Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-03 / 806. szám

lépésének természetes következése a' monopólium, a’ mi, sok oldalú káros volta mellett, a' számos uj hivatalok ál­tal is veszedelmes, de egyszersmind inpoliticus is, mert a’ gyűlöletes kutatási rendszer által gyűlöletessé tenné a’ kormányt, ’s azért pártolja az indítványt. B. J. a’ státus­gazdaságnak elismert általános elve, hogy a’ kormány’ kereskedése által elnyom­atik minden egyesek’ kereskedése már ott is , hol az ország határoz a’ harminczadok felett, mennyivel inkább tehát ott, hol ezeket maga a’ kormány rendezi, a’ mint az nálunk, nem ugyan törvényesen , de tettleg létezik. Lenne csak a’ szólónak kereskedési sza­badsággal a’ harminczadok feletti intézkedési hatalma, bármi kis vagyonnal Rothschildet volna képes megbuk­tatni ; hacsak egészen a’ kormány’ kegyelmétől füg­­geni nem akarunk , az indítványt pártolnunk kell. —­ Az elnöklő első alispán ur olly értelemben nyilatkozott, hogy ő ellensége ugyan a’ monopóliumoknak, nem sze­reti a’ kutatási rendszert, és igy egyetért a’ monopólium elleni utasítást sürgetőkkel; — de más részről ne vág­junk másnak jogaiba. A’ fejedelem az által, hogy kor­mányzó , meg nem szűnt egyesek’ jogaival élni, a’ kama­rai jószágokra nézve a’ subsidiumokban nem teszünk különbséget , tehát ne korlátozzuk a’ jövedelmet, a’ kor­mány nem igényel privilégiumot , egyes ember is nyit­hat több boltokat, (több százat, de engedelemmel.) Ezen nézetek ellen többen nyilatkozván , B. L. és Z. Y. he­lyeselt első szónoklataikban , úgy szinte báró S. H. Zs. J. - Y. A. - V. P. - Sz. J. - Z. Gy. — ’s az alul­irt kifejtették mind nemzetgazdasági, mind jogi szem­pontból, hogy ezen védegyleti reactio privilégium’ formá­jában fészkeli magát a’ bon’ belsejébe, mert a’ boltnyit­­ hatási engedelem iránti törvényrendeletek’ mellőztével, nem kamarai uradalmakban, hanem az ország’ különbféle városaiban állittatik fel tettleg, az imperialis kamara’ fir­mája alatt, ’stb. ’stb. Mire ’s a’ végzés , mellyet főjegy­zőnk szokott ügyes tollal tőn fel, olly formán alakult , hogy mivel a’ kormányi dohánytrafikok által nemcsak a’ nemzetgazdászati elv, a melly szerint ott , hol kor­mány kereskedik, üdvös versenyzés nem lehet, és az ipar ki nem fejlődhetik, főleg a’ szomszéd ausztriai kormány’ hatalmában levő azon előny által, hogy a’ gyártáshoz szükséges termesztményeknek megadóztatásában önnön czéljaihoz alkalmazottan intézkedhetik, — de a’ törvény­hozási jogok is, hova a’ kereskedés’ ügye tartozik, meg­­rövidittetnének, ’s a’k. kincstár’ jövedelmeit elősoroló tör­vények’ ellenére, egyoldalú rendelkezéssel uj jövedelmi forrás nyittatnék , azon felül pedig a’ magyar kir. kama­rának az ausztriai birodalométól­ függetlensége szem elől bocsáttatnék, — mindezeknél fogva, ha a’ bekövetkező országgyűlésen a’ kormányi dohányegyedáruság bármilly ürügy alatt kivántatnék, követeink az ellen erélyesen fellépendenek, jelenleg pedig a’ nm. helytartótanács fog felszólittatni, hogy, törvényszerű hatóságához képest, az e’ részbeni kormányi rendelkezés’ visszavonását kiesz­közölje. Gróf B. K. abbéli kérelme, hogy a’ megye’ házi szüksé­gei’ megszerzésében a’ külföldi helyett a’ magyar ipar ke­gyeltessék, ’s a’ szükséges kiállitással a’ pesti országos ipar­művét megbizassék, m­elyben már eddig is elfogadva , közpártolásban részesült, és maga idejében tettleg fog foganatosittatni, azon felül pedig B. F. indítványára a’ járási főbiráknak meghagyva lett, hogy köröztetés’ utján egyeseknél is serkentsék a’ pesti iparműtár iránti fi­gyelmet. Tartatott végre e’ gyűlés’ befejezéséül a’ törvényszéki bírák’ választása, és mit mondjunk erről? — mit mond­juk e’ tárgyról, a’ mellyen úgy látszik, valami sajátszerű átok fekszik megyénkben. Említsük-e azon, a’ nemes atyafiakhoz küldött felszólítást, hogy egy pengő forintnyi dij mellett jelenjenek meg a’ kis pokolban (obscurus korcsma) , ott nyerendők czédulákat a’ titkos voksolásra. Annyi mégis méltánylást érdemel, hogy ezen működésre illő hely szenteltetett ki. Nem boszantjuk továbbá a’ tisztelteti közönséget ezen pokollal, mi mellett az legsajnosabb , hogy érdemes és különben is megválasztandott egyén’ választása elhomályosittatik, — hanem azt emlitjük csak még eszme-rokonságból, hogy némelly vesékből felfeltolakodnak abbéli fohászok, mi­képen már ideje volna a’ tanácskozásokat is illyetén po­koli demonstratiokkal moderálni, és annyi igaz, hogy a’ kis pokol’ közeliben van még egy nagy pokol nevezetű, szinte obscurus korcsma, és talán ennek is kívánnának hitt — nevet szerezni; annak hite azonban távol van tő­lünk , hogy azok, a’ kiknek tudta nélkül illy demonstra­tio nem történhetnek, vissza nem borzadnának illy nemű, kiszámithatlan következésü aljassággal megundokitani személyöket. A’jövő január’ 26-án közgyűlés, martius’ 1-én tör­vénykezés’kezdete és martius’ 15-én évnegyedes közgyű­lés lesz. — Mark­hot János. POZSONY, dec. 16-án (közgy. folyt.) A’ közgyűlé­sünkön előfordult nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a’ következők. Dec. 11-én elkezdetvén a’ jegyző­könyv’ recapitulatioja, annak folytán előkerült azon kül­­döttségnek jelentése, melly véleményadás végett volt kiküldve Somorja kiváltságos városnak felsőbb helyre benyújtott azon folyamodása iránt , mellyben nevezett város magát a’ közmunkákra nézve fenálló kiváltságos gyakorlatában továbbá is meghagyatni, úgy szinte az ál­tala teljesittetni kellő munkák’jegyzékét is, minél fogva tulajdon határa’ védelmével és azon átvonuló utak’ készí­tésével lakosait eléggé elfoglalva lenni állítja , tekintetbe vétetni kéri, egyszersmind képviselőinek a’ megye’ gyű­lésén szavazatuktól lett megfosztatását panaszolván. A’ küldöttség véleményében kijelentvén, hogy a’ hazai tör­vények valamint minden honpolgárt, úgy minden morális testületet is egyiránt köteleznek, hacsak azok abból külön törvény által ki nem vétetnek; miután pedig Somorja­­városa’ közmunkákról szóló törvényben a’ rendes összeírás alól fölmentve nincs, elégnek tartaná véleményét röviden kimondani Somomorjáról, a’ közmunkákra leendő összeira­­tása iránt. De a mennyiben a’ város’ folyamodásában az igazsággal meg nem egyező állítások vannak,azokat ,egyen­­kint igyekszik megczáfolni, jelesen meguntatta a’ küldött­ség, hogy a’ rovásos összeírás és ujonczállitás épen úgy történik Somorjában, mint más adózó helységekben. A’ követelt szavazati jogra nézve pedig megjegyzé a’ kül­döttség , hogy jóllehet ismeri a' kor’ igényeit, ’s nincs is forróbb óhajtása, mint, hogy az alkotmány’ lánczain kí­vül állóknak minél hamarább megnyíljanak az előttük zárva levő sorompók , és e’ szerint kívánja, hogy Somor­­jának is, mint értelmiségre eléggé kifejlett morális testü­letnek, annak idejében ’s törvényszerű után szavazat adas­sák ; de miután ez csak törvényhozás’ útján történhetik meg, Somorjaváros pedig folyamodásában jogot emlit, Somorjaváros’ ebbeli követelését, hivatkozva a’ megye’ jegyzőkönyveire, hol illyes jognak ,semmi nyoma nem találtatik, alaptalannak nyilvánítja. És e’ szerint nevezett város, tekintetbe nem vétetvén azon állítások, miszerint ők patronatusi joggal is élnek, sőt inkább tagadtatván, mert az a’ gr. Pálffy családé, és kimondatván, hogy még azért, mivel Somorja’ lakosai hid- és vámbérmentesek, a’ közmunkák alóli kihagyást nem lehet követelni, köz­munkákra össze fog íratni, és szavazatot a’ gyűlésen nem kap. Ezen tárgygyal kapcsolatban nem lesz czélszerűtlen megemlitni, hogy Somorja város’ részéről bemutattatott jelen közgyűlés’ folyama alatt a’ gróf Pálffy családdal kö­tött örökös megváltási szerződése, melly szerint az eddig e’ város által a’ grófi családnak fizetett 806 ft haszonbéri és 43 ft 25 pénz újévi ajándéki ősziét’ tőkéjének letétele után magát minden földesúri követelésektől megváltotta, ’s a’ grófi család’ részéről átadott kegyuri jogot is minden terheivel együtt elvállalta. Majd könnyebben megkapja talán már most a’ tökéletesen szabad város a’ szavazatot, csak sürgesse és zörgessen, hogy nyittassék meg. A’ levelezések’ tárgyalásánál előkerült Vasmegyének azon körlevele, mellyben a’ bevándorló svábfaj iránt hívja fel figyelmünket. Azért, mig a’ közelgő hon­­gyűlésen óvó intézkedéseit az ország alkotmányos után megteendi, szükségesnek találták Vasmegye’ rendei a’ nagymélt. helytartótanácsot tisztelettel megkérni, hogy hazánkat a’ német népfaj’ salakjának tömeges meg­­rohanásától — mig e’ tárgyban a’ törvényes intézkedések bekövetkezendenek — megóvni kegyeskedjék. És e’ te­kintetből felhivja Pozsonymegyét is, hogy lépését tegye magáévá. Mire e’ megye’ rendei határozták, mikint adassék utasításul a’ választandó követeknek , hogy a’ honosítás iránt hozandó törvény’ alkotását hozzájáru­lásukkal is elősegítsék. Továbbá előkerülvén Pozsegamegyének egy latin szerkezetű levele, e’ megye’ részéről barátságosan, de egyszersmind hivatalosan megiratik Pozsegának, hogy hódolva a’ törvénynek, levelezéseit jövőben magyarul tegye, különben kényszeritve leendenek a’rendek, fáj­dalmasan bár ’s az ügyeknek hátramaradásával is, leve­leiket felbontatlanul tárgyalás nélkül visszautasitni; mert bármennyire szivükön hordozzák is egyeseknek ügyeit, mégis ezeknek a’ magasabb szempontból nézendő ’s az egész hazát egyiránt érdeklő nemzeti nyelv’ ügyét felál­dozni nem fogják. Még a’ gyűlés’ első napjaiban előadatván főispáni helyettes ő­nmaga által, miszerint bizonyos Tóth József nevezetű egyén azon panaszát terjesztette elébe, mi­kép’ szolgabiró N. S. által egyedül azon okból, mert fiával, ki szolgabiró urnál hajdukép’ szolgált, ’s onnan idő előtt eltávozott, kimentésére hozzá ment, hatalmasul megvere­tett ; előadván továbbá, hogy a’ sz.biró ur is panaszt tett nála az iránt, mikép’ épen midőn szobájából gyűlésbe menendő ki akart lépni, a’ nevezett egyén hozzája jött, ’s botjára támaszkodva és magát bénnának tétetve, vakme­rően arra szólította fel, hogy miután őt koldussá tette volna, most már mint dologra alkalmatlant tartsa el holtiglanosan, melly előterjesztés’ nyomán a’ vádolt szol­gabiró, igazolására, jegyz­ő Cs. L.nek mint tanúnak vallo­mását beadván, ’s a’ feladott esetet maga is megvizsgál­tatni kérvén, a’ rendek a’ tény’ rögtöni megvizsgálására, a’ feleknek meghallgatásával, egyik főbirájokat küldék ki. Ki vizsgálatának eredményét még jelen gyűlés’ napjai­ban be is adta; de abból ki nem tűnvén , hogy ki a’ bű­nös ’s az ártatlan , ugyanazon főbíró további vizsgálatra utasittatott, jelentése beváratván. Smint emlitett N. S. sz.biró a’ múlt septemberi köz­gyűlésen ellene gr. E.— M. által feladott azon vád alól, mintha nevezett szolgabiró két vadászát egy fogoly’ lövéséért fertelmes káromlásokkal megtámadta, ’s egyik vadászt felhúzott puskával agyonlövéssel fenye­gette, utóbb pedig vadászának puskáját erőszakkal el­vette volna , és ezen esetet feladó, mint közrenyiték alá tartozót megfenyittetni kérte, a’ beadott vizsgálat’ foly­tán felmentetett, mint szinte Modor kir. város által az iránt bevádolt V. J. szolgabiró is, mintha bizonyos tör­vényszéki ítélet’ végrehajtásánál törvényes bizonyságkép’ jelen volt S E. tanácsnokon erőszakoskoskodást követett volna el, egyszerüleg fölmentetett, a’ netalán sérelmet érző felek magány útra utasittatván. (Vége köv.) —e —r. Pesti czukorgyár - egyesület. Miután Lichtl K. ur intézetünk’ igazgatását közvetlen és követve, kü­lönösen ez évi befejező számadásunkat gyanúsította, ’s az, valamint más ellenei a’ gyárnak, arról ártalmas híreket ter­jesztettek, mellyek többé vagy kevesbbé a’ közönség ’s akkép’ a’ részvényesek elé is eljutottak, az alélirt választmány, ne­vezetesen azon részvényesek’ irányában, kik az ezévi nov. 15-kei közgyülekezet’ tanácskozmányiban részt nem vettek, vagy kik közelebbi értesítés nélkül a’ kérdéses híreknek bármi hitelt adhatnának, következő nyilatkozatra érzi magát felhivatva: „Mikint nemcsak az ezévi leltár ’s az arra alapított befe­jező számadás annak idejében Liedemann J. S. F., Fröhlich Fr., Weisz B., Jalics J. A. és Kanitz J. urak által átnézetett és rendesnek találtatott,­­ a’ választmány által megvizsgál­tatott és jóváhagyatott, ’s a’ közgyülekezet által nemkülönben rendesül és megnyugtatóul elfogadtatott, mikint nemcsak az igazgatás teljesen a’ választmány’ értelmében kezeltetik, ’s az a’ választmány’ egész bizalmát bírja; — hanem, hogy a’ vá­lasztmány, tisztét tekintve, az érdeklett közönségnek minden telhető megnyugtatással szolgálni kész; ’s azért, tekintve, hogy illynemű tartós rágalmak, bármilly valótlanok ’s alapta­lanok legyenek is azok, mégis a’ kevésbbé beavatottaknál könnyen kétkedést támaszthatnak, a’ választmány, ellenére azon meggyőződésének, melly szerint a’ kérdéses befejező számadást a’ legszilárdabb alapúnak tartja, nem mulasztandja el, rész­re h­aj­latlan műértőknek közvetlen együttmun­kálásával és az illető hatóságnak különös ellen­őrködése mellett egy uj leltárnak és egy uj befejező számadásnak készítését ’s illetőleg felvé­telét eszközölni.“ A’ választmány e’ számadást minden részletében a’ rész­vényesek ’s az érdeklett közönség elé terjesztendi, ’s nem kétli, mikint ezen megnyugtató igazolása által intézetünk az egyesület és a’ közönség’ azon bizalmában állandóul részesb­­­lend, mellyet megérdemelni a’ választmány feladatául tüzé ki; de reméli egyúttal, mikép’ ezentúl minden részakaró jelent­kezések , mellyeknek a’ választmány kíméletlenül ellenük szegülend, megszünendnek, és a’ részvényesektől, kik a’ vá­lasztmányt megválaszták, és bizalmukkal megtisztelők, vala­mint a’ közönségtől érdemük szerint méltányoltatnak és visz­­szautasittatnak. A’ szükséges háborútlan téli munkafolyam és némelly üz­leti ágazatok miatt, különösen az egyesületnek a’ külső gyá­­rakkali viszonyinál fogva, az uj befejező számadás tüstint el nem készitteth­etik. A’ választmány gondoskodandik, hogy ez mielőbb megtörténjék, és felkéri az érdeklett közönséget, mi­szerint e’ rövid időközt bevárva, intézetünktől eddigi bizalmát megne vonja. — Pesten, dec. 22-én 1846. A’ pesti czu­­korgyár-egyesület’ választmánya. G. Batthyány Lajos, elnök. G. Dessewffy Emil. G. Károlyi György. Gr. Széchenyi Ist­ván. Fröhlich Frigyes. Kanitz Imre. Jalics, A. Ferencz, vá­lasztmányi tagok. A’ pesti jótékony nőegylet jövő 1847-ik évi január’ 10-én álarezos bált adand gyámoltai’javára, melly, valamint a’ múlt években, úgy most is nyilvános sorsjátékkal lesz öszvekötve; az ez alkalommal kijátszandó tárgyak jám­bor szokássá vált kegyes adakozás’ utján gyüjtetnek évenkint, miért is a’ tisztelt emberbarátok ezennel kérőleg figyelmez­tetnek, hogy az e’ czélra szánt kegyes ajándékokat ez idén nőegyleti másodelnöknő Derra Irma m­aga átveszi. Károly Lajos, a’ pesti nőegylet’ titoknoka. HÍILFChl). ANGLIA. A’ M. Chronicle igy hangzik: A’ Ti­mes tegnap ezt mondta: „Úgy látszik , az orosz kormány jelenleg megvallja szándékát , utósó kezet emelni Lengyelország’ bekebelezésére az Orosz Biroda­lomba.“ Ezen hir igen nagyítva van, ha ugyan nem egész­en alaptalan. Lengyelország’ bekebelesitése olly szem­beszökő megsértése volna a’ bécsi kötéseknek, és pedig kizárólag egy európai hatalom’ javára a’ többiek’ kárával, hogy ebből kétségtelenül coalitioja származ­nék a’boszantott hatalmaknak, megelőzni, vagy kiigazítani ezen lépést. Az orosz kor­mány bizonyosan nem lesz eléggé eszélytelen illy coalitiót előidézni. Hogy Oroszország kitartóan igyekezik meg­semmisíteni a’lengyel nemzetiséget , az kétségtelen, de hogy valaha merje azon csapást tenni, mellyet most neki tulajdonitanak, az rendkivül hihetlen. Lassan kint, lép­­tenkint megyen Oroszország politicájának czéljához. Egyik nap azt parancsolja az ukat, hogy a’ lengyel gyer­mekek orosz iskolába járjanak, másik nap, hogy a’ két nyelv együtt tanittassék, harmadik nap, az orosz nyelv egészen helyébe tétetik a’ lengyelnek. A’ Standard szerint a’ ministerium a’ parlament’ meg­nyitása után rögtön le fog mondani. A’ Palmerston és Grey lord közötti versengés, melly 1845 végén megaka­­dályozá a’ whig ministerium’ létrejövetelét, most is meg­van , ’s minden reménység el látszik veszve lenni a’ ki­­egyenlítéshez. Az év’ elejével talán egyik másik töredék ki fog lépni a’ kormányból. — Boldog új évet kívánunk Grey lordnak. OLÁHORSZÁG. Bukarest. Decent. 18-kán nyitotta meg a’ herczeg az oláh országgyűlést. Elhagyván a’ her­­czeg a’ teremet, ’s az igazoló bizottmány’ választásához lát­ván a’ gyűlés, a’ minister azt adá elő a’ kormány* részé­ről, hogy az ülések ezentúl nem fognak nyilvánosad tar­tatni. A’ korábbi ülések nyilvánostak Voltak, bár+ra erröl semmit sem határoz az alkotmány, ’a ön­tidénkre nézve

Next