Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-18 / 746. szám

Péntek 940 September 18.1846. PESTI HÍRLAP. vipffialenik­e’ lan minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft­­ borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben S­anderer Laj­os kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb Alföldi­ tartományokba küldetni kívánt példá­nyok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasabsorert apró betűkkel 5 pengő ki számíttatik.__________ TARTALOM. Hivat, közrem. Trieszti levél. Erdélyi or­szág­g­y­ü­l­és. A' követek’ névsora. Törvény hatósági dolgok. Vasból (hidak’ fentartása , népoktatás.) Pozsonyból (közgyűlés vége.) Vegyes közlemények. Zsidók’ magya­rító egylete. Kisdedovás (vége) Tolnai szeder-egylet. Hevesi takarékpénztár. Nemzeti színház. Külföld. Dunavizállás. Hir­detések. VIROVAKOMNI K­. és EHDELT. Ő cs. kir. ap. Fölsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy ti­rdai Wirkner Lajos, magy. kir. udv. kanczelláriai tanácsnok, a’ belgák’ királyától ő felségétől neki megküldött belga Leopold-vitézi rend’ keresztjét elfogadja ’s viselhesse. A’ magy magy. kir. udv. kamara a­ rahói kir. erdész-számtartóhiva­­talnál megüresült szálirnokságra Jano­vics László rónaszéki kir. erdészifjat alkalmazta. (B.P. H.) Nyílt levél Triesztből. Sept. 9-én. Sze­gény nemzet vagyunk. Szegény nemcsak azért, mert a’ belföldi ipar még századrészét sem állítja elő mind annak, mivel bennünket, szabad kikötők’ embereit, a’ legolcsóbb áron lát el kelet, nyugat; de szegény nemzet vagyunk an­­nálfogva is, mert még csak nemzeti ünnepünk sincsen. Vagy igen, van! István’ napját vörös betűkkel nyomtatják kalen­­dáriomainkba, ’s még most is zug fülemben az: „oh di­­cheoseghes zent kent“-féle hymnus, mellyet gyermekko­romban a’ gombkötő és csizmazia ezér szent ájtatossággal zengett el aug. 20-án a’ budai várban. Árva lelkemre mondom , ez mindössze is erősen kevés az olympiai játékok’ pótlására, — ’s az ország’ egyéb ré­szeiben e’ parányiságot is sokallják. És mégis­­ mikor a’ múlt hó’ 20-án Fiuméban kiszállot­tam, ’s láttam a’ mólón a’ magyar czimert lobogni, ’s lát­tam a’ magyar ruhások’ seregét az egyházba tódulni, ’s lát­tam Fiume’ signoréit ünnepi diszöltözetben közbemosoly­­gani , — rendkívüli hatással volt reám ez ünnepély; mert távol az ország’ fővárosától, a’ Magyarbirodalomnak szélén, tíz lépésnyire Istriától , hol a’ magyar történetekről csak annyiban tudnak valamit, mennyiben vannak , kik Pólában keresik Salamon király’ sírját. — Fiúméban , mondom , ez a’ kevés is sok, holott Budán, Pesten a’ jóval több is még keservesen kevés. — A’ nap jóformán borús volt, de én még soha sem láttam illy ifjuan szépnek Fiúmét, soha sem éreztem olly élénken, mint e’ pillanatban, midőn az árva magyar teng­rpart a’ Magyar királyság’ alapítójának emlékét üllötte, hogy ez öb­lön mint küszöbön lép át e’ nemzet’ világpolgársága! Látom a’ Tamás mosolygást , melly azt mondja , hogy már késő. Nem késő. A’ melly ország még pusztán áll, mint a’ teremtés’ első napján, az a’ legfényesebb ígéreteket is beválthatja, az még nem késett el. A’ gabnaszemek, mellyeket minapában egy egyptusi múmia’jobbjában találtak, mellyek négyezer év óta várták a’ vetés’ óráját , szintolly dús kalászokat hajtot­tak , midőn szántóföldbe kerültek elvégre , midőn el­végre üdvözölhették a’ napot , melly őket életre ébresz­tette sugaraival, — mintha a’ minapi aratás után taka­rgattak volna meg. ’S igy a’ magyar tengerpart nem vált erőtelen vázzá annálfogva, mert századok mentek el felette a’ nélkül, hogy szárnyaiknak csattogása a’ három hegy’ árnyékában nyugvó nemzetet felköltötte volna álmá­ból. Rövidebb idő múlva , mint hinnek, — igaz, hogy nem mindjárt holnap és holnapután, mert a’ kereskedés’ ép törzsöké nem nőhet ki gomba’ módjára a’ politicai angiasis­­tálló’ trágyájából, de mégis viszonylag rövid idő múlva dús­gazdag élet fog selkedezni e’ határokon , csak lelketlen­­ségünk’ tömör teste ne álljon közéjök és a’ nap közé, csak hozassanak közelebb az ország’ szivéhez. ’S ez annyit je­lent , hogy Fiumét ’s az összes magyar tengerpartot min­denekelőtt biztos , szakadatlan ’s a’ tehetségig gyors köz­lekedésbe kell hozni az ország’ középpontjával, Pesttel. Ez az első szükség; — az, hogy Fiuméban kikötő’ épí­téséről gondoskodjunk, második helyt áll a’teendők’soroza­tában. Való igaz, Fiuménak partja eddigelé nem egyéb nyilt révnél, mellyet a’ Fiumára’ torkolatánál ’s a’ piazza Orraényi’ szomszédságában épült molotöredékek távolról sem képesek kikötővé átalakítani,mit a’minapi hajótörés magában ezen úgy­nevezett kikötőben is pironságunkra tanúsított ; — de bizo­nyossá tehetem a’ P. Hírlap’ mindenik olvasóját, hogy a’ hány tengerészszel ’s a’ hány kereskedővel szólottam e’ vi­déken, — és szólottam ollyasokkal is, kik bármelly mari­­zinának ’s bármelly kereskedő testületnek díszére válnának, s valamennyien első, elutasíthatlan szükségnek hirdették az ország’ középpontjávali közlekedés’ eszközlését. Ha ezen közlekedési eszközökről gondoskodtunk, ha odavittük az ügyet, hogy nemcsak fadongákat és repetét és dohányt hol igyekszünk kivinni, hol kiviszünk valósággal; ha beviteli kereskedés is leszen alakulóban,’s ha a’fiumei lakosnak reg­gelijét nem fogja többé elkeseríteni azon gondolat, hogy a’ czukrot is, a’kávét is Triesztből hozták neki, mind a* mellett, hogy a’ magyar tengerpart’ kapitányai bebarangolják a’ vi­zeket Brailától Santa* Croceig, ’s hogy tehát csak azért nem visznek be semmit számára, mert az ő szükségei nem elég­ségesek a’ gyarmatokbéli egyenes szállítás' fedezésére, ’s mert Fiuméból és Buccariból bennünket is ellátni, köz­lekedési eszközeink’ jelen állapotában, bizony lehetetlen­ség ; ha nem kellene többé azon szörnyűséget tapasztal­nunk , hogy rérhelyest a’ varasdi hídon átléptünk Magyar­­országba , van közlekedés Styria felé, és van közlekedés a’katonai végvidék felé, és van közlekedés Sopron felé, azaz: van az ország’ valamennyi szélei felé, de nincs köz­lekedés az ország’ fővárosa, az ország’ középpontja felé; röviden : ha vasút fogott bennünket összeforrasztani mind a’ tengerparttal, mind Zágrábbal, a vasút, melly az il­ris­­utus’táborán vivén keresztül, ezt az, istennek hála, jóval bensőbb erővel biró magyarság ’s magyar horvátság minden bizonynyal felbontandja, — ha, mondom, a’ közlekedés Pest és Fiume között lehetségessé és biztossá tétetett, akkor magától kerül a’ sor a’ kikötőre. Egy vagy két diéta kell-e, hogy ez megtörténjék, nem tudom, de annyit tudok, hogy addigran különben sem vennék sok hasznát a’ kikötő­nek , mint nem vesszük a’ martinsiczai lazaretnek, melly nehány százezer forintba kerülhetett, mellyhez lelkészt és orvost kellett állomásozni , ’s melly januarius’ elsejétől de­cember’ utósójáig igen természetesen üresen áll, mert a’ levantéből egyenesen ide érkező hajó, bizony, bizony, ritka egy madár. Illyesminek építésével alázatos véleményem sze­rint annyival inkább nem kellett volna sietni, mert hiszen ott áll a’ portoréi nagyszerű kórház , mivé a’ Frangepánok’ kastélyát már régebben átalakították , ’s mellynek részét bízvást lehetett volna guarantainei czélokra fordítani. — Ismétlem: előbb szakadatlan ’s biztos közlekedést az ország’ belsejével, minden kispénzt, melly a’ nemzet’ ’s kormány’ rendelkezésére áll, haladék nélkül ide kell fordí­tani ; — ’s azután jő a’ sor a’ fiumei kikötőre. Tudom,lesznek, kik mondani fogják: a’ kikötő épen úgy első rendbeli szükség mint az út; mert ha nincsen út, akkor nem mozdul az áru, ’s ha nincsen kikötő, akkor, igaz, nyilt révben is vet majd horgonyt a’ hajó, de ember legyen, a’ ki megrakja. Erre azt válaszolom : a’ fiumei kikötő’ építése már an­nálfogva is második helyre való, mert csalódunk, ha hisz­­szük, hogy a’ magyar tengerpartnak nincsen kikötője. Ott van Buccari, ott van Portoré; jeles kikötő mindegyike, ’s jelességöket, ha kétségbevonatnék, mire egy idő óta némi hajlam mutatkozik, kész vagyok bebizonyítani. Isten veletek. Elfeledtem megírni, hogy a’ Scarpa-ház’ rendeletéből épülő „Széchenyi“ maholnap a’víz’színére bo­­csáttatik. Szép alkalom egy új „Istvánünnep­“ rögtönzésére. Tiszteljük az érdemet, tiszteljük azokat, kik az individua­­lismus’, az önösség’ sorompóin túl a’ közügy’ mezejére mu­tatnak , ’s kik hasznos ültetvényeik által azon vannak, hogy szűnjék meg valaha „a’ szél által együvé söprött porszemek’ aggregátuma lenni e’ haza, melly, ha zivatar jő , sárrá válik.“ — C. Erdélyi országgyűlés. September’ 10-én, — írja az Érd. Hir. , mellynek köz­leményei után közöljük a’ testvérhon’ országgyűlési ese­ményeit , már 8 óratájt tarka vegyületü roppant so­kaság csoportozott városunk’ utczáin , kíváncsian váró az országgyűlés’ ünnepélyes megnyitását. A’ városbeli ezéhek zászlóikkal ’s egymástól bizonyos távolságra álló könnyű lo­vas katonák a’ tanácskozó teremtől csaknem kir. biztos Omig a’ szállásáig, párhuzamos két sort képeztek. Az országos terem épülete elött egy század gyalogság ’s a’ helybeli katonai hangászkar , melly kir. biztos ö­nmagának a’ terembe be- és onnan kijövetelekor az ismeretes „Tartsd meg isten Ferdinándot“ hymnus dallamát hallatta. 9 után kevéssel a’ KKr. és RR. összegyűlvén , szokás szerint előbb is a tegnapi gyűlés’ folyamáról szerkesztett jegyzőkönyvet olvasták fel. Ez alkalommal Krasznamegye’ követe B. S. a’ tegnap tett óvását tartalmazó jegyzőkönyvi pontra észrevé­telt tevén, akkép’ kívánta megigazitni, miszerint Kraszna­megye az 183­e- 21.­­ ezikk’ értelmében , mint Magyaror­szág’ alkotórésze , veendvén részt képviselet által e’ jelen országgyűlésben, azzal a’ részek’ Magyarországhozi vissza­csatolásának kárára, hátráltatására lenni nem kíván. Mihez­­képest szóló követ küldőinek a' közelebb múlt országgyűlé­sen jegyzőkönyvre tett minden e’ tárgyra vonatkozó óvásait ezennel jegyzőkönyvileg ünnepélyesen illegalitja.Ekkor a’Kir. és RR.a’ kir. kormányszéket küldöttség által körükbe hiván, k. kormányzó ő­nmlga’s a’f. k. kormányszék sűrü éljenzések közt megjelent, ’s kir. biztos ö­nmagának újbóli felkérésére a’ tegnap kinevezett küldöttség jön megbízva. A’ küldött­ség tisztében eljárván, jelentette, mikint kir. biztos ő­nmaga azonnal meg fog jelenni. És volt kíváncsiság, előretolódás különösen a’ karzatokban, mellyek a’ szó’ teljes értelmében tömve voltak A’ terem’ nagy része fényes öltözetű orszá­gos férfiakkal, hátulján a’ sorompók által elválasztott hall­gatóhely förendü hölgyekkel volt túltelve. Kinn az utczá­­kon a' nép’ zajosabb mozgása, a’ katonaság’ rendbe állítása, a’ tartományi posták’ előlovaglása ’s a’ megrendült „Tartsd meg Isten” jelentették kb­. biztos ö­nmaga’ közeledtét, ő felsége’ magas tisztű személyesitőjének méltó fogadására az orsz. teremből elébe ment az épület’ kapujáig a’ kir. kor­mányszék, több főurak’ kíséretében, és felkisérték számos katona­tisztek’ társaságában. A’ közönség szűnni nem akaró éljenzésekkel üdvözölte. Kir. biztos ö­nmaga az elnöki szék megetti veres szövettel borított emelvényen, ő felségének falon függő életnagyságú képe’ jobbján állva, kézben tartott kalappal várta be a’ kir. biztossá lett kinevezéséről szóló k. k. leirat’felolvasását. A’ k. k. megbízó levél’ felolvasása után kir. biztos ő n - maga, festett tábornoki kalappal, az ő felsége képe alatt levő széken helyet foglalván , itélőmester m. G. I. ur felolvasta a’k kir. előterjesztvényeket tartalmazó leiratot, mellynek magyar fordítása következő: „Első Ferdinand, Isten’ kegyelméből Ausztria’ Császárja, Ma­­gyar-és Csehországok’ e’ néven ötödik apostoli királya, Lombar­dia és Velencze, Galliczia, Lodomeria és K­yria’ királya, Ausztria­ főherczege, Erdély’ nagyfejedelme és székelyek’ grófja ’stb. Méltóságos , tisztelendő , tiszteletreméltó , tekintetes , nagy­ságos, nemes, nemzetes, vitézlő, okos és körülnéző őszintén és illetőleg kedvelt hivei­­k­­ Királyi atyáskodó gondosságunk, mel­­ lyel, kormányzásunk’ legnehezebb gondjai között, igen kedvelt Erdély Nagyfejedelemségünk és csatolt részeinek közjólléte’ elő­mozdítására állandólag viseltetünk , oda lévén mindenekelőtt irá­nyozva , hogy mindaz , valami hit alattvalóink’ jólléte és boldog­sága’ emelésére befoly, a­ törvények által meghatározott uton és móddal, akkép' jöhessen létre, hogy a kor’ kívánatos, éretlen meg­fontolva, czélszerű törvényes intézkedések által alkalmaztassanak az ősi alkotmányhoz, e’ czélból az Erdély Nagyfejedelemségünk és csatolt részeibeli három nemzetnek , 1846-ik évi sept. 9-dik napjára , szabad királyi Kolozsvár városában szokott módon tar­tandó országgyűlése’ kitűzését határoztuk , 's arra, személyünket képviselő teljes hatalmu kir. biztosunk gyanánt, őszintén kedvelt hívünket, tekintetes, nagyságos 1. báró Puchner Antalt, való­ságos belső titkos státustanácsosunkat, a’ Therézia’ jeles kald. rend' lovagját, dicsőült Leopold császár* jeles rendének, továbbá az orosz szent György és szent Wladimir’ negyedik osztálya, va­lamint szent György’nagy keresztjének lovagját, a’ siciliai király’ szent György’ vitéz rendjelének tulajdonosát , főtábornoki hely­tartónkat, harmadik számú gyalogezredünk’tulajdonos tábornokát, 's Erdély Nagyfejedelemségünkben föhadi kormányzónkat, ha­tároztuk kinevezendönek, kinek ti bű­taraink és Rendeink , min­denekben , miket nevünkben életökbe terjesztend, teljes hitelt adjatok, ’s az általa hozzátok intézendő kegyelmes határozataink­nak, hódolati kötelezettségtökhez képest, mint illik , hálás szív­vel engedelmeskedni és ne mulasszátok. Azon országgyűlésen , törvényszabta modorban ellátandó tár­gyakra nézve, olly sorozatot kívánunk tartatni, hogy i­ főben, minden bármelly tanácskozások előtt, az ürességben levő korlátnoki állomásra, a’ titeket illető választási joghoz képest, az 1791 : 20­­.cz. értelmében , kijelölés történjék, ’s kegyel­mes kinevezés végett késedelem nélkül elünkbe terjesszétek fel. 2) Hogy a’jelenleg ürességben levő kincstárnoki, tart. fő­­számvevőségi elnöki, két korm. tanácsnoki, valamint itélőmesteri hivatalokra , hasonló módon kijelölés történjék, 's királyi kegyel­mes kinevezésünk végett terjesszétek fel. 3) Hogy az 1841/a-beli törvényczikk által rendelt rendszeres bizottmány’ munkálataiból az úrbéri munkálatot, melly, az idézett törvény’ rendelete szerint, a’ többi előtt ’s minden más munkálattól különváltan lévén kidolgozva, előlegesen tárgyalandó, legelőbb vizsgáljátok át, 's terjesszétek mihamarább legfelsőbb jóváhagyá­sunk alá ; egyszersmind a’ többi munkálatokat is, a­­mennyiben már bevégezték , a’ reátok vonatkozó kegyelmes határozatainkkal kapcsolatban tárgyaljátok. 4) Hogy a’ közelebb múlt országgyűlésen alkotott ’s királyi megerősítésünkkel érvényesített törvényczikkeket, legfelsőbb szen­tesítésünk végett terjesszétek fel; ’s egyszersmind azon ország­gyűlésről kell más feliratokra adott kegyelmes válaszainkat is ve­gyétek tanácskozás alá. *) Ez kétségtelenül a’ legfontosabb teendő, ha azt alkarju­k, hogy behozatali kereskedésünk is legyen. Azonban a' kivi­telről is kell gondoskodnunk, ha saját zsírunkba nem kívánunk fűlni ’s e’ tekintetben a’ vukovárfiumei vasút’ építése már most szinte elkerülhetlenné lett. Vizsgáljuk csak a’ közelebbi mozgalmakat. A’ lapok írják, hogy a’ szegedi vasútra társa­ság van alakulóban, ’s ekkor az alföld, ha nyerstermékeinek másfelé utat nem nyitónk, elárasztja a’ felvidéket, melly eddig az ausztriai piaczokon egyedül állott. A’ fiumei vasút’ ügyét ennélfogva többé nem csupán az alföld’ érdeke sürgeti. — S­z­e­r­k. 46

Next