Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-30 / 888. szám

velezgessünk. — Gr. W. H. emlékezteti a’ Bé-ket azon folytonos hazafias buzgóságra, mellyet Sopronmegye, az ország’ színe előtt minden alkalommal tanúsított. Nemze­tiségünk’ elhanyagolt ügyét — úgymond — Sopronme­gye’ utasításának nyomán, az érdemdús Nagy Pál karolta fel; a’ sopronyi követ annyi országgyűlésen át tartotta a’ zászlót, miglen nemzetiségünk törvények által biztositva jön, miglen nyelvünk diplomaticai méltóságra emeltetett. Nem hiszi, hogy ezen babért mai napon részvétlenség által hervasztanák el Sopron’ RR-ei. Csodálja első alispán urat — szóló gróf — mai nyilatkozatáért, holott az utósó országgyűlésen, alispán ur a’ legbuzgóbb magyaroman­­nokhoz tartozott még.— Bezárólag szólott még Sz. P. al­­esperes, néma finom elménczkedésekkel lepvén meg ben­nünket, főjegyző urat illetvén fenebbi nyilatkozatára vonat­kozólag : ,,sunt — úgymond — qui, se nequiter humiliant“ illyen főjegyző úr is, ki állítja, hogy már nem tud deákul, holott mindenki tudja, hogy jó deák, mert iskoláiban mindenkor eminens volt. ’stb. — Ennyi vitának azonban eredménye az lön, mit a’ Budapesti Hiradónak hajdan Patai, jelenleg Tátray álnév alatti levelezője Sopronból még 1846-ban 442. szám alatt megirt : „határoztunk el­nökünk’ kívánsága szerint.“ Sz. I. gróf inditványt tett a’ gyorsirásbani kiképzés iránt, azonban sikeretlen kérte a'megye’ pártfogását, mert nemesi pénztárunkon nevezetes követelések vannak még az utósó campi ductusból. — Másnap kezdődött a’ kényelmes ó rendszerű jegyzőkönyvi recapitulatio, és hogy ne ásitozzanak, némelly urak egy kis beszélgetéssel távolították az unalmat. — Többen. HÜLFÖL­D. AUSZTRIA. A’Bécsben máj. 17-én megjelent máj. 14-kei legfensőbb rendelet a’ tudományos academia’ fel­állítása iránt, a’ B.P. Híradó’ fordítása szerint, követ­kező alapszabályokat foglal magában: 1. §. A’ bécsi tu­dományos academia különös pártfogásunk alá állított testület, mellynek czélja , a’ tudományokat, a’ kijelölt ágakban, tagjainak önálló vizsgálata és idegen munkála­tok’ bátorítása és gyámolitása által, elősegitni, hasznos ismeretek­ és tapasztalatokat, az előhaladások és felfede­­zések’ vizsgálata által biztositni, ’s tanulságos munkák’ közrebocsátása által lehetőleg terjeszteni, valamint a’ kor­mány’ czéljait tudományos kérdések’ megfejtése által tá­mogatni. — 2. §. Az academia’ hatásköréhez tartoznak: a) a’ mathematicai és természettudományok; b) történet, nyelv és régiségtudomány legtágabb kiterjedésben, vala­mint a’hazai nyelvek’ kiművelése, mihez képest szét­oszlik : egy mathematicai és természettudományi és egy történeti nyelvészeti osztályra. — 3. §. E’ két osztályok­nak , mellyek a’ fenebbi feladat’ elérésére egy egészként működnek össze, mindenikében több szakok állíttat­hatnak fel a’ munkák’ könnyebbitése végett, a’ tudomá­nyos főosztály’ egyes ágaival foglalkozandók. — 4. §. Hogy a’ feladatoknak megfelelhessen, a’ tudományos aca­démia a) egyes osztályaiban tudományos tárgyak feletti tanácskozásra, mint egy egész pedig, ügyeinek elintézé­sére, valamint tudományos jelentések és közlemények’ meghallgatására évenként egy vagy kétszer ünnepélyes ülésre egybegyülvén, nagyobb számú hallgatók előtt mun­kálkodásának áttekintését és a’ kebelében történt válto­zásokat adandja elő; b) évenként négy jutalomdijat tű­­zend és osztand ki, tudományos feladatok’ megoldására; c) tagjai’ munkáinak eredményeit emlékiratok’ gyűjtemé­nyében teendi le, osztályaiba tartozó és hozzá érkezett ’s méltóknak talált tudományos dolgozatokat adand ki, ’s egy külön iratban foglalkozásainak és a’ hozzá érkező közleményeknek áttekintését adandja; d) a’ státuskor­mánytól hozzá intézendő kérdéseket éretten megfontol­ván, a’ kívánt jelentéseket megteendi. — 5. §. A’ cs. kir. tudományos academia, mellybe elismert tudományos ér­demek’ alapján minden osztálybeli férfiak felvétethetnek, különös pártfogásunk alatt áll, és a’ státuskormány’ irá­nyában önálló testület­’helyét foglalja el.­­ 6. §. Fentart­­juk magunknak az academia’ részére felügyelőt (curator) nevezni ki. Valahányszor az academiának gyámolitásunk­­ra szüksége lesz, vagy kívánságait, kérelmeit és mun­kálatait elénk terjeszteni akarja, e’ felügyelő által fordu­­land hozzánk. Ő általa közlekedik az academia hatósá­gainkkal, ’s ő felelős az alapszabályok’ megtartásáért és az academia’ irányáért. — 7. §. Az academia álland: a) 48 rendes tagból, a’ két osztályra egyenlően szétoszt­va, kik közül 24-nek Bécsben kell lakni; b) 1) minden három évben újon választandó elnökből ; c) 1 alelnök­­ből ; d) két titoknokból , kiknek megerősítése négy évről négy évre tőlünk kikérendő , ’s kiknek egyike osztályának ügyein kivül az academia’ főtitoknokának ügyeit is végezendi; e) 24-et felül nem haladandó tiszte­letbeli tagokból; f) levelező tagokból, magától az acade­­miától meghatározandó számmal. — 8. §. Az elnök, ki az alelnökkel és a’titoknokokkal az academia’ tárgyalásainak rendes menetéről gondoskodik, és az alapszabályok’ meg­tartása felett őrködik, az academia’ munkálkodása iránt a’ felügyelőt mindenkor teljesen értesitendi. Az elnökök és a’ titoknokok a’ rendes tagokból ’s ezek által választat­nak, ’s megerősítés végett elénk terjesztetnek. Az alelnö­­köt a’ felügyelő jelölendi nekünk ki, ’s terjesztendi elénk, három évről három évre az academia’ rendes tagjaiból. — 11. §. Rendes tagokká neveztetés végett megü­rülés’ eseté­ben hárman, kik szavazati többséggel arra legméltóbbak­­nak találtatnak, terjesztendők elénk. — 10. §. A’ tiszte­letbeli tagok’ kinevezése szinte a’ rendes tagok’ válasz­tása által történik, miután mi azt, hozzánk terjesz­tetvén , helybenhagytuk. — 11. §. Hasonlóan a’ leve­lező tagok is a’ rendes tagok által választatnak , a’ törvényes rendszabályok’ megtartása mellett. — 12. §. A’ tudományos academia, ügyeinek megfelelő segéd- és szolgaszemélyzetet tartana, mellynek felvétele ma­gára hagyatik. — 13. §. Az academia’ minden szavazá­sainál és végzéshozatalainál szavazati joggal csak a’ ren­des tagok, az elnök, alelnök és a’ titoknokok bírnak. Minden választások és kinevezési javaslatok absolut sza­vazati többséggel történnek. Minden más szavazásoknál a’ végzések relatív szavazati többséggel hozandók. — 14. §. Költségeinek födezésére az academia évenként 40.000 p­o ftot felül nem haladandó összeget nyerend a’ státuskincstárból, mellyet neki közönséges udv. kama­ránk’ elnöksége, megvizsgált költségi tervek’ alapján és a’ szükséghez aránylag, utalványozand. (A’ 15. és 16-dik §. a’ pénzek’ átvételéről és kezeléséről szól.) — 17. §. Az academia’ elnöke hivataloskodása alatt évenként 8000; az alelnök 2,500; a’ titoknok, ki egyszersmind az academia’ főtitoknoka, 2000 ; a’ másod-titoknak 1500 ft dijat húz. — 18. §. Különös kegyünk’ jeléül az academia következő jogokkal birand: 1) Az academia’ rendes tagjai, az elnök, az alelnök és a’ titoknokok a’ megengedett tiszteletbeli diszegyenruhát viselhetik. — 2) Az academia a’ 4 §. ér­telme szerint évenként 4 jutalmat hirdethet és oszthat ki. — 3) Joga van az általa kiadásra rendelt tudományos munkálatokért illő dijakat határozni , és a’ szerzőknél ki­eszközölni , hogy illyen munkálatok az academia’ kizáró tulajdonai legyenek. — 4) Az academiának a’ szükséges szállás egy státus-épületben engedtetik által. — 5) Az előforduló nyomtatásokat az academiának a’ státus-nyom­tató-intézet, az udv. kamarai elnök’ mindenkori engedel­­me mellett, ingyen szolgáltatandja. — 6) Az academia joggal bir a’ hozzá érkező könyvek és egyéb tudo­mányos munkákat a’ státus’ könyvtáraiba és gyűjte­ményeibe utasitni , ’s az academia’ rendes tagjai kü­lönösen feljogosítvák ez intézeteket, felügyelőikkel tör­tént értesülés után, használhatni. — 7) A’ nyilvános oktatási intézetek oda utasittatnak , hogy az academia’ czéljaira megkivántató intézeteket, laboratóriumokat és apparátumokat,annak kisérletek­ és vizsgálatokra lehetőleg átengedjék, ’s kívánságára minden, foglalkozására vonat­kozó közleményeket megtegyenek. ( 8) Az academia joggal bir, a’ fenálló törvényes határozatok’ megtartása mellett, minden tudományos testületekkel közlekedni és levelezni. — 19. §. Az academia e’ szabályok’ értelmében maga fogja a’ rendszabályokat belső ügymenetéről ’s tár­gyalásairól kidolgozni, ’s azokat megerősítés végett a’ felügyelőnek előterjeszteni .... Aláírva: Ferdinand ’stb. FRANCZIAORSZÁG. Május’ 17-kén a’ pairkamará­­ban a’ St. Denis kir. sirbolti káptalanról szóló törvény­­javaslat volt napirenden. A’ kormány kieszközölte a’ pápától, ezen káptalant kivenni a’ rendes főpapi (püspök) felsőség alól , ’s ezen rendelkezésnek törvényesitéséről van a’ törvényjavaslatban szó. Az egyébként udvari köz­löny, Journal des Debats, elszakadva rendes főnökeitől , kiktől sugallatot szokott kapni, nyiltan megvallja , hogy a’ júliusi forradalom után a’ közönséggel együtt nem igen kellemes meglepetéssel látja ezen ügyet. — Boissy marquis ezen törvényjavaslat által a’ vallási és nemzeti érdekeket feláldozva látja az udvari érdekeknek (hiúság­nak.) A’ gallicana egyház’ szabadságán csorba van ütve, ’s más részről a’ papságot akarják megosztani, ’s udvari papságot akarnak létrehozni. De Francziaország nem akar a’ júliusi forradalom után udvari püspököt. Jó, hogy nincs; kár volna teremteni. — Meg kell jegyeznünk, hogy a’ pápai bulla, melly ezen káptalannak rendezéséről ’s köz­vetlen a’ királytól függéséről, pápai egyházi felsőség mel­lett, szól, canonicus nyelven exemptiónak neveztetik. A’ Francziaország és római udvar között létező concordatum szerint azonban, minden exemptio el van törölve. A’ St. Denisben levő káptalan püspök-kanonokokból áll. Ezen káptalan 1806-an a’császár által alapittatott,’s a’restauratio alatt megtartatott, tisztes visszavonulási helyül hajdani püspökök­ ’s érdemekkel biró egyháziak’ számára, ’s hogy a’ régi kir. sírboltnál őrködő és imádkozó papok legyenek a’ síroknál, mellyek annyi emlékezettel teljesek, miután a’ forradalom’ idejében a’ felséges csontok és hamvak szétszórattak. Ez a’ júliusi forradalom után is megmaradt; ez ellen nem volt kifogás; de itt meg lehetett volna álla­­ni. Senki sem kívánja Francziaországban a’ júliusi forra­dalom’ dynastiájától, hogy monarchicusabb legyen mint a’ császárság és a’ restauratio. Azonban bulla után járt, ’s megnyerte, miszerint Primicier név alatt egy püspök le­gyen a’ hatalom’ feje, melly a’ párisi megyés érsek’ ható­sága alól egyszersmind kivétetett. A’ gallicana egyház’ embere megrettentek, a’ concordatum’ ezen első megcson­kítására. Az exemptiókat maga az egyház is mindig bizal­matlansággal tekintette, ezek által nyelvén tudatlan és barbár századokban, a’ pápák magoknak, a’ püspöki ha­talom’ csonkitásával, befolyást, nagyobb hatalmat. Az exemptio kiváltság, ’s a’ kiváltság nincs öszhangzásban Francziaország’ kormányzásával. Az ultramontanoknak, mennyiben a’ concordatum csonkolást szenved, a’ törvény­­javaslat tetszik , ’s első résnek tekintik azt a’ gallicana egyház’ falán. Tetszik azért is, mivel e’ végett a’ franczia kormánynak kegyért kellett a’ pápai hatalomhoz folya­modni. Más részről azonban félnek , hogy az egyházat meg akarja az udvar osztani, ’s udvari papságot akarnak teremteni. A’ közönség nem sokat ért az exemptiók- és kegyúri jogokról, hanem az egészet nem szereti, és 351­ ­ csodálkozik , hogy most még i­lyenekkel kell foglalkozni a’ kamaráknak. Nem kegygyel kell a’ papság’ ellenében küzdeni , hanem a’ kor’ szellemével. Ez a’ kormányok’ erős és legyőzhetlen fegyvere. Ezzel nem bir meg az összes papi hatalom , ’s ennél fogva szükségtelen felét megnyerni a’ másik fél’ legyőzésére. A’ progressista conservativek’ vezére Girardin Emil, igen ügyes és eszélyes ember; de becsület’ dolgában nem a’ legjobb véleményben áll; mi nagy baj a’ 44 pro­­gressistára, mert pártvezérben a’ mocsoktalan becsület és tiszta kéz fontosabb, mint az eszély és ügyesség. Gui­zot, többek között, azért is első minister hét év óta, mert midőn máj. 14-én a’ conservativ politicáról beszélt, „melly a’conservativ párt’ fortune-jét (szerencsét is tesz és vagyont is) eszközölte“, ha erre a’ baloldal kaczagni kez­dett, csak helyeslés kisérhette szavait, midőn büszkén azt felelé a’ kaczagóknak: „Vannak vonatkozások, mellyeket nem vettem előre észre !“ ANGLIA. Besborough lord izlandi helytartó május’ 16-kán Dublinban meghalt. Legnagyobb hihetőség szerint Clarendon lord lesz utóda , ki jelenleg kereskedelmi mi­nister. Normanby marquis párisi angol követ, hir szerint, a’ministeriumba fog lépni, 's Clanrb­ardeford, jelenleg főpostamester, fog párisi követ lenni. SPANYOLORSZÁG. Guell és nem Griell, ki Dona Josefat nőül akarta venni, amerikai költő , közelebb a’ rendőrség által szállásán éjjel elfogatván , Madridból el­vitetett , hogy Havannába, hazájába vissza szállittassék. A’ szigorú udvari szertartások’ barátai közelebb ismét nagy botrányt éltek meg. A’ királynő nagy ünnepélyes társaságot fogadván el Aranjuezben, a’ democrata egy­szerű frakkban fogadta el a’ férfiakat. Eddig a’ spanyol ud­varnál , különösen nagy disznapokon, csak úgynevezett nemzeti ruhában , vagy is mindenféle szinpadias tarka, középkori szabóművészetü ruhákban lehetett megjelenni. POROSZORSZÁG. A’ három rendi curia a’ rend­szabályok által követelt képtelen két harmad rész több­ség ellen, előterjesztést fogadott el, melly a’királyhoz fog intéztetni, ’s mindenre egyszerű többséget fog kérni. Az indítvány valami hét nyolczadrész többséggel, tehát csaknem egyhangúlag , fogadtatott el. GÖRÖGORSZÁG. A’ török-görög perben, legújabb hir szerint, a’ görög kormány a’ bécsi udvart közbenjáró­nak megkérte. — Az athenei angol követ sir Ed. Lyons, már annyira ment, hogy Kolettis ministerelnököt azzal fenyegette, miszerint a’ török udvar minden görögöt ki fog űzni birodalmából, mi igen furcsa neme volna az elég­tételnek , ’s ez bizonyosan csak angol fenyegetési eszme. SARDINIA: Genua legközelebb szomorú nevezetes­séget nyert. Izland’ legnagyobb embere, ki az izlandi népet olly bámulatos szellemerővel kormányozta , iz­gatta, ösztönözte , ’s mi nem legkisebb érdeme, féken, békés utón tartotta , a’ nagy izgató O’Connell Dániel, május’ 15-kén, este fél tízkor , Rómába utaztában, ez árnyék- világból az örökkévalóságba költözött. — Bár­minő befolyással legyen is valakinek O’Connell iránti véleményére, azon hit, hogy a’ repeal magának Izland­­nak nincs érdekében, ’s azon tény, hogy O’Connell--any­­nyira mindig kész bajnoka volt a’ catholicismusnak, a’ papi hatalomnak, miután úgy is alkalmasint csak helyzete’ szükségének hódolt e’ részben , és pedig nincs a’ világon ember, ki valamire ne legyen kénytelen szemet hunyni, ha ugyan minden hatását el nem akarja veszteni, senki sem fogja tagadni, hogy Izlandnak legnagyobb ’s korunknak legnevezetesebb embere ő volt.Hatásából, népszerűségéből ítélve, az egész világra és minden időre kiterjedőleg, ő volt még eddig a’ legnagyobb népszónok. E’ rendkivüli szónok példánya volt továbbá a’ politicai pályán haladók­nak tiszta jellemben ’s, mi nagy politicai egyéniségeknél nem mindig történik, tiszta kezekben, fáradhatlanságban, buzgóságban, rettenthetlenségben, szilárd lélekben és vas következetességben is czélja mellett. Ez valóságos óriási hazafiság volt, melly mellett sok kitűnő polgári érdem elhalványul, és csekélységnek látszik. Nagyobb kitartást é s kitartásban nagyobb erélyt , a’ népre nagyobb be­folyást , ’s merész játéka izgatásiban annyi, helyzetében alig várható eszélyes, nyugodt elhatározottságot: mindig békés utón maradni, ’s nagyobb népszerűséget még nem birt kívüle ember, még nem látott a’ világ! Ez nem szá­zadra , hanem ezredre, ezredekre szóló egyéniség volt világhirében. — Hűlt tetemei haza indittattak eltemetés végett. AMERIKA. A’ szövetségi sereg, helyőrséget hagy­ván hátra Veracruzban , Scott vezér’ parancsnoksága alatt, innen Mexico főváros fele indult. A’ mexicói fegy­veresek Jalapavárosnál készülnek ellenállani, hova Santa Ana is siet a’ fővárosból, ’s kemény ellenálláshoz készül. — Bizonytalan hírek szerint Veracruezban 2000 szövet­ségi fegyveres fekszik sárga lázban. San Juan de Ulloa erősség kórházzá alakult át. — Taylor vezér négy angol mérföldre előre áll Montereytől, Wool vezér 5,000 em­berrel Buena Vistanál. — Urrea mexikói vezér 2,000 em­berrel és pattanttyusággal Linaresnél van. — Alvarado csakugyan és pedig ellenállás nélkül, a’ szövetségiek’ kezeibe került. — Perry commodor Veracruzból elindult a’ szövetségi hajósereggel, hogy a’ mexikói öbölben levő minden mexikói kikötőt elfoglaljon. Tlacotalpa, Alvara­­dotól délre eső szép kikötő, már elfoglaltatott. Floridában, Jefferson­ County­ban, ápril’ 15-én meg­halt a’ hajdani nápolyi király, Murat’ legidősebb fia Lajos- 84*

Next