Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-18 / 746. szám
Péntek 940 September 18.1846. PESTI HÍRLAP. vipffialenike’ lan minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Sanderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb Alföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasabsorert apró betűkkel 5 pengő ki számíttatik.__________ TARTALOM. Hivat, közrem. Trieszti levél. Erdélyi országgyülés. A' követek’ névsora. Törvény hatósági dolgok. Vasból (hidak’ fentartása , népoktatás.) Pozsonyból (közgyűlés vége.) Vegyes közlemények. Zsidók’ magyarító egylete. Kisdedovás (vége) Tolnai szeder-egylet. Hevesi takarékpénztár. Nemzeti színház. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. VIROVAKOMNI K. és EHDELT. Ő cs. kir. ap. Fölsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy tirdai Wirkner Lajos, magy. kir. udv. kanczelláriai tanácsnok, a’ belgák’ királyától ő felségétől neki megküldött belga Leopold-vitézi rend’ keresztjét elfogadja ’s viselhesse. A’ magy magy. kir. udv. kamara a rahói kir. erdész-számtartóhivatalnál megüresült szálirnokságra Janovics László rónaszéki kir. erdészifjat alkalmazta. (B.P. H.) Nyílt levél Triesztből. Sept. 9-én. Szegény nemzet vagyunk. Szegény nemcsak azért, mert a’ belföldi ipar még századrészét sem állítja elő mind annak, mivel bennünket, szabad kikötők’ embereit, a’ legolcsóbb áron lát el kelet, nyugat; de szegény nemzet vagyunk annálfogva is, mert még csak nemzeti ünnepünk sincsen. Vagy igen, van! István’ napját vörös betűkkel nyomtatják kalendáriomainkba, ’s még most is zug fülemben az: „oh dicheoseghes zent kent“-féle hymnus, mellyet gyermekkoromban a’ gombkötő és csizmazia ezér szent ájtatossággal zengett el aug. 20-án a’ budai várban. Árva lelkemre mondom , ez mindössze is erősen kevés az olympiai játékok’ pótlására, — ’s az ország’ egyéb részeiben e’ parányiságot is sokallják. És mégis mikor a’ múlt hó’ 20-án Fiuméban kiszállottam, ’s láttam a’ mólón a’ magyar czimert lobogni, ’s láttam a’ magyar ruhások’ seregét az egyházba tódulni, ’s láttam Fiume’ signoréit ünnepi diszöltözetben közbemosolygani , — rendkívüli hatással volt reám ez ünnepély; mert távol az ország’ fővárosától, a’ Magyarbirodalomnak szélén, tíz lépésnyire Istriától , hol a’ magyar történetekről csak annyiban tudnak valamit, mennyiben vannak , kik Pólában keresik Salamon király’ sírját. — Fiúméban , mondom , ez a’ kevés is sok, holott Budán, Pesten a’ jóval több is még keservesen kevés. — A’ nap jóformán borús volt, de én még soha sem láttam illy ifjuan szépnek Fiúmét, soha sem éreztem olly élénken, mint e’ pillanatban, midőn az árva magyar tengrpart a’ Magyar királyság’ alapítójának emlékét üllötte, hogy ez öblön mint küszöbön lép át e’ nemzet’ világpolgársága! Látom a’ Tamás mosolygást , melly azt mondja , hogy már késő. Nem késő. A’ melly ország még pusztán áll, mint a’ teremtés’ első napján, az a’ legfényesebb ígéreteket is beválthatja, az még nem késett el. A’ gabnaszemek, mellyeket minapában egy egyptusi múmia’jobbjában találtak, mellyek négyezer év óta várták a’ vetés’ óráját , szintolly dús kalászokat hajtottak , midőn szántóföldbe kerültek elvégre , midőn elvégre üdvözölhették a’ napot , melly őket életre ébresztette sugaraival, — mintha a’ minapi aratás után takargattak volna meg. ’S igy a’ magyar tengerpart nem vált erőtelen vázzá annálfogva, mert századok mentek el felette a’ nélkül, hogy szárnyaiknak csattogása a’ három hegy’ árnyékában nyugvó nemzetet felköltötte volna álmából. Rövidebb idő múlva , mint hinnek, — igaz, hogy nem mindjárt holnap és holnapután, mert a’ kereskedés’ ép törzsöké nem nőhet ki gomba’ módjára a’ politicai angiasistálló’ trágyájából, de mégis viszonylag rövid idő múlva dúsgazdag élet fog selkedezni e’ határokon , csak lelketlenségünk’ tömör teste ne álljon közéjök és a’ nap közé, csak hozassanak közelebb az ország’ szivéhez. ’S ez annyit jelent , hogy Fiumét ’s az összes magyar tengerpartot mindenekelőtt biztos , szakadatlan ’s a’ tehetségig gyors közlekedésbe kell hozni az ország’ középpontjával, Pesttel. Ez az első szükség; — az, hogy Fiuméban kikötő’ építéséről gondoskodjunk, második helyt áll a’teendők’sorozatában. Való igaz, Fiuménak partja eddigelé nem egyéb nyilt révnél, mellyet a’ Fiumára’ torkolatánál ’s a’ piazza Orraényi’ szomszédságában épült molotöredékek távolról sem képesek kikötővé átalakítani,mit a’minapi hajótörés magában ezen úgynevezett kikötőben is pironságunkra tanúsított ; — de bizonyossá tehetem a’ P. Hírlap’ mindenik olvasóját, hogy a’ hány tengerészszel ’s a’ hány kereskedővel szólottam e’ vidéken, — és szólottam ollyasokkal is, kik bármelly marizinának ’s bármelly kereskedő testületnek díszére válnának, s valamennyien első, elutasíthatlan szükségnek hirdették az ország’ középpontjávali közlekedés’ eszközlését. Ha ezen közlekedési eszközökről gondoskodtunk, ha odavittük az ügyet, hogy nemcsak fadongákat és repetét és dohányt hol igyekszünk kivinni, hol kiviszünk valósággal; ha beviteli kereskedés is leszen alakulóban,’s ha a’fiumei lakosnak reggelijét nem fogja többé elkeseríteni azon gondolat, hogy a’ czukrot is, a’kávét is Triesztből hozták neki, mind a* mellett, hogy a’ magyar tengerpart’ kapitányai bebarangolják a’ vizeket Brailától Santa* Croceig, ’s hogy tehát csak azért nem visznek be semmit számára, mert az ő szükségei nem elégségesek a’ gyarmatokbéli egyenes szállítás' fedezésére, ’s mert Fiuméból és Buccariból bennünket is ellátni, közlekedési eszközeink’ jelen állapotában, bizony lehetetlenség ; ha nem kellene többé azon szörnyűséget tapasztalnunk , hogy rérhelyest a’ varasdi hídon átléptünk Magyarországba , van közlekedés Styria felé, és van közlekedés a’katonai végvidék felé, és van közlekedés Sopron felé, azaz: van az ország’ valamennyi szélei felé, de nincs közlekedés az ország’ fővárosa, az ország’ középpontja felé; röviden : ha vasút fogott bennünket összeforrasztani mind a’ tengerparttal, mind Zágrábbal, a vasút, melly az ilrisutus’táborán vivén keresztül, ezt az, istennek hála, jóval bensőbb erővel biró magyarság ’s magyar horvátság minden bizonynyal felbontandja, — ha, mondom, a’ közlekedés Pest és Fiume között lehetségessé és biztossá tétetett, akkor magától kerül a’ sor a’ kikötőre. Egy vagy két diéta kell-e, hogy ez megtörténjék, nem tudom, de annyit tudok, hogy addigran különben sem vennék sok hasznát a’ kikötőnek , mint nem vesszük a’ martinsiczai lazaretnek, melly nehány százezer forintba kerülhetett, mellyhez lelkészt és orvost kellett állomásozni , ’s melly januarius’ elsejétől december’ utósójáig igen természetesen üresen áll, mert a’ levantéből egyenesen ide érkező hajó, bizony, bizony, ritka egy madár. Illyesminek építésével alázatos véleményem szerint annyival inkább nem kellett volna sietni, mert hiszen ott áll a’ portoréi nagyszerű kórház , mivé a’ Frangepánok’ kastélyát már régebben átalakították , ’s mellynek részét bízvást lehetett volna guarantainei czélokra fordítani. — Ismétlem: előbb szakadatlan ’s biztos közlekedést az ország’ belsejével, minden kispénzt, melly a’ nemzet’ ’s kormány’ rendelkezésére áll, haladék nélkül ide kell fordítani ; — ’s azután jő a’ sor a’ fiumei kikötőre. Tudom,lesznek, kik mondani fogják: a’ kikötő épen úgy első rendbeli szükség mint az út; mert ha nincsen út, akkor nem mozdul az áru, ’s ha nincsen kikötő, akkor, igaz, nyilt révben is vet majd horgonyt a’ hajó, de ember legyen, a’ ki megrakja. Erre azt válaszolom : a’ fiumei kikötő’ építése már annálfogva is második helyre való, mert csalódunk, ha hiszszük, hogy a’ magyar tengerpartnak nincsen kikötője. Ott van Buccari, ott van Portoré; jeles kikötő mindegyike, ’s jelességöket, ha kétségbevonatnék, mire egy idő óta némi hajlam mutatkozik, kész vagyok bebizonyítani. Isten veletek. Elfeledtem megírni, hogy a’ Scarpa-ház’ rendeletéből épülő „Széchenyi“ maholnap a’víz’színére bocsáttatik. Szép alkalom egy új „Istvánünnep“ rögtönzésére. Tiszteljük az érdemet, tiszteljük azokat, kik az individualismus’, az önösség’ sorompóin túl a’ közügy’ mezejére mutatnak , ’s kik hasznos ültetvényeik által azon vannak, hogy szűnjék meg valaha „a’ szél által együvé söprött porszemek’ aggregátuma lenni e’ haza, melly, ha zivatar jő , sárrá válik.“ — C. Erdélyi országgyűlés. September’ 10-én, — írja az Érd. Hir. , mellynek közleményei után közöljük a’ testvérhon’ országgyűlési eseményeit , már 8 óratájt tarka vegyületü roppant sokaság csoportozott városunk’ utczáin , kíváncsian váró az országgyűlés’ ünnepélyes megnyitását. A’ városbeli ezéhek zászlóikkal ’s egymástól bizonyos távolságra álló könnyű lovas katonák a’ tanácskozó teremtől csaknem kir. biztos Omig a’ szállásáig, párhuzamos két sort képeztek. Az országos terem épülete elött egy század gyalogság ’s a’ helybeli katonai hangászkar , melly kir. biztos önmagának a’ terembe be- és onnan kijövetelekor az ismeretes „Tartsd meg isten Ferdinándot“ hymnus dallamát hallatta. 9 után kevéssel a’ KKr. és RR. összegyűlvén , szokás szerint előbb is a tegnapi gyűlés’ folyamáról szerkesztett jegyzőkönyvet olvasták fel. Ez alkalommal Krasznamegye’ követe B. S. a’ tegnap tett óvását tartalmazó jegyzőkönyvi pontra észrevételt tevén, akkép’ kívánta megigazitni, miszerint Krasznamegye az 183e- 21. ezikk’ értelmében , mint Magyarország’ alkotórésze , veendvén részt képviselet által e’ jelen országgyűlésben, azzal a’ részek’ Magyarországhozi visszacsatolásának kárára, hátráltatására lenni nem kíván. Mihezképest szóló követ küldőinek a' közelebb múlt országgyűlésen jegyzőkönyvre tett minden e’ tárgyra vonatkozó óvásait ezennel jegyzőkönyvileg ünnepélyesen illegalitja.Ekkor a’Kir. és RR.a’ kir. kormányszéket küldöttség által körükbe hiván, k. kormányzó őnmlga’s a’f. k. kormányszék sűrü éljenzések közt megjelent, ’s kir. biztos önmagának újbóli felkérésére a’ tegnap kinevezett küldöttség jön megbízva. A’ küldöttség tisztében eljárván, jelentette, mikint kir. biztos őnmaga azonnal meg fog jelenni. És volt kíváncsiság, előretolódás különösen a’ karzatokban, mellyek a’ szó’ teljes értelmében tömve voltak A’ terem’ nagy része fényes öltözetű országos férfiakkal, hátulján a’ sorompók által elválasztott hallgatóhely förendü hölgyekkel volt túltelve. Kinn az utczákon a' nép’ zajosabb mozgása, a’ katonaság’ rendbe állítása, a’ tartományi posták’ előlovaglása ’s a’ megrendült „Tartsd meg Isten” jelentették kb. biztos önmaga’ közeledtét, ő felsége’ magas tisztű személyesitőjének méltó fogadására az orsz. teremből elébe ment az épület’ kapujáig a’ kir. kormányszék, több főurak’ kíséretében, és felkisérték számos katonatisztek’ társaságában. A’ közönség szűnni nem akaró éljenzésekkel üdvözölte. Kir. biztos önmaga az elnöki szék megetti veres szövettel borított emelvényen, ő felségének falon függő életnagyságú képe’ jobbján állva, kézben tartott kalappal várta be a’ kir. biztossá lett kinevezéséről szóló k. k. leirat’felolvasását. A’ k. k. megbízó levél’ felolvasása után kir. biztos ő n - maga, festett tábornoki kalappal, az ő felsége képe alatt levő széken helyet foglalván , itélőmester m. G. I. ur felolvasta a’k kir. előterjesztvényeket tartalmazó leiratot, mellynek magyar fordítása következő: „Első Ferdinand, Isten’ kegyelméből Ausztria’ Császárja, Magyar-és Csehországok’ e’ néven ötödik apostoli királya, Lombardia és Velencze, Galliczia, Lodomeria és Kyria’ királya, Ausztria főherczege, Erdély’ nagyfejedelme és székelyek’ grófja ’stb. Méltóságos , tisztelendő , tiszteletreméltó , tekintetes , nagyságos, nemes, nemzetes, vitézlő, okos és körülnéző őszintén és illetőleg kedvelt hiveik Királyi atyáskodó gondosságunk, mel lyel, kormányzásunk’ legnehezebb gondjai között, igen kedvelt Erdély Nagyfejedelemségünk és csatolt részeinek közjólléte’ előmozdítására állandólag viseltetünk , oda lévén mindenekelőtt irányozva , hogy mindaz , valami hit alattvalóink’ jólléte és boldogsága’ emelésére befoly, a törvények által meghatározott uton és móddal, akkép' jöhessen létre, hogy a kor’ kívánatos, éretlen megfontolva, czélszerű törvényes intézkedések által alkalmaztassanak az ősi alkotmányhoz, e’ czélból az Erdély Nagyfejedelemségünk és csatolt részeibeli három nemzetnek , 1846-ik évi sept. 9-dik napjára , szabad királyi Kolozsvár városában szokott módon tartandó országgyűlése’ kitűzését határoztuk , 's arra, személyünket képviselő teljes hatalmu kir. biztosunk gyanánt, őszintén kedvelt hívünket, tekintetes, nagyságos 1. báró Puchner Antalt, valóságos belső titkos státustanácsosunkat, a’ Therézia’ jeles kald. rend' lovagját, dicsőült Leopold császár* jeles rendének, továbbá az orosz szent György és szent Wladimir’ negyedik osztálya, valamint szent György’nagy keresztjének lovagját, a’ siciliai király’ szent György’ vitéz rendjelének tulajdonosát , főtábornoki helytartónkat, harmadik számú gyalogezredünk’tulajdonos tábornokát, 's Erdély Nagyfejedelemségünkben föhadi kormányzónkat, határoztuk kinevezendönek, kinek ti bűtaraink és Rendeink , mindenekben , miket nevünkben életökbe terjesztend, teljes hitelt adjatok, ’s az általa hozzátok intézendő kegyelmes határozatainknak, hódolati kötelezettségtökhez képest, mint illik , hálás szívvel engedelmeskedni és ne mulasszátok. Azon országgyűlésen , törvényszabta modorban ellátandó tárgyakra nézve, olly sorozatot kívánunk tartatni, hogy i főben, minden bármelly tanácskozások előtt, az ürességben levő korlátnoki állomásra, a’ titeket illető választási joghoz képest, az 1791 : 20.cz. értelmében , kijelölés történjék, ’s kegyelmes kinevezés végett késedelem nélkül elünkbe terjesszétek fel. 2) Hogy a’jelenleg ürességben levő kincstárnoki, tart. főszámvevőségi elnöki, két korm. tanácsnoki, valamint itélőmesteri hivatalokra , hasonló módon kijelölés történjék, 's királyi kegyelmes kinevezésünk végett terjesszétek fel. 3) Hogy az 1841/a-beli törvényczikk által rendelt rendszeres bizottmány’ munkálataiból az úrbéri munkálatot, melly, az idézett törvény’ rendelete szerint, a’ többi előtt ’s minden más munkálattól különváltan lévén kidolgozva, előlegesen tárgyalandó, legelőbb vizsgáljátok át, 's terjesszétek mihamarább legfelsőbb jóváhagyásunk alá ; egyszersmind a’ többi munkálatokat is, amennyiben már bevégezték , a’ reátok vonatkozó kegyelmes határozatainkkal kapcsolatban tárgyaljátok. 4) Hogy a’ közelebb múlt országgyűlésen alkotott ’s királyi megerősítésünkkel érvényesített törvényczikkeket, legfelsőbb szentesítésünk végett terjesszétek fel; ’s egyszersmind azon országgyűlésről kell más feliratokra adott kegyelmes válaszainkat is vegyétek tanácskozás alá. *) Ez kétségtelenül a’ legfontosabb teendő, ha azt alkarjuk, hogy behozatali kereskedésünk is legyen. Azonban a' kivitelről is kell gondoskodnunk, ha saját zsírunkba nem kívánunk fűlni ’s e’ tekintetben a’ vukovárfiumei vasút’ építése már most szinte elkerülhetlenné lett. Vizsgáljuk csak a’ közelebbi mozgalmakat. A’ lapok írják, hogy a’ szegedi vasútra társaság van alakulóban, ’s ekkor az alföld, ha nyerstermékeinek másfelé utat nem nyitónk, elárasztja a’ felvidéket, melly eddig az ausztriai piaczokon egyedül állott. A’ fiumei vasút’ ügyét ennélfogva többé nem csupán az alföld’ érdeke sürgeti. — Szerk. 46