Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-01 / 753. szám

ják a' HR. azon levelet, abban sem megrovást, sem szám­vételt nem találnak. Igen jól tudja, hogy a’ BR. joga valakit megróvni. Tudja azt is, hogy itt e’ helyen kell számolni an­nak, ki megbízatásában el nem járt, de tudta azt is, hogy el­nöki joga felszólitni mindenkit, a’ ki hátramaradásban van. Meglehet, hogy a’ többség ellenkezőt határoz, de az ő meg­győződése ez marad. Nem azért elnököl e’ megyében, hogy a’ mit a’ BR. határoznak , az teljesedésbe ne menjen. Azt szem előtt tartani, annak teljesítését kivívni, elnöki köte­lességének tartja. Előtte szentebb nincs, mint a közönség határozata. Becsüli minden egyes státus’ állását, esze’ ágá­ban sincs akárkinek jogain csorbát ejteni; de valamint ezt nem teszi, úgy más részről meggyőződésével összekötött jogának, szent kötelességének tartja felszólitni mindenkit, a’ki hátramarad. Nem teszi ezt úgy, mintha számot kérni akarna, mert ez a’ BR- dolga. A’ hanyag tisztviselőket fel­szólitni az ő joga lévén, úgy hiszi, hogy azon táblabiró, ki valamit magára vállal, ugyanazon cathegonába állott. De ha a’ többség azt mondja, ez nincs helyesen, úgy fog lenni a’ végzés. — Cs. L. A’ mlgos ur’ meggyőződését tiszteli, de abból jogot formáltatni nem enged. A’ gyakorlat is a’ mlságos ur ellen van, mert például ha a’ mlgos ur valamelly küldöttség’ tagjának , vagy elnökének megválasztatik (a’ mint mér választatott is), ha kötelességét nem teljesíti, a’ RR. fogják mlságodat is kötelességére emlékeztetni. Hogyan volna tehát joga a’ mlságos urnak számra venni a’ RR.-et, mikor maga is a’ RR. megrovása alatt áll. — Ezután ismét D. F. ur szólalt fel. Nem szólt volna, úgymond, másodszor, ha a’ magos ura’ megye’ végzéseinek végrehajtását köteles­ségei közé nem számítja, mert hisz’ akkor a’ mlságos ur Zalamegyében executiva protestas volna, ezt pedig talán a’ milgos ur meg sem fogja állitni. — A’ mlgos ur különbséget kiván felállitni a’ megrovás, számotkérés , intés és figyel­meztetés között, ez valóban létez is. Azt mondja továbbá, hogy elnöki joga és kötelessége a’ megye’ végzését teljese­désbe vétetni. Megengedjen miságod , de ezen „teljese­désbe vétetni“ hatalom nélkül igen silány jog és nyomorult kötelesség volna. Maga megismeri, hogy nincs joga számot kérni attól, ki kötelességét nem teljesítette, hogyan fogja tehát a’ végzést végrehajtatni , hogyan fogja a’ hanyagokat inteni, figyelmeztetni, midőn azok neki számadással nem tartoznak ? De van a’ dologban, a’ mi nemcsak sikeretlen fáradság , hanem haszontalan munka is volna­ A’ magos úr csak a’ gyűlésen tudhatta meg, hogy a’ munka nem teljesit­­tetett, ugyanazon gyűlésből megkapták a’ kiküldöttek is a’ a’ felszólítást, mire való volt tehát az elnöki levél, mintegy pondást adni a’ megye’ végzésének. Azt gondolta talán mlgod, az elnöki levél fontosabb lesz azon urak előtt, mint a’ megye’ végzése? — A’ mlgos ur feje a’ tisztviselői kar­nak, ’s mint illyen számadásra vonhatja, ha valamellyik köt­­­telességét nem teljesítette, de ezen joga a’ BR. -re ki nem terjed. Ha ez szokásba jöne, annak tenné ki a’ mlgos ur a’ megyét, hogy legjobb egyéneink nem vállalnának el semmi kiküldetést, pedig ez által a’ közadministrativ bizonyosan többet vesztene, mintha a’ mlgos urnak illyen felszólítási elmaradnak. Szónok kijelenti, hogy őt akár emlékeztetné a’ mlgos ur , akár nem , egy órával sem teljesítné előbb vagy utóbb megbízatását, mint a’ nélkül tette volna. Mond­juk ki tehát jegyzőkönyvileg, hogy a’ BR. magoknak tart­ják fen a’jogot, a’kiküldöttektől számot kérni ’s azokat megvóvni. Mi igen tiszteljük a’ magos ur’ buzgóságát, igen szívesen vesszük , ha tisztviselőinket minden törvényes után kötelességeik’ teljesítésére szolgálja, de a’ RR.-et kí­mélje meg ettől. — H. Gy. A’ RR.-nek nemcsak joguk, ha­nem kötelességük is megmaradni a’ mellett, hogy ez ellen f óvást tesznek jegyzőkönyvükben. A’ magos ur pedig győt­­­zödjék meg , hogy valamint az ő jogait tiszteljük, úgy a’ magunkéból egy parányit sem engedünk. Az előadottak’ értelmében óvás létetett a’ jegyzőkönyvben. Ezekután D. F. ur a’ zalavári apátságnak a’ godviczi­­tóli elválasztására nézve, minthogy eddig az hozatott fel akadályul, hogy a’ godviczi apát a’ zalaváriba is investialva lévén , azt attól éltében elvenni nem lehet, jelenleg pedig a’ godinczi apát meghalálozott; megkéretni indítványozta ő felségét, a’ végett, hogy az újonnan választandó apátnak a’ zalavári apátságba leendő investialását, nehogy ez által az elválasztásnak ismét uj akadály tétessék , elhalasztani ke­gyeskedjék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. — Szabolcs’ levelét pártoltuk, ’s a’ jövő or.gyűlésre sére­lemkép’ felterjesztjük. — A’ mitgos elnök úr’ indítványára, nádor ő fenségének tisztelgő választmány neveztetett olly utasítással, hogy miután nádor ő fensége már egyszer a’me­gyét felszólította, miszerint a’tisztelgéstől álljon el, a’ most kinevezettek, bevárván a’többi megyék’ az érdembeni intéz­kedését, azoknak küldötteivel csatlakozva és csak azon esetre menjenek tisztelkedni, ha ő fensége hajlandó lesz a’ tisztelgést elfogadni. Sokkal inkább tisztelvén a’ megye ő fenségének akaratát, hogy sem annak teljes készséggel ne hódolna. Krasznamegyének levelére végeztetett: ha a jövő­­ országgyűlésig a’ visszakapcsolási törvény végre nem haj­­tatik, utasításul fogjuk adni követeinknek, hogy a’ törvény’ végrehajtását sürgössék. — Jövő közgyűlésünk nov. 9-kén, törvényszékünk ugyanazon hó’ 30-án kezdődnek. — G y, dünk. Kijelentettük, mikint ez intézkedésünk az oka, hogy a­ hazafias indulatoktól buzgóbb ’s kivált iparos kezdeményeinket ügybará­­tilag pártfogoló közönségtől istápolást ’s anyagi elismerést igé­nyeljünk azon iparosaink’ javára, kik iparműkiállitásunkat, nem­zetünk’ ez egyik’s jelenünkben legkorszerűbb dicsőülési alkalmát, műveikkel ékesítek, gazdagiták, ’s jelentőségre emelték, ha nem önmagoknak, erejök’ áldozatos megfeszítésével, netalán kárhozó bajt okoztak terhekül. Megmagyaráztuk azt is, miért kell iparosainknál illy veszélyes megerötetést föltennünk , sőt sokak­­nál legalább, bizonyosnak, valónak tartanunk. A’ mi industriánk­­nak tudniillik még nem gazdag, roppant tőkék képezik alapját, nem pénz az ereje , mellyet majd csak korosabb, fejlettebb álla­potában fog önmaga gyümölcsözni magának további díszletül. In­­dustriánk, most fejletlen korában, többnyire a’ levés’első rebbenésein alig valamivel túl van, önmagából kell táplálkoznia, csak férfiainak szakadatlan munkássága és sebes , biztos kelendő­ség ápolhatják. Azok tehát, kik a’ mindennapi forgalom’ piaczi szükségein felülemelkednek, ’s képességet akarnak tanúsítani arról, hogy kedvező forgalmi viszonyok között mivel szolgál­hatnák remekebbű­l a’ kivánatokat, azok merészen vállalkoztak,’s merényöket csak akkor nem lesz okuk megbánni, ha mit ők hosszasabb időben, feszitettebb szorgalomban ’s a’ műhelyből kivett forgalmi öszvegekben játékra tettenek, azt a’ köz, némileg áldozatra is kész, méltánylás megtéríti. — A’t.ez. közönségnek illy elismerő indulatában bízván , a’ sorsjáték’ némelly nyeremé­nyeinek megrendelésével indítottuk meg lépéseinket. Előlegesen is biztosítani volt szándékunk mindenkit, ki vállalatunkat előse­­géllendi, hogy leszen nyeremény egynéhány, melly megérdemli, hogy érdek’tekintetéből is pártoltassék a’sorsjáték. Azután módot akartunk nyújtani egykét iparosnak, miszerint előleges megren­delés’ következtében olly készítményeket állítson ki, minőket, az eladás’ bizonyossága nélkül, senki sem fogott előállítani. — Így készítetett meg a’ hálóterem, így a’ dohányzóterem , igy , nagy részben a’ fegyvertár. — Mint legutóbbi közleményünkben olvas­hatni, a’ hálóterem, úgy mint kiállítottan szemlélhető volt, noha mi csak 4000 p.ft’ értékét ígértük, 5117 fiba került. — A’ do­hányzóterem, mint megrendeltük, 1000 p.trunkban van. A’ fegy­vertár Kimer és győri Müller József’ műhelyeikből szinte 1000 p. fínyi értékben már öszve van szerkesztve. — Meg vannak továbbá véve: Ernst Frigyesnek fémmel kirakott asztala 350 pengő fton ; Gönczy Mihálynak diszasztala 150 p.ft; Sterbernek 8 napig járó ingás órája 200 p.ft; selyemszövetek 500 p.ft; gyapotszövetek 400 p.ft; Császári asztalosnak tükörasztala 170 p.ft ; ’s még némelly 20 — 30 ftos értékű apróbb czikkelyek. — Ki vannak még jelölve több , öszvesen 6000 p.ftnál magasabb értékű czik­kelyek, de mik csak azon esetre fognak meg is vétetni é s a’ nye­remények közé soroztatni, ha a’ tisztelt közönség sorsjegyeinket nagyobb élénkséggel fogja kelendőkké tenni. — Lesznek pedig sorsjegyeink még a’ jövő hónapban is kaphatók , mert jóllehet úgy gondolkodánk, hogy a’ húzást October’első napjaiban fogjuk eszközölni, mivel mégis többek’ kívánsága az volt, ’s valóban ajánlatosnak is ígérkezik, hogy országosabb közönség’jelenlété­ben történjék a’ húzás, ’s mivel a’ vidéken forgó sorsjegyekért a’ pénz, vagy magok az el nem kelendő jegyek a’ novemberi vásár’ alkalmaival legkönnyebben fognak felhozathatni, ennélfogva úgy határoztuk, hogy a’ folyó évi novemberi pesti vásár’ valamellyik alkalmas napján fog az iparműkiállitási sorsjáték’ húzása megté­tetni. — Addig teh­át legyenek ügybarátink a’ vidékeken szívesek jegyeinket a’ közönségnek ajánlani, a’ beváltandó pénzt koronkint is biztos alkalmakkal fölküldeni, bennünket pedig értesíteni, hogy buzgólkodásuk’eredményéül mennyi öszvegre számíthatunk, miszerint a’ kijelölt nyeremények’ megvétele iránt egész biztos­sággal intézkedhessünk. Az el nem kelt jegyeket a’ vásáros al­kalmakkal várandjuk teljesen, hiány nélkül. Pesten, sept. 23 án 1846. Csanády, jegyző. Jelentés. Az országos venyigeiskolában évenkint tar­tatni szokott szöllőkiállitás ez idén folyó September’ 29-én veszi kezdetét. Kelt Budán, id. Legrády László, szölöigazgató. FRANCZIAORSZÁG. A’ spanyol házassági politica , amellynek ezen reménytelen bonyolodása történt , tovább halad. A’ házassági engedély a’ pápa által, mikép’ előre hirdetve volt , sept. 8-kán csakugyan kiadatott, ’s Mad­ridba és Parisba útnak indíttatott, ’s az utóbbi városba történt megérkeztét már hirdetik az ottani lapok. A’ párisi és londoni kormányok közötti szives egyetér­tést megzavarni fenyeget a’ spanyol kérdés. Azt állítják, hogy midőn az angol kormány, még Peel’ idejében , érte­­sittetett az infánsnő’ férhezmeneteli tervéről Montpensier herczeghez, az angol kormánynak semmi kifogása sem volt az ellen, feltévén, hogy ezen házasság csak akkor fog végrehajtatni, midőn már a’ királynő gyermekekkel lesz megáldva. Ezen feltételt Guizot kezdetben elfogadni látszott, későbben azonban elmellőzte azt. Most egy franczia ellen­zéki lap azt mondja, miszerint a’versenygés az által fog kiegyenlíttetni, hogy, az utrechti béke’ értelmében , az Orleans-ház le fog mondani a’ spanyol trón iránti jogokról. Még ezen esetben is jó házasság fog maradni az infánsnő, mert hozománya , hír szerint, harmincz millió frank lesz. Párisban a’ spanyol trónkövetelő’ megszabadulásának hire nagy hatást szült, de inkább csak a’ börzén és a­ kö­zönségben, mint a’ kormányi körökben is ; sőt vannak, kik azt állítják , hogy a’ spanyol trónkövetelő a’ franczia kor­mány’ tudtával, megegyezésével, segítségével szökött el, hogy ekképp az izgalmas és mozgalmas Spanyolország ismét megsim­uljon, ’s a’félelem miatt progressisták és moderá­lok egyesüljenek, ’s megszűnjék a’ francziák elleni kifa­­kadás. Montemolin gróf olly szigorú felvigyázata alatt volt a franczia kormánynak , hogy az elszökés nem volna hi­hető, ha segítve nem lett volna. Midőn ezen szökés’ hire Párisban érkezett , egypár óra múlva a’ belü­gyminister, a’­­ főrendörfönök , nyugodtan a’ távol fekvő Girondeba utazott egy hónapi szabadságidőre Montemolin gróf nem a’ pyrenei hegyek felé,, indult, hanem valamelly , tengerparti városba , hogy onnan vizen Catalóniában szálljon ki Spanyolországban. Némellyek tarta­nak tőle, hogy az ottani parancsnok, a’ kegyetlenségeiről és rövid utó eljárásairól ismeretes Breton, a’ trónkövetelőt, ha kezeibe kapja,spanyol módra rövid utón agyon találja lövetni. Montemolin gróf úgy szabadult meg Bourgesból, hogy sétalovaglása közben szokás szerint szertekalandozott sebesvágtatva a’ mezőn; a’ lovas rendőrök , kik kí­séretére meg voltak bizva, ehhez már hozzá voltak szokva , ’s ennélfogva csak távolról kisérték, várva, hogy visszajöjön; a’ megmenekült trónkövetelő azonban ez alkalommal nem jött vissza , ’s azon személy , kit a’ lovasrendőrök távolról a’ lóról leszállani ’s kocsiba ülni láttak , ’s kit ezen kocsiban a’ városba gyanútlanul visszakísértek , nem Montemolin gróf volt, kinek ők vél­ték. Loir és Cher­ departement’ ispánja, értesülvén Monte­molin gróf’ és Cabrera’ megmeneküléséről, azonnal körle­velet bocsátott ki a’ községek’ elöljáróihoz a’ két megme­nekült személyes leírásával: Károly, Lajos, Mária herczeg, spanyol infans, Montemolin gróf, mondatik ebben, 28 éves, termete egy méh­e és hatvanöt centimétre , haja és szemölde fekete, homloka keskeny és domború, szemei barnák , orra nagy és hosszú ’s kissé félreáll, szája középszerű , szakálla fekete , álla kerek , képe to­­jásdad , a rezszine barna. Különös jegyek. Felső ajaka és fogai kissé előreállanak , mi , beszéd köz­ben , igen feltűnik , könnyűséggel beszél francziául , de határozott idegen kiejtéssel; térdei befele vannak görbülve , mi , járás közben , igen észrevehető ; igen egyenesen tartja magát, ’s balszeme’ golyója forogni szo­kott , mi által gyakran szemének egész fehére kilátszik ; kalapját jobboldalra és szemeire nyomva hordja.— Ramon Cabrera 38 éves, termete egy métre, hatvanhárom centi­métre , haja és szemölde fekete, homloka rendes, szemei szürke- barnák , középszerű , szája kissé nagy, szakálla fekete ’s kissé tömött, álla kerek , képe tojásdad, a rez­szine barna. Különös jegyek. Szemöldei tömöttek ’s össze vannak nőve, homlokán egy kis sebhely látszik a’ belszem felett, löcslába, ’s egyikről a’ másikra billegteti magát, és soha sem néz szemeibe annak, kivel beszél.“ — Ezen személyes leírásból annyi legalább kitetszik, hogy egyik sem Adonis. Legújabban azon hir volt Párisban, hogy a’ két menekvő szerencsésen megérkezett Londonba.Mind e’mellett azonban nem igen lehet tartani, hogy a’ polgárháború Spa­nyolországban ismét kiüssön, mert az absolutismus már ide­jét múlta a’ spanyol földön, ’s Montemolin gróf igen jól fogja tenni, ha vigyáz, hogy valamelly spanyol tartományi pa­rancsnoknak , például a’ kegyetlenségéről híres barcelónai parancsnoknak , Breton tábornoknak hatalmába ne jusson, mert ez, könnyen megtörténhetik, spanyolosan, rövid utón agyon találja lövetni. Hogy azonban Montemolin gróf csak­ugyan polgárháborút akar kezdeni, azt kétségtelenné teszi kibocsátott szózata, mellyet múlt számunkban közlénk, melly­­ben ugyan igen engesztelőleg igyekszik beszélni, ’s még ahhoz is nyit kilátást, hogy végre alkotmányt adna , ezen ígéret azonban természetesen kissé határozatlanul létetik. ANGLIA. Az angol aristocratia’ czimeivel ellátott saját­ságos példány halt meg közelebb: Athol herczeg, ki ezen­kívül egyszersmind kétszer marquis, ötször earl (gróf), hatszor viscount és kétszer báró volt. Az angol lapok számos szomorú híreket közölnek Iz­­landból a’növekedő ínségről, összecsoportozásokról és nép­­gyűlésekröl,mellyek a’ csapás’ enyhítése’ ügyében tartatnak. Az ínség olly nagy, hogy a’ Times általános néplázadás­tól tart, ha a’ népnek kenyér vagy munka nem adatik. Már eddig is számos összecsoportozások történtek a’ munkások és földművesek között, kik a’ gabona’ elküldését akadályo­­zák a’ vásárokra , vagy pedig napibérek’ fölebbemelését követelék, avagy közmunkákban kívántak részt venni. Li­­merickben valami 400 főből álló csapat vonult el a’ hatósági hivatalnokok’ lakása előtt, ’s minden biztatásra azzal felelt: Nem akarunk éhezni! — és csak nehezen lehetett az erősza­kos tömeges felkelést megakadályozni. Végre aztán ráen­­gedék magokat a’ munkások bírálni még egy napig dolgozni. E’ közben O’Connell falusi jószágából egy levelet bocsátott ki, mellyben a’ népnek közmunkákra leendő alkalmazását sürgeti, és a’ parlamentet minél hamarább összehivatni kí­vánja ; levele’ végén azonban mindenkit int, hogy a’ létező törvények’ hiányait, a’ nép’ fölingerlése végett, ne takar­gassák fel, ’s legjobb lesz a’ létező , habár hiányos törvé­nyekkel is azon igyekezni, hogy , mennyire lehet, a’ nép’ sorsán segíttessék. A’ Times , melly kezdetben megnyugodott a’ Montpen­sier herczeg’ vőlegénységében , lassan kint ellenségévé lön annak, és most már valóságos dühösséggel beszél ellene. Jelenleg az egész angol sajtóban egyedül a’ Standard védi Montpensier herczeget. SPANYOLORSZÁG: A’ senatus tömegben megjelent a’ királynőnél, válaszfelirata’ áthatásakor örömét fejezni ki a’ kettős házasságon A’ congressus is, mikép’ Spanyolor­szágban a’ követkamarát nevezik, hasonló szellemű válasz­felirati javaslatot kapott bizottmányától tárgyalás végett, ’s nincs is benne kétség, hogy el is fogja azt fogadni. A’ cortesek’ első üléséről, mellyben a’ kormány által a’ kettős házassági terv előterjesztetett, megjegyzik, hogy a’ tagok tisztelő hallgatással vették ugyan, de a’ karzatok­ról legkisebb tetszés sem hallatszott. Orense felkelt, és kérdezte , ha valljon az infánsnő’ összekelése Montpensier herczeggel azonnal meg fog- e történni, a’ királynőjével egy Vegyes fel*felkétegesen EPERJES. Szilvágyi József, kitűnő Ügyes­ségű és most Párisban tartózkodó nyelvtudóst, a’ helybeli evang. collegium a’ magyar­ irodalom’ ’s a’ franczia és angol nyelv’ nyilvános rendes tanítójának választá ’s hivá meg sept. 8-iki gyűléséből. (Az iparműkiállitási sorsjáték iránt.) Kijelen­tettük, mikin­t az iparműkiállítási czikkekből sorsjátékot rendezen­ 221

Next