Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-28 / 854. szám

elnök ő maga által, Szabó Kálmán és Varga Soma hites ügyvéd , tiszteletbeli jegyzővé: Halász Lukács. Olvastatott Verőczének e’ megyét a’ vukovár-fiumei vasút’ pártolására felhívó levele. Mi általánosan elfogad­tatván, részleteire nézve az országgyűlési tárgyakkal fog­lalkozó választmányhoz utasittatott. Borsodvármegye szinte felszólitja Pestmegyét, hogy a’ bevándorlások' tárgyában a’ m­algu m. kir. helytartóta­­nácshoz terjesztett feliratát mind hasonló felírás által, mind országgyűlésen pártolja. A’ felírás e’ megye’ részé­ről már megtörténvén, utóbbi tekintetből ez is az ország­gyűlési választmányhoz utasittatott. A’ katonáknak jelen időbeni elláthatása iránti aggo­dalmat ismét felkelté Baghelység’ folyamodványa, melly­­ben kijelentetik, hogy e’ helység’ lakosai nem képesek azon 4000 portio szénát honnan szállítani, melly tőlük e’ napokban kívántatik. E’ tekintetben a’ megye’ másod al­ispánja nem látott más módot a’segítségre, mint azt, ha a’ szénával biró községek illetőségükön felül is szolgál­tatnának. Úgy azonban, hogy mivel a’ mostani piaczi és szabályzati ár köztti különbség miatt egy helységnek sa­ját illetősége után is roppant deperditája­ van ; a’ felül­szolgáltató községek’ deperditája ne menjen többre, mint ha csak magok’ részét rótták volna le; hanem a’ többi téríttessék meg, betudatván a’ felülszolgáltatott mennyi­ség az illető községeknek piaczi áron. Mi hozzá­ alkalma­­zás végett közhirré fog a’ megyében tétetni. Ezen aggodalmak közepett fölötte visszásan hatott Pestmegye’ rendeire a’ m­algu m. kir. helytartótanácsnak azon leirata, mellyben „méltó neheztelését és megindulá­sát“ tudatja a’ megyével a’ fölött, hogy egy évi adótarto­zással régibb időkből hátravan. Ezen dorgáló intézményre Pestmegye’ rendes jegy­zőkönyvileg kijelentendik, miszerint azt méltánytalan­nak tartják, főkép’ a’ jelen nyomor’ napjaiban, a’ midőn mégis évi illetőségén felül 13.000 pftot fizetett be a’ sze­gény nép. Annyival kevésbbé érdemlik pedig a’ dor­gálást, mert a’ követelt évi tartozás régibb időkből való. Némellyek előtt feltűnt, hogy ezen dorgálások most sokkal inkább napi­renden vannak, mint előbbi idők­ben. Nevezetesen egy régi tisztviselő megemlíté, hogy harmincz év óta kezelvén a’ pénztárt, mindig ugyanazon modorban, csupán az utóbbi időben kénytelen tapasztalni megrovásokat. Pedig előadaték , hogy épen ezen utóbbi időnek köszönik létrejöttöket sok hasznos beligazgatási intézkedések, p. o. az általános, részletes és egyéni con­­frontatiok adótárgyakban. Minek szembetűnő eredménye már eddig is nyilvánult az adózók’ azon bizodalmában, mellynél fogva adójukat illy mostoha időben is executio nélkül fizetik. Egyébiránt az is előadatott , hogy az e’ megyebeli adózóknak a’ kir. kincstáron nagy összegre menő régi követelése lévén, annál kevésbbé lehet ok őket egyévi adótartozásért annyira szorítani. Az itt kifejtett dolgok részint jegyzőkönyvbe mentek, részint a’ nagymlgy m. kir. helyt, tanácshoz küldendő feliratban felvilágosításul fognak felhasználtatni. Ezek után kisebb érdekű, részint magányügyek követ­keztek. Ötödnap mart. 20-án a’ közgyűlés befejeztetett. — Egy. NYIT­RÁ­N, martius’ 21-én. .,A’ fellobbanás, ha ephe­mer is, néha mégis csodákat tett már“, így ir gróf Szé­chenyi István, political programm czimü töredékében; és hogy e’ részben igazat irt, azt a’ magyar nemzet’ tör­ténetei tanúsítják; — mert nagyszerű dolgok történtek honunkban is, tagadni pedig csakugyan nem lehet, hogy nálunk a’lelkesedés rendszerint ephemer; nemzeti jelle­münk’ tekintetéből tehát vajmi alkalmas institutio a’ me­­gyegyülés ; midőn a’ munkábani kitüzést nem szerető magyar, a’ megye’ székvárosában fertály-évenként össze­­gyülekszik, kölcsönös érintkezés által felhevül, lelkesit­­tetik, és ha nem is mindig csodákat, de jót teremt gyak­ran, habár nem ritkán saját „fajtája“ által is előgörditett akadályokkal kell küzdenie; h igy a’ megyegyülés azon felélesztési eszközök’ egyik leghatalmasbbika, mellyekre folytonos szüksége van a’ magyarnak. Évnegyedes gyűlésünk volt, és kezdetét mart. 15-én vette. A’ gyűlés eleintén első, azután pedig másod alispáni elnöklet alatt tartatván, a’ megye’ állapotáról szóló első alispáni jelentéssel nyittatott meg, melly szerint az egész­ségi állapot meglehetős, és kisebb lopásokat, meg’ rabláso­kat kivéve, a’ közbátorság nincs veszélyezve, mi a’ jelen ínségben népünk’ jellemének tulajdonítandó; a’ rabok’ száma 240-ről 184-re csökkent; a’ pénztárak’ állapota jó rendben van, de az 1836-ki országgyűlési ajánlatok még nincsenek tisztára hozva; —­mi is tudomásul vétetvén, az első alispán ur’ buzgósága köztetszéssel fogadtatott, az ajánlatok’ még hátralevő beszedése iránt intézkedés tétetvén. A’ rendek e’ részben már gyakran intézkedtek — sikeretlenül­ —első alispán ur’ erélyességétől reméljük, a’ megyénket nem igen diszitő ezen sehogy sem menthető hanyagság’ megszüntetését. Most elnöki székéből azon alispán ur kijelenté, hogy a’ ki az illető tisztviselők kö­zül, april’ 18-án elnöklete alatt e’ tárgyban tartandó és részletesen működendő választmányra meg nem jelenend, a’ közellevő tisztújitáskor pártfogására számot ne tartson. Ezután az előleges tárgyak vétetvén fel, olvastatott azon helytartói intézvény, melly által István főherczeg ő fenségének, Magyarország’ királyi helytartójává ideig­lenesen addig, mig a’ nádorválasztás a’ legközelebbi or­­szággyűlésen következni fog, tett kineveztetéséről hiva­talosan értesittetünk; olvastattak ez érdemben keletke­zett némelly törvényhatósági levelezések is, a mire az alulirt olly értelemben nyilatkozott, hogy az intézvény nádorunk’ meghalálozását és István főherczegnek kirá­lyi helytartóul való kineveztetését tartalmazván , bánat­érzelmeket egy és örömérzést gerjesztett más részről, — de ezen nemzeti érzelmeknek nem szabad háttérbe szo­rítani a’ jelen eseményből felmerülő hazafias kötelességet. István főherczegnek királyi helytartóul való kenevezteté­­se nincs a’ törvények’ szelleme ellen, de mivel egyszers­­­­mind Pestmegye’ főispánjává, a’ hétszemélyes tábla’ elnö­kévé, jász-kunok’ birájává neveztetett, ez aggodalmat gerjesztő, mert ezen hivatalok az 1485. 11., 1659. 76., 1723. 24. és több világos törvényeink által, a’ nádori méltósággal csak vannak jelesen összekötve. Az aggoda­lom nem vonatkozik a’ nemzet’ osztatlan rokonszenvét biró István főherczegre, de ha olly egyéniség helyettesit­­tetnék egykor, melly nem bírná a’ nemzet’ rokonszenvét, nem gyakorolhatna-e az, ezen nagyhatású hivatalok’ se­gedelmével , olly befolyást, melly a’ nádori szabad válasz­tást nullificálná , vagy legalább mód felett nehezítené, ’s azért a’ királyi helytartó’ hatásköre törvény által szabá­lyozandó olly módon , hogy a’ nádori szabad választás az által ne szenvedjen, mi is annyival szükséges­, mert a’ jelen kinevezésben ususra történik hivatkozás, már pedig az usus olly határozatlan valami , melly után eligazodni nem lehet; — például , milly nehézséggel járna annak megtudása, valljon a’ kinevezésben felhívott két esetben tétettek-e a’ törvényhatóságokban óvások, avagy hozzá­­járult-e a’ „populi hungarici consensus“ ’stb. ki lehet en­nek competens bírája ? — mindenesetre pedig nem a’ legjobb szinben tünteti elő egy nemzetet a’ mivelt világ előtt, ha, főleg országos érdekű tárgyak közül, illy módon gyakorolja a’ törvényhozást. Egyébiránt az özvegy ná­­dornénak kifejezendő bánatos érzelmek mellett köszönetet indítványozott felirni ő felségének, hogy István főher­czeg neveztetett kir. helytartónak, üdvözöltetését széké­ben a’ kir. helytartónak, mint illyennek és annak elhatá­rozását, hogy István főherczeg választassék nádornak olly módon, mint a’ dicsőült József vala megválasztva.— T. T. okadatosan pártolván a’ fenebbi előadást, az indít­ványozott törvény’ hozatalát külön végzésben kívánta el­rendeltetni.— M. I. a’ nádori megválasztásról szóló 1790. és 1796-ik évi t.cz. módja szerinti szerkesztését javasolta a’ választás után hozandó törvényczikkelynek. Az elnöklő első alispán ur osztozott az alulírottnak usus körüli néze­teiben, mert — úgymond — az usus több hasonló tette­ken alapszik, ezek pedig akkép’ támadhatnak, ha, ki nem jog, hanem hatalma szerint eljár , — de alkalmazván ezt a’ szóban levő körülményre, ha a’ kinevezett királyi helytartónak meg nem adatott volna minda­zon jog, a’ mellyel hivatali elődei bírtak, e’ részben a’ fenálló szokás változást szenvedett volna, az intézkedés tehát helyesel­hető. Azon nézetben nem osztozkodott egészen a’ szóló alispán ur, hogy a’helytartói hivatal’coordinatioja sür­gethessék, mert — mondd — igaz, nincs annak hatásköre törvény által kiszabva, de nem úgy vagyunk-e a’ többi állandóul fenálló főbb kormányi hivatalokkal is ? — Ma­gyarországban politicus pártok keletkeznek, és fájdalom ! compact testületeket tenni készülnek,— igaz, ez úgy van külországokban is, de ott több az életerő, több kérdések­ben egyetértenek , nálunk ez csak két pontra nézve tör­tént, a’ nemzetiség’ ügyében és István főherczeg’ ki­nevezése körül, ne kevesítsük ezen pontokat. — Erre az alulírt tiltakozott szavainak abbeli értelmezése ellen, mintha Istvánnak kir. helytartóul való kineveztetése, nem szolgálna előadása szerinti, közös osztatlan örömre, abból pedig, hogy a’többi állandóul fenálló főbb kormányi hivatalok is szabályozva nincsenek , azt következtette, hogy tehát nemcsak a’ királyi helytartói hivatal, hanem azok is szabályozandók, a mit az első alispán úr sem ellenezvén, hanem csak a’ szóban levő tárgytóli elkülöní­tését kívánván, ez értelemben közös lett az indítványnak minden pontjaibani elfogadása. Temesmegyének a’Pesten, József nádor’ emlékéül fel­állítandó nagyszerű szobor iránti felszólítására, elvben osztották Nyitramegye’rendei a’ levelező megye’ nézetét, de Z. K. indítványára czélszerűbben tartották az emléket egy közhasznú intézetnek országgyűlésileg megajánlandó költségem előállításában örökíteni; — ennek tervezését K. J. J. elnöklete alatt K. J., M. I., N. J. és Z. G.-re bizván. Zágrábmegye pártolás végett az iránti felírását közöl­vén , hogy turmezei gróf J. — A. — e’ hivatalától fel­­függesztetett, és számos más elősorolt sérelmek el­követtettek;­­ T.— I.— első fellépésében, a’ törvé­nyes eljárás’ rászalását és törvénytelenség’ pártolá­sát általában fejtegetvén, előadása reményt szült, hogy e’ terem­ meghonosultával sikerrel működhetendik; — az alulirt pedig a’ zágrábmegyei panaszokra néz­ve felírásnak látná mindenesetre helyét , — miután Nyitramegye’ teremében ki volt már egy más alkalom­mal mondva, hogy jelenleg felirás’ utján orvoslást reméleni nem lehet, e’ tekintetbeni következetesség­ből , Zágrábmegye’ panaszát sajnosan sérelemnek fel­jegyeztetni vélte, azon ténynek különös kiemelésével, hogy még a’ szükség’ esetében is alkotmány és tör­vényeink’ lelke szerint , előbb használandó polgári kar­hatalom’ mellőzésével , turmezei nemesség ellen ka­tonai karhatalom rendeltetett, a’ minémű katonai kar­­­­hatalom különösen igényli figyelmünket ’stb. B.— L.— 1 sikert nem vár felirásból, nem sérelemből, de miután valamit tenni csak kell, sérelem mellett nyilatkozik , a’ katonai karhatalom’ jeles kiemelésével; — az elnöklő első alispán úr pedig kijelentvén, hogy a’ levelezés’ főtárgya már ennekelőtte is sérelemnek feljegyeztetett, ’s polgári karhatalom’ mellőzésével a’ katonainak alkalmazása csak ugyan nem helyeselhető ; olly értelmű végzés hozatott , hogy ámbár a’ rendek találtak volna felírásra okokat, de újabb felírástól nem remélvén orvoslást, minthogy a’ tur­mezei gróf, törvényszabta át’ mellőzésével elmozdittatott, — és a’ nélkül, hogy szükség mutatkoznék, vagy annak netalán esetére, polgári karhatalom használtatott volna, tüstént katonai rendeltetett, ’s ezek által az alkotmányos szabadságot és fenálló törvényeket megsértetni sajnosan tapasztalták, újítván a’ zágrábmegyei ügyek iránti hatá­rozataikat , ezen sérelmek’ orvoslásának eszközlését, a’ jövő országgyűlésén elősegíteni fogják. — Borsodmegyének a’ külföldieknek bevándorlása — és birtokszerzés’ tárgyában a’ nm. helytartótanácsnál ideig­lenes intézkedést sürgető, jövőre pedig czélszerű honosí­tási törvény iránt utasításadásra felszólító levele, pártoló viszhangra talált. — Több erdélyi megyék’ azon tartalmú levelezései pedig, hogy addig, mig az általános egyesülésnek’ miképeni megközelítéséről, a’ testvérhonnal törvényes utón érte­kezhetnének, a’ partiumok’ visszacsatolása ne sürgettes­­sék; — örvendetes tudomásul szolgáltak ; a’ mennyiben azokból az egyesülési hajlam kitűnik, — de addig is a’ partiumok iránti törvényszabta kötelességüktől nem távoz­hatnak Nyitramegye’ rendei. Hozzánk is érkezett ő felsége’ nevében egy udvari rendelvény, melly által a’ megyének tudtul adatik, hogy az éhinség’ tárgyában báró Vay Miklós ő nálságához forduljon, — tudatván a’ megyével ő felsége egyszersmind legmagasabb tetszését ’s megelégedését azon buzgalo­mért, mellyel eddig, az éhinség’ szomorú következményei’ megelőzése végett, czélszerűen intézkedett, ’s mellyel a’ kebelbeli nemesség , szabad ajánlatok által is serény­kedett a’ szükölködők’ nyomasztó állapotán segiteni. Ezen udvari rendelvény tömegi választmányunkban tárgyaltatván legelői, az ugyanott nagyobb számmal megjelent uradalmi képviselők által előadott kivánság’ folytán véleményeztetett, hogy a’ földesurak a’ felajánlott összeg’ két harmadát alattvalóik’ gyámolitására, annak illő kimutatása mellett fordíthassák, — és csak egy harmadát legyenek kötelesek a’ megye’ rendelése alá adni. És ez visszatetsző vala. Midőn a’ kisebb birtokos, valamelly közteherhez járul birtokaránylag, ha nem inkább, bizonyosan legalább úgy érzi arányos kisebb terhét, mint a’ nagyobb birtokos az arányos nagyobbat. Illy esetben azonban gyakran azon ellenvetéssel kell találkozni, hogy könnyű a’kis birto­­kuaknak szólani; — ezen, magában ugyan alaptalan , de mégis szokásos ellenvetés’ tekintetéből, üdvös vala, gróf B. F.nek, megyénk’ legnagyobb birtokosai’ egyikének e’ tárgybani felszólása; — a’ szenvedő emberiséggel együtt szenvedő kebelnek mélyéből ömledezett minden szó, melly rezgeti a’ nemes gróf’ ajkain; — felidézett törvényeink’ nyomán fejtegette , hogy a’ jelenhez hasonló esetekben magát a’ nemesség kényszeritőleg is megadóztathatja; mi­előtt erre szükség volna , tartsa fel a’ megye erélyesen előbbeni határozatát , melly szerint a’ fizetni vonakodók’ nevei a’ gyűlésben felolvastatni rendeltettek; felhívta kü­lönösen az egyházi rendet követésre méltó példaadásra ’stb. — Ugyanezen alkalommal szólott teremünkben leg­először báró S. T., úgy, mint örökösödés’utján megyénknek egyik előkelő uj birtokosa. — Már ezen fellépése előtt megnyeré mindazok’ kedélyeit, a’ kik vele érintkezésbe jöttek, szerénységgel párosult férfias fellépése pedig be­­végzé a’ kedvező hatást. Kívánta, hogy tartassék fel az előbbeni végzés, ’s ha morális sanctiojának sikere nem volna, emeltessék a’ törvények’ szellemében kényszeritő erőre. — Szólott még gróf A. T„ G. M., A. Z., K. S. J. N. , A. és több mások, nagyobb részben a’ fentebbi el­vek szerint, — és többen még szólni­­ kívántak — nem hiányoztak keserűbb kifakadások is. És első vala V. — H.— gróf H.— J.— uradalmi ügyésze, ki a’ képvi­selt uradalom’ résziről hozzájárult a’ végzés’ fentar­­tásához ; következtek az egyházi rend’ képviselői, végre pedig a’ többi megbízottak , — az egy két fel nem hatal­­mazottakra nézve sem lévén e’ tekintetben kétség ; a’ végzés’ fentartása és sikeresitése kimondatott, melly szerint 24 ezer égő forint fog a’nemesség által az éhezők’ felsegélésére fizettetni. Megjegyezzük itt, hogy a’ sza­­kolczai járás’fizetési készsége legkitűnőbb vala, — és vitatkozás közben Y. J. kanonok kijelenté, hogy a­ szó­ban lévő tárgyra nézve a’ kényszerítés’ barátja; — a’ többi részletes intézkedések nem igénylik annyira a’ nagy közön­ség’ figyelmét. Megpendítetett ezen gyűlés’ lefolyta alatt a’ i. e. jú­nius’ közepén lejárandó tisztújitási három év is, azon ér­telemben , hogy miután a’ közállomány’ java csak a’ tör­vénynek minden oldalróli teljesítése által feltételeztetik, és e’ megye főispán ő­aálságával való viszonya óta, ele­gendőkép’ tapasztalván annak jogszigor érzelmeit, abban nem is kétségeskedhetik, hogy tisztelt ő­aálsága e’ te­kintetben is azt lészen teendő, mit a’ törvény­ világos szava követel; nehogy tehát készületlenül meglepettes­sünk, idején volna a’ szükséges előkészületekről, úgy­mint a’ nemesek’ összeírásáról, a’ szavazás’ módjáról, a’ hivatalos irományok’ behozásáról, a’ számadások’ előter­jesztéséről ’szó. intézkedni; — az első alispán urnák abbeli kijelentésében azonban, hogy ápril’ 19-ben tartandó rend» 204

Next