Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-27 / 768. szám

csaknem egészen kiszorító az idegen hangokat a’ magyar nóta, ’s alig emelkedik divatra egy népdal, már is elforgat­ják azt udvarodon a' sipláda’ kezeiés. — Tánczalm­­­ban a’ magyar zene és tánc; m­inden bár házi és csapszéki ban­­dáknál főszerepet játszik a’ nemzeti zene. Azelőtt csak híréről ismerték Pesten. — A’ fogadók’ és vendéglők’ egy részében német és magyar nyelven h­atnak már az étlapok, vannak ollyanok is , hol kizárólag magyarul. Azelőtt a’ hortobá­gyvidéki ember azt ette , a’ mit elébe adtak , akár éhen is halhatott volna meg Pesten. — Az úri rend’ equi­­pageai magyarosodnak. A’ lovak’ szerszámai , a’ kerek kalapu zsinóros dolmánya, lobogó ingujju, magyar nadrágos és sarkantyus kocsis é s a’ tollas kalpaga , attilás , kardos, sarkantyus inas nem egy német, ködmönt, frakkot, haris­nyát ’s czipőt szorított már le a’ kocsi’ első ’s hátulsó bak­járól.­­ A’ boltok’ csupán német czimb­atai eltünedeznek, a’ fenlevök’ nagy része magyar és német, a’ mik most ké­szülnek , csaknem mind kizárólag magyarok. Nincs csak némi jelentőségű bolt is, mellynek emberei’legalább egy részénél magyar társalgási, szabatosságra ne akadnánk. — Sőt már egypár könyvárusnál is tapasztalhatni illyesmit, ’s mi még több, egy-kettő magyarul is szokott már levelezni a’ lapok’ szerkesztőségeivel! — Pest­ utczanevei most fog­nak újra íratni,’s mint erősen hírlik, a’ városi hatóság csu­pán magyar nyelven h­alandja azokat. Ez is dicséretes. — Elszter a’ német színpadon csárdást tánczolt. A’ német szín­ház szinlapjait ugyan még nem, de évnegyedenkint­ bérlet­hirdetményét már magyar nyelven is szerkeszti. Arról már suttogni kezdenek, hogy jó volna talán, ha netalán—a’ vá­rosi színházba — költöznék által — a’ nemzeti színészet. Azon­ban ez még kissé merész suttogásnak látszik sok előtt. — Nincs Budapesten hangverseny, mellyben a’ magyar szín­ház’ tagjai ’s a’ magyar elem’ működése ne fogadtatnék leg­nagyobb applausussal. — A’ hazai német írók magyarokká lesznek, összeírnak jót, roszat, de magyarul: írnak irodalmi leveleket és didaskafiákat magyar lapokba, és hosszú pana­szos phrasisokat gyártanak a’ hazánkbeli németek’örömtelen egoismusa, határtalan apathiája fölött ’stb. Kaca­rkodnak a’ magyarsággal. Alaptalan vádat emelnek ellenünk, hogy itt a’ németnek mocczanni sem szabad,’s ha egyszer „netalán mi jó gondolataik támadnak is, azokat nem szabad kimondaniok, (ugyan ki tiltja ?) mert németek , ’s ha mégis csakugyan kimondják (tehát szabad kimondaniok?) senki sem figyel reá.“ (Ez már inkább megtörténik , főleg ha olly üres ha­­donázást , olly önmagokat, a’ hadonázókat pofozó gesti­­culatiókat visznek véghez , mint a’ Honderű’ legújabban acquirált kritikus óriása.) — Mind­ez talán csekélységnek fog tetszeni sok előtt, de mi a’ helyett, hogy ez apró ada­tokat összefogva , belőlük nyilvános életünk­ mindinkább világosabban kibontakozó nemzeti színezetét kimutatnék , csupán azt mondjuk , hogy mindezt csak néhány évvel is ez­előtt hiába kerestük volna. Hiszen minden ember ezt vallja , ki csak 4—5 év előtt látta is utódjára Pestet. Nem győztünk még, de útban vagyunk a’ győzelem felé. A’teendő még tömérdek. De a* nemzetiség’ ügye tán azon egyetlen dolog a’ világon, minek ápolásában folytonos kitartást fejt ki a’ magyar ember. Nemzetiség’ dologéban legkevésbbé bírja a’magyar amaz ismeretes nemzeti tüzet, melly fel­lobog, hogy azonnal elhaljon. — ’S a’ mire a’ nemzetiség­nek fővárosunkban terjedésére okvetlen szükségünk volna, a’ mi színháznál és minden egyébnél mélyebben , tartó­­sabban gyökereztetné meg a’ közép- és alsóbb osztály’ ke­belében a’ nemzetiség iránti érzelmeket, az egy czélszerűen szerkesztett magyar napilap volna. Bár e’ dolog ko­moly megfontolás alá vétetnék. — A’ Havi’ és Szabó’ igazgatása alatt fenálló ’s Olasz­országból visszatért dalszinész-társaság két estén lépett fel színpadunkon egymásután. Budán is kétszer működött. Elő­adásaik sok igyekezetet tanúsítanak. Kardalaikban, külö­nösen vocal- négyeseikben, olly szabatosságot fejtenek ki, melly ritkítja párját. A’ solo-részek kevésbbé bírták kö­zönségünk’ tapsait felidézni, mert e’ tekintetben sokkal nagyobb erőhöz ven szokva. Részünkről igen könnyen meg­foghatjuk , hogy előadásaikkal, hol azok újak és nem is­meretesek , mindenütt tetszést arathattak. Különösen h­isz­­szük, hogy hazánk’ bármellyik vidéki színpadán bizonyosan fuveret csinálnak­. A’ mindeddig folytonosan tartott szép őszi idő, melly újra meghozá mezeinkre ’s kerteinkre a’ tavasz’ legszebb virágait, melly újra termé meg az epret, cseresz­nyét, ’s még October’ végén is egy két vakmerő fejér na­drágot ’stb., múló félben van. Az időváltozásnak csalhatlan előjelei megjelentek. Hosszabb öltönyök : nátha , csúz , hurut; fakereskedői titkos mosolyok, utczákoni fafürésze­­lések ; pipás emberek’ káromkodásai, hogy 100 gyufácska közül alig gyűl meg kettő a’ nedves­ségnek miatta; végre kiállhatatlan tyukszemfájdalm­ak — mindezek arra mutatnak, hogy: „Hervad már ligetünk, ’s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, ’s bal­zsamos illatok közt nem lengedez a’ zephyr“ — mint hallá Berzsenyi. Hirlapilag szólva pedig: a­ tél már közeledik. — Mind a’ két kör megtartó immár tisztujitását. A’ Nemzeti kör’ tisztviselői ezek •* elnök: gr. Teleky László; másodelnök: Vörösmarty Mihály; igazgató: Sántha Péter; pénztárnok: Antal Mihály; jegyző: Reök István; könyv­­tárnok : Friebeisz Rudolf. — A­ pesti körben elnök: gr. Ráday Gedeon; másodelnök: Fényes Elek; igazgató: Piper­­kovics Péter; pénztárnok: Ferenczy Lajos; jegyző: Csa­­nády György. A’ választmányi tagok’ névsorát más alkalommal. — Cerrito Fanny harmadszori fölléptekor tökéletes győzelmet aratott, különösen „Bokréta tánc­ok által,mel­­lyet férje St. Léonnal rejtett el. Hiányában vagyunk a’ nagy költői phrasisoknak; annyit azonban mondhatunk, hogy mi­mika, plastica, kellem­i báj, megtestesült Gratia-mosoly, földre hullott csillag, összesürüdött napsugár , kézzelfog­ható holdfény , myrrha és tömjénillat, seraphi zengemény, angyalok’ harmóniája , szerelmi kéjtől lángoló emlényszem, a’ fájdalom’ nehéz és szorult sóhaja, az öröm’ játszi és ringa habjátéka — ’s mit én tudom, mi — mind látható, hallható ’s ízlelhető Cerrito Fanny’ színpadon lebegésekor.— Ugyan­ekkor egy­­ felvonásos operát is adának először: „Az élet’ apró bajai“ —■ melly szépen megbukott. Azt beszélték a­ színházban, hogy előre kitörölték belőle — a’ zenét. Annyi igaz, hogy azon árva 2—3 nótaért, melly előjön ben­ne, igen kár volt operának czimezni. — Az idegen nyelvek’ tanulása mindinkább több embert foglalkoztat hazánkban, különösen Budapesten. Hazánk’ egy része olasz tartomány , ’s már csak ezen oknál fogva is igen szaporodnak az olasz nyelvet tanulók. E’ tekintetben több előkelő házaknál igen szép sikerrel működik M­e­s­s­i Antal olasz nyelvtanitó , ki Olaszországot állandóan cse­rélé fel hazánkkal,’s mind tudománya mind tanmodora miatt fővárosunk’ első olasz nyelvmesterének jó lélekkel mond­ható. M­­ár született olasz,’s Toscanában végző felsőbb ta­nulmányait, hol, mint tudva van, az olasz nyelv legszebben beszéltetik. Előadási nyelve most még német és franczia, de a’ magyar nyelvben is olly szép előmeneteleket tett már a’ fiatal olasz, hogy nem sokára ezen is reméli adhatni leczkéit. (Lakik: Vácziutcza, a’nagy Kristófnál, le se emel.) — Hogy mi minden pillanatban szorulunk a’ külföldre, eléggé tudva van; de voltak és vannak esetek , mellyekben a’ külföld is igénybe szokta venni hazai művészeink’ mun­­kálódását, így történt legközelebb , hogy a’ hamburgi mű­­egyesület’ ez idei nagy jutalom­lapjának készítésével egy pesti fesztész, Schwindt Miksa úr lön megbízva. A’ mű készülőben van. Az ehhez választott, remek kidol­gozású képet Ehnle festé, melly egy árvagyermeknek a’ haarlemi regenti kamarába történt fölvételét tárgyazza. Figyelmet kérünk illy művészeink’ számára. — □ Figyelmeztetés. ,,A’ kassai ó német stylü templo­mok“ czimü munkám megjelenvén, kapható Heckenast Gusztáv és általa minden magyar könyvárusnál. Dr. Slenszlmann Imre: törvényhatósági dolgok: SZATMÁRBÓL Nagykároly, oct. 21. Tisztuji­­tásunk mai napon kezdetett, és — eldőlt. A’ conservativ, vagy, újabb kereszteltetése szerint, mérsékpárt nyert, és vesztett az ellenzék. ’S ha most visszatekintünk, nem lehet csodálni e’ veszteséget. Az ellenzéknek , fényes fellépése után, sok ellenséggel volt dolga; vallással, szűzvállal, kor­­mánynyel, fenálló tisztikarral, uj rendszerrel, ’s a’ mint elöl kell vala neveznem , gróf K.— L.—al, kinek segé­lye nélkül a’mostani nyertes párt fel nem léphető kisebb­ségben maradt volna. így is az ellenzéki zászlók alatt Eötvös Mihály első alispán­ jelölt mellett 2127 szavazat volt, kik­nek e­lenében 3399 szóval Korda Lőrincz választatott meg ; ’s e’ szavazati többséget az ellenzéki zászlóaljak fényben és értelmi súlyban fölérték. Másod alispánnak Gabányi Sánd., épen naplement után , válaszhatók meg felkiáltással, mi ne­vezetes visszatetszést szült, még a’ mérsékpártiak közt is, kik nem mindnyájan iták zászlóikra Gabányi’ nevét. Holnap, mint mondják, kevés óra alatt az egész tiszti­kar meg lesz választva. Igen természetesen. TORNA MEGYÉNEK oct. 8-kán történt tisztújítási köz­gyűlése következő eredménynyel ment véghez : Első alisp. Komjáthy Sámuel; második alispán: Soltész János; fő­jegyző : Lovász Mik­.; aljegyző: (főjegyzői czímmel) Páthy Józs.; tiszteletbeli aljegyzők: Gedeon Imre, Ardényi Fer­dinand és Szentmártonyi Józs.; főadószedő : Gelley István; főügyész: Zsarnay Imre; alügyész: Gotthárd Jób; felső járásban főszolgabíró: Soltész Gábor; alszolgabíró: Lükő Géza; esküdtek: Szányi Ferencz, Csutor László; alsó já­rásban főszolgabíró: Gedeon János; aisz bíró : Papp János; esküdtek: Csiszár Zsigmond , Zsarnay Pál; tiszteletbeli esküdtek: Neogrády József, Várady Károly; lajstromozó: Péchy Ferencz; írnok: Biberli Szilárd, Gyarmati Gábor; főorvos: Sikulszky Alajos; sebész: Kuppis Antal; mérnök: Fazár Dániel; tiszteletbeli mérnökök: Pruzsinszky Endre, Stummel Imre; csendbiztos: Szalóczy Károly. NYITRÁBAN a’ gyűlés sept. 28-kán kezdődött, és oct. 3 án végződött. Addig is, míg tisztelt levelezőnk’ nagy­becsű terjedelmes közlését vehetnék, megjegyezzük, mi­kép’ e’ gyűlésen főfigyelmü tárgy a’ szabolcsi ismeretes levél vala , a’ fökormányzók’ törvényszékem elnöklete iránt. E’ tárgyban a’ nyítrai főispán kérvén a’ rendeket: „hogy mivel ő okot, valamint eddig nem adott, úgy ezen­túl sem adand ezen kérdésnek feszegetésére, annak tár­gyalásától elállani szíveskedjenek, — a’ rendek a’ főispáni — jegyzőkönyvbe igtatott nyilatkozat által elegendőleg biz­tosítva lévén, azon tárgy feletti intézkedésnek szükségét a’ dolog’ jelen állásában nem látva, további tanácskozással je­lenleg felhagyának.“ Árvamegyének jelentése a’ kebelbeli sze­génység’ felsegélésére beérkezett kegyes ada­kozások’ miképeni kezelése iránt, (folyt.) — 128) Esztergom városa 52 ft 50% kr, 129) Köszegvárosa 35 ft 52 kr, 130) Eperjesvárosa 161 ft 4672 kr, 131) Pesti Hírlap’ utján 963 ft 30 kr, 132) Torontálmegye 22 ft 12 kr, 133) Bakabá­nya városa 7 ft, 134) Hírnök’ szerkesztősége’útján 166 ft 49 kr, 135) Pozsonyvármegye 137 ft 19 kr, 136) Pozsonyvárme­­gye 45 ft 32 kr, 137)­­ Zólyom városa 20 ft, 138) Veszprém­­vármegye 205 ft 57% kr, 139) Nemzeti Újság’ szerkesztősége’ útján 500 ft, 140) Pesti Hírlap’ utján 130 ft 40 kr, 141) Nmért.­­ kir. bitó tanács utján 12480-ik szám alatt 638 ft 30 kr, 142)­­ ugyanazon m­ .­f. kir bttó tanács’ utján 13436-ik szám alatt [ 1510 ft 20% kr, 143) Csányi lelkész 77 ft 23% kr, 144) B­P. Híradó utján 1639 ft 26 kr, 145) XVI. szepesi városok 123 ft 46% kr, 146) nm kir. httó tanács’ utján 17127-ik szám alatt 1725 ft 25 kr. — Ezen szám alatt következő adakozások foglaltatnak: u. m. Fejérvármegye 117 ft 10 kr, Borsodvármegye 26 ft 10 kr, Nagy-Bányavárosa 73 ft 32% kr, Szebenvárosa 37 ft 34 kr, Györvármegye 100 ft, Pozsegavármegye 24 ft 23 kr, Pestvárosa 369 ft 42 kr, Eszékvárosa 233 ft 29 71 kr, Csanád­­vármegye 39 ft 20 kr, Kis- Mártonvárosa 52 ft, Szathmárvár­­megye 200 ft, Csongrádvármegye 313 ft 4 kr, Selmeczbánya­­városa 115 ft, Újvidék városa 24 ft, összesen 1725 ft 25 kr, 147) Religio-’s nevelés’ folyó­irat’útján 151 ft 34% kr, 148) Nagy-Szombath városa 295 ft 40 kr, 149) Aradvármegye 7 ft 20 kr, 250) gróf Széchenyi István 981 ft 42 kr, 151) gróf Festetics Károly 490 ft 52 kr, 152) Borsodvármegye 191 ft 25 kr, 153) nm. k. httó tanács’ utján 21291 -ik szám alatt 1,248 ft 47% kr. Ezen szám alatt következő adakozások foglaltatnak: u. m. Vasvár­­megye 36 ft 33 % kr, Pécsi főiskolai tanítók 25 ft, Biharvárme­­gye 522 ft 24 kr, Szathmár-Németiváros 107 ft 12% kr, He­vesvármegye 58 ft, Zomborvárosa 209 ft 54 kr, Fiumevárosa lft 39 kr, Szeged városa 34 ft 26 kr, magyar tengermelléki igaz­gatóság 100 ft, selmeczbányai academikusok 56 ft 30 kr, ora­­viczai bányaigazgatóság 67 ft 50 kr, Borsodvármegye 29 ft 29 kr, öszvesen 1248 ft 473/4 kr. — 154­ Nm. k. httó tanács’ ut­ján 25473 szám alatt 6391 ft 17% kr. — Ezen szám alatt ezen adakozások foglaltatnak, u. m . Bazinvárosa 66 ft 6 kr, Szerém­­vármegye 40 ft 30 kr, Zágrábvármegye 623 ft 43 kr, Szerém­­vármegye 120 ft, Szerémvármegye 60 ft, Pestvárosa 50 ft, ugyanaz 21 ft 57s/1 kr, ugyanaz 351 ft 29% kr, Orsovai harminczadi hivatal 16 ft 50 kr, Komáromvármegye 395 ft 47 kr, Szegedvárosa 100 ft, Kőrösvárosa 14 ft 5 kr, Fejér megye 55 ft 31/4 kr, Pozsega megye 26 ft, Győrmegye 9 ft, horvátországi hadi fökormány 22 ft, Todeskó bécsi nagykereskedőház 4000 ft, Szerém megye 101 ft 16 kr, jászói prépost 100 ft, sz. gothardi és sz.-kereszti cisterci apát 100 ft, bánáti hadi fökormány 77 ft 2 kr, ugyanaz 40 ft, összesen 6391 ft 17% kr.— (Folyt. köv.) PÁPÁN. Oct. 6 -án 1846. A’ dunántúli evang. egyház­kerületi papi és világi rendek mai napon itt Pápán , néhai dicső emlékezetű Kis János superintendens’ helyébe leendő uj superintendensválasztás és felszentelés végett, neveze­tes számmal jelentek meg. Miután még a’ múlt egyház­kerületi gyűlés’ alkalmával nagytiszt. Perlaky Dávid, a’ derék lelkes magyar és hiv. lelkipásztor, és Szedenics szinte érdemteljes lelkész urak, szavazatkevesebbség miatt a’ választandók’ sorából kihagyattak,most egyedül Wohlmuth Leopold rohonczi és Haubner Máté győri lelkész urakra adott szavazatok szedettek be. t. Wo­h­l­m­u­t­h úr jámborsága , miveltsége, hazafiai tiszta szelleme és tudo­mányosságáról egész élete’ folyta alatt olly bizonyítványokat adott, hogy ellene szó még ellenei által sem emeltetett, ’s neve mindenki által tisztelettel emlittetett. t. Haubner úrról szinte sok jó mondatott; de mégis az egyházkerületi rendeknek nevezetes része , bizonyos cathekismusa miatt, melly ez alkalommal kézen forgattatok,­és magány társulati körökben is birálgattatott, kifogást tön. Ez oknál fogva a’ kerületi gyűlés jónak látta méltóságos elnök urat az érdem­beli előleges tanácskozmány’ összehívása végett felszólittani. Melly kérésnek az elnök engedvén , több jeles tagból álló tanácskozmányt hivott egybe. Ezen tanácskozmány azon­ban, előlegesen más tárgyat vevén discussio alá, mielött még ezen előleges tárgy elintéztetek volna, az­ ajtónál összesereglett, többnyire papi rendből való tagok’ azon összekiáltására, hogy a’ tanácskozmánynak helye ’s joga valamit végezni nincsen, elnök ő méltósága által minden végzés nélkül eloszlattatok így többen elkedvetlenedvén , a’ nyomban kezdődött kerületi gyűlésen a’ cathekismus’ tár­­gyával elhallgattak, a’ szavazatok’ összeolvasására kiküldött választmány, munkálata’végeztével, a’többséget Haubner Máté ur­ részére bejelentette, és nagytiszteletű Hau­b­­ner Máté úr dunántúli superintendensnek, előrebocsátott cerimoniák után , felszenteltetek, és feleskettetek. Kiván­csiak valánk hallani hivatalos hitvallástételét , és el lehet mondani, hogy ő igen szép ígéretekkel örvendeztete meg bennünket. — Azonban a’ nemzetiség’ érdekében szavát nem vehettük;­­ sőt némellyektől azt értettük , (mit hinni nem akarunk) hogy a’ nemzetiség’ érdekét a’ papi érdekek­kel eg­yeztethetőnek nem tartja. Ha ez valóban igy állana, mi egy véleményben az igen tisztelt úrral nem lehetnénk , mert az egyháziak’ főtisztének tartjuk, hogy föfigyelmüket és minden tehetségöket a’ népnevelésre fordítsák, a’ nép­­nevelési rendszernek egyik legfontosb ágazata pedig a’ hazai nyelv és nemzetiség’terjesztése, melly tehát lelkiismeretes kötelességöknek egyike. Eddigelé nemzetiség’ tekintetében ez a' dunántúli ev. superintendentia tisztán állott. Magok a’ német ajkú lelkész urak is tiszta magyarságra tettek szert, ’s gyülekezeteikben a’ honi nyelvet terjesztették. E részben nem egyedül az esperes, hanem a’ közpap urakat is nagy dicsérettel lehet említeni, különösen Wimmer felső-rői lelkész urat, ki híveinek még anyagi jólléte elő­­mozditására is kiterjeszté figyelmét. Ha a felső-föi ha­tárba lépend a’ vándor, az ő­ közbenjárása s buzdítása ál­tal örökre megváltott polgároknak gyümölcsösei, árnyékos, fasorokkal övezett utak és mezei utak s a legczélsze­­rübb gazdálkodás’ virágzása által lepetik meg; szellemi te­kintetben pedig szinte a’ derék Wimmer több tanitószé­­kek’ felállításával, mellyek nem kevés költséget igénylének, a’ lehető legczélszerűbb növelést hozta virágzásba , egy­­ 600 pge ft fizetéssel ellátott magyar nyelvtanitószéfének 282

Next