanyolország’ trónjára jut, ez bizonyosan nem azon jog, vagy bárminő saját joga után történik, hanem egyedül neje, Dona Luisa’ jogán. ’S azon lemondás nem is egyébért történt , mint egyedül azért, hogy Franczia- és Spanyolország’ koronái soha se egyesülhessenek egy főn. Montpensier herczeggel pedig ez úgy sem fog történni. Az angol Timesnak egy madridi levelezője a’ franczia udvar’ legfinomabb cselszövényének tulajdonítja, hogy a’ királynő’ húgának Montpensier herczeg lesz férje. Ezen levelező azt állítja, hogy midőn néhány hónap előtt a’királynő tengeri fürdőbe akart menni, orvosai ez iránt tanácsot tartottak , ’s ez alkalommal a’ királynő egészségi állapota egészen vizsgálat alá vétetett , ’s arról is volt szó , ha valljon hihető-e, hogy, férhezmenetelével, a’ királynő gyermeket szülhet. Ezen kérdés azért jött tanácskozás alá, mivel már korábban híre járt, hogy a’ királynő, sajátságos alkata miatt, terméketlen fog maradni. ’S az orvosi tanács a’ vizsgálat után azt nyilvánitá , hogy igen hihetően , sőt csaknem bizonyosan terméketlen fog a’ királynő maradni, ha pedig megáldatik, saját élete fog veszélybe jőni. Ezen nyilatkozatról azonnal értesittetett a’ francziák’ királya, ’s