Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-18 / 763. szám
tiak felségi jogai, megkívánja szónok , hogy a KK és RR. is egyenesen mondják ki, mikint a’ kormánynak ezen haloga- s tája a’ megerősítések körül, törvénysértés; és kérjék meg, hogy a* kormány illy stratagemával ne éljen. És pedig ezt, mint elöbocsátó szónok, azon hangon, melly egy törvényhozó testülethez, a’ törvényhozás’ egyik feléhez illik, mellyről szintúgy lehetne sőt kellene mondani: felséges testület, a’ hogyan mondjuk fejedelmünknek: felséges fejedelem. A’ fejedelemnek épen úgy kötelessége a nép jogait oltalmazni, mint magának a’ népnek. Kolozsmegye indítványán kívül gr. T. D. hozzáadását is pártolja. Krasznám e. köv. Kolozsm. indítványát a feliratjavaslat’ pontjai és elvei iránt egybekapcsoltatni kívánja gr. T . hozzáadásával. Igen is — úgymond — legyenek az alaperősségek törvényből merítve, szóljanak maguk a megsebbedt törvények; de hozassanak fel politikai okok is, mondassák ki, különösen a’ megerősítések’ elhalasztását illetőleg, mennyire van ezáltal a’ törvénynek czélja" eltévesztve, mennyire hiusul meg a’ KK. és Rt. törvényhozási joga. A’ törvény azért lévén alkotva , hogy ő felsége az igazság’ kiszolgáltatására felállított hivatalokat betöltse, minél tovább halasztatik ezen betöltés , annál tovább esik a’ törvény’ czélja; különben is a’ fenforgó itélőmesteri állomásnál mind háromnak külön és annyi teendője van, hogy azt kettőnek vagy tán épen egynek vinni majdnem lehetetlen. Háromszék’ c. köv. minden oldalról megegyezést lát a’ felirat’ elveire és az abban említendő sérelmekre nézve, csak a’ kifejezéseket illetőleg vesz észre némi különbséget. Azonban szónak hiszi, hogy a’ RR. és RR. mint mindig , úgy ez alkalommal is eltalálandják feliratukban a’ kellő hangulatot; a’ további vitát szükségtelennek tartja. (Helyes.) Egy gr. kir. hiv. Kolozsm. indítványát — úgymond — mindnyájan pártolták. Gr. T. D. kissé ugyan kemény kifejezésü hozzáadását is , úgy, mikint azt Fogarasvidék’e. köv. lágyította, miszerint t. i. kérnök ő felségét, hogy a’ törvény’ megtartása lévén a’ fejed, és nép közötti bizalom’ alapja, sőt a’ törvény’ megtartása már magában érdekében állván kormánynak úgy, mint nemzetnek, elfogadhatjuk. A’ kolozsmegyei szótár mellett szavaz. Küküllő’ m. k. kijelenti, mikint a’választások melletti felirat’ elveit Kolozsm. által előadott okokból ugyan pártolja, mindazáltal utasítása’18 pontja’ nyomán a’választást bevégzettnek nem tekintheti mindaddig, mig a’ leopoldi hitlevél’ 78. pontja’ értelmében ország’ generálisa is nem választatik. Kéri tehát a’ KK. és RR. küldői’ nevében, hogy ezen hivalra is a’ választást megtevén, az ő felségéhez megerősítés végett felterjesztessék. Egyszersmind felhívja a’ KK. és RR-ket, hogy a’ nemességnek fegyverben való gyakorolhatása’ életbeléptetése iránt is méltóztassanak czélszerű módokról gondoskodni. Elnök önmaga. Erről tanácskozhatnak a’ KK. és RR., ha egyszer a’ szőnyegen levő kérdésen túl vagyunk. Többen kivánnak ugyan még szólani, de megmaradhatnak a’ KK. és RR. Kolozsm. indítványa mellett, gr. T. D kívánságának a’ fogarasvidéki módosítás’ értelmébeni hozzáadásával , miszerint t. i. kifejezendik a’ feliratban, hogy a’ törvények’ szigorú megtartása az, mi a’ kormánynak és országnak egyiránt érdekében van, ez lévén különben is a’ kormány és nemzet közötti bizodalomnak alapja. (Minden oldalról: elfogadjuk.) Tordam. k. és Küküllőm. másik követe külön, de csaknem egy szellemű előadásban, előterjesztik miszerint a’ KK. és RR ezen állomásra választásukat 1837- ben is megtették, de arra fensőbb megerősítés nem érkezett. 1840. ez ellen óvást tettek, ’s a’ dolog a’ nemzeti katonaság’ kérdésének tárgyalására utasittatott; ennek nyomán tehát megkérendőnek vélik ő felségét, hogy a’ generalis választásra, melly mellett tiszta törvényen kívül igen fontos politicai okok szólnak, a’ nemzetnek utat nyitni méltóztassék. Második szónok annak idejében indítványt teend, miszerint a’ nemzeti katonaság’ állítása tárgyalás alá jőjön. Elnök korm. e’ nézeteket akkor látja elmondandóknak. M a r o s sz é k’ e k, nem azt látja ’s épen politicai okoknál fogva, szomoritónak, hogy generálisa, hanem azt, hogy egyáltalán katonája nincs a' nemzetnek. Egy gr. kir. hv. Malboroughról írják — úgymond — hogy ő, ki fiatalabb korában sok ütközeteket nyert meg, vénségére katonásdit játszott. Szóló gr. is attól tart, hogyha a’ fenforgó tárgyban a’ KK.és RR. igen messze mennek, könnyen azzal vádoltathatnának, hogy miután többé nem katonák, katonásdit játszanak. A’ BR. a’ közelebbről felküldött feliratban kifejtették, miszerint kötelességüknek tartják minden ürességben levő országos hivatalokat megválasztani. Az ország-generálisi hivatal ürességben van, ’s ha ezt megválasztani nem akarják, okát kell adniok, miért teszik azt. 1837-ben a’ rendek választották ország’ generálisát , de ő felsége által megerősítés nem történt, ’s ez sérelmes volt; szükség tehát — folytatja szóló — most valami ollyat tenni, mi a’ nélkül, hogy a B RR. valamelly eredménytelen és csupa külső formaságot magában foglaló ténybe elegyedjenek, az ország’jogát fentartsa. Szóló gróf ezt leginkább az által gondolná elérhetni, ha kifejeznék, miszerint az ürességben levő ország-generálisságra nézve fentartják jogukat, miszerint azt, mihelyt szükségesnek látandjék, azonnal megválasszák. Szónok ezt helyesebbnek tartja, mint a’ mit Tordamegye’ érdemes követe indítványozott. Ugyanis ő felségétől kérni, miszerint a’ választásra a’ KK. és RRnek módot nyújtson, szükségtelen, ez joguknak könnyen gyöngitésére szolgálhatna; a’ RR. és RR 263 - nek a’ jogot és módot a’ törvényt.megadta, ezt hát senkitőlkérniök nem szükség. Szóló gr. ugyan teljesen jótállani nem merne , de mint emlékszik, a’ RR. 1837-ben, midőn ő felsége a’megválasztott ország-generalisi hivatalra senkit nem nevezett ki, az általa tett indítványhoz hasonló értelmű kifejezéssel éltek , mit most is alkalmazhatónak vélne, annyival inkább, mivel ez mind jogukat fentartaná, mind pedig talán nevetségre okot nem nyújtana. Felsö-Fejérm. e. k. A’generalis-választásra nézve a’ múlt országgyűlési határozatot felolvasván , annak jelen alkalomra is elfogadását a’ KK. és RRnek ajánlja. Az előbb nyilatkozott gr. kir. hiv. czélszerűbbnek vélné, mit maga javaslótt. Egyébiránt tegyenek a’ RK és RR. a’ mit jobbnak látnak. Fogarasvidék’ c. köv. Gr- T. D. indítványát e’ tárgyra nézve szorül szóra elfogadni annyival jobbnak látja, mivelhogy jelenleg — mint volt 1841-ben — idevonatkozólag a’ RK. és RR nek sérelme nincs. Állana pedig ez, ha jól fogta fel szónok, mintegy illyformán: az ország’ generálisára nézve törvényes jogukkal midőn szükségesnek látják , a’ törvények’ értelmében élhessenek. (Közhelyeslés. Mindnyájan elfogadjuk.) (Folyt. köv.évemről leendő czimelését, illetőleg nevem alatt adathatását helybe hagynám. Valamint az ország’ bármelly néposztályának vagy a pesti izraelita községnek őszinte örömérzése és mind nádori hivataloskodásom’ egész ideje alatt mindenkor, mind jelenleg is tanúsított szives hajlandósága már magában igen kedves volt előttem ; nevelte azonban ennek becsét méginkább az, hogy ezen, a’közhasznú intézetek’ létrehozásánál készségben soha el nem maradt testület, ezúttal ismét egyrészről a’ közjólét’ emelésére annyira szükséges ipar, másrészről a’ nemzeti nyelv és irodalom iránti részvevőjének adta újabb jeles tanúságát. — Legnagyobb készséggel fogadván tehát hozzám intézett mint két rendbeli kérelmét, ezennel felszólítom a városi nemes tanácsot , hogy mind jelen nyilatkozatomról, mind az irántam mutatott figyelmen való különös tetszésemről azon izraelita községet értesítse.4. Budán, septemb. 30-án 1846. — József m. p. nádorispán. Isten éltesse a' magyarnak ősz nádorát, ’s köszönet részünkről az izraelita közönségnek hazafias eljárásáért! kta lemétyeiÉL* Az iparmű kiállítási dij bírálatok’ eredménye. (Folytatás.) Dicsérő oklevelet nyertek: 1) Hertsch és társa, gyapotkelmegyárnokok Pesten; 2) Stanzel Imre’ finom gyapjuk elmegyára Nagyszombatban ; 3) Hummel, selyemgyárnok Szeniczen, Nyitra megyében; 4) Trajtler és Sándory, posztósok Beszterczebányán; 5) A’ Jászkun kerületek’ dolgozóháza ; 6) Steinhoffer, fehér takács Pozsonyban; 7) Horváth Ferencz, m. szabó Pesten ; 8) Lezsimirszky Manó, szabó Pesten; 9) Singer József, szabó Pesten; 10) Kajdán Miklós, gombkötő Pesten; 11) Grosz Mihály, borított gombgyámok Pesten; 12) Füzy Lajos, szűrszabó Miskolczon ; 13) Malatinszky Sámuel, szűrszabó Miskolczon; 14) A’ debreczeni gubacsapó czéh; 15) Heim Leopold, nyers selyemgyárnok Verseczen; 16) Lobe Károly, nyers selyemgyárnok Pozsegában; 17) Bezerédy István, Hidján; 18) A’ tolnamegyei szederegylet; 19) Goth Gábor, heves megyei selymészeti felügyelő; 20) Kostyelik Mih. és 21) Kostyelik Andr., kordoványosok Fejérvárott; 22) Sonnauer, czipész Pesten; 23) Pór László, m. csizmadia Pesten; 24) Skorda József, m. csizmadia Szeniczen; 25) Gosch Ágoston, nyerges Pesten; 26) Kovách Miklós, nyerges Rimaszombaton; 27) Kis Miklós, nyerges Tiszafüreden; 28) Vladár György, kertyűgyára Pesten ; 29) Jungbauer Mihály, szűcs Pesten ; 30) Czuszky, lámpabél és mézgaműkészítő Budán; 31) Pozdets József, kovács Gerencséren, Nagyszombat mellett, fúvókert; 32) Rudolf Antal, sinnersdorfi hámoros kovács; 33) Weissenau J. és Kleiner J. szerkovácsok Pesten ; 34) Mészáros János, Kovács N. Czenken ekéért; 35) Knefel Alajos, műszerész Pesten ; 26) Révész György, Kiskunhalasról lakatos; 37) Schindler György, bádogos Pozsonyból; 38) Markhot Miklós, bádogos Pozsonyból; 39) Franke Vilmos, tűműves Nagyváradon ; 40) Rétsig Károly, pakfonyműves Pesten ; 41) Gall András, bronzmüves Budán ; 42) Stojka M. és fia, bronzmüvesek Pesten; 43) Steibl József, sarkantyus Pesten; 44) A’ beéli üveggyár; 45 Turnusz József, üveges; 46) A’murányi köedénygyár; 47) Id. Prohaszka Ferencz, fazekas Pesten; 48) Ifj. Hónig Mihály, cserép-pipaműves Selmczen ; 49) Eggenberg, vegyszergyárnok Temesváron ; 50) Riedl, vegyszergyárnok Eszéken; 51) Mosch és Boscovitz’ illatgyáruk Pesten; 52) Amtmann’ gyufagyára Pesten; 53) Dálnoky, szappanos Miskolczon; 54) Finy Lénárd, liqueurgyárnok Nagyváradon; 55) Deutsch Móricz, szobafestő, mint a’ lángrontó’ föltalálója; 56) Scholtz Vilmos, borkafinomító Pesten; 57) Reisinger, asztalos Pesten; 58) Hrabje Márton, asztalos Pesten; 59) Neuhold István, asztalos Budán 60) Halliszius, asztalos Pesten; 61) Lindenschmied Mihály, asztalos Pesten; 62) Schön Domonkos és fia, furnirmetszők Pesten; 63) Zimmermann Henrik, kosárkötő Pesten; 64) Förster Lörincz, kárpitos Pozsonyban; 65) Zieher Ede, csepinmöves Pesten; 66) Kattausch, esztergályos Pesten; 67) Ehrenhoffer, esztergályos Pozsonyban; 68) Jelenka Ferencz, Jésűs Pesten; 69) Komornyik Ferdinand, orgonász Pesten; 70) Paczak Ferdinand, hangszerész Pesten; 71) Giersl Alajos, ezüstműves Pesten; 72) Bicsovszky Károly, diszborműves Pesten; 73) Hollósy Lajos, könyvkötő Nagyváradon; 74) Eibenschütz Matilda leánynevelő intézete Pesten ; 75) Csaforti Tóth Teréz’ leánynövelő intézete Pesten; 76) Vásárhelyi Nagy Aloysia, okleveles nevelőnő Pesten, a’ beállított csipkéért. A’ szinte általa kiállított fehérített lenmutatványok,mint kísérlet,bírálat alá nem vétethettek ; 77) A’ pestvárosi dolgozóház igazgatósága; 78) Wirkardt Franciska, fehérvarrónő Pesten; 79) Wehrié, harisnyatakács Pesten; 80) Gradet Ferencz, paplanos Pesten; 81) Wrchowszky Erzsébet, pitletakács Szakolczán. (Vége köv.) A’ pesti izraelita közönség’ hazafias alapítványai. A’ fenséges nádor múlt hó’ 30-án az itt következő felszólítást intézte sz. kir. Pestvárosa’ tanácsához: „Nemes városi tanács! A’ pestvárosi izraelita közönség nádori hivataloskodásom’ közeledő félszázadának emlékére 4000 pft tőkét magára vállalt, adósságkép a’ végre alapítván, hogy annak 200 pstot tevő évenkinti ötös kamatjából a’ közelebb felállított ipariskolának a 3 évi tanidőt bevégzett két ifja, minden valláskülönbség nélkül, egyik ugyan az ipar, a másik a’ gazdasági osztályban jelenleg az én, jövendőre pedig családom’ idősbbikeinek kijelölése szerint, mindegyik 100—100 pftot nyerjen gyakorlati életbe kilépésével segélypénzül; ezenkívül az általa megvásárlott Luczenbacher féle pénzgyüjteményt azon alkalommal a’ magyar academiának ajándékozni szándékozván, elöljárósága által hozzám intézett folyamodványban azon kérelmét nyilvánító, hogy mind a fettirt alapítványnak, mind ezen pénzgyüjteménynek ne m*e£jr&ui». FRANCZIAORSZÁG. Normanby lord angol követ oct. 5-én a’ külügyministeri lakban volt Párisban , hol Guizot neki a’franczia kormány’ feleletét olvasta fel, az angol kormány’ előterjesztésére, a’ spanyol házasságok' ügyében , ’s egyszersmind szokás szerint annak egy másolata is adatott át az angol követnek. A’ franczia válasz’ hangja, miképp az angol előterjesztésé is volt, általában barátságos és mérséklett, de azért nem kevésbbé határozott. Fog-e erre az angol kormány ismét felelni, nem tudhatni, egyébiránt eddig már a’ kettős házasságnak meg kellett történni. Másnap azaz oct. 6-án ülte meg Lajos Fülöp születése’ napját, ’s ekkor (szül. 1773.) 74-ik évébe lépett. Soha sem volt még, mondják, a’Lajos Fülöp’ képe derültebb mint ez alkalommal. Valamennyi unokája, fia és leánya jelen volt, egyedül a’ Spanyolországba vőlegénynek ment Montpensier és kisérő testvérét Aumale herczeget véve ki. ANGLIA. Az izlandi hírek folyvást mindig olly nyugtalanítók Angliára nézve , mikép’ Francziaország csak kívánhatja. Már az első vér folyt az egyenetlenkedésben, és tartani lehet tőle, hogy ez nem volt az utósó is. A’ föld népe és munkások nagyon fenyegető alakot öltének fel. Egypár földesúr, lord Stuart Decis és lord Shannon , megtárpadtatott, kik közszeretet’ tárgyai valának, ’s kikről mindenki azt mondá , hogy Izland’ legjobb földbirtokosai közé tartoznak. Lord Shannon az éhes földnépének egy csoportja által épen azon nap szidalmaztatott és fenyegettetett, midőn 100 font sterling értékű húst és kenyeret küldött kiosztatni. Ezen tényekből meglehetős világosan látszik, hogy az izlandi szegények nem igen tesznek különbséget a’jó és szívtelen földesurak között, ’s hogy azok mindnyájan egyaránt veszélyezve vannak. Ez azonban igen természetes , mert általában minden földesur csak „szász“ az izlandi nép előtt, ’s azok iránt megvan benne a’régi gyűlölség. Nem lehet előre kiszámítani, hova fog ezen ínség vezetni, ha a’ földbirtokosak valahogy nem segitnek rajta, ’s a’ szegénységnek csak az éhhalál avagy puskagolyó között marad választása. A’ kormány eddig legalább még úgyszólván csak szép szavakkal segített. Alkalmat nyújtott a’ földbirtokosoknak uj adósságokat csinálni, hogy közmunkákat eszközöljenek. Ez által a’ földbirtokosok és nép tulajdonképen végre is újólag csak magokra vannak hagyja. A’ kormány csak megmutatta a’ népnek az utat, merre kell mennie, ’s az utat, hol kell kopogtatnia. ’S a’ nép valósággal kopog is már és pedig türelmetlenül. Lehet ezen csodálkozni? A’kormány annyira vitte a’gondatlanságot, hogy ő maga a’ közmunkáknak semmi rendszerét sem adta elő , ’s mindent az egyesekre hagyott, és bíróit, ’s ezek nem tudják, mit csináltassanak, ’s minden haszon nélkül köveket töretnek ’stb.a’ néppel, nehogy épen a’ minden munka nélküli alamizsnaosztás’ elvét léptessék életbe. ’S ennek daczára a’ Times mégis büszkén felkiált: A’ státus megtette a’ magáét, tegyék meg most az izlandiak is a’ magokét! Ponsonby viscou, a’ bécsi új angol követ, közelebb már elindult hivatali helyére. Daily News szerint a’ kormány már annyi élelmiszert szállíttatott Izlandba, hogy annak elegendőnek kell lenni a’ jövő aratásig , ’s ezekért több lap azon véleményhez hajlik, hogy az izlandi izgalmat az ínség iránt titkos izgatók okozzák, kik az ínséget sokkal nagyobbnak mondják lenni, mint a’ minő az valósággal. NÉMETORSZÁG: A’ börtönreform’ barátainak Frankfurt szabad városban tartott gyűlése befejeztetvén, a’ határozatok vagy is inkább megállapodások most már hivatalos alakban is megjelentek. Első pont. A’ magányrendszernek ollyképen fognak a’ vizsgálat alatt levő foglyok alávettetni , hogy sem egymás között, sem más foglyokkal ne lehessen közlekedésük, kivévén, ha a’ foglyok’ kérésére maga a’ vizsgálattal megbízott törvényszéki személy, a’ törvény által meghatározott korlátok között, helyét látja bizonyos közlekedést megengedni. Második pont. A’ magányrendszer általában minden elitélt rabra kiterjesztetik, minden szigorúságával és szeliditésével, mellyeket a’ bűn és ítélet ’s a’ rab’ egyénisége és magaviselete feltételeznek ; ennélfogva minden rabot hasznos munkával kell foglalatoskodtatni, mindennap’ szabad levegőre kell bocsátani, vallási, erkölcsi, iskolai oktatásban, isteni tiszteletben kell részeltetni; a’ vallásabeli lelkésznek,börtönfelügyelőnek, orvosnak, felügjlő bizottmányi tagnak kell meglátogatni, a*