Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)

1846-12-03 / 789. szám

13) Tekintve­ a'Bjifai országgyűlésig még hátralevő idő’ rövidségét ’s a’ vasút-vonal’ Károlyvároson túli részének műtani nehézségeit, a’ tervkészítések és előmunkálatok két részre osztassanak, ’s a’ vukovár-károly városi rész egy mérnökre , a’ Károlyváros , Fiume és buccarii rész pedig más mérnökre bízassák. 4) Tekintve, hogy a’ Yukovár-károlyvárosi rész’ tech­nicai előmunkáinak költségét már a’ félrészben befizetett tavalyi aláírások is fedeznék , ezen vonal­rész’ terveinek kidolgozása haladéktalanul eszközlésbe vétessék,­­azért 5) Az előmunkálatoknak Vukovártól Károlyvárosig meg­tételére Kreuter Ferencz vasutmérnök ur, az egyesült tár­saság’ főmérnökévé közgyűlésiig is elválasztatik , ’s vele kötött szerződés helybehigyatik (Kreuter Ferencz ur személyesen jelen volt a’ közgyűlésen, és elvállalt köte­lezettségének teljesítése végett immár a’ helyszínére le is utazott) 6) Ezen előmunkálatokra­ felügyelés, egy Vuková ott székelendő bizottmányra bizatik, és annak elnökévé gróf Eltz Hugó, tagjaivá pedig gróf Pejacsevich Péter, gróf Khuen Henrik, J­akovich László, verőczemegyei, Zsitvay József, szerénamegyei első alispán urak és Gorjup eszéki nagy kereskedői ház’ főnöke kérettek meg. 7) A’ közgyűlés határozottan megállapítja , hogy s vasút­ vonal Vukovártól Eszéknek’s onnan tovább a’ Dráva völgyön, tehát Baranya-és Somogymegyék’ szomszédságé­ban vitessék; különöss tekintettel a’ Pécs-mohácsi vasút’ali összekötésre, mire nézve a' Pécs-mohácsi vasút társasé­g által indítványozta csatlakozás ezennel közgyűlésiig is tel­jes örömmel elfogadtatik. Egyszersmind gróf Pejacsevich Péter* rétfalusi, báró Prandau Gusztáv’ valpói, báró Prandau Károly’ miholjáczi , herczeg Lipp­a, verőczei és miklósi , Pejacsevich Döry grófnő’ nassiczi, nem különben Jankovich István, a kamarás és Jankovich László első alispán urak’ két uradalmas’ részéről tett azon szives ajánlatért, miszerint a’ vasut-vonalra raegkivántató földiért, a’ mennyiben a’ vo­l­t majorsági birtokukon menend , t.cz. Jankovich urak pedig még ezen felül a’ vonalon netalán levágandó fákat is ’ társaságnak ingyen, minden kárpótlás nélkül át ngedni ajánlkoztak , a’közgyűlés hálás elismeréssel nyilvános kö­szönetet szaval. *­ LM8) Az October’ 10-eki felhívás által az előmunkálati költségek* födözésére megnyitott újabb aláírás nyitva tartas­sák,’s folytattassék/s mih­elyt ezeknek előmeneteléből a’ vá­lasztmány meggyőződik, hogy a’ vasút-vonal’ másik ré­szének (Károlyvárostól a’ tengerpartig) előmunkálatait is megtétetheti, azokat szintúgy haladéktalanul eszközlésbe vétesse. Ezek a’ közgyűlésnek a­ dolog’ jelen stádiumára vonat­kozó határozatai, mellynek folytában ezennel szerencsénk van a’ magyar közönséget tisztelettel értesíteni, hogy az oct. 10-én kibocsátott programoi ’ alapján az aláírás még foly­vást nyitva áll Minélfogva következő kérelmeket intézünk vállalatunk’ barátihoz: 1) A’ kik szívesek voltak aláírási iveket vállalni, mél­­tóztassanak azok­­ megtartani, ’s az aláírások’gyűjtését szi­ves tisztelettel kikért buzgalommal erélyesen folytatni. 2) A’ kik az aláírási iveket már beküldettek, de még a’ gyűjtést folytatni kívánnák, méltóztassanak az alulírt kép­viselőt értesíteni, miszerint az aláírási ivek hazájuk vissza­­küldethessenek 3) A’ kik pedig a’ felszólítottakon kívül vállalatunk iránti rokonszenveknél fogva az aláírás-gyűjtés’ fáradalmait elvállalni akarnák, méltóztassanak szintúgy az alálirt képvi­selőt tudósítani, miszerint aláírási ívekkel elláttathassanak. 4) Aláírások mint eddig, úgy ezentúl is, levelezés’ útján is elfogadtatnak. 5) Vállalatunk­ minden barátai tisztelettel kéretnek , hogy a’ közgyűlés’ fent elősorolt határozatai’ adik pontjának minél előbbi sikeresitése’ tekintetéből aláírásaikat a’ lehetsé­­gig siettetni méltóztassanak. 6) Az ivtartók kéretnek, hogy a’ mikor gyűjtésöket be végzettnek tekintendik, az aláírási iveket azonnal bekül­deni szíveskedjenek ; folyó év’ végéig pedig azon fatartók­tól is mindenesetre tudósítást kérünk az időközt­­i aláírá­sokról, kik a’ gyűjtést még uj éven túl is folytatni, ’s a’ vé­gett az aláírási íveket megtartani kivánandják A’ mi végre a’ befizetéseket illeti, következőket van szerencsénk a’ választmány’ határozatából közhírré tenni 1) Azon aláírókra nézve, kik aláírásaik’ első felét, vagy is az igénybe vehető részvénytőke’­­ pénzjét már be­fi­z­ették, a’ második hasonló félrész’ befizetése’ határidejéül jövő 1847-ki martius egész hónap tűzetik ki. 2) Melly befizetés’ alkalmával az első V. Vo­rfll ki­adott ideiglenes jegyek újakkal fognak becseréltetni, ’s ezen uj ideiglenes jegyek alulirt elnek gróf B­atthyány Kázmér, nem különben Ullman Móricz vagy Valero Antal választ­mányi tagok és a­ pénzkezeléssel továbbá is megbízott ma­gyar keresk. társaság’ pénztárnoka, Jankó Vincze urak’ alá­írása alatt fognak kiadatni. 3) Az új aláírókra nézve az előmunkálat költségekre aláirt öszvegek’ első f jének befizetésére szintúgy 4847—ki mart. hava tünetik ki határidőül. 4) A’ befizetések azonban hamarább is akármikor el­fogadtatnak, ’s az újabb aláírók közül kinek-kinek szabad­ 4) E’ szériát, minthogy a’ vonal legnagyobb részt a földtéren és erdőkön menend, ezen becses ajánlatok­ foly­tában már most mintegy 19 mérföld beszant a’ földtér’ in­gyent átengedése biztosítva. -‹ fc-v -»* Wt .;»‚•* н. sugárban áll, az aláirt összeget nem­félrészben, hanem egy­szerre egészen is befizetni. 5) A’ befizetések itt helyben Pesten a’ magyar’skeresk. társaság’ hivatalában (feldu­ajor Coburg-ház) történhetnek, de a’ részvényesek’ könnyebbségére intézkedések fognak tétetni, hogy a’ befizetések a’ vidékenként kijelölendő helye­ken is megtétethessenek. Azonban kellő biztosság’ tekinte­téből a’ vidékekre csak az aláírásokról vett vagy veendő tu­dósítások’ nyomán, bizonyos nevekre ’s azok által aláirt összegekre szóló, tökéletesen betöltött ideiglenes részvény­­jegyek fognak elküldetni; ’s az aláírók hirlapilag tudósittatni, hogy részvény­jegyeik’ átvétele mellett a’ befizetéseket vi­dékükön, hol és kinél tehetik meg. 6) Miszerint tehát ezen részvényjegyek az aláírók­ kí­vánságai szerint állíttathassanak ki, azon­­­­ez. aláírók, kik egész aláírt összegekről nem egy, hanem kisebb összegekre szóló több részvényjegyet kívánnának átvenni, tisztelettel kéretnek, méltóztassanak kívánságukat vagy aláírás’ alkal­mával az illető fatartónak, vagy pedig bérmentes levél által aláírt képviselőnek, valamint szinte azt is bejelenteni: f­ő - részben,vagy pedig egyszerre kivánják-e a’befizetést meg­tenni? miszerint az ideiglenes jegyek ahhoz képest V« vagy V 1­0/o-re állíttathassanak ki. * • * A’ nov. 15—kei közgyűlés minden tetteiben azon férfias határozottság által vezéreltetett, melly a’ czélnak nagysá­gától áthatva, erélyes bizalommal önerejére támaszkodik. Ezen önerőnkbe vetett bizalom és annak megfelelő cselek­vés a’ nem­beli nagyság’ legbiztosabb talpköve. — Az elő­munkálatok Vukovártól Királyvárosig már eszközlésbe vé­­tették, azoknak nyomán a’ végengedélyezés ’s építés körül nem lesznek elmulasztva a’ körülmények szerint szükséges lépések. Hogy a’ munka csak félig végzett ne legyen, hogy tengerreli közlekedésünk égésén a’ magyar teng­rpartig szakadatlanná tétethessék , ’s mindazon nagy országos ér­dekek, miknek biztosítása vállalatunkhoz csalatkozik, való­­sittassanak, ez a’közönség’ tevékeny részvététől függ. —A’ jövő országgyűlésig rövid az idő,’s mivel rö­vd,sokszorosan becses , a' további előmunkálatok a’ közönség’ csalatkozá­­tól feltételezvén Szabad legyen remélenünk , hogy az aláírások’ gyors f­lyama által mihamarább azon kellemes ívezetbe jövendőink, miszerint megjelenthetnők, hogy a’ nagyszerű vállalat’ java és d­csősége a’nemzetnek biztosítva van. — Kelt Pesten, nov. 26-kán 1846. A’ vukovár-fiumei vasútra egyesitő társaság’ nevében. Gr. Batthyány Kázmér, elnök. Kossuth Lajos, képviselő, városi újdonságok. — Az erdélyi országgyűlés, mellynek szünnapjai ma­iC. 3-án lettek volna megszünendők, legújabb hírek sze­rint el f­og halasztatni janu. 3-ig. — Miből először is azt következtetjük, hogy L°ndvay meg fog csalatkozni azon re­ményében, melly e’ napokban Kolozsvárra csalta, ’s mellynél fogva számos vendégszerepel volt adandó Erdély’ országos rendeinek színe előtt Könnyen megtörténhetik, hogy e’ csalatkozás miatti fájdalmában egy kötet »Esti dalok“-kal, Buhangok“-kal, »Szivgyöngyökft-kel’stb lependi meg az olvasó közönséget — álnév alatt. — Liszt végre Kolozsvárra érkezett. Volt öröm, elra­gadtatás, Rákóczy-induló, fáklyás zene, szónoklat, küldött­­ségi tisztelgés és ezer meg’ezer »éljen!“ Ott is ollyan világ van, mint nálunk. A’ magyar »fő várostest­vérpárta egy lé­­lektől van áthatva e’ tekintetben. Bár az volna más tekin­tetekben is. — Átérünk a’ testvértől saját magunkhoz. Az iparmű - kiállítási sorsjáték’ hatása,mellynek eredményét a’ sok szép nyereménytárgyak iránti vonzalomból, közelben és távolban, régóta vágyott tudni a’ kíváncsiság, múlt hó’ 29-én számos közönség’ jelenlétében tartatott meg a’ nemz. munumban. A’ nyerő számok’ lajstroma valószínű, hogy h­vatalosan fog­­ közöltetni lapjainkban; addig is közöljük az első és fő 5 , nyertes sorsjegy’ számait, mellyek következők: 5,709; 12,699; 23,640; 7,382; 3,026’stb. Kié tehát az alvóte­rem? Kié a’ dohányzó szoba, nagy kérdések. — Hohenheimban ez idén sok magyar tartózkodik , hazánkfiai elhatározták, a’ P. Hírlapot járatni,, hogy a’ kö­zös olvasóteremben a’ magyar hírlapirodalom is képviselve legyen. Ugyanott, a’ berlini könyvtár’ hasonlatára, egy kia magyar könyvtárt is szándékoznak állitni Gondoskodnak hazánkfiai arról is, hogy a' több különféle nemzetek' zászlói között a’ magyar szinok is kifizettessenek. — Berlinben tartózkodó egyik hazánkfia nem régen hazánk írt levelében arról panaszkodik, hogy lapjainkat igen rendetlenül kapják, hogy ott egy példány’ előfizetési ára 25 pftnál többe kerül, minek okát meg nem foghatják ’stb. A’ magyar könyvtárnak B­rímben az egyetemi könyvtárban engedtetett hely, min örülnek , mert igy legalább múltja biztosítva van, nem úgy mint a’ hálálé , melly ottani tót hazánkfiai’“* »istentelen ke­zeibe jutván, a' fanatismus’ áldozata jön.“ Felszólítjuk újra íróinkat , szíveskedjenek a’ berlini magyar könyvtárt meg­ajándékozni munkáik’ egy példányával. (Französische Strasse Nro 64) — Ugyanazon levélből tudjuk, hogy a’ Berlinb­en részint megtelepedett, részint csak keresztülutazó számos magyar mesterember’s művész nem­régiben társulatot alaki­­tátnak, mellynek czélja, Berlinen keresztülutazó hazánkfiait most ugyan még csak kevés , de idővel tetemes­ pénzösz­­veggel segíteni, betegeket ápolni ’stb. Az ügy páratlan lelkesedéssel vitetik. A­ jegyzőkönyv magyar nyelven szer­kesztőik. Üdvözöljük derék hazánkfiait a’ távolban, ’s kí­vánjuk, hogy szellemileg minél szorosabb összeköttetésben maradjanak hazánkkal mindenkoron. — E’ sorok­ írójának is azt ígérik a’ levélben ,­hogy ha netalán Berlinbe talál elts«­­­szer betekinteni , more patria pajzsaikra emelendik ’s éji zenéve­l tisztelendik meg. Nem szükség mondanom , hogy az or tiót'már csinálom , mit ezen ünnepélyes alkalommal fogok eldorgen» Prassza’ fővárosában Hogy pedig a’ berlini «Eckensteh­rek“ is illendő­n megértsenek, egy pesti didas­­kai lak­ót viszek el magammal tolmácsul. — Berlinbe áthajtunk Parisba. Mert már mindenütt mozog a’magyar elem B­olioz Hektor , a’merész fran­­czia zeneszerző, ki nehány híval ezelőtt Budapesten is megfordult, ’s a’ Rákóczy-indulót olly idegrázkódtató ge­­­nialis alakban adatta elő színpadunkon, legközelebb egy uj zeneszerzeménynyel vala föllépendő Parisban, melly némi tekintetben minket is érdekel. Jules Janin rövid előleges ismertetését adta e’ szerzeménynek a’ Journal des Debats’ egyik közelebbi számában. Tárgya: «Faust» elkárhozása“ Goethe szerint. Az a’ különös van a’ do­logban, hogy e’ költeményben Faust legelőször Magyar­­országon (!) lép föl csupa ’hidegben, fagyban, pusztaság­ban“ ’stb. — Egyébiránt igen érdekes lehet, doctor Faust urat valami alföldi hortobágyra képzelni, kajla bajusz­­szal , rézfokossal , ’s egy füstös csárdában czigányzene mellett. A’ felvonás’ végén, melly Magyarországon történik, a­ távolban elvonuló hadseregeket vesz észre a’ közönség, kik ama’ a népszerű , a k os ky-iodu’ot harsogtatják: Hinc illaé lacrymae. Ezért hozta Berlioz ur F­austot Magyaror­szágba. Egyébiránt, mint mondók , a’ szerző Pesten volt Janin úr híres franczia kritikus, és Rákóczy helyett mégis Rakoskyt írnak. Nem is említjük, hogy «mémoires“ is íratott franczia nyelven a’ Rákóczyügyekröl, ’s mennyire szoros összeköttetésben volt ez magával a’ franczia történettel hogy az illető uraknak elég alkalmuk lehetett volna e' név’ helyes leírását megtanulni. De mit törődik mind ezzel a’ franczia? Ő Rikoskyt irt, mert úgy tetszik neki, ’s utána frandjaigy az egész világ minden ellenkezésünk’ daczára. — Milly sikerrel adatott Faust a’ magyar pusztákon ’s a’ Ra­­kosky marcha Parisban — megh­ondjuk annak idejében — Kelmenfy Lászlót, máskép’ Vas Andort, az Élet­képek’ eddigi dolgozótársát a’ Nemzeti Újság’ egyik köze­lebbi vezérczikke, mint kizárólagosan e haza szegődött dolgozótársát mutatja be, ki ezen lapban föl leszen emelendő fegyverét «azon kárhozatos irány ellen , melly szépiro­dalmunkban is mutatkozik.“ —»Szép tőletek!“ mondaná Kövessy Kálmán. — A’ Magyar Gazda’ tegnapi száma azon örvendetes tudósítást hozza, miszerint a’ Gazd Egyesülethez érkezett k. intézvény szerint királyunk’ ő felsége, a’ külföldi kender és lenipar' gyakorlati betanulására, két, az Egyesölet által kijelölendő egyénnek a’ kormány’ költségén leendő kikülde­tését helybenhagyni és megengedni méltóztatott. A’ kor­mány’ ezen bölcs és korszerű nyilatkozatai a’ G­azd Egyesü­lettel együtt hálával és tisztelettel üdvözlendi minden hazafi.­­ Kik illy kiküldetésre képesítve érzik magokat, f. évi dec. 16 áig keretnek jelentkezni az Egyesület’ titoknokánál. — A’ pest-váczi vasútvonalon nov. 23-ától 29-ig ösz­­szesen 3059 személy fordult meg. Legtöbb nov. 24-én: 521, legkevesebb 28-án 328. — E’ lapok folytonos figyelemmel kisérvén tudományos és művészeti intézeteink’ fo­galmait is (mint ezt a’ m. aka­­démiáról, a’ magyar főiskolákról ’stb. írott czikkek mutat­ók), közelebb a’ nemzeti színészet’ ügyét veendők taglalás­­a. Eddig már öt czikkely küldetett be e’ tárgyban e’ lapok’ szerkesztőjéhez, Egressy Gábor úrtől. —­­ A’ pestbudai hangászegyesület’ máso­ld* műelőadása f évi dec. 8-kán a’ nemzeti színházban estve 7 órakor tartatik. Az abban eladandó hangművek következük, ugy­­aint: 1) Nagy nyitány «Oberon“ czimi operából, C. M. Weber­­el 2) Nagy ária Mozart’ «Don Juan“ operájából, énekli Szpivák­osepha kisasszony. 3) Ha dárdai „sírtál anyám egykor érttel»“ - irta Döbrentei Gábor , népszerű karénekre (férfi hangokra) Skalmazá Mak­ay Gábor. 4) Beethoven Lajos’ nagy ábrándja, karének és zenekarra írva — A’zongora’szerepét Seymour Shiff angol művész adandja elő. 5) Gyászinduló, szerző ’halberg Zsigmond, hangszeresíté Schindelmeisser Lajos, had­­gász-egyleti karmester. 6) Szózat. Irta Vörösmarty Mihály, nekszóra alkalmazá Matray Gábor , hangszeressé Schindelmeis­­er Lajos. Énekli Schodelné asszonyság. 7) «Élet és dal’ nagy kettös karének férfi hangokra. Irta Rich Károly , énekszóra al­­kalmazá Storch Antal. 8) Ötösdal karénekkel, Schindelmeisser Lajos’ «Boszuló“ operájából.­­ A’magánszerepeket Szpivák kis­­ssz., Wolf, Részler, Vogel ’s Kószeghy urak éneklik. 9) Rá­­kóczy induló, szerző Berlioz Ilektor. Schodelné asszonyság , és Szpivák kisasszony, nemkülönben Seymour Schiff, Wolf, Részler , Vogel és Kószeghy urak szívességből működendnek a’ magán szerepekben. — A’ páholyok és zártszékekrel előfizetés ránt a’ nemzeti színház’ pénztárnokánál, úgy szinte az egyleti pénztárnok Treichlinger József urnái, a­ váczi- és nagyhid-utcza te­létén lévő mükereskedésében, bővebb tudósítást szerezetni. - Közli Ritter Sándor, egyesületi titkár. ’t­srtélyhaténá^i dolscore 0 NÓGRÁDBÓL B. - G­y­a­r­m­a­t, novemb. 29 kén. Közgyűlés novemb 16-tól 11 kéig. Folyt) Nov. 16-ban. Ireucr Károly tiszt megyei mérnöknek főisp. h ur által ki­­neveztetett , kineveztetett még főisp. n ur által, az illető árásb­ói fősz bírák’ajánlása’alapján, több tiszt, eskütt, s néhány eddig már volt tiszt, eskütt, bíráskodási teh­­etség­­rel rd­­oztatott fel.­­ Erről pír szót Megyénkben hoss­zabb idő óta, a’ főispánok nevezik a’ tiszt. esküiteket; —­­em­régiben a’ BR­, tu­domásra jött több tudatlansági ’s isszaélési eset által, figyelmesíttetvén, különbséget tenek.

Next