Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-03 / 806. szám
lépésének természetes következése a' monopólium, a’ mi, sok oldalú káros volta mellett, a' számos uj hivatalok által is veszedelmes, de egyszersmind inpoliticus is, mert a’ gyűlöletes kutatási rendszer által gyűlöletessé tenné a’ kormányt, ’s azért pártolja az indítványt. B. J. a’ státusgazdaságnak elismert általános elve, hogy a’ kormány’ kereskedése által elnyomatik minden egyesek’ kereskedése már ott is , hol az ország határoz a’ harminczadok felett, mennyivel inkább tehát ott, hol ezeket maga a’ kormány rendezi, a’ mint az nálunk, nem ugyan törvényesen , de tettleg létezik. Lenne csak a’ szólónak kereskedési szabadsággal a’ harminczadok feletti intézkedési hatalma, bármi kis vagyonnal Rothschildet volna képes megbuktatni ; hacsak egészen a’ kormány’ kegyelmétől függeni nem akarunk , az indítványt pártolnunk kell. — Az elnöklő első alispán ur olly értelemben nyilatkozott, hogy ő ellensége ugyan a’ monopóliumoknak, nem szereti a’ kutatási rendszert, és igy egyetért a’ monopólium elleni utasítást sürgetőkkel; — de más részről ne vágjunk másnak jogaiba. A’ fejedelem az által, hogy kormányzó , meg nem szűnt egyesek’ jogaival élni, a’ kamarai jószágokra nézve a’ subsidiumokban nem teszünk különbséget , tehát ne korlátozzuk a’ jövedelmet, a’ kormány nem igényel privilégiumot , egyes ember is nyithat több boltokat, (több százat, de engedelemmel.) Ezen nézetek ellen többen nyilatkozván , B. L. és Z. Y. helyeselt első szónoklataikban , úgy szinte báró S. H. Zs. J. - Y. A. - V. P. - Sz. J. - Z. Gy. — ’s az alulirt kifejtették mind nemzetgazdasági, mind jogi szempontból, hogy ezen védegyleti reactio privilégium’ formájában fészkeli magát a’ bon’ belsejébe, mert a’ boltnyit hatási engedelem iránti törvényrendeletek’ mellőztével, nem kamarai uradalmakban, hanem az ország’ különbféle városaiban állittatik fel tettleg, az imperialis kamara’ firmája alatt, ’stb. ’stb. Mire ’s a’ végzés , mellyet főjegyzőnk szokott ügyes tollal tőn fel, olly formán alakult , hogy mivel a’ kormányi dohánytrafikok által nemcsak a’ nemzetgazdászati elv, a melly szerint ott , hol kormány kereskedik, üdvös versenyzés nem lehet, és az ipar ki nem fejlődhetik, főleg a’ szomszéd ausztriai kormány’ hatalmában levő azon előny által, hogy a’ gyártáshoz szükséges termesztményeknek megadóztatásában önnön czéljaihoz alkalmazottan intézkedhetik, — de a’ törvényhozási jogok is, hova a’ kereskedés’ ügye tartozik, megrövidittetnének, ’s a’k. kincstár’ jövedelmeit elősoroló törvények’ ellenére, egyoldalú rendelkezéssel uj jövedelmi forrás nyittatnék , azon felül pedig a’ magyar kir. kamarának az ausztriai birodalométól függetlensége szem elől bocsáttatnék, — mindezeknél fogva, ha a’ bekövetkező országgyűlésen a’ kormányi dohányegyedáruság bármilly ürügy alatt kivántatnék, követeink az ellen erélyesen fellépendenek, jelenleg pedig a’ nm. helytartótanács fog felszólittatni, hogy, törvényszerű hatóságához képest, az e’ részbeni kormányi rendelkezés’ visszavonását kieszközölje. Gróf B. K. abbéli kérelme, hogy a’ megye’ házi szükségei’ megszerzésében a’ külföldi helyett a’ magyar ipar kegyeltessék, ’s a’ szükséges kiállitással a’ pesti országos iparművét megbizassék, melyben már eddig is elfogadva , közpártolásban részesült, és maga idejében tettleg fog foganatosittatni, azon felül pedig B. F. indítványára a’ járási főbiráknak meghagyva lett, hogy köröztetés’ utján egyeseknél is serkentsék a’ pesti iparműtár iránti figyelmet. Tartatott végre e’ gyűlés’ befejezéséül a’ törvényszéki bírák’ választása, és mit mondjunk erről? — mit mondjuk e’ tárgyról, a’ mellyen úgy látszik, valami sajátszerű átok fekszik megyénkben. Említsük-e azon, a’ nemes atyafiakhoz küldött felszólítást, hogy egy pengő forintnyi dij mellett jelenjenek meg a’ kis pokolban (obscurus korcsma) , ott nyerendők czédulákat a’ titkos voksolásra. Annyi mégis méltánylást érdemel, hogy ezen működésre illő hely szenteltetett ki. Nem boszantjuk továbbá a’ tisztelteti közönséget ezen pokollal, mi mellett az legsajnosabb , hogy érdemes és különben is megválasztandott egyén’ választása elhomályosittatik, — hanem azt emlitjük csak még eszme-rokonságból, hogy némelly vesékből felfeltolakodnak abbéli fohászok, miképen már ideje volna a’ tanácskozásokat is illyetén pokoli demonstratiokkal moderálni, és annyi igaz, hogy a’ kis pokol’ közeliben van még egy nagy pokol nevezetű, szinte obscurus korcsma, és talán ennek is kívánnának hitt — nevet szerezni; annak hite azonban távol van tőlünk , hogy azok, a’ kiknek tudta nélkül illy demonstratio nem történhetnek, vissza nem borzadnának illy nemű, kiszámithatlan következésü aljassággal megundokitani személyöket. A’jövő január’ 26-án közgyűlés, martius’ 1-én törvénykezés’kezdete és martius’ 15-én évnegyedes közgyűlés lesz. — Markhot János. POZSONY, dec. 16-án (közgy. folyt.) A’ közgyűlésünkön előfordult nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a’ következők. Dec. 11-én elkezdetvén a’ jegyzőkönyv’ recapitulatioja, annak folytán előkerült azon küldöttségnek jelentése, melly véleményadás végett volt kiküldve Somorja kiváltságos városnak felsőbb helyre benyújtott azon folyamodása iránt , mellyben nevezett város magát a’ közmunkákra nézve fenálló kiváltságos gyakorlatában továbbá is meghagyatni, úgy szinte az általa teljesittetni kellő munkák’jegyzékét is, minél fogva tulajdon határa’ védelmével és azon átvonuló utak’ készítésével lakosait eléggé elfoglalva lenni állítja , tekintetbe vétetni kéri, egyszersmind képviselőinek a’ megye’ gyűlésén szavazatuktól lett megfosztatását panaszolván. A’ küldöttség véleményében kijelentvén, hogy a’ hazai törvények valamint minden honpolgárt, úgy minden morális testületet is egyiránt köteleznek, hacsak azok abból külön törvény által ki nem vétetnek; miután pedig Somorjavárosa’ közmunkákról szóló törvényben a’ rendes összeírás alól fölmentve nincs, elégnek tartaná véleményét röviden kimondani Somomorjáról, a’ közmunkákra leendő összeiratása iránt. De a mennyiben a’ város’ folyamodásában az igazsággal meg nem egyező állítások vannak,azokat ,egyenkint igyekszik megczáfolni, jelesen meguntatta a’ küldöttség, hogy a’ rovásos összeírás és ujonczállitás épen úgy történik Somorjában, mint más adózó helységekben. A’ követelt szavazati jogra nézve pedig megjegyzé a’ küldöttség , hogy jóllehet ismeri a' kor’ igényeit, ’s nincs is forróbb óhajtása, mint, hogy az alkotmány’ lánczain kívül állóknak minél hamarább megnyíljanak az előttük zárva levő sorompók , és e’ szerint kívánja, hogy Somorjának is, mint értelmiségre eléggé kifejlett morális testületnek, annak idejében ’s törvényszerű után szavazat adassák ; de miután ez csak törvényhozás’ útján történhetik meg, Somorjaváros pedig folyamodásában jogot emlit, Somorjaváros’ ebbeli követelését, hivatkozva a’ megye’ jegyzőkönyveire, hol illyes jognak ,semmi nyoma nem találtatik, alaptalannak nyilvánítja. És e’ szerint nevezett város, tekintetbe nem vétetvén azon állítások, miszerint ők patronatusi joggal is élnek, sőt inkább tagadtatván, mert az a’ gr. Pálffy családé, és kimondatván, hogy még azért, mivel Somorja’ lakosai hid- és vámbérmentesek, a’ közmunkák alóli kihagyást nem lehet követelni, közmunkákra össze fog íratni, és szavazatot a’ gyűlésen nem kap. Ezen tárgygyal kapcsolatban nem lesz czélszerűtlen megemlitni, hogy Somorja város’ részéről bemutattatott jelen közgyűlés’ folyama alatt a’ gróf Pálffy családdal kötött örökös megváltási szerződése, melly szerint az eddig e’ város által a’ grófi családnak fizetett 806 ft haszonbéri és 43 ft 25 pénz újévi ajándéki ősziét’ tőkéjének letétele után magát minden földesúri követelésektől megváltotta, ’s a’ grófi család’ részéről átadott kegyuri jogot is minden terheivel együtt elvállalta. Majd könnyebben megkapja talán már most a’ tökéletesen szabad város a’ szavazatot, csak sürgesse és zörgessen, hogy nyittassék meg. A’ levelezések’ tárgyalásánál előkerült Vasmegyének azon körlevele, mellyben a’ bevándorló svábfaj iránt hívja fel figyelmünket. Azért, mig a’ közelgő hongyűlésen óvó intézkedéseit az ország alkotmányos után megteendi, szükségesnek találták Vasmegye’ rendei a’ nagymélt. helytartótanácsot tisztelettel megkérni, hogy hazánkat a’ német népfaj’ salakjának tömeges megrohanásától — mig e’ tárgyban a’ törvényes intézkedések bekövetkezendenek — megóvni kegyeskedjék. És e’ tekintetből felhivja Pozsonymegyét is, hogy lépését tegye magáévá. Mire e’ megye’ rendei határozták, mikint adassék utasításul a’ választandó követeknek , hogy a’ honosítás iránt hozandó törvény’ alkotását hozzájárulásukkal is elősegítsék. Továbbá előkerülvén Pozsegamegyének egy latin szerkezetű levele, e’ megye’ részéről barátságosan, de egyszersmind hivatalosan megiratik Pozsegának, hogy hódolva a’ törvénynek, levelezéseit jövőben magyarul tegye, különben kényszeritve leendenek a’rendek, fájdalmasan bár ’s az ügyeknek hátramaradásával is, leveleiket felbontatlanul tárgyalás nélkül visszautasitni; mert bármennyire szivükön hordozzák is egyeseknek ügyeit, mégis ezeknek a’ magasabb szempontból nézendő ’s az egész hazát egyiránt érdeklő nemzeti nyelv’ ügyét feláldozni nem fogják. Még a’ gyűlés’ első napjaiban előadatván főispáni helyettes őnmaga által, miszerint bizonyos Tóth József nevezetű egyén azon panaszát terjesztette elébe, mikép’ szolgabiró N. S. által egyedül azon okból, mert fiával, ki szolgabiró urnál hajdukép’ szolgált, ’s onnan idő előtt eltávozott, kimentésére hozzá ment, hatalmasul megveretett ; előadván továbbá, hogy a’ sz.biró ur is panaszt tett nála az iránt, mikép’ épen midőn szobájából gyűlésbe menendő ki akart lépni, a’ nevezett egyén hozzája jött, ’s botjára támaszkodva és magát bénnának tétetve, vakmerően arra szólította fel, hogy miután őt koldussá tette volna, most már mint dologra alkalmatlant tartsa el holtiglanosan, melly előterjesztés’ nyomán a’ vádolt szolgabiró, igazolására, jegyző Cs. L.nek mint tanúnak vallomását beadván, ’s a’ feladott esetet maga is megvizsgáltatni kérvén, a’ rendek a’ tény’ rögtöni megvizsgálására, a’ feleknek meghallgatásával, egyik főbirájokat küldék ki. Ki vizsgálatának eredményét még jelen gyűlés’ napjaiban be is adta; de abból ki nem tűnvén , hogy ki a’ bűnös ’s az ártatlan , ugyanazon főbíró további vizsgálatra utasittatott, jelentése beváratván. Smint emlitett N. S. sz.biró a’ múlt septemberi közgyűlésen ellene gr. E.— M. által feladott azon vád alól, mintha nevezett szolgabiró két vadászát egy fogoly’ lövéséért fertelmes káromlásokkal megtámadta, ’s egyik vadászt felhúzott puskával agyonlövéssel fenyegette, utóbb pedig vadászának puskáját erőszakkal elvette volna , és ezen esetet feladó, mint közrenyiték alá tartozót megfenyittetni kérte, a’ beadott vizsgálat’ folytán felmentetett, mint szinte Modor kir. város által az iránt bevádolt V. J. szolgabiró is, mintha bizonyos törvényszéki ítélet’ végrehajtásánál törvényes bizonyságkép’ jelen volt S E. tanácsnokon erőszakoskoskodást követett volna el, egyszerüleg fölmentetett, a’ netalán sérelmet érző felek magány útra utasittatván. (Vége köv.) —e —r. Pesti czukorgyár - egyesület. Miután Lichtl K. ur intézetünk’ igazgatását közvetlen és követve, különösen ez évi befejező számadásunkat gyanúsította, ’s az, valamint más ellenei a’ gyárnak, arról ártalmas híreket terjesztettek, mellyek többé vagy kevesbbé a’ közönség ’s akkép’ a’ részvényesek elé is eljutottak, az alélirt választmány, nevezetesen azon részvényesek’ irányában, kik az ezévi nov. 15-kei közgyülekezet’ tanácskozmányiban részt nem vettek, vagy kik közelebbi értesítés nélkül a’ kérdéses híreknek bármi hitelt adhatnának, következő nyilatkozatra érzi magát felhivatva: „Mikint nemcsak az ezévi leltár ’s az arra alapított befejező számadás annak idejében Liedemann J. S. F., Fröhlich Fr., Weisz B., Jalics J. A. és Kanitz J. urak által átnézetett és rendesnek találtatott, a’ választmány által megvizsgáltatott és jóváhagyatott, ’s a’ közgyülekezet által nemkülönben rendesül és megnyugtatóul elfogadtatott, mikint nemcsak az igazgatás teljesen a’ választmány’ értelmében kezeltetik, ’s az a’ választmány’ egész bizalmát bírja; — hanem, hogy a’ választmány, tisztét tekintve, az érdeklett közönségnek minden telhető megnyugtatással szolgálni kész; ’s azért, tekintve, hogy illynemű tartós rágalmak, bármilly valótlanok ’s alaptalanok legyenek is azok, mégis a’ kevésbbé beavatottaknál könnyen kétkedést támaszthatnak, a’ választmány, ellenére azon meggyőződésének, melly szerint a’ kérdéses befejező számadást a’ legszilárdabb alapúnak tartja, nem mulasztandja el, részre hajlatlan műértőknek közvetlen együttmunkálásával és az illető hatóságnak különös ellenőrködése mellett egy uj leltárnak és egy uj befejező számadásnak készítését ’s illetőleg felvételét eszközölni.“ A’ választmány e’ számadást minden részletében a’ részvényesek ’s az érdeklett közönség elé terjesztendi, ’s nem kétli, mikint ezen megnyugtató igazolása által intézetünk az egyesület és a’ közönség’ azon bizalmában állandóul részesblend, mellyet megérdemelni a’ választmány feladatául tüzé ki; de reméli egyúttal, mikép’ ezentúl minden részakaró jelentkezések , mellyeknek a’ választmány kíméletlenül ellenük szegülend, megszünendnek, és a’ részvényesektől, kik a’ választmányt megválaszták, és bizalmukkal megtisztelők, valamint a’ közönségtől érdemük szerint méltányoltatnak és viszszautasittatnak. A’ szükséges háborútlan téli munkafolyam és némelly üzleti ágazatok miatt, különösen az egyesületnek a’ külső gyárakkali viszonyinál fogva, az uj befejező számadás tüstint el nem készittethetik. A’ választmány gondoskodandik, hogy ez mielőbb megtörténjék, és felkéri az érdeklett közönséget, miszerint e’ rövid időközt bevárva, intézetünktől eddigi bizalmát megne vonja. — Pesten, dec. 22-én 1846. A’ pesti czukorgyár-egyesület’ választmánya. G. Batthyány Lajos, elnök. G. Dessewffy Emil. G. Károlyi György. Gr. Széchenyi István. Fröhlich Frigyes. Kanitz Imre. Jalics, A. Ferencz, választmányi tagok. A’ pesti jótékony nőegylet jövő 1847-ik évi január’ 10-én álarezos bált adand gyámoltai’javára, melly, valamint a’ múlt években, úgy most is nyilvános sorsjátékkal lesz öszvekötve; az ez alkalommal kijátszandó tárgyak jámbor szokássá vált kegyes adakozás’ utján gyüjtetnek évenkint, miért is a’ tisztelt emberbarátok ezennel kérőleg figyelmeztetnek, hogy az e’ czélra szánt kegyes ajándékokat ez idén nőegyleti másodelnöknő Derra Irma maga átveszi. Károly Lajos, a’ pesti nőegylet’ titoknoka. HÍILFChl). ANGLIA. A’ M. Chronicle igy hangzik: A’ Times tegnap ezt mondta: „Úgy látszik , az orosz kormány jelenleg megvallja szándékát , utósó kezet emelni Lengyelország’ bekebelezésére az Orosz Birodalomba.“ Ezen hir igen nagyítva van, ha ugyan nem egészen alaptalan. Lengyelország’ bekebelesitése olly szembeszökő megsértése volna a’ bécsi kötéseknek, és pedig kizárólag egy európai hatalom’ javára a’ többiek’ kárával, hogy ebből kétségtelenül coalitioja származnék a’boszantott hatalmaknak, megelőzni, vagy kiigazítani ezen lépést. Az orosz kormány bizonyosan nem lesz eléggé eszélytelen illy coalitiót előidézni. Hogy Oroszország kitartóan igyekezik megsemmisíteni a’lengyel nemzetiséget , az kétségtelen, de hogy valaha merje azon csapást tenni, mellyet most neki tulajdonitanak, az rendkivül hihetlen. Lassan kint, léptenkint megyen Oroszország politicájának czéljához. Egyik nap azt parancsolja az ukat, hogy a’ lengyel gyermekek orosz iskolába járjanak, másik nap, hogy a’ két nyelv együtt tanittassék, harmadik nap, az orosz nyelv egészen helyébe tétetik a’ lengyelnek. A’ Standard szerint a’ ministerium a’ parlament’ megnyitása után rögtön le fog mondani. A’ Palmerston és Grey lord közötti versengés, melly 1845 végén megakadályozá a’ whig ministerium’ létrejövetelét, most is megvan , ’s minden reménység el látszik veszve lenni a’ kiegyenlítéshez. Az év’ elejével talán egyik másik töredék ki fog lépni a’ kormányból. — Boldog új évet kívánunk Grey lordnak. OLÁHORSZÁG. Bukarest. Decent. 18-kán nyitotta meg a’ herczeg az oláh országgyűlést. Elhagyván a’ herczeg a’ teremet, ’s az igazoló bizottmány’ választásához látván a’ gyűlés, a’ minister azt adá elő a’ kormány* részéről, hogy az ülések ezentúl nem fognak nyilvánosad tartatni. A’ korábbi ülések nyilvánostak Voltak, bár+ra erröl semmit sem határoz az alkotmány, ’a öntidénkre nézve