Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-03-28 / 854. szám
elnök ő maga által, Szabó Kálmán és Varga Soma hites ügyvéd , tiszteletbeli jegyzővé: Halász Lukács. Olvastatott Verőczének e’ megyét a’ vukovár-fiumei vasút’ pártolására felhívó levele. Mi általánosan elfogadtatván, részleteire nézve az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittatott. Borsodvármegye szinte felszólitja Pestmegyét, hogy a’ bevándorlások' tárgyában a’ malgu m. kir. helytartótanácshoz terjesztett feliratát mind hasonló felírás által, mind országgyűlésen pártolja. A’ felírás e’ megye’ részéről már megtörténvén, utóbbi tekintetből ez is az országgyűlési választmányhoz utasittatott. A’ katonáknak jelen időbeni elláthatása iránti aggodalmat ismét felkelté Baghelység’ folyamodványa, mellyben kijelentetik, hogy e’ helység’ lakosai nem képesek azon 4000 portio szénát honnan szállítani, melly tőlük e’ napokban kívántatik. E’ tekintetben a’ megye’ másod alispánja nem látott más módot a’segítségre, mint azt, ha a’ szénával biró községek illetőségükön felül is szolgáltatnának. Úgy azonban, hogy mivel a’ mostani piaczi és szabályzati ár köztti különbség miatt egy helységnek saját illetősége után is roppant deperditája van ; a’ felülszolgáltató községek’ deperditája ne menjen többre, mint ha csak magok’ részét rótták volna le; hanem a’ többi téríttessék meg, betudatván a’ felülszolgáltatott mennyiség az illető községeknek piaczi áron. Mi hozzá alkalmazás végett közhirré fog a’ megyében tétetni. Ezen aggodalmak közepett fölötte visszásan hatott Pestmegye’ rendeire a’ malgu m. kir. helytartótanácsnak azon leirata, mellyben „méltó neheztelését és megindulását“ tudatja a’ megyével a’ fölött, hogy egy évi adótartozással régibb időkből hátravan. Ezen dorgáló intézményre Pestmegye’ rendes jegyzőkönyvileg kijelentendik, miszerint azt méltánytalannak tartják, főkép’ a’ jelen nyomor’ napjaiban, a’ midőn mégis évi illetőségén felül 13.000 pftot fizetett be a’ szegény nép. Annyival kevésbbé érdemlik pedig a’ dorgálást, mert a’ követelt évi tartozás régibb időkből való. Némellyek előtt feltűnt, hogy ezen dorgálások most sokkal inkább napirenden vannak, mint előbbi időkben. Nevezetesen egy régi tisztviselő megemlíté, hogy harmincz év óta kezelvén a’ pénztárt, mindig ugyanazon modorban, csupán az utóbbi időben kénytelen tapasztalni megrovásokat. Pedig előadaték , hogy épen ezen utóbbi időnek köszönik létrejöttöket sok hasznos beligazgatási intézkedések, p. o. az általános, részletes és egyéni confrontatiok adótárgyakban. Minek szembetűnő eredménye már eddig is nyilvánult az adózók’ azon bizodalmában, mellynél fogva adójukat illy mostoha időben is executio nélkül fizetik. Egyébiránt az is előadatott , hogy az e’ megyebeli adózóknak a’ kir. kincstáron nagy összegre menő régi követelése lévén, annál kevésbbé lehet ok őket egyévi adótartozásért annyira szorítani. Az itt kifejtett dolgok részint jegyzőkönyvbe mentek, részint a’ nagymlgy m. kir. helyt, tanácshoz küldendő feliratban felvilágosításul fognak felhasználtatni. Ezek után kisebb érdekű, részint magányügyek következtek. Ötödnap mart. 20-án a’ közgyűlés befejeztetett. — Egy. NYITRÁN, martius’ 21-én. .,A’ fellobbanás, ha ephemer is, néha mégis csodákat tett már“, így ir gróf Széchenyi István, political programm czimü töredékében; és hogy e’ részben igazat irt, azt a’ magyar nemzet’ történetei tanúsítják; — mert nagyszerű dolgok történtek honunkban is, tagadni pedig csakugyan nem lehet, hogy nálunk a’lelkesedés rendszerint ephemer; nemzeti jellemünk’ tekintetéből tehát vajmi alkalmas institutio a’ megyegyülés ; midőn a’ munkábani kitüzést nem szerető magyar, a’ megye’ székvárosában fertály-évenként összegyülekszik, kölcsönös érintkezés által felhevül, lelkesittetik, és ha nem is mindig csodákat, de jót teremt gyakran, habár nem ritkán saját „fajtája“ által is előgörditett akadályokkal kell küzdenie; h igy a’ megyegyülés azon felélesztési eszközök’ egyik leghatalmasbbika, mellyekre folytonos szüksége van a’ magyarnak. Évnegyedes gyűlésünk volt, és kezdetét mart. 15-én vette. A’ gyűlés eleintén első, azután pedig másod alispáni elnöklet alatt tartatván, a’ megye’ állapotáról szóló első alispáni jelentéssel nyittatott meg, melly szerint az egészségi állapot meglehetős, és kisebb lopásokat, meg’ rablásokat kivéve, a’ közbátorság nincs veszélyezve, mi a’ jelen ínségben népünk’ jellemének tulajdonítandó; a’ rabok’ száma 240-ről 184-re csökkent; a’ pénztárak’ állapota jó rendben van, de az 1836-ki országgyűlési ajánlatok még nincsenek tisztára hozva; —mi is tudomásul vétetvén, az első alispán ur’ buzgósága köztetszéssel fogadtatott, az ajánlatok’ még hátralevő beszedése iránt intézkedés tétetvén. A’ rendek e’ részben már gyakran intézkedtek — sikeretlenül —első alispán ur’ erélyességétől reméljük, a’ megyénket nem igen diszitő ezen sehogy sem menthető hanyagság’ megszüntetését. Most elnöki székéből azon alispán ur kijelenté, hogy a’ ki az illető tisztviselők közül, april’ 18-án elnöklete alatt e’ tárgyban tartandó és részletesen működendő választmányra meg nem jelenend, a’ közellevő tisztújitáskor pártfogására számot ne tartson. Ezután az előleges tárgyak vétetvén fel, olvastatott azon helytartói intézvény, melly által István főherczeg ő fenségének, Magyarország’ királyi helytartójává ideiglenesen addig, mig a’ nádorválasztás a’ legközelebbi országgyűlésen következni fog, tett kineveztetéséről hivatalosan értesittetünk; olvastattak ez érdemben keletkezett némelly törvényhatósági levelezések is, a mire az alulirt olly értelemben nyilatkozott, hogy az intézvény nádorunk’ meghalálozását és István főherczegnek királyi helytartóul való kineveztetését tartalmazván , bánatérzelmeket egy és örömérzést gerjesztett más részről, — de ezen nemzeti érzelmeknek nem szabad háttérbe szorítani a’ jelen eseményből felmerülő hazafias kötelességet. István főherczegnek királyi helytartóul való keneveztetése nincs a’ törvények’ szelleme ellen, de mivel egyszersmind Pestmegye’ főispánjává, a’ hétszemélyes tábla’ elnökévé, jász-kunok’ birájává neveztetett, ez aggodalmat gerjesztő, mert ezen hivatalok az 1485. 11., 1659. 76., 1723. 24. és több világos törvényeink által, a’ nádori méltósággal csak vannak jelesen összekötve. Az aggodalom nem vonatkozik a’ nemzet’ osztatlan rokonszenvét biró István főherczegre, de ha olly egyéniség helyettesittetnék egykor, melly nem bírná a’ nemzet’ rokonszenvét, nem gyakorolhatna-e az, ezen nagyhatású hivatalok’ segedelmével , olly befolyást, melly a’ nádori szabad választást nullificálná , vagy legalább mód felett nehezítené, ’s azért a’ királyi helytartó’ hatásköre törvény által szabályozandó olly módon , hogy a’ nádori szabad választás az által ne szenvedjen, mi is annyival szükséges, mert a’ jelen kinevezésben ususra történik hivatkozás, már pedig az usus olly határozatlan valami , melly után eligazodni nem lehet; — például , milly nehézséggel járna annak megtudása, valljon a’ kinevezésben felhívott két esetben tétettek-e a’ törvényhatóságokban óvások, avagy hozzájárult-e a’ „populi hungarici consensus“ ’stb. ki lehet ennek competens bírája ? — mindenesetre pedig nem a’ legjobb szinben tünteti elő egy nemzetet a’ mivelt világ előtt, ha, főleg országos érdekű tárgyak közül, illy módon gyakorolja a’ törvényhozást. Egyébiránt az özvegy nádornénak kifejezendő bánatos érzelmek mellett köszönetet indítványozott felirni ő felségének, hogy István főherczeg neveztetett kir. helytartónak, üdvözöltetését székében a’ kir. helytartónak, mint illyennek és annak elhatározását, hogy István főherczeg választassék nádornak olly módon, mint a’ dicsőült József vala megválasztva.— T. T. okadatosan pártolván a’ fenebbi előadást, az indítványozott törvény’ hozatalát külön végzésben kívánta elrendeltetni.— M. I. a’ nádori megválasztásról szóló 1790. és 1796-ik évi t.cz. módja szerinti szerkesztését javasolta a’ választás után hozandó törvényczikkelynek. Az elnöklő első alispán ur osztozott az alulírottnak usus körüli nézeteiben, mert — úgymond — az usus több hasonló tetteken alapszik, ezek pedig akkép’ támadhatnak, ha, ki nem jog, hanem hatalma szerint eljár , — de alkalmazván ezt a’ szóban levő körülményre, ha a’ kinevezett királyi helytartónak meg nem adatott volna mindazon jog, a’ mellyel hivatali elődei bírtak, e’ részben a’ fenálló szokás változást szenvedett volna, az intézkedés tehát helyeselhető. Azon nézetben nem osztozkodott egészen a’ szóló alispán ur, hogy a’helytartói hivatal’coordinatioja sürgethessék, mert — mondd — igaz, nincs annak hatásköre törvény által kiszabva, de nem úgy vagyunk-e a’ többi állandóul fenálló főbb kormányi hivatalokkal is ? — Magyarországban politicus pártok keletkeznek, és fájdalom ! compact testületeket tenni készülnek,— igaz, ez úgy van külországokban is, de ott több az életerő, több kérdésekben egyetértenek , nálunk ez csak két pontra nézve történt, a’ nemzetiség’ ügyében és István főherczeg’ kinevezése körül, ne kevesítsük ezen pontokat. — Erre az alulírt tiltakozott szavainak abbeli értelmezése ellen, mintha Istvánnak kir. helytartóul való kineveztetése, nem szolgálna előadása szerinti, közös osztatlan örömre, abból pedig, hogy a’többi állandóul fenálló főbb kormányi hivatalok is szabályozva nincsenek , azt következtette, hogy tehát nemcsak a’ királyi helytartói hivatal, hanem azok is szabályozandók, a mit az első alispán úr sem ellenezvén, hanem csak a’ szóban levő tárgytóli elkülönítését kívánván, ez értelemben közös lett az indítványnak minden pontjaibani elfogadása. Temesmegyének a’Pesten, József nádor’ emlékéül felállítandó nagyszerű szobor iránti felszólítására, elvben osztották Nyitramegye’rendei a’ levelező megye’ nézetét, de Z. K. indítványára czélszerűbben tartották az emléket egy közhasznú intézetnek országgyűlésileg megajánlandó költségem előállításában örökíteni; — ennek tervezését K. J. J. elnöklete alatt K. J., M. I., N. J. és Z. G.-re bizván. Zágrábmegye pártolás végett az iránti felírását közölvén , hogy turmezei gróf J. — A. — e’ hivatalától felfüggesztetett, és számos más elősorolt sérelmek elkövettettek; T.— I.— első fellépésében, a’ törvényes eljárás’ rászalását és törvénytelenség’ pártolását általában fejtegetvén, előadása reményt szült, hogy e’ terem meghonosultával sikerrel működhetendik; — az alulirt pedig a’ zágrábmegyei panaszokra nézve felírásnak látná mindenesetre helyét , — miután Nyitramegye’ teremében ki volt már egy más alkalommal mondva, hogy jelenleg felirás’ utján orvoslást reméleni nem lehet, e’ tekintetbeni következetességből , Zágrábmegye’ panaszát sajnosan sérelemnek feljegyeztetni vélte, azon ténynek különös kiemelésével, hogy még a’ szükség’ esetében is alkotmány és törvényeink’ lelke szerint , előbb használandó polgári karhatalom’ mellőzésével , turmezei nemesség ellen katonai karhatalom rendeltetett, a’ minémű katonai karhatalom különösen igényli figyelmünket ’stb. B.— L.— 1 sikert nem vár felirásból, nem sérelemből, de miután valamit tenni csak kell, sérelem mellett nyilatkozik , a’ katonai karhatalom’ jeles kiemelésével; — az elnöklő első alispán úr pedig kijelentvén, hogy a’ levelezés’ főtárgya már ennekelőtte is sérelemnek feljegyeztetett, ’s polgári karhatalom’ mellőzésével a’ katonainak alkalmazása csak ugyan nem helyeselhető ; olly értelmű végzés hozatott , hogy ámbár a’ rendek találtak volna felírásra okokat, de újabb felírástól nem remélvén orvoslást, minthogy a’ turmezei gróf, törvényszabta át’ mellőzésével elmozdittatott, — és a’ nélkül, hogy szükség mutatkoznék, vagy annak netalán esetére, polgári karhatalom használtatott volna, tüstént katonai rendeltetett, ’s ezek által az alkotmányos szabadságot és fenálló törvényeket megsértetni sajnosan tapasztalták, újítván a’ zágrábmegyei ügyek iránti határozataikat , ezen sérelmek’ orvoslásának eszközlését, a’ jövő országgyűlésén elősegíteni fogják. — Borsodmegyének a’ külföldieknek bevándorlása — és birtokszerzés’ tárgyában a’ nm. helytartótanácsnál ideiglenes intézkedést sürgető, jövőre pedig czélszerű honosítási törvény iránt utasításadásra felszólító levele, pártoló viszhangra talált. — Több erdélyi megyék’ azon tartalmú levelezései pedig, hogy addig, mig az általános egyesülésnek’ miképeni megközelítéséről, a’ testvérhonnal törvényes utón értekezhetnének, a’ partiumok’ visszacsatolása ne sürgettessék; — örvendetes tudomásul szolgáltak ; a’ mennyiben azokból az egyesülési hajlam kitűnik, — de addig is a’ partiumok iránti törvényszabta kötelességüktől nem távozhatnak Nyitramegye’ rendei. Hozzánk is érkezett ő felsége’ nevében egy udvari rendelvény, melly által a’ megyének tudtul adatik, hogy az éhinség’ tárgyában báró Vay Miklós ő nálságához forduljon, — tudatván a’ megyével ő felsége egyszersmind legmagasabb tetszését ’s megelégedését azon buzgalomért, mellyel eddig, az éhinség’ szomorú következményei’ megelőzése végett, czélszerűen intézkedett, ’s mellyel a’ kebelbeli nemesség , szabad ajánlatok által is serénykedett a’ szükölködők’ nyomasztó állapotán segiteni. Ezen udvari rendelvény tömegi választmányunkban tárgyaltatván legelői, az ugyanott nagyobb számmal megjelent uradalmi képviselők által előadott kivánság’ folytán véleményeztetett, hogy a’ földesurak a’ felajánlott összeg’ két harmadát alattvalóik’ gyámolitására, annak illő kimutatása mellett fordíthassák, — és csak egy harmadát legyenek kötelesek a’ megye’ rendelése alá adni. És ez visszatetsző vala. Midőn a’ kisebb birtokos, valamelly közteherhez járul birtokaránylag, ha nem inkább, bizonyosan legalább úgy érzi arányos kisebb terhét, mint a’ nagyobb birtokos az arányos nagyobbat. Illy esetben azonban gyakran azon ellenvetéssel kell találkozni, hogy könnyű a’kis birtokuaknak szólani; — ezen, magában ugyan alaptalan , de mégis szokásos ellenvetés’ tekintetéből, üdvös vala, gróf B. F.nek, megyénk’ legnagyobb birtokosai’ egyikének e’ tárgybani felszólása; — a’ szenvedő emberiséggel együtt szenvedő kebelnek mélyéből ömledezett minden szó, melly rezgeti a’ nemes gróf’ ajkain; — felidézett törvényeink’ nyomán fejtegette , hogy a’ jelenhez hasonló esetekben magát a’ nemesség kényszeritőleg is megadóztathatja; mielőtt erre szükség volna , tartsa fel a’ megye erélyesen előbbeni határozatát , melly szerint a’ fizetni vonakodók’ nevei a’ gyűlésben felolvastatni rendeltettek; felhívta különösen az egyházi rendet követésre méltó példaadásra ’stb. — Ugyanezen alkalommal szólott teremünkben legelőször báró S. T., úgy, mint örökösödés’utján megyénknek egyik előkelő uj birtokosa. — Már ezen fellépése előtt megnyeré mindazok’ kedélyeit, a’ kik vele érintkezésbe jöttek, szerénységgel párosult férfias fellépése pedig bevégzé a’ kedvező hatást. Kívánta, hogy tartassék fel az előbbeni végzés, ’s ha morális sanctiojának sikere nem volna, emeltessék a’ törvények’ szellemében kényszeritő erőre. — Szólott még gróf A. T„ G. M., A. Z., K. S. J. N. , A. és több mások, nagyobb részben a’ fentebbi elvek szerint, — és többen még szólni kívántak — nem hiányoztak keserűbb kifakadások is. És első vala V. — H.— gróf H.— J.— uradalmi ügyésze, ki a’ képviselt uradalom’ résziről hozzájárult a’ végzés’ fentartásához ; következtek az egyházi rend’ képviselői, végre pedig a’ többi megbízottak , — az egy két fel nem hatalmazottakra nézve sem lévén e’ tekintetben kétség ; a’ végzés’ fentartása és sikeresitése kimondatott, melly szerint 24 ezer égő forint fog a’nemesség által az éhezők’ felsegélésére fizettetni. Megjegyezzük itt, hogy a’ szakolczai járás’fizetési készsége legkitűnőbb vala, — és vitatkozás közben Y. J. kanonok kijelenté, hogy a szóban lévő tárgyra nézve a’ kényszerítés’ barátja; — a’ többi részletes intézkedések nem igénylik annyira a’ nagy közönség’ figyelmét. Megpendítetett ezen gyűlés’ lefolyta alatt a’ i. e. június’ közepén lejárandó tisztújitási három év is, azon értelemben , hogy miután a’ közállomány’ java csak a’ törvénynek minden oldalróli teljesítése által feltételeztetik, és e’ megye főispán őaálságával való viszonya óta, elegendőkép’ tapasztalván annak jogszigor érzelmeit, abban nem is kétségeskedhetik, hogy tisztelt őaálsága e’ tekintetben is azt lészen teendő, mit a’ törvény világos szava követel; nehogy tehát készületlenül meglepettessünk, idején volna a’ szükséges előkészületekről, úgymint a’ nemesek’ összeírásáról, a’ szavazás’ módjáról, a’ hivatalos irományok’ behozásáról, a’ számadások’ előterjesztéséről ’szó. intézkedni; — az első alispán urnák abbeli kijelentésében azonban, hogy ápril’ 19-ben tartandó rend» 204