Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-04-20 / 866. szám
az ajánlatokat tevők’ névjegyzékével együtt a* május’ s 25-kén tartandó közgyűlésre leszen felhozandó. — 5. §. Minden hivatalnok, történendő előléptetése’ alkalmával , fizetésének növekedését , első évben az intézet’ pénztárának átengedi, miért is ez évben az 1 -ad résznek lerovatásától menten hagyatik. — 6. §. Mindazok, kik megyei fizetéses szolgálatba lépnek , első évi fizetésüknek 14-jét egészen az intézet’ pénztárába fogják befizetni , a’ többi évnegyedekben pedig a’ rendes,,-ad rész fog csak fizetésükből levonatni. Il-ik Szakasz: Az intézet’ kormányzásáról. 7. §. Ezen intézetnek pártfogója a’ tekintetes nemes vármegye lévén, a’ közvetlen felügyelés ’s kormányzás’ érdekébeni intézkedések’ tétele mindenkor az alapitók’ nagygyűlését illetendi. — 8. §. Az intézet’ ügyeinek czélszerű vezetésére ’s az alaptőkék' pontos kezelésére választottság neveztetik, melly az első alispánnak, mint intézeti gondnoknak elnöklete alatt, két — az alapítók’ nagygyűlése által nevezendő táblabirákból — főadószedő , mint pénztárnok , főügyész , mint ügyviselő , első aljegyző, mint tollvezető ’s egyik főszolgabiró és esküit urakból állami, melly választottság az intézetnek állapotáról évnegyedenként az alapitók’nagygyűlésére kimeritő jelentését beadandja. — 9. §. Ezen választottság a’ pénztárba begyülendő bármilly mennyiségű őszi eteknek kikölcsönözésére felhatalmaztatik, azon megjegyzéssel mindazonáltal, hogy a’ kölcsönadások egyedül pupillaris biztositékra ’s az adós’ költségén történendő előleges betáblázás mellett engedtetvén meg , a’ felelősség a’ bekövetkezendő első évnegyedes nagygyűlésig a’ választottságot terhelendi, melly alkalommal, ha az alapitók a’ kölcsönadást helyeselve, az eziránti eljárást magukévá teendik , a’ választottság e’ részben többé feleletre vonattathatni nem fog. — 10. §. A’ kölcsönvételben külsők előtt a’ megyebeliek mindenkor elsőbbséggel birnak, magától értetődvén, ha a’ fentebbi §-ban megállapított biztosíték nálluk fellelhető. — 11. §. A’ kötelezvények óvatosan és pedig az 1832/« XX. ’s 1840 : XI-dik törvényczikkben határozott szóbeli eljárásnak nyilvános megérintésével lesznek szerkesztendők, ’s ez alapszabályokkal együtt intézeti költségen kinyomatandók. — 12. §. A’ gondnoknak tiszti kötelessége leend, az intézet’ minden viszonyaira felügyelni, — a’ pénztár’ állapotáról magának szükséges tudomást szerezni, ’s ez okból azt gyakran véletlenül megvizsgálni, a’ vizsgálat’ eredményéről az alapítók’ nagygyűlésének jelentését megtenni, ’s végre a’ netalán késedelmes fizetőket szükség’ esetében az ügyviselő’ közbejöttével biróilag is kötelezettségük’ lerovására szorítani. — 13. §. A’ pénztárnok az intézet’ pénzének ’s a’ tőkék’ kamatainak rendes befizetését szolgálandja, a’ késedelmes fizetőket, kik a’ határidő’múltával kötelezettségüknek legfelebb 8 nap alatt eleget nem teendnek a’ gondnoknak kellő intézkedések’ tétele végett bejelenti, a’ pénztár’ állapotát ábrázoló kivonatot évnegyedenként az összes bevétel ’s kiadásokról vezetendő számadást pedig minden év’ végével elkészitendi, ’s a’ választottságnak beadandja, melly is ezt számvevőileg megvizsgáltatván, a’ számadásokat vizsgáló választmány által történendő bővebb átnézés végett az alapitók’ nagygyűlésére felhozandja. — 14. §. Kellő bátorságositás’ tekintetéből, a’ nemes megye’ engedelméből, az intézeti pénztár az adószedői hivatalban lészen elalkalmazandó, ’s egy külön — két kulcscsal ellátott ládában tartandó — melly kulcsoknak egyike az intézeti gondnok, másika a’ pánztárnok’ kezeinél leend. — 15. §. Mind ezen tiszti eljárások, az illetőknek e’ szent ügy iránti ismert buzgalmuknál fogva, díjmentesen fognak addig teljesitettni, mig az intézet’ körülménye kedvezőbbre fordulván , e’ részben újabb határozat’ hozatalát engedendi. III. Szakasz. A’ nyugdíjazás’ módjáról. 15. §. Ezen intézet’ jótékonyságára igényt tarthatnak a’ 1-ső §-ban érintett minden megyei hivatalnokok— ezek’ özvegyei és árvái. — 17. §. Minden nyugdíjaztatni kivánó az alapítók’ nagygyűléséhez intézendett folyamodványát az első alispánnak, mint intézeti gondnoknak nyujtandja be, ki is azt a’ választottsági tanácskozmányban felvétetni, és ennek véleményes jelentésével a’legközelebbi’ alapitók’ nagygyűlésére végelhatározás végett felterjeszteni fogja. — 18. §. Nyugdijt igényelhetnek mind azok, kik vagy tisztválasztás’ alkalmával hivatal nélkül maradtak, vagy elaggott koruk — betegségük ’s balsors- okozta más csapások miatt hivataloskodni nem képesek , — továbbá az özvegyek és árvák még azon esetben is, ha férjeik és illetőleg atyjok már szinte nyugalmazva volt. — Ellenben 19. §. Visszaható erővel nem birván ezen intézet’ jóvolta, azon, habár egykori megyei hivatalnokok vagy ezek’ özvegyei és árvái, kik ez intézet’ alakulásakor már nem hivataloskodtak, ’s igy az alaptőke’ elősegéléséhez nem is járulhattak, az intézet’ jótékonyságában nem is részesittethetnek. — 20. §. Úgy azon megyei hivatalnokok , ezek’ özvegyei ’s árvái sem, kik hivatalukról önként lemondván, más — nem megyei hivatalba lépnek. 21. §. Végtére azok sem, kik valami bűn miatt, törvényes birói ítéletnél fogva, hivataluktól elmozdittatnak, fenmaradván mégis ez esetben a’ hitvesnek vagy gyermekeknek a’ választottság’ útjáni folyamodhatásuk. — 22. §. A’ nyugalmazási dijmennyiség a’ nyugalmazandónak szolgálati ideje vagy is tulajdonkép’ az intézet’ gyarapításához tettleges hozzájárulása szerint három részre osztatik ollyformán, miszerint ha valaki 6 évi szolgálat előtt nyugdijaztatnék — az összes fizetésének egy harmadát — ha 6 éven túl , de mégis 12 évet meg nem haladatólag '' szolgált — fizetésének felét, — végtére 12 évi szolgálat után — az egész fizetését nyerendi; — fenhagyatván mégis az alapítók’ nagygyűlésének e’ részbeni rendelkezhetése azon esetben, hahogy az alaptőke időközben bármelly segélyforrások — avagy más adakozások által tetemesen növekedvén, az intézet olly kellemes állapotba helyheztetnék, mellynél fogva a’ nyugalmazandókra nézve kedvezőbb határozat’ hozatala lehetségesittetnék, az mégis egyelőre itt megjegyeztetik: miként a’ nyugdíjazás által nyerendő ősziét a’ volt egész évi fizetést semmi esetben felül nem haladhatja. — 23. §. Az intézeti alaptőkének biztosabb gyarapodása tekintetéből, jövő 1850-dik évi novemberhó 1-e napja előtt ez intézeti pénztárból nyugdijaztatni ki sem fog. — 24. §. A’ pénztárba befolyandó jövedelmek addig , a’ mig ’s a’ mennyiben a’ kijelölendő nyugdijakra nem szükségeltetnek, az intézeti alaptőkéhez fognak csatoltatni, ’s azon esetben, ha a’nyugalmazások’ netaláni sűrű volta miatt a’ jövedelem ezek’ fedezésére elegendő sem lenne, akkor ennek 11 része is az alaptőkéhez fog csatoltatni, ’s csak a ■ rész fog a’ nyugalmazandottak köztt aránylag felosztatni mind addig, mig a’ pénztár’ állapota kedvezőbbre nem forduland, ’s a’kijelölt nyugdijak’ egész mennyisége kiadathatik. — 25. §. Az illetőknek magok’ alkalmazása végett megjegyeztetik, miszerint a’nyugdíjazások félévenként november , vagy májushónapok’ első napjain veendik kezdetöket, ’s a’ nyugdíjfizetések mindig a’ múltra fél év’ végével történendnek. — 26. §. Az özvegyek — avagy árvák, férjeik ’s illetőleg atyjok’ nyugdijazási járandóságának felében fognak részesittetni. IV-ik Szakasz. Az intézeti javadalmak’ megszűnése’ eseteiről. 27. §. Azon nyugalmazott megyei hivatalnokok , kik időközben más — nem megyei hivatalba lépnek át — az intézet’ pénztárából továbbá is nyugdijukat nem követelhetik , ’s igy ezen jótékonyság reájuk nézve megszűnik; — mindazáltal ha azon általuk vállalt nem megyei hivatalt ismét elhagyván, utána semmi némű javadalmaik nem lennének, ez intézet’ jótékonyságában való ujonnani részesülhetésre folyamodási joguk fenhagyatik, — ide nem értve mégis azokat, kik nyugdíjaztatásuk előtt önként mondván le hivatalaikról, más— nem megyei szolgálatba mennek át — habár ennek megszűntével szinte legkevesebb javadalmuk sem volna. — 28. §. Az özvegyeknek nyugdija haláluk — avagy újabb házasságra való léptük’ esetében szinte megszűnik, — ez utóbbi esetben azonban a’ megyei hivatalnok-férj után maradott árváknak — néhai atyjok’ nyugalmazási járandósága’ felére folyamodhatási joguk sértetlenül hagyatik.— 29. §. Mind két nemű árváknak a’ nyugintézet általi ellátása éltük’ 20-dik évének betöltéséig tartand — ha csak a’ fiuk előbb fizetéses hivatalt nem nyerendnek , — ’s a’ leányok házasságra nem lépnek, — az elnyomorodott ’s éltük’ fentartására tehetetlen árvák azonban, ha 20 éven túl haladtak is — segedelmezésért az alapitók’ nagygyűléséhez folyamodhatnak. — 30. §. Ezen alapszabályok a’ n. m. m. k. h.tanácshoz helybenhagyás végett felterjesztendők lesznek. SZEGED. Már nagy ideje, hogy városunkról hirlapjainkban vagy semmit, vagy csak keveset olvastunk. Úgy látszik, mintha abban életmozgalmak sem léteznének, és régi állapotába, a’ tespedésbe kívánna visszaesni. Azonban nem így áll a’ dolog, mert a’ társadalmi után nagy vállalatoknak nézünk elébe. Alig hangzott el azon hir, hogy a’ kecskemétiek aj középponti vasúttársasággal egy vasútvonalra nézve Czeglédig szerződtek, azonnal nálunk is nyilsebességgel alakult egy társulat, melly czélul tűzé ki, Szegedtől Kecskemétig szinte vasutat építtetni, é 's nem telt el egypár hónap, már is 300 ezer pftig találkoztak aláírók, ’s folytonosan szaporodik számuk. Az érintettem társulat mihelyest magát alakultnak nyilvánitá, tüstént folyamodott a’ helytartótanácshoz az előmunkálatok’ megkezdhetésére engedély’ kinyeréséért, és azt azon főkormányszéktől példás gyorsasággal ki is nyeré. Ezek’ folytán tehát több hazai és külföldi mérnököket ’s illetőleg vállalkozókat szólitott fel az előmunkálatok vagyis szükséges vasúti tervezet’ elkészítésére, mellynek az lön sikere, hogy bizonyos előbbkelő bécsi ház, melly már több vasutaknál ügyesen működött, jelesen pedig Klein testvérek, ezen terv’ elkészítését magukra vállalák, öt hónapok alatt azt bevégzendők. Illykép’ társulatunk tehát már annyira haladt, hogy jövő őszig bizonyosan az illető tervek az alapszabályokkal együtt, mellyeknek elkészítése szinte választmányra bizatott, felsőbb megrostálásra fel fognak küldethetni. A’ szeged-kecskeméti vasútnak szép jövendője van. Erről kezeskedik mind a’ szállításokra, mind pedig a’ terményekre nézve dús Bánáttal összekapcsolt vidékünk.Eddig úgy állittatik, hogy ezen szeged-kecskeméti vonal 2 millió pftnál többe nem jő ; és ha a’ szállitmány’ mennyiségét kitüntető adatok csak azt igazolnák is, hogy két millió mázsányi teher minden mázsánként Kecskemétig csak 2 pkra véve szállítható legyen, már ez maga is 66,664 pftot tenne; ezen felül a’ személyszállítás is, melly a’gyors közlekedés által 100 ezerre igen könnyen felmehet — ha minden személy csak 30 p. garast fizetend is, a’mi Kecskemétig nem nagy ár—összesen ezen szeged-kecskeméti vasúttól 216,664 pftnyi jövedelem származnék. Már ha a’ 2 millió tőkétől járó kamatot 6 százlélival vennék is, ezt 120 ezer ftjával lehúzván, maradna még a’társulatnak 96,664 ftnyi summája, mellyből a’vasút és gőzkocsik’ fentartására szükséges költségekre, ha 50 ezer ft levonatik, még 46,664 ft pengőben jutand a’ részvényekre osztalékul. Ez tehát olly nyereséges szállitás, mellynél jövedelmezőbbet kívánni sem lehet. Azért tehát óhajtható volna, hogy ezen vasutvonalt egyedül hazai pénzen épitenék fel, ’s ne engednők ennek hasznait külföldi tőkepénzesek által elnyeletni. Ide tehát honunk’ tőkepénzesei, itt dús kamatokat igazságos uton biztosíthattok magatoknak,’s csak 2 millióm az egész, ’s mi ez a’ nagy magyar haza’ dús tőkepénzeseinek? Mégis fájdalommal kell megvallani, hogy egy magyar nagy tőkepénzes sem ajánlá még magát e’ vállalat’ élére fel, egyedül kicsinyek’ tőket emelék eddig is 300 ezer ftig. Nincs azonban veszve még reményünk, mert naponként látjuk iveink’ számain az aláirók’ számát növekedni, ’s még ez jövő őszig nagy mennyiségű öszletig felrúghat, ’s akkor vasutunk biztosítva leend, a’ kivetett 5 százlélit örömmel fizetik be, ’s igy az előköltségek fedeztetnek. A’ temesváriak is felénk mozognak , ’s mi örvendve fogadjuk őket,valami ezt már nekik szives megkeresésök’ folytán ki is jelentők. Nem hinném, hogy Félegyháza és Kecskemét e’ vonalt hőn pártolni ne törekednének , ’s csak ármány lehetne az, melly őket a’ Tiszávali összeköttetéseket eszközlő vonaltól visszaijesztené. Lépjetek tehát soraink közé ti is szomszédaink , hogy igy közös erővel ez üdvös czélt megközelíthessük. Mi történend ezeknekutána megiandom , ha ön lapjaiba szívesen veendi. *) Most pedig isten önnel! — Egy szegedi. HÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Anglia és Francziaország’ versenyzése folyvást tart Athénében és Madridban. Kolettis és a’spanyol ministerium, ezek sarkköveik. Kolettist megbuktatni , ’s helyébe angol kegyenczet tenni, ez most Palmerston lord’ igyekezete, miután Bulwer madridi angol követ’ cselszövényeinek sikerült, legalább fél győzelmet vívni ki, az esparteristákat félig-meddig hatalomra juttatni. Az ébredő görög tengeri hajózás és kereskedés, a’ franczia tengerészet’ érdekével a’ középtengeren, valamint az angoléval is annyira összevág, hogy mind két hatalom igen fontos dolognak tartja Görögországban magának befolyást szerezni. Oroszország, ideiglenesen, jelenleg az angollal tart Athénében , azon tartalék-gondolattal, hogy idővel ki fogja Angliát szoritani, mihelyt először egyesülve a’ francziát kiszorítják. Oroszországnak ösztönében van a’ görögre számítani, vágyni, most azonban még megelégli a’ franczia ellen szövetkezni az angollal. ANGLIA. A’ Times, melly a’ kormány’ tervét a’ katonai szolgálatidő’ alábbszállitása iránt pártolá, összefoglalja most az ellene és mellette mondottakat. Ezen érdekes czikk így szól: Az ellenvetések, mond, három főosztályuak: 1) a’ hadseregre hárulandó következmény; 2) a’ közrend’ ügye; 3) a’ kincstár’ nevében. Sir H. Douglas vezér az egyik és lord Londonderry a’ másik házban kárhoztatják a’ tiz évre határozott szolgálatidőt, mivel ez nagy zavart fog a’ gyarmati szolgálatra rendelt ezredekbe hozni. Némi bomlás mindenesetre fog e’ részben lenni; az igen messze fekvő ezredekben szolgáló ujonczoknak világos föltételül kellene szabni, addig szolgálni ,az ezredben , mig ez azon egy gyarmatban marad, ’s egyszersmind az ezredek’ gyarmati szolgálatát méltányos időre, például 12 vagy 14 évre kellene szoritani. A’ második osztályú ellenvetés sokkal kevesebb figyelmet érdemel , ’s már el is van oszlatva , miszerint ugyan is tiz év alatt lehetlen jó katonát nevelni. Ezen esztelen (?) állítás’ megczáfolására csak azt kérdjük , mikép’ nyerettek meg tehát a’ Talavera,Busaco, Waterloo melletti csaták? Azon angol katonák között, kik ezen csatákban küzdöttek , volt-e csak egy ötödrésznek is tiz vagy nyolcz évi szolgálatideje ? Komolyabb ellenvetési alap a’ nyugpénzügy. Ha a’ közvitéz , tiz évi szolgálatidő után, joga szerint, eltávozik, nem kap nyugpénzt. Hogy azt megérdemelje, még valami húsz évig kell quasi-katonai szolgálatot tennie, ’s ekkor élete’ hátralevő idejére 6 penny (közel 15 pkr a’mi pénzünk szerint) nyugpénzt kap naponként. Ez, félni lehet, népszerűtlen és káros változtatás. Mert semmi sem visz olly jó osztályt a’ hadseregbe, semmi sem teszi a’ katonát hű közességteljesítésre hajlandóbbá, mint a’ szolgálatidő utáni nyugpénzre való kilátás. Talán jobb volna azoknak, kik tíz évig kitűnően jelesül szolgáltak, nyugpénzt adni jó viseletükért, és mindenesetre jó volna öt évi további idő után, tizenöt éves szolgálat után, ha az alatt semmi becstelenítőt nem vétkeztek, nyugpénzt adni, melly további szolgálat mellett növekednék. Most is már csaknem lehetlen 21 éves szolgálatot kicsikarni a’ hadseregben; az uj bili által a’ kicsikarhatás el van törölve. Azonban továbbá is épen olly nehéz lesz rendes ujonczokat nyerni, avagy a’ katonákat további maradásra birni, ha semmi sem történik sorsuk’ jobbá, boldogabbá tételére. Cardigan lord által egy különös ellenvetés is létetett, és sir H. Douglas által ismételtetett , mi veszélyes bizonyos számú fegyverviselésben gyakorlott embereket évenként szabadon bocsátani az országban. A’ szabadon bocsátandók’ száma azonban nem olly nagy, hogy e’ részben félelemre lehetne ok. Ha évenként 17,000-re tesszük az ujonczok’ számát, ’s 7 / századbél halálozást veszünk fel, az évenként szabadon bocsátandók’ száma legfelebb 13,000. Ezek közül sokan továbbá is a’ hadseregben maradnak; sokan, gyarmatokban szolgálva, ott telepednek meg. Ekkép’ a’ sza t) Köszönettel fogadjak. — Szerk, 62*