Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-05-06 / 875. szám
tivatiojára, minő a’ bosszuállási, melly különben is az emberi szivben fenekük, és a’ nemesebb kedélyekben magas moral, vagy mély vallásos érzés, a’ durvább lelkületüekben pedig csak szigorú törvények által korlátoltathatik. Ennyit hittem szükségesnek a' kortesek’ jellemzésére fölhozni. — Mondhatná valaki, hogy soraimból kiviláglik, mikép’ csak gyöngén, engedékenyül, vagy általában nem is akarom büntetni a’ korteskedést. Isten mentsen ! Nem azért irtam e’ korjelenségről régen hosszú könyvet ’s most aránylag szintén hosszú vezérczikket, mintha nemzeti rothadásunk’ szagát jó illatnak tartanám. Sőt merem állitani, hogy valami drácoi szigor zajong keblemben, mellyet mindig fékeznem kell, mikor ezen bűnre gondolok, melly az alkotmányos élet’ csatornáit, ha még tovább fog terjedni, cloacaféle nedvvezetővé változtathatja, mellytől aztán sok ember minél távolabb vonja vissza magát, a’ nélkül, hogy különben igen finnyás volna. Valóban, meg kell büntetni a’ korteskedést, mint Záborszky Alajos úr is sürgeti. De itt a’ főkérdés : kiket büntessenek meg, ’s minő arányban áll a’ megvesztegetett, elcsábított, fölizgatott ’s falkákban becsőditett emberek’ hansúlya, a’ megvesztegetőkkel, csábitókkal, fölizgatókkal és becsőditőkkel szemben ? Aztán a’ másik főkérdés: kik ítéljenek a’ megyei kihágások’ ügyében ? Ezen kérdésekről közelebbi czikkemben fogok szólani. — Kemény Zsigmond: Fővárosi ijdonsái.«h. A’ magyar középponti vasút’ igazgatósága a’ pestváczi vasutvonalon forgalmat következőképen adja elő hozzánk beküldött hivatalos kimutatásában: 1846. évi julius’ 16-tól (a’ megnyitás’ napjától) f. é. márt. 31-ig: személy 181,331, ősziét: 61,902 ft 12 kr; — úti pogggyász :stb.: 1,457,681 font, ősziét: 3910 ft 26 kr; — különféle bevételek: 777 ft 35 kr; — összesen: 66,590 ft 13 kr. — April 3 1-től 30-ig: személy: 23,587, ősziét: 7295 ft 29 kr; — úti poggyász: 593,830 font, ősziét: 661 ft 14 kr;— különféle bevételek : 67 ft 42 kr,^összesen: 8024 ft 25 kr. — Összes átnézet: személy 204,918, - úti poggyász 2,051,511 font, — bevétel 74,614 ft 38 kr pp. — A’ Pestmegye’ pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztárban áprilban történt pénzforgatás : mártius’ végével maradt készpénz : 141,427 ft 43 kr. — 5% — 4% betételek ’s kölcsönöktől befizetett kamatok : 130,327 ft 45 kr. — visszafizetett tőkék : 110,064 ft 7 kr. Öszvesen 381,819 ft 35 kr. — Kikölcsönöztetett : 141,927 ft. — Kifizetett 5'/n — 4'1 n betételek ’s ezektől járó kamatok: 176,351 ft 51 kr. — Összesen: 318,278 ft 51 kr. — Marad készpénz 63,540 ft 44 kr. pp. — A’ budai nőegylet’ részéről köszönet szavaztatik báró Horváth Katalin, elözvegyült Puplikáné asszonynak, ki i. é. ápril’ 10-én kelt alapítvány-levelénél fogva, a’ nőegyleti ápolda’ gyarapitására, pesti vagyonából holta után kifizetendő 1000 pftot biztosított. — A’ bácsmegyei lóversenytársaság’részéről közhírré tétetik, miszerint az idei lóverseny folyó hó’ 19-én ’s 20- kán a’ Szabadka’ tőszomszédságában fekvő sándori gyepen fog tartatni. Ugyanott és akkor csikójutalmazás és kocsiverseny is létesülene. Az ottani versenyzés , melly több év óta áll már fenn , a‘ legérdekesbek közé vívta fel magát , nem csupán a’ pályatér’ és a’ futások’ rendezettsége, hanem leginkább azon élénk részvétnél fogva , mellyel azt az ottani és távolabb vidéki közönség kiséri. Az idén is több neves család igérkezik e’ versenyre Bécsből és Pestről , ’s ha a’ körülmények nem változnak, egyike leend az a’ legérdekesebbeknek, mik ott eddig tartattak. — Az iparműtári első törlesztési húzás múlt hétfőn ment véghez. Az alapítványi jegyek közül következő számok huzattak ki és törlesztettek el : 268, 1111, 1719, 2238, 3435, 3690, 4910, 5395, 6335, 6541, 6579, 7396, 7684, 7838, 7939, 7944, 8012, 8056, 8115, 8146, 8158, 8566, 8690, 8966, 9530, 10,038, 10,241, 10,560, 11,226, 11,241, 12,239, 12,478, 12,828, 13,090, 13,509, 14,762, 15,058, 15,279, 15,347, 15,669, 16,122, 19,446, 20,270, 20,318, 21,138, 21,642, 22,307, 22,701, 22,921, 22,955, 23,202. — E’ számok közül a’ 13,500 huzatván ki legutoljára, a’ tavalyi üzletév’ osztalékát, 1000 pontot e’szám nyeré meg. Mind a’ letörlesztett alapítványi jegyek’ értéke, mindenik után 5 p.ft, — mind az osztaléki 1000 p.ft Pesten, az iparműtárban (Bálvány-utczai Blühdorn házban) fognak f. hó 10-kétől kezdve kiadatni. Az illető jegyeknek elő kell mutattatniok és az igazgatóságnak általadatniok. — A’ törlesztett érték’ kiváltására 's az osztalék’ elvitelére az alapszabályok, mik a’ t. királyi pesti e. b. váltótörvényszéknél bemutatvák , egy esztendőt engednek, mellynek lefolyása után azonban a’ kihúzott jegyek elévülnek, ’s értékük vagy az osztalék, melly el nem vitetek, az intézet’ javára marad, ’s a’ tartaléktárba tétetik. — Az Életképek’ közelebbi száma egy igen érdekes levelet közöl Konstantinápolyból, a’ Honderűnek jelenleg ott mulató szerkesztőjétől. A’ levél szerint a’ szerkesztő ur folyvást jó egészségnek, sok új ismeretségnek (mik között több kimúlt jeles férfiú) és felséges villás reggeliknek örvend. A’ Pesti Hírlap, ha kiadóhivatalunk’ könyvében jól olvastuk, Konstantinápolyba is jár, ’s mai számunk megvendi a’kedves levelező urnak Magyarország’ elragadtatásának hírét, mit az életképi levél okozott. — Alvidéki hírek szerint, Metternich gőzös elsülyedt ’s a’ rajta volt utasok közül többen veszték el életöket. — A pesti stearingyertyagyár Jurenák urnak szakértő ügyes vezérlete alatt mindinkább nagyobb tökélyre viszi a’ készitési módot. Az eddig is közkedvességü pannoniagyertyák ezentúl még kapósabbakká lesznek, miután a’ legujabbi gyártmányok az eddiginél még czélszerűbb vegyitékből készülnek és finom belekkel láttatnak el. Az uj gyertyák’ lángja sokkal tisztább ’s nagyobb, mint volt az eddigieké. Meg nem állhatjuk, hogy ide ne tegyük ezen hírlapi phrasist: Terjed a’ világosság! — A’ színházban felette sokat boszankodnak már husvét óta a’ zártszékek’ látogatói a’ számjegyeken álló visszás utasítások miatt, mik szerint „jobbra“ küldetik az, kinek azután „balra“ kell (ha nagy közönség van, nagy kinnal és küzdéssel) visszanyomulnia, és „balra“ az, kinekjobbra“ van helye. Miután nem hisszük, hogy a’ jobb és baloldal’ ezen felcserélésében poniticai irány lappangana, ’s miután ez olly temérdek boszuságot okoz naponként, hogy el nem mondhatjuk, ’s miután végre jó rend a’ lelke mindennek , kérjük az illetőket, szíveskedjenek minél előbb uj jegyeket nyomatni, vagy a’ létezőket megigazittatni. — Degré Alajos egy „Falusi induló“ czimü uj vígjátékot irt, mellyet a’ drámabiráló választmány már el is fogadott. — Jókay Mór’ novelláit Heckenast kiadó már sajtó alá adta. — Vas Gereben (Harapófogó Dániel) szinte egy humoristicai czikkekből álló gyűjteményt adott sajtó alá. — A’ pestvárosi tisztujitás még e’ hó’ folytán fog megtartatni. A’ kir. biztos már ki van nevezve. A’ hatóság’ küldöttsége nála e’ napokban tisztelkedék. Szónoka diák beszéddel üdvözlé a’ kir. biztost; az elfogadó válasz azonban természetesen a’ törvényes magyar nyelven mondatott el. — És följegyezzük a’ história’ számára: 1847 évben még diákul szólott a’ főváros’ nyelve. — A’ Noththeater épül. Egyik végébe kutat ástak, a’ másik végére tán majd tornyot épitnek , hogy legyen hol félreverni a’ harangot, ha majd a’ kutat kivizipuskázzák. — A’ franczia nyelvnek vidéken, különösen falun lakó barátainak figyelmébe ajánlunk egy Pesten mulató, tudományosan mivelt, becsületes fiatal francziát, ki a’ nyári szakot házi nyelvmester- vagy társalkodóként a’ magyar vidéken óhajtaná eltölteni. Föltételei a’ legjutányosabbak. Értekezhetni iránta e’ lapok’ szerkesztőségénél Pákh Alberttel. — A’ Hetilap csodálkozik , miért nem közlé eddig a’ P. Hirlap a’ Jelenkorban megjelent Szentimrey Izidorféle czikket. Mert nem élünk utánnyomott czikkekből, ’s mert mi nem láttunk azon czikkben olyokat, mint némellyek. Egyébiránt..............(ezen mentalis reservatát a’ Hetilaptól tanultuk.) — Vasárnap este volt. A’ nap’ alkonya takarodót inte, és sürü néptömegek tolongottak a’ városligetből haza felé, a’ pacsirta-mező-utcza’ hosszában. Szélén az emberek, közepén a’ kocsik, — mint meg vagyon parancsolva, lassú haladással. Hirtelen azonban egy négylovas kocsi terem ott sötét kék ruhás, alacsony kalapu kocsissal ’s egy benülő szőke úrral. A’ kocsi mellőzni akart egy előtte robogó másikat, ’s a’ legsebesebb kanyarulattal az árok’ szélén nyugton ballagó három gyermeknek neki hajt. Irtózva rivalt fel a’nép, de ez nem tartóztathatá fel a’ püffedt urat szándékától. A’ kocsis a’ lovak közé vágott, a’ két első ló félreugrott , a’ gyermekek közül kettőt félrerugott , a’ harmadik a’ gyeplős és nyerges lovak’ lábai között ide ’s tova hányódott — borzasztó látvány ! ’S a’ kocsi’ első kereke a’ 14 éves gyermek’ nyakán bizonyosan keresztülmegy, ha a’ nép’ riadó kiáltásaira a’ nyerges ló félre nem szökik. A’ kerék csak sipkáját zúzta össze a’ fiúnak, a’ koponyát félresodorta. Halálos ijedséget szenvedtek nemcsak a’ gyermekek, hanem a’ nép közül is többen valának, kik e’ látványra összeroskadtak, ’s mai napig is betegek tőle. ’S mindennek mi következménye lön ? A’ néző közönség általános szidalomra fakadt, de tovább nem ment. A’ kocsi’ ura felállott kicsijában, ’s mosolyogva nézett vissza a’ letiprott gyermekekre. Rendőrnek nyoma sem volt, ’s ha lett volna is, mit tehetett volna illy urak’ ellenében, kik a’ territoriális hatóság’ nem létezése mellett a’ legnagyobb botrányokat büntetlenül követhetik el ? — Oroszhegyi Józsa’ „Honleányok’ könyvének első füzete megjelent, díszes kiállításban. E’ munka’ czélja, mint már megirtuk , közhasznú ismeretek’ terjesztése a’ nőnem’ körében. Az első füzet áll prózából és versekből. Tartalmát teszik: Előszó, közlemények az ipargazdaság’ köréből, történeti képek, természettudomány, néprege , eseménypontok a’ világtörténet’ köréből, a’ női működés’ köréből ’s három műmelléklet. Az írók’ nevei: Kertési Ákos , Lisznyay, Oroszhegyi , Petőfi , Röszler Ágnes, Szamosháti Jósa, Vasváry Pál. — Hálistennek van czimbalmos! — A’ czigányokat illetőleg, elmondandjuk máskor észrevételeinket, addig is eleget teszünk Egressy B. ur’ igazolási vágyának, ki a’ következő nyilatkozat’ fölvételére kére meg: „Tudtára adatik széles Magyarországnak és a’ B.P. Hiradó’ újdondászának, hogy van czimbalmos zenetársaságomban , még pedig a’ nagyhírű Farkas János , ki csupán azért nem producálta magát a’ nemzeti színházban, mert akkor beteg volt. Zeneműveimrőli észrevételeire azt felelem újdondász úrnak, hogy e’ pályámról engem semmiképen sem fog elriasztani, és én halálom’ órájáig ekképen fogok componálni Hálám’ fejében pedig, a miért a’ B.—P. Híradó’ múlt számában annyira elhalmozott dicséretekkel, minden hóban éji zenével tisztelem meg újdondász urat saját gyáramból került magyar nótákkal, szimbalom-solókkal felezi fzárván. — Egressy Béni.“ — „ Magyar academia (a’ havi közlés’ vége). Ápril’ 26-dikán a’ történettudományi osztály tartott szakülést Fáy András igazg. és tiszt. tag’ elnöksége alatt. — Ismertetésül felolvastatott a’ „M. Gazda’“ egyik számából egy nyomtatásban különben is olvasható czikk, mellyben Kapitány Sándor a’ schweiczi utazása közben ott talált magyar származású népfajról ad érdekes közlést; ’s minthogy a’ schweiczi magyar népfajt olly egyén találta fel, kit a’ gazdasági egyesület utaztatott, — inditvány történt, hogy azon ifjak, kiket ezen egyesület legközelebb Izlandba utaztat gazdasági czélokból, a’ celta nyelv’ ottani maradványaival megismerkedésre keressenek meg, é s tisztába hozni segítsenek a’ kétséges hypothesist: váljon létezik-e a’ celta és magyar nyelv közt rokonság? — és a’ practicus inditvány el is fogadtatott. — Luczenbacher János r. tag figyelmezteté az osztályt egy érdekes munkára, mellyel Neumann K. Fr. a’ franczia academiai jutalmat nyerte el, ’s melly déli Oroszország’ népeiről értekezik, de a’ magyar ’s ezzel rokon népfajokat illetőleg hibás ismereteket terjeszt; — hogy tehát a’ tudós világ, a’ franczia academia’ világra szóló tekintélye által is csábittatva, tévutakra ne vezettessék — a’ munka Jerney János r. taggal fog közöltetni, hogy arra észrevételeit tegye meg, ’s terjessze az academia’ elébe. — A’ sz. gellérti szőlőkben talált régi sírkövekről bemutatott tudósítás , a’ hozzátartozó rajzokkal együtt, az acad. Értesítőben fog közzététetni. A’ hazai műemlékek’ fentartása’ ’s ismertetése’ tárgyában közrebocsátott academiai felszólításnak már is szép sikere mutatkozik. Élénk mozgalmat idézett az elő, ’s már e’ szűkülésben a’ haza’ több vidékéről olvastanak felszólító, figyelmeztető , ismertető, utasítást kérő ’s további közremunkálást ígérő levelek, különösen a’ szombathelyi amphitheátromot, a’ (komárom-megyei) szőnyi, kocsi, ácsi régiségeket, a’borsodmegyei régi római pénzeket, galgóczi régi tornyot, nagybányai lerontott ó egyházat ’s szalavári (hazánkban állítólag legrégibb keresztyén) templomot ’stb. illetőleg. — Luczenbacher János r. tag azon szükséget fejtegeté, hogy a’főbb figyelem nem annyira a’ már úgy is eléggé kibányászott görög ’s római régiségek’ keresésére ’s azok’ gyűjteményei’ szaporitására, mint a’ nemzeti ó-kor’ emlékeinek történettudományi tekintetben sokkal hasznosabb ’s reánk nézve fontosabb és érdekesebb ásatására ’s gyűjtésére fordittassék, ’s az e’nemü búvárkodásoknak nemzeti irány adassák ; különösen pedig a’ haza’ több vidékén találtató sirhalmok (kunhalmok) ásattassanak fel, mellyekben hihetőleg elődeink ’s e’ föld’ őslakóinak házi és hadi eszközei rejlenek, miknek rendszeres összeállítása a’ polgárisodás’ haladásait érdekes fokozatban állitaná szem elé. E’ figyelmeztetést teljes mértékben méltányolván az osztály, első lépés gyanánt azt határozá , hogy a’ tiszaszabályozási ’s vasutépitési igazgatóságok felkeressenek azon gondoskodásra , miszerint a’ munkálatok’ vonalában eső illyen halmokat felásatni , ’s a’ bennök található régiségeket az elsikkasztástól megóvni ’s beküldeni sziveskedjenek. Ugyan Luczenbacher János r. tag megigéré, hogy a’ kun halmoknak ’s az azokban teendő ásatások és keresések’ legezészerűbb módjának ismertetését legközelebb kidolgozandja. — A’ komárommegyei régiségekre nézve ott lakó tagok’ közbenjárása kéretett ki, a’ romlásnak indult galgóczi torony iránt a’ nyitrai főispán ő exojához , a’ nagybányai ó egyház’ rajza iránt a’ helybeli tanács ’s a’ szathmári püspökséghez , végre a’ szalavári egyházrom’ rajzai végett a’ szalaapáthi conventhez intéztetett megkereső levél. — Végre még azon megdöbbentő újság lön említve,hogy a’ visegrádi szent romokat le akarják bontatni, ’s felhivatott az academia, és itt ismét felhivatik az egész haza, hogy ennek akadályozására lépéseket tegyen. Az ekkorig csak hallomásból tudott hir’ valóságának hiteles megtudására nehány academiai tag bizatott meg. Nem reméljük , hogy ezek a’ hirnek valóságáról fogják az academiát értesíteni; illy kegyelethiány nemzetünk’ őskora, tiszteletes múltja , királyaink’ egykori fényes lakhelye , a’ sokszor megénekelt Visegrád iránt, általános boszankodást gerjesztene a’ nemzetben. — * * Törvényhatósági dolg.* k. SZEPESMEGYÉBE a’ múlt hónap’ 17-én érkezett meg bíró Vay Miklós kir. biztos. Előadatván a’ megye’ eddigi eljárása az Ínséget szenvedő lakosok’ felsegélése körül, az ő felsége által rendelt ősziéiből a’ katonai élelmezés’ könnyebbitésére 5 , ’s az Ínséggel küzdők’ segélésére 20 ezer pengő stot utalványozott a’ szokott föltételek alatt. Ápril’ 30-án az inségügyi választmány’ jelentése bemutattatott a’ BRnek. E’ jelentés’ folytán mindenekelőtt az ínségben sínylők’ összeírásának rectificatiójára tétettek lépések. Egy szolgabiró jelenté,hogy a’ Tiszaszabályozásnál 3000-en is kaphatnak munkát, az inségügyi választmány megbizatott, hogy az élelemben szűkölködőket kényszerítő eszközökkel is igyekezzék oda utasitni. A’ munka utáni költözés tisztviselői felügyelet által fog szabályoztatok . A’ 25 ezer pengő forint kölcsönértő felségének hálás köszönetét szavazván, azt mindazáltal a’ házi pénztár’ terhére és kezességére vették föl a’ BB, ’s még 28 ezer ft’ utalványozását kérik, valamint a’ hadi pénztár’ számára rendelt észletet is még 5000-el óhajtják pótol- 292