Pesti Hírlap, 1846. november (771-787. szám)

1846-11-26 / 785. szám

adóssági kamatok’ fizetése ’s törlesztések­ után, 35 milliójánál több jövedelme alig marad. Nyilván van tehát , hogy az ebbeli kárpótlása a’ behozandó magyar dohánymonopolium által terveztetik. Azonban szóló ezt lehetetlennek tartja, mivel azt hiszi, hogy Magyarországon a’ dohánytermesztés’ eltörlése nélkül nem lehet monopólium. Mind­e’ mellett a’ kormánynak azon journalistikai vitatásokkal összeeső intéz­kedései— a’ trafikok’ felállítása nagy figyelmet érdemlenek. Mert legyen bár czéljok akármi , mindenesetre a’ dohány­ipar’ elnyomását húzták magok után. Már pedig tény, hogy a’ védegylet’ keletkezte óta csupán a’ szivarral több ezer egyén foglalkozik, mint a’ hány száz előbb tévé. Jól látja ezt a’ B.P. Híradó’ vezére, ’s kárpótlást javai. Ezen tény* ellenében nyomom ok az, hogy a’ kormány csupán olcsó szivarokról gondoskodik. Miért nem téve azt előbb, mig reá nagyobb szükség volt? — Törvényt is tud szóló idézni, nevezetesen az 1840-ki kereskedelmi törvény nyilván fen­­hagyja azon eddig is fenállott szabályt, hogy egy gyámolt csupán egy boltot tarthasson , — valamint azon törvény is ismeretes előtte, hogy Magyarországon a’ nemzet’ megkér­­dése nélkül semmiféle adó- vagy vámviszonyokon változ­tatni nem lehet. Pártolja az indítványt. Gróf Sz. I. ő exja az előtte szólók’ beszédének azon részét fogván fel, mellyben a’ bizonytalan czélokra alakított többségről szólottak — politicája’ szellemében néhány en­gesztelő szót mondott a’ másik oldalra nézve, határozottan előrebocsátván , miszerint ő excja nem ellenzéki ugyan, de nean is conservativ. Elve nem egyéb, mint az: körülmé­nyek szerint változva, egyben soha nem változni, t.a. hogy erejét a’nemzeti és alkotmányos kifejlődésre fordítsa.’S tudja, hogy működését a’ jövő országgyűlésen is el­őzés fogja ki­jelölni, noha nem tudja, mi lesz szerepe. A’ kérdésben forgó tárgyra nézve szóló aggodalmat ugyan nem lát, azon­ban nem ellenzi a’ felírást a’ kormánynak emlegetett lé­pései csúsztatásnak igen vastagok volnának, az inkább ka­­pustéri berohanás lenne.­­ Azonban szóló még a’ mono­pólium’ behozatalánál is olly elvet lát, mellyet nem egy könnyen szalaszt el : a’ fizetés’ elvét. Szerinte az egyenes adó’ elvállalása, a’ nemesi javakon fekvő adóssági terhek miatt megy olly nehezen. Az indirect adóztatás kevesebb nehézséggel járna. Meglehet, hogy oda fent épen ide számí­tanak. A’ practicus angol azonban azt tanácsolná: fordítsuk saját czélunkra az innen veendő jövedelmet. — Jussanak eszünkbe a’ rosz utak. ’stb. Gróf R. G. az indítvány’ pártolása mellett két dologra nézve jelenté örömét, egyik, hogy főtiszt. K— ur a’ B. P. Híradót mentegeti, — másik , hogy az előtte szólót, saját kijelentése szerint, ha már az ellenzék magáénak nem mond­hatja, legalább a’ másik oldal sem. Az első alispán rendre megczáfolván azon argumentu­mokat, mellyek a’ B . P. Híradóban a’ dohány’ közkezelése mellett felhozattak, azt mutogató, hogy a’ kormány, ha szinte egypár évi áldozattal megbuktathatja is a’ mostani szivar­­gyám­okokat, de a’ concurrentia’ útján monopóliumot még­sem fog eszközölhetni. Mert miután a’ kormánynak ré­szint a’ sok tisztviselő’ tartása sok költségbe kerülend, ré­szint a’ tervezett kártalanítás is tömérdeket föl fog emész­teni; mig más felöl a’ magány­gyámok kevésből kiállíthatja családi kezelés mellett szivarjait, a’ kormánynak okvetlenül drágábban kell adni szivarjait. — Ennélfogva, ha rövid időre némi áldozattal olcsóbban adja is a’ kormány gyárt­mányait, a’szivargyártás, úgy szólván, semmi tőkét nem igényelvén , azon perezben , midőn a’ kincstári szivar’ ára emelkedik, seregestől támadnak ismét a’ magánygyárak. Tehát okvetlenül országgyűlésen leendő keresztülvitelre kell számítania De itt mindenesetre az lesz kérdés, mi ezen monopóliumban a’ czél, ’s nem lenne-e drágán megvásá­rolva ? ’S az utóbbi kérdésre szóló igent mond, miután a’ nemzeti ipar’ egyik ága az által elnyomatnék. Hallott szóló országos szükségekről ’s azoknak födözésére megnyitandó uj jövedelemforrásokról. De mielőtt uj források nyittat­nának , szóló azt akarja tudni, mi van eddig, ’s ha az újnak szüksége bebizonyosodik, akkor országgyűlésen lesz szó: kell-e monopólium vagy nem. De anticonstitutionalis eljá­rásban, ha gr. Sz. ajánlja, sincs bizalma. — Meglehet — mondá szónok — hogy a’ dohánymonopolium’ kérdését fel­használják elleneink az egyenes adó elleni agitatio’ terén is, mint egy kibúvó ajtócskát. De akkor mi sem fogunk késni — úgymond — ’s szólónak reménye nagy, hogy a’ magyar nemesség’ nagyobb része inkább megfizeti a’ reá eső egye­nes adót , mintsem magát kellemetlen kutatásoknak vesse alá. — E. S. tbiró az előtte szólók’ elveit osztotta ugyan, de a’ felírást megelőzőleg egy küldöttség által még jobban kike­restetni óhajtá az alapokat, melly nyilatkozat után a’ B. P. Híradó’ többször említett vezérére került a’ sor nyilatkozni. Mindenekelőtt sajt­ó rá szóló , hogy a' dohányügy a’ vám­­kérdéssel kapcsolatba hozva tárgyattatott; mive­l ezen tár­gyat érettebb megfontolás után az utasításban kívánta volna előterjeszteni, így azonban szükséges, hogy nyilatkozzék. Szóló a’ vámkérdést következetesen kívánta taglalni, ’s miután elvül tűzte ki a’ vámok’ megszüntetését, azt pedig tudja , hogy e* czélt fizetés nélkül elérni nem lehet; szóló a’ fizetés’ elvének minden stádiumában barátja lévén, nyíltan kitűzte a’ dohánymonopoliumot. Hivatkozik az angol nemzetre , mellynél noha sza­badabb nemzet nincs , mégis elfogadja a’ jövedelmi adót. E’ tekintetben azonban szóló csupán saját meggyő­ződésének szolgált tolmácsul, mit senkinek alárendelni nem szokott. Lehetségig iparkodék elhitetni ezekután szó­ló, hogy ezen journalistikai működéssel a’ kormánynak a’ dohányügyben tett némelly lépései c­sak esetlegesen jőnek össze. Azonban a’ kormánynak bizonyosan esze’ ágában sincs monopólium. Azt nem állitá ugyan a’ magos vezér, mit előtte egy szorgalmas olvasója tőn, hogy a’ kormány’ czélja egyenesen csak jó és olcsó szivar, de hogy következése illyesmi leend­ő vitatá. Sőt szerinte még a’ dohány’ ára is emelkedni fog. *) Mi az uj udvarboltokat illeti: szóló az előbbi és mostani állapot közt csak azon különbséget látta, hogy az ausztriai dohányigazgatóságnak itt Pesten eddig csak egy raktára volt, most több lesz, ’s egy lekopott fel­írás helyett, minő volt a’ dorottyautczai, több világos czi­­mer. Hogy pedig az igy árulandó szivarokkal a’ védegyle­tieket is megbarátkoztassa, említé szóló, hogy azoknak némelly része, habár külföldön is, de magyar dohányból is készül. Ezek szerint, noha szólónak eltérő nézetei vannak, a’ felírást, ha csupán a’concurrentiára nézve lehető aggodalom adatik okául, pártolja; de a’ dohányügy’ tárgyalását a’ vám­kérdésre kéri elhalasztani. Illy értelemben nyilatkozott H­­P. tbiró és kir. ügyész. Az indítványt egész kiterjedésében pártolók közül H. B. és A J. tbirák megjegyzék, hogy a’fentebbi mentségek igen kisszerű álláspontról vannak véve, az előrebocsátott ma­­gas’ politicai nézetek’ irányában. G. T. L. pedig köztünk és az angolok közt épen azon nagy különbséget látta, hogy nem angolok vagyunk. Máskép’ állna, úgymond, a’ dolog, ha fele­lős ministeriumunk volna. Jelen helyzetben szóló nem reméli azon közczélokra fordítandó felesleget, mit a’ B. P. Híradó a’ dohány’ jövedelméből vár. — Gr. Sz. I. fentebbi védel­mét illetőleg pedig megjegyzé, miszerint azon pártot, melly­­töl mindig azt hallhatni: „kí az ellenzékkel“, de rendszert sohasem — lehetlen másnak , mint bizonytalan czélunak nevezni. Még egy nyilatkozatot hallánk az indítvány mellett, H. B. sz. kir. Pestváros’ érdemes tanácsnokáét, melly férfias ha­tározottságán kívül azért fogadtatott kitűnő tetszéssel, mert a’ megye’ rendei hajlandók valának azt úgy fogadni , mint Pestváros’ iparos lakói’ többségének véleményét. — Mi a’ boltnyithatási szabadságból m­erített védelmet illeti: szóló hivatalosan jelentheti, hogy a’ kamara e’ tekin­tetben sem tartotta meg a’ formákat. Nevezetesen illy esetben a’ városi tanácshoz mindig folyamodni kell, de a’ kormány ezt mellőzé. Vagy talán azért, mivel a’ választott kezelőknek már régibb bolti joguk volt ? — Ugyde a’ amlgy m. k. helyt. tanács Pestvároshoz épen illy tárgyban azt irá, hogy személyhez kötött efféle jogokat másra átru­házni nem lehet. Szóló sokak’arczán látja a’kérdést: „de hát a’ tanács miért nem szólalt fel?“ ennek 99 oka van. Fő mindenesetre az emancipatio’ hiánya Pártolja az indítványt. E’ szerint a’ többség a’ másod alispán' indítványát vég­zéssé emelé. Felírnak a’ rendek, aggodalmukat fejezvén ki a’ dohányügyben tett lépések fölött, mellyek az ipart és do­hánytermeszt­ést elnyomással fenyegetik, ’s alkotmányos és jogi szempontból is ser­eimesek. — Egy. ZALÁBÓL. November’ 9-ki közgyűlésünk első alispán ur’ évnegyedes jelentésének felolvasásával nyittatván meg, a’ szerint a’ megyében semmi ragályos betegség nem ural­kodik. Sajnálkozva értettük egy 11 éves légrádi kis leány­kának , kit a’ dühös eb megmart, orvoslás­ elhanyagolása miatti elhalálozását, úgy a’ kapornaki járásban elkövetett két rendbeli mérgezést, valamint azt is, hogy több helye­ken szánszándékos gyújtogatások történtek , ’s a’ tettesek­nek mind eddig nyomukba jutni nem lehetett. Fájdalmas elő­­érzetre gerjesztett a’jelentésnek azon része, mellyben a’ szűk termésről ’s különösen a’burgonyának, a’köznép’ ezen megbecsűlhetlen kenyérpótlékának, általános rothadá­sáról tudósi­t vitánk. Illy szomorú hírek után annyival kelle­­m­t­­esebben hatott reánk a’ gőzhajózásnak a’ Balatontaván lett megkezdéséről szóló pont, mellynek folytában megha­gyatott szolgabiráinknak , hogy a’ Balatonnal érintkezésbe hozó utaknak jó karban tartására különös figyelemmel le­gyenek. — A’ jelentés’ felolvasása után első alispán ur szó­val emlékeztető a’ RRet, hogy a’ tisztválasztás’ ideje közel­­getvén, nehogy a’ hosszabb időt igénylő előkészületek , mint például a’ nemesi összeírásnak teljesítésére szükséges időből tisztviselőink kifogyjanak, kéri a’ RRet, hogy eziránt intézkedjenek. A’ többség azonban úgy vélte, hogy erre elég idő lesz még azután is, ha majd főispáni helyettes úr a’ tisztválasztás’ határidejét kitűzte. — P. F. esperest az al­ispán! jelentésre visszatérőleg , a’ szűk termés’ következ­tében tenni kellő intézkedésre hívta fel a’ RR ’ figyelmét. A’ RR mielőtt e’ tárgyban intézkedhetnének, szükségesnek látták kitudni, ha valljon van-e, hol ’s minő mértékben segedelmeket igénylő szükség? E’ végre a’ szolgabirákat olly utasítással küldötték ki, hogy a’ szükségnek hol ’s minő mértékben lehető bekövetkezéséről jelentést ’s egy­szersmind a’segítség’módjáról véleményt adjanak.Öröm­mel lepte meg a’ megyei közönséget Ch.­ly kanizsai ura­­dalmi ügyvéd urnak herczeg Batthyáni Fülöp földesurasá­­szának nevében tett azon nyilatkozata , hogy ő herczegsége által már a’ szükséges intézkedések megtétettek, hogy jobbágyai, a’ hol és mennyire netalán élelmi­szerekben meg­szorulnának , az uradalom által fognak segittetni. A’ f. m. herczegnek ezen nemes ajánlatáért a’ BR. köszönetöket jegyzőkönyvbe iktatni, ’s azt ő herczegségének is levél által kijelenteni határozták. K. S. alsó­lendvai uradalmi ügy­véd szinte kijelentette , hogy földesuraságának részéről hasonló intézkedések csak azért nem tétettek még eddig, minthogy azon vidéken a’ termés tűrhető lévén, a’ szükség’ bekövetkezésétől eddig tartani nem lehetett. Arról bizto­sítja a’ BRt, hahogy herczegségének jobbágyai akárhol is szükséget szenvedendnek , a’ nemes példa földesuraság * által is utánoztatni fog.­­ Ezekután egy királyi leirat olvastatott, melly szerint felsége’ a* h. tanácsnak felterjesztéséből a’ legnagyobb ne­hezteléssel értette, hogy a BR., törvényes jogaik’ körén túl­lépve, törvényszéki birákká olly’ egyéneket is választani rendeltek , kik a’ főispán vagy annak helyettese által tábla— birákká kinevezve nincsenek; ’s hogy ő felségének ez ér­demben érkezett semmisítő rendelete után is határozatuk melletti megmaradásukat jelentették; — az engedetlenség’ legkomolyabb rászólása mellett, a’ legsúlyosabb felelet’terhe alatt meghagyva, parancsoltatik , hogy ő felségének ren­deletéhez magukat alkalmazni legszorosabb kötelességök­­nek ismerjék. Egyszersmind a’ h. tanácsnak felterjesztésé­ből azt is tapasztalván ő felsége , hogy törvényszékeken a’ RB. tiszteletbeli tisztviselőket napidijak mellett alkalmaz­nak, azoknak díjazását megszüntetni parancsolja.­­ A’ tárgy hevesebb vitára adott alkalmat. Legelőször is Cs. L. szólalt fel: „Határozatunk — úgymond — az 1613: 24. törvény’ világos szavain alapul A’ k. leirat is hivatkozik törvények­re , mellyek felolvastatván, láttuk, hogy azokban semmi sincs, a’ mi határozatunk ellen szólna. Szónok nem tudja bo­­szantó fájdalmát elnyomni, midőn tapasztalja, hogy olly megvetőleg bánnak a’ megyével. A’ mi határozatunk meg­győződésünkön épült , ez pedig a’ törvény’ világos szavain alapult. Ha már a’ meggyőződés, a’ nélkül, hogy életbe lép­­tettetett, az akarat, midőn még csak gondolat, de tettbe nem ment, már akkor is üldöztetik, valóban szomorú dolog, ’s a’ tárgyban felírtunk. — Nem használt. Nincs tehát más hátra, mint a’ magyarnak azon szerencsétlen orvoslásmód­ja : sérelmek’ mélyébe enyésztetni ezen uj sérelmet is. Je­gyezzük fel tehát jövő országgyűlésre ezen uj sérelmünket. A’ második részre, míg részéről a’ bírák’ számát szaporít­hatja, hivatalokat alkot, vagy a’ meglevőket uj formába önti, ’s több ezerekkel látja el; most midőn mi az igazság’ gyor­sabb kiszolgáltatása’ tekintetéből, szükségtől kényszerítve tisztes hivatalnokokat alkalmazunk napidijakkal , ez nekünk nemcsak rászaltatik , hanem határozatunk megsemmisitte­­tik. Erre nézve czélszerűnek vélné ö felségét felírásban fel­­világositni, hogy ez az igazság’ gyorsabb kiszolgáltatása’ tekintetéből szükséges, ’s kérjük meg ö felségét, hogy mig az igazság’ kiszolgáltatása’ tekintetéből olly sok ezerek köttetnek el a’ honban , ne roszaltassék nekünk az, mit a’ közjó’ érdekében tenni kénytelenek valánk.— Ha nem sikerül szándékunk, isten és ember előtt letettük magunk­ról a’ felelet’ terhét, ’s azoknak átka, kiknek részére az igazság ki nem szolgáltathatott, azokat nyomja, kik azt eszközölték. — P. F. esperest szerint, nem kell felednünk, hogy Magyarországban két féle törvény van, t. i. Írott és szokásbeli. Az Írott törvényről áll az , hogy ha életbe nem léptették, megszűnt törvény lenni. Ellenben a’ szokás, ha életbe lép , törvény’ erejével bir A’ törvény, mellyen ha­tározatunkat alapitni akarjuk, életbe nem léptetett, mert a’ megye eddig mindig csak kinevezett táblabirákat válasz­tott törvényszéki tagokká ; meg kell tehát ezen gyakorlat mellett maradni, mindaddig, mig egy új positiv törvény ezen gyakorlatot megszünteti. A’ mi pedig a’ tisztes tiszt­viselőknek , különösen a’ tisztes esküdteknek alkalmazását illeti, azok nemcsak a’ törvényszékeken, hanem szóbeli perekben is alkalmaztattak, pedig a' nemességnek joga lé­vén a’ maga biráit választani; minthogy a’ tisztes esküite­ket nem a’ nemesség választotta, azok törvény szerint nem is lehetnek bírái. — S. M. nem ért egyet Cs. L. val, hogy t. i. a’ sérelmek’ tömkelegébe temessük ezen leiratot is. Szónok tiszteli a’parancsolatokat, a’ mennyire törvényben alapulnak, de ha törvénybe ütközők, többször volt eset, „cum­ veneratione“ felve tettük. Nem látja okát, miért kel­lene épen most ezen gyakorlattól eltérni A’ 2-ik részre nézve megjegyzé : A’ helytartótanácsnak kötelelessége fel­ügyelni, hogy a’ törvények necsak az ország által tartas­sanak meg. Kívánja ötét törvényes kötelességére em­lékeztetni. — T.— K.— főszolgabíró: A’ leirat’ első ré­szére nézve azon alternativa áll előttünk: Vagy engedel­meskedni a’ leiratnak (melly olly törvényeken alapitta­­tik , mellyek mindent inkább foglalnak magokban, mint azon leirat’ eszméjét­ ’s azt sérelemkép’ terjeszteni a’ jövő országgyűlés’ elibe; vagy pedig, mert előttünk világos tör­vény van, melly határozatunkat biztosítja, a’ leiratot el nem fogadva, megmaradni határozatunk mellett. Mind két részről fontos okok vannak, de fontosabbak az alternativa’ 2-ik részérő­ nézve, mert ott, hol világos törvény van, az ellen leiratot elfogadni polgári bűn; szónok tehát a’ leirat’ félre­­tételére szavaz. — Cs. S.: P. esperest úrnak akar felelni, ki azt mondta, hogy csak választott bírák alatt kíván állani, ’s midőn mégis határozatunk ellen szólt, önmagával jött el­lenkezésbe. Abban egyetért esperest úrral, hogy a’ szabad választás a’ nemzet’ leglényegesebb joga, de az erre vonat­kozó törvény az egész nemzetre szól, ’s ha azt egyik vagy másik megye gyakorlatba venni elmulasztotta is, annak ereje azért meg nem szűnt. Hozájárul, hogy az 1683: 24. törvényczikk, mellyen határozatunk alapul, az 1681 : 10. törvénycikkben , melly a’ nemesi jogok’megerősítésé­ről szól, egyenesen benfoglaltatik; ezen törvény tehát nemcsak, hogy el nem avult, hanem azt 1681-ben maga a’ fejedelem is sarkalatosnak ismerte. Szónok hite szerint ott, hol világos törvény van, főkép’ ha ezen törvény sarkalatos, gyakorlatra hivatkozni nem lehet; mert gyakorlat törvényt felforgatni soha sem fog. Polgári kötelességünk tehát meg­maradni a’törvény mellett, 's megszüntetni minden szo­kást , melly törvényünket megingatná. Gy. vásárhelyi lel­kész : nem szólt volna a’ tárgyhoz, ha egy érdemes szó­nok nem méltóztatott volna a’ kormány iránt igen csípős *) Hogyne emelkednék, ha a’ concurrentia semmivé lesz téve? — S­z­e­r­k.

Next