Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-02-21 / 834. szám

gaiban mutatkozott. Elnök főispáni helytartónk megnyitó beszédében érzékenyülten rajzold a’ veszteséget, ’s szóba hozván a’ vigaszt, mellyet a’ fejedelem, a’ közfájdalom’ enyhítésére, a’ dicsőült nádor’ fiának országos helytartóvá nevezésében, a’ nemzetnek nyújtott, javaslatba hozta, hogy mely részvétünket a’ fenséges özvegy ’s országos helytartó előtt külön felírásban tárjuk fel, ’s egyszers­mind, hogy az elhunyt nádor’ emlékét külsőleg is meg­örökítsük, óhajtá, hogy ő felsége által az elhunyt’ emlé­kére a' múlt évben alapított ipartanoda a’ nemzet által, a’ következő országgyűlésen, eszművészeti intézetté alakít­tassák, ’s ez az elhunytnak nevéről neveztessék. Az el­nöki indítványt a' közfájdalom’ érzetében a’ rendek egy­értelműig elfogadták, ’s a’ fenséges helytartóhoz inté­zendő felírásukban kifejezendik azon óhajtásukat ’s remé­nyűket, miszerint a’ nádori hivatalban a’ megdicsőült’ ma­gasztos erényeinek orsz. helytartóvá kinevezett örökösét kívánják még ez év’ lefolyta előtt szemlélni. És mivel a’ felség’s nemzet előtt egyiránt kedvességben állott nádor­­’s anyagi jólétünk’ hű előmozdítójára nézve méltóbb em­léket alapítani nem lehet, utasításba adandják, az ipar­tanodának eszművészeti intézetté leendő alakítását, melly a’ felséges alapitó és nemzet’ emlékét egyesítvén, az el­hunyt’ nevéről lesz nevezendő. Ez emlékörökités’ eszmé­jének pártolására a’ törvényhatóságok körlevél’ útján fel­­szólittatnak. Ugyanezen gyűlésünkből, adózóink’ múlt évi termé­keinek felsőbb helyről megrendelt jegyzékét azon nyilat­kozat mellett küldtük fel, miszerint, az illy összeírások­nál országosan divatozó titkolódzási rendszer mellett, a’ termékeket pontosan kitapogatni nem lehetett, ’s igy ter­mékjegyzékünk pontos számítás’ alapjául sehogy sem szol­gálhat ; azonban aggasztó ínség’ jelei nálunk még nem mutatkoztak, ’s adózóink’ czélszerű gazdálkodása mellett talán nem is fognak. Végre utasitást készitő küldöttségünket oda utasítot­tuk, hogy javaslatának egyes nevezetesebb pontjait a’ kö­vetkező gyűlésekre tárgyalás végett adja be. — B. ZEMPLÉNBŐL. — Hagyja végeznem e’ sovány tar­­tózatot, azon ügyek köztt, mik, mint hullatag virág, némi szint ereködtek adni „polgári ünnepünkre.“ — Első helyen álljon Vasnak ismert körlevele. Az ellenfélnek becsületére válik, hogy pártmérkőzés’ laptájává nem tévé e’ kérdést, minél jelentékenyebb nem várja a" törvényhozás" sántikálását az élet után. Va­lamint, hogy Pozsony’ és Kraszna’ levelei egy csomóba gyűjték nézeteink’ ezernyi szakadékait; ’s évek alatt ez utóbbi tárgy volt az első, mi fölött más hatóságok előtt felszólalni merünk. Mert hiszen ki láta fehér hollót és a zempléni körlevelet ? Egy országos kórház’ alapitandása, a’ pestvárosi levél’ nyomán, pártoltatni fog. . . . . ? aztán van nekünk egy ép’ olly hálás mint ildo­mos bölcseségünk. Hja ! A' par excellence „nagy hazafi­tól“ tanultuk. T. i. nem az almába harapni ha keserű, ha­nem túl rajta a’ — szárába. Ez által közvetitjük az ellen­­teteket, ’s kettőt nyerünk : a keserű alma is szépen meg­marad, ’s mi sem rontjuk el szájunk’ izét. Ennek nyomán, egyenes válasz helyett a’ szabolcsi körlevélre, a’ törvény­székek’ rendezését fogjuk a’ maga idejében sürgetni. „Ma­ga idejében!.. . Milly ildom!“ A’ szabolcsi levél nem bu­kott el!“ vigasztalja magát valami ellenzéki ökörszem. Nagy érdekkel hallók a’ harczot, mit épitkező polgár­társaink a’ kamara’ fenyőfa- szállítása ellen indítottak. Elmondatott a’ köz-és magányszabadalom köztti különb­ség, hivatkozva az 1715 : 90. t.cz. ’s hogy a’jog köteles­séggel jár; ’s ime a’ kamra’ elővételi joga kizárja a’ ver­senyt, mig az erdők’ kezelése a’ régi lábon maradván, úgy jártunk ezzel is, mint a’ sóval, melly azon mértékben drá­gult, mellyben szállításának költségei csökkentek. A’ kam­ra tehát gondoskodjék, hogy emez első szükségü czikk,a’ zsidók’ monopóliumából emancipáltan, változatlan ár­szabály mellett ’s mindig kapható legyen, vagy hagyjon szabad versenyt. "S válaszoltatott — mert hiszen magyar ember, és prókátor mi manónak ne tudna válaszolni — hogy a’ kamrának egykor nagy vesztesége volt ez eladás­ban, azért magányutra hagyá a’ szállítást, az jobb, rövi­­debb, hogyan történjék, a’ vállalkozóra bizatott. De sem t­ö­b­b fa nem adatik el mint előbb, sem d­r­á­g­á­bban, kivévén a’ sóraktári helyeket ’stb. ’stb. Mind e’ látszóla­gos okok’ daczára megtörtént mind az, mit az igazság, törvény ’s a’ közérdek’ kellő méltánya parancsolt. Nem kisebb érdekű volt a’ kamrai bíráskodás’ kérdése, az újon keresztelt „szócsempészek“ fölött. Egy intézményt ugyan­is, melly a’ sótolvajok’ kamarailag megitélt birsá­gának behajtását kívánta, véleményzés végett főügyé­­szünkhez utasita az utóbbi közgyűlés. A’ mostani tárgy­aló , a’ vélemény’ ellenző nézetei nagyjára ezek . Sócsem­pészet alatt törvényeink mást nem értettek soha, mint a’ só’ tilos behozatalát Gallicziából. Büntetése : elkobzás. Önkéntes motozások’ ürügye alatt számos visszaélés kö­­vettetvén el a’ harminczadosok által, 1715 . 13. sz. ren­delete szerint, csak a’ sz.biró’ jelenlétében tehetnék a’ kamrai tisztek. Az ügy mind a’ mellett állandó vitatárgy vala, a’ biráskodást, törvényen kívül, magának követel­­getni a’ kamra meg nem szűnvén. Miglen II. József 1785. instructiójának 9. czikke ujlag kimondó, hogy a’ nyomozás és motozás csak vegyesen, megyei ’s kamrai hivatalnokok által történhetik. Ezen instructio 1795-ben újra körözte­tett. — Elkobzás mellett a’ pénzbirságolást is gyakorlatba kezdvén venni a’ kamra , minthogy ennek behajtásától a’ megyei hivatalnokok eltiltattak, legelsőben 1792.29,159. sz. intézmény kére felvilágosítást, mit 1793/83. sz. okada­­tokt ellenezve a’ megye, mellynek folytán 1795. 7292. sz. a’ régi gyakorlat meghagyatott törvényhozási intézkedé­sig. — Ez, mint szokás, szépen elmaradt, mai napiglan ; de nem egyszersmind a' kísérletek; legújabban 1828. ’s azon sérelmes kijelentéssel a’ megye’ellenző válaszára, hogy az adózók’ házainak motozására elég a’ falubiró’ jelenléte, ’s rendelvén az ítélet’ foganatba vételét minden ellenvetés nélkül. — Mind­ez azonban a’ gallicziai só’ csempészetére értendő; hogy az egyszerű sólopás’ fenyítése, sócsempé­szetnek keresztelve, kamrai biráskodás alá vonatni kísér­tetett volna meg , példátlan. Ehhez tehát nem nyújthat kezet a’ megye : 1) mert illetné bár a’ sócsempészet fölötti biráskodás a’ kamrát, a’ lopás nem fogná sem­mi esetre; 2) mert a’ sócsempészet’ eseteire sem mond a’ törvény elkobzásnál egyéb büntetést; ’s 3) mert a’ megye több ízben kimondá, hogy olly kamrai ítéletek’ végrehaj­tásában , mellyek megyei hivatalnok’ részvevőse nélküli eljárásra alapitvák, cselekvő részt nem vesz. Hiv marad­ván tehát a’ törvényhez ’s a’ kamrai instruction alapított ’s folytonosan fentartott saját határzataihoz, hivatalnokait a’ követelt bírságok’ behajtásától egyszerre — minden­korra tiltsa el. — Meg is történt. És ugyanaz nap jelenté egyik sz.biránk, hogy, kisgyülési kiküldetés’ nyomán, az exequált csempészeti bírságpénzt a’ tárkányi sóháznak átadó. ... — Kazinczy Gábor, FIUME, febr. 7-én) A’ szélveszes idők folyvást tartanak. Csaknem minden nap újabb szerencsétlenségekről veszünk tudósítást. E’ körülménynek tulajdonítható, hogy kikötői for­galmunk, bár most volna a’ meleg égalji termények’ szállítá­sának ideje, múlt havon át is kevésbbé volt élénk. Jött hoz­zánk 6331, ment tőlünk 5311 tonna. Az érkezett hajók köztt volt egy 216 tonnás brigantin Anconából üresen, — egy 819. t. bárk Voloscaról ür.—egy 367 t. bárk Odessából 7500 st. gabnával ’s 120 font szappannal (a’ veszteglőbe), — egy 267 t. bárk szinte Odessából 4500 st. gabnával (a’ veszteg­lőbe), — egy 294 t. bárk Triesztből ür,— egy 197 t. brigan­tin szinte Triesztből ür.— Az 50 —100 tonnáig hordó 30 partutazók közül, mellyek városunk alá jöttek, 24 hozott ter­het. Távozott egy 109 t. pieligo Chioggiába 2303 st rep­­czével, — egy 199 t. brigantin Genuába 1569 m. dohány­nyal és 60 gerendával, — egy 187 t. brigantin szinte Ge­­nuába 1586 m. dohánynyal, — egy 313 st. nave ugyancsak Genuába 1979 m. dohánynyal és 319 gerendával, — egy 319 t. bark Hullba 6230' s sz. repczével. A’ bennünket el­hagyott 27 nagyobb partutazók között 6 ment el üresen. — Vettünk: árpát 3563, — babot 1900, — búzát 16532, — repezét 150, — tengerit 8312, — zabot 460 szárt, — aczélt 211­­, almát 55, bádogot 3, bőrt 405, borsot 4, czukort 1834, csontot 133, darát 5, fagyot 252//­, fügét 2' s, gesz­tenyét 20, gubacsot 23, gyapjút 1, húst (besózottan) 30, kereket 452, kávét 444, kőszént 547, kötélt (ó és ut) 135 ként 183, kátrányt 138, lisztet 267, mandolát 31, ónt 127 '/­, papirt 30, pamutot (fonva) 92, répát 90, rist 1179, rongyot 81, rezet 31, sz. jánoskenyért 982, (ebből 782 új tengerbe merült). Szappan 45, stearin 9, szőlő 6, tészta 113, tapló 6, tömjén ön­t,tőkehalt 173, vasat 569 mázsát (ebből 128 m. birodalombeli volt.) Továbbá jött deszka 300, evező 200, fa (mesterembereknek) 963, gerenda 440 db.; m­eczet 61,hal 14, halzsir 11,olaj 2187,lenolaj 14,faolaj 198,pálinka 65 hordó, bor 3052, borszesz 67 akó ; valamint 100 d. sertés, 290 kas fa­szén, több ezer tégla, nagy mennyiségű építési anyag, cserép­edény, üres hordók és 1 láda művirág. — Hajón vitetett tőlünk: árpa 858, bab 196, búza 717 '/j, repere 12,770 A, tengeri 585 szár; — árbocz 6, donga 27,250, deszka 1389, evező 400, fa 52, gerenda 955, hordó üres 773, narancs 45,000 darab; alma 8, bocskor 29, bőr 13'/j, cser 20, csepü 5, czukor 36 bs dara­b, dercze 13, dohány 6840­­ (’s köztte 7853/1 kincstári), füge 37, fűszer 20, gesztenye 3'/j, gubacs 37, kávé 5'/*, kender 9, kétszersült 20, kátrány 8, kötél 10, liszt 2504, papír 695, ris 55, rongy 1680, réz 13, szaru 25, sz. j. kenyér 209 '/i, szamnák 1207, szurok 45, szilva 102, szivar 121 m/4, szappan 1, tapló 33, tészta 8, tőkehal 39, üveg 25, vas 156, viasz 33, mázsa; — kénsav 30, olaj 84 hordó; — bor 42 akó és 2 ládával; — tűzifa 113 öl; — rőzse 2000, bocskor 700 nyaláb; — egy 5 mázsás harang, nagy mennyiségű építési anyagok, a’ hozott szén’ és bor’ egy része. — E’ hónapban a’ múlt évi dohányszállitást bevégzettnek lehet tekinteni. Vitetett ki — mint a’ Luizautoni forgalmat kimutató jegyzékből is kitűnik — 57,966 mázsa. Mennyire volt a’ kivitel’ ez ága nyereséges vagy veszteséggel járó, át­láthatni, ha a’ dohánynak árkeletét h­azaszerte megtekintjük, ’s hogy a’ kereskedők koczkáztatással (risico) 9 pftért voltak kénytelenek Turin, Génuába ’stb. azt szerződés’ következté­ben szállitani. Jövő szállításhoz még roszabb kilátás van. Múlt hó’ utósó napjaiban egy 37 tonnás pieligó 782­­/x mázsa sz. j. kenyérrel, 4*/1 m. papírral, 4­­4 m. rézzel és 5 1/1 m. dohánynyal terhelten érkezvén Triesztből, útközben kapott lyuk’ következtében, a’ a’ halászgát mellett, éjjel elsülyedt. A’ rajta levő 5 ember kiszabadittatott, az épen mellette h­or­­gonyzó hadihajó’ legénysége által. — Folyó h­ó’ 5-én jobb létre szenderü­lt nádorunk, József e főherczegségéért gyászmise. — K. S. A’ dunamelléki reform, egyházke­rülethez is megérkezvén ő felségének a’ nagy helytar­tótanács’ utján kibocsátott ’s fölig József nádorunk’ elh­unytát gyászosan hirdető k. rendelete: sietett azt a’ nevezett egy­házkerület’püspöke, f. t. Polgár Mihály ur, mindjártján. 25-én szétküldött körlevelében, a’ kebelbeli minden egyházzal köz­leni : „Meg vagyok — igy ir a’ főt. pü­spök ur­­— meg va­gyok győződve arról, hogy ezen legkegyelmesb felhívás nélkül is, önszivük’ hálás érzemei által indíttatva, megadták volna or­szágunk’ minden lakói a’ végtiszteletet azon dicső férfiúnak, ki félszázadon át egész létét utósó perezéig honunk’ javára szentelte ; — tudom, hogy kedves hitfeleira is készek kimu­tatni hálájukat halálában is — azon jólelkű pártfogónk iránt, ki egyházunk’ borús napjaiban úgy állott előttünk, mint vi­gasztalás’ angyala, ki minden alkalommal olly kitűnő szíves­séggel ’s kegyességgel viseltetett hozzánk, és a’ kinek jobbra fordult sorsunkat is sok részben köszönhetjük. Nincs tehát egyéb hátra, hanem hogy, főpásztori kötelességem szerint, irányt adjak egyházkerületünkben a’ nagy veszteségem­ mély fájdalmunk’ külsőképen is nyilvánításának és a’ dicsőült iránti hálás tiszteletünk’ kimutatásának.“ Ennélfogva rendelé, hogy február’ 2­8-kán (mikorra már e’ körlevél a’ legtávolabb vi­dékre is eljuthat) ez egyházkerület’ minden (239) egyházaiban ünnepélyes gyászbeszédek mondassanak, ’s e’ felől a’ hívek febr. 21 kén szószékből előreértesittessenek, ’s úgy e’ napi, mint febr. 24-én déli 12 órakor és 27-én esti 6 órakor minden harang meghuzassék. Végre az egyházkerület’ kecskeméti fő­iskolájában ’s minden nagyobb tanintézeteiben, az éneklőkar’ harmoniás éneklése közben, gyász szónoklatok tartassanak. — E’ szerint a’ pesti reform, egyház’ gyász-ünnepélye is a’ kitű­zött február’ 28-kán leend. 121 HÍLFÖLI). FRANCZIAORSZÁG. Febr. 6-kán, a’ követkamará­ban, a’ válaszfeliratnak a’ közbékéről szóló pontja nagy többséggel elfogadtatott. Egy párisi levelező Thiers’ közelebbi beszédéről ezt mondja : Ez nem is beszéd, nem szónok, nem szónoklat, megengedjük. De ki is állította valaha az ellenkezőt? Azonban azt nem kell hinni, hogy ezen örökös ismétlések, kigyómozdulatok, a’ beszélő’ tehetlenségét mutatnák, an­nak öntudatlan hibái volnának. Nem, a’ mint beszél, úgy akar Thiers beszélni, mit először nem értenek, vagy nem vesznek tekintetbe, háromszor, négyszer sőt tizszer is el­mondja, ’s tizedszer már megszűnik idegenitően, ellensé­gesen hangzani. E’ mellett körülveszi magát védő óvá­sokkal, mint bástyával; a' becsületes hallgató a’ legkü­­­lönczebb dolgokhoz készül, mellyek elmaradnak, és soha sem szakasztja félbe a’ beszélőt, mire az őt előre felhatalmazza ; ’s e’ közben annál nagyobb készség­gel hallgatja azon két, három tételt magának elmondatni, ismételteini és átszüretni, mellyeket Thiers’ módja: be­nyúlni, behízelegni, födözve az ártatlanság’ lilioma által, tetszetős jóillatszerek közé vegyítve a’ méregcseppet. Guizot ellenben, szónoki dagálylyal, nagy szavakkal és képpel, hangzatos szavakkal a’ becsületről, hazáról és őszinteségről, inkább uralkodni igyekszik hallgatóinak figyelmén, érdekén és ítéletén , mint megnyerni kívánja azokat. Thiers’ három óráig tartó beszédét e’ következő tételekre lehet visszavinni: 1) Én még mindig az angol szövetség mellett vagyok; azt a’ béke és európai mű­veltség’ zálogának tartom , csakhogy ezen szövetség lehetőbb, könnyebb, becsületesebb és hasznosabb a’ whi­­gekkel mint a’ torykkal, ’s inkább boldogulni az én ke­zeimben mint a’ Guizotéiban ; 2) a’ spanyol házasság, az­az Montpensier herczeg’ házassága, helytelenül siettetett el; ezen eljárás vagy haszontalan, vagy pedig veszélyes következései lehetnek, ha ugyan is a’ királynő magtalan találna lenni . 3) 1840-en azt vetették szememre, hogy Angliát megcsaltam. . . Mikor és hol tettem én ollyas­­mit, mi Guizotnak Normanby lord párisi angol követteli hires eljárásához hasonlítható ? 4) én nem vagyok olly veszélyes , olly harczias gondolkodású, mikép’ ki vagyok kiáltva, ’s az igazi bűnös, ki 1840-en egész Európát ’s főleg Németországot ellenem felzúditotta, nem én voltam, hanem más. 4) Végül meg kell jegyezni, hogy Thiers is lemond minden hóditási vágyakról Európában, tehát le­mond a’ rajnai határról. Miről azonban alkalmasint hiában mond le. ANGLIA: Febr. 5-én tartá a’ felsőház első nevezetes ülését az idei parlamenti ülésben. Miután ugyanis Broug­ham lord ellenszenvét fejezte ki lord George Bentinck­­nek az alsóházban előterjesztett vasúti terve iránt Izland­­ban, mi Stanley lordnak alkalmat adott a’ tudós lordot monomániával vádolni a’ vasutak ellen, mire ez ismét azt viszonozta, hogy ő nem a’ vasutaknak, hanem a’ vasutak’ státus általi építtetésének ellensége. Landsdowne marquis, titkos tanácsi elnök, a’ népiskolák’ ügyének elő­mozdítása végett inditványozó : 1) nagyobb számú is­kola-felügyelők neveztessenek ki, hogy minden isko­la évenkint egyszer megvizsgáltassák ; 2) a’ legjobb tanulók közül növendékek választassanak, ’s ezek iskola­­tanitókká képeztessenek; 3) az olly fontos tanitói és ta­nítónői osztály’ javára nyugpénzek és jutalmak tétessenek ki; 4) a’ népiskolákkal ipariskolák csatoltassanak össze, mi a’ szülőkre nézve uj inger lesz, gyermekeiket iskolába küldeni, mert az Önkénytesség’ elvét a’ közoktatás’ me­zején nem akarja a’ kormány megzavarni; végre: 5) a’ szegényi dolgozóházakkal összekötött iskolák jobban ren­deztessenek. A’ kormány, mondá szónok minister, ezen javaslatokra kénytelen szorítkozni, mert általános közok­tatási reform’ előterjesztésében akadályozva van féltékeny­sége által a’ különböző társasági osztályoknak, mellyek is­koláikhoz, ezeknek a’különböző vallásokkali összefüggésök miatt, állhatatosan ragaszkodnak. Ez , mondá Brougham lord, igaz. A’ felekezetek’ nevelési rendszere szivén viseli a’ gyermekek’ oktatási ügyét, a’ vallási villongásokat azon­ban még sokkal inkább, úgy hogy e’ mellett a’ közokta­tás’ nagy czélja egészen szem elől van tévesztve, ’s ezért: 30»

Next