Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-23 / 766. szám

Péntek 763. October 23.1846. PESTI HÍRLAP. TARTALOM. Orvosi jelentés a’ fenséges nádor’ egészségi állapotáról. Hivat. közrem. A’ középosztálynak. I. Törvény­hatósági dolgok: Pest (közgyűlés), Fehér (a’ közgyűlésnek vége), Bács (közgyűlés), Fiume (közlekedési eszközök és kikötő). Erdélyi dolgok. Vegyes közlemények. Figyelmeztetés a’ k. József-Ipartanoda’ megnyitása iránt. Figyelmeztetés a’ m. orvosok és természetvizsgálók’ pályakérdésekre. Nemzeti Kör. Iparegyesü­­let. Adakozás. M. G. Egyes. Külföld. Dunavisállás. Hirdetések aUIGTAROR­SSZÁG és ERDÉLI. Tizenhatdik orvosi jelentés: Nádor ö cs. k. föherczegsége’ egészségi álla­potáról. „Ő cs. k. fönsége az egész tegnapi napnak folytán kérelmesen érzé magát. * A’ nyugalmasan töltött éj után az egészségbeli javulás mind inkább előre halad.“ Budán, oct. 22-én 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. W­ür­tter m. k. Öcs. kir. ap. Fölsége Tersztyánszky Antal kir. tanácsost ,udv. tanácsos' czimmel díszesíteni; továbbá a' váltójeltörvényszéknél m­egüresü­lt elnökségekre gr. Forgács Antal fiumei kormányszéki ülnököt és Nagy János sopronyi alváltótörvényszék’ülnökét érde­mesíteni ; végre Bozzay Antal, Esztergommegye’ volt első alispán­ját ,kir. tanácsos' czimmel díjmentesen felruházni legkegy. méltóztatott­­ cs. kir. ap. Fölsége fülei Fü­­ley Istvánt, az erdélyi kir. kor­mányszéknél szegények’ügyvédét,valóságos kormányszéki titoknokká, továbbá Vajda Alajos kormányszéki­ írnokot és hites jegyzőt, nagy­­baczoni Incze Mihály sorjegyzőt és Phleps Károly ország­­számvevőszéki tisztet valóságos kormányszéki fogalmazókká kine­vezni legkegy. méltóztatott. Orthmayer Alajos bányagyakornok a’ resiczai öntő- és vas­­pörölyde-hivatalnál ideigl. ellenőrzé­sen alkalmazva. (B.P. H.) A’ középosztálynak. I. A’ minap halavány fiatal ember lépett be hozzám , ’s rongyos atillájára, szakadt csizmáira mutatván , kényes szemekkel kért tőlem munkát vagy alamizsnát. Felesküdt ügyvéd volt, oklevéllel, de ügy nélkül. Harmad magával lakott egy padlás-szobácska’ pók­hálói közt, harmadnap óta nem evett meleget, ’s irigyelte a’ napszámost, ki durva munkájával kenyeret és sót érde­melhet magának, királyinak monda a’tő forgató, szövő­­fonó, kalapácsemelő mesterember’ sorsát, kinek szorgalma után nemcsak kenyere ’s pecsenyéje ’s tisztességes öltöze­te , de ollykor a’ színházban páholya , a’ Steinbruchban vagy Promontorban szölleje ’s, melly családját oda kihord­ja , kocsija van. — Ő belőle pedig erőnek erejével tekin­tetes urat akart csinálni édes papája, kinek ezért valóban nem nagy bálával tartozik. — Ugyanaz nap beszéltem egy gyárvállalat’ urával, ki alkalmas munkások­ hiányáról panasz­kodott , s’ fél, hogy e’ miatt vállalatát nem folytathatja. — A’ szegény rongyos tekintetes ur’ láttára gondolatok ébredtek bennem , mellyeket a’ tisztes középosztály’ ér­dekében, ha szinte nem újak,’s már e’lapokban is pen­getve voltak , ismételve elmondani annál szorosb köteles­ségnek tartom, mert erős, józan ’s előítéletektől ment középosztály a’ népnek java 's valódi megva, a’ haza’ bol­dog jövendőjének legszilárdabb alapja. Két rák emészti nálunk a’ czimeres középosztály’ egész­ségét , erőn túlfeszített fényűzési kórság ’s megvetése a’ tisztelet-érdemlő munkás osztályoknak , kézművek ’s mes­terségeknek. A’száz holdas földesuracska négyszeg mérföl­dekkel biró dynastákat szeret kedvteléseiben és szenvedé­lyeiben utánozni; a’ három szilvafás nemesember szégyenli a’ kutyabőrös ősök’ apró ivadékát tővel, árral, gyaluval, pörölylyel fegyverzeni, mintha a’ hüvelybe rosdásodott kardot csak penészes pörirományokkal ’s a’ Corpus Juris’ avas obscuritásaival lehetne illendően fölcserélni. Távol legyen tőlem azt mondani, hogy magasabb tudo­mány ’s műveltség csak némelly polgári osztályok’ kizáró­lagos tulajdona, míg egyéb osztályokra csak durva munka­­ vár; csak azon őrült előítélet ellen akarok kikelni, melly s szegényebb nemes családaink’ nagy részénél kézimunka ’s mesterség ellen van, melly ezen hasznos és jövedelmes foglalatosságot úgy tünteti elő , mint az ősi nemes vér’ lealacsonyitóját, ahhoz nem illőt ’s nem méltót , mint csak a’ nép’ sepreje’ számára valót. Ha ez igy tart, a’ hazai munka-elosztás’józan elve soha lábra nem kap , a’ társaság’ tagjai ’s osztályai közti kellő egyensúly örökké zavarva lesz ; ’s mig rend, jóllét , meg­­elégültség napról napra inkább eltűnnek , csak a’ koldusok, a­ malecontensusok’ száma szaporodik, kiknek vállaira biz­tos jövendőt építeni aligha lehet. Nincs a’ közbékére semmi veszélyesb , mint nagy rakás felvilágosodott en bér , kinek akarata ’s tehetsége van dolgozni , ki azonban a’ túlságos concurrentia ’s m­unkahiány miatt koplalni kénytelen. — A’ törvényhozás és kormány e’ részben, mig az előítélet’ Szárnyai szegve nincsenek, keveset tehet; az egyházi és iskolai szószéknek , az irodalomnak és journalistikának kötelessége a’ közönséget e’ részben minél gyakrabban in­teni , ’s felvilágosítani igyekezni. Elég baj, ha valamelly országban aránytalanul nagy azok’ száma, kiket a’ költő „fruges consummere natio névvel dicsőit; ezek’ számát kell-e örökkön örökké tömérdek ujonczczal szaporítani? addig fogunk-e csupa tudósokat, ügyvédeket ’s hivatalnokokat nevelni gyermekeinkből, mig végre nem lesz , ki számukra papirost készítsen ’s atillát varrjon ? Olly jeleneteknek akarunk-e örülni, minek az életben már is előfordultak , hogy egy jogtanár urasági ko­­mornyikságért, egy orvostanár nem tudom miféle hivata­lért folyamodott? — Van-e abban csak egy csepp józan ész, egy szikra valódi szülői szeretet, egy lángocska hazaszeretet, ha a’ gyer­mekek, különbség ’s meggondolás nélkül, tanulni küldetnek, ’s pénzt és ifjúságot vesztegetnek azért, hogy későbben azon meddő pályán gyalogoljanak , mellyen a’ czél olly tá­vol , a’ jutalom olly késő ’s gyakran semmi; ha a’ földmi­­veléstől, műipartól, kereskedéstől erőteljes munkások, kik e’ téren becsületes szorgalom által jóllétre vergődhettek ’s hasznos, derék polgárok lehettek volna, erőszakosan ’s botorul elvonatnak, hogy azon sikamlós pályára löhessenek, hol reájok szükség vár, vagy hol talán csak csempéskedés ’s becsületök és jellemök’ eladása által fognak megélhetni ? Lássuk a’ dolog’ menetét. A’ m. szent koronának egy érdemes , de történetesen vagyontalan tagja , ki számos nemes ősei miatt akármi is lehetne , megházasodik, ’s némi iszonynyal ugyan, de mégis feleségül vesz egy tehe­tős polgár’ leányát, kinek gyöngesége, hogy a’ maga be­csületes polgári vérét zománczosabb nemes vérrel keverje. A’ házasság gyümölcsöző. Egy rakás urfi születik, ’s egyik mint másik kivétel nélkül tekintetes úrrá neveltetik. A’ papa eleget vétett ősei’ hamvai ellen az által, hogy polgárvért kevert családjába, ’s vétkeit nem akarja tetézni újabbakkal, hogy gyermekeit polgári kenyérkeresetre taszítsa. A’mama pedig nem azért lett tekintetes ’s nemzetes asszony, hogy gyermekei újra visszaessenek a’ kézműgyakorlat’ nemtelen hínárjába. Nekik státus- és megyei hivatalnokokká, ügy­védekké , talán k. tanácsosokká, talán k. személynökké kell lenniök. Van vagy nincs bennök képesség, iskolába küldet­nek, jogot tanulnak. A’ szerény szülői vagyon, melly hat gyermek közt elosztva úgyis átkozott rövid részletekre osz­tanék , felemésztetik a’ gyermekek’ urias nevelésére. — Azok elvégezték valamiképen iskoláikat, eltöltöttek külön­féle, részint haszonvehetetlen tanulmányok’ sikeretlen ma­golásával 16 évet, elköltöttek annyi pénzt, mennyivel derék műhelyt vagy boltot, vagy kis gyárt nyithattak ’s felszerel­hettek volna, ’s most ott állanak a’ világban, kenyér és hi­vatal nélkül, aljasabbnak hitt munkától iszonyodva, magas követelésekkel az élettől , ’s midőn szüleik’ még fenlevő vagyonromait is megemészték, azokkal együtt fáznak és koplalnak, ’s olly jelenetekben lépnek fel, miilyennek raj­zával e’ czikkecskét elkezdém. Illy után jó létre — ezen az egész középosztályon elha­rapózott sajátnemű őrültség, melly okozza, hogy egy tömeg iskolát végzett ’s kenyértelen fiatal ember mozog elhagyatva ’s kétségbeeséssel küzdve a’ haza’ jóltevő napja alatt, hogy minden hivatal, minden helyzet évekig várakozó , ingyen szolgáló, didergő ’s koplaló, a’ munkás napszámos’ sorsát irigylő gyakornokok­ ’s aspiránsokkal van tömve. Mi legyen e’ jámbor bohókból? — mintsem annyi elvesztegetett idő ’s megszokott kényelmek után ludtollhoz szokott gyönge kezeikbe ásót, kapát, fejszét fogjanak , inkább meglövik magokat. Kibujdossanak szerencsét keresni? Igen , a’ művész , a’ kézműves, a’ mezeigazda mindenütt elélhet, mert csizmára ’s ruhára mindenütt egyforma szük­ség van, kereskedési szabályok , könyvezetés mindenütt hasonlók, szép festvények és szobrok mindenütt találnak kedvelőkre , de mit csináljon e’ chara patria’ határfolyóin kívül azon ember , ki csak Werbőczyt ’s a’ magyar váltó­­törvényt ismeri imigy amúgy ? — ’S minő aggodalmas körülmény a’státusra nézve, ha egy tömeg iskolát végzett ember, többnyire félmiveltséggel, sok igénynyel, kevés vallásossággal, semmi ennivalóval, nem találva munkát, nem tudva , hová hajtsa fejét , nem tudva , hol fog találni holnap eledelt ? — káborog szerte az utczákon ; míg ellenben általános a’ panasz, hogy a’ földmivelés és műipar ügyes kezek’ hiányában szenved , noha sohasem hallani, hogy ügyes, szorgalmas és becsü­letes kézműves , munkahiány miatt éhségre ’s ruhátlan­­ságra jutott volna. Miért tehát ezen sajátságos mania , a’gyermekekből’, akár bírnak kitűnő tehetséggel, akár nem ,­­ ’s a’ képes­ségeknek és hajlamoknak minden előleges vizsgálása nélkül, csupa tudósokat,ügyvédeket,hivatalnokokat akarni nevelni? Félre ezen nevetséges , jóllételő ’s egyeseknek mint az összes állodalomnak káros és veszélyes előítélettel! Lássa át végre a’ középosztály, ’s ültesse ezen hitet jókor gyer­mekei’ szivébe is , hogy a’­­ becsületes munka sohasem alacsonyit le , sőt hogy a’ becsületes munka után élő ’* ezért legfüggetlenebb polgár , ezen munkás méh a’ státus’ nagy méhkasában, a’ hazának legtaasznosb, legbecsesb, leg­tiszteletreméltóbb osztálya, a’ népnek magva , a’ haza’ szilárd jövőjének alapja , hogy Rousseaunak , a’ természet és igazság’ emberének, nincsenek szebb ’s igazabb szavai, mint ezek: mérsékelt munka, szabályozott egyszerű élet, ’s lelki „béke és testi egészség, mik amannak gyümölcsei, inkább boldogitnak, mint tudomány ’s annak fénye.“ — P u b l i c o 1 a. Törvényhatósági dolgok» PESTMEGYE’ Rendes, f. h.­19-én tartott rendkívüli köz­gyűlésükben, küldöttséget neveztek ki, melly, István fő­­herczegnél tisztelkedvén, tolmácsa legyen a’ megyei RR’ fájdalmának, mellyet a’ fenséges nádor’ és örökös főispán’ egészségi változásának hite költött fel bennök, ’s tudakozza meg egyszersmind ő fenségének jelen egészségi állapotát. A’ küldöttség haladék nélkül sietett át a’ budai királyi vár­ba , ’s rövid idő múlva örvendetes hírül hozá a’ gyűlésnek , hogy alapos remény van, miszerint a’ magas beteg’ egész­ségi állapotának nehány nap óta mutatkozó jobbra fordulása állandó leszen , ’s hogy e’ szerint tökéletes helyreállításá­nak bizton nézhetni elébe. A’ RR. hazafiai örömmel vették e’ hirt, ’s miután még nehány, az annak idejében tartandó ünnepélyekre vonatkozó intézkedés történt, az ülés el­oszlott. SZÉKESFEJÉRVÁR, octob. 9-kén. Tisztelt szerkesztő úr ! Gyűlésünk’ első napjáról irt tudósításomból megismer­hető ön az elemeket, mellyekből áll a’ határozó többség megyénkben. Ezen pártnak ellenében áll az alkotmányos haladó párt, mellynek elemei magokban véve homo­gének, a’ különbség csupán az egyéniségekben van. A’ sokkal kisebb rész erélyes, kitürő. Meggyőződését ki­mondani, ’s azért a’ capacitatio’ terén az értelmiség’ fegy­verével becsületesen megküzdeni soha el nem mulasztja. A’ sokkal nagyobb rész, indolens és csüggeteg. Némellyek azon ősi jámbor hitben alusszák vagy pipázzák el otthon legszebb polgári jogaik’ gyakorlatát, hogy a’ gyűléseken részt venni szokott véleménytársak érettek is majd helyt­­állanak, vagy hogy a’ divina providentia, az alvók felett, ez­után is majd örködendik.— Mások, nem vizsgálva a’körülmé­nyeket, mellyekből számtanilag meggyőződhetnének, hogy Fejérmegyében a’ haladó félnek többsége van, ’s gyűlése­ken a’ határozó erőt csak azért nem bírja, mert tagjai a’ ta­nácskozásokban részt nem vesznek, inkább elhitetik magok­kal, hogy a’ tisztválasztáson erőszakosan megbuktatott véle­­ményfelekezet örök elnyomatásra van kárhoztatva. Mind a’ két ősi tulajdonságnak tömérdek kárát vallá már a’ magyar; adja az ég, hogy a’ fenforgó életkérdéseknél ne alugyék. — Midőn a’ Fejérmegyében levő pártfelekezeteket igy elemezem , nem czélom ön igen tisztelt olvasó közön­ségének a’ pártok’ elnevezéséről egy semmit mondó czikket írni, melly tárgy különben is olly kényes ter­mészetű, hogy arról az igazat egész mértékben ki­mondhatni bajosan sikerülne; czélom csak az , hogy a’ megyénkből felhozott conjuncturákra, mellyek több más megyékéivel azonosak, honfitársaim’ figyelmét fel­hívjam , ’s hogy gyűlésünk’ második napjának történetét az olvasó magának megmagyarázhassa kellőképen. A’ gyű­lés’ második napján ugyanis, a’ szabolcsi levél jött sző­nyegre. A’ dolog inditványkép’ hozatott fel Sz.— J.— ur által olly formán, hogy Szabolcsmegyének imánk meg, miszerint mi azon véleményt, hogy a’ főispánok vagy administratorok a’ megyei törvényszéken ne elnökösködhet­­nének, nem osztjuk, és igy Szabolcsnak e’ tárgyból sérel­met formáló körlevelét nem pártoljuk. Tehát reform-eszme, még pedig nem is a’ nyargalva haladók által megpen­dítve. — Vártuk , mit mond ehhez az alkotmányos conser­­vativek’ nagy serege. És nagy vala a’ mi csodálkozásunk a’ történteken. — Az indítvány mellett először szólott erőködött Ulászló’ törvényeiből kipéczézni, hogy a’főispán­nak csakugyan volt valami köze a’törvényszékhez, mert ezt a’ törvényszékekről szóló akkori törvények emlegetik; hivatkozott továbbá a’ folytonos gyakorlatra , miután csak­ugyan vannak megyék, hol a’ főispánok’ törvé­nyszékem­ el­nökletének valami nyoma látszik a’ jegyzőkönyvben. — Minden többi szónokoknak okoskodása, kik az indítvány mellett szólottak, ugyanez­en egy nótára ment ki. Ulászló’ törvényei ’s az állított de be nem bizonyított folytonos gyakorlat voltak a’ tengely, melly körül az urak circulus vitiosusban forogtak. Történtek közben kitérések a’ függet­lenség’ eszméjére in genere , ’s a’ törvényszéki bírák’ függetlenségére in specie; párvonal huzatott a’ kormány által nevezett ’s a’ megye által választott törvényszéki elnök’ függetlensége közt, természetesen az elsenek elő­nyével. — Illy körülmények közt mit tehetett a’ jogrom­bolásról és rohanva haladásról annyiszor vádlott ellen~ 66

Next