Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-02-21 / 834. szám
Vasárnap 834. Februarius 21.1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik TARTALOM. Előléptetés. Évenkinti országgyűlés ’s utasítási rendszer. I. Fővárosi újdonságok. Figyelmeztetés. Törvényhatósági dolgok: Somogyból. Ugocsából. Zemplénből. Fiuméból. — Dunamelléki egyh. kerület. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége a’ főmagy k. magy. hely.tanácshoz legközelebb kibocsátott kegyelmes kir. udv. rendelményével tisztelendő Szvorényi József czisterczi áldozópap 's a’ székesfehérvári k. tanodában szónoklati osztályu iskola’ rendes tanítója által szerkesztett „Magyar ékes szó kötés“ czimü pályamunkát legfelsőbb kir. magánkönyvtárába bevenni ’s a’ szerzőnek legfelsőbb királyi tetszését nyilvánítani méltóztatott. (BP. H.) Évenkinti országgyűlés, ’s utasitási rendszer. I. Chaquun a son gout; azaz, magyarul: de gustibus non est disputandum. A’ B.P. Híradónak van egy dolgozótársa, ki czikkelyeit, úgy látszik, csak annálfogva küldi be az érintett lapba , mert tapasztalásból tudja, hogy azokat a’ szerkesztőség egy rakás jegyzetben mindjárt szépen megczáfolja , olly dolog, mellynél épületesebb valamit íróra nézve alig-alig képzelhetni, ’s melly alkalmasint igen mulatságos gymnasticai productio’ képében tűnik fel az olvasó előtt. Az említett híradói publicista a’ lapnak 526-dik számában azon kívánságát adván elő, hogy ezentúl minden két év’ eltelte után tartassák országgyűlés, a’ szerkesztőség nyomban más értelemben nyilatkozik, ’s ha kissé laconicus jegyzetét jól értettük , a’ törvényes háromévi időköz után beálló országgyűléseket elégli. Mi ezen kevéssel való megelégedést érdeme szerint tudjuk méltányolni a’ keresztyén önmegtagadás’ szempontjából , de egy két publicistái nehézség gördül élőnkbe, midőn azon lélekállapotba akarjuk magunkat helyezni , mellyben az ember a’ minden második, vagy épen minden harmadik év’ lefolyása után beálló országgyűléssel is beéri, ’s ezen nehézségek’ eloszlatásáért annyival is inkább könyörgünk, mivel különben attól tarthatni, hogy a’ sokat akarás’ pogány appetitusa által még távolabb ejtetünk’ a’ hivek’ egyházától. — Nehézségeinket igen röviden ’s igen egyszerűen fogjuk formulázni. Szerintünk annálfogva szükséges az évenkinti országgyűlés , mivel nem elég, hogy az ország’ képviselői időről időre megkérdeztessenek, micsoda véleménynyel vannak ez’ vagy amaz egyes tárgy felől, hanem szükséges , hogy folyvást irányt adhassanak ’s adjanak is valósággal a’ közigazgatásnak; — szerintünk annálfogva kell minden évben országgyűlést tartani, mivel külországok’ tapasztalása bizonyítja, hogy azon státusokban , hol évenkint tartatik országgyűlés , ott a’ kormány legerősebb támaszát a’ képviselőkben keresi ’s találja , ’s hogy ellenben ollyas országokban, hol a’ kamarák csak hosszabb időköz’ lefolyása után gyűlnek ismét együvé, ott a’ végrehajtó hatalom a’ legjobb szándék mellett sem tudja megszokni az alkotmányos ellenőrködést, ’s az országgyűlésben akadályt lát, nem hogy benne politicájának legerősebb támaszát találná. Ennyiből áll az, mit a’három évi időköz után tartandó országgyűlés ellen mindig és minden viszonyok köztt hozhatni fel nehézségül. Igaz, a’ Rendeknek évenkinti orsz.gyülést sürgető 1844-diki felirat-javaslatában hiába keressük ezen argumentumokat; de más részről az is igaz, hogy a’ Főrendeknek könnyű munkájokba került a’ Rendek’ felirási javaslatát sarkaiból kiforgatni, azon javaslatot , mellynek védelmére hiába fogtad volna emlegetni, hogy az évenkinti országgyűlés mellett még másféle argumentumok is küzdenek, mellyekről történetből megfeledkeztek a’ Rendek, — hiába, mondom, mert készen állott a’ válasz, amaz ismeretes jogformulában : „de non existentibus et de non apparentibus eadem est ratio.“ — Boldog, ki a’ dolgok’ okait képes kiismerni, h igy szól Rómának egyik dicsősége ; ’s miután igen-igen megbocsáthatóképen magam is boldogság után törekszem , bizony csak ez oknál fogva ’s korántsem impertinens kandiságból, több ízben tettem volt magamnak a’ kérdést : honnan van az, hogy ámbár a’ múlt országgyűlésen jeles készültségü férfiak szép számmal találtattak a’ Rendek’ táblájánál, mégis gyakorta szerfelett hiányosan ’s néha meg’ épen visszásan motiváltattak az illető indítványok általában ’s különösen a’ törvényjavaslatok ? — És lelkiismeretes megfontolás után, ezen bajnak közvetlen okát az utasítási rendszerben , első forrását pedig az eszmék’ zavarában találtam , melly futóhomokként önti el politicai érettségünk’ különben is gyönge csemetéit. A’ veszedelem napról napra kézzelfoghatóbbá válik; és mégis , ha valamelyikünk — bizony, nem dévajságból, hanem a’ polgári kötelesség’ érzetében az eszmék rectificatiójához fog, nyomban feljajdul a’ gyöngeség ’s iconoclastai dühről vádolja a’ buzgó szándékot, melly arra figyelmezteti a’ közönséget, hogy szerfelett sokan vannak közöttünk, kik, mihelyest értésökre esik, hogy az alkotmányos külföld illyes vagy ollyas institutioval bir, annak behozatalát nyomban indítványozzák, olly formán azonban, hogy amaz institutiónak surrogatuma is tartassák meg, melylyel eddigien bírtunk, de melly, bármi tiszteletreméltó legyen különben, nem fér meg amaz új intézkedéssel. Ők hasonlók azon gyermekhez, ki eleven lovat szeretne, de ki falovától sem tud megválni,s ennélfogva szerelmetes nyaviga hangon ekképp adja elő kívánságát : vegyenek nekem eleven lovat, de fából. Illy körülmények köztt igen természetes, hogy egynél több utasítás nem annyin a’ küldők’ szükségesnek mint egypár kolompos’ eszmezavarának tüköre; ’s természetes továbbá az, hogy az országgyűlési vezértagok, midőn valamelly tárgynak keresztülviteléről van szó, midőn az egyes követek előállanak, mondván : úgy fogalmazzátok ám a’ kérdést, hogy utasításom’ megszegése nélkül szavazhassak veletek, —hogy , mondom, az említett urak, ezen conjuncturák között kénytelenek az indítványt olly motívumokból keletkeztetni, ’s olly allormákkal együvékapcsolni, mellyek, való is, az, többséget szereznek neki, de ollyassá alakítják egyszersmind, hogy ember legyen, a’ ki gyönyörködjék benne. Lássuk most, mint nyilatkozott ezen kórság a’szóbanlevő ügy’ tárgyalásakor. A’ miket felőbb az évenkinti országgyűlés mellett főargumentumokal hoztunk fel, azok a’ világon a’ legegyszerűebb tételek, ’s igy teljes lehetetlen, hogy a’ Rendek’ táblájának mindenik tagja előtt ne lettek volna ismeretesek ; de a’ követ nem készitvén magamagának az utasítást, sőt néha épen azért küldetvén országgyűlésre, hogy az utasítás’ elveire ne lehessen befolyással, bizony, gyönyörű egy mechanismus! valóságos eszménye a’ képviselőségnek ! — mindennek az volt eredménye, hogy a’ különben mesteri kéz’ nyomait magán viselő felirási javaslatban az országgyűlés’ évenkinti tartásának főmotivumai helyett másod rendbeliekre történik hivatkozás; ’s eredménye volt továbbá az, hogy az évenkinti országgyűlés az évenkinti követválasztással forrasztatott együvé, m olly dologgal, mellynek czélszerűtlenségét és kártékonyságát a’ fenforgó viszonyok között, csak a’ minden stabilismus’ ellenei nem látják által, ’s melly egymaga is elégséges volna az ügynek tökéletes megbuktatására. Jól tudom, hogy az évenkinti követválasztás nem emlittetik meg névszerint a’ törvényjavaslatban, de épen mert a’ követválasztásnak hány diétára szólásáról semmit sem olvashatni benne, világos , hogy a’ Rendek, midőn e’ tárgy’ vitatását eltolták maguktól, azt nyilatkoztatták ki, miszerint az évenkinti országgyűlések’ periódusában is az eddigi szokás mellett akarnak maradni, melly szerint külön mindenik országgyűlést új új követválasztás előzi meg. De ha a’ Rendek’ eljárását nem tartjuk kielégítőnek, innen senki se következtesse, hogy a’Főrendek’ellenargumentumait, ha mindjárt elégségesek voltak a’ felírási javaslat’ megakasztására, rendkívül súlyosaknak, tartjuk; sőt épen ellenkezőleg, egy véleményen vagyunk gr. Széchenyi Istvánnal, ki azokat „bágyadtakénak mondá. A’ felírás mindenekfelett azon oknál fogva elleneztetett , mivel előbb coordinálni kell a’ diétát, ha azt akarjuk, hogy a’ csak nehány hónapra szorítkozható évenkinti országgyűlésen a’ ceremonialékon és praeliminariákon kívül egyébre is maradjon idő. — Már pedig nekünk erős hitünk , hogy az országgyűlés’ némi rendezése épen a’ szabott időben évről évre előkerülő országgyűlések által éretnék el. Ha az országgyűlés nem fog többé karavanserai’ képére Pozsonyban sátort ütni, ha a’ nemzet’ képviselői nem rendkívüli tüneményképen, hanem szabályszerűleg az ország’ szivében gyűlnek együvé , akkor a’ rendezés, az európai formák’ szüksége magát mindenki által fogja éreztetni, akkor azt, mit az emberek’ értelmisége eddig nem tudott kivinni , ki fogja vinni a’ dolgok’ értelmisége, la raison des choses, mellyet — fájdalommal és szégyennel vallom meg — maholnap erősebbnek fogok tartani amainál. Higgyék el önök, az országgyűlés’ coordinatióját — mennyiben nem a’ szavazatok’ nyomatékot ’s a’ rokonneműeket, hanem az ügykezelést értjük alatta, — nem törvény ad hoc, hanem az évenkinti országgyűlés, a’ periodicus diétának parliamentféle valamivé átalakulása fogja eszközölni. Ha az országgyűlésnek évenkinti tartása törvénybe megyen, ’s ha más részről a’ követeknek nagyobb száma tapasztalt férfiakból fog állani , ollyasokból, kik tudják, minden dolognak hol van a’ nyele , — akkor a’ diétának külső physiognomiája ’s ezzel oeconomiája is annyira meg fog változni, hogy az öreg Balogh , ha feltámadna, rá sem ismerne; ’s öt, hat hónap alatt nagyszerűebb intézkedések fognak történhetni azoknál, mellyek 1832-től 1836-ig, Palóczy’ „hosszú diétájának“ procustesi ágyából keltek ki. Tapasztalt férfiakat emlegettünk, de illyesekből csak azon esetre fog állani az országgyűlés’ többsége, ha a’ követek nem kerülnek minden évben új választás alá. Jól tudom, hogy a’ képviselő testületnek nem szabad stabilissá válnia , mert ez esetben magához rántana minden hatalmat , ’s a’ legborzasztóbb zsarnoksággá fajulna; tudom azt is, hogy épen annálfogva, mert a’ törvényhozó testület rendkívüli hatalommal van felruházva, ezen hatalmat térben és időben szükség korlátolni; de ennek eszközlésére más intézkedéseket ajánlanak tudomány és gyakorlat , nem azt, hogy évenkint új választás alá kerüljön a’ diéta. Ezt még a’ constiuante is sokallotta, mert két törvényhozásra választatta meg a’ képviselőt; csak a’ convent’, az anarchia’ emberei nyilatkoztak az évenkinti választás mellett, de már két év múlva törvény hozatott, hogy a’ követeknek csak egyharmada kerüljön évenkint uj választás alá, ’s igy az egyik harmad’ megbizása szükségképen három évre szólott. ’S ez azon kérdés’ fejtegetésére visz bennünket : azonegy időben szünjék-e meg valamennyi követ’ megbizása , ’s illetőleg azonegy időben kerüljenek-e új választás alá? — vagy pedig csak részletenkint? Az 1814-diki franczia charta, ellenkezőleg a’ későbbi rendelkezésekkel , ’s több német státusok a’ kamara’ részletenkénti megújításának elvéből indultak ki, ’s mind Francziaországban, mind a’ német földön találkoztak publicisták, kik ezen intézkedés’ védelmére keltek. — Szerintük a’ képviselő testület’ részletes megújításában biztosíték rejlik arra nézve, hogy az épen uralkodásra kapott pártnak nem fog sikerülni, rendkívüli erőfejlesztés által ollyas képviselő testületet teremteni, melly kirekesztőleg csak egy párt’ színét viselje,’s e’ szerint a’politicai kifejlődés nem rögtön, nem erőszakosan , hanem csendesen és törvényszerűleg fog eszközöltetni. Ezen argumentumra feleljen Constant Benjamin helyettünk, feleljen azon publicista, kinek munkáit sokkal örömestebb látnám az uj nemzedék’ kezében, mint Louis Blanc’ és Proudhon’ és nem tudom kinek még magukban véve becses munkáikat, de melylyeknek viszonyaink között csak igen parányi hasznát vehetjük , ’s mellyek a’ politicai eszmezavart még öregbíthetik. Találkoztak — igy ir Costant Benjamin — kik bámulatos bölcseséget láttak a’ kamarák’ megújulásának azon módjaiban, mellyeknél fogva az újonnan érkezettek mindig kevesebbségben látták magukat. Pedig a’ kamarák nemcsak azért nyittatnak meg, hogy a’ nemzet’ képviselői külön ’s a’ nép’ tömegétől elszigetelt osztályt ne alakíthassanak, hanem azért is, hogy a’ vélemény’ netalánt módosulásai hiven tolmácsoltassanak. Nem nevetséges-e, arra törekedni, hogy a’ létező közvélemény’ orgánumai kevesebbségben legyenek azon közvéleménynyel szemközti, melly már megszűnt lenni ? Semmi kétség, a’ stabilitás’ elvére is figyelemmel kell lennünk, ’s ennélfogva nem kell minduntalan megújítani a’ képviselő testület’ tagjait, nem kell fonákul olly gyakoriakká tenni a’ választásokat, hogy a’ közvéleménynek még csak elégséges alkalma se legyen, a’ két választást egymástól elkülönítő időközben, az illető tagok’ érdemére nézve megállapodnia. De innen nem következik , hogy mindent a’ stabilismus’ bilincseibe kell verni, nem következik annyival is inkább, mivel a’ követi táblán kívül még egy másik is létezik, melly a’ fenálló viszonyokat képviseli, ’s igy ne gondoskodjunk szerfelett arról, hogy a’ követek’ háza a’ stabilismus mellett buzgólkodjék , ’s ne feledkezzünk meg arról, hogy a’ haladás ’s a’ conservativismus közötti vita több haszonnal jár két gyülekezet között, mint azonegynek kebelében. Az összes képviselő testületnek azonegy időbeni megnyitása, de csak három év’, tehát csak három országgyűlés’ lefolyása után, — ez legyen a’ jelszó. Mert, véleményünk szerint, a’ főrendi ellenzék’ azon tagjai, kik a’ múlt országgyűlésen oda nyilatkoztak, hogy hét évre akarják megválasztatni a’ követet, ha az évenkinti országgyűlés törvénybe iktattatik, kelletinél tovább mentek. Szokjunk el már valaha attól: az egyik szélsőségre mindig a’ másik szélsőséggel válaszolni. Tudtunkra sehol sem választják hét évre, hét országgyűlésre a’ követet, egyedül csak Angliában , de azon körülmény, hogy a’ reform’, a’ haladás’ barátai itt is a’ hétéviség ellen nyilatkoznak, eléggé mutatja az intézkedés’ czélszerűtlenségét, ’s azon körülmény, hogy a’ reactio évenkinti követválasztást íratott a’ túlzók’ zászlajára, a’ mérsékletieket mind Angliában, mind másutt a’ hároméviség’ pártolására hivja fel. Egy közelebbi számban tovább fogjuk fejtegetni e’ ' tárgyat. — Sz. L. 30