Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-01 / 805. szám

tiltakozni az éjszaki hatalmaknál a5 krakói ügyben. Ezzel ugyan vesztett ezen tiltakozás’ ereje is, ez azonban tu­lajdonképen úgy is egyre ment volna, mert háború úgy sem lett volna, ’s ezen ellenmondások nem is azért tör­ténnek , hogy, mint a’ magyar nemes embernél, fenma­­radjon a’ jog, ez okon egykor pert kezdhetni. A’ nemze­tek’ joga úgy sincs kitéve elidősülésnek. Szükséges volt az alkotmányos hatalmak’ tiltakozása egyedül azért, hogy általában a’ szabad közvélemény nyilatkozzék, kifejez­tessék, az általános közvélemény’ indignatiója kifejezést nyerjen, hogy az ügy élénkségben tartassák, ’s mintegy előjele mutatkozzék az egykor előlépendő nemesisnek. Erre nézve pedig tökéletesen mindegy volt, ha valljon valamivel erősebben avagy gyöngébben szól-e a’ nyugoti hatalmak’ tiltakozása. Elég az hozzá, hogy tiltakoztak, ’s ha még nem tiltakoztak volna, sem lett volna semmi baj. Múlt számunkban közlöttük, minő részvétlenséggel, sőt, csaknem azt kell mondanunk, helyeslőén hallgató rész­véttel viselte magát Anglia, azon időben az egyetlen al­kotmányos kormányu ország Európában, Lengyelország’ háromszori felosztatása’ alkalmával a’ múlt század’ végé­vel , és mégis azért nem kevésbbé tisztán fenmaradt a’ len­gyelek’ ügyének jogossága,’s korunkban már milly általá­nos részvét’ tárgya a’lengyel ügy?! Vesztett azonban Pal­merston lord’ különmaradásával a’szives egyetértés’ ügye a’két nyűgöt európai alkotmányos kormány között. Máso­dik kisérlet ennek helyreállítására a’ Nemours herczeg’ lon­doni útja lesz, ki iránt Palmerston lordot rokonszenvvel mondják viseltetni. Legjobb volna azonban, véleményünk szerint, ha ezen házsártos lordot, ki olly engesztelhetlen gyülölséggel van eltelve mind általában a’ franczia nem­zet, mind különösebben Lajos Fülöp iránt is, eltennék láb alól Európából, ’s Indiába küldenék helytartónak, hova, hir szerint, vágyik, melly kívánságában az isten segitseis meg. Nincs ugyan még bebizonyosodott dolognak elfogadva Angliában, de már maga az is sok, hogy ezen alkotmányos minister ellen kemény panaszok vannak ha­zájában, miszerint Oroszország által meg van vesztegetve. ANGLIA. Legújabb hírek szerint úgy látszik, O’Con­nell nem mondott le ez évre adójáról, ’s hazafiainak leg­nagyobb ínségében is megkívánja pénzeiket. A’ Wexfordi lap legalább azt irja, hogy ezen városban vasárnap, dec. 20-án, fogott az O’Connell-adó beszedetni, ezt tevén hozzá: Wexford’ lakosai ezen adót mellőzhetlen adósság­nak tekintik,egy hálás nemzet’ részéről hasonlithatlan fő­nökük iránt. A’ dec. 14-i heti repealiilésben Dublinban O’Connell előadá, hogy a’múlt heti ülésben családja’ huszonki­­lencz gyermekeinek és unokáinak részéről aláirásokat nyújtott be, elfeledett azonban akkor egyet, kinek ré­széről most pótolólag aláirást nyújt be. Mire a’ kis aláiró, nagy atyjának ajánlatára,repealtársulati taggá felvétetett. O’C o n n e 11. Az utóbbi ülésben teljes képét véltem adni Irland’ Ínségének; fájdalom! szigorú hideg, hó és fagy növelék azóta szenvedéseit. Egy hét óta a’ repealtársu­­lat negyvenhét éhhalálról tudósittatott Connaught­­megyében. (Hatás.) És mégis úgy látszik, a’ vagyonos osztályok nem akaiják átlátni az ország’ sanyarú helyze­tét ; a’ földbirtokosok tettek valamit, de a’ kereskedő­­ség semmit sem tőn az Ínségen segíteni. A’ nagy váro­sokban nem történnek e’ czélra összejövetelek, pedig szá­mos kereskedőház csinál szerencsét az éhség mellett. Az elhagyottság és éhség által meggyilkolt áldozatok’ nevé­ben kérem a’ kereskedőosztályt, tegye meg kötelességét. A’ kereskedőkhöz és földbirtokosokhoz minden erőmből kiáltok: Törekedjetek, mentsétek meg a’népet! Tudok egy földbirtokost, ki nem lakik jószágán, ’s midőn a’ nép’ segítségére kértek tőle, három font sterlinget kül­dött. (Oh ! oh!) Továbbá igy szólt O’Connell: Eajtam nem múlt, hogy a’ kibékülés megtörténjék; de látom, nincs mód egymást megérteni. Ajánlatomra nem is felel­tek , ’s most is két párt áll egymással szemközt, egy felől néhány ember, szerkesztői egy lapnak, más részről az egész repealtársulat, melly már mindent tett a’ re­­pealért, győzelmeskedett az utóbbi tory kormányon, melly megvesztegetett esküttszékkel élt. En tanácskoz­­mányt indítványoztam, nem bizottmányi biróságot. A’ közbenjárónak, ki Smith O’Brient a’ tanácskozmányra meghivta, ez egy rendsor megvitatandó kérdés’ előter­jesztésével felelt, mire a’ dologból semmi sem lett. John A. O’N e i 11. En azt hiszem, nem lehet csodál­­kozni a’ kébékülési kisérlet’ meghiúsulásán. Ha a’ helyett, 4 hogy hat ügyvéd neveztetett ki, hat becsületes embert vá­lasztanak , jobb lett volna. (Morgás és fütty.) Ezzel az ülés eloszlott. SPANYOLORSZÁG. Eddig már 171 követ választ ás van tudva , ’s ezek között 127 moderado ’s 44 ellenzéki tag van. Ez utóbbiak között van többek között Cortina is, ki ^Madridban megbukott, de Sevillában elválaszta­tott, s az ellenzék’ főnöke fog lenni a’ követkamarában. Antonio Gonzalez is, Espartero alatt ministerelnök, el van választva. Salamanca is követ. Olozaga’ elválasztása még nincs tudva, a’ ministen tanácsban azonban szó volt róla, nem kell-e a’ kormánynak ellenszegülni, miután mini­­sterelnöksége’ idejében 1843-an a’ királynőveli viselete a’ cortesekben szóba jött, de a’ megállapodás az Ion, hogy semmi sem határoztatik. PORTUGÁLIA. A’ lisaboni hírek dec. 8-ig terjed­nek , 's ekkor még mindig mozdulatlanul állottak egy­más’ ellenében a’ kir. pártiak és felkelők. OLASZORSZÁG. Róma. Kik felettébb megrémül­tek, hogy a’ pápa nyakrafőre fog reformokat behozni, úgy hisszük, megnyugtathaták magokat a’ pápai trónfog­­lalo körlevél’ olvasásával, mellyből mi is közlénk egypár töredéket; legközelebb pedig azon hir terjedt Rómában, hogy Marini praelatus, volt római konnányzó ’s nem igen közkedvességü ember, bibornokká fog kineveztetni. Kezdetben már örvendett a’ közvélemény, hogy kor­mányzó is megszűnt lenni, és bibornokká sem nevezte­tett ki. OROSZBIRODALOM. Mária nagy herczegnő’ halá­lának hírére, a’ czár Varsóba szándékozott, testvérének, az elhunyt herczegnő’ atyjának, Mihály nagy herczegnek elébe menni. Kownovárosnál a’ Niemen’ befagyott vizén keresztül akarva menni, a’ jég összetörött kocsija alatt, tengelyig a’ vizbe zuhant, és csak nehezen tudták a’ ko­csit kiszabadítani a’ vizből, mire a’ czár rögtön visszatért Sz.-Pétervárba. Szerkeszti: Csengery Antal. Dunavizállás. Deeemb. 30-án reggel 8 órakor 6' 4" 6'" 0 fölött. 805. szám. (1488) Hivatalos tudósítások. Jan. 1-jén 1847. (1, 3) rverési hirdetmény. A’ nagymélt. magy. kir. udv. kincstár engedelméből következő kir. kincstári tokaji aradalomhoz tartozó haszonvételek 1847dik évi április 26kán Tarczalon tartandó nyilvános árverés utján á legtöbbet Ígérőnek, bánatpénz lefizetése és elegendő biztosíték kimutatása mellett, haszonbérbe fognak adatni: 1) a’ tokaji „arany sas“ nagy vendégfogadó 1847. évi november 1-ső napjától számítandó 6 évre. 2) á kis tokaji korcsma, az ahoz tartozandó tokaji vásárok alkalmával gyakorolható italok mérésével. 3) a’ tokaji „fekete sas“ czimü vendégfogadó. 4) Tokaj városban létező „ispitály“ nevű korcsma. 5) Ugyanott létező „kereszt“ nevű korcsma. 6) Tarczal városban létező „piacz" nevű korcsma 7) Ugyanott létező mészárszék és halászat. 8) Tisza-Ladány helységében létező korcsma és vele egybekötött mészárszéki valamint halászati jog is. 9) Ugyanott létező két száraz malom. 10) á rakomazi vendéglő az ahoz tartozó kisebb korcsmával' és mészárszéki joggal 1847dik évi november 1-ső napjától számítandó 3 évre. 11) á rakomazi határban létező 61 hold kenderföldek. 12) Ugyanazon határban létező 324 hold szántóföldek. 13) Ugyanott létező 216 hold dohány-termesztésre alkalmas földek 1847dik évi november 1-ső napjától számítandó egy évre. 14) A’ timári helységben létező korcsma és mészárszék 1847dik évi november 1-ső napjától kezdve egy évre. Végre 15) á timári határban levő 37 * 'i* hold majorsági földek 1847dik évi november 1-ső nap­jától számítandó egy évre. Az árverési és szerződési feltételek, tisztaráéi irodában is megolvashatók. előre is valamint a’ diós-győri kormányzói, úgy a’ tarczali (1505í Haszonbérlet, ti) A’ pesti e. b. kir. vltszék 1845dik évi 5940. és 6115. sz. alatti végzései következtében lefoglalt szení-györgyi Horváth Józsefet illető íót-vásonyi és bándi részjószágok 1847dik évi januar 14kén Tót- Vásonyban Veszprém megyében, árverés utján 6 egymás után következő évekre a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fognak adatni. — AU pedig á tót-vásonyi részjószág 1) mintegy 16 hold belső telekből szükséges gazdasági épületekkel; 2) 1175 hold szántó-föld és 1666 hold erdő és kaszáló haszonvételeiből; 3) ezer darabon felül levő különféle juhokból és 24 jármos ökör és 2 jármos bivalokból, ’s minden szükséges gazdasági eszközökből; 4) 18% jobbágy ülés és 68 házas zselléreknek dézma, robot és füstpénz haszonvételeiből; 5) regálékból — A’ feltételek eránt folyvást értekezhetni zártartói feliigyelés mellett á hivatalnál Veszpémben. Minélfogva a’ csődbe elegyedni kívánók elegendő bánatpénzzel eüátva egybehivatnak. Költ Veszprémben december 16kán 1846. lAnss*“!«’® iwre Veszprém megyei szolgabiró. (1501) (1) C s ő d ü 1 e I. A’ bánsági kir. bányászi igazgatóságnál ujan alakított fogalmazói állomásra ezennel olly megjegy­zéssel nyittatik csődület, hogy azok, á kik ezen hivatalnak viselésire magokat tökéletesen képeseknek érzik és azt elnyerni kívánják, tulajdon kezeikkel irt folyamodványaikat 1847dik évnek januar hava 19dik napjáig, elöljáró hivatalaiknak utján ide beküldjék és abban életidejök, tanulmányaik, eddigi szolgalatjuk és netaláni érdemeik felől eredeti, vagy hitelesített másolata okiratokkal magokat igazolják. Ezen hivatalnak elnyerésire szükséges, hogy á versenyző á bányászati tudományokat bevégozte légyen, „az itten használatban levő nyelveket értse és á fogalmazásban gyakorlottsággal birjon. Össze van kötve ezen hivatallal, á melly á X. díj fokozatba tartozik, 600 p. ft évi 60 p. ft évi lakpénz. A’ bánsági kir. bányaigazgatóságtól egyszersmid kerületi törvényszéktől. Oraviczabányán december 19kén 1846. ..................... 111 — fizetés és 1449) (2,3) Só — szállítási hirdetés A’ nagymlgu m. kir. udv. kamara rendeléséből közhirré tétetik: hogy azon sómennyiségeken kívül, mellyek iránt á szerződések megköttettek, 1847. év folyta alatt még Szolnokról Pestre 50,000-, Szolnokról Komáromba 7000-, és Pestről Nádszegre 7800 máza só szállítandó lészen. Ezen sómennyiségek szállítása, melly csupán Írásbeli ajánlatok által eszközlendő, csőd alá bocsájtatik olly formán, hogy á vállalkozni kívánók saját kézzel aláirt lepecsételt,’s kívülről „sószállí­tási ajánlat“ felírással ellátott Írásbeli ajánlataikat legfeljebb 1847. évi januar 15-éig reggeli 10 óráig a’ k. kamarai elnöki hivatalnak benyújtani kötelesek. — A’ teendő ajánlatoknak alapjául á jelen — Szolnokból Pestre IV*/,* kr, Szolnokból Komáromba 20 « kr, és Pestről Nádszegre 5' ,• krnyi — minden mázsa után fenálló fuvarbér szolgáland. A’ szerződési feltételek ezen pótló-szállitmányoknál ugyanazok, mellyek m. évi julius 9kén kihirdettettek Különösen megjegyeztetik: hogy az ajánlatok mind az egész fennjegyzett sómennyiségre, mind egyes állomásokra, a’ Szolnok-Pesti vonalnál pedig egyes 5000—7000 mázsára rúgó szakaszokra tétethetnek; hogy továbbá minden vállalkozó magát ajánlatában világosan ’s határozottan kifejezze, melly sómennyiséget ’s milly áron kíván magára vállalni, hogy végül ajánlata reá nézve másolhatlanul kötelező erejű leend ’s magát fenetnütett szerződési feltételek alá veti. Nemkülönben szükséges, hogy minden ajánlat a’ kívánt sómennyiséghez és fennkitiizött fuvarbérhez szabott 5 pecentnyi bánatpénzzel, akár status-kötelezvényekben, akár készpénzben ellátva legyen; ezen bánatpénz valamelly k. kincs, pénztárnál is letétethetik; melly esetben mindazonáltal a’ vállalkozó köteles az illető hivatalnál nyert bizonyítványt Írásbeli ajánlataihoz csatolni. A’ benyújtott írásbeli ajánlatok 1847dik évi januar fákén reggeli 11 órakor az e’ végre kinevezett biztosság által á kir. kincstári biztossági teremben, hol minden vállalkozó jelen lehet, kinyittatni az aján­latok összehasonlittatni és a’ szállítmányok azon egyéneknek, kik legkedvezőbb ajánlatokat tettek, átengedtetni fognak azon megjegyzéssel, hogy ha több egyenlő ajánlatok tétetnének, az elsőség annak, ki, ajánlatát korábban benyújtotta, fog adatni; nyilvánosan kiköttetik még e’ mellett, hogy azon vállalkozók, kik az egész sómennyiségre teltek ajánlatokat, azon esetben, ha egyes szakaszokra kedvezőbb ajánlatok tétetnének, kö­telesek illyen szakaszoknak az összes sómennyiségből foganatosítandó lerovására reá állam és a’ mara­dékot az ajánlott sófuvarbér mellett elszállitani. Későbbi ajánlatok, bármiilyenek legyenek is azok, figyelembe vétetni nem fognak. Az eredmény jóváhagyását á fömlgu m. kir. udv. kincstár magának kiköti. Kelt Budán 1846dik november 25kén. cm2) Csőd. <3.3) A’ tiszavölgyi társulat által jövő tavaszon folytatandó, részint több pontokon megkezdendő vizsza­­bályozási munkákhoz tizenhét ezer dar nh tartanéi* szükséges, mire nézve vál­lalkozni szándékozók ezennel fölhivatnak azoknak kiállítása ’s elszállítása iránt szerződni következő föl­tételek alatt u. m. 1) Vállalkozó köteles a’ targonczákat mind minőségére, mind súlyára nézve mind különösen a’ vasalásra nézt teljesen a’ nálam megtekinthető ’s nekie egy példányban átadandó pecsétes minta szerint kiállítani. 2) A’ targonczákat köteles az egyes tiszaparti állomásokra elszállitani, ’s á társulat biztosainak átadni. Ezen állomások leendnek: Tiszaujlak, Tiszakoród, Vásáros-Namény, K. Lónya, Csap, T. Tarkány, Tokaj, T.Dob, Füred, Nagykörű, Szolnok, Alpár, Csongrád; az alsóbb vidékekről már gondoskodva van. 3) A’ szállításnak felében 1847dik évi május hó 1-ső napjáig, másik felének pedig juntas hó végéig okvetlen teljesítetni kell. 4) Vállalkozó á fenkitett egyes állomásokra megkivántató mennyiségről február hó közepéig tudó­sítást nyerend. 5) Vállalkozni szándékozó köteles a’ kiállítás ’s szállítás biztosítására ’s azonkívül á szállítási pon­tatlanság által háromolható bármelly károkra nézve elegendő kezességet kimutatni, vagy olly kezest áUitni, kiben a’ társulat teljes biztosságot találhasson. 6) A’ társulati szerződvény minden esetre a’ pesti váltótörvényszék biróskodása mellett áruszállítási szerződvény alakjában fog köttetni, 400 darab arany vinculum mellett. Vállalkozni szándékozók á legalsó ár iránt írásbeli ajánlatukat, lakásuk , vagy illetőleg szállásuk helyének fóljegyzése mellett, pecsétjük alatt 1847dik évi januar hó 12dik napjáig alolirthoz (Zrinyi-utcza Ulmann-ház 242dik szám első emelet) okvetlen beküldjék. Későbbi ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Pesten december 16kán 1846. A’ tiszavölgyi társulat központi választmánya megbízásából Kovács Lajos á tiszavölgyi társulat központi igazgatója. Újon nyitott pápai finom posztó- és gyapjuáru-gyári raktár. Miután alulirttak a’ tekintetes pestvárosi tanácstól engedelmet nyertek itt Pesten tulajdon gyártmá­nyainak egy raktárt nyithatni, ennélfogva tisztelettel jelenük a’ t. ez. közöségnek, ’s egyszersmind ajánlják jól rendezett raktárukat, melly magában foglal minden nemű és színű posztókat, düftfel—, codrington-, o-connel- doskin-szöveteket, és öltönyökhez béllésnek ’s hölgyi köpenyeknek való vathmoul-kelméket, úgy szinte többféle színű nadrágkelméket. A’ gyári árak a’ kelméken csüngő ónokra > jutányosán fel vannak jegyezve. — A’ színek valódiságára, ’s tartós minőségre és angol modor szerint készített árúkra alulirttak mindenkor a’ legnagyobb gondjukat fordítják, és á tisztelt vevők követeléseiknek igyekeznek eleget tenni. A’ raktár létezik szinház-tér és harminczad-utczai 3dik számú Lika-féle szegletházban. Pest decemberben (1478) (2, 3) 1846. Mhyer J. «. és fl« pápai finom posztó- és gyapjú áru-gyár tulajdonosi. 1506) Eladó esparzet. Méltóságos vásonkői gróf Zichy Ödön 0, 3) ő méltó­sága kálózi uradalma részéről közhirré tétetik, hogy 100 mázsa esparzet és 50 mázsa pinpinella-mag eladó. Bővebb tudósítást vehetni bérmentes levelek utján alulirtnál. — Kálózon, december 27-én 1846. Durneisz Konrád tisztartó. 1507) Eladó széna. G,2) Pesttől 4 órányira fekvő F. Űrbői pusztán, Szeless József szolgabiró tanyáján 50 öl széna eladó. Rótt Leopold arany, ezüst- ’s ékszerárus Pesten lipót-város, 3 koronanteza, F.bner-féle házban 103. sz. Bátor vagyok, távollévő kereskedelmi barátimnak, és azon t. ez. uraságoknak jelenteni, kik 25 év lefolyta alatt bizodalmokkal megtiszteltek, hogy kereskedésem nagyobbitván, e’ tárgyban többé nem utazandok. Aján­lom további szolgálatomat, képes lévén minden nemű rendeléseket á legdivatosb drágaságokban és éksze­rekben felvállalni (1476) (3, 3) Kiadja Länderer Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék