Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-01 / 753. szám

Csütörtök October i, 1846 Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben l anderer Lai o s kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébiitt minden kir postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetükkel 5 pengő kr számittatik. TARTALOM. Hivat, köziem. Névváltoztatás. A’ conservati­ve^ egy uj argumentuma. Fővárosi újdonságok. Er­délyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Zalából (a’ közgyűlés’ folytatása). Vegyes közlemények. Eperjes. Iparmükiállitási sorsjáték. Szőlőkiállitás. Külföld. Duna vízállás. Hirdetések.’ inORNZiO és ERDÉLYT. Ő cs. kir. ap. Fölsége a’ nagyszombati káptalanban megüresült kanonokságra Okolicsányi Pál verebélyi plébánost érdemesítni kegy. méltóztatott. A’ nmgu m. kir. udv. Kamara a’ brumovi megüresült harmincza- dosi állomásra Sin's sn y Ignácz thursovkai harminczadost alkal­mazta. — CB. P. H.) Ö felsége méltóitatott legkegym. megengedni, hogy mérnök Hannover Antal vezetéknevét Honvéry-re változtathassa, A’ conservative k’ egy uj argumen­tuma. Nemzetiség és civilisatio: midőn e’ két szót leírjuk, nem lehel forróbb óhajtásunk, mint, hogy az, mi általa ki­fejeztetik , mindig karöltve járjon egymással hazánk’ alkot­mányos kifejlődése’ nagy processusában. De hiszen ez nem is óhajtás’ tárgya. Mi más a’ nemzetiség, mint a’ nemzet­nek öntudatra ébredése ? Avagy nem látjuk-e, mikép’ ha­zánkban is a’ civilisatio’ jótékony sugarait csak azóta kezd­jük érezni, mióta a’ nemzetiség’ érzete öntudatra ébredett bennünk, ’s ez akkor történt, midőn amannak sugarai be- hatának hozzánk. — Ez mind tény , ezek mind kézzelfog­ható tünemények, mik, úgy hisszük , bizonyitgatásra nem szorulnak. ’S minő különös vitatkozási modor kezd mégis egy idő óta irodalmunkban, politicai lapjainkban fejlődni ? Ugyanazok , kik régebben akadályokat raktak élőnkbe, mi­dőn pártunk a’ nemzetiség’ ügye’ biztosításáért küzdött, kik tulhévvel vádoltak bennünket, ’s általunk előidézett visz- hatásnak keresztelék az ilirismus’ európai mozgalmát, — azon urak most egyszerre különös barátivá lettek nemzeti­ségünknek . Olvasátok-e a’ B.P. Híradó’ értekezését teen- dőink’legfőhhikéről? Alig van haladási kérdés, melly általok épen a’ nemzetiség’ szompontjától ne ostro- moltatnék. Azon urak már nemcsak az ösiséget zavarják össze a’ honosítási törvényekkel , midőn látják, hogy a’ külföldiek, minden ősiség mellett is, nagy urodalmakat szereznek köztünk , — hanem már most kimondják , hogy nekiek nem kell jury , nem kell általános képvi­selet, nem az úrbéri viszony’ általános megváltása’stb., — miért ? azért, mert mindez a’ nemzetiségei veszé­lyezteti, mert mindez a’ hazánkban létező idegen nemzeti­ségeknek kelletintul nagyobb befolyást engedend közügye­inkbe, mik szerintök elnyomandók lesznek saját nemzetisé­günket. Gondoljátok meg, mit beszéltek, urak. Hiszen ez argumentum nem egyéb,, mint azt állítani, hogy nemze­tiségünk e’ hon’ népiségeinek kifejlődésével nem fér össze, hogy az csak akkép’ tartathatik fel, ha chinai falakkal zár­juk el a’ civilisatiotól. Ha ez áll: akkor a’ halálos Ítéletet ti mondátok ki nemzetiségünkre. Igen, a’ halálos Ítéletet, — mert ha mi, kik a’ magyar a’kotmány’ jóvoltiban részt veszünk, magunkban ösztönt érzünk is azt legféltettebb kincsünk gyanánt őrzeni: amaz argumentum, mellyel min­den haladási kérdések ellen éltek, közös harczra hivja fel nemzetiségünk ellen e’ hon’ minden népiségeit. ’S e’ harcz- . ban, hazánk’ idegen ajkú népiségei mellett, ellenünk lesz a’ civilisatio’ ügye is. Igen, mert mi jelenleg épen abban találjuk a’ legfőbb argumentumot nyelvünk, nemzetiségünk mellett, miképen ama’ nyelv, e’ nemzetiség elválaszthatlan összeköttetésben van az alkotmányossággal, úgy, hogy a’ magyar nemzetiség jelenleg azon központ, honnan a’ jogok kisugárzanak. Ha ez nem volna, ha állana azon argumen­tum, melly a’ jogterjesztés ’s minden haladási kérdés ellen használtatik, ha nemzetiségünk akadályozná a’ fejlődést, azon czélt, mi végett társaságban vagyunk, akkor ki kellene mondanunk, mikép’ szentebb kötelességeket is ismerünk, mint a’ nemzetiség’ fentartása. De hála az égnek! más- kint áll a’ dolog. Sőt Széchenyivel hisszük, miszerint e’ hon’ különböző népfajait a’ közös alkotmányosság’ ’s nem­zetiség’ kapcsában épen a’ jogkiterjesztés fogja egyesí­teni. — a H- b. Fővárosi ujdoKtságok, A’ pozsony-nagyszombati vasúttársaság’ aug. 30-kán tartott közgyűlését illetőleg olvassuk a’ Hetilapban, misze­rint e’ társaságnál is szomorúan kellett tapasztalni, mikint a’ fontosabb jelentőségű társaságaink’ irányában mármár divatba jőni kezdő megtámadások, gyanúsító ’s becsmérlő vádoskodások, nála is beköszöntöttek. A’ közgyűlésről hi­vatalosan kiadott közlemény’ legelső pontjában olvasható, mi­képen az igazgatóság és a’ kormányzó választmány között keletkezett félreértések iránt föHilágositásoknak keile adat­I niok, miképen továbbá némelly részvényeseknek, levelek­ben előadott vádjaik, a’legkörülményesebb czáfolatok’ nyo- j mán, mint alaptalanok visszautasittattak Egy másik pont sze­rint az igazgatóság’ több tagjai lemondottak hivatalaikról, ’s csak a’ közgyülés’egybangu kérelmére lehettek arra bírhatok, hogy a’ legközelebb tartandó közgyűlésig viseljék meg­bízatásukat. Többen azonban határozottan visszaléptek. ’S igy november’ 1-sö napján ismét közgyűlés fog tartatni. — Egyébiránt a’ pozsony-nagyszombati vaspálya’ fölszerelé­séül, állomási’s örházak’, istállók’, tárak’építéséül 150,000 pftnyi kölcsön száztól hatos kamatra határoztatott fölvétetni. —■ Az alakulandó magyar gőzhajózási társaság’ győri és pesti részvényesei f. hó’ 20-kán Pesten elöleges tanács­kozást tartottak , mellyben a’ győri küldöttek’ azon világos kikötése mellett, hogy a’ közlekedés szakadatlanul fen- tartassék , a’ pesti és győri társaság között az egyesülés szerencsésen létrejött, és elhatároztatott, hogy az igazga­tóság’ székhelye, a’ társaság’ érdeke is azt kívánván, Pes­ten mint középponton legyen. Az alaptőke előlegesen egy millió vftra van határozva, és mihelyt ez aláírva leend, az első magyar gözhajótársaság magát alakult- nak nyilatkoztatja, a’ közkereseti törvények’ értelmében az illető helyre jelentést tesz, ’s annak idejében szabályait kiuyomatja. Egy részvény’ ára 200 pft, ’s e’ részvények igen igen kapósak. Az aláírás mindazáltal továbbra is nyitva marad egy millió pftig, sőt ha a’ társaság’ érdeke kívánja többre is. A’ Pest és Győr közötti egyenes közlekedés elö- legesen kikötíetett. Végül megemlítendő , miképen e’ vál­lalat ’s ügyvitel egészen magyar'lábon áll. A’ közönségben, melly régi időktől fogva tele van panaszokkal, a’ jelenleg fen- álló ’s Dunánkon egyedáruskodó idegen gözhajótársaságot illetőleg, ezen uj társaság iránt már eddig is nagy a’ ro- konszenv, ’s tőle függend csupán, a’ közönséget későbbi üdvös intézkedések által m ga számára mindinkább meg­nyerni- A’ két társaság’ versenye mindenesetre csak jóté­kony eredményű leend a’ közönségre, mind takarékosság’, mind kényelem’ dolgában. — A’ Balatonon is megjelent már az első gőzös. „K i s- faludy* f. é. sept. 21-én, gróf Széchenyi István’ szüle­tése’ napján bocsáttatott vizre , mint képzelhetni, tömérdek nézők’ jelenlétében, mozsarak’ durrogása’ közben, isteni tisztelettel, egyházi fölszenteléssel, áldomásivással ’s több affélével egybekötve. Sok szerencsét az uj pályának ’s az uj pályázónak. — Bajza’ Világtörténetének V-ik füzete megjelent. — Szinte e’ napokban hagyá el a’ sajtót Kuthy’ Hazai Rejtel­meinek VII, füzete, mellyel bezáratik e’ munka’ első kötete. Valljon olvasták-e ezen müvet azon urak, kik olly fenhan- gon kiáltják, miképen költőink a’ magyar népéletei sem fel­fogni, sem visszaadni nem képesek? — A’ nagy nap feltűnt! Múlt szombaton lépett fel szín­padunkon Romeo és Júliában operánk’ két primadonnája , először együtt és egyszerre. Rómeót Schodelné , Júliát Hollósy Korné’ia személyesité. A’ közönségnek igen jól esett látni, milly forró szerelem egyesíti Rómeót és Júliát, és mi bizton merjük jósolni, hogy mig e’ szerelem tartand , mindaddig a’közönség’szeretete sem lesz megoszolva a’ két kedvencz között.—Mondjuk-e, hogy a’ színház’ minden zuga tömve volt! hogy a’ szakadozó eső’ daczára több száz em­ber volt kénytelen helyhiány miatt visszatérni? mondjuk-e, hogy hasonló enthusiasmust, olly tapsvihart, olly számos , a’ felvonásközti szüneteket egészen betöltő kihivásokat e’ színházban még aligha tapasztalánk valaha ? Ezt mondanunk felesleges, de még azt is, hogy e’ lelkesedésnek csak­nem annyira megörültünk, mint p. o. a’ Honderű’ érdemes szerkesztője a’ bécs-brucki vaspálya’ minap történt meg­nyitásának. Wolf tenorista’ barátait a’ karzaton figyelmez­tetjük , hogy kissé nagyon is sokan vannak , ’s a’ két pri­madonna’ olly jeles éneke mellett, még Öt is olly nagy zaj­jal hívogatni, kissé nagy tolakodás. De erről Wolf nem te­het , és kissé mélyebb értelmű volt a’ közönség’ nagy ré­szének azon nyilatkozata , miszerint Wolf után Egressy’ nevét kiáltozák. Csak azt kellene tudnunk, Gábort ki- vánták-e ezek, vagy Bénit. — Az előadás’ végefelé a’ színház’ tetejéről Schodelnéhoz Írott silány üdvözlő versek szóratának le a’ közönség’ közé, és volt tolongás, szoron­gás, kalap, esernyő, bot-hadouázás, és volt kinyulás, kikapkodás karzatról és páholyokból a’ versek után, hogy majdnem ember is jött le a’ versekkel egypárszor. A’ pa- rodiázni szerető karzat itt sem tagadható meg természe­tét , ’s a’ versek’ leérése után , holmi papírdarabokat, tarka rongyokat szóra le földszinre. A’ kapkodás megújult; a’ karzat’ arczai kárörömben sugárzónak le „sátáni guny- mosolylyal“, a’ földszinti arezok pedig elszégyenülve mene­kültek a’ rongyot fogott kalapok alá. — Azon két ur, kikről nem régiben emlitést tevénk, mi­képen a’ váczi utczári világos nappal összeverekedtek, ki­egyenlítők egymás közt a’ dolgot, úgy, hogy a’ sértett fél tökéletes elégtételt nyert a’ sértő’ részéről. — Múlt hétfőn ismét egy rósz dráma került színpa­dunkra. De erről és más egyébről jövő alkalommal.— Qj (Erdélyi országgyűlés. j VII. Országos ülés, sept. 19-én. Tárgy: a’vá­lasztási elvek' és szabályok’ megállapítása. A’ jegyzőkönyv’ hitelesítése 's némi felszólalások és óvások után, mikről közelebb szóltunk: Elnök napirendre inté a’RR-et. Kö­vetkezik , úgymond, az első k. kir. előadás, az udvari can- celíár’ választása (ö nmlga felolvastatja). A* czél’megköze­lítése’ tekintetéből, mivel nem kétkedik, hogy a’ KK. és RR. elöleges tanácskozásukban az 1837- és 41-iki válasz­tási szabályok mellett állapodtak meg, felolvastatja. Az 1837-ben hozott vál. szabályoknak a’ jelen esetre alkalmaz­ható pontjai következők: „Választassanak vallásosként, 3—3 minden vallásból, és igy a’négy vallásból 12. Hogy ha a’szavazatok' számbavétele után, a’ három számba az utósó helyre agyforma szózattal esnék be ketté, ezekre nézve uj sxóiatolás tétetik, és csak a’ több votumot nyert marad ben, de az előbbi számával; úgy, ha a’ két első helyre is, egyforma szavakkal, többen esnének be, azokra is, a’ hely’ ki­jelölése' tekintetéből, uj szózatolás lesi; a’ nevek után az előbbi szózatok' száma Íratván, nem pedig a' második szózatolás' alkal­mával, csupán a’sorolás'tekintetéből, nyert szózatok' mennyisége. A’ szózatolás egyszerre csak egy hivatalra legyen. A' választás a' legfelsőbb hivatalon kezdődik, és úgy rendre rendre a' legalsóra száll. Minden választó személy, a' fenebbiek szerint, minden hiva­talra 12 —12 személyeket választván, a’ választás'' teljes bevég­zése után, a' választás alá jött hivatalok nem külön külön, vagy szakaszonkint, hanem egyszerre küldetnek fel megerősítés végett. A' mi a' dolog’ practicumát illeti: Minden szózatoló az egyik itélömester által a' lajstromban felszólittatván, ezéduláját az org. szine előtt a' ládába beteszi; a' hova minden ezédulák betétetvén, azután egy későre jövő szózatolónak is ezédulája be nem vétetik. A' már bevett cédulákat az elnök kiveszi, és a’ maga mellé, az org.gyülés' tagjainak különböző cathegoriáiból segédül felvett sze­mélyek közül egyik a' czédnlát felolvassa, a' másik itélömester a’ szózatok’ számát jegyzi, a’ folyó számot mindenkor- fensac-val ki­mondván ; a’ jegyzésben részt vészén a’ kir. tábla is, úgy más akárki is, kinek a’ szózatokat jegyezni tetszeni fog. A' felolvasott ezédulákban lehetnek hiányok, melyek lehetnek essentialisok és nem azok; essentialis az, melly törvényt sért, p. o. egy vallásból nem három választatik, vagy egy vallásuak közé más yallásu té­tetik, kivevén ha, a’ reciprocitás szerint, a’ hiba megigazítható 's kipótolható, az esentialis hiba miatt a' ezédula elvész. Nem essen­tialis az olly hiba, a’ mellyben a’név elég tisztán kifejezve nincsen, de igy is a' szózatolónak intézete kitetszik, 's megitéltetbetik; az illy hibáért a’ ezédula bevehető. A’ melly napon a’ szózatok be­adattak, azon napon ki is vonatnak, hanem ha, valami közbejött akadály miatt, a9 szózatok’ kiszedése egy nap el nem végződnék, ezen esetben a’ láda elpecsételtetik, minden org.gyüiési tag, a' kinek tetszik, pecsétjét reá nyomhatván; a' szózatok’ kivonása más napra marad. Minden ezédulák felolYistatván, az itélömester a' minden vallásból három három legtöbb szavakat nyert személyek’ neveit felolvassa, kik közül ha valamellyik választott személy kinyilatkoztatná, hogy ha megerősittetnék is, azon hivatalt fel nem vállalja, ennek helyébe uj szózatolás lesz, ezen újonnan választott mindenesetre a’ 3-dik helyre menyén be.tl Az 1841-beli módosítás imez: „Ha a' választottak' nevei, eriteriumai tisztán kifejezve nem lennének is, de a' körülmények­nél fogva a' személy iránt homály nem lenne, az illy ezédulák fo­gadtassanak el, p. o. ha org.gyüiési tagnak keresztneve nem he­lyesen Íratnék, ellenben a' cathegoria, mellyhez tartozik, tisztán kifejezve lenne: az illy választásnak helyessége kétség alá nem hozható; valamint szintén ha ugyanazon egy névén több ezédu­lákban több szmélyek fordulnának elő, a’ nélkül, hogy kijelentéi­nek, miszerint ifjabb vagy idősb légyen azon személy, ezen ezédulák tétessenek félre, 's ha aztán egy ezédula jöne elő, mellyen az volna : idősb, mindazon ezédulák, mellyeken semmi sem volt feljegyezve, azon egyénnek részére vétessenek jóba, ki­ről az íratott, hogy idősebb; de ha csak egy ezédulán is az volna: ifjabb, akkor bizonytalanságban lévén a’KK. és RR. az iránt, hogy valljon kire értettek azon szózatok, mellyek mellett sem ifjabb sem idősb nem volt, az illy czédnlák fel De vétessenek, és csak azon ezédulák tartassanak meg, mellyekben az idősebb és ifjabb szavak tisztán előjőnek.“ Elnök: Ezek voltak a’ múlt két országgyűlésen meg­állított választási szabályok. Kivánnak-e a’ t. KK. és RR. valamit rajtok változtatni vagy nem! (Felkiáltás: marad­janak.) Fogarasvidék’ köv. általánosan a’kir. előadások­hoz szólván , beszédének rövid kivonata ide megy ki. Az országgyűlés’ elsőbb napjai' egyikén észrevételt teve szóló a’ jegyzőkönyvre, csak írásmódját kívánván változtatni; azt javallá, hogy ezen kifejezés helyett „valahányszor a’ felség’ neve olvastatott, a’ rendek mindannyiszor éljeneztek,“ he­lyesebb lenne ezt tenni: „olvastatván a’ felséges királyi le­irat, a’ rendek felséges fejedelmük iránt viseltető hódoló

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék