Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-23 / 885. szám

Fővárosi i újdonságok. B. Kemény Zsigmond’ „Gyulai Pál“ czimű regénye, mellynek két első kötete múlt héten hagyá el a’ sajtót, nem mindennapi tünemény irodalmunkban, ’s nem volna az más gazdagabb irodalomban sem. Nem a’ napi becsű irodalmi újdonságok szaporodtak ezen munka által, hanem a’ magyar sajtónak azon kevés termékei növeke­­dének ismét egygyel, miket a’ bennök lakó magasabb szellem biztosit az enyészet és feledés’ lassú halála ellen. Szerző, eddigi nyilvános politikai pályáján, számos jelét adá sokoldalú tudományos műveltségének, bő olvasottsá­gának ’s gondolkodó, philosoph természetének ; előttünk fekvő regényében ezen tulajdonokon kivül nagy lélektani stúdiummal, erős képzelettel, aestheticailag mivelt íz­léssel , magas költői ihlettséggel, mély kedélylyel ’s a’ mi ezzel jár, ép humorral találkozunk. „Gyulai Pál“ nem azon regények közé tartozik, miket egy érzékcsiklandó kalandokon, vagy vérlázitó iszonyuságokon ’s nem létező világból szedett hihetetlenségeken kapkodó olvasó kedvel, ’s mellyeket minden érzelgő szobaleány­ ’s minden ábrán­dos, guitarret pengető borbélylegény’ könyvtára magá­hoz ragad ; b. K. Zs. regénye gondolkodni szerető ’s nemesebb, magasabb költői szépségekben gyönyörködni képes, műveit közönség’számára van írva. Gyulai Pál tör­téneti személy. Magyarországon a’ mohácsi vész elenyész­­teté a’ fejedelmi udvarokat; annál inkább emelkedének azok mindig nagyobb fényben’s fontosságban a’ szomszéd Erdélyben, Zápolya János’ fejedelmi utódainak regényes korszakában. „Itt vidorabban folytak a­ napok, — írja K. Zs. mint a’német hatalom alatti magyar földön, ’s az itteni aristocratia vagyonosabb lévén, inkább ismerte a’ fény­űzést és élveket. Az udvaronczok pedig, ha szintén Nini­­vévé nem is változtatták azon kört, hol ármányaiknak, dőreségöknek, nagyravágyásuknak és vesztegetéseiknek tág pályatér nyilt, tudniillik a’ fejedelmi palotát , de az csakugyan néha megtörtént, hogy ki ma mindenható volt, holnap álruhában kóborolt a’ népsöpredék közt, hogy Husztra, Tömösvárra vagy Havasalföldre menekülhessen; megtörtént, hogy az állomány’ titkait lengyel orvosok, olasz komornyikok és színésznők jobban ismerték, mint a’ korlátnok : Terpsychore’ papnői örömtanyává alakitották a’ tanácskozások’ termét, a’ fényes portának szánt aján­dékból kéjhölgyek’ számára is jutott egy-egy arany nyak­­láncz, ’s ollykor a’ hadi segély vitézi játékok’ kiadásait hordozta, mig a’ kapuadó titkos ajtócskákon tűnt el a’ kegyenczek’ nagy csodálkozására.“ — ,,A’ naplopók’ aranyideje elkezdődött. Vándorművészek, kötéltánczosok, szemfényvesztők, trafatorok, alakosok, vívók, küzdők, karmesterek, képirók, műlovagok, dialecticusok, hasból­­beszélők, necromantok, tűzkirályok és astrologok csődül­tek Erdélybe.“ — Gyulai Pál illy udvari kegyencz volt a’ XVI. század’ végén, azon időben, midőn Bátori Zsig­mond és Boldizsárnak egymás ellen intézett halálos üldö­zései folytak, a’ nemzet’ ereje köztök szétoszlott, midőn a’ titkolózások, udvari ármányok , véráldozatok egy ha­talmas senatus’ uralkodása alatt napirenden voltak. Veszedelmes idők voltak. „Háborúk folytak a’ pogá­­nyokkal, a’ hitfelekezetek közt és örökösödések fölött. Tengeri hódítások kaczérkodának azon nemével a’ képze­lődésnek , melly tettekben keres költészetet. A’ fiatal szellemélet, széttörve rozsdás bilincseit, mellyek sokáig fogva tárták , eredeti és erélyes irányokban nyilatkozott. Kereskedelem, ipar és szabad intézmények a’ tekintélye­sebb állományokban olly magas fokra emelték a’ jólétet és vagyonosodást, hogy a’ fényűzés és élvezetvágy elég eszközöket talált szeszélyeinek kielégítésére , azonban e’ polgárisodás nem volt olly egyhangú, iker-arczu ’s ha­sonló színezetű és szokásu , mint most. Nagyobb ellenté­tek mutatkoztak mindenütt, ’s általok több anyag nyujta­­ték a’ felötlőnek és regényesnek.“ — Ez a’ kor, melly­­ben K. Zs.’ regényének hőse, Gyulai Pál, élt, — kinek jellemzéséül a’ költő a’ mű’ elején elmondja, hogy „sze­rette a’ művészetet, fényűzést, kényelmet, kalandokat és költészetet. De a’ polgárisodás’ fűszer-lege nem lá­­gyitá el hatékony szellemének rugalmasságát: a’ dal’ ábrándjai nem csábították le a' cselekvények’ küzdteréről, és az édes kalandok közé mindig egy tölt szívnek örök érzések utáni csengése vegyült.“------Adtuk rövid is­mertetését az érdekes kornak, mellyben K. K. Zs.’ regé­nye lefoly, mellyben a’ hős’ változatos, eseménydús éle­tét az e’ téren első ízben fellépett költő rajzolja. Ajánljuk a’ jeles művet a’ műveit olvasó közönség’ figyelmébe, — mellynek részvététől függ a’ még hátralevő három füzet’ megjelenésének siettetése. — Az olasz Reina, mint szerződött tagja színházunk­nak, múlt szerdán lépett fel először Nabukodonozor ope­rában. A’ teljes számú közönség, melly ez alkalomra megjelent, viharos tapsokkal fogadá a’ művészt, ’s elra­gadtatással hallgatá annak nagy terjedelmű szép hangját. Operánk sokat nyert általa. Az olaszok nyelvünk’ meg­tanulásában ’s kimondásában is sokkal szerencsésebbek, mint a’ németek, sőt még a’ mi magyar művészeinknél is szerencsésbek. Ezt tapasztaltuk minap is Bassadona urnái, kinek minden egyes szavát tisztán meg lehete érteni. A’ múlt szerdai előadás után , egy jelen volt német asszony­ságtól, ki magyarul csak igen keveset tudott, kérdezték: értett-e sokat az ének’ szavaiból? Mire ő azt válaszola , hogy Reinát, (ki életében ekkor énekelt először magyarul) mindenütt értette , hanem a’ többiek’ beszédéből semmit sem foghatott fel. Kissé apprehendálunk ugyan, hogy a’­­ hölgy Füredyt is meg nem értette, mert ő mindig ér­telmesen énekel, valamint a’ recitativekben Wolf és Benza is, de többi operistáink, különösen a’ nők, hangi­­csálást visznek mindig véghez, hogy az erdő’madarai sem lehetnének értelmesebbek. Nem emlékezünk egyetlen egy árva szóra, mit szájokból évek’ leforgása alatt valaha megérthettünk volna. — Nem fődolog ugyan operában a’ szöveget érteni, de főkötelessége minden jó énekesnek, hogy érthetően énekeljen. — A’ kik múlt vasárnap Visegrádra kirándultak , ’s az ottani ebédért az 1 pftot megfizették, a’ gőzhajó-igaz­gató hivatal által figyelmeztetnek, hogy 12 krt vissza­kapnak, mert csak 48-at kellett volna fizetniök. Tévedés­ből kértek többet a’ hajón. Nekünk a’ dolog fel sem tűnt akkor, mert az i­lyeneket ott nem tévedésnek, hanem rendes szokásnak szoktuk tekinteni. És csak arra vagyunk kiváncsiak, miáltal bizonyitja most be az ember, hogy múlt vasárnap kirándult,’s hogy 12 ki illeti? Oda mehet most 12 krért boldog boldogtalan, ’s ki meri majd visszautasí­tani, ha az állítja, ’s még tanukat is hoz reá, hogy kirán­dult ? ’s ki fogja megczáfolhatni a’ hivatalnokot, ha az igazán kirándultnak nem hiszi el, hogy kirándult ? Ré­szünkről örvendünk, hogy a’ gőzhajóhivatalt adósunk­nak mondhatjuk — 12 pengő krajezár’ erejéig. — Úgy kell neki, ha „tévedéseket“ enged megtörténni hajóin. — Régen beszélik már, hogy könyvárusaink erősen magyarosodnak. Nem lehet tagadni. — E’ napokban egy vidéki ismerősünk betér egy elsőrangú könyvárusboltba ’s igy szól: „Gosztonyi’ „ősiség“-ét kérem.“ *) — A’ csinos könyvárus-segéd, kihez a’ szavak intézve valónak, felnéz, kinéz, lenéz, szétnéz, de hallgat, mint felelni akaró ember, ki nem értette a’ kérdést. — „Ösiség Gosztonyi­­tól, legújabb röpirat“, — ismétlé az idegen. A’ segéd ismét hallgat; egyszerre megnyilnak ajkai németül , kérvén az idegent, szíveskednék a’ könyv’ czimét németre fordítani , talán majd úgy eszébe jut. — Az idegen nem emlékezék meg hamarjában, mi nevet visel az ősiség a’ német irodalomban, ’s ezt megtudako­landó, egy a’ boltban levő másik még csinosabb emberhez fordul, kérdezvén : „Uram, nem szíveskednék én nekem megmondani, hogyan hívják az ősiséget németül?“ — Az utóbbi csinos ember pedig felnéz ’s megnyitja száját a’feleletre, szólván imigyen: „Nye­znám po­uherszki.“ — Ez tény uraim! ezt tagadni nem lehet. Könyvárusaink magyarosodnak. — Régen nem szólottunk a’Noththeaterről. Az alap­falak meg vannak építve , felülemelkedvén egypár arasz­­szal a’ nagypiacz’ homokföldjén. Ezen kőalapra rakják most a’ nagy faalkotmányt, azon magas fa­­falakat, mely­­lyek a’ theater’ falai lesznek, ’s miket kisebb mértékben minden almáriom’ avagy ketrecz’ oldala képvisel; de miknek eddig sok ügygyes bajjal fölépített részét egy tegnapelőtti szélvész éjszakának idején földre sodorta. Kora hajnalban láttak hozzá a’leborult duezok’, czölöpök’ és oszlopok’ fölemeléséhez, nehogy a’ reggel munkára ser­kenendő „nép“ észre találja venni ismét az ég’ sújtó ha­ragját. Oh mennyi küzdés az elemekben az „element“ el­len ! ’S oh, meglehet, hogy az orkán’ éjjeli dulásáért a’ szegény noththeater-baktert fogják megbüntetni. Uraim, ő ártatlan! — Már sugólyukat is ásnak, még pedig olly mélyet, hogy veder’ és kutyém’ segítsége nélkül a’ beü­lepedett súgó abból ugyan soha ki nem szabadul. ’S ott fog ülni ő, a’ csendes, szelíd súgó, a’rákosi mezőnek azon gyomrában, melly hajdan csörgő pánczélokat, hörgő kebleket, vérpatakzó sziveket és sok más ehhez hasonlót nyelt magába. Valóban a’súgó irigylésre méltó szép tár­saságban leend. — Hugo Károly’ „Brutus és Lucretia“ czimű jeles német drámája megjelent magyar fordításban. Szerző maga forditotta. Ila nekem illy jó német drámám volna , ’s ha valaki azt annyira eltorzítaná magyar fordí­tással, mint itt történt, lehetlen volna megállanom, hogy azon valakivel meg ne verekedjem, ha mindjárt enmagam volnék is azon valaki. Mert az sok, sőt több a’ soknál, a’ mi itt nyelvünkkel véghezvitetik. — Fogarasi János’ német és magyar zsebszótárá­nak első, német-magyar részéből a’ harmadik, utósó füzet is megjelent. Ára a’ három tartalmas füzetnek csak 2 st­op. — Méhes Samutól megjelentek„Utijegyzetek“ külföldi utazásából. Az erdélyi sajtónak egy igen becses terméke. — Sajtóhibák. Múlt csütörtöki újdonságainkban „gyógyszerfürdőt“ nyomtattak „gyógyfürdő“ helyett. A’péntekiekben „tetszés’egyik vet­um­a“ áll „moti­­v­u­m­a“ helyett. Kérjük ezeket e’ szerint értetni. — □ Törvényhatósági dolgok. PESTVÁROS 1846/1. évi költségvetési terve előttünk van. Dicséretes példaadás az illető város’ tanácsa és vá­lasztópolgársága’ részéről. Valóban a’ szegény adózó nép, mellynek nincs beszólása az adókivetésbe, minden esetre érdemel annyi figyelmet a’ hatóságoktól, hogy a’ felelős­ségnek némi pótlékául, a’ nyilvánosság előtt legalább a’ szükségek igazoltassanak, miknek fedezésére őt adóztat­ják. Ha látja a’ közönség, hogy a’ világításra, kövezetre ’stb. mennyi költség számittatik évenként , kevesebb zú­golódással fizeti meg tartozását. ’S az illy költségvetések’ kinyomtatása a’ hazai statistika’ érdekében is minden ha­tóság’ részéről fölötte kívánatos volna; annál kívánato­sabb, minél inkább szükségünk lesz, ha egyszer valahára a’ törvényhozás elkezdi rendezni financiális viszonyainkat, adatokra, az adóügy körül is. Sajnáljuk tehát, hogy Pest­város’ e’ részben nyújtott dicséretes példája még Pestme­­gyében sem talált követésre. — De lássunk most némely­­lyeket a’költségvetésből, mint a’fel. elkezdé összeállítani. A’ hadiadós pénztár’ bevétele egész összeg­ben tesz 338,306 ft 12 krt pengő pénzben. A’ bevételi té­telek közt megemlittetik 184%-ik évi adóbeli hátramara­dás 47,553 ft 1 kr p.p. ’s a’ folyó katonai évre kivetett adómennyiség 226,302 ft 29 kr p.p. ’s el nem hallgatható az utósó tétel, melly igy hangzik : „az ezelőtti hűtlen kezelők által okozott pénztári hiány a’ lefolyó per’ befe­­jeztetéséig 53,693 ft 18 kr.“ Ugyanazon pénztár’ kiadási rovata igy áll : az összes kiadás : 338,306 ft 12 kr p.p. Ezen összeg nyolcz tételre osztatik, mellynek legkisebbike a’ tartományi biz­tos­ fizetésre rótt 143 ft 21 kr p.p. ’s legtetemesbike az 5-ik tétel, hol a’ házi pénztárnak gábák’ fejében hátralevő illetősége 1845/10-ik évről, úgy az uj járandóság 184 Vi-ik évre 205,646 ft 29 kr. p.p. tesz. Nevezeteskép’ tűnik fel a’ 8-ik tétel is, hol mondatik: adóbeli elengedések 184s/­i. és előbbi évbeliekről ’s az 184% évre 5°/0 25 ezer forint. Hol ennyi adópénzt elengedhetni, ott szentül van a’ dolog, noha lehetnek okok, megengedjük — mik ezen elengedé­seket elkerülhetlenekké teszik. E’ rovat alatt érdekes még a’ NB. alatti költségvetés, sz. kir. Pestváros’ részéről beszállásozott katonaság’ lakb­éiért 1846-ik évi nov. 1. napjától egész 1847-ik October’ utóljáig kivántató évi lakbér-mennyiségről. E’ tervben Pestváros fizet a) két vezérőrnagyi szállásért 2.060 ft; b) főnök-orvosi lakért 320 ft; c) főtisztikar’ szállásiért 4,500 ft; d) katonatiszti szállásokért a’ 14 századhoz 9,000 ft; e) katonai laktanyaféle házakért 2332 emberre 13,157 ft 40 krt; f) ezredi számiroda, levéltár, lajstrom­­tár, zászlóalji lakhely, főhadnagy, számvivő és 4 számoló hadirnoki lakért 1,000 ft; g) főhadfogadó kormányházért 500 ft; h) ezredi fogház, hadi tömlöcztartó­ lak és had­ügy vádi irodáért 300 ft; i) ezredi társzekerek’ lakhelye és őrszobáért 100 ft ’s végre k) lovassági tüzér-tanyáért 1,800 ft; összesen 32,731 ftot 40 krt. — Második rovatban olvasható a’ házipénztár’ terve a’­ fenérintett évre. Ennek bevételei állnak maradványok­ból,’s ezek ismét bizonyosak és kétségesekből ’s állandó és történhető bevételekből. A’ bizonyos maradványok’ ösz­­szege tesz: 56,617 ft 13 krt;a’ kétségeseké: 38,936 ft 52 krt; az állandó bevétel: 402,752 ft 12 kr, ’s a­ történhető bevételek közt az ingadozóké: 75,684 ft 56 kr, szintolly bizonytalanoké : 4921 ft 59 kr. Ezen összegekből kell Pest városának azon nagyszerű javításokat, intézkedése­ket s többnemű költségeket nagyobb részben födezni, mi­ket a’ naponként óriási ugrással haladó civilisatio orszá­gunk’ fővárosától megkiván, hacsak a’ mivelt világ’ városi­nak sorozatából kihagyatni nem akar. Ezen jövedelmek’ nevezetesb forrásai köv. a) az 1846- dik évi oct. végebeli pénztármaradvány 32,486 ft 30 kr. b) 1846-ik oct. utólján maradt készpénzül a’ pesti keres­kedelmi bankban további rendelkezésig 50 ezer ft. c) Ha­szonbérletek és bérekből 155,657 ft 58 kr. d) Eladott széna, marhák és bitang lovakból 541 ft 44 kr. e) Az adó­pénztárból gábák’fejében 160,868 ft 24 kr. állandó és 44,778 ft 4 kr. bizonyos maradvány, f) Régi hátramara­dásokból bizonyos maradvány: 2459 ft 35 kr. kétséges : 26,064 ft 57 kr. ’s hihetőleg elveszett: 34,518 ft 28 kr. g) Magszakadási öröködésekből 3589 ft 27 kr. Bélyegzési dijakból: 52 ft 22 kr. h) Bérkocsis-dijak’ fejé­ben 125 kocsis 4 ft 48 kr.) bizonyos maradvány: 302 ft 8 kr; kétséges: 151 ft 4 kr; állandó bevétel 600 ft. i) Telek­hivatali átírási dijak, hegyvám és őzpénzekből 20% lej­téssel : 39,299 ft 35 kr. történhető ingadozó bevétel. k) Polgári dijak­ fejében három osztály szerint polgárfiaktól 6 ft, idegen háztulajdonosok és tisztes­ rendűektől: 50 ft idegen iparűzők és kereskedőktől: 12 ft 25% lejtéssel 12 ft bizonyos maradvány és 3019 ft 45 kr. történhető­­ingadozó bevétel. 1) Külországokba szállított pénzektől­ járó 5% dijakból 1652 ft 37 kr. kétséges maradvány és 364 ft 39 kr. történhető bizonytalan bevétel ’stb. Ugyanezen rovat’ kiadása így áll: maradék 27,387 ft 9 kr. állandó kiadás : 230,823 ft 25 kr. történ­hető: ingadozó kiadások: 268,526 ft 49 kr. bizonytalanok 3448 ft 11 kr. Egyes kiadási tételek: a) királybér 840 ft b)Fizetésekre, szállásbérekre és váltságokra: 97,320 ft 42 kr. c) Lelenczekre (103 lelencz egyenként 16 pfttal) 1648 ft. 6) Tűzoltó szerekre 3089 ft 59 kr. e) Írószerekre 7409 ft 39 kr állandó és 1754 ft 43 kr maradék­ kiadás. f) Az országgyűlés és tárnokszékekre küldendő követek és tiszt­viselők­ napdijaira 1300 ft g) Pözlekedési költségekre 60 ft állandó ’s 132 ft kr. történhető bizonytalan kiadás, h) A’ városi rendőrbiztosok, poroszlók és mezei kerülők’ ruházatára 129 ft 12 kr maradék , 3631 ft 52 kr állandó és 200 ft történhető kiadás, i) Inditványzott 32 poroszló’ ruházatára’s felfegyverzetésére 2816 ft. k) Rabok és fog­lyok’ tartására: 1137 ft 32 kr maradék: 8001 ft 24 kr tör­ténhető ingadozó kiadás. 1) Csatornákra ’s vizlecsapolási árkokra: 34,841 ft 25 kr. m) Utczavilágitásokra 42 ft 43 kr maradék és 29,767 ft 4 kr történhető költség. n) Kö­vezetre és feltöltésekre 9996 ft 51 kr maradék és 61,725 ft történhető; o) Utak’ tatarozására: 1695 ft 40 kr mara­dék, 11637 ft állandó és 10,507 ft történhető; p) Utak’ épitésére 9150 ft. q) Töltésépítésre ’s partszabályozásra 146 ft állandó és 10,950 ft történhető, r) Az utczák’ tisz­togatására: 11,337 ft 20 kr állandó és 4370 ft történ­hető. s) A’ városi közintézetek’ fölsegéllésire 16,885 ft 26 kr. t) Nyilvános ünnepélyekre 4700 ft. u) Rend­kívüli kiadásokra: 5231 ft 3 kr. ’stb. *) Egy nagy figyelmet érdemlő uj röpirat, mellyről rövid időn bővebben fogunk nyilatkozni. — S­z­e­r­k. 334

Next