Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-30 / 855. szám

Kedd :55. Maritas. 30. 184? HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba's egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számittatik. Folyó évi április’ 1-ső napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani­ utcza Horváth-ház) és minden kir. postahivatalnál. TARTALOM. Hív. közrem. A’ M. Gazd. Egylet’ köz­gyűlése. Végválaszul a’ szinházügyben. Nyilatkozat. Tör­vényhatósági dolgok: Bácsmegye. Barsmegye (köz­gyűlések.) Dunatiszai csatorna. Külföld. Dunavizállás. Hir­detések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ nagy magy. kir. udv. Kamara a’ svinczai megüresült k. útlevél­­vizsgálói állomásra L­e­n­d­t­n­e­r József c­orsovai kir. harminczadi fel­vigyázót alkalmazta. (B.P. H.) A’ Gazd. Egyesület’ közgyűlése. *) Ez egyesület mart. 20-kán kezdé meg józsef- vásári év­­negyedes közgyűlését, mit 19-kén a’ boldogult nádor ő fenségéért , mint az egyesület’ elhunyt pártfogójáért ün­nepélyes mise előze meg. Ha a’ közgyűlést meghivó je­gyeken kitett tanácskozmányi tárgyakat tekintjük, e’ gyűlést is az eddigi rendszeresek közé számítandjuk , de érdekesebbé ’s fontosabbá fejleszték ezt a’ népesség és a’ felmerülő események. A’ közgyűlés' tárgyai előlegesen következőkben tűzettek ki : 1) Emlékbeszéd a’ dicsőült pártfogó felett. 2) Új pártfogó’ választása. 3) A’ bécsi küldöttség’ jelentése. 4) Előadó’ lemondása. 5) Pénztár­nok’ választása. 6) Hitelesítő közgyűlés’ (febr. 7-kétől 1847) jegyzőkönyve. 8) Kormányzó választmányi ülések’ jegyzőkönyve ’stb. így szól a’ napi hirdetmény. A’ népes közgyűlés előtt az egyesületi titoknak tartá emlékbeszédét, minek végeztével egy szivvel lélekkel uj pártfogóul István főherczeg, kir. helytartó, választaték meg. Éljen a’ derék pártfogó ! — Tudva van, miképp ő feleege királyunk, a’ köztelekre 15.000 pftot ajándékozott Az ezt megköszönő bécsi küldöttség’ jelentése után követ­kezett az előadó’ lemondása. Volt előadó Fényes Elek , a’ kezelése alatt levő mezei Naptárról az 1847-dik évre szóló számadását bezárva, az egyesület’ elnökének, gróf Károlyi Györgynek átnyújtván lemondását, mit írásban már eleve kijelentett, szóval is megujitá, felkérvén a’ t. egyesületet, hogy lemondása’ okait ne kérdezze, mert azok keserűk volnának. Mi azonban kivántatván, előadá tiszti társa, a’ titoknok általi megtámadtatásait. Be­széde’ folytán F. ur különösen négy tárgyra hivá fel az egyesület’ figyelmét. 1) Hogy vigyázzon az egyesület azon centralisatio’ elvére, mellyet T.G ur egy idő óta az egyesületi ügyvitelekben, az egyesület’ hivatalai közül kitűzött ; különösen ne engedje , hogy ezen elv által az előadói és pénztárnoki hivatal’ függetlensége kocz­­káztassék. 2) Fordítson figyelmet az egyesület, külö­nösen a’ szakosztályi gyűlések’ olly módoni tar­tására , hogy azokon minden tag kívánsága szerint megjelenhes­sen , mert az eddigi gyűlésekre az alapszabályok’ elle­nére minden tag soha rendesen meg nem hivatott. 3) Előadó, hogy az egyesületi számadások sok tekintet­ben rendetlenséggel küzdenek; mert ámbár közgyű­lési határozat is hozatott már , ’s végrehajtására küldött­ség is régóta van kinevezve, egyik tiszti társa a’ ke­zelése alatt levő mintegy nyolczféle tárgyról soha sem számolt. 4) Felhozd az egyesület’ orgánuma, a’ Magyar Gazda’ jelenlegi irányzatát és kezelését. Az előadottakból sokak előtt ismeretlen, de mások által már figyelemmel kisért zavarok és rendetlenségek jöttek világosságra az egyesületnél, mellyeknek orvoslására K.— L.— egye­sületi tag kezde indítványokat tenni. Mellőzzük a’ heves­ségig feszülő vitát, melly gyakran és sok oldalról szemé­lyességre csapkodott által, csak az eredményt sorolom el. Elfogadtatott K. ura azon inditványa, hogy jövendőben a’ budapesti tagoknak különös névsorozata készíttetvén,szak­osztályi ülésekre ezen névsor szerint egyenként hivassa­nak meg, kik is meghivatásukkor a’ névsort sajátkezü­­leg láttomásozzák. Továbbá elfogadtatott szinte K. ur’ azon inditványa is, hogy mivel épen uj pénztárnok vá­lasztandó, neveztessék ki egy öt tagból álló részrehajlat­­lan bizottmány, melly a’ jegyzőkönyvekből kikeresvén minden számadás alá eső tárgyakat, mennyiben azok iránt még számadás nem történt volna, az illetőket szá­madás alá vegye, és a’ számadásokat rendbe szedje, hogy azok úgy adathassanak át az uj pénztárnoknak. Csak a’ rendbeszedés’ módja iránt távozott el inditvá­nyozótól egy rész’ véleménye, melly indítványozó’ azon véleményében, hogy t. i. a’ rendbeszedés egy közgyű­lésileg kinevezendő részrehajlatlan bizottságra bizas­­sék, sérelmet látott, ’s az indítványban az elnökség és igazgató választmány iránti bizodalmatlanságot keresett, és sürgeté, hogy e’ rendbeszedő vizsgálat egyenesen az igazgató választmányra bizassék, a’ másik fél ellenben, különösen azon oknál fogva , mert lehetnek és vannak tárgyak, mellyek iránt az igazgatóság is számadással tar­tozik, a’ bizottmány mellett harczolt. Végre titkos sza­vazat dönté el a’ kérdést, és 28 ellen 44 szavazattal a’ bi­zottmány fogadtatott el, ’s ennek tagjaiul az elnök’ kije­lölésére, Patay József egyesületi alelnök’ előlülése alatt, Brünek József, Csanády Ferencz, Ilkey Sándor és Stein­­bach Ferencz kiáltattak ki. A’ pénztárnok’ választására kerülvén a’ sor, az öt folyamodó felett, az alapszabályok és szokás’ értelmében, titkos szavazat kezdetett; azonban az elnök, midőn bizonyos egyénre különben is többséget látna, időkimélés’ tekintetéből, nyilvános szavazatra bo­­csátá a’ dolgot, és Ziska Károly, a’ közgyűlés’ tetemes többségével, pénztárnokká választatván,a’ gyűlés eloszlott. Másnap, márt. 21-én, délután 5 órakor újra nagy­számú közönség jelent meg a’ közgyűlésre. A’ tanácskoz­­mány’ tárgya, a’ tegnapi vitatkozások’ nyomán, az egye­sület’ orgánuma, a’ Magyar Gazda lett. Ez egy idő óta némileg, megfeledkezve hivatásáról , pártszine­­zetet kezde ölteni, ’s politicai kaczérkodásokba ele­gyedett. Erre nézve gr. T.— L.— indítványára ha­tározatba ment, hogy a’ Magyar Gazda minden pártszinezettől , különösen politicai kaczérkodásoktól óvakodjék; *) és ennek biztositására felügyeletet lá­tott a’ többség szükségesnek. Ezt az egyik fél az isme­retterjesztő szakosztályra kívánd bizni, mások, gróf B. L. inditványa szerint, különösen azon okból, mivel az ismeretterjesztő szakosztály’ egyénei határozatlanok lévén, a’ felügyelés is határozatlan marad, más részről pe­dig a’ szakosztály’ felügyeletét az eddigi gyakorlat im­­practicusnak is mutatá, miért is a’ szerkesztő egy idő óta, ezen záradékot­ szerkesztetik az ismeretterjesztő szakosz­tály’ felügyelete alatt, a’ lap felül kihagyta, ezen felügye­letre egy három tagból álló bizottságot sürgettek, melly a’ felügyeletet utólagosan vigye. Ejteli 11 órakor ismét titkos szavazat vete véget a’ tanácskozásnak, és 25 elle­nében 35 szavazattal a’ bizottmány elfogadtatott. Mivel azonban a’ szerkesztő titoknak, mint a’ Magyar Gazda’ egyik kiváltságos tulajdonosa, ezen felügyeletnek ellene nyilatkozott, neki feleletre harmadnap tűzetett ki, olly módon, hogy ha azon időre a’ nevezett bizottmányi fel­ügyelet’ el nem fogadására nyilatkoznék, a’ Magyar Gaz­dától az Egyesület’ firmája megvonatván, ez az egyesület’ hivatalos orgánuma lenni megszűnjék. Márt. 25-én délutáni 5 órakor újra eddigelé ismeret­len számú népességnek örvende a’ folytatott közgyűlés. Mellőzöm ez alkalommal a’ múlt közgyűlés’ tárgyalási fonalát megszakasztó vitát az egyesületi tagválasztás fe­lett ; mellőzöm titoknok úr által az ezen gyűlés’ megelőző folyamáról szerkesztettt napló és semmi tekintetben sem gyűlési jegyzőkönyv’ felolvasását; egyenesen térek ti­toknok úrnak a’ múlt közgyűlés’ határozata’ folytában adott válaszára. Ő a’ bizottmány’ felügyeletét a Magyar Gazda felett nem fogadta el. Erre természetesen kö­vetkezett a’ múlt gyűlési végzés’ megerősítése , hogy t­i. a’ Magyar Gazda megszűnik az egyesület’ orgánuma lenni. Tekintve azonban, hogy most épen előfizetési félév’ közepe van, nehogy az előfizetőknek legkevesebb szavuk lehessen, megengedtetett a’ szerkesztőnek, hogy lapja fe­lett az egyesület’ firmáját i. e. júniusig megtarthassa. Ad­dig is pedig a’ kormányzó választmány utasittatott, hogy a’ közgyűlésen is felolvasott engedmény’ értelmében, mi­szerint­­ Balla Károly úr a’ „Kémlő“ czimü lapkiváltsá­got az egyesületre ruházni kívánja, szükséges intézkedé­seket tegyen, ’s az egyesület’ részére orgánumszerzésről gondoskodjék. Ezután elnök gróf, ámbár az előadó’ lemondása’ kö­­vetkeztébeni rendelkezés és a’ még hátralevő közgyűlési tárgyak’ befejezése sürgettetett, és felszólitatott ő méltó­sága, hogy ha az idő’ késősége miatt ma a’ tanácskozás félbeszakasztatik is, legalább annak folytatására időt tűzne, a’ közgyűlést végkép’ eloszlatni akará, egyedül az előadóra nézve mondván ki magános véleményét, hogy arra nézve csődhirdetést kivan, a’ többi függőben levő tárgyakat pedig a’ júniusi közgyűlésre utasitá. A’ köz­ *) E’ gyűlés’ eseményei a’ Jelenkor által annyira elferdítve jutottak a’ közönség’ tudomására, hogy szükségesnek tartották azon események’ hű előadásával olvasóinkat részletesben megismertetni. A’ tényekből mindenki ítél­het. — Szerk. *) Lásd: a’ magyar kormány és köztelek czimü czikkelyét. gyűlés’ egy része azonban, szükségesnek látván a’ gyűlés folytatását, helyettes elnököt választott magának , sőt mivel az egyesület’ fizetéses tisztviselője, titoknok ur is az elnök után távozott, jegyzőt is helyettesitett, és a’ közgyűlés’ folytatását , márt. 27-kén délutáni 5 órára határoza. Újra nagy számú közönség tölté a’ gyű­lésteremet; de az egyesületi rendes elnökök sőt a’ fizetéses titoknak is elmaradt, ’s ismét helyettesítéshez kellett folyamodni. Ezután előleges óvását jelenté ki a’ közgyűlés, miszerint el nem ismeri, hogy a’ gyűlések’ végberekesztése egye­dül az elnöktől függ, hanem mindaddig, mig a’ tanács­kozmányi tárgyak be nem fejeztetnek , szoros jogot tart a’ gyűlés’ folytatásához. A’ jelen viszonyok köztt azonban, csak az előadói hivatal’ betöltése iránti csődhirdetésre utasitá az igazgató választmányt, és intézkedett az iránt, hogy a’ gyü­mölcsiskolai volt kertésznek folyamodása , melly már három ízben elnyomatott az egyesület’ szine’ elébe volt kerüléstől , valahára meghallgatta­ssék. — ( Válaszul az Életképek’ utósó szá­mában a’ nemzeti színház’ ügyében felszólalt értesitő urnak*). Sajnálom, hogy ép’ olly rövid nem lehetek, mint a’ mennyit értesitő úr, magához a’ kérdésben forgó ügyhöz szól. Két dologért kell önnek köszönetét szavaznom : 1) hogy midőn épen becsületlenség és kiméletlenség’ gyanújába kisért keverni, ugyan­akkor becsületességemre és gyöngédségemre szá­mit , meg lévén győződve a’ felől, miszerint tudom azt , hogy némelly kényesebb dolgok’ nyilvánítása, nemcsak személyeknek, hanem az ügynek is árt. E’ meggyőződés nélkül nem foghatott tollat értesitő ur, és nem is csalat­kozott ; azonban servata valebant. 2) Mert maga magát a’ legkiáltóbban czáfolja meg. Ha értesitő ur a’ m. főfelügyelőnek a’ nemzeti szín­ház’ belszerkezetévek­ közvetlen érintkezése, bebizo­­nyitásául körlevélre hivatkozik, én tényre hivatkozom. ’S itt csak a’ m. grófnak a’ fővárostóli távollétét említem. Ki ez alatt az igazgató? A’ rendszer? mert, hogy a’ m. gróf minden idejét itt töltse, hazafiai hivatását és szép kötelességeit vagy csak saját ügyeit is háttérbe szorítsa, azt az ügy’ akárminő kényes volta sem igényelheti, mint ezt első czikkemben megmondám , ’s mint ön is mondja. Továbbá különbség van a’ folyamodás , kérelem és pa­nasz köztt. Hogy a’ két első írásban ne történjék , erről egy hangot sem szóltam; de hogy a’ panaszok és más magános ügyek informatiók után jussanak a’ végrehajtó hatalom’ központjához, most sem helyeslem, ha az informa­­tiók 100 oldalúak volnának is; hát még akkor, midőn azt az érdek egypár személyben azonosíthatja. Nem az a’ kérdés, hogy titkár­nak vagy ügyvivő­nek ada­tik a’ folyamodás, hanem a’ rendszer’ hibája, hogy nem jut közvetlen a’ végrehajtó hatalom’ központjához; az a’ baj, hogy az örök éber ellenőrködés, minőt a’ főigaz­gatótól kivárni nem lehet, sok bajt meg nem előz, sok panaszt észre nem vesz magától is. E’ végett kell az al­igazgató, ’s azért, hogy mi az igazgatási ülésekben, nem vonjuk kétségbe, jól határoztatik, e’ határozatok’ végre­hajtásában az illetőket az utósó nyomig szemmel kísérje. A’ mit a’ talentum’ aristocratiájáról ez ügyben beszél, azt ért, az magyarázza meg magának. Minő reményt nyújt­hat illy beszéd művészi haladásunkhoz ? Elválhatlan jele és jelleme a’ művészi nagyságnak, szent igénytelenség hová lettél, hogy nemcsak nem óhajtunk, nem keresünk, hanem még tudni sem akarok rólad ?! Művészeti aristo­­cratia! **) Illy fogalmakkal megérdemeljük, hogy Thalia ostorozzon bennünket. Mit az ügyelői­, rendezői vádakra nézve és a’ birói el­járás’ becsületességére állít értesitő, szavaimat idézve és *) E’ végválaszszal, Czakónak e’ tárgyban első és utósó feleletével, mellyet az Életképek’ közelebbi száma ten szükségessé , berekesztjük a’ kérdéses vitát, örven­dünk , hogy ezt tehetjük . Miért ? megírjuk közelebb. — Szerk. **) Szellemi aristocrat­iában kétségtelenül mi is hiszünk, de az tisztán az ész’ cultusán alapszik, ’s fegyvereit, mely­­lyekkel küzd , nem más hatalomtól kölcsönzi. Bárki legyen az igazgató, mindenesetre inkább fog azoknak tanácsával élni, kik magasabb képzettséggel , több ké­pességgel bírnak; de kérdés: fenállhat-e olly rendszer , melly a’ művészi aristocratiát igazgatási formává tevén, a’ szellemi fegyvereken túl, tág tért enged a’ szenvedé­lyek’ hatalmának is ? — Szerk. 51

Next