Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-20 / 764. szám
azt tartja, hogy miután a’honvédéi« rendszer, az 1774- dik évi 3-ik t.cz. ezen szavai: ut regna et provinciae, tam hedie ab augustissiroa Sua Caes. Reg. Majestate possessae, quam in futuruna quoque opitulante Deo Ditioni suae accessurae, ad mutuam et reciprocam defensionem, majoremque cum dignitate , et inde secuturo terrore hostium , securitatem in omne aevum nexa indissolubili conlescere et cohaetere valeant, atque possint; és az 1791-ki 6-ik t.cz. következő szavait: „indivisibili, ac inseparabili cum omnibus Regnis et provinciis quoad simultaneam duntaxat possessionem et mutuam defensionem unionis nexi, juxta pragmaticam sanctionem in conformitate art. 3-ii anni 1744. permanente“ nyomán és az idők’ körülményeinél fogva , az 1811-ki RR.’ vallomása szerint is , a’ régitől nagyon különböző alakot öltött magára — elkerülhetlenné vált, miszerint az orsz. hadvezéri hivatal’ visszaállítására intézett minden lépések az említett körülményekrei tekintettel tétessenek. De továbbá szükségesnek látja szóló azt is , hogy mielőtt nem puszta czimnek — a’ mi egyébiránt gyakorlati eredményekre törekvő törvényhozás’ méltóságával aligha egyeztethető — hanem valódi jognak életbeléptetése, visszaállítása czéloztatik, hazánk’ szorult pénzügyi állására figyelmet fordítsunk, és midőn akár régi akár új intézetek’ felállításával foglalkozunk, azon kérdést is, hogy mibe fog kerülni, merőben ne mellőzzük Mivel tehát az orsz. hadvezéri hivataltól , különválva a’ nemesi felkelés’ tárgyától, mellyre nézve az 1792-beli rendek május’13- kán kelt feliratukban ekkép’ nyilatkoztak: „nos quoque ratione hujus officii generalatus cum legali nobilium militandi obligatione connexi, juri inhaerere sustinemus,“ sikeresen határozatot hozni, szóló’ vélekedése szerint, nem lehet. És miután szónokot véleményében még az 1792—ki rendelt’ 19 ik ülésében hozott határozatának ezen szavai is: „erre nézve a’ hadi dolgokra rendelt systematica deputationak egyik tárgya lesz az erdélyi hadak’ generálisának hivatala helyreállítása iránt maga vélekedését megtenni,“ megerősítik, melly nézet a’múlt országgyűlésen is kimondatott, midőn az akkori 11-ik ülésben azon kívánság jelentetett ki, hogy mikor a’ katonaság’ ügye jövend szőnyegre, akkor ezen hivatalnak helyreállítása is hozassék határozatba; mindezeknél fogva oda járul szóló’ véleménye, miszerint e’ tárgy nem most, hanem vagy az 1837-ki generalis választásra érkezendő kir. válaszszal; vagy pedig a’ katonaság’ általános ügyével kapcsolatban vétessék fel. (Valamennyi követtársaitól pártolt beszédét szónok jegyzőkönyvbe igtattatni köré.) Egy kir. tb. volna ugyan gr. T. D. indítványára nehány szava; mindazáltal rövidség’ okáért csak annyit kíván megjegyezni, miszerint e’joga a’ KK. és RRnek alapul a’ Leop. hitlevél’ 7, 8-ik pontján ; a’ választási modort e’ tekintetben is kiszabja az 1791-beli 20. tcz., mihez képest szónok tiszta vizet kívánván tölteni, smint említett gr.ama’ kifejezése helyett „mikor szükségesnek látják“ a’ feliratba azt kívánja tétetni, hogy a’ KKr. és RR. az orsz. hadvezéri választásra nézve az 1791-beli 20. t.cz. értelmét kívánják követni. (A’ követek felállnak, gróf T. D. véleményét pártolva ) Az előbbi k. th. bővebben akarja magát kimagyarázni, újból idézi a’ törvényt. A’ többször név. gr. kir. hiv. nincs ellenére a' törvény’ idézésének, de az mindenesetre máskép’ magyarázná. Elnök korm. Abba nem elegyedünk. Az előbbi kir. hív. még sem látja szükségesnek, egyik vagy másik törvény’ említésébe ereszkedni, és pedig azért, nehogy annak netalán balmagyarázása a’dolognak ártalmára legyen. Belsőszolnok’ követe. Elébb szólott kir. tábla— biró ur tiszta vizet kívánt (úgymond) tölteni, szónok tiszta bort tölt hozzá , ’s ezért, hogy elég tisztán beszéljen, kívánja , miszerint a’ mi fölösleges , kihagyassék. Itt specialis törvény’ idézésére szükség nincs, az csak bonyolodást szülhetne. Midőn pótol valamit, szereti, hogy nyerjen általa az ügy. Mellőzni kíván olly járulékot, melly a’ KR. határozatát megsemmisíthetné. (Helyes.) Krasznamegyen e. k. nem tartozik — úgymond — azokhoz, kik határozatot határozattal szoktak kiütni; de annál kevésbbé azok közé, kik, tán politicai nézetekből, tán gyengeségek’ érzetéből, sarkalatos ösjogokat háttérbe szorittatni, ’s igy lassú vonsglással kihalni engednek. A’törvény’ éltető tápláléka, sőt valódi élete , szónok szerint, a’gyakorlat,’s ha ez tőle elvonatik,bele többé életet semmi óvás, semmi jogfentartás nem fog idézhetni. Az 1841-ki országos Rendek ezt a’ hibát követték el, midőn országos hadvezér-választási jogukkal élni nem kívánva, azt élettelen óvással hitték fentarthatni. 1837-ben betölteni kívánta az akkori törvényhozás e’ nagy érdekű hivatali állomást is , ’s hogy ez erősítést nem nyert, annak nem oka ’S kérdi már most szónok , változtak-e ez időtől fogva 1841-ig vagy épen mostanig az akkori nézetek’ okai és fontossága ? állott-e azóta hazai dolgaink’ folyamában valami új elő , miszerint ez állomásra a’ KK. és RR-nek választásukat most megtenniök ne kellessék , ’s csak óvással halasztgassák jövendőre ? szónok azt hiszi, nem. ’S valóban fájdalom teli el szónok’ keblét, valahányszor a’RK és RRket, törvényeikkel élés helyett, az óvás és jogfentartás’ árnyékába vonulni látja, mert ez mindenkor csak öngyengeségekre mutat. A’ törvény’ fentartása iránt, folytatja szónok, nem szabad a’ hazafinak csüggedni, nem visszarettenni, annak teljesítése esküparancsolta kötelessége mindenkinek ’s különösen az ország’ törvényhozóinak. Szóló, bár sajnálattal látja magát a’ többség által óhajtásától elültetni, habár egyedül állana is, meddig szerencséje van Krasznamegye’ részéről Erdély’ törvényhozói közt helyet foglalni, hazafiai kötelessége’ legszentebbikének tartandja, Erdély’ minden háttérbe szorított üdvös jogai, vagy megsebkedt törvényei mellett szavát emelni, azt orvosolni ’s életbehozni igyekezni. A’ választásra szavaz, ’s beszédét jegyzőkönyvbe igtattatni kéri. Háromszék’ e. k. Ujegyházszék’ követe által előterjesztette nézetek’ ellenében , a’ nyilatkozó többséget pártolja. (Többen ismételve felállnak, gróf T. D. előadását pártolván.) A’ fönebbi kir. t.biró nem szólana,*—úgymond — ha nézetét gyanúsítva nem tapasztalná. Szóló, véleményét simplifiálni akarván , előbb csak általánosan a’ törvény’ szavaira hivatkozott. Most azonban felhiva érzi magát a’ törvényt szorul szóra felolvasni , reagélvén , hogy az a’ dolgot tökéletes tisztaságba fogja állítani. (Olvassa a’ 1791- beli 20 czikket.) Ezen törvény a’ választásra nézve mind ő felsége’ jogát világosan meghatározza , mind pedig a’ KK. és RR.két kétségbe nem hozza, sőt kötelezi ő felségét is arra, hogy a’ választásban megegyezzék. Udvarhely szék’ k. Köszöni előbb szólott kir. t.biró ur’ felvilágosításait; egyébiránt ezen már eléggé megvitatott tárgyat sem uj tanácskozás alá vétetni, sem tovább huzatni nem kívánván, pártolja gróf T. D. indítványát. (Sokan helyeslőleg felállanak ) Kolozsm. e. köv. indokolja, miért fogadja el örömestebb a’ gróf T. D. indítványát, ’s miért nem az előbb szólott kir. táblabiróét ; egyébiránt ha törvényről mindenesetre emlékezni kívánnának a’ KK. és RR., jónak látná csak a’ Leop hitlevél’ 7. és 8-ik pontjára hivatkozni. Marosszék’ e. k. hol megrázóan, hol kedélyesen festő egy pazar fiú’ szánandó állapotát; azon fiúét, ki egykor jólétben élt , fénytől környezett atyja’ tömérdek vagyonát elköltvén, javait elpazarolván , ínségben tér vissza az apai házhoz; ’s az egykor irigylett sorsú ifjú most koldusszegénységben nyomorog. A’ jog- és szabadság-pazarló fiú, monda, mi vagyunk, az atya édes hazánk ’s az egykor erős magyar nemzet, melly megrázta volt majdan egész Európát. Mit várunk? kérdi szónok. Hogy szánakozzanak rajtunk? Ezt elértük már. Vagy hogy épen mások segítsenek dolgainkon? hát nem tudjuk-e, hogy Salustiuskint a’gyávákat az istenek sem segítik. Szónok istentől sem vár áldást, hanem munkálkodik; ezért azonban munkálkodván is buzgóan imádkozik. Nekünk magunknak kell magunkon segítenünk. Ez pedig nem azt teszi, hogy ma egy, holnap más jogunkkal hagyjunk fel. Igaz ugyan, folytatá szónok, hogy némellyek előtt nevetséges dolognak látszik , nemzeti generalist választani, mikor nincs a’ nemzetnek csak egy katonája is ki mondja ezt? kérdi szónok. Hát nem itt vagyunk mi mindnyájan, honunknak’s fejedelmünknek őrjei? hát kell-e ennél nemzetiebb katonaság? Ki áll jobban őrt mellettünk, mint épen önmagunk?? Egyébiránt annyit szónok is elismer, hogy mi bizony, ujabbkori honvédelmi rendszerünket illetőleg, kissé szomorú állapotban vagyunk, miszerint eddig is istennek ingyen kegyelme tarta meg inkább, mint önmagunk. Nézzék a’ RR. és RR. — úgymond — Magyarországot. Ott a’ nemesség rég’ átlátta ezt, és nagyszerű Ludoviceumot épített, mellyben a’ nemes ifjak, az idevágó tudományokban neveltetvén, lisztekké képeztessenek. Itt is van t. KK. és RR. generális hat ezer forint évi fizetéssel, habár a’ nagy épület pusztán áll , ’s tanítvány egy sincs is. Ez ugyan nem igen buzdító példa, megvallja szónok, de mégis azt tanúsítja, hogy Magyarország gondolkozik, és kezd tenni, ’s hogy ekkép’ Magyarország egykor lesz. Mi azonban, Erdély — oh a’ mi helyzetünk különös egy helyzet! Szükségesnek tartja tehát szónak e’ tárgyat a’ mondottaknál fogva is, de azért is felmelegiteni, mert helyzetünk — meg kell vallani — nagyon kényes; compact nemzet nem vagyunk; e’ mellett a’ roppant éjszaki minotaurus minden lépten elnyeléssel fenyeget És pedig mint mindenben, úgy tekint jelen kérdésben férfias eljárást látszónak mulhatlanul szükségesnek. Hagyjuk el már valaha azt a’ sok „servus humillimus“-t. Ha erőt és súlyt akarunk — úgymond — magunknak szerezni, szükség, hogy erőnek adjuk jelét; ha elveszni nem akarunk, kell, hogy jókor vigyázók legyünk. Mindenekfelett pedig kéri a’ KR. és RR.-et, hogy e’ tárgyat egész komolyságban tekintsék, ’s hideg-részvétlenül ne vegyék; hogy ekkép’ ősi jogaink’ azon részét, mit rég’ bírunk, ’s mit eleink drága áron szereztek, utódink’ számára is fentarthassuk. A’ szász nemzet, a’ mint tömeges nyilatkozatából látszik, ellene fog lenni ez igyekezetünknek is: „juxta consvetudinem alias in similibus observari soli—tam“, szónok azonban nem csodálja; lám ők félnek, hogy majdnem értik meg a’magyar commando szót, és félnek előre, hogy majd bábeli zavar jó a’hadseregbe. Azonban a’szászoknak könnyű; mert nekik már van generálisok, comes e nagysága; nekünk pedig úgymond szónok — nincs. Épen ezért tehát és a’ felhozott erősségeknél fogva, a’ nemzeti hadvezér’megválasztására szavaz. (Elénk helyeslés , mindenfelől tetszés’ jelei). Elnök: A’ többséget oda látja hajolni, hogy a’ KK. és RR. ezúttal országgenerális’ választásába bocsátkozni nem kívánnak, hanem fenhagyják maguknak, hogy a’ midőn szükségesnek látják, azt is megválaszthassák. Továbbá, minthogy ennek választása’indokolására nézve az 1791: 20. t.cz. is megemlittetett, méltóztassanak — úgymond önmaga — a’ KK. és RR. elhatározni: be óhajtják-e tenni, hogy a’ generális választáshoz ezen törvényczikk , vagy csak általánosan a’ törvények’értelmében kívánnak ragaszkodni. (Közfelkiáltás: nem kívánjuk különösen , hanem általánosan). Úgy hát a’ RR. és RR. ezen speciális törvény- nek betéteit nem kívánják. Azonban kijelenti elnöküt nmlga, miszerint azok, kik e’ törvény’ betétele ellen szavaztak , azért azt teljes épségében kívánják fentartani. (Helyes, úgy van). Marosszék e. köv. Csak pár szóval kíván felelni a fölebb szólott k. tbiró urnak , ki tiszti vizet akart ugyan tölteni a’ tanácskozások’ folyamába, de, a’ mint a’ vitatkozások’ szóló’ beszéde utáni megzavarodása mutatja , vize teljességgel nem volt tiszta. Fogaras vidéke’ e. k. köszönetet nyilvánít korm. önmaga’ azon bölcs megjegyzéséért, miszerint kijelentette, hogy azért, mivel a’ törvények’általános kifejezésével kívánnak a’ KK. és RR. élni, az idézett speciális törvényt épségben fentartatni akarják. Elnök korm. önmaga ismételten kijelenti, mikint a’ KK. és RR. az orsz. hadvezéri választási törvényes jogukkal a’ törvény’ értelmében kívánnak élni. * Itt a’ tanácskozásoknak vége lett. A’ közmegállapodások’ összes eredményét múlt számunkban már közlöttük. A’XVI. Országos ülés’ folyamat ’s téteményeit múlt számunkban már közlöttük. XVII. Országos ülés. Octob. 8-kán kormányzó önmaga’ elnöklete alatt. Tárgy: a’ választások mellett (sunctim) teendő feliratjavaslat’ érdemleges tárgyalása 's megállapítása, kir. biztos e nagyméltóságáhozi kisérő-irat. Elnök önmaga a’ múlt ülési jegyzőkönyv* felolvasása ’s megállítása után , a’ köziratra adott felirat-javaslatot előbb egészen, azután pontonkint olvastatván , annak előzménye , úgy szintén első és második ága, Kolozsm. e. k. észrevételei’ nyomán, csekély, inkább az összeállításra vonatkozó módosítást szenvedett; a’ többi iránt ellenben egypár, az „illeték“ és „tekintet“ (competentia et respectus) szóknak törvényes jelentését tárgyazó, szövegvilágosité hozzáadás után — valamint általában a’ felirat’ elveire és szellemére nézve , mint melly a’ múlt országgyűlési jegyzőkönyvben kifejtett e’ tárgybani megállapodásokat híven tükrözi, ’s egyébkint is a’ KK. és RR. e’ tárgy körüli érzelmeiknek hiv tolmácslója, a’KK. és RR. nem sokára megegyeztek. Ezután kir. biztos őnmlgához teendő kisérókrat is felolvastatván ’s elfogadtatván, elnök önmlga pedig a’ holnapi ülésre ezek’ tisztába írva felhozását is hitelesítéssét tűzvén ki, jelenti, miszerint azon alkalommal lesz szerencséje önmagának a’ kir. előadások’ 3-ik pontjával egybefüggőleg , egyszersmind a’ múlt 1841/3 országgyűlésről kinevezett rendszeres bizottságok’ némelly munkálatait is, a’ középponti rendszeres bizottság’ jelentésével együtt, a’ Kir. és KR. elébe terjeszteni. Mire az ülés eloszlott. XVIII. Országos ülés, oct. 9-kén, előbb tart. korlátnok gr. Lázár László , mlga, azután kormányzó őnmaga’ elnökletében. Tárgy: Jegyzőkönyv-megállitás, a’ választási felirat’ végfelolvasása ’s hitelesítése, rendszeres bizottsági munkálatok ’s azok iránti jelentése a’ középponti bizottságnak, szünidő. Helyettes elnöki maga jelenti, miszerint a’ mai tanácskozásokban a’ kir. kormányszék is részt kiván venni; addig is azonban jónak látná a’ jegyzőkönyv’ olvasásához fogni. Melly előterjesztés után felolvastatván a’ múlt ülés’ jegyzőkönyve , megállittatott. Ezután a’ választási felirat és ezt kir. biztos ő nmlgához kisérő irat felolvastatván ’s szokott módon aláíratván és megpecsételtetvén , annak kir. biztos ő nmlgához átvitelére egy küldöttség neveztetett ki , melly is a’ maga tisztében eljárván , nem sokára a’ RRk’ kebelébe visszatért azon jelentéssel, miszerint kir. biztos önmaga a’ Rir. és RR-ket viszonüdvözlete mellett biztosíttatni kívánja az iránt, mikint a’ feliratot tüstint ő felségéhez fel fogja küldeni. A’ bizottsági jelentés után nemsokára a’ kir. kormányszék is megjelenvén, ’s a’ KK. és RR. kormányzó ő nmlga’ beléptét sűrű „éljen“-zésekkel üdvözölvén, e nmlga előadó, miszerint tegnapi ígéretéhez képest van szerencséje a’ KK. és RRnek a’ 1848/aki országgyűlés által kinevezett rendszeres bizottsági munkálatokat ’s a’ középponti bizottság’ ezek iránti jelentését ezennel bemutatni. Mármost, úgymond önmaga, legelőbb is ezek’ felolvasását hozná magával a’ természetes napirend; de ez igen hosszas fogna lenni, azért is jónak látná jelenleg csak a’ kisérő iratokat felolvasni , annyival is inkább, mivel a’ mint később előterjesztendi ő amlga, ezen munkálatok a’ KK. és RR.nek kiadatni fogván , lesz alkalmuk a’ KK. és RRnek azokkal bővebben megismerkedni. Melly előterjesztésben a’ KK. és RR. megnyugodván, a’ következő tárgyakbani részint terjedelmes munkálatok, részint rövid véleményes jelentések’ kisérő iratai olvastattak fel. 1) Az úrbéri, 2) adóügyi, 3) katonaélelmezési, 4) ujonczelirtási, 5) országgyűlési szállásbérfizetés iránti, 6) szóbeli perlekedést illető, 7) Erdély’ területének czélszerűbb politicai elosztását, 8) több testvérhoni családok’ levelei’ kiadását, 6) némelly brassóvidéki és szebenszéki közönségek’ panaszos kérelmét, 10) Zilah’ folyamodását, 11) Dobra és V. Hunyad’ országgyűlési hely és szavazat iránti kérését, 12) Gyéresnek megyei hatóság alóli kivétetését ’s országgyülésiei meghivatását, 13) Felvincz’ hason tartalmú folyamodását, 14) némelly egyes hatóságok’ különböző folyamodását illető vélemények és munkálatok’ kísérő iratai. Ezen munkálatok feletti tanácskozások’ további folyamat, hely’szűke miatt nem adhatván, sietünk azok’ eredményét, úgy, a’ mint azt, több követek’ felszólalása ’s a’ rendszeres bizottsági munkálatoknak, a’ múlt 184-ki országgyűlés’ határozata szerint, a’ törvényhatóságokkal közlése iránti sürgetése’ következtében,ismételve tett elnöki nyilat- 266