Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-01 / 805. szám
tiltakozni az éjszaki hatalmaknál a’ krakói ügyben. Ezzel ugyan vesztett ezen tiltakozás’ ereje is, ez azonban tulajdonképen úgy is egyre ment volna, mert háború úgy sem lett volna, ’s ezen ellenmondások nem is azért történnek , hogy, mint a’ magyar nemes embernél, fenmaradjon a’ jog, ez okon egykor pert kezdhetni. A’ nemzetek’ joga úgy sincs kitéve elidősülésnek. Szükséges volt az alkotmányos hatalmak’ tiltakozása egyedül azért, hogy általában a’ szabad közvélemény nyilatkozzék, kifejeztessék, az általános közvélemény’ indignatiója kifejezést nyerjen, hogy az ügy élénkségben tartassák, ’s mintegy előjele mutatkozzék az egykor előlépendő nemesisnek. Erre nézve pedig tökéletesen mindegy volt, ha valljon valamivel erősebben avagy gyöngébben szól-e a’ nyugoti hatalmak’ tiltakozása. Elég az hozzá, hogy tiltakoztak, ’s ha még nem tiltakoztak volna, sem lett volna semmi baj. Múlt számunkban közlöttük, minő részvétlenséggel, sőt, csaknem azt kell mondanunk, helyeslően hallgató részvéttel viselte magát Anglia, azon időben az egyetlen alkotmányos kormányu ország Európában, Lengyelország’ háromszori feloszlatása’ alkalmával a’ múlt század’ végével , és mégis azért nem kevésbbé tisztán fenmaradt a’ lengyelek’ ügyének jogossága,’s korunkban már milly általános részvét’ tárgya a’lengyel ügy?! Vesztett azonban Palmerston lord’ különmaradásával a’szives egyetértés’ ügye a’két nyűgat európai alkotmányos kormány között. Második kisérlet ennek helyreállítására a’ Nemours herczeg’ londoni útja lesz, ki iránt Palmerston lordot rokonszenvvel mondják viseltetni. Legjobb volna azonban, véleményünk szerint, ha ezen házsártos lordot, ki olly engesztelhetlen gyülölséggel van eltelve mind általában a’ franczia nemzet, mind különösebben Lajos Fülöp iránt is, eltennék láb alól Európából, ’s Indiába küldenék helytartónak, hova, hit szerint, vágyik, melly kívánságában az isten segitse is meg. Nincs ugyan még bebizonyosodott dolognak elfogadva Angliában, de már maga az is sok, hogy ezen alkotmányos miniszer ellen kemény panaszok vannak hazájában, miszerint Oroszország által meg van vesztegetve. ANGLIA. Legújabb hírek szerint úgy látszik, O’Connell nem mondott le ez évre adójáról, ’s hazafiainak legnagyobb ínségében is megkívánja pénzeiket. A’ Wexfordi lap legalább azt irja, hogy ezen városban vasárnap, dec. 20-án, fogott az O’Connell-adó beszedetni, ezt tevén hozzá: Wexford’ lakosai ezen adót mellőzhetlen adósságnak tekintik,egy hálás nemzet’ részéről hasonlithatlan főnökük iránt. A’ dec. 14-i heti repealülésben Dublinban O’Connell előadá, hogy a’múlt heti ülésben családja’ huszonkilencz gyermekeinek és unokáinak részéről aláirásokat nyújtott be, elfeledett azonban akkor egyet, kinek részéről most pótolólag aláirást nyújt be. Mire a’ kis aláiró, nagy atyjának ajánlatára,repealtársulati taggá felvétetett. O’Conne 11. Az utóbbi ülésben teljes képét véltem adni Izland’ Ínségének; fájdalom szigorú hideg, hó és fagy növelék azóta szenvedéseit. Egy hét óta a’ repealtársulat negyvenhét éhhalálról tudósittatott Connaughtmegyében. (Hatás.) És mégis úgy látszik, a’ vagyonos osztályok nem akarják átlátni az ország’ sanyarú helyzetét ; a’ földbirtokosok tettek valamit, de a’ kereskedőség semmit sem ten az ínségen segíteni. A’ nagy városokban nem történnek e’ czélra összejövetelek, pedig számos kereskedőház csinál szerencsét az éhség mellett. Az elhagyottság és éhség által meggyilkolt áldozatok’ nevében kérem a’ kereskedőosztályt, tegye meg kötelességét. A’ kereskedőkhöz és földbirtokosokhoz minden erőmből kiáltok: Törekedjetek, mentsétek meg a’népet! Tudok egy földbirtokost, ki nem lakik jószágán, ’s midőn a’ nép’ segítségére kértek tőle, három font sterlinget küldött. (Oh ! oh!) Továbbá igy szólt O’Connell: Rajtam nem múlt, hogy a’ kibékülés megtörténjék; de látom, nincs mód egymást megérteni. Ajánlatomra nem is feleltek , ’s most is két párt áll egymással szemközt, egy felől néhány ember, szerkesztői egy lapnak, más részről az egész repealtársulat, melly már mindent tett a’ repealért, győzelmeskedett az utóbbi tory kormányon, melly megvesztegetett esküttszékkel élt. Én tanácskozmányt indítványoztam, nem bizottmányi biróságot. A’ közbenjárónak, ki Smith O’Brient a’ tanácskozmányra meghivta, ez egy rendsor megvitatandó kérdés’ előterjesztésével felelt, mire a’ dologból semmi sem lett. John A. O’Ne 11. Én azt hiszem, nem lehet csodálkozni a’ kibékülési kisérlet’ meghiúsulásán. Ha a’ helyett, hogy hat ügyvéd neveztetett ki, hat becsületes embert választanak , jobb lett volna. (Mozgás és fütty.) Ezzel az ülés eloszlott. SPANYOLORSZÁG. Eddig már 171 követ választás van tudva , ’s ezek között 127 moderado ’s 44 ellenzéki tag van. Ez utóbbiak között van többek között Cortina is, kiMadridban megbukott, de Sevillában elválasztatott, s az ellenzék’ főnöke fog lenni a’ követkamarában. Antonio Gonzalez is, Espartero alatt ministerelnök, el van választva. Salamanca is követ. Olozaga’ elválasztása még nincs tudva, a’ minister tanácsban azonban szó volt róla, nem kell-e a’ kormánynak ellenszegülni, miután ministerelnöksége’ idejében 1843-an a’ királynővek viselete a’ cortesekben szóba jött, de a’ megállapodás azán, hogy semmi sem határoztatik. PORTUGÁLIA. A’ lisaboni hírek dec. 8-ig terjednek ,s ekkor még mindig mozdulatlanul állottak egymás’ ellenében a’ kir. pártiak és felkelők. OLASZORSZÁG. Róma. Kik felettébb megrémültek, hogy a’ pápa nyakrafőre fog reformokat behozni, úgy hisszük, megnyugtathaták magokat a’ pápai trónfoglaló körlevél’ olvasásával, mellyből mi is közlünk egypár töredéket; legközelebb pedig azon hit terjedt Rómában, hogy Marini praelatus, volt római kományzó ’s nem igen közkedvességü ember, bibornokká fog kineveztetni. Kezdetben már örvendett a’ közvélemény, hogy kormányzó is megszűnt lenni, és bibornokká sem neveztetett ki. OROSZ BIRODALOM. Mária nagy herczegnő’ halálának hírére, a’ czár Varsóba szándékozott, testvérének, az elhunyt herczegnő’ atyjának, Mihály nagy herczegnek elébe menni. Kowno városnál a’ Niemen’ befagyott vizén keresztül akarva menni, a’ jég összetörött kocsija alatt, tengelyig a’ vizbe zuhant, és csak nehezen tudták a’ kocsit kiszabadítani a’ vizből, mire a’ czár rögtön visszatért Sz.-Pétervárba. Szerkeszti: Csengery Antal. Dunavizállás. Decemb. 30-án reggel 8 órakor 6' 4' 6'" 0 fölött. 805. szám. (1488) Hivatalos tudósítások. Jan. 1-jén 1847. (1501) (1) Csőd üe I. A’ bánsági kir. bányászi igazgatóságnál ujan alakított fogalmazói állomásra ezennel olly megjegyzéssel nyittatik csődület, hogy azok, a kik ezen hivatalnak viselésére magokat tökéletesen képeseknek érzik és azt elnyerni kívánják, tulajdon kezeikkel irt folyamodványaikat 1847dik évnek január hava 19dik napjáig, elöljáró hivatalaiknak utján ide beküldjék és abban életidejök, tanulmányaik, eddigi szolgálatjuk és netaláni érdemeik felől eredeti, vagy hitelesített másolatú okiratokkal magukat igazolják. Ezen hivatalnak elnyerésére szükséges, hogy a versenyző a bányászati tudományokat bevégezze legyen, „az itten használatban levő nyelveket értse és a fogalmazásban gyakorlottsággal birjon. Össze van kötve ezen hivatallal, a melly a X. díj fokozatba tartozik, 600 p. ft évi 60 p. ft évi lakpénz. A’ bánsági kir. bányaigazgatóságtól egyszersmid kerületi törvényszéktől. Oraviczabányán december 19kén 1846. ..................... 111 — fizetés és 1449) (2,3) Só — szállítási hirdetés A’ nagymagy m. kir. udv. kamara rendeléséből közhirré tétetik, hogy azon sómennyiségeken kívül, mellyek iránt a szerződések megköttettek, 1847. év folyta alatt még Szolnokról Pestre 50,000-, Szolnokról Komáromba 7000-, és Pestről Nádszegre 7800 máza só szállítandó lészen. Ezen sómennyiségek szállítása, melly csupán írásbeli ajánlatok által eszközlendő, csőd alá bocsájtatik olly formán, hogy a vállalkozni kívánók saját kézzel aláirt lepecsételt,’s kívülről „sószállítási ajánlat“ felírással ellátott írásbeli ajánlataikat legfeljebb 1847. évi január 15-éig reggeli 10 óráig a’ k. kamarai elnöki hivatalnak benyújtani kötelesek. — A’ teendő ajánlatoknak alapjául a jelen — Szolnokból Pestre IV*,* kr, Szolnokból Komáromba 20 , kr, és Pestről Nádszegre 5' ,• krnyi — minden mázsa után fenálló fuvarbér szolgáland. A’ szerződési feltételek ezen pótló-szállitmányoknál ugyanazok, mellyek m. évi julius 9kén kihirdettettek Különösen megjegyeztetik, hogy az ajánlatok mind az egész fennjegyzett sómennyiségre, mind egyes állomásokra, a’ Szolnok-Pesti vonalnál pedig egyes 5000—7000 mázsára rúgó szakaszokra tétethetnek; hogy továbbá minden vállalkozó magát ajánlatában világosan ’s határozottan kifejezze, melly sómennyiséget ’s milly áron kíván magára vállalni, hogy végül ajánlata reá nézve másolhatlanul kötelező erejű leendő s magát felemntett szerződési feltételek alá veti. Nemkülönben szükséges, hogy minden ajánlat a’ kívánt sómennyiséghez és fennkitűzött fuvarbérhez szabott 5 pecentnyi bánatpénzzel, akár status-kötelezvényekben, akár készpénzben ellátva legyen; ezen bánatpénz valamelly k. kincs, pénztárnál is letétethetik; melly esetben mindazonáltal a’ vállalkozó köteles az illető hivatalnál nyert bizonyítványt írásbeli ajánlataihoz csatolni. A’ benyújtott írásbeli ajánlatok 1847dik évi január fákén reggeli 11 órakor az e’ végre kinevezett biztosság által a kir. kincstári biztossági teremben, hol minden vállalkozó jelen lehet, kinyittatni az ajánlatok összehasonlittatni és a’ szállítmányok azon egyéneknek, kik legkedvezőbb ajánlatokat tettek, átengedtetni fognak azon megjegyzéssel, hogy ha több egyenlő ajánlatok léteznének, az elsőség annak, ki, ajánlatát korábban benyújtotta, fog adatni; nyilvánosan kiköttetik még emellett, hogy azon vállalkozók, kik az egész sómennyiségre tettek ajánlatokat, azon esetben, ha egyes szakaszokra kedvezőbb ajánlatok léteznének, kötelesek ilyen szakaszoknak az összes sómennyiségből foganatosítandó lerovására reá állam és a’ maradékot az ajánlott sófuvarbér mellett elszállitani. Későbbi ajánlatok, bármiilyenek legyenek is azok, figyelembe vétetni nem fognak. Az eredmény jóváhagyását a fölgy m. kir. udv. kincstár magának kiköti. Kelt Budán 1846 dik november 25-én. cm 2) Csőd. (3.3) A’ tiszavölgyi társulat által jövő tavaszon folytatandó, részint több pontokon megkezdendő vizszabályozási munkákhoz tizenhét ezer darab tartanéi* szükséges, mire nézve vállalkozni szándékozók ezennel fölhivatnak azoknak kiállítása ’s elszállítása iránt szerződni következő föltételek alatt u. m. 1) Vállalkozó köteles a’ targonczákat mind minőségére, mind súlyára nézve mind különösen a’ vasalásra nézt teljesen a’ nálam megtekinthető ’s nekie egy példányban átadandó pecsétes minta szerint kiállítani. 2) A’ targonczákat köteles az egyes tiszaparti állomásokra elszállitani, ’s a társulat biztosainak átadni. Ezen állomások leendnek: Tiszaujlak, Tiszakoród, Vásáros-Namény, K. Lónya, Csap, T. Tarkány, Tokaj, T.Dob, Füred, Nagykörű, Szolnok, Alpár, Csongrád; az alsóbb vidékekről már gondoskodva van. 3) A’ szállításnak felében 1847dik évi május hó 1-ső napjáig, másik felének pedig juntus hó végéig okvetlen teljesítetni kell. 4) Vállalkozó a senkitett egyes állomásokra megkivántató mennyiségről február hó közepéig tudósítást nyerene. 5) Vállalkozni szándékozó köteles a’ kiállítás ’s szállítás biztosítására ’s azonkívül a szállítási pontatlanság által háromolható bármelly károkra nézve elegendő kezességet kimutatni, vagy olly kezest áilni, kiben a’ társulat teljes biztosságot találhasson. 6) A’ társulati szerződvény minden esetre a’ pesti váltótörvényszék biráskodása mellett áruszállítási szerződvény alakjában fog köttetni, 400 darab arany vinculum mellett. Vállalkozni szándékozók a legalsó ár iránt írásbeli ajánlatukat, lakásuk , vagy illetőleg szállásuk helyének feljegyzése mellett, pecsétjük alatt 1847dik évi január hó 12dik napjáig a bálírthoz (Zrinyi utcza Ulmann-ház 242dik szám első emelet) okvetlen beküldték. Későbbi ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Pesten december 16-án 1846. A’ tiszavölgyi társulat központi választmánya megbízásából Kovács Lajos a tiszavölgyi társulat központi igazgatója. Úton nyitott pápai finom posztó- és gyapjuáru-gyári raktár. Miután alulirttak a’ tekintetes pestvárosi tanácstól engedelmet nyertek itt Pesten tulajdon gyártmányainak egy raktárt nyithatni, ennélfogva tisztelettel jelentik a’ t. ez. közöségnek, ’s egyszersmind ajánlják jól rendezett raktárukat, melly magában foglal minden nemű és színű posztókat, düstfeld, codrington-, o-connel- doskin-szöveteket, és öltönyökhez béllésnek ’s hölgyi köpenyeknek való vathmoul-kelméket, úgy szinte többféle színű nadrágkelméket. A’ gyári árak a’ kelméken csüngő ónokra , jutányosan fel vannak jegyezve. — A’ színek valódiságára, ’s tartós minőségre és angol modor szerint készített árúkra alulirttak mindenkor a’ legnagyobb gondjukat fordítják, és a tisztelt vevők követeléseiknek igyekeznek eleget tenni. A’ raktár létezik szinház-tér és harminczad-utczai 3dik számú Lika-féle szegletházban. Pest decemberben (1478) (2, 3) 1846. Mayer J. A. és fi. pápai finom posztó- és gyapjú áru-gyár tulajdonosi, 1506) Eladó esparzet. Méltóságos vásonkői gróf Zichy Ödön 0, 3) ő méltósága kálózi uradalma részéről közhirré tétetik, hogy 100 mázsa esparzet és 50 mázsa pinpinella-mag eladó. Bővebb tudósítást vehetni bérmentes levelek utján alulirtnál. — Kálozon, december 27-én 1846. Durneisz Konrád tisztartó. 1507) Eladó széna. G,2) Pesttől 4 órányira fekvő F. Űrbői pusztán, Szeless József szolgabiró tanyáján 50 öl széna eladó. Rótt Leopold arany, ezüst- és ékszerárus Pesten lipót-város, 3 koronanteza, Febner-féle házban 103. sz. Bátor vagyok, távollévő kereskedelmi barátimnak, és azon t. ez. uraságoknak jelenteni, kik 25 év lefolyta alatt birodalmokkal megtiszteltek, hogy kereskedésem nagyobbitván, e’ tárgyban többé nem utazandok. Ajánlom további szolgálatomat, képes lévén mindennemű rendeléseket a legdivatosb drágaságokban és ékszerekben felvállalni (1476) (3, 3) (1, 3) rverési hirdetmény. A’ nagymélt. magy. kir. udv. kincstár engedelméből következő kir. kincstári tokaji uradalomhoz tartozó haszonvételek 1847dik évi április 26-án Tarczalon tartandó nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek, bánatpénz lefizetése és elegendő biztosíték kimutatása mellett, haszonbérbe fognak adatni: 1) a’ tokaji „arany sas“ nagy vendégfogadó 1847. évi november 1-je napjától számítandó 6 évre. 2) a kis tokaji korcsma, az ahoz tartozandó tokaji vásárok alkalmával gyakorolható italok mérésével. 3) a’ tokaji „fekete sas“ czimű vendégfogadó. 4) Tokaj városban létező „ispitály“ nevű korcsma. 5) Ugyanott létező „kereszt“ nevű korcsma. 6) Tarczal városban létező „piacz" nevű korcsma 7) Ugyanott létező mészárszék és halászat. 8) Tisza-Ladány helységében létező korcsma és vele egybekötött mészárszéki valamint halászati jog is. 9) Ugyanott létező két száraz malom. 10) a rakomazi vendéglő az ahoz tartozó kisebb korcsmával és mészárszéki joggal 1847dik évi november 1-je napjától számítandó 3 évre. 11) A rakomazi határban létező 61 hold kenderföldek. 12) Ugyanazon határban létező 324 hold szántóföldek. 13) Ugyanott létező 216 hold dohánytermesztésre alkalmas földek 1847dik évi november 1-jő napjától számítandó egy évre. 14) A’ timári helységben létező korcsma és mészárszék 1847dik évi november 1-jő napjától kezdve egy évre. Végre 15) a timári határban levő 37 * 'i* hold majorsági földek 1847dik évi november 1-jő napjától számítandó egy évre. Az árverési és szerződési feltételek, tisztarári irodában is megolvashatók, előre is valamint a’ diós-győri kormányzói, úgy a’ tarczali (1505. Haszonbérlet, ti) A’ pesti e. b. kir. vltszék 1845dik évi 5940. és 6115. sz. alatti végzései következtében lefoglalt szent-györgyi Horváth Józsefet illető tót-vásonyi és bándi részjószágok 1847dik évi január 14-én Tót- Vásonyban Veszprém megyében, árverés utján 6 egymás után következő évekre a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fognak adatni. — Az pedig a tót-vásonyi részjószág 1) mintegy 16 hold belső telekből szükséges gazdasági épületekkel; 2) 1175 hold szántóföld és 1666 hold erdő és kaszáló haszonvételeiből; 3) ezer darabon felül levő különféle juhokból és 24 jármos ökör és 2 jármos bivalokból, ’s minden szükséges gazdasági eszközökből; 4) 18% jobbágy ülés és 68 házas zselléreknek dézma, robot és füstpénz haszonvételeiből; 5 regálékból . A’ feltételek eránt folyvást értekezhetni zártartói felügyelés mellett a hivatalnál Veszpémben. Minélfogva a’ csődbe elegyedni kívánók elegendő bánatpénzzel ellátva egybehivatnak. Költ Veszprémben december 16-án 1846. lAnss*“!«’® inre Veszprém megyei szolgabiró. Kiadja Landerer Lajos.