Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-20 / 764. szám

azt tartja, hogy miután a’honvédéi«­ rendszer, az 1774- dik évi 3-ik t.cz. ezen szavai: ut regna et provinciae, tam hedie ab augustissiroa Sua Caes. Reg. Majestate possessae, quam in futuruna quoque opitulante Deo Ditioni suae acces­­surae, ad mutuam et reciprocam defensionem, majoremque cum dignitate , et inde secuturo terrore h­o­­stium , securitatem in omne aevum nexa indissolubili con­­lescere et cohaetere valeant, atque possint; és az 1791-ki 6-ik t.cz. következő szavait: „indivisibili, ac inseparabili cum omnibus Regnis et provinciis quoad simultaneam dun­­taxat possessionem et mutuam defensionem unionis nexi, juxta pragmaticam sanctionem in conformitate art. 3-ii anni 1744. permanente“ nyomán és az idők’ körülményeinél fogva , az 1811-ki RR.’ vallomása szerint is , a’ régitől na­gyon különböző alakot öltött magára — elkerülhetlenné vált, miszerint az orsz. hadvezéri hivatal’ visszaállítására intézett minden lépések az említett körülményekrei tekin­tettel tétessenek. De továbbá szükségesnek látja szóló azt is , hogy mielőtt nem puszta czimnek — a’ mi egyébiránt gyakorlati eredményekre törekvő törvényhozás’ méltóságá­val aligha egyeztethető — hanem valódi jognak életbelép­tetése, visszaállítása czéloztatik, hazánk’ szorult pénzügyi állására figyelmet fordítsunk, és midőn akár régi akár új intézetek’ felállításával foglalkozunk, azon kérdést is, hogy mibe fog kerülni, merőben ne mellőzzük­ Mivel tehát az orsz. hadvezéri hivataltól , különválva a’ nemesi felkelés’ tárgyától, mellyre nézve az 1792-beli rendek május’13- kán kelt feliratukban ekkép’ nyilatkoztak: „nos quoque ra­­tione hujus officii generalatus cum legali nobilium militandi obligatione connexi, juri inhaerere sustinemus,“ sikeresen határozatot hozni, szóló’ vélekedése szerint, nem lehet. És miután szónokot véleményében még az 1792—ki rendelt’ 19 ik ülésében hozott határozatának ezen szavai is: „erre nézve a’ hadi dolgokra rendelt systematica deputationak egyik tárgya lesz az erdélyi hadak’ generálisának hivatala­ helyreállítása iránt maga vélekedését megtenni,“ megerősí­tik, melly nézet a’múlt országgyűlésen is kimondatott, midőn az akkori 11-ik ülésben azon kívánság jelentetett ki, hogy mikor a’ katonaság’ ügye jövend szőnyegre, akkor ezen hivatalnak helyreállítása is hozassék határozatba; mindezeknél fogva oda járul szóló’ véleménye, miszerint e’ tárgy nem most, hanem vagy az 1837-ki generalis­ válasz­­tásra érkezendő kir. válaszszal; vagy pedig a’ katonaság’ általános ügyével kapcsolatban vétessék fel. (Valamennyi követtársaitól pártolt beszédét szónok jegyzőkönyvbe igtat­­tatni köré.) Egy kir. tb. volna ugyan gr. T. D. indítványára ne­hány szava; mindazáltal rövidség’ okáért csak annyit kíván megjegyezni, miszerint e’joga a’ KK. és RRnek alapul a’ Leop. hitlevél’ 7, 8-ik pontján ; a’ választási modort e’ te­kintetben is kiszabja az 179­1-beli 20. tcz., mihez képest szónok tiszta vizet kívánván tölteni, smint említett gr.­ama’ kifejezése helyett „mikor szükségesnek látják“ a’ feliratba azt kívánja tétetni, hogy a’ KKr. és RR. az orsz. hadvezéri választásra nézve az 1791-beli 20. t.cz. értelmét kíván­ják követni. (A’ követek felállnak, gróf T. D. véleményét pártolva ) Az előbbi k. th. bővebben akarja magát kimagyaráz­ni, újból idézi a’ törvényt. A’ többször név. gr. kir. h­i­v. nincs ellenére a' törvény’ idézésének, de az mindenesetre máskép’ magya­rázná. Elnök korm. Abba nem elegyedünk. Az előbbi kir. hív. még sem látja szükségesnek, egyik vagy másik törvény’ említésébe ereszkedni, és pedig azért, nehogy annak netalán balmagyarázása a’dolognak ártalmára legyen. Belsőszolnok’ követe. Elébb szólott kir. tábla— biró ur tiszta vizet kívánt (úgymond) tölteni, szónok tiszta bort tölt hozzá , ’s ezért, hogy elég tisztán beszéljen, kí­vánja , miszerint a’ mi fölösleges , kihagyassék. Itt specia­lis törvény’ idézésére szükség nincs, az csak bonyolodást szülhetne. Midőn pótol valamit, szereti, hogy nyerjen általa az ügy. Mellőzni kíván olly járulékot, melly a’ KR. határo­zatát megsemmisíthetné. (Helyes.) Krasznamegyen e. k. nem tartozik — úgymond — azokhoz, kik határozatot határozattal szoktak kiütni; de annál kevésbbé azok közé, kik, tán politicai nézetekből, tán gyengeségek’ érzetéből, sarkalatos ösjogokat háttérbe szo­­rittatni, ’s igy lassú vonsglással kihalni engednek. A’törvény’ éltető tápláléka, sőt valódi élete , szónok szerint, a’gya­korlat,’s ha ez tőle elvonatik,bele többé életet semmi óvás, semmi jogfentartás nem fog idézhetni. Az 1841-ki orszá­gos Rendek ezt a’ hibát követték el, midőn országos had­vezér-választási jogukkal élni nem kívánva, azt élettelen óvással hitték fentarthatni. 1837-ben betölteni kívánta az akkori törvényhozás e’ nagy érdekű hivatali állomást is , ’s hogy ez erősítést nem nyert, annak nem oka­ ’S kérdi már most szónok , változtak-e ez időtől fogva 1841-ig vagy épen mostanig az akkori nézetek’ okai és fontossága ? állott-e azóta hazai dolgaink’ folyamában valami új elő , miszerint ez állomásra a’ KK. és RR-nek választásukat most megtenniök ne kellessék , ’s csak óvással halasztgassák jövendőre ? szónok azt hiszi, nem. ’S valóban fájdalom teli el szónok’ keblét, valahányszor a’RK és RRket, törvényeik­kel­ élés helyett, az óvás és jogfentartás’ árnyékába vonulni látja, mert ez mindenkor csak öngyengeségekre mutat. A’ törvény’ fentartása iránt, folytatja szónok, nem szabad a’ hazafinak csüggedni, nem visszarettenni, annak teljesítése esküparancsolta kötelessége mindenkinek ’s különösen az ország’ törvényhozóinak. Szóló, bár sajnálattal látja magát a’ többség által óhajtásától elültetni, habár egyedül állana is, meddig szerencséje­ van Krasznamegye’ részéről Erdély’ törvényhozói közt helyet foglalni, hazafiai kötelessége’ legszentebbikének tartandja, Erdély’ minden háttérbe szorí­tott üdvös jogai, vagy megsebkedt törvényei mellett szavát emelni, azt orvosolni ’s életbehozni igyekezni. A’ válasz­tásra szavaz, ’s beszédét jegyzőkönyvbe igtattatni kéri. Háromszék’ e. k. Ujegyházszék’ követe által elő­terjesztette nézetek’ ellenében , a’ nyilatkozó többséget pártolja. (Többen ismételve felállnak, gróf T. D. előadását pár­tolván.) A’ fönebbi kir. t.biró nem szólana,*—úgymond — ha nézetét gyanúsítva nem tapasztalná. Szóló, véleményét simplifi­álni akarván , előbb csak általánosan a’ törvény’ szavaira hivatkozott. Most azonban felhiva érzi magát a’ törvényt szorul szóra felolvasni , reagélvén , hogy az a’ dolgot tökéletes tisztaságba fogja állítani. (Olvassa a’ 1791- beli 20­­ czikket.) Ezen törvény a’ választásra nézve mind ő felsége’ jogát világosan meghatározza , mind pedig a’ KK. és RR.két kétségbe nem hozza, sőt kötelezi ő felségét is arra, hogy a’ választásban megegyezzék. Udvarhely szék’ k. Köszöni előbb szólott kir. t.biró ur’ felvilágosításait; egyébiránt ezen már eléggé megvitatott tárgyat sem uj tanácskozás alá vétetni, sem tovább huzatni nem kívánván, pártolja gróf T. D. indítványát. (Sokan he­­lyeslőleg felállanak ) Kolozsm. e. köv. indokolja, miért fogadja el örö­­mestebb a’ gróf T. D. indítványát, ’s miért nem az előbb szólott kir. táblabiróét ; egyébiránt ha törvényről minden­esetre emlékezni kívánnának a’ KK. és RR., jónak látná csak a’ Leop hitlevél’ 7. és 8-ik pontjára hivatkozni. Marosszék’ e. k. hol megrázóan, hol kedélyesen festő egy pazar fiú’ szánandó állapotát; azon fiúét, ki egykor jólétben élt , fénytől környezett atyja’ tömérdek vagyonát elköltvén, javait elpazarolván , ínségben tér vissza az apai házhoz; ’s az egykor irigylett sorsú ifjú most koldusszegény­­ségben nyomorog. A’ jog- és szabadság-pazarló fiú, monda, mi vagyunk, az atya édes hazánk ’s az egykor erős magyar nemzet, melly megrázta volt majdan egész Európát. Mit vá­runk? kérdi szónok. Hogy szánakozzanak rajtunk? Ezt el­értük már. Vagy hogy épen mások segítsenek dolgainkon? hát nem tudjuk-e, hogy Salustiuskint a’gyávákat az iste­nek sem segítik. Szónok istentől sem vár áldást, hanem munkálkodik; ezért azonban munkálkodván is buzgóan imádkozik. Nekünk magunknak kell magunkon segítenünk. Ez pedig nem azt teszi, hogy ma egy, holnap más jogunk­kal hagyjunk fel. Igaz ugyan, folytatá szónok, hogy né­­mellyek előtt nevetséges dolognak látszik , nemzeti gene­ralist választani, mikor nincs a’ nemzetnek csak egy kato­nája is ki mondja ezt? kérdi szónok. Hát nem itt vagyunk mi mindnyájan, honunknak’s fejedelmünknek őrjei? hát kell-e ennél nemzetiebb katonaság? Ki áll jobban őrt mellettünk, mint épen önmagunk?? Egyébiránt annyit szónok is elismer, hogy mi bizony, ujabbkori honvédelmi rendszerünket illető­leg, kissé szomorú állapotban vagyunk, miszerint eddig is istennek ingyen kegyelme tarta meg inkább, mint önma­gunk. Nézzék a’ RR. és RR. — úgymond — Magyarországot. Ott a’ nemesség rég’ átlátta ezt, és nagyszerű Ludoviceu­­mot épített, mellyben a’ nemes ifjak, az idevágó tudomá­nyokban neveltetvén, lisztekké képeztessenek. Itt is van t. KK. és RR. generális hat ezer forint évi fizetéssel, habár a’ nagy épület pusztán áll , ’s tanítvány egy sincs is. Ez ugyan nem igen buzdító példa, megvallja szónok, de mégis azt tanúsítja, hogy Magyarország gondolkozik, és kezd tenni, ’s hogy ekkép’ Magyarország egykor lesz. Mi azonban, Erdély — oh a’ mi helyzetünk különös egy helyzet! Szük­ségesnek tartja tehát szónak e’ tárgyat a’ mondottaknál fogva is, de azért is felmelegiteni, mert helyzetünk — meg kell vallani — nagyon kényes; compact nemzet nem va­gyunk; e’ mellett a’ roppant éjszaki minotaurus minden lépten elnyeléssel fenyeget És pedig mint mindenben, úgy tekint jelen kérdésben férfias eljárást lát­szónak mulhatla­­nul szükségesnek. Hagyjuk el már valaha azt a’ sok „servus humillimus“-t. Ha erőt és súlyt akarunk — úgymond — ma­gunknak szerezni, szükség, hogy erőnek adjuk jelét; ha elveszni nem akarunk, kell, hogy jókor vigyázók legyünk. Mindenekfelett pedig kéri a’ KR. és RR.-et, hogy e’ tár­gyat egész komolyságban tekintsék, ’s hideg-részvétle­nül ne vegyék; hogy ekkép’ ősi jogaink’ azon részét, mit rég’ bírunk, ’s mit eleink drága áron szereztek, utódink’ számára is fentarthassuk. A’ szász nemzet, a’ mint tömeges nyilatkozatából látszik, ellene fog lenni ez igyekezetünknek is: „juxta consvetudinem alias in similibus observari soli—­tam“, szónok azonban nem csodálja; lám ők félnek, hogy majdnem értik meg a’magyar commando szót, és félnek előre, hogy majd bábeli zavar jó a’hadseregbe. Azonban a’szászoknak könnyű; mert nekik már van generálisok, comes e nagysága; nekünk pedig úgymond szónok — nincs. Épen ezért tehát és a’ felhozott erősségeknél fogva, a’ nemzeti hadvezér’megválasztására szavaz. (Elénk helyes­lés , mindenfelől tetszés’ jelei). Elnök: A’ többséget oda látja hajolni, hogy a’ KK. és RR. ezúttal országgenerális’ választásába bocsátkozni nem kívánnak, hanem fenhagyják maguknak, hogy a’ midőn szükségesnek látják, azt is megválaszthassák. Továbbá, minthogy ennek választása’indokolására nézve az 1791: 20. t.cz. is megemlittetett, méltóztassanak — úgymond ö­nmaga — a’ KK. és RR. elhatározni: be óhajtják-e tenni, hogy a’ generális­ választáshoz ezen törvényczikk , vagy csak általánosan a’ törvények’értelmében kívánnak ragasz­kodni. (Közfelkiáltás: nem kívánjuk különösen , hanem általánosan). Úgy hát a’ RR. és RR. ezen speciális törvény-­ nek betétei­t nem kívánják. Azonban kijelenti elnök­üt nmlga, miszerint azok, kik e’ törvény’ betétele ellen sza­vaztak , azért azt teljes épségében kívánják fentartani. (Helyes, úgy van). Marosszék e. kö­v. Csak pár szóval kíván felelni a fölebb szólott k. tbiró urnak , ki tiszti vizet akart ugyan tölteni a’ tanácskozások’ folyamába, de, a’ mint a’ vitatko­zások’ szóló’ beszéde utáni megzavarodása mutatja , vize teljességgel nem volt tiszta. Fogar­as vidéke’ e. k. köszönetet nyilvánít korm. ö­nmaga’ azon bölcs megjegyzéséért, miszerint kijelentette, hogy azért, mivel a’ törvények’általános kifejezésével kíván­nak a’ KK. és RR. élni, az idézett speciális törvényt épség­ben fentartatni akarják. Elnök korm. ö­nmaga ismételten kijelenti, mikint a’ KK. és RR. az orsz. hadvezéri választási törvényes joguk­kal a’ törvény’ értelmében kívánnak élni. * Itt a’ tanácskozásoknak vége lett. A’ közmegállapodá­­sok’ összes eredményét múlt számunkban már közlöttük. A’XVI. Országos ülés’ folyamat ’s téteményeit múlt számunkban már közlöttük. XVII. Országos ülés. Octob. 8-kán kormányzó ö­nmaga’ elnöklete alatt. Tárgy: a’ választások mellett (sunctim) teendő felirat­­javaslat’ érdemleges tárgyalása 's megállapítása, kir. biztos e nagyméltóságáhozi kisérő-irat. Elnök ö­nmaga a’ múlt ülési jegyzőkönyv* felolvasása ’s megállítása után , a’ köziratra adott felirat-javaslatot előbb egészen, azután pontonkint olvastatván , annak előz­ménye , úgy szintén első és második ága, Kolozsm. e. k. észrevételei’ nyomán, csekély, inkább az összeállításra vo­natkozó módosítást szenvedett; a’ többi iránt ellenben egy­­pár, az „illeték“ és „tekintet“ (competentia et re­­spectus) szóknak törvényes jelentését tárgyazó, szöveg­­világosité hozzáadás után — valamint általában a’ felirat’ elveire és szellemére nézve , mint melly a’ múlt országgyű­lési jegyzőkönyvben kifejtett e’ tárgybani megállapodásokat híven tükrözi, ’s egyébkint is a’ KK. és RR. e’ tárgy körüli érzelmeiknek hiv tolmácslója, a’KK. és RR. nem sokára megegyeztek. Ezután kir. biztos ő­nmlgához teendő kiséró­­krat is felolvastatván ’s elfogadtatván, elnök ö­nmlga pedig a’ holnapi ülésre ezek’ tisztába írva felhozását is hitelesítés­sét tűzvén ki, jelenti, miszerint azon alkalommal lesz sze­rencséje ö­nmagának a’ kir. előadások’ 3-ik pontjával egy­­befüggőleg , egyszersmind a’ múlt 1841/3 országgyűlésről kinevezett rendszeres bizottságok’ némelly munkálatait is, a’ középponti rendszeres bizottság’ jelentésével együtt, a’ Kir. és KR. elébe terjeszteni. Mire az ülés eloszlott. XVIII. Országos ülés, oct. 9-kén, előbb tart. kor­látnok gr. Lázár László , mlga, azután kormányzó ő­nmaga’ elnökletében. Tárgy: Jegyzőkönyv-megállitás, a’ választási felirat’ végfelolvasása ’s hitelesítése, rendszeres bizottsági mun­kálatok ’s azok iránti jelentése a’ középponti bizottságnak, szünidő. Helyettes elnök­i maga jelenti, miszerint a’ mai tanács­kozásokban a’ kir. kormányszék is részt kiván venni; addig is azonban jónak látná a’ jegyzőkönyv’ olvasásához fogni. Melly előterjesztés után felolvastatván a’ múlt ülés’ jegyző­könyve , megállittatott. Ezután a’ választási felirat és ezt kir. biztos ő nmlgához kisérő­ irat felolvastatván ’s szokott módon aláíratván és megpecsételtetvén , annak kir. biztos ő nmlgához átvitelére egy küldöttség neveztetett ki , melly is a’ maga tisztében eljárván , nem sokára a’ RRk’ kebelébe visszatért azon jelentéssel, miszerint kir. biztos ö­nmaga a’ Rir. és RR-ket viszonüdvözlete mellett biztosíttatni kívánja az iránt, mikint a’ feliratot tüstint ő felségéhez fel fogja küldeni. A’ bizottsági jelentés után nemsokára a’ kir. kormány­szék is megjelenvén, ’s a’ KK. és RR. kormányzó ő nmlga’ beléptét sűrű „éljen“-zésekkel üdvözölvén, e nmlga előadó, miszerint tegnapi ígéretéhez képest van szerencséje a’ KK. és RRnek a’ 184­8/a­ki országgyűlés által kinevezett rend­szeres bizottsági munkálatokat ’s a’ középponti bizottság’ ezek iránti jelentését ezennel bemutatni. Mármost, úgy­mond ö­nmaga, legelőbb is ezek’ felolvasását hozná magával a’ természetes napirend; de ez igen hosszas fogna lenni, azért is jónak látná jelenleg csak a’ kisérő iratokat felol­vasni , annyival is inkább, mivel a’ mint később előter­­jesztendi ő amlga, ezen munkálatok a’ KK. és RR.nek kiadatni fogván , lesz alkalmuk a’ KK. és RRnek azokkal bővebben megismerkedni. Melly előterjesztésben a’ KK. és RR. megnyugodván, a’ következő tárgyakbani részint ter­jedelmes munkálatok, részint rövid véleményes jelentések’ kisérő iratai olvastattak fel. 1) Az úrbéri, 2) adóügyi, 3) katonaélelmezési, 4) ujoncz­­elirtási, 5) országgyűlési szállásbérfizetés iránti, 6) szóbeli perlekedést illető, 7) Erdély’ területének czélszerűbb politi­cai elosztását, 8) több testvérhoni családok’ levelei’ kiadását, 6) némelly brassóvidéki és szebenszéki közönségek’ pana­szos kérelmét, 10) Zilah’ folyamodását, 11) Dobra és V. Hunyad’ országgyűlési hely és szavazat iránti kérését, 12) Gyéresnek megyei hatóság alóli kivétetését ’s országgyü­­lésiei meghivatását, 13) Felvincz’ hason tartalmú folyamo­dását, 14) némelly egyes hatóságok’ különböző folyamodá­sát illető vélemények és munkálatok’ kísérő iratai. Ezen munkálatok feletti tanácskozások’ további folyamat, hely’szűke miatt nem adhatván, sietünk azok’ eredményét, úgy, a’ mint azt, több követek’ felszólalása ’s a’ rend­szeres bizottsági munkálatoknak, a’ múlt 184­­-ki ország­­gyűlés’ határozata szerint, a’ törvényhatóságokkal­ közlése iránti sürgetése’ következtében,ismételve tett elnöki nyilat- 266

Next