Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-02-25 / 836. szám

nélkül. Maholnap a’ híd’ berakatásáról fognak gondolkozni. Kedvesebb hirt a’ két fővárosnak ’s az ország’ közlekedni vágyó lakosainak egyhamar nem mondhatnánk. — A’ lánczhid — mint mondják — azért épül ollyan lassan, mivel a’ Nemzeti Újságban „azon egyén, a’ ki magáról megirta, hogy Deák Ferencz’ beszédét sarkaiból tökéletesen kiforgatta“, még nagyon időelőttinek látja nem ez idén, nem is ez évtizedben, de még nem is e’ folyó században, hanem időelőttinek ez egész földi múlandóságban a’ nemesség’ adózását ’s a’ hídon leendő vámfizetését. Ezen urnák neve pedig az ábéczé szerint is előbbvaló a’ Deák Ferenczénél. — A’ Józsefemlék’ költségeire b. Sina György ur, az egyesület’választottságához f. hó’ 13-án irt levelében, 2000 pftot ajánlott. — Gróf Batthyány Lajos ur legközelebb 50 akó bort szállíttatott be vidéki jószágaiból, azokat az ínséggel küzdő fővárosi szegénység’ számára kiosztandó. — A’ helytartótanács’ egyik minapi intézménye oda utasitá a’ fővárosi szépitő biztosságot, hogy ezentúl ügyeit ne német, hanem a’ minden nyilvános egyesület által okvetlen elfogadandó diplomaticus magyar nyelven vigye. A’ jegyzőkönyvek azonban még egy ideig mindkét nyelven fognak szerkesztetni. Ugyanezen szépitő biztosság az, melly nem régiben nem láta képtelenséget abban , hogy az újonnan kinevezett helytartót, István főherczeget, német nyelven irt levélben üdvözölje. A’ nemes főherczeg azonban — mint tudva van — a’ német üdvözlésre szép magyar nyelven válaszolt. ’S e’ válasz pirosra festé a’ szépitészek’ meglepetéstől halvány arczait. — Szinte felsőbb rendeletnél fogva, ezután a’ polgári kórháznak, más országi hasonló intézetek’ példájára, saját költségén fentartandó gyógyszertára leend. Eddig, egy 1823-ban kelt egyességnél fogva, a’ fővárosi összes gyógyszerészek látták el a’ nagy kórházat a’ szükséges szerekkel, örülve a’ haszonnak , mit a’ szegénység’ és nyomorúság’ enyhítésére szánt pénztárból évenkint nyerének. ’S képzelhetni , mi nagy jön közöttük a’ zaj és ellenkezés, midőn, leginkább a’ kórház’ jelen igazgatója, dr. Piskovich úr’ buzgóságánál fogva, a’ fenálló ’s fölötte sérelmes egyesség’ felbontása sürgettetni kezdetett. A’ patikáriusok’ zaja elkábitá a’ helybeli hatóságot is. Azonban a’ helytartótanács máskép’ határozott. ’S most a’ Rókuskórháznak meglesz saját gyógyszertára, ’s ez által meg lesz évenkint nehány ezer forint takaritva, melly ismét számos ügyefogyott embertársunk’ ápolására fog fordittathatni. — Az ellenzéki kör, (melly, mint tudva van, a’ Pesti és Nemzeti Körök’ egyesületéből támadt) t. Derra Irma’ nőegyleti másod elnöklő’ f. hó’ 10-én kelt nyugtatványa szerint, Ferenczy Lajos pénztárnok által a’ nőegyletnek a’ szegények’ számára 500 pontot adott által. Az ezen öszvegen felüli adakozások’ hova fordításáról a’ Kör még ezután fog rendelkezni. — Liszt Ferencz táblabiró hazánkfia most Oroszországban zongorázik. Oroszországból egy levelet irt a' Honderű’ szerkesztőjének. A’ levelet kinyomatta a’ szerkesztő. Vannak sokan, kik nem akarják elhinni, hogy a’ levelet maga irta volna Liszt Ferencz. Liszt Ferencz tbiró ugyanis csak a’ Honderű’ szerkesztője’ informatiójából ismervén a’ magyar irodalmat, levelében neki esik a’ magyar journalistica’ azon nagy részének, melly a’ Honderűn kívül éli világát, és megítéli a’ magyar közönséget, és megsajnálja a’ Honderű’ szerkesztőjét, hogy nem Franczia- vagy Angol-, hanem csak Magyarországon szerkeszti a’ Honderűt. Liszt Ferencz táblabiró úr, Magyarország’ ezen legelső czigánya (mint ő nevezi magát) sok magyar nótát tudhat már, de azt még sem látszik tudni, melly igy szól: „Ne tartsa kend ollyan nagyra, szebb is van a’ faluba.“—A’ Honderű megküldhetné neki. Egyébiránt „Brutus derék férfiú!“ — Hétfőn a’ „Dom Sebastian“ czimű operában két vendég hallatta magát a’ nemzeti színpadon , Wangel és Beck baritonisták, az egyik Füredy’, a’ másik Benza’ szerepében. Wangel kiabált inkább , mint énekelt, ’s az itteni német szinháznak lévén tagja, az ottani torzmodorokból színpadunkra is magával hozott nehányat, minélfogva a’ közönség nagyon csendesen viselé magát énekénél. Becknek kedves, fiatal hangja tetszésben részesült, ’s maga is fiatal lévén, még nagyobb reményekre jogositá a’ telt házat. Azonban ő is bir némi kellemetlen játékmodorral , mit a’ német színházban nélkülözhetlen édeskésségnek hisznek. Mint halljuk, jövő husvéttól kezdve, szerződött tagja leend színházunknak, minek csak örvendhetünk. — A’ pestmegyei takarékpénztár’ kezelései a’ múlt hó’ 24-én tartott közgyűlés által szombatra is, — és igy most már, a’ vasárnap- és ünnepnapokat kivéve, a’ hétnek minden napjaira kiterjesztetvén, az e’ részben felhatalmazott választmány, jövő mártius’l-ső napjától kezdve, a’ szombatot a’ betételi napok közé sorozta, a’ többi napokra az eddigi kezelés’ rendet meghagyván; e’ szerint betételi napok : hétfő, kedd, szerda és szombat, — kivételiek: csütörtök és péntek, mind reggeli 9 órától délutáni 1 óráig, — PESTVÁROS (tűzoltási rend). A’ német szinház’ leégése olly hangos „memento“ keleti apathiánkbéli felébresztésünkre , mellyhez commentár nem szükséges. Városunk’ legnagyobb része szemtanúja volt a’ borzasztó látványnak , és a’ jelenlevők köztt igen kevés lehetett, kinek arczán a’ tűztenger’ viszfénye tükrözött volna viszsza csak, és nem egyszersmind azon szégyen, hogy egy hatalmas és gazdag ország’ székhelye olly kevés óvszerekkel bir a’ legkisebb baleset’ elhárítására. Jelen sorok’ írója legalább vérző szivvel emlékezék vissza más nagy városokra, hol illy esetekben hihetetlen gyorsasággal teremnek elő a’ veszély’ meggátlására szükséges védeszközök, és a’ mi fővárosunk, mellynek legutósó révésze, a’ polgáron tetszése szerint zsarnokoskodik, erélytelenebb, mintsem, fenyegetőbb körülmények’idején, a’ bajtól megmenthetné , vagy legalább ótalmazhatná lakását. Télen, eresz-csatornák’ hiánya miatt, folyvásti gyakorlásában vagyunk az úszásnak, hol pedig vizre volna szükségünk, azon száraz igazságot találjuk, hogy az önkényszerinti parancskodás és bölcs elrendezés között nagy különbség létezik. És a’ mi legszomoritóbb, az, hogy a’ baleset által lethargiájából kisodrott közönség, kedves szokása szerint, hamar megfelejtkezik a’ veszélyről, és, gyönyörérveivel foglalkozván, mindenütt csak új színházról, pótlószinházról és több effélékről beszélnek, mig olly szabályok’ és intézkedések’ alkotását, mellyek a’ várost hasonló veszedelmektől megóvnák, vagy a’ már beállottat elhárítanák, figyelem nélkül mellőznek, pedig e’ város elég népes , lakosai elég vagyonosak arra nézve , hogy Pest a’ legkisebb német várost, nem azt mondom, hogy megelőzze , de legalább attól el ne maradjon. A’ fővárosunknál sokkal kevésbbé népes Trieszt felülmulhatlan tüz elleni intézkedésekkel bír. A’ példa tehát nem hiányzanék, és , a’ mit különben annyira szeretünk, nekünk csak utánoznunk kellene. Már három éve, hogy egy nálunk mulató olasz épitész, Cassano úr, városkapitány Szinél ajánlatot ten, miszerint kész lenne olly intézkedések’ behozatalára, miknek, az említett Trieszten kívül, Milánó és egyéb városok birtokában vannak , Pest városa’ tanácsának segédkezet nyújtani, a’ terv’ kidolgozását, mint szinte az egésznek két éven keresztül vezetetését is magára vállalandó. De kapitányunk’ jóakarata, a’ városok’ mostani rendszerénél fogva, bizonyos akadályokat le nem győzhetett. Ezen állítás’ erősítéséül legyen itt helye Cassano ur’ levelének, melylyet a’ tűzvész után mindjárt Pest városa’ kapitányához intézett. „Több, mint három éve múlt, hogy a’ tekintetes urnák kimondott óhajtása’ következtében, miszerint, a’ városi község’ biztosítása végett, Pesten is olly pompiers testületet kívánna behozatva látni, mint a’ minővel Milánó, Trieszt ’stb. dicsekszik , egy e’ végre összehívott tanácskozási választmányban résztvenni szerencsém volt. „Fájdalom kegyed, daczára jóakaratának, ’s az általam Triesztből rendelt ’s kegyednek megküldött pompieri testület’ rendszabályai ’s az ettől elválhatlan szigorú építő rendszer’ megismertetésének ellenére sem vihette keresztül , ez alkalommal , nézeteit. „Tegnap reggel egy szokatlan tűzvész eléggé bebizonyitá, mi kisszerűek és elégtelenek a’ pesti tűzoltó intézkedések, mi kevéssé betanult a’ mellettök szolgáló személyzet, minő kevéssé használható a’ nagyobb gyuladásoknál, midőn például szél támad, és az érintett hiányok miatt e’ városnak nagy része lángba borulhat vagy egészen le is éghet. „Egy illy tanuságos catastropha után úgy hiszem, hogy a’ háztulajdonosok, az ezeknél nem kevésbbé fenyegetett kereskedők , mint szinte a’ milliomokban érdeklett biztositó társaságok készek lesznek egy tökéletes pompiers testület’ behozatalára, az ehhez szükséges gyakorlási toronynak — nemkülönben a’ kellő oltószerek’ lerakó helyének, hol egyszersmind befogott lovak is tartatnának — előállítására, egy több, mint elégséges összeget megajánlani. „Az érintett trieszti rendszabályok és politiai törvények szerint felállítandó pompieri testületnek vezetését még mindig kész volnék két éven keresztül ingyen magamra vállalni, mint ezt a’ három évvel ezelőtt tartott tanácskozmányi ülésben is nyilvánitom , és csak egy intésétől függ kegyednek , hogy az érintett biztosítási intézkedések’ Pestre alkalmazott organizáló terve’ közelebbi részleteivel szolgáljak.“ Egyébiránt ’stb. — Cassano József, épitész és kőmivesmester. Mi, kik e’ tárgyat nyilvánosság és közvélemény elé állitjuk , csupán csak mozgásba akarók hozni az eszmét, mellynek magva, mint az idézett levélből látszik , már is termékeny földbe vettetett. Ha a’ teendőket tekintjük , ebbeli működésünknek sikert csak úgy remélhetünk, ha praeventív szerekkel lépünk fel a’ veszedelem’megelőzésére, azaz , ha úgy intézkedünk, hogy városunkban tűz könnyen ne támadhasson. Tűz támadhat pedig vagy az épületek’ tűzveszélyes mivolta miatt, vagy vigyázatlanság, vagy végre rosz akaratból. Első tennivalónk volna tehát egy épitő rend’ és tűzoltó választmány’ alakítása , mellynek feladata lenne, minden építkezési terveket előlegesen átnézni, a’ füstfogók’ hajlásai , rosz kémények és egyéb építési hibákra felügyelni, a’ lakosok’ vagy cselédeik’ gondatlansága miatti tűzveszélyeknek czélszerű törvények és ezeknek szigorú fentartása által elejét venni. Feladata lenne továbbá a’i lehető tűzveszedelemnek gyors fölfedezése, a’ gyuladásnak elfojtása és végre a’netalán bekövetkezhető bajoknak elhárítása. Csak meg kell ismerkednünk Trieszt és Milánó’ tűzoltó rendjével, ’s annak városunkrai czélszerű alkalmazása , bizonyosan kevés akadályokra találand, ha, mint hisszük, a’ polgárság elég erélyt fejt ki,s lesz nem kevésb jóakarat e’ város’ lakosaiban, önerővel, kevés feláldozással, életök’ és vagyonuk’ biztosítását eszközleni. A’ már kiütött gyuladásnak rögtöni elfojtására, egy helyesen organisált pompiers testület kívántatik. Csak látni kellene a’ trieszti és milánói pompierseknek ügyességét és felülmulhatlan elrendezését , hogy ez intézet’ becsét eléggé méltányolhassuk. Hat—hét emeletes házakról könnyeden és bátran látod őket leugrani, alant betanult bajtársaik ponyvákkal és egyéb módokon sérelem nélkül lógván fel. Mit néptömegünk csodálkozva bámul a’ Lejarsféle társaságokban; csekélység, azon ügyesség és bátorsághoz mérve, mellyet a’ pompierik polgártársaik’ élete és vagyona’ megmentésében kinyilatkoztatnak. Azonban itt is a’ felérintett rendszabályokra hivatkozom csak, a’ terv’ részletes előadása ezen értekezés’ körén kívül esvén. De mégsem hagyhatok érintés nélkül némi czélszerű és szinte a’ trieszti tűzoltó rendbe foglalt intézkedéseket; miilyenek például, hogy gyuladás’ idején az illető részben lakó városi orvosok és sebészeknek rögtön a’ tűznél kell lenniük, a’ bérkocsisok hónaponkint egymást felváltva, szigorú büntetés’ terhe alatt köteleztetnek az osztályukban eső oltószerek’lerakóhelyére sietni, hogy a’ szükséges vonatok mindig készen legyenek * ’s ez által azon botránynak is, mit most a’ gyuladásoknál, különösen a’ bérkocsisok’ részéről, sajnosan tapasztalunk, vége vettetnék. Továbbá azon gyógyszertárnak, melly az égés’közelében esik, rögtön fel kellene nyittatnia, hogy igy a’ segédeszközök’ minden lehető neméről eleve gondoskodva legyen. A’ pompiers testület, igazgatójával és tiszteivel együtt, 110 egyénre menne, kikhez még egy 500-ból álló segédszemélyzet járulna, mellyet az utczák’tisztogatására is lehetne használnunk. Hogy a’ mostani oltógépeknek is tökéletes átalakítása kivántatnék, azt érintenem sem kell. És ha fontolóra vesszük, hogy az egésznek elrendezése 30 vagy legfelebb 35 ezer pengőbe, kezelése pedig 6. 7 ezer pengőbe kerülne , bizvást táplálhatjuk azon reményt , miszerint városunk’ elöljárósága, gazdag keres- s kedésünk és mindenekfelett az érdekelt biztosítási kamarák, ezen, a’ czéljához képest, valóban csekély összeget könnyen meg fogják szerezni. Triesztben a’ biztosítási kamarák az alapitási költségnek egy harmadát, a’ kezelésinek pedig felét viselik, és mi nem tehetjük fel rólok, mellyek a’ két Magyarhazának szinte biztositó kamarái, hogy városunk’ irányában kevésbbé bőkezűek volnának, különben is mostani körülményeinknél fogva, nagyobb szerencsétlenségek’ lehető esetében, aligha felelhetnek meg kötelességöknek. De várjuk városunk’ elöljáróitól, a’ körültekintő polgárságtól, az eszélyes nemességtől, gazdag kereskedő-házainktól, hogy e’ tárgyért érdekelni fogják magukat, ’s vagyonuk és mindennapi nyugalmuk’biztosításáért nemcsak illy kicsiny, de bármi áldozatra készek lesznek. A’ siker’ reményével tápláljuk pedig várakozásunkat a’jövőre nézve, és megnyugszunk és bizton nyugszunk meg e’ megye’ és város’ áldozatkészségében, mellynek gondjait szeretett helytartónk, István főherczeg, országos gondjaival, hisszük, szivesen osztandja meg. ’S lehet-e mást várnunk tőle, ki az 1838-ki vizáradáskor életveszélylyel szállott a’ habokra, mint, hogy a’ mit az áradáskor nemes tűzzel tett, a’ tűzoltó rend’ behozatalának eszközlésében nem lankadó lelkesedéssel folytatandja. — Szarvady Frigyes, UNGYÁR, január’ 10. Engedjen ön nehány árnyvonalt a’ képhez , mit rendes levelezője ad. — A’ tengert vihar korbácsolja fel, a’ politicai életben nagyszerű impulsusok erőteljes mozgást erőszakolnak ki. Kezdünk mi is felhagyni a’ szeretetlenséggel, ügy-közönyösséggel, ’s kiki vonzódást, tehetség-parányt ’s erélyt vet a’ mérlegbe , melly a’ közügyé. — Nagyszerű változás. Kik azonban a’ stagnans pangásból igy életre zsendülünk, a’ pengő érez és czifra czimbalomszó mellett nem tudom mikor leszünk tett-készek. Csak elbeszélünk biz’ mi a’ hazaért, de a’ pénzes eszméket Peruba utasítjuk. Az éhezőket egy megyében sem traktálták meg olly becsületesen még eddig úgy, mint itt. Tisztelet becsület a’ philantropia’ találmányainak , de a’ tiszta leves , ha nincs bele mit apritni , laxát okoz, ’s az üres gyomort még jobban csigázza. Az előítéletes nép pedig az illy következményeket minek hajlandó tulajdonítani , azt magyarázni fölösleges. . . . Tiszti fizetésrőli lemondások, magán-ajánlatok és ígéretek történtek nálunk is , de a’ késő áldozat nem illatoz az emberiség’ oltárán. Kereseti források’ felütése miatt, a’ Galliczia felé vezető beszkidi útnak, mellyre a’ kincstárnak még az előbbi időkből ajánlata van, megcsináltatása határoztatott. Az e’ czélra szánt pénz, volt kezelőjének örökösein 2000 pgc forintnyi fizetetlen készletig, a’ foglalás’ eszközlése a’ tiszti főügyésznek szorosan meghagyatott. — Az éhező perceptor csak a’ napokat számlálja addig, mig valami bejön. Kivétel a’ tett-készeknek, de a potiori fit denominatio, ’s nálunk az éhezők’ dolga eddig igy van. — Minden botnak azonban két vége van. Midőn a’nyomor’ proscemumat így fölvitorláztam, ’s midőn érintetlenül nem hagyhatom még azt is, hogy a’ jelen idő’ körülményei iránt méltánytalanul, pro aris et focis exequálják az emancipandusok’régi követeléseit, meg kell említenem azt is, hogy az emberiség’ lépcsőjén olly infimus népet, mint a’ felvidéki, szem nem látott, fül nem hallott. Kürtőtlen házakban barmaival együtt él ez, ’s az éh-halál’ szörnyének készebb áldozatul esni, mint élelmét a’ kínálkozó kereseti módokkal megszerezni. Az összeírás szerint, a’ mi hihetetlen, ezen nép’ n/m része munkatehetetlen. — Nép- Törvényhatósági dolgaie. 12.