Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-02-21 / 834. szám

Vasárnap 834. Februarius 21.1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik TARTALOM. Előléptetés. Évenkinti országgyűlés ’s utasítási rendszer. I. Fővárosi újdonságok. Figyelmez­tetés. Törvényhatósági dolgok: Somogyból. Ugocsá­­ból. Zemplénből. Fiuméból. — Dunamelléki egyh. kerület. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége a’ főmagy k. magy. hely.tanácshoz legközelebb kibocsá­tott kegyelmes kir. udv. rendelményével tisztelendő S­z­v­o­r­é­n­y­i József czisterczi áldozópap 's a’ székesfehérvári k. tanodában szónok­­lati­ osztályu iskola’ rendes tanítója által szerkesztett „Magyar ékes s­z­ó k­ö­t­é­s“ czimü pályamunkát legfelsőbb kir. magánkönyvtárába be­venni ’s a’ szerzőnek legfelsőbb királyi tetszését nyilvánítani méltóztatott.­­ (B­P. H.) Évenkinti országgyűlés, ’s utas­i­­tási rendszer. I. Chaquun a son gout; azaz, ma­gyarul: de gustibus non est disputandum. A’ B.P. Hír­adónak van egy dolgozótársa, ki czikkelyeit, úgy látszik, csak annálfogva küldi be az érintett lapba , mert tapasz­talásból tudja, hogy azokat a’ szerkesztőség egy rakás jegyzetben mindjárt szépen megczáfolja , olly dolog, mellynél épületesebb valamit íróra nézve alig-alig képzel­hetni, ’s melly alkalmasint igen mulatságos gymnasticai productio’ képében tűnik fel az olvasó előtt. Az említett híradói publicista a’ lapnak 526-dik szá­mában azon kívánságát adván elő, hogy ezentúl minden két év’ eltelte után tartassák országgyűlés, a’ szerkesztő­ség nyomban más értelemben nyilatkozik, ’s ha kissé laconicus jegyzetét jól értettük , a’ törvényes háromévi időköz után beálló országgyűléseket elégli. Mi ezen ke­véssel való megelégedést érdeme szerint tudjuk méltá­nyolni a’ keresztyén önmegtagadás’ szempontjából , de egy két publicistái nehézség gördül élőnkbe, midőn azon lélekállapotba akarjuk magunkat helyezni , mellyben az ember a’ minden második, vagy épen minden harmadik év’ lefolyása után beálló országgyűléssel is beéri, ’s ezen nehézségek’ eloszlatásáért annyival is inkább könyörgünk, mivel különben attól tarthatni, hogy a’ sokat­ akarás’ pogány appetitusa által még távolabb ejtetünk’ a’ hivek’ egyházától. — Nehézségeinket igen röviden ’s igen egyszerűen fog­juk formulázni. Szerintünk annálfogva szükséges az évenkinti ország­gyűlés , mivel nem elég, hogy az ország’ képviselői idő­ről időre megkérdeztessenek, micsoda véleménynyel van­nak ez’ vagy amaz egyes tárgy felől, hanem szükséges , hogy folyvást irányt adhassanak ’s adjanak is valósággal a’ közigazgatásnak; — szerintünk annálfogva kell minden évben országgyűlést tartani, mivel külországok’ tapasz­talása bizonyítja, hogy azon státusokban , hol évenkint tartatik országgyűlés , ott a’ kormány legerősebb táma­szát a’ képviselőkben keresi ’s találja , ’s hogy ellenben ollyas országokban, hol a’ kamarák csak hosszabb időköz’ lefolyása után gyűlnek ismét együvé, ott a’ végrehajtó hatalom a’ legjobb szándék mellett sem tudja megszokni az alkotmányos ellenőrködést, ’s az országgyűlésben aka­dályt lát, nem hogy benne politicájának legerősebb tá­maszát találná. Ennyiből áll az, mit a’három évi időköz után tartandó országgyűlés ellen mindig és minden viszonyok köztt hoz­hatni fel nehézségül. Igaz, a’ Rendeknek évenkinti orsz.­­gyülést sürgető 1844-diki felirat-javaslatában hiába ke­ressük ezen argumentumokat; de más részről az is igaz, hogy a’ Főrendeknek könnyű munkájokba került a’ Ren­dek’ felirási javaslatát sarkaiból kiforgatni, azon javas­latot , mellynek védelmére hiába fogtad volna emlegetni, hogy az évenkinti országgyűlés mellett még másféle argu­mentumok is küzdenek, mellyekről történetből megfeled­keztek a’ Rendek, — hiába, mondom, mert készen állott a’ válasz, amaz ismeretes jogformulában : „de non exis­­tentibus et de non apparentibus eadem est ratio.“ — Boldog, ki a’ dolgok’ okait képes kiismerni, h igy szól Rómának egyik dicsősége ; ’s miután igen-igen meg­­bocsáthatóképen magam is boldogság után törekszem , bizony csak ez oknál fogva ’s korántsem impertinens kan­­diságból, több ízben tettem volt magamnak a’ kérdést : honnan van az, hogy ámbár a’ múlt országgyűlésen jeles készültségü férfiak szép számmal találtattak a’ Rendek’ táblájánál, mégis gyakorta szerfelett hiányosan ’s néha meg’ épen visszásan motiváltattak az illető indítványok általában ’s különösen a’ törvényjavaslatok ? — És lelki­­ismeretes megfontolás után, ezen bajnak közvetlen okát az utasítási rendszerben , első forrását pedig az eszmék’ za­varában találtam , melly futóhomokként önti el politicai érettségünk’ különben is gyönge csemetéit. A’ veszedelem napról napra kézzelfoghatóbbá válik; és mégis , ha valamelyikünk — bizony, nem dévaj­ság­ból, hanem a’ polgári kötelesség’ érzetében az eszmék­ rectificatiójához fog, nyomban feljajdul a’ gyöngeség ’s iconoclastai dühről vádolja a’ buzgó szándékot, melly arra figyelmezteti a’ közönséget, hogy szerfelett sokan vannak közöttünk, kik, mihelyest értésökre esik, hogy az alkotmá­nyos külföld illyes vagy ollyas institutioval bir, annak be­hozatalát nyomban indítványozzák, olly formán azonban, hogy amaz institutiónak surrogatuma is tartassák meg, melylyel eddigien bírtunk, de melly, bármi tiszteletreméltó legyen különben, nem fér meg amaz új intézkedéssel. Ők hasonlók azon gyermekhez, ki eleven lovat szeretne, de ki falovától sem tud megválni,­­s ennélfogva szerelmetes nyaviga hangon ekképp adja elő kívánságát : vegyenek nekem eleven lovat, de fából. Illy körülmények köztt igen természetes, hogy egynél több utasítás nem annyin a’ küldők’ szükségesnek mint egypár kolompos’ eszmezavarának tüköre; ’s természetes továbbá az, hogy az országgyűlési vezértagok, midőn va­­lamelly tárgynak keresztülviteléről van szó, midőn az egyes követek előállanak, mondván : úgy fogalmazzátok ám a’ kérdést, hogy utasításom’ megszegése nélkül sza­vazhassak veletek, —hogy , mondom, az említett urak, ezen conjuncturák között kénytelenek az indítványt olly motívumokból keletkeztetn­i, ’s olly allorm­ákkal együvé­kapcsolni, mellyek, való is, az, többséget szereznek neki, de ollyassá alakítják egyszersmind, hogy ember legyen, a’ ki gyönyörködjék benne. Lássuk most, mint nyilatkozott ezen kórság a’szóban­­levő ügy’ tárgyalásakor. A’ miket felőbb az évenkinti országgyűlés mellett fő­­argumentumokal hoztunk fel, azok a’ világon a’ legegy­­szerűebb tételek, ’s igy teljes lehetetlen, hogy a’ Rendek’ táblájának mindenik tagja előtt ne lettek volna ismerete­sek ; de a’ követ nem készitvén magamagának az utasítást, sőt néha épen azért küldetvén országgyűlésre, hogy az utasítás’ elveire ne lehessen befolyással, bizony, gyö­nyörű egy mechanismus! valóságos eszménye a’ képvi­selőségnek ! — mind­ennek az volt eredménye, hogy a’ kü­lönben mesteri kéz’ nyomait magán viselő felirási javaslat­ban az országgyűlés’ évenkinti tartásának főmotivumai helyett másod rendbeliekre történik hivatkozás; ’s ered­ménye volt továbbá az, hogy az évenkinti országgyűlés az évenkinti követválasztással forrasztatott együvé, m olly dologgal, mellynek czélszerűtlenségét és kártékonyságát a’ fenforgó viszonyok között, csak a’ minden stabilismus’ ellenei nem látják által, ’s melly egymaga is elégséges volna az ügynek tökéletes megbuktatására. Jól tudom, hogy az évenkinti követválasztás nem emlittetik meg név­­szerint a’ törvényjavaslatban, de épen mert a’ követvá­lasztásnak hány diétára szólásáról semmit sem olvashatni benne, világos , hogy a’ Rendek, midőn e’ tárgy’ vitatását eltolták maguktól, azt nyilatkoztatták ki, miszerint az évenkinti országgyűlések’ periódusában is az eddigi szo­kás mellett akarnak maradni, melly szerint külön minde­nik országgyűlést új új követválasztás előzi meg. De ha a’ Rendek’ eljárását nem tartjuk kielégítőnek, innen senki se következtesse, hogy a’Főrendek’ellen­­argumen­tumait, ha mindjárt elégségesek voltak a’ felírási javaslat’ megakasztására, rendkívül súlyosaknak, tartjuk; sőt épen ellenkezőleg, egy véleményen vagyunk gr. Szé­chenyi Istvánnal, ki azokat „bágyadtakénak mondá. A’ felírás mindenekfelett azon oknál fogva elleneztetett , mivel előbb coordinálni kell a’ diétát, ha azt akarjuk, hogy a’ csak nehány hónapra szorítkozható évenkinti országgyűlésen a’ ceremonialékon és praeliminariákon kívül egyébre is maradjon idő. — Már pedig nekünk erős hitünk , hogy az országgyűlés’ némi rendezése épen a’ szabott időben évről évre előkerülő országgyűlések által éretnék el. Ha az országgyűlés nem fog többé karavan­­serai’ képére Pozsonyban sátort ütni, ha a’ nemzet’ kép­viselői nem rendkívüli tüneményképen, hanem szabály­­szerűleg az ország’ szivében gyűlnek együvé , akkor a’ rendezés, az európai formák’ szüksége magát mindenki által fogja éreztetni, akkor azt, mit az emberek’ értelmi­sége eddig nem tudott kivinni , ki fogja vinni a’ dolgok’ értelmisége, la raison des choses, mellyet — fájdalom­mal és szégyennel vallom meg — maholnap erősebbnek fogok tartani amainál. Higgyék el önök, az országgyűlés’ coordinatióját — mennyiben nem a’ szavazatok’ nyoma­tékot ’s a’ rokonneműeket, hanem az ügykezelést értjük alatta, — nem törvény ad hoc, hanem az évenkint­i or­szággyűlés, a’ periodicus diétának parliamentféle valamivé átalakulása fogja eszközölni. Ha az országgyűlésnek éven­kinti tartása törvénybe megyen, ’s ha más részről a’ kö­veteknek nagyobb száma tapasztalt férfiakból fog állani , ollyasokból, kik tudják, minden dolognak hol van a’ nye­le , — akkor a’ diétának külső physiognomiája ’s ezzel oeconomiája is annyira meg fog változni, hogy az öreg Balogh , ha feltámadna, rá sem ismerne; ’s öt, hat hónap alatt nagyszerűebb intézkedések fognak történhetni azok­nál, mellyek 1832-től 1836-ig, Palóczy’ „hosszú diétá­jának“ procustesi ágyából keltek ki. Tapasztalt férfiakat emlegettünk, de illyesekből csak azon esetre fog állani az országgyűlés’ többsége, ha a’ követek nem kerülnek minden évben új választás alá. Jól tudom, hogy a’ kép­viselő testületnek nem szabad stabilissá válnia , mert ez esetben magához rántana minden hatalmat , ’s a’ leg­borzasztóbb zsarnoksággá fajulna; tudom azt is, hogy épen annálfogva, mert a’ törvényhozó testület rendkívüli hatalommal van felruházva, ezen hatalmat térben és időben szükség korlátolni; de ennek eszközlésére más intézkedéseket ajánlanak tudomány és gyakorlat , nem azt, hogy évenkint új választás alá kerüljön a’ diéta. Ezt még a’ constiuante is sokallotta, mert két törvényhozásra választatta meg a’ képviselőt; csak a’ convent’, az anar­chia’ emberei nyilatkoztak az évenkinti választás mellett, de már két év múlva törvény hozatott, hogy a’ követek­nek csak egyharmada kerüljön évenkint uj választás alá, ’s igy az egyik harmad’ megbizása szükségképen három évre szólott. ’S ez azon kérdés’ fejtegetésére visz ben­nünket : azonegy időben szünjék-e meg valamennyi követ’ megbizása , ’s illetőleg azonegy időben kerüljenek-e új választás alá? — vagy pedig csak részletenkint? Az 1814-diki franczia charta, ellenkezőleg a’ későbbi rendel­kezésekkel , ’s több német státusok a’ kamara’ részleten­­kénti megújításának elvéből indultak ki, ’s mind Fran­­cziaországban, mind a’ német földön találkoztak publici­sták, kik ezen intézkedés’ védelmére keltek. — Szerintük a’ képviselő testület’ részletes megújításában biztosíték rejlik arra nézve, hogy az épen uralkodásra kapott párt­nak nem fog sikerülni, rendkívüli erőfejlesztés által ollyas képviselő testületet teremteni, melly kirekesztőleg csak egy párt’ színét viselje,’s e’ szerint a’politicai kifejlődés nem rögtön, nem erőszakosan , hanem csendesen és törvény­­szerű­leg fog eszközöltetni. Ezen argumentumra feleljen Constant Benjamin helyettünk, feleljen azon publicista, kinek munkáit sokkal örömestebb látnám az uj nemzedék’ kezében, mint Louis Blanc’ és Proudhon’ és nem tudom kinek még magukban véve becses munkáikat, de mely­­lyeknek viszonyaink között csak igen parányi hasznát ve­hetjük , ’s mellyek a’ politicai eszmezavart még öregbít­hetik. Találkoztak — igy ir Costant Benjamin — kik bámu­latos bölcseséget láttak a’ kamarák’ megújulásának azon módjaiban, mellyeknél fogva az újonnan érkezettek min­dig kevesebbségben látták magukat. Pedig a’ kamarák nemcsak azért nyittatnak meg, hogy a’ nemzet’ képvise­lői külön ’s a’ nép’ tömegétől elszigetelt osztályt ne ala­kíthassanak, hanem azért is, hogy a’ vélemény’ netalánt módosulásai hiven tolmácsoltassanak. Nem nevetséges-e, arra törekedni, hogy a’ létező közvélemény’ orgánumai kevesebbségben legyenek azon közvéleménynyel szem­közti, melly már megszűnt lenni ? Semmi kétség, a’ sta­bilitás’ elvére is figyelemmel kell lennünk, ’s ennélfogva nem kell minduntalan megújítani a’ képviselő testület’ tagjait, nem kell fonákul olly gyakoriakká tenni a’ vá­lasztásokat, hogy a’ közvéleménynek még csak elégséges alkalma se legyen, a’ két választást egymástól elkülönítő időközben, az illető tagok’ érdemére nézve megállapodnia. De innen nem következik , hogy mindent a’ stabilismus’ bilincseibe kell verni, nem következik annyival is inkább, mivel a’ követi táblán kívül még egy másik is létezik, melly a’ fenálló viszonyokat képviseli, ’s igy ne gondos­kodjunk szerfelett arról, hogy a’ követek’ háza a’ stabi­­lismus mellett buzgólkodjék , ’s ne feledkezzünk meg arról, hogy a’ haladás ’s a’ conservativismus közötti vita több haszonnal jár két gyülekezet között, mint azonegy­­nek kebelében. Az összes képviselő testületnek azonegy időbeni megnyitása, de csak három év’, tehát csak három országgyűlés’ lefolyása után, — ez legyen a’ jelszó. Mert, véleményünk szerint, a’ főrendi ellenzék’ azon tagjai, kik a’ múlt országgyűlésen oda nyilatkoztak, hogy hét évre akarják megválasztatni a’ követet, ha az éven­kinti országgyűlés törvénybe iktattatik, kelletinél tovább mentek. Szokjunk el már valaha attól: az egyik szélsőségre mindig a’ másik szélsőséggel válaszolni. Tudtunkra sehol sem választják hét évre, hét országgyűlésre a’ követet, egyedül csak Angliában , de azon körülmény, hogy a’ reform’, a’ haladás’ barátai itt is a’ hétéviség ellen nyi­latkoznak, eléggé mutatja az intézkedés’ czélszerűtlensé­gét, ’s azon körülmény, hogy a’ reactio évenkinti követ­választást íratott a’ túlzók’ zászlajára, a’ mérsékletieket mind Angliában, mind másutt a’ hároméviség’ pártolására hivja fel. Egy közelebbi számban tovább fogjuk fejtegetni e’ ' tárgyat. — Sz. L. 30

Next