Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-03-26 / 853. szám
szerint a’ mostoha idők’ tekintetéből azt kéri, hogy a katonaságnak kiszolgáltatandó szénát egy részben szalmával ’s a’ rendes lisztet árpaliszttel is lehessen vegyíteni, — miután az elsőre nézve már van rendelkezés. Pestmegye’ rendei részint bejelentő, részint kérő felirást határoztak a’ amlgy m. kir. helytartótanácshoz. Végül az útépítő biztosságnak következő rendelkezései fogadtattak el: 1) A’ munkarészlet ezentúl egyénenként szakmányba fog ki vettetni, olly módon, hogy egy fogadott napszámos által elvégezhető munkamennyiségnek 1 része levonatván, ez tudatik be egy napi szakmánynak. Mi által törvényesnél nagyobb teher a’ népre nem hárul, — ellenben az erkölcsrontó henyélésnek eleje vétetik, ’s a’ kivetés is könnyebb lesz. 2) A’ sietősb munkálatok, p. anyagok’ beszerzése, készpénzen és igy hamarabb eszközöltetik. 3) A’ pest - abonyi országutra vasúton fog szállíttatni a’ kavics. Ez által minden mázsa csak '/» krba kerülvén, az a’ nyereség lesz, hogy 1 kubik el az eddigi 10 pft helyett csak 1 ft 57 krba jő, ’s Pilisig kiszámítva 60,000 ft helyett, csak 11,700 forint fizettetik. 4) A’ pest-hatvani országútra szánt/% munkaerő tovább is arra fog fordittatni. Itt azonban azon nehézség fordul elő , hogy a’ régi országút’ menetét szükség lévén megváltoztatni, a’ amlgy m. kir. helytartótanácsnak még a’ postaút iránt vannak észrevételei. Pedig a’ pénz készen van , ’s a’ szegény nép munka után vár. Utasításul adatott tehát, hogy a’ biztosság mennyiben lehet munkálatait kezdje meg. — A’ mennyiben pedig olly úrbéri földeken vinné keresztül munkálatait, mellyek iránt még tagositási per foly , ezen pernek lehető siettetése mellett időközben adjon a’ megye kárpótlást. — Egy SZABOLCSBÓL, martius’ 20. Folyó hó’ 8-án kezdődött ’s 15-én végződött közgyűlésünk’ első napján ama’ fejedelmi polgár’ emlékezetének áldozank mindenekelőtt , ki egy viszontagságteljes félszázadon keresztül állva a’ nemzet’ élén, ennek tiszteletét és bizalmát élte’ vér perczeig biró. Szabolcs’ rendes József nádor’ elhunyta feletti fájdalmukat ’s kitűnő érdemeinek hálás elismerését jegyzőkönyvileg is kifejezték, ’s őszinte mély bánatukat felirásilag a’ magas elhunyt özvegyével ’s István főherczeggel is tudatják. — Erre felolvastatván a’ helytartótanácsnak azon intézménye , mellyben István főherczegnek királyi helytartóvá kineveztetése tudtunkra adatik, ez némi vitára adott alkalmat. Maga a kinevezés ugyan közörömmel fogadtatott , de miután ezúttal a helytartói méltósághoz Pest, Pilis és Soltmegyék’ főispánsága, továbbá jászok’ és kunok’ grófsága és végre a’ hétszemélyes tábla — valamint a’ helytartó tanácsnáli elnökség is köttettek, miután az 1659 : 79. törv.cz. az érintett megyék’ főispánságát, az 1715: 34, 1751: 2. és 1790: 5. t.cz. a’ jászok’ és kunok’ grófságát az ország’ nádorára ruházták , az 1723 : 24. t.cz. a nádor’ távollétében a’ hétszemélyes táblán, az 1723 : 97. t.cz. pedig a’ helytartótanácsnáli elnökséget is, az ország’ birájának adja — a’ rendek’ többsége úgy vélekedett, hogy ő felsége épen azért , mert ideiglenesen nádort nem nevezhet, a’ nádori méltósághoz törvény által kötött hivatalokat sem adhatta, bár ideiglenesen is, királyi helytartójának , mire nézve a’ rendek jegyzőkönyvileg óvást tettek, egyébiránt követeiknek utasításul adni rendelik , hogy a’ jövő orsz.gyülésen a’nádor’ választásánál István főherczegre szavazzanak. — A’ közlelkesedésnek illy önkéntes nyilvánulása után, Pest, Szepes, Vas, Mosonymegyék’ ’s Budaváros’ a’ legközelebbi nádorválasztás iránti ismeretes leveleik tudományul vétettek: Temese, a’ boldogult nádor’ érdemeinek örökítése iránt, országos intézkedés’ szüksége forogván fel, az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmánynak adatott ki. A’ gyűlés’ más nevezetes tárgyát a’ közönség’ tekintetéből az adózónép’ javára tett ajánlat téve. Múlt évben ugyanis a' rendek, látva a’ termés’ mostohaságát, ’s azon nézetből indulva ki , hogy az adózónépnek egyik legérzékenyebb terhét a’ katonaság’ és a’ rabok’ élelmezése teszi, minthogy ez az adózónépnek és karmának mintegy szájától veszi el az eledelt , némelly, a’ megye’ rendelkezése alatt álló pénztárakat, különösen a' lazarethumot odaengedék az adózónépnek kölcsönképen olly czélból, hogy ezen pénzekből a’ katonaság’ részére megkivántató széna és zab ’s a’ rabok’ részére megkivántató gabona vásároltassék. E’ tárgyat illetőleg, a’ számvevőszék figyelmezteté a’ rendeket, miszerint a’ folyó évben a’ körülmények oda mutatnak, hogy a’ szükség a’ múlt évinél még nagyobb lesz, ’s azért abbeli véleményét terjeszté a’ rendek’ elébe, hogy mennyiben a’ múlt évben tett ’s fentebb körülirt kölcsönözések’ megtérítéséről az adózónépnek teljes romlásra jutása nélkül mostanában rendelkezni nem lehetne, ennek némi felsegéléséül, e’ megtérítés’ eszközlésére valamint ez évben is a’ rabok’ ’s a’ rendes szállásoló katonaság’ számára megkivántató gabona’, széna’ és zab’ vételére a’ nemesség által fizetendő bizonyos összeg lenne megajánlandó: az összeget az indítványozó számvevőszék 9954 pft és 37 i nkrban vélé megállapíthatónak , mennyi t. i. a’ közelebbi országgyűlési költségek’ fejében a‘ fekvő vagyonra vettetett. Végre reményét fejezé ki a’ számvevőszék az iránt, hogy tekintve a’ szükség’ nyommasztó voltát, nem lesz a’ rendek között olly önös, ki nemesi kiváltságaira hivatkozva, az indítványozott összeg’ fizetéséhez járulni nem akarna. — ’S a’ számvevőszék reményében nem csalódott: az indítványozott összeg minden ellenszólás nélkül, közakarat-tal megajánlatott, ’s a’ jövő közgyűlésig beszedetni rendeltetett, a fizetni nem akarók, a’ tiszti ügyészi hivatal által fognak megpereltetni. F.— M.— táblabiró igen kevéssé a’ megajánlott összeget , ’s részéről késznek nyilatkozik tiz —huszannyinak fizetésére , melly nemeslelkü nyilatkozat megéljeneztetett ugyan , de a’ nyilatkozó követőre nem talált. A’ nemesi pénztár’ terhére rendszeresitett utibiztosok’ választása is ezen gyűlésünkre , nevezetesen annak harmadik napjára volt kitűzve. Meg kell jegyeznem, mikép’ megyénk’ rendei elhatározák, hogy épen azért, mert az utibiztosokat kizárólag a’ magok’ zsebéből akarják fizetni, azokat minden főispáni kijelölés nélkül fogják választani. A’ folyamodók sokan valának, ’s midőn a’ választás’ napja elérkezett, igen sokan mutatkozának, természetesen beszólitva, az alkotmánynak azon hivei közül, kik illy alkotmányos ünnepélyekre eljárni, ’s ott bizonyos lelkesítő szeszek’ élvezéséért és némi pénzért a’ felkiáltás’ ősi jogával élni szeretnek. A’ gyűlés’ kezdetén K.I. szolgabiró inditványozá, hogy miután a’ Karok és Rendek igen számosan volnának , minek oka csak a’ biztosok’ választása lehet, nehogy érdemetlenre essék a’választás, választmány neveztetnék ki, melly a’ folyamodásokat megvizsgálván, tegye meg a’ kijelölést, eljárásáról a’ gyűlés’ valamellyik napján tudósitást adandó. — Az indítvány tetszett a’ jelenlevők’ azon részének , kik nem csupán választások’ alkalmával járnak a’ megyei terembe , miért is minden vita nélkül elfogadtatott. E’ választmány azután a’ főispáni helyettes’ elnöksége alatt összeülvén, ötöt jelölt ki : a’ választás Kausay Dániel és Cziriák Sámuel mérnökökre esett. — Lehetetlen említés nélkül hagynunk főispáni helyettes ő méltóságának a’ választás körüli leyális magaviseletét, ki is távol azon szándéktól, hogy e’ nélkülözhetlenül szükséges hivatal’ létrejöttét főispáni jogok’ követeléseivel akadályozza, miután a’ szóban levő hivatalok a’ többi megyei hivatalokkal egy tekintet alá nem jöhetnek, a’ kijelölés’ jogát maga részére nem követelte. A’ felolvasott felsőbb parancsolatok közül kettő voná különösen magára a’ rendek’ figyelmét. Egyik tűzkármentő egyesületünk’ ügyében érkezett, melly szerint ő felsége legmagasb határozatánál fogva oda utasittatnak a’ rendek, hogy miután az adózókra nézve kötelezőleg állíttatott fel ez intézet, az alapszabályokat oda módosítsák, hogy a’ társulatbai beállás mindenkinek egyformán szabad akaratára hagyassák. A’ főjegyző’ inditványára határozatba ment, hogy miután a’ felolvasott parancsnak keletkezését annak kellene tulajdonítani, hogy ő felsége a’ dologról kellőleg értesítve nincs, minek az is elegendő bizonysága, hogy ő felsége azon véleményben van, hogy az egyesületből az adózók’ kárával a’ privilegiált osztályra valami különös haszon háromlik — legczélszerűbb lenne az egyesület’ igazgató választmánya’ közbejöttével egy kimerítő felirást készíteni, mellyben világosan ki legyen fejtve, mennyit és mitől, azaz, micsoda kulcs szerint fizetnek az egyesület’ pénztárába az adózók, valamint a’ nemesség is ? mennyi kárpótlást kaptak az adózók és a’ nemesség? hogy készülnek a’ becsek? ’stb. egy szóval az egyesület’ egész működése , bizton remélvén a’ rendek, hogy miután az egyesület, az abba való beállás’ pontját kivéve, teljes egyenlőségen alapul, ő felsége meg fog ezen adatokból győződni mind az egyesület’ jótékony hatásáról, mind arról, hogy abból egyik osztálynak nincs a’ másik felett valami haszna vagy kára. Az adatok’ megszerzése időt kívánván, a’ felírás csak jövő közgyűlésünkből fog felküldetni. A’ másik cancellariai parancsolat, melly némi vitát szült, az vala , melly szerint mielőtt Sz. L. —nak a’ kisvárdai tagosítás’ ügyében legfelsőbb helyre beadott ’s az eljáró tagositó biróság’ ítéletének megsemmisitését vagy annak birtokonbelűli feljebb vitelét kérő folyamodványára határozat hozatnék, a’ megye oda utasittatik, hogy miután e’ határozat a határ’ elébbeni állapotának visszaállítását vonhatná maga után, törvényszéki kiküldöttek által próbáltassa meg a’ dolognak barátságos utáni elintézését. E’ parancsolatot némellyek szokatlannak tárták, mondák , hogy miután a’ királyi cancellaria, kivéve a’ summás visszahelyezési ügyeket, peres kérdésekben a’ dolog’ érdemében ítéletet nem hozhat, hanem hatósága csak a’ formák’ megtartására terjed ki, a’ kérdéses esetben csak a’ felett lehetett volna határoznia, vallyon helyes, vagy helytelen-e a’ folyamodónak kérelme ; a’ többség azonban a’ törvényszéki kiküldetést, mellyet némelly jelenlevő közbirtokosok is sürgetőnek, elrendelte. Borsodnak lelkes körlevelét az idegenek’ beköltözése’ tárgyában pártoljuk; felírunk a’ helyt, tanácshoz, hogy azon törvényeket, mellyek az idegenek által szerzett javak’ megadóztatását rendelik, tartassa meg; egyébiránt jövőre honosítási törvényt sürgetünk. Az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmánynak e’ gyűlésünkből sok gondolkoznivalót adtunk. Nem akarván magunk gondolkozni, ide utasítottuk tárgyalás végett az erdélyi megyék’ ismeretes leveleit, mellyekben felszólittatunk, hogy a’ részek’ visszakapcsolásának sürgetésétől álljunk el; pedig az 1836 . 21. t.cz. eléggé világos , de elég világosan nyilatkoztunk e’ tárgyban már egyszer magunk is, midőn Zalának ez iránti körlevele tárgyaltatott. Ide utasitottuk úgy szólván minden felolvasás nélkül Zágráb’ körlevelét a’ turopolyai kerület iránt; és végre Verőczeét a’ fiumei vasút iránt. Mindezek a’ gyűlés’ vége felé jöttek szőnyegre, midőn már nagyon haza sietünk, miért is senki rész néven nem veheti, hogy felettök gondolkozni nem érkezőnk. — Szepsy István volt aladószedőnk szolgabiróvá neveztetvén , helyébe Nyitray Sámuel volt eskütt neveztetett ki aladószedőnek, ennek helyébe esküttnek Mikecz Károly, tiszteletbeli esküttnek Uray István. —Jövő törvényszékeink május’ 31. kezdődnek, közgyűlésünk junius’ 19-én. — Vidliczkay József, UGOCSAMEGYE. Nagyszőllős, mart. 15-én. — Közelebbi évnegyedes közgyűlésünk a’ szunnyadozó értelmi erőket öntudatra ébresztgetvén, alkalmasint hajnala leend közéletünkben egy szebb jövőnek a’ haladás’ baráti előtt. Volt idő, midőn e’ megye a’ kor’ igényei mellett küzdők’ sorában az elsők köztt vivott; — de fiai fárasztónak találván az állhatatos harczot minden lépésnyi térért a’ haladás’ mezején, lankadozó erővel hátrább vonultak a’ boldog középútra, honnan későbben a’ conservativ elvek’ bajnokival kezdők a’ tetszelgés’ szemjátékait űzni. Azonban közelebbi közgyűlésünk új erőket fedezvén fel, bár ezek még túlsúlyra nem vergődhettek , jogosítva vagyunk hinni a’ haladás’ talpraesett eszméinek diadalában. Múlt évi gyűléseink’ egyikében Verőczemegyének, mint magyarországi törvényhatóságnak, a’vukovár-fiumei vasút’ ügyében latin nyelven szerkezeti körlevelét olvasatlanul visszaküldők. E’ határozatunkat a’ helytartótanács rész alá, ’s közelebbi intézményében oda utasitotta megyénket, hogy Pozsega-, Verőcze- és Szerémmegyéktől a’ latin leveleket ezután fogadja el; minthogy az 1844. 2. tcz. 7-ik §-a nem „kapcsolt rész“-ről, hanem „kapcsolt részekéről szól, ’s ellenkező értelmezés mellett a’ nevezett három megyével a’ közigazgatás fenakad. Ez intézmény adá az első alkalmat az erők’ megmérkőzésére. A’ k. intézmény’ pártolói’s közttök különösen elnök ő maga, a’ fentebbi okok mellett, felhozák a’ három megyének Horvátországhoz való viszonyát, az újabb törvényeknek e’ tekintetben határozatlanságát, ’s minden megnevezés nélkül hivatkoztak régi törvényekre , mikben e’ három megye slavoniai megyék’ képében fordul elő, a’ corpus juris’s vestigia comitiorum-on kivül anathemát mondván minden más történeti adatokra. — Az 1844. 2-ik t.czikknek illy értelmezésében nehányan az ország’ integritását ’s a’ nemzetiség’ ügyét láták veszélyezve, mivel a’ nevezett három megye nemcsak a’ történetírás’ tanúsága, de az 1836: 5. tcz. szerint is Magyarország’ kiegészítő részét teszi, ’s mint illyen a’ magyar országgyűlésre a’ többi magyar megyék’ követeivel egyenlő szavazatu követeket küld. Ezért utasitá vissza múlt évben Ugocsamegye Verőcze’ latin levelét. Ez okok most is állanak ,s fontosságukat épen nem gyöngiti az, hogy a’törvény „kapcsolt részek“-ről szól, mert kapcsolt részek alatt 1844-ben olly megyéket érteni nem lehet, miket 1836-ban törvény sorolt a’ magyarországi megyék közé. E’ kifejezés alatt Horvátországon’s a’két tengermelléki kerületen kivül a’ törvényhozás mást nem érthetett,’s midőn alkotmányunk szerint a’ törvénymagyarázás’joga a’ törvény’ hozóit és szentesitőjét illeti, a’ nm. helytartótanács sem érthet. És igy a’ latin leveleknek a’ három megyétől leendő elfogadására elég ok nem lévén, a’ megyei határozatot következetlenség nélkül változtatni nem lehet. — Ez értelemben több szózat emelkedett, ’s a’ fenforgó tárgy iránt lassanként olly érdek fejlett ki, mi szóra hozá az eddig hallgatókat, kiknek szavait a’ közügy nélkülözé ; ’s midőn a’ szavazatok’ mérőserpenyüjének tartalma megszámittaték , az intézmény mellett küzdő ’s eddig dönthetetlennek vélt többség alig haladta meg három szavazattal az ellenvéleményüeket. Másnap a’ zágrábi körlevél’ folytán a’ turmezei sérelem került tárgyalás alá, ’s az önerejének érzetére ébredt kisebbség folyvást növekedő élénkséggel vitatta nemcsak a’ királyi biztos’ kinevezésének, mi ellen már előbb úgy is felirtunk, hanem a’ turmezei gróf hivatalától közelebb történt felfüggesztésének ’s a’ királyi biztos’ eljárásának sérelmes voltát; ’s elvül állitván fel, megkísérteni minden alkotmányos eszközt a’ sérelmek’ orvoslására, habár kísérleteinek sikerét alig lehetne is remélleni, felirást sürgetett, a’ turmezei grófnak hivatalába leendő visszaállítása ’s a’ kir. biztos’ eljárásának törvényes’ vágásba leendő igazitása mellett. Az ellenvélemény’ bajnoki mindent elkövettek a’felirás ellen. Zágrábhoz akartak irni, az illető adatok’ előterjesztése végett, hogy a’ tárgy’ sérelmes volta felett ítéletet hozhassanak. De utóbb magok is belátták, hogy ekkép’ egy megyének hitele vonatik kétségbe , ’s ha e’ mód divatba jön , általa a’ megyék’ autonómiáján veszélyes seb üttetik. Tagadák a’ felírás’ sikerét, mellynek épen azért, mivel nagyon is általánossá lett, újabb időkben semmi eredménye nincs , ’s ezt fájdalommal kelle elismernünk. Végre a’ turmezei ügy’ sérelmes voltát csakugyan elismerék, pártolását az országyülési utasítások közé iktatni rendelték; — ’s ekkép’ a’ sérelmes eljárásnak — a’ helyett, hogy alkotmányos utón rögtöni orvoslást sürgetnének — lefolyását nyugton bevárandják. — A’ felirás elleni többség, — ámbár különböző vélemény-árnyéklatokból alakult, ’s magában foglalá az óhitű clerus’ azon tagjait is, kik pro domo sua, e’ gyűlésre rendkivül befáradni jónak találták , csak egy szavazattal ülte diadalát az ellenvélemény felett. Hosszasabb tanácskozás más megyék’ körlevelei felett nem volt. Az erdélyi törvényhatóságoknak a’ részek’ viszszakapcsolása ellen ’s az unió mellett irt leveleikre válaszoljuk; mikép’az uniót örömmel üdvözöljük, ’s kivitelére minden tehetségünkben álló módot megkísértünk; de a’ részek iránt hozott ’s tiszta jogalapon nyugvó tör 200