Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)
1846-12-01 / 788. szám
segély’ mindkét részről megszűntetése, politicai elvek’ feláldozása nélkül kímélése a’ személyeknek, különös őrködés as administrativ ügyek felett, ’stb . a’ gyűléseken kívül : kölcsönös közeledés, összeolvadás a’közéletben; végre a' jövő tiszt- és kövülválasztáskor a’ más pártbeliekkeli szolgáltatás elve; mind ez azonban csak kis árné tkint, melly ha nem sikerül, úgy minden ismét előbbi állapotába térjen vissza. Ezek vajának körülbelül a’ főpontja a’ gyűlés előtti estre tartott ellenzéki conferentián, mint más más ízben is nyilvánított előadásának Ennek ellenében Zs.— s - táblabiró ’s eddigi ellenzéki vezér adá elő abbeli véleményét , miszerint tekintve a’ múltat, ’s ismerve a’ személyeket , kikkel dolgunk van, az előterjesztett engesztelő politieát viszonyunk közt czélhoz nem vezetőnek , az ollyatén közeledést pedig csak elvek’ feláldozásával történhetőnek ’s így lehetetlennek tartja ; szerinte egyes kiszemelendő személyeknek majd hivatalos kör fog csak jutni; előbb tetteket, tényleges concessiókat óhajt nyerni, aztán kíván csak kiengesztelődni, ’stb. végre maga részéről, mint egyes státus kijelenti, hogy ezen benső meggyőződésével ellenkező politicának ellenébe kellene működnie A’ tanácsi kormány zajos volt A’többség B. L. programmját mint kísérletet fogadá el, minek következtében Zs. I. eddigi vezérlői szerepéről , állásáról önkénytesen lelépett, ’s már a’ gyűlésben sem vett részt. . . . És mi, kik szinte kitértet kint B.~ L.— politicáját tettük magunkévá , mint honti különféle körülményink közt tán előbb czélravezetőt , mégis nyíltan valljuk be véleményünket a’ haza előtt, miként Zs.— I-nek azon méltóságos állásánál fogva , mellyet a’ megyében , sőt a’ hazában is elfoglalt, a’ lelépésnél,’ legalább jelenleg, mást tennie nem lehetett, sőt ezt tennie kellett, ha nem akar vagy meggyőződése ellen velünk működni, vagy pedig régi elv- ’s személyes baráti ellen is állásán aluli harczot víni. A az szilárd jellemétől, ezt barátságától méltán várhattuk. Ki ennél többet várt, az nézetünk szerint az ő eddigi állását nem veszi kellő figyelembe. Ha pedig találkoznék köztünk egyes, ki tán többet mondott, mintsem szükség lett volna, az csak a’ pillanat* hevében feledke’,heték meg ama’ tiszteletről, mellyel mindenikönk Zs. I. eddigi elvei, személye, országos és megyei pályáján tanúsított hazafiusága, jelleme, végre sociatis térem erngedetlen buzgósága’ ellenében tartozik; ’s ha tán valaki volt, ki tőlünk e’ helyütt valatin szemrehányásokat remélt olvashatni, tudja meg , hogy előbb fogott e’kéz elszáradni, mntsem hogy az insultátjon fesia’ férfiúnak, ki Hont’ kevés dicsőségei közé tartozik , ’s eddigi úgy polgári mint magános pályáján egész tiszteletünket megérdemlette. Más részt pedig csak ’ ellenzék’ jelenlegi vezetőjétől tagadnék meg az érdemet, ha ezt az előbbitől más vélemény miatt elvonnánk. Azért is hagyjuk őt tiszteletünk’ kísérete közt mindaddig, míg jónak látja elvonulni. És jusson eszünkbe, hogy midőn Bonaparte, bár nagyobb működési térről lelépve, búcsút von Fontaineblauban bajtársitól, a’dobok hallgattak, de a’császári sasok és zászlók meghajoltak a’ távozó előtt, a’ vele harczolt agg katonák’ szemében pedig köny volt. És midőn látták ezek, hogy az út, mellyen őket uj vezéreik vezették , nem a’ dicsőség’ útja, úgy a’ magányba vonult felé veték szemeiket, ’s az megérté őket. Ismét egymás’ karjaiban feküvének a’ régi bajtársak, és együtt indultak fe keresni a’ dicsőség’ nagyszerű sirját Waterloonál. Kell-e még mondanunk a távozottnak, hogy ha az út, mellyen most mi indulónk — hogy képileg ne szóljunk — jégre viszen , ’s a’ kísérlet nem szülend eredményt, régi bajtársai, és pedig bizton hisszük, uj vezérekkel együtt, lobogóját követendik, ha ez csakugyan nem máshová vezetne is, mint egy dicsöségteli bukásra? . . . ’S ezek gyülés előtti eseményeink, ezek előzményei egy uj átmeneti időszaknak, ezek ama valók, mellyekről tán más színű hirek fognak szárnyalhatni; végre ezek, mikszerint megitéltetni kérjük mind jelen gyűlésünk’typust, mind pedig erről tudósításunkat. (Következik ) Többen. BARANYÁBÓL. Pécs, novemb. 25-én Főispáni helyt, ő magának elnöklete alatt folyó hó 16-ára kezdett közgyülé-sünk e’ mai napon ért véget, nem ugyan a’ sok vitatkozás — hanem a’ tárgyak’ halmaza miatt, melyek leginkább megyei ügyeinkből állának. Nevezetesebbek e’ következendők: 1) Felolvasztott alispáni jelentés a’ megye’ állapotáról; szerinte az egészség jó , a’ közbátorság nincs veszélyezve, az adó a’ drágaság’ daczára is kielégitőleg rovattatott le, a’ megyei börtönben raboskodók’ száma 68, kik közül 39 ítéletet nyert , a’ többi nagyobb részben a’ múlt törvényszék óta került börtönbe, egyedül a’ burgonyavész az , melly felette aggasztó, ’s melly több tájakon mutatkozik, ’s ennek folytán felhivatik a’ megyei rendek’ figyelme kellő intézkedések’ tételére. Felolvastatott tehát másod belorvosunknak a’ burgonyavészt érdeklő jelentése, mellyben ezen betegség már a’ gyümölcsben ben rejleni állíttatván, minekutána mind a’ három mód, mellyel a’ vészthárittathatók, vagyis tulajdonkép’ a’ burgonya a’ vész elől felhasználtatnék , u. m. a’ keményitőkészités, összeaprogatás és rdegszáritás , végre póznáboni szellös helyre rakás , — részint mint felette költséges, részint mint a’ fáradságot meg nem érdemlő, már maga orvos ur által sem ajánltatnék,— a’folytonos válogatást hiszi legczélszerűbbnek; — egyébiránt nyilatkoztatja , miszerint az illy beteges burgonyának megemésztése az egészségre nézve nem káros, — és ennek folytán hallottunk egész tudományos értekezést a’ burgonya’ minden betegségeiről . Mindenki’ aggodalma azonban abban öszpontosult , nehogy ezen áldott gyümölcsnek magja elvesszen, ’s ez okból elhatároztatott, miszerint a’járásbeli tisztviselők a’népet .»na ind ék , hogy a’ ^ennyire lehet, burgonyájukat száraz szellös helyen tartsák , a’[ beteget"a* [egészségestől gyakori válogatás által elkülönözzék, 's a’ legszebbéből tartsák meg jövő évi vetésre magnak, — egyszers-mijd meghagyatott az is a’ jobbáknak , hogy a’ termés’ mivoltáról, melyítik szűk vultát néimkép «’ nagyobb mennyiségben vetni ’s termeszteni szokott burgonya által elegendőkép’ pótolva hittük — körülményes jelentést tegyenek , hogy a’ netalán szünyeg’ esetében az éhség’ elhárítása’ tekintetéből még eleve czélszerű intézkedések tétethessenek. 2) Főispáni helytartónk , maga az időközben meghatározott aladószedő Furthányi József’helyébe Szilágyi Antalt, Csorba Sándor másod aljegyző’ helyébe pedig Balogh Károlyt nevezé. 3) Még múlt évi nevén b.hóban tartott közgyűlésünkből 6 utibiztosnak rendszeresitéséért folyamodtunk , melly kérelmünk azonban megtagadhatott , minthogy pedig ezeket elkerülhetlenül szükségeseknek tartjuk, újonnan a’ helytartó tanácsot a’ rendszeresítés’ eszközlése végett megkérjük. 4) Verőcze’ levele a’ vukovár-fiumei vasút’ ügyében 5) Strasznáé a’ részek’ visszakapcsolását érdeklő é s erdélyi országgyűlésre tett meghivatását tudató, 6) Pozsonyé az Erdélylyeli egyesülést tárgyazó — ügy, 7) Vasé a’ németek’ bevándorlását korlátoztatni akaró, és pedig ez utóbbi azon megjegyzéssel: makius szükségesei látják a’ RK. és RR , hogy a’ honosodás iránt czélszerű törvények alkottassak — az országgyűlési utasítások'' készítésével megbir,itt választmányhoz utasittattak, mellynek elnökévé püspöki excellentiája kéretett meg . 8) Nádorispán ő föherczegségének 50 évi hivataloskodása’ ünnepére fényes küldöttség neveztetett, mellyet a’ KK. és RR. kareluiure főispáni helytartónk vezérlend. 9) A’ veretendő emlékpénzekből megyénk’ számára minden fejből egyet rendeltünk. Magánosok számosokat kérnek. 10) A gabonának piaczi ára : tisztabuzáé 21—20 , kétszeresé 18 — 17 ft. — Rozsé 17—16 , kukoriczaé 12 ft kilája. 11) A’ marhahús’ ára 12 krban meghagyatott. 12) A’ szederkényi állomáson elkövetett katonai kihágás iránt vizsgálatot tett vegyes bizottság beadó jelentését, —melly a’ helytartótanácshoz illő elégtéselszerzés végett felterjesztetett. — Jövő törvényszékünk decemberben, közgyűlésünk pedig februárban teend. — Angyal Pál, első aljegyző. VESZPRÉMBŐL. Nov. 3 ki közgyűlés. A’ mint főispán ir elnöki székét elfoglalta, és üdvö-.jő beszédét a’ KK -hoz és RR. hez elmondta , nyomban H. S. táblabiró által azon indítvány terjesztetett elő, hogy a tisztválasztás tavaszig halasztassék el, mert úgymond a’ távolabb lakó nemesek, ha most a’ téli időben fogna a tisztújitás tartatni, jogaiktól meg lennének fosztva, miután a’ választás’ helyére a bejövetet a’ téli változó idő minden oldalról gátolhatóvá teheti, és a’ választás’ helyén i eegeridő fedél alatti ’s melegített lakok’ hiánya miatt, bejöhető tömérdek nemességnek egészségi állapotát szomoritó körülmények válthatják fel. Ez érdemben az indítvány” szónokai sor szerint beszéltek. Az ellenvéleményt szónokok , a’ törvényes időnek eljöttére ’s főispán ur’ augusztusié« csak 10 nappal előbb octoberi gyűlésben tolt azon ígéretére hivatkoztak, miszerint az idén okvetlenül megtartandja a tisztujitást. A’ többi közt M. D. táblairó elmondá , hogy a’ tisztviselők három évre választattak, a’ három év elmúlt, ’s igy szerinte rájok nézve az újonnan elválasztásig a’ közbizodalom megszűnt; szükségesnek látja e’ miatt a’ törvény’ útján megmaradni, és még ezen évben kijelentett főispáni ígéret szerbol, a’ tisztujitást megtartani, kijelentvén: mikép’ elhalasztására nézve okult téli idő nem szolgálhat, mert ha Mátyás királyt a’ nemzet teli időben királyának megválaszthat’, ’s egy helyre minden felől összejöhetek , miért ne lehetne egyes megyében teli időfolyam alatt meg most, midőn az idő is szép , ’s az utak sem romladozottak, tisztujitást tartni, ’s a’ nemeségnek összeseregleni? — E’ beszéd’ befejezte után, midőn a’ sor reá került, ékesszólásáról nevezetes főjegyző R. J. emelt tisztviselőtársai nevében szót, elmondván a’ többek közt, miképen a’ tisztviselőnek a’ felhozott tisztujitás’ tartása vagy elhalasztása iránt, felszólalni azért, mivel épen az ő helyhezetök forog kérdésben — a’ szerénység tiltja; ő azonban, mint a’kinek hivatala néma’ választástól függ, de a' választásnak azért hivatalát is örömmel kiteszi — az egész tisztikar’ nevében kénytelen kinyilatkoztatni, miképen a’ tisztikar elleni bizodalom’ felmondása nem a’ maga rendén volt felhozva, mert arra úgy hiszi, a’ nehéz tisztviselői pályán , bárki által is ok szolgáltatva nem lett; ’s valamint egy részben nem fél tisztaság ’s pontosság'érzetében a’bizalmatlanság’ szavától, úgy más tekintetben késznek nyilatkozik a’ tisztikar hivatalát oda hagyni, és azt választásra juttatni. Egyébkint a’ szavak’ kiejtésében a’ szólott táblabirótól óvatosságot igényel, anynyival is inkább, mivel beszédébe általánosan az egész tisztikart beszétte , kik egyenkint méltán követelhetik annak megnevezését, kit a’ bizalmatlanság’ örve alatt előadásába rejtekezett. M. D- táblabiró: azt látja, hogy százait más értemre vitték a’ RK. és RR mert nem azért hozta ő fel a’ bizodalom’ megszűnését, mintha ezzel valamellyik tisztviselő ellen tűzte volna ki az irányt, hanem egyedal törvényes szempontból , mondását onnan következtette, hogy mivel a’ választásnak ereje, honnan a’ közbizodalom származik , három évre van terjesztve, igen természetes, miszerint azontúl uj választásig a’ hivatalviselés sem terjedhet ki, mert a’ hivatalnokot hivatalába a’ közbirodalom törvény szerint egy folyással három évig három évre helyhezte. Szónok’ hite szerint a’ tiszti al bizalommal teljesen fel van ruházva, ’s meri mondani, hogy a’ választásnak megtartását leginkább is azért sürgöli , mert vannak tisztviselői egyének , kiket nem hogy kihagyni, vagy megtartani, de érdem szerint felebb emelni minél elöbb óhajt. Több illyes ce kifejezések után, korholat szónoklatok növelneiek azért a’ teremben összegyűlt közönségnek az egyes szónokiratok után igent vagy nemet kísérő ’s jelentő hangjai nyilván azt tolmácsolták , hogy a’ többségi’ mostan tartlandó tisztujitásra nyilatkozik. Minek hallatára B.- M .y táblabiró felszólalnolván, kijelenté : miszerint ő arra is hajlandó , hogy még a’ télen most tartassák meg a’ tisztújítás , de annak helye ne Veszprém, hanem Pápa városa legyen; miután a’ nemeségnek legnagyobb része szen a’ vidéken lakik. (Felkiáltás — nem nemi) no tehát lássák a’K’K, és RR a’ veszprémvidékbaliek , mi akarnak a’ pápavidékbeli nemességhez méltányosak lenni, mert ők épen azon oknál fogva — hogy török Pápa távol van, és a’ téli idő is az utazásra alkalmatlan és veszélyes — nem akarják a’ tisztujitást megtartatni, mint mi pápavidékbeliek, kiket szinte azon okok vezérlenek a’ tisztujitásnak tavaszra leendő elhalasztására mint a’ veszprémieket vezérlik inditványkép’ a’ most Pápán tartandó tisztujitásra nézve. Ez érdemben szólottak még nehanyan, hivatkoztak múlt esetekre is hogy Pápán is tartatott tisztujitás, és hogy a’ választás’ illy időbeni tartásának — csak nem régóta azelőtt mindig tavaszi vagy nyári idő — volt folyamata — K. J. kanonok egyikre sem szavaz, sem arra, a’tisztujitás elhalasztassék, sem pedig hogy az most Pápán tartassék meg. A’ törvényes idő eljött, az ígéret megtörtént, legyen beváltva. Azonban a’ szónoklatok’ feljegyzéseiből lett a’ többség’ határozata kimondandó, midőn MD táblabiró az egybegyült nemességet arra figyelmezteté, miszerint a’ főispán nem a’ felkiáltást, hanem a’ szónoklatok’ többségét veszi tekintetbe azért, nehogy nemesi jogától valaki megfosztva legyen, a’köztanácskozás’eme’terén szavazatot követelvén — véleményének kimondására mindeniket felhívja. — Melly figyelmeztetésre főispán ő exra korholólag nyilatkozott, kijelentvén: mikép’ a’ fenforgó tárgy nem szavazat, hanem szónoklatok’ útján fog eldöntetni. Sokan ezt helyetteték, pedig volt ám már idő, főispán úr’ kormányzása ’s előülése alatt, midőn bizonyos tárgyban jobb és baloldaliul szavazatok szedettek be (?). A’ határozat az indítvány’ szellemében létesittetett. ZÓLYOMMEGYÉBEN nov. 10 — 14-ig közgyűlés. Elnök a’ főispán. Előkészületek tétettek a’ közelgő (dec. 1-én) tisztújitásra. Hogy a’ kijelölés valóban az legyen, mit meg lehet egyeztetni a’ szabad választással, t.i. a’ véleményeltérések között némi irányadó; többen kívánták, hogy az elnök ő maga, más elnökök’ példájára, mint igen sok megyében van , előleges tanácskozmányt tartson a’ RR- bel, a’ tisztujitás’ irányzása végett. A” főispán a’ tanácskozmány’ tartását ollykép’ ígérte meg, hogy ez által a’ RR’ óhajtásának tesz eleget, de nem kötelezettséget teljesít. A’ szavazás titkos lesz. — Felolvastatott egy cancellariai decretum, a’ főispánok törvényszéki elnöklete iránt. A’ RR. a’ dolgot országgyűlés’ elébe viszik. — Pozsony* levele az unió iránt pártolásra talált. — Verőeze’ levelének latin nyelve iránt óvás létetett; tartalma: a’ fiumei val ut, a’ választmányhoz utasittatott. — Az ijesztgető élelmi szükség’ enyhítésére intézkedtek a’RR. Hogyan? More patria, a’ kocsmai adósságok nem hajtatnak be; a’ nép intetik, hogy ne pazaroljon’stb. Igen helyesen, de hát a’kinek nincs nemcsak pazarolni, de ennivalója is ? Az isten és a’ kormány — úgy vélekednek a’ RR., majd gondoskodnak róla. Kegyes adakozások gyüttetnek, a’kincstártól 20 ezer pft kölcsön kéretik; kérik a’ kormányt a’ RR , hogy a’ gabnakivitelt tiltsa meg, ’s a’ behozatalt eszközölvén, a’ behozott gabnát a’ törvényhatóságoknak adja el. Pestmegye 50, Nógrád és Heves 20 ezer pftot vetettek ki adóképen a* nemességre. Miért talál e’ jó példa olly kevés követőkre a’ lobbi törvényhatóságok között? KŐVÁRBÓL. Nagysomkut 1846. november’ 16-án. Ismét összegyűltünk e? mai napra közhírré tétetett évnegyedes közgyűlésünkre — a’ közjó , személy és vagyoni bátorság felett timácskozandók ’s jogainkat gyakorlandók; mai napon olly ritkán valánk a’ teremben, hogy egynéhány táblabirákon kívül, kik között Richenzo született angol, mostani érdemes tbiránk is helyet foglalt; alig voltak nehány honoratiorok is — de köznemes atyánkfiai még ekkor is elegendő számmal jelentek meg tanácskozásunk’ helyére. Úgy látszik, hogy a’ múlt követválasztási gyűlésünket akarnák minden év negyedben elővarázsolni, ’s hogy a’ múltkor általuk a’ vásártér’ szegletén felszentelt Bachus’ templomát, nemcsak meglátogatták, hanem egyszersmind áldozatokat óhajtottak bemutatni. De feledjük ezeket, és térjünk a’ gyűlésre, elfoglalván , mlga főkapitányi helyettesünk az elnökszékét , megnyitó besséde után több rendbeli f. kormányszéki leiratok, ezekután a’ múlt 1841 — 1843-i országosan kinevezett választmány’ úrbéri munkálata olvastatott fel. — A’ gyülésnek több napjaiban részint országgyűlési követeink’ utasításával, részint folyamodások* tárgyalásával foglalatoskodtunk.— Sok teendőink vannak, tennünk kell és fogunk is , de mi, kik elszigetelve ’s illy kétes álásunkban mindenütt nem segéd, hanem gátló karokkal állunk szemközt, nem csodálhatja senki, ha nem is olly gyorsén haladunk ; mert ezen kecsegtető remény már majd nem az évektől táplál; — de azért mi jelenleg sem csüggedünk el, hanem férfias kitartással várjuk annak életbe léptetését.“ Adja a’ magyarok’ istene, hogy a’ két testvér, érezve közös anyátó li származásukat, kezet fogva mielőbb boldogítanák egymást. — Kő váry m. k. FIUME , nov. 15 én E’ hónap’ 19-én 121 éve , hogy Fiume szabad kikötői kiváltságos levelét megnyerte. Olly sok idő óta, minden szomszédai fölött már természettől olly sok előnyökkel, mégis melly kevéssé haladt előre! De ne csodálkozzék rajta senki. Ez másképp nem is lehetett,.