Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-01 / 889. szám

gyakoribbak azon esetek, mellyekben a’ megyepártok ész­szel mérkőznek, és provinciális közvélemény bunkók vagy letorkolás által meg nem zavart diadalt ünnepel. Jól van, fogadjuk el ezen esetet. Azonban kérdem : ollyanok-e egy nemzet’ életkérdései, hogy a’ helyi érdekek és a’ tiz vagy husz mérföldre gondoló bölcseség’ lombikjában le­­tisztáltathassanak ? — Ez-e azon chemiai eszköz , melly­­ben minden salak leszáll, minden rész szag elenyészik, hogy az idegen vegyülettől fölszabadult nemzeti akarat különváljon ? Lehetséges-e a’ megye’ termeiben az egész haza’józan érdekét, a’ tárgyak’valódi nehézségeit, a’ fön­­állónak és létesitendőnek viszonylagos súlyát’s egymásrai hatását, a’ különböző pártok’arányát és befolyását, a’kér­­déseknek olly részleteit, mellyek az inditvány’ mértékét, a’ foganatosításnak olly eszközeit, mellyek a’ kiindulási pon­tok’ helyzetét változtatják meg, — lehetséges-e mind ezeket megfontolni ? Bizonyára csak úgy, mint egy keskeny völgyből az egész ország’ terét belátni. Nem kétkedem, hogy, ha Göröghont tekintet alá se venném, Tájó’partjaitól Orsováig igen kevés országlati férfiú — min nem orátort értek — találkoznék, ki komo­lyan állítaná, miként a’ megyék jobban tudhatják a’ dol­gokat, mint a’ diéták, ’s miként a’ kérdések’ tisztábaho­­zatala, az érdekek’ kiegyenlítése a’ törvényhozás’ függet­lensége nélkül lehetséges volna. ’S ha valahol mégis e’ tehetség képzelhető, nem legkevésbbé állhatna-e elő ott, hol az eszmeessre’ vehiculumai, a’ sajtószabadság és az associatiok, nincsenek divatban ? Azonban nálunk szoros és részletekig ágazó utasitások jármazzák a’követeket, gyakran éretlen vágyakhoz és olly tervek mellé , mellyeket csak a’ jámbor papiros tűr békességgel, ’s csak azon nyers erőre támaszkodó agita­­tio, melly keresztülvitte, tart helyeseknek. Az utasítás úgy bánik a’ politicai kérdésekkel, mint a’ perek körül járna el azon forum, mellyben cynosura volna, hogy egy tárgyról mindig összefelelkezés előtt a’ lovata szerint mondassák derekas ítélet, min aztán csak annyira lehessen változtatni, a’ mennyire az uj fölvilá­­gositások szerint facsarni és módositgatni tud a' biró. — Illy biróéhoz hasonló szerep követeinké, ’s mi mégis néha azzal ámítjuk magunkat, hogy nálunk lehetséges a’ kér­déseket, kitisztázás és kiegyenlítés helyett,le nem szavazni és le nem dorongolni. Fejtegetéseimből önként merülnek fel a’korteskedésre vonatkozó eredmények. Minthogy a’ megyei tanácskozásoknak nemcsak nagy befolyásuk van az ország’ sorsára, sőt indireete ott dől el majd minden; minthogy megyei szerkezetünk szüntelenül csábit a’ nyers erő’ használatára; minthogy az ember, ha ezer alkalom kecsegteti, gyakran tántorollik el, kivált midőn előítélete vagy valódi érdeke hasznot lát a’ bűnben; minthogy alig lehet olly súlyos büntetést a’ megveszte­getésekre szabni, melly mellett a’ hazafiság’ palástjába burkolt becsszomj, a’ pártszenvedély és az osztályzati kor­látoltság néha olcsó vásárnak ne tartsa a’ kortesek által nyert diadal’ eredményeit, mind ezen okok’ együtthatá­sából nyilván következik , hogy bármilly jó törvényeket hozzunk a’ megyei kihágások’ megbüntetésére, ’s bármilly részrehajlatlan birák által ítéltessenek el a’ pörbe fogott egyének; mégis előre meg lehetünk győződve, miként tanácskozási formáink szép számmal szerzendenek fogla­latosságot a’ büntető törvényszékeknek ’s aggodalmat ne­künk e’ foglalatosságokért. Tovább megyek municipalis viszonyaink’ taglalgatá­­sában, a’ mennyiben t.i. azok fölvett tárgyammal kapcso­latban állanak. Tekintsünk a’ követekre. X.—megye azt kívánja , hogy az országgyűlés ne törődjék azzal: ő küldi-e a’ törvényhozás’ termébe köve­teit, vagy pedig helyette néha egyik máskor másik hely­ség?— Noha kétségtelen, miként ha egy helységnek, két követet lehet választani , mint a’ múlt hongyű­­léskor a’ mi pártunk’ érdekében is történt, ez esetben az egész megyének legalább hatvan egyént kellene Po­zsonyba indítani, hogy a’ nemesség’ szám­aránya szerint illetőleg képviseltessék. De bocsánatot kérek olvasóim­tól , mert csak tévedésből állitottam, a’ fennebbi követe­lést­­— megyeinek , holott az — ha emlékezetem nem csal — az egész országé. Mind az ötvenkét törvényható­­ság igy okoskodik. Egy töredék, mellynek kortesei bátrab­bak, vagy kortesvezérei alaposabban értik a’ bunkó-had’ stratégiáját, beül a’ megyeudvarba, és kikiáltja a’ követe­ket. Ezen ténynek két eredménye van : a’ megye elhiszi, hogy ő választotta képviselőit, noha szemei és számtudo­mánya ellenkezőt mondanak: a’törvényhozás meg’tartozik elhinni ezt annál fogva, mert a’megye már elhitte. Mi­ért ? Illy kérdésre magyarázatul okos és nem okos ember egyaránt öt szót szokott mondani: megyéink’ auto­nom­iáj­a ho­zza ezt magával. Ne háborgassuk most a’ régi igazságokat, ha szintén nem is örök igaz­ságok , hanem tudakoljuk meg a’ tapasztalástól: kevés szerepe van-e követeinknek? Bizony a’ franczia kamara vagy angol alház’ tagjainak hatásköréhez mérve nem sok; mert a’ mi követeink inkább mandatariusok, mint függet­len törvényhozók , de ha figyelembe vesszük, mennyifelé lehet magyarázni az utasításokat, ’s milly könnyen si­kerülhet a’ kérdések’ föltétele által elütni valakit küldői­nek utasításától, akkor megint napfényre derül, hogy a’ hitszomnjnak , hatásvágynak , a’ reactiora törekvésnek, a’ reform utáni sóvárgásnak ’s más egyéb hajlamainknak, tűrhetőleg nyújt pályatért, kivált ha meggondoljuk, hogy csak 98 vagy legfölebb 10­1 megyekövetünk van, és a’ kor­mánynak az alkotmányos élet’ kivonata szerint is, ezekből kell a’ hivatalnokok’ nagy részét választani. Ha állításaim igazak, remélhetjük-e, hogy azért, mert a’ korteskedésre büntetést szabtunk, ’s mert a’ bevádlott fölött jó birák ítélnek, tehát a’ követség után sóvárgó ember nem fog a’ corruptio’ eszközeihez nyúlni ? — Én nem remé­lem, miután gyarló természetünkből okvetlenül következik, hogyha egy megvesztegetett többség vagy egy házsártos kisebb szám által diétáit megbizólevél a’ törvényhozás’ ter­mében autonómiánk miatt tisztelettel fogadtatik és érin­tetlenül hagyatik , akkor elég hazafi találkozandik, ki nem szakítja szét vágyainak és hatékonyságának gyönyörű panorámáját a’ korteskedésre vetett büntetés miatt; sőt minden lehető meglak­olásokra vértanúi kedélylyel előre elkészülvén, sietni fog credenczionalisával Pozsonyba, vagy oda, hol az uj országház felépülend. És a’ birák mit cselekesznek ? Ezt azért kérdem, mert a’ mai és a’ közelebbi czik­­kemben elszórt fejtegetések’ fonalszálait össze akarom vonni­ ük, a‘ birák, ha t. i. mindeniknek neve Sever, Szi­lárd leend, és e’ névnek tettei is megfelelnek, büntetni fognak ernyedetlenül ’s többször mint némellyek hiszik,’s mint én az alkotmány’ érdekében óhajtanám , ha pedig megröstellenék, — mi a’ bűnesetek’ gyakori előfordulá­sakor sok országban történt már — az örökös elmaraszta­lást, az örökös faggatást és zaklatást, tehát ekkor legalább félig behunynák szemeiket, a’ sok fa miatt az erdőt sem látnák, azaz, engedékenyekké válnának. Ezen okok’ öszvege győzött meg arról, mit e’ tárgy­ban írott negyedik czikkemben kiindulási pontul állitok föl, miszerint nincs elme, melly némelly megyei intéz­ményeink’ reformja nélkül olly büntető szabályokat ter­vezzen, mellyeknek szigorú végrehajtásakor ki ne süljön, hogy a’ méltó büntetés alá esők’ száma ná­lunk aránylag sokkal több, mint más alkot­mányos országban, ’s hogy hazánkban, ha szintén csak a’ megvesztegetők és kortes­vezérek lakolnának, még akkor is a’jó ren­dért fizetett dij ma­gasa­bbra rugn­a , mint a’ mennyit nagy aggodalmak nélkül fizet­hetünk. — Kemény Zsigmond. Törvényhatósági dolgok. SÁROS, május 24-kén. — Gyűlésünk’három első napi botrányos vitáit számos gróf ’s nehány nemes által, múlt gyűléseink’ határozatait megsemmizni törekvő írásban be­nyújtott ellenmondásuk idézte elő. Mielőtt azonban ezekre térnék, meg kell említenem, összejövetelünk’ első napján azaz : 17-én kisgyűlési jegyzőkönyvek’ olvasása alatt fel­merült egy hosszadalmas meddő vitát, melly a’ gr. D. család’ nyilvános öröködési kérdése’ nyomán merült sző­nyegre. A’ körtáncz a’ grófi család’ tagjainak fel- és alpe­­ressége körül forgott, e’ kérdés körül több órákig fejte­­geténk — mert mi sárosiak hires tánczosok vagyunk — daczára a’ grófi tagok’ nyilatkozatainak, kik a’ folyamodó felperest kivéve, mindnyájan alpereseknek vallák mago­kat. Végtére azon elv , miként a’ közapa’ nyilatkozata szerint egy jószágra (de csak egyre, pedig az osztandó alap több birtokból áll) három testvér áll követelőleg egy’ irányában; a’ hármat felperesnek ’s az egyet alperesnek nevezénk ki, ’s a’ felperes-részt oda utasitánk, hogy tör­vényeink’ értelmében 15 nap alatt 2 birót válasszon egye­temben, minekutána eddig maga a’folyamodó felperes vá­­lasztott már kettőt, — ellenkező esetben a’ megye járand el törvény­ szabta után. — Nehogy e’ keményen ostrom­lott tárgyban részrehajlással vádoltassam, melly bizonyos előzmények miatt csak nálunk lehete illy nagy fontos­ságú , meg kell még jegyeznem , hogy az öröködést sür­gető családi tag magát folyamodványában , mint idősb testvér irta alá, ’s innen származott azon védők, hogyha a’ felperes, mint idősb testvér vala alá irva, természetes, hogy a’ felperesség több tagokból áll. E’ minőséget azon­ban sem a’ leérkezett cancellariai parancs nem emliti, sem a’ testvérek el nem fogadák, mit nyilatkozatukon felül azzal is bizonyitanak, hogy az egyik alperes testvér által kijelölt két birák’ egyikében meg nem nyugodtak, helyé­ben mást jelölvén ki. E’ tények azonban mit sem értenek, mi egyet tevénk meg alperesnek , hogy ez magában vá­laszthasson két birót, — nem tudom mi oknál fogva, talán csak nem azon nézetből, mintha a’ választott biró tör­b szabad választottját pártfogolná ? Bizony különös egy vita volt ez ! Ez nap a’ húst 2 krral felemelvén, unalmas üléseinket elhagyók. Estve nagy tanácskozmány főispán ő magánál, főleg a’ miatt, hogy 2 grófnak, a’ nemesség’ számára felvett adósság elleni tiltakozásaival mitevők legyenek. Másnap kisgyűlésink­ jegyzőkönyvei tovább h­iteltet­­vén, arról értesittettünk, hogy közgyűlésünk’ megbizása’ nyomán nitgy b.Vay Miklós király biztos úrnak kiadott kötelezvények mellett, a’ nemesi pénztár’ számára 35.000 pft 4 száztéli kamatra, 2 év alatti lefizetés’ terhe alatt, az összes nemesség’ jótállása mellett felvétetett. — Melly összegen Ujhozy László ’s Máriássy Ágoston fáradhatlan buzgalommal verék össze a’ vető magot , mi már tel­keseink közt, a’ szükség’ e’ legelhatározóbb pillanatában, szét is osztatott, ’s általok bevettetett. És hittük, e’ tettünk áldást hozó leend, mert mint gondolók, lelkese­désünk’ egyik legszentebb forrásából fakadt: éhenhaló népünk’ kínait jövőre enyhíteni, a’ most nyújtott segély ’s a’ majdan emelendő magtárak által. Közgyűlésünk a’ kis­gyűlés’fentebb érintett eljárását jóváhagyta. És eddig, össze­vetve múlt politikai vallomásunkat az adó körül, jelen e’ tettünkkel, dicsően állanánk. Mert habár nézeteinkkel a’ közteherviselés’elvéig most még,mielőtt törvény kötelezne erre, egy magasztos polgári erényig, nem valánk képesek felemelkedni; teljesíteni látszánk legalább egy keresz­tyéni erényt az által, hogy a’ köznyomor’ c’ pillanatában, szegény népünk’ felsegélésére egyhangúlag megajánlot­tunk egy olly összeget, melly bizony, pénzetlenségünket ’s szegénységünket tekintve, nem csekély áldozat vala, 50,000 pftot. — És ime e’ tettünk hová törpül ? Mi egyhangúlag megrójuk magunkat, 35,000 főot köl­csön veszünk , elköltjük , ’s akkor eszünkbe jut adós­ságunk’ fizetése ellen protestálni. A’ protestatiokat két gróf Sz. I. és K. I. nyitók meg írásban, kik minden megyei megrovás ’s minden pénztári kölcsön-felvétel el­len ünnepélyesen tiltakoznak, ’s nyilvánosan ellenemon­­danak annál inkább , mivel a’ kényszerítő fizetést megál­lapított gyűlés nem vala marcalié. Egyenesen kérvén e’ nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe igtatni, mivel decemberi ellentmondásuknak sincs abban nyoma. E’két gróf azt véli tehát mentségül használhatni, miként a' még decemberi e’ tárgyban tartott gyűlésünkön a’ kényszerítő megrovás ellen tiltakozott, azon gyűlésen, midőn még a’ többség is a’ kényszeritett fizetés ellen volt, ’s igy ellentmondásuk (megrovó határozat nem hozatván) feleslegessé válván, még csak jegyzőkönyvbe sem jött, annyival inkább nem, mivel szóval adatott elő. A’marcalis gyűlés, szorongattat­­ván a’ környülményektől, megszülte a’ kényszerítő fize­tést, ekkor a’ két gróf ellene nem mondott ennek, sőt az egyik illetőségét be is fizeté , a’ másik per alatt van. Élénk vitát szült e’ nap, voltak némellyek, kik az ellent­mondásokat nem akarták elfogadni , mert ha elfogadtat­­tatnak , bizonyára még többen fognak ellentmondani, a’ mint sokan ki is jelenték ebbeli szándékukat. Mások vi­szont ’s főleg az ellenzék is, azon elvből: miként a’ pol­gár’ szavát elnyomni nem lehet, ’s miként a’ megyéhez benyújtott minden irományoknak okvetlen tárgyaltatniok kell , ezeknek elfogadását sürgeték, a’ megye’ jogához tartozván ezek felett bírálatát kimondani. A’ főispán által is helyeselt e’ vélemény nyert többséget. A’ határozat egy táblabirónak írásból felolvasott véleménye’ foly­tán , nem csekély megvitatás után, szóról szóra igy fogadtatott el: .... melly , mint törvényes határozat ellen történt ’s ezért érvénytelen ellentmondások , főügyészünk’ viszont ellentmondása után, jegyző­könyvbe igtattattak. Mint emlitem, több ellentmon­dások is következtek, de irott nyilatkozatokra lőnek utalva. Ez nap történt inditvány egy pártfőnök által, miszerint a’ kisgyülések’ tartása rendes napokra álla­píttassák meg , például minden hónapnak elejére, hogy igy mindenki tudván annak idejét , ezekben résztve­­hessen. Éz inditvány, melly csakhamar a’ közgyűlé­sekre ’s a’ törvényszékek’ rendezésére is ki van tágítva, az ellenzék által hőn pártoltatott. Azonban azon elvből, hogy mostani szerkezete mellett semmi visszaélés nem történt, megmaradt a’ régi alakjában. Harmadik nap. A’ botrányok, következetlenségek’ napja! Előbbi nap’ jegyzőkönyvének — az említett el­lentmondások ’s a’ még tegnap szóról szóra elfogadott ’s felebb már érintett hitelesítése után — főügyészünk’ vi­szont ellentmondása, mint idetartozó olvastatott fel. Melly iratban, a’ marcalis gyűlésről körül-belől e’ gondolatok állanak. Törvényeink a’ marcalis gyűlésnek semmi elsőbb­séget nem adnak, hatáskörét semmivel sem tágítják. Egyedül abban volt különbség , hogy az erre meg nem jelenők birságot fizettek ; de a‘ szokás még ezt is eltörlé, ’s igy gyűléseink egészen egyforma hatásúak. E’ szerint, minden gyűlésnek határozata egyformán érvényes, egy­formán köt jelenvoltat és tá­vollevőt, és mivel ez így van, nem lehet arra hivatkozni, "hogy mert valaki jelen nem volt, joga van az ellentmondásra, különben csak azért nem je­lennek meg sok, hogy ellentmondhasson.------És eddig csak megvolnánk, bár ez egyhangúlag elfogadott kötelező kivetést, két ellentmondás már is meghomályositá. — A’ megyei megrovás ’s fizetés ellen (mit már a’ tegnapi nyilatkozatokból lehete látni) ma is számos ellentmondások nyujtattak be. Az aláirók többnyire grófok ’s nehány nemesek valónak. — Ha e’ tárgyban tegnap a’ vita he­ves volt, ma kitüző jön. Első alispánunk kezde ezt meg, hatálylyal nyilatkozva e’ merények ellen, botránynak ne­vezvén ezeket. Ő nem falakban keresi a’ megyét, hanem a’ közönségben, ’s ez egyhangúlag nyilatkozott a’ köte­lező megrovás mellett. Hol hát az egyhangú közönség, ha ennyin a’ protestálók ? vissza akarja adatni a’ prote­statiokat. Egy conservativ ’s egy ellenzéki tiszti keresetet kíván. Az ellenzék’ vezérszónoka már a’ tegnapi esetet nevezé botrányosnak, a’ maira, bélyegző szót nem talál. Nem tudja miféle jogi ábrándokban merengnek azok, kik a’ megkötött szerződést meg akarják semmizni. O, a’ teg­nap kifejlett okoknál fogva, jegyzőkönyvbe akarja ugyan igtatni ez ellentmondásokat is; hanem nemcsak érvény­teleneknek, de egyszersmind botrányosoknak nyilvání­tani. — Két utánaszóló ki akarja a’ jegyzőkönyvből hagyni, ne hogy törvényes nyoma legyen, ’s ha érintés történik, legalább a’ nevek hagyassanak el. — Ezek ’s még pár nyilatkozók után, felszólalt egy köztiszteletben álló magas­ hivatalnok, a’ tegnapi határozatot ostrom­­landó, melly által a’ két ellentmondás jegyzőkönyvbe fo­gadtatott. E’ határozatban — ha gyöngélkedése részt enged tegnapi gyűlésünkben vehetni — ő személyére meg nem egyezett volna,­ mert különösnek találja, hogy egy 354

Next